MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Matematika középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 010. október 19. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

2 Fontos tudnivalók Formai előírások: 1. A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal kell javítani, és a tanári gyakorlatnak megfelelően jelölni a hibákat, hiányokat stb.. A feladatok mellett található szürke téglalapok közül az elsőben a feladatra adható maximális pontszám van, a javító által adott pontszám a mellette levő téglalapba kerül. 3. Kifogástalan megoldás esetén elég a maximális pontszám beírása a megfelelő téglalapokba. 4. Hiányos/hibás megoldás esetén kérjük, hogy az egyes részpontszámokat is írja rá a dolgozatra. 5. Az ábrán kívül ceruzával írt részeket a javító tanár nem értékelheti. Tartalmi kérések: 1. Egyes feladatoknál több megoldás pontozását is megadtuk. Amennyiben azoktól eltérő megoldás születik, keresse meg ezen megoldásoknak az útmutató egyes részleteivel egyenértékű részeit, és ennek alapján pontozzon.. A pontozási útmutató pontjai tovább bonthatók. Az adható pontszámok azonban csak egész pontok lehetnek. 3. Nyilvánvalóan helyes gondolatmenet és végeredmény esetén maximális pontszám adható akkor is, ha a leírás az útmutatóban szereplőnél kevésbé részletezett. 4. Ha a megoldásban számolási hiba, pontatlanság van, akkor csak arra a részre nem jár pont, ahol a tanuló a hibát elkövette. Ha a hibás részeredménnyel helyes gondolatmenet alapján tovább dolgozik, és a megoldandó probléma lényegében nem változik meg, akkor a következő részpontszámokat meg kell adni. 5. Elvi hibát követően egy gondolati egységen belül (ezeket az útmutatóban kettős vonal jelzi) a formálisan helyes matematikai lépésekre sem jár pont. Ha azonban a tanuló az elvi hibával kapott rossz eredménnyel mint kiinduló adattal helyesen számol tovább a következő gondolati egységben vagy részkérdésben, akkor erre a részre kapja meg a maximális pontot, ha a megoldandó probléma lényegében nem változott meg. 6. Ha a megoldási útmutatóban zárójelben szerepel egy megjegyzés vagy mértékegység, akkor ennek hiánya esetén is teljes értékű a megoldás. 7. Egy feladatra adott többféle helyes megoldási próbálkozás közül a vizsgázó által megjelölt változat értékelhető. 8. A megoldásokért jutalompont (az adott feladatra vagy feladatrészre előírt maximális pontszámot meghaladó pont) nem adható. 9. Az olyan részszámításokért, részlépésekért nem jár pontlevonás, melyek hibásak, de amelyeket a feladat megoldásához a vizsgázó ténylegesen nem használ fel. 10. A vizsgafeladatsor II.B részében kitűzött 3 feladat közül csak feladat megoldása értékelhető. A vizsgázó az erre a célra szolgáló négyzetben feltehetőleg megjelölte annak a feladatnak a sorszámát, amelynek értékelése nem fog beszámítani az összpontszámába. Ennek megfelelően a megjelölt feladatra esetlegesen adott megoldást nem is kell javítani. Ha mégsem derül ki egyértelműen, hogy a vizsgázó melyik feladat értékelését nem kéri, akkor automatikusan a kitűzött sorrend szerinti legutolsó feladat lesz az, amelyet nem kell értékelni. írásbeli vizsga 1011 / október 19.

3 1. A B = {a; b; d}, Csak hibátlan válaszokért A B = {a; b; c; d; e; f} adható pont. Összesen: pont I.. A társaság 1 tagú. 13 SMS-t írtak összesen. Összesen: pont Helyes végeredmény közlése pontot ér. 3. a = 1 b = pont Összesen: 3 pont 4. A kifejezés x > 3,5 esetén értelmezhető. pont Összesen: pont Ha egyenlőséget is megenged, vagy rosszul rendez x-re, legfeljebb adható. 5. a > 1 pont Az a 1 válasz. Összesen: pont 6. Az egyenlet megoldásai az A halmaz elemei közül: 1 és 0. pont Összesen: pont Helyes válaszonként 1-. Minden hibás válasszal ot veszít. (Természetesen nem lehet negatív a pontszám.) írásbeli vizsga / október 19.

4 7. A α. C B (A szögfüggvények definíciója miatt) BC = sin α, AC = cos α (def. alapján) AC=BC, cos α = sin α tehát α = 45. Összesen: 3 pont 8. I. hamis; II. igaz; III. igaz; IV. hamis. Összesen: 4 pont 9. b = 3 d c 1 3 c vagy b = pont d Összesen: pont Ha egy azonosságot hibásan használ, ot kaphat, egynél több hiba esetén nem jár pont. 10. Jól megadott képlet, pont a maximumhely jó megadása. Összesen: 3 pont A csak grafikonnal ábrázolt függvény 0 pont. 11. Egy megfelelő gráf megrajzolása. pont Összesen: pont 1. A középpont a húr felező merőlegesén van, A feltételek ábrán való jó így az első koordinátája 4. A középpont: O(4; 4). Összesen: 3 pont Az u = v megállapítása: ; az ( 1 ) ( ) u + u = r és a ( 7 u ) + ( u) = r az egyenletrendszerből az u=4 és az O(4; 4) megadása. megjelenítése is elfogadható indoklás. egyenletek felírása ; írásbeli vizsga / október 19.

5 13. a) 1 6 ( x 1) > 3 ( x 3) 4 ( x ) II/A. x 1 x 6x + 6 > 3x 9 4x + 8 6x + 6 > x 1 7x > 7 azaz x > Összesen: 5 pont 13. b) 3x 3 x 1 pont (Az egyenlőtlenség megoldáshalmaza azoknak az x számoknak a halmaza, amelyekre teljesül) x 1, vagy x pont Összesen: 7 pont Ez a pont nem bontható. Csak akkor jár az 1-, ha a megoldásban a végpontok is jók. írásbeli vizsga / október 19.

6 14. a) D C x A,88 dl = 88 cm 3. x A tetraéder (gúla) alapterülete T a = Ez a pont akkor is jár, ha más meggondolással (ekkor a magassága x), helyesen írja fel a gúla 3 x a térfogata V =. térfogatát. 6 3 x 88 =, melyből 6 x 3 =178; x = 1. Az ABD háromszög mindegyik oldala egyenlő, hosszuk x 16,97 17cm. A tetraéder (gúla) élei 1 cm, illetve 17 cm hosszúak. x... x B Összesen: 8 pont A mértékegység rossz átváltásából származó hibás eredmény esetén maximum 6 pont adható. 14. b) Az egybevágó derékszögű háromszögek területe: 144 T 1 = = 7 (cm ). x 3 A negyedik lap területe T = 4 14,7 (cm ). A papírdoboz felszíne A = 3T 1 + T =340,7 341 cm. Összesen: 4 pont Ha a 17 cm-es oldallal számol, T = 15,1 cm, a felszín A 341 cm. írásbeli vizsga / október 19.

7 15. a) első megoldás (A kettős dobások minden kimenetele egyenlően valószínű, tehát alkalmazható a klasszikus modell.) Összesen 6 = 36-féle kettős dobás történhet. pont Az első dobás -féle, a második 4-féle lehet, tehát 4 = 8 jó kettős dobás van, 8 így = 0, annak a valószínűsége, hogy egy 36 9 menetben ot szerzünk, és azt az első dobásért kaptuk. Összesen: 5 pont Ha ezek a gondolatok csak a megoldás során derülnek ki, akkor is jár a pont. 15. a) második megoldás (Az első és második dobás függetlenek.) Az első dobással 6 valószínűséggel szerez pontot a játékos, a másodiknál 6 4 valószínűséggel nem kap pontot. A keresett valószínüség azaz 8 36 = = 0, pont. Összesen: 5 pont 15. b) Pontosan ot akkor szerezhetünk, ha az első dobás jó (pontot érő), a második nem pontot érő, pont vagy fordítva, ez összesen 4 = 16 eset. pontot szerezhetünk = 4 esetben. Így annak a valószínűsége, hogy egy menetben 0 5 szerzünk pontot: = Annak, hogy nem szerzünk pontot, 1 = a 9 9 valószínűsége, tehát az első eseménynek nagyobb a valószínűsége. Összesen: 7 pont Ha ez a gondolat csak a megoldás során derül ki, akkor is jár a pont. A lehetséges 36 esetből 0 esetben szerzünk pontot, 16 esetben nem szerzünk pontot. írásbeli vizsga / október 19.

8 15. a) és b) másik megoldási módszer A táblázat első sora az első dobás, első oszlopa a második dobás lehetséges kimeneteleit mutatja. A mezőkbe a menet során elért pontszámok kerültek. 36 egyenlően valószínű eset van, használható a kombinatorikus modell A táblázat helyes kitöltése. 6 pont az a) eseménynek megfelelő mezőket mutatja: 8 pont a keresett valószínűség. 36 b) Nem szerzünk pontot ( mezők) 16 valószínűsége pont 1 Ez kisebb mint, ezért annak nagyobb a valószínűsége, hogy szerzünk pontot. Összesen: 1 pont írásbeli vizsga / október 19.

9 16. a) II/B. a 8 = a 1 + 7d, ahol d a sorozat differenciája. 14 = 7 + 7d d = S n a + n d + ( n ) S n = 1 ( 1) n = n 3n 17n Ha nem egyenlőtlenséget ír Az egyenlőtlenség bal oldalához kapcsolható föl (illetve nem azzal másodfokú függvénynek minimuma van számol), de indokolja, hogy (a=3>0, vagy grafikonra hivatkozás stb.), a 4-nél nem nagyobb 55 pozitív egész számok zérushelyei: 4 és (ami negatív). a feladat megoldásai, akkor 3 megkapja a 7 pontot. 55 < 0 < n 4 3 Mivel a feladatunkban n pozitív egész, n lehetséges értékei: 1,,, 3, 4. Összesen: 9 pont Az S 1, S,, S 4, S 5 megvizsgálása alapján kapott helyes válasz is teljes értékű. Ha S 5 vizsgálata, vagy a monotonitásra való hivatkozás elmarad, 7 pontot kap. Ha csak egyenlőséggel dolgozik és n=4-et ad megoldásnak, 4 pontot kap. 16. b) a 4 = a 1 q 3, ahol q a sorozat hányadosa. 189 = 7 q 3 q = 3. n n q S n = a1 = 7 q 1 n = 7 3 n = pont Az exponenciális függvény kölcsönösen egyértelmű (szigorúan monoton), n = 9. Összesen: 8 pont Egyéb helyes indoklás is elfogadható. írásbeli vizsga / október 19.

10 17. a) Az a oldalú szabályos háromszög területe: 3 1 = a t,7 (cm ). 4 A szabályos háromszög feletti tartomány egy a sugarú kör 60º-os középponti szögéhez tartozó körszelet, amelynek területe: a π a 3 a π 3 t = = 0,6 (cm ) A legfelső holdacska területét úgy kapjuk, hogy az a sugarú félkör területéből kivonjuk a körszelet területét. 1 a a π a π 3 t = = 3 π t =. 8 3 a π π 3 = 1,9 (cm ) Összesen: 6 pont Ha ez a gondolat csak a megoldás során derül ki, akkor is jár az. 17. b) első megoldás Ha csak az (1) feltételt vesszük figyelembe, akkor a holdacska színe négyféle lehet, a körszelet színe (1) miatt már csak háromféle, a szabályos háromszög színe pedig szintén háromféle, hiszen csak a körszelet színével nem lehet azonos. Az (1) feltételnek megfelelő színezések száma tehát = 36. Ebből a 36 esetből kell elvennünk azokat az eseteket, amelyekre () nem teljesül. Azoknak a lehetőségeknek a száma, amikor 3 színnel színezünk, és piros tartomány van sárga mellett 4 = 8, ugyanis négyféleképpen helyezkedhet el egymás mellett a piros és a sárga tartomány, és a harmadik szín mindegyik esetben kétféle lehet. pont Olyan kifestés, ahol csak a piros és sárga színeket használnánk, kétféle lehet. pont Így a mindkét feltételnek megfelelő színezések száma: 36 ( 8 + ) = 6. Összesen: 1 írásbeli vizsga / október 19.

11 17. b) második megoldás Ha a piros és a sárga színt is felhasználjuk a kifestéshez, akkor ezek a színek csak a holdacska és a szabályos háromszög festésére alkalmazhatók () miatt, a körszelet pedig lehet zöld vagy kék. Ekkor = 4 lehetőség van. Ha a piros színt nem használjuk a kifestéshez, akkor két eset van: 1. A fennmaradó három szín mindegyikét használjuk. Indoklás nélküli jó válaszért jár. Ekkor a lehetőségek száma: 3! = 6.. A maradék három színből csak kettőt használunk. Ezt a két színt háromféleképpen tudjuk kiválasztani, és (1) miatt a kiválasztott két szín felhasználásával Indoklás nélküli jó kétféle kitűző készíthető. válaszért jár. Így ebben az esetben a lehetőségek száma: 3 = 6. Az olyan kifestések száma tehát, amelyekben a piros szín nem szerepel: = 1. A sárga színt nem használó kifestési lehetőségek Ha a vizsgázó nem veszi száma is 1. figyelembe a kétszer Ezek között két olyan kifestés van, amelyben sem a számolt eseteket, akkor piros, sem a sárga színt nem használjuk. ebből a 4 pontból csak 3 pontot kapjon. Ezt a esetet már az előzőekben beszámítottuk, így a már összeszámoltaktól különböző, a sárga színt nem használó kifestések száma 10. A feltételeknek megfelelő összes kifestési lehetőségek száma: = 6. Összesen: 1 írásbeli vizsga / október 19.

12 17. b) harmadik megoldás Ha csak az (1) feltételt vesszük figyelembe, akkor a négy színből pontosan három szín felhasználásával 4 3 = 4 kifestés lehetséges. A négy színből pontosan két szín felhasználásával és csak az (1) feltétel figyelembe vételével a lehetséges 4 kifestések száma: = 1. Az összesen 36 esetből kell elvennünk azokat az eseteket, amelyekre () nem teljesül. Azoknak a lehetőségeknek a száma, amikor 3 színnel színezünk, és piros tartomány van sárga mellett 4 = 8, ugyanis négyféleképpen helyezkedhet el egymás mellett a piros és a sárga tartomány, és a harmadik szín mindegyik esetben kétféle lehet. pont pont pont Olyan kifestés, ahol csak a piros és sárga színeket használnánk, kétféle lehet. pont Így a mindkét feltételnek megfelelő színezések száma: 36 ( 8 + ) = 6. Összesen: 1 Megjegyzés: Ha a megoldást konkrét esetek felsorolásával keresi: az összes eset rendszerezett felsorolása 1; ha a vizsgázó valamilyen módon megadja mind a 6 lehetséges színezést, de nem olvasható ki belőle, hogy további lehetőségek nincsenek, legfeljebb 9 pontot kaphat; ha elhagyja valamelyik feltételt, legfeljebb 3 pont; csupa jó esetet sorol fel, de nem az összes lehetőséget, legfeljebb 5 pont adható. írásbeli vizsga / október 19.

13 18. a) A 5 elemű mintában az elemek összege Így az átlag = 5 = 4056(Ft). Összesen: 3 pont 18. b) Az 1000 Ft-os osztályokba sorolt adatok gyakorisági táblázata: Havi költség Ft-ban Családok száma pont 1 vagy hibás adat esetén pont jár, 3-4 hibás adatért jár, 4-nél több hiba esetén nem jár pont. pont A tengelyek felcserélésével készített helyes diagram is teljes értékű. Hibás adatokat is tartalmazó adatsorból készített jó diagramért (jók a tengelyek, azokon jók az egységek) jár a pont. Összesen: 5 pont írásbeli vizsga / október 19.

14 18. c) A két szélső adat elhagyásával az új átlag: (Ft). Mivel 0, ezért az átlag 1,48% -kal csökkent. 1,49% is elfogadható. Az új adatsor legkisebb eleme 100 Ft, legnagyobb eleme 6800 Ft, így terjedelme 5600 Ft. Összesen: 6 pont 18. d) Az új átlag ( ) + ( ) = 5 pont = = Összesen: 3 pont Helyes számláló, helyes nevező. írásbeli vizsga / október 19.