ZÁRÓVIZSGA TÁJÉKOZTATÓ kereskedelmi szakos hallgatók részére



Hasonló dokumentumok
KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE, GAZDÁLKODÁSA

Logisztikai műszaki menedzserasszisztens felsőfokú szakképzés

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Szakirányú továbbképzések. (levelező és esti tagozat)

Készült az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium megrendelésére a Nemzeti Szakképzési Intézetben

Logisztikai műszaki menedzserasszisztens felsőfokú szakképzés

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer

Gyakorlatvezető mentortanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat)

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDŐ

RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

ÉRETTSÉGI ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSREND

WSUF Gazdasági Tudományos Tanácsadó Testület

Kereskedelmi menedzserasszisztens Terméktervező műszaki menedzserasszisztens

LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak

JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS. Fürdővezető szakirányú továbbképzésre

Féléves. Típus KÖZGAZDASÁGTANI, MÓDSZERTANI ÉS ÜZLETI ALAPOZÓ ISMERETEK. óraszám. Gy K Tanulás- és kutatásmódszertan, LBG_GI878G3

(PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL SZAK) 2014/2015 I.

E L Ő T E R J E S Z T É S

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI INTÉZET GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT BA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖREI KÖZIGAZGATÁSI SPECIALIZÁCIÓ

SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK TANTERV. érvényes a. 2011/2012. tanévtől. felmenő rendszerben KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA.

Marketing: tények és tévhitek

Tervezni pedig muszáj esettanulmány egy online piactérről

TANTÁRGYLEÍRÁS. Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 4 Konzultációs óraszám 2 Ráfordított óra (előadás) / Ráfordított óra (gyakorlat) 4/1

E-Gazdaság Szakmérnök szakirányú továbbképzési szak. Szakindítás Képzési Program. Dunaújváros

Vállalat küldetése A vállalat célja Vállalatok érintettjei Marketing:

Anyagkezelési és logisztikai folyamatok (MMOG/LE) auditálása

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY SZÁMVITEL ELEMZÉS TÁRGYKÖR

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÓ

A komplex szóbeli záróvizsgát az alábbi kereskedelmi szakmai tárgyak alkotják:

Példák az igaz-hamis kérdésekre

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv

Szakdolgozat témák 2015/16. tanév Szervezési és Vezetési Intézet

EGY LÉPÉS A KIVÁLÓSÁG IRÁNYÁBA KARBANTARTÁSI SZAKMENEDZSER Gaál Zoltán Balogh Ágnes Bognár Ferenc

KERESKEDELMI MENEDZSER SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

BGF-KVIK PÓTFELVÉTELI ELJÁRÁSBAN MEGHIRDETETT KÉPZÉSEK

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkaterve 2008.

BUDAPESTI METROPOLITAN FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Hatályos: A 2014/2015. tanév II.

ÁPOLÁS MESTERSZAK SZAKI TÁJÉKOZTATÓ

Lőrincz Katalin* A GLOBALIZACIO ÉS A KERESKEDELMI LOGISZTIKA VISZONYA

KÉPZÉSI PROGRAM KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK

PR ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

KÉPZÉSI PROGRAM NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

Tantárgyi program Tagozat: Nappali Felsőfokú Szakképzés 2011/2012 II. félév. Kontaktórák száma: Elmélet: 2 Gyakorlat: 2 Összesen 4

LOGISZTIKAI SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék

KSH közlemény. a statisztikai szakképesítés központi programjának (tantervének) kiadásáról. Statisztikai és gazdasági ügyintéző

Kereskedelmi tréning

NYÍREGYHÁZI FİISKOLA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAK A ZÁRÓVIZSGA FİBB TÉMAKÖREI VÁLLALKOZÁSSZERVEZÉSI SZAKIRÁNY

Képességek: A nemzetközi pénzügyi rendszer alapvető összefüggéseinek feltárásán keresztül eligazodás a nemzetközi pénzügyi kérdésekben.

ENTER PROGRAM KECSKEMÉTEN!

FOSZK Kereskedelem és marketing alapszak projektmunka témakörök

MARKETING MESTERKÉPZÉS. 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

E-gazdaság és világkereskedelem

A TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK. Alapfogalmak

Debreceni Egyetem Állás- és Szakmai Gyakorlati Helyek Börze

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK

TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓ

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL ÉS A FELVÉTELI ELJÁRÁSRÓL

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

Minőségirányítási Szakmérnök Szakirányú Továbbképzési Szak. Szakindítás Képzési program

A felelős gyógyszertári gazdálkodás alapjai

» Bérezési felmérés 2015 Beosztottak és vezető munkatársak Magyarországon

ONLINE KISKERESKEDELEMI INDEX ÖSSZEFOGLALÓ

KERESKEDELMI MENEDZSERASSZISZTENS fels fokú szakképzés. Elágazás: Logisztikai m szaki menedzserasszisztens (modulrendszer képzés)

DIPLOMÁS LOGISZTIKAI SZAKREFERENS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék

Marketing Intézet. A Coop üzletlánc marketingkommunikációs tevékenységének elemzése és új ötletek kidolgozása az Unio Coop Zrt.

NYELVVIZSGA KÖVETELMÉNYEK AZ EGYES SZAKOKON

Gazdálkodási és Menedzsment szak Vállalkozásszervező szakirány Nappali tagozat 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Logisztikai fejlesztési feladatok a Technopolis Miskolc Város Versenyképességi Pólus keretei között

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző felsőfokú szakképzés

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Supply Chain Costing BS0QI4

A logisztika megjelenése

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

A vizsgafeladat ismertetése: A Központi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magában:

KIVONAT. A Megyei Közgyűlés

Ipari környezeti szakmérnök szakirányú továbbképzési szak

Információkezelés. Német Informatika, Hálózati alapok, Speciális hálózati technológiák. Könyvtár. Rajz Matematika,

1116 Budapest, Kondorosi út 6. Cégjegyzékszám: Adószám:

Az oktatási miniszter. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete. az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről

VALIDÁCIÓ (TANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA)

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium

KÖZLEMÉNY. a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által 2003 ra meghirdetett, pedagógus szakvizsgára felkészítő képzésekről

Tisztelt Vállalkozó!

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

» Bérezési felmérés 2012

KÉPZÉSI PROGRAM TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

Diplomás gazdaságvédelmi szakreferens szakirányú továbbképzési szak

Szerzők. Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Fülöp Attila Gunszt Dezsőné Kukai Annamária Szerkesztette: Horváth Ildikó

Műszaki szakoktató alapszak

E G Y I N N O V A T Í V K É P Z É S I M O D E L L

VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI

KÖZZÉTELI LISTA. GtB Szakképző Iskola

Emberi erőforrás menedzsment Exact megoldásokkal

MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

Átírás:

Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar ZÁRÓVIZSGA TÁJÉKOZTATÓ kereskedelmi szakos hallgatók részére Záróvizsgát a hetedik - menedzserasszisztensi gyakorlati - félévet követően azok a Kereskedelmi szakos hallgatók tehetnek, akik teljesítik a TVSZ 2. 2. pontjában előírtakat: - az oktatási programban előírt követelményeket teljesítették a meghatározott kreditek összegyűjtésével; - megfelelő színvonalon eleget tettek az előírt szakmai gyakorlattal összefüggő követelményeknek és arról elfogadott beszámoló dolgozatot készítettek; - a záróvizsga részét képező szakdolgozatot megfelelő színvonalon elkészítették és azt a megadott időpontig leadták. A 77/2002. (IV. 13.) Kormányrendelet a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kredit rendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéshez című dokumentum 7. számú melléklet 8. számú pontja szabályozza a záróvizsga tárgyakat. Eszerint a kredit alapú képzés képesítési követelményei határozzák meg a Kereskedelmi szakos hallgatók záróvizsga feltételeit. Ezen rendeletnek, valamint a kredit alapú Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak megfelelően a záróvizsga az alábbi részekből áll: - szakmai tárgyakat átfogó, komplex szóbeli vizsga - beszámoló a menedzserasszisztensi gyakorlatról - szakdolgozat megvédése A komplex szóbeli vizsgát az alábbi kereskedelmi szakmai tárgyak alkotják: Tantárgy neve Kredit értéke A Kereskedelmi vállalkozások gazdaságtana I.-II. 12 B Kereskedelemszervezés és technológia I.-II. 12 Szállítmányozás és fuvarozás 3 C Kereskedelmi marketing I.-II. 6 Szolgáltatás- és termékmenedzselés 2 Összes kreditérték: 35 A komplex szóbeli vizsgára történő sikeres felkészüléshez javasoljuk az alábbi ismeretkörök áttanulmányozását, a kapcsolódó gyakorlati megoldások áttekintését. A komplex szóbeli vizsga a következő témaköröket öleli fel: A. Kereskedelmi vállalkozások gazdaságtana I.-II.:

2 1. A kereskedelmi vállalat jellemzői. A kereskedelmi vállalat, mint gazdálkodási, vezetési, szervezeti egység. A kereskedelmi vállalat sajátosságai a más profilú gazdasági ágakban dolgozó vállalatokhoz képest. 2. A gazdasági verseny és az együttműködés jellemzői a kereskedelemben és szerepük egy kereskedelmi vállalkozás életében. 3. A kereskedelmi ágazat nemzetgazdasági- illetve a kereskedelmi vállalat vállalatgazdasági teljesítménye. A teljesítmény mérésének, megítélésének lehetőségei és korlátjai. A teljesítmény elemzésének és minősítésének vállalatgazdasági módszerei. 4. A kereskedelmi vállalkozások környezeti feltételei. A környezet és a vállalat kölcsönhatása. A vállalat lehetséges reakciói a gazdasági környezet változásaira. 5. Az állami gazdaságirányítás hatása a kereskedelmi vállalatokra. A kereskedelmi vállalkozások piaci lehetőségei. 6. Az állami gazdaság- és kereskedelempolitika lényege, általános és konkrét céljai, eszközei és módszerei. 7. A vállalati üzletpolitika és az üzleti terv szerepe a kereskedelmi vállalkozások működtetésében, az üzleti terv tartalma. 8. A kereskedelmi vállalkozások üzleti tervezésében használatos mutatószám csoportok közgazdasági tartalma, jelentősége és szerepe a tervezés folyamatában. 9. A stratégiai tervezés és az üzleti taktika jelentősége a döntések meghozatalában és a vállalati célok megvalósításában. 10. A kereskedelmi vállalatok szerepe az életszínvonal alakításában. Az életszínvonal mérése, megítélése. Az életszínvonal kereskedelmi teljesítményt befolyásoló elemei. A kereskedelmi dolgozók életszínvonala. 11. A lakosság fogyasztása és a kiskereskedelmi áruforgalom kapcsolata. A fogyasztás és a forgalom alakulásának legfontosabb tendenciái. 12. A kereskedelmi vállalatok értékesítési munkája. Az értékesítés elemzésének és tervezésének vállalatgazdasági módszerei. Az értékesítés megszervezésének pénzügyi összefüggései. 13. A kereskedelmi vállalatok piaci kapcsolatai. A kapcsolatok megszervezése a szállítókkal. A partnerek kiválasztásának szempontjai. 14. A beszerzés szerepe a kereskedelmi vállalkozás gazdálkodásában, a beszerzési pozíciók megítélésének és erősítésének lehetőségei. A horizontális és a vertikális piaci kapcsolatok. Az árubeszerzés pénzügyi feltételei és lehetőségei. 15. Az áruforgalmi munka készletigényessége. A kereskedelmi vállalatok feladatai és lehetőségei az árukészletek biztosításában. A készletek elemzésének és tervezésének

3 vállalatgazdasági módszerei. A készletezés kapcsolata az értékesítéssel és a beszerzéssel. A készletgazdálkodás pénzügyi összefüggései. 16. A kereskedelmi tevékenység élőmunka igényessége. A foglalkoztatottság helyzete hazánkban. A kereskedelem munkaerő utánpótlásának forrásai, a munkaerő gazdálkodás lehetőségei és korlátjai. A létszámelemzés és tervezés módszerei. A munkateljesítmény mérésének vállalatgazdasági lehetőségei. 17. A lakosság jövedelmeinek nagysága és szerkezete. A jövedelempolitika és a szociálpolitika kapcsolata. A jövedelmek elköltésének kereskedelmi összefüggései. 18. A kereskedelmi dolgozók jövedelmi viszonyai. Az anyagi érdekeltség biztosítása és az anyagi ösztönzés alkalmazása a kereskedelmi vállalatoknál. A kereskedelmi vállalat bérgazdálkodásának elemzése és tervezése. 19. A kereskedelmi tevékenység eszközigényessége. A tárgyi eszközök szerepe a kereskedelmi vállalatok életében. Az eszközökkel való ellátottság és az eszközhasznosítás hatékonyságának mérése. A vállalati eszközgazdálkodás elemzése. 20. A kereskedelmi beruházások előkészítésének és megvalósításának folyamata, a beruházások gazdaságosságának mérése. A kiskereskedelmi hálózat elemzése és tervezése. 21. Az ár, mint piaci kategória. Az ár egyensúly teremtő, jövedelem elosztó, orientáló és ösztönző szerepe. A fogyasztói árak felépítése, képzése a kereskedelemben. 22. A kereskedelmi vállalatok árrés-politikája. Az árrés tömegének és szerkezetének alakulására ható tényezők elemzése és tervezése. Az egyes termékek, termékcsoportok ármenedzselése. Ártaktika és áralku. 23. A kereskedelmi tevékenység költségérzékenysége. A kereskedelmi vállalkozás szabadsága, ill. determináltsága a költséggazdálkodásban. A költségek különféle csoportosítása és ennek indokai a kereskedelemben. A kereskedelem speciális költségei. 24. A költségek csoportosításának, elemzésének és tervezésének lehetőségei és módszerei a kereskedelemben. A kereskedelmi vállalat költséggazdálkodásának minősítése. 25. A kereskedelmi vállalkozás célja és feladata. A tulajdonosi felelősség. A menedzserek lehetőségei és korlátjai a vállalkozás nyereséges működtetésében. A tulajdonosok és az alkalmazottak érdekeinek összehangolása. 26. A kereskedelmi vállalat nyereségének képzése és felhasználása. A fedezeti pont és a fedezeti hozzájárulás. A vállalati működés hatékonyságának elemzése a kereskedelemben. 27. A kereskedelmi vállalkozás indításának társadalmi, piaci és gazdasági feltételei. Az induló vállalkozás tőkeszükségletének megállapítása. A pótlólagos tőkeszükséglet okai és kiszámításának lehetősége.

4 28. A kereskedelmi vállalkozás folyamatos működtetésének és fejlesztésének finanszírozása. A vállalati likviditás és a jövedelmezőség sokoldalú összefüggései. 29. Tulajdonváltás a kereskedelemben, a tulajdonosi kör jellemzői. A kereskedelmi ágazat vállalati szerkezetének eddigi, és a jövőben várható változási tendenciái. 30. A kereskedelmi vállalat vagyona, értéke és ára közötti összefüggések. A vállalati vagyon értékelésének módszerei. A vállalkozás adásvételének technikai, adminisztratív és piaci összefüggései. Kötelező irodalom: Juhász-Kenedics-Sólyom: Kereskedelmi vállalkozások gazdálkodása 1. BGF-KVIFK 1998 Gábor-Sólyom: Kereskedelmi vállalkozások gazdálkodása 2. BGF-KVIFK 2002 DEMOS Magyarország Stratégiai audit 2005-11-08 www.demos.hu/audit Juhász Anikó-Seres Antal-Stauder Márta: A kereskedelmi koncentráció hatásának egyes kérdései Közgazdasági Szemle 52. évf. 2005. 10.sz. p. 774-794. Seres Antal: A hazai kereskedelem vállalati koncentrációja Külgazdaság 49. évf. 2005. 9.sz. p. 71-78. Ajánlott irodalom: P. Baily - D. Farmer Beszerzés Műszaki Könyvkiadó 1994. Fülöp Gyula Kisvállalati gazdálkodás BKE-Aula Kiadó Bp. 1995. Colin Gray A növekedés irányitása Readers Int. Bp. 1992. M. Collins Cashflow és likviditás menedzsment Ernst & Young 1995. E. Siegel - B. Ford Üzleti terv- kalauz Ernst & Young 1995. Chikán Attila Vállalatgazdaságtan KJK - Aula Kiadó 2001. Dr. Noszkay Erzsébet A növekedés pénzügyi háttere Privát Profit 2002. Béhm Imre Gazdasági mutatók és alkalmazásuk Kereskedelmi Szemle 1995/2,3,5,6. Dr. Csath Magda Stratégiai tervezés és vezetés Leadership Bp. 1997. B. Kereskedelemszervezés és technológia I.-II., Szállítmányozás és fuvarozás: 1. A kereskedelmi vállalatok disztribúciós logisztikájának időszerű tendenciái. A logisztika feladata, funkcionális elhatárolása. Az elosztási logisztika és a bolti (áruházi) technológia összefüggései. 2. Globalizáció és logisztika. Késleltetés a gyártásban (kötegelt gyártás), valamint késleltetett célpiac-megjelölés. Késleltetett összeszerelés és csomagolás. 3. Az értékesítési csatornák, értékesítési döntések. Vállalatközi együttműködés, ellátási láncok versenye.

5 4. A bolti áruutánpótlás, az áru átvételének, tárolásának és mozgatásának megszervezése és lebonyolítása. 5. A kiskereskedelmi értékesítés megszervezése, az áru ellenértékének elszámolása. Az egyes értékesítési módok felhasználási területei. 6. A tradicionális és a gyors adatátvitelt biztosító kártyaleolvasó pénztárterminálok alkalmazása, az elektronikus pénztárca. Az RF/ID technológia. 7. A vevők és a személyzet mozgási útvonalának megszervezése. Az elektronikus áruvédelmi rendszerek, videomegfigyelés és pénztárbiztonság 8. A bevásárlóközpontok kialakulása, jellemzői, fajtái, telepítésük. A bevásárlóközpontok létesítésének előkészítése, építése és üzemeltetése. 9. Alternatív értékesítési formák a kereskedelemben: a csomagküldő kereskedelem, a kereskedelmi automaták és automata boltok, az elektronikus (interaktív) kiskereskedelem. 10. Üzlettípusok a kereskedelemben: a szaküzletek, a hipermarketek, az áruházak sajátosságai és a várható fejlődési tendenciák 11. A csomagolás szerepe az értékesítésben, a logisztikában, a fogyasztói csomagolás, mint eladási egység. Rakodólapos egységrakományok a raktározásban és a szállításban. A csomagolás környezetvédelmi aspektusai. 12. A raktározás és a szállítás, mint a logisztikai rendszer része, a logisztikai szolgáltatási színvonal. A készletezési döntések hatásai az alkalmazott technológiai megoldásokra. 13. A készletezés szükségessége, jelentősége, a készleteket befolyásoló tényezők. A készletek raktári elhelyezése, a raktári tároló- és áteresztőképesség. 14. A korszerű automatikus azonosítási rendszerek, szerepük a logisztikában, különös tekintettel a raktározásra. 15. A raktárak szerepe, sajátosságai, a komissiózó raktárak és az egyéb raktárfajták. Az áruáramlás megszervezése a raktárakban. 16. Az áruelhelyezés elvei és gyakorlati megoldásai a kereskedelmi raktárakban. Az élő és a tartalékkészletek elhelyezése, a FIFO elv, preferenciák az áruelhelyezésben, kötött és szabad helyfoglalás. 17. Az alkalmazandó raktári technológia kiválasztását befolyásoló tényezők. Tárolási módok a komissiózó raktárakban. Az egységrakományos tárolás, a tároló állványzat és a gépi berendezések kiválasztása. 18. A magasraktárak speciális technológiai megoldásai; magasraktári berendezések és gépek, a munkaszervezés sajátosságai a magasraktárakban.

6 19. A komissiózás, mint a raktározás legösszetettebb folyamatmodulja. A komissiózás előkészítésének és lebonyolításának változatai a raktárakban. Komissiózási stratégiák. Papír alapú és számítógéppel irányított komissiózás. 20. A kereskedelmi áruszállítások sajátosságai. A komissiózó raktárakból induló bolti áruterítés megszervezése. Fuvarozók és szállítmányozók bevonása az áruterítésbe. 21. A raktárfejlődés útja a hagyományos rendszerektől a logisztikai központokig. A logisztikai központok szerepe, jelentősége, telepítésük szempontjai, szolgáltatásaik. Hazai tervek és eredmények a logisztikai központok létesítésével kapcsolatban. 22. Adásvétel és szállítás, szerződések az árutovábbításban. Szállítás, fuvarozás és szállítmányozás. Fuvarozási módok és partnerek, együttműködés a fuvarozásban. 23. A külkereskedelmi szerződésben szabályozott kérdések, a külkereskedelmi szerződés lényeges feltételei, a fuvarparitás. A fuvarparitás szabályozására kiköthető INCOTERMS-klauzulák, a teljesítés, a kockázat- és a költségmegosztás helye. 24. A vasúti árufuvarozás jellemzői, szabályozása. A vasúti fuvarozási szerződés. Szállítmányozási feladatok a vasúti árufuvarozásban. Az európai közlekedéspolitika és a vasúti árufuvarozás. 25. A közúti árutovábbítás jellemzői, szabályozása. A nemzetközi közúti árufuvarozás előkészítése és végrehajtása. Közlekedéspolitika az EU-ban. 26. A nemzetközi gyűjtőszállítmányozás lényege, folyamata, szerepe a logisztikában. Futárszolgálatok a gyűjtőszállítmányozásban. 27. A légi árufuvarozás szerepe az áruszállításokban. A folyami és a tengeri árufuvarozás szabályozása, előkészítése és lebonyolítása. 28. A kombinált fuvarozás kialakulása, fejlődésének feltételei, napjaink kombinált fuvarozási technikái. A kombinált fuvarozás szerepe az európai közlekedéspolitikában. 29. A konténeres árufuvarozás kialakulása, szerepe az áruszállításokban. A konténerek típusai, a nemzetközi konténerforgalom járművei, konténerkezelő és tárolóhelyek. A kontinentális és a tengerentúli konténerforgalom megszervezése és lebonyolítása. 30. A folyami és a tengeri árufuvarozás szerepe az áruszállításokban. A folyami és a tengeri árufuvarozás szabályozása, előkészítése és lebonyolítása. Kötelező irodalom: - Kereskedelemszervezés és technológia 1. Főiskolai jegyzet - Kereskedelemszervezés és technológia 2. Főiskolai jegyzet - Kereskedelemszervezés és technológia 3. Főiskolai jegyzet - Milyen a jövő áruháza? /Vásárlás eladó nélkül/ Marketing and media 10. évf. 2005. 16.sz. p. 8-10.

7 - Salgó Péter: Újra bevásároltunk a jövő áruházában: RFID és kézi számítógépek /Metro Future Store* Rádiofrekvenciás azonosító RFID/ Progresszív magazin, 13. évf. 2005. 9.sz. p. 51. - Vásárlás a világhálón: Dinamikusan növekedett az online áruházak forgalma Boss, 2005. 10.sz. p. 70-73. Ajánlott irodalom: A következő szakmai lapok, folyóiratok legfrissebb számainak tanulmányozását javasoljuk: - SCM (supply chain management) - Loginfo (MCE) - Anyagmozgatás-Csomagolás - Logisztikai évkönyvek - Magyar Közlekedés - Navigátor - Logisztika (BME OM IKK) - Tranzit - Hálózat C. Kereskedelmi marketing I.-II.: 1. A marketing információs rendszer lényege, szerepe a vállalkozás irányításában. A MIR alrendszerei. 2. A piackutatás lényege. A piackutatás, mint a gazdasági előrelátás eszköze. A piackutató piac nagysága, területei. 3. Az információ fogalma, szerepe. Az információval szembeni elvárások. A piackutató vizsgálat két nagy területe. A szekunder és a primer piackutatás. 4. A szekunder piackutatás fogalma. A szekunder kutatás külső és belső adatbázisa. A szekunder kutatás előnyei-hátrányai. 5. A primer piackutatás fogalma, szerepe a vállalkozás információigénye kielégítésében. A szekunder adatok elemzéséből következő primer információs igény meghatározása. Primer adat felvételezési eljárások. 6. Megkérdezéses vizsgálatok lényege, szerepe, formái. Szóbeli, írásbeli, telefonos, számítógépes megkérdezéses eljárások (jellemzői, előnyök és hátrányok.) 7. Csoportos adatfelvételi eljárás lényege. Fókuszcsoportos vizsgálat lényege, lebonyolításának módszere. A vizsgálat alkalmazásának korlátai. Egyéni interjús módszerek (interjú, mélyinterjú). Megfigyelés és kísérletezés fogalma, szerepe, használhatósága. 8. A kérdőív szerkesztés menete. A jó kérdőív ismérvei. Kérdésfajták szerepe a piackutatásban.

8 9. A minta kiválasztás szempontjai. A minta nagyságának meghatározása. A minta nagysága, a kapott adatok pontossága, megbízhatósága. A három elem összefüggései. 10. Hibajavítás, feldolgozás, adatértékelés. A tanulmány elkészítésének a menete, a megbízó részére történő átadás előírásai. 11. A kommunikáció fogalma, elemei. Az egyes kommunikációs területek lényege, kapcsolata a marketing elmélettel. A piacbefolyásolás lényege. Kapcsolat a piacbefolyásolás, és a marketing kommunikáció között. Kommunikatív és a nem kommunikatív elemek rendszere. 12. A vállalati image fogalma, szerepe, fajtái, és azok jellemzői. Az image kapcsolata a marketingkommunikáció egyéb elemeivel. Az image és a vállalati arculat viszonya. A CI lényege. A CI, a CD, és a CC fogalma, kapcsolatuk jellemzői. 13. A PR fogalma, jellemzői, szükségessége. A PR két iránya, illetve két területe. A PR eszközei. 14. A szponzorálás fogalma, szerepe. A szponzorálás területei. Szponzorálandó esemény választásának szempontjai. 15. Vásárlásösztönzés fogalma, szerepe, fajtái. A Személyi jövedelem adóról szóló, illetve a Szerencsejáték törvény szerepe. 16. A direkt marketing fogalma, kialakulásának okai. A jó címlista ismérvei. Személyes eladás lényege, szerepe, kialakulásának okai. 17. Reklám fogalma, szerepe. Reklám fajtái különféle szempontok szerinti bontásban. A reklám és a PR kapcsolata. Eltérések és hasonlóságok a két nagy kommunikációs területen. 18. A márka, és a védjegy fogalma, kapcsolatuk fontossága. Tilalmak a védjegyeztetésben. 19. A reklámeszközök fogalma, felosztásuk különféle szempontok alapján. Köz- és zártterületi, valamint az eladáshelyi reklámeszközök fogalma, jellemzőik, fajtáik. 20. TV, mozi, rádió, mint reklámeszközök jellemzői. 21. Óriásplakát, plakát, sajtó, mint reklámeszközök jellemzői 22. Egyéb reklámeszközök (nyomdai termékek, reklámajándékok, Internet, stb.) jellemzői 23. A reklámetika, és a reklámjog fogalma, kapcsolatuk egymással. Reklámetikai kódex főbb előírásai. ÖRT. MRSz. tevékenysége e területen.

9 24. Reklámtervezés fogalma. A reklámterv kettős jellege. Reklámköltség tervezés fajtái. A marketingkommunikáció tervezése. Irodalom jegyzék: - Kozák-Kisváradi: Piackutatás Kisváradi és Társa Kiadó 2005 - N.K Malhotra: Marketingkutatás Műszaki Könyvkiadó 2001 - Hoffmann-Kozák-Veres: Piackutatás Műszaki Könyvkiadó 2000 - P-A. Scipione: A piackutatás gyakorlata Springer Hungarica 1994 - Gál-Hamburger-Kardos-Kisváradi-Mészáros-Sas: Piacbefolyásolás Kisváradi és Társa Kiadó 1999 - Hamburger Béla. A médiatervezés módszertana MRSz 2001 (2. kiadás) - Szabó D. Tamás: Médiatervezés a reklámban S.O.S. Reklám és Kereskedelmi Kft. 1997 - Incze Kinga-Pénzes Anna: A reklám helye, Stardust Publishing Kft., 2002 C. Szolgáltatás- és termékmenedzselés: 1. A minőség fogalma és szintje, minőségiskolák jellemzői. Minőségmodellek: TQM, PDCA, BPR, FMQM jellemzése és ezek összehasonlítása 2. A szolgáltatás fogalma, típusai és speciális jellemzői. Termék és szolgáltatás jellemzőinek összehasonlítása. 3. A 7P érvényesülése a szolgáltatásban 4. A termékmenedzserek feladatai a termékéletgörbe különböző szakaszaiban. 5. Termékmenedzser feladatai a csomagolástervezés munkájában. A korszerű és optimális csomagolás ismérvei. A csomagolás általános és speciális hatósági követelményei. 6. A termékhagyma, termékkép típusai és szerepük a termékmenedzser munkájában. Kötelező irodalom: Medvéné dr. Szabad Katalin Dr. Kovács Katalin - Szolgáltatás és termékmenedzselés Főiskolai jegyzet Budapest 2002. Ajánlott irodalom: - Németh György Papp Ilona: Szolgáltatásmenedzsment Aula Kiadó Kft. Budapest 2003. - Papp Ilona: Szolgáltatások a 3. évezredben BKÁE 2002. - Veress Zoltán: Szolgáltatás marketing KJR 2003.

10 A záróvizsgát bizottság előtt kell letenni. A vizsgát megelőzően a Kereskedelmi Intézet záróvizsga tájékoztatót tart, amelynek célja a szakdolgozat bírálatok kiosztása, valamint a jelentkezők felkészítése a záróvizsgára. További kérdések esetén forduljon a témavezető tanárhoz, illetve Király Éva intézeti titkárhoz. Jó felkészülést és sikeres záróvizsgát kíván a KERESKEDELMI INTÉZET