15. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2006/MÁJUS ÁRA: 650 FT, ELÕFIZETÕKNEK: 600 FT www.vadaszlap.hu

15. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2006/MÁJUS ÁRA: 650 FT, ELÕFIZETÕKNEK: 600 FT www.vadaszlap.hu

A szerkesztõ jegyzete Megjelenik havonként, a megelõzõ hónap utolsó hetében. Meg nem rendelt kéziratokat és fotókat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Ára: 650 Ft, elõfizetõknek: 600 Ft Az elõfizetési díj 2006-ban 4200 Ft A Magyar VADÁSZLAP elõfizethetõ Belföldi Postautalványon a szerkesztõség címén, átutalással a 65100149-11301439 számlán, vagy a hírlapkézbesítõnél, a postahivatalokban. Kiadó-fõszerkesztõ: Csekõ Sándor (70/702-50-01) Olvasó szerkesztõ: Homonnay Zsombor (70/702-50-02) E szám felelõs szerkesztõje: Somfalvi Ervin (70/702-50-03) Munkatárs: Wallendums Péter (70/702-50-04) Márok Tamás (70/702-50-05) Hirdetési igazgató: Polster Gabriella (70/702-50-06) Tervezõszerkesztõ: Kõszegi Szilvia (70/702-50-22) Webmester: Hegedûsné Wéber Ildikó (70/702-50-37) Szerkesztõségi titkár: Elek Ferencné (70/702-50-40) Kiadja: a VADÁSZLAP Kft. A szerkesztõség és a kiadó címe: 1031 Budapest, Pákász u. 7. Központi telefon és fax: 242-00-42 Vadász-flotta: 70/702-50-00 E-mail: vke@vadaszlap.hu www.vadaszlap.hu Terjeszti a Lapker Rt., a Magyar Posta és az alternatív terjesztõk. A terjesztést gondozza a Hírvilág Press Kft. Telefon és fax: 411-04-91 E-mail: hirvilag.press@hirvilagpress.com Erdélyben terjeszti és az elõfizetéseket fogadja a Krónika Kiadóház Rt. Telefon: 0264-420-320 Az elõfizetési díj 2006-ban 700 ezer lei. Szlovákiában a COLOR Interpress Kft. megbízottja a New Gazza Ábel Gábor a terjesztõ. Telefon: 036/771-2331 Mobil: 0905-407-017 Az elõfizetési díj 2006-ban 700 korona. Nyomdai elõállítás: Pharma Press Nyomda Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató ISSN 1215-6159 (Nyomtatott) ISSN 1588-1229 (Online) MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május FOTÓ: PAUL FERGUSON A szakma becsülete Aminap Szlovákiában jártunk a Lévai Vadásznapokon, ahol is az egész járás, a mintegy 100 ezer hektáron gazdálkodó 62 vadászterületen 2005-ben elejtett összes(!) nagyvadjának trófeáit kiállították, mégpedig a korosztályi kategóriák szerint. A miénkhez hasonló módon, minden gazdálkodóra nézve kötelezõ trófeabírálatot így aztán egyszerre, ténylegesen térségi gazdálkodási elvek figyelembevételével lehet elvégezni, értékelni az elõzõ évet, s a szükséges változtatásokat idõben meghozni. Ez akkor is értékes adatokat jelentene, ha csupán néhány kutató tudományos becsvágyát lenne hivatott kielégíteni, ám szlovák vadásztársaink ennél sokkal igényesebbek szakmailag. A közös értékelésen minden terület vadászmesterének kötelezõ részt venni! Így aztán mindenkinek személyesen kell elviselni a területén tévesen elejtett vad koponyájára festett piros pont kellemetlen következményeit, vagy sütkérezni a kiváló gyûjtemény által keltett dicsfényben. Megjegyzem, hogy a bemutatott trófeák töredékén volt csak piros pont, s ez nem a bírálók liberális hozzáállása okán volt így Igaz, arrafelé nem csak a kiállítás igényes megrendezését, a vele való nem kevés munkában való társadalmi részvételt veszik komolyabban, mint nálunk, hanem a szakmát is. Szlovákiában (és nyugatabbra még inkább) elképzelhetetlen, hogy valaki megfelelõ szakmai tudás, kemény vizsgák letétele nélkül vadászmester, vagy a náluk honos, szerintem sokkal találóbb és kevésbé nagyképûen hangzó kifejezéssel vadászgazda lehessen! Nálunk sajnálatos módon semmilyen szaktudás nem kell a vadászmesteri tisztséghez! (Akkor mitõl mester?) Vajon milyen szempontok szerint lesz kiválasztva a jelölt? Elég, ha lojális az elnökkel és haverjaival (azaz nem szól a szabálytalanságok miatt), s szerepe csupán az utasítások végrehajtására korlátozódik? Netán tudják róla, hogy nem sok vizet zavar, mert a terület helyett inkább a kocsmahivatalban tölti az idõt? Vagy õt utálják legkevésbé a tagok? Ne tessék felszisszenni, pláne, megsértõdni, nagyon sok helyen van ez így! Az még a jobbik eset, ha csak jóindulatú amatõr a kiválasztott, akinek se tudása, se kedve a tanuláshoz nincs, mégis teljhatalmú fõnöke a nála képzettebb hivatásos vadászoknak. Tiszteletem és megbecsülésem mindazon vadászmestereknek, akik kellõ szakmai és emberi tisztességgel látják el nehéz, idõt rabló és hálátlan feladatukat, de tartok tõle, hogy õk alkotják a kisebbséget. Ideje lenne már, hogy ne a farka csóválja a kutyát, hanem csak olyan ember kerülhetne erre a posztra, aki rendelkezik azzal a szakmai tudással, (azt már nem is merem mondani, hogy intelligenciával és kultúrával), hogy az egyre nehezedõ feltételek mellett is meg tudja szervezni a vadgazdálkodási feladatokat. Nyitott a földtulajdonosok gondjaira, tárgyalóképes és nem kioktatni akar másokat, hanem közösen, a legkisebb veszteséggel megoldani a naponta felvetõdõ gondokat. Ha létezik szakmai gõg (mert gõgös vadász, az van elég ), akkor annak itt kéne megnyilvánulnia, nem tétlenül nézni a szakma felhígulását, a van rá pénzem, holnaptól én vagyok a nagy vadász mentalitás egyre durvább térhódítását. Igenis, vissza kell állítani a vadászjelöltség intézményét, ne vehessen senki úgy vadászfegyvert a kezébe, hogy a legelemibb szakmai alapokkal sem rendelkezik! Ne az egyetlen feltétele legyen az azonnali vadászatnak, hogy valamilyen (hivatalos vagy kerülõ) úton megszerezte a vadászvizsgapapírt! Vezessük be a vadgazdálkodásért, a vadászatok megszervezéséért felelõs vezetõknek a kötelezõ szakmai végzettséget, ahol az illetõnek szigorú vizsgán kell bebizonyítania, hogy rendelkezik azokkal a szakmai és balesetvédelmi ismeretekkel, amelyek e feladatok ellátására alkalmassá teszik. Még idõben vagyunk, de rövidesen rengeteg új vadászterület fog kialakulni, ahová szakmai vezetõk kellenek. Elég lesz, ha tegnap megszerzett vadászvizsgája van a leendõ vadászmesternek? Nem vagyok egy majrés vadász, de nem szívesen mennék disznóhajtásra oda, ahol ilyen zöldfülû vezeti a vadászatot. Persze, ehhez partnernek kell lennie a magas székekben trónoló hivatalnokoknak, a vadászok érdekeit képviselõknek és a törvényalkotóknak is! Ideje lenne, hogy ne a gazdálkodók és a vadászok felesleges zaklatása és minden létezõ módon történõ megsarcolása legyen a cél, hanem érthetõ, végrehajtható és szakmailag megalapozott, túlszabályozástól mentes rendeletek elkészítése. Ezt várjuk a jövõtõl, nem a mellébeszélést! 265

Tartalom VKE majális 269. oldal Fiatalt, de milyent? 281-283. oldal Árvíz 271-273. oldal Megújulás 2007 278-280. oldal Nimród vagy Ménrót? 304-305. oldal Elõfizetési tájékoztató CÍMLAPON: ÉLETVESZÉLYBEN SOMFALVI ERVIN FELVÉTELE A szerkesztõ jegyzete A szakma becsülete...265 Interjú Tudatosan...267-268 VKE majális Majálistól majálisig 269 Hírek, tudósítások...270, 274-275, 312-317 Kerti világrekord?...275 Fórum a jövõrõl...312 Támadó gímbika...314 Megrendelés Név: Cím: Az elõfizetési díj 2006 végéig Magyarországon 4200 Ft Romániában 700 ezer lei Szlovákiában 700 korona Az elõfizetési díjat Magyarországon a VADÁSZLAP Kft. címére (1031 Budapest, Pákász u. 7.) lehet elküldeni belföldi postautalványon, vagy a 65100149-11301439 számlaszámra átutalással. (Kérésre számlát, ill. csekket küldünk.) Romániában a Krónika Kiadóház Rt. lapterjesztõinél lehet elõfizetni, információt a 0264-420-320-as telefonon ad a kiadó. Szlovákiában a New Gazza Ábel Gábor gyûjti az elõfizetéseket. Címe: 93701 Zeliezovce, Hviezdoslavova 41. T: 036/771-2331, mobil:0905-407-017 Riport Árvíz a Dunán...271-273 VKE könyvajánló...276 13. oldal Élni és futni hagyni...277 Aktuális Megújulás 2007...278-280 A csõ lõ, de a tusa talál...291-292 Vadászati gyakorlat Fiatalt, de milyent?...281-283 Vadászati szervezetek Az OMVK területi szervezeteinek titkárai...284-286 Vadászok, vadászotthonok A vadászat nem nélkülözheti a romantikát...288-289 Mûvészportré Acélvirágok...290-291 Kiállítások IWA & Outdoor Classics...293 Lévai Vadásznapok...295 Oktatás Diana a katedrán...296-297 Évezredek bizonyítékai Az õzek szerteágazó családfája...298-299 Szafari Elõre, a medve bõrére...302-303 Történelem Nimród vagy Ménrót?...304-305 Irodalom Fekete István: Májusi üzenet...306-307 A volán mögött Az új Suzuki Grand Vitara...309 Vadászlövészet 100 jó tanács a vadászoknak...311 Jegyzet Korkép vagy kór-kép?...319 Ébresztõ...323 Mikor, mi mennyiért?...321 Videó- és könyvkritika...325 Könyvismertetés Faragó István: Kápolna a hegytetõn...326 Gyerekeknek Újjászületés...327 Izválasztó Mátyás Pince...328 A vadmalac elkészítése...329 Barkács...331 Horgászat Féderes õrület...333 Apróhirdetések...335 A következõ számunk május 23-án jelenik meg. MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május

Interjú Tengerdi Gyõzõvel Elég érdekes volt az ismerkedésünk. Az elsõ személyes találkozásunk alkalmával több dologban nem értettünk egyet, majdhogynem összevesztünk. Aztán mint már annyiszor életemben a vitatkozás végére normalizálódott a kapcsolat, talán az sem túlzás, hogy a legtöbb vitapartneremmel össze is barátkoztunk. Az erõs, határozott és öntudatos Gyõzõvel is végigjártuk ezt az utat, kölcsönössé vált az egymás iránti bizalom. E nélkül ugyanis nem tudnánk együtt dolgozni, nem tudnánk közösen szervezni a VKE idei, balatonmáriafürdõi majálisát. Tudatosan VADÁSZLAP: Feszült vagy. Mikor szoktál lazítani, egy kicsit föloldódni? Tengerdi Gyõzõ: Amikor rendben vannak a dolgaim, de leginkább, amikor a nyári balatoni turistaszezon és az õszi hazai és külföldi vadásztatások után kimehetek egyedül valamelyik vadászterületre, felülhetek egy magaslesre, várhatom a disznók megjelenését vagy egy jót bokrászhatok a kutyámmal fácánra. Az erdõ és a víz megnyugtat, kikapcsol, számomra a vadászat a nyugalom és a mindennapok pörgésétõl eltérõ izgalom harmóniája. VADÁSZLAP: Ezek szerint a kedvenced a vaddisznó és? MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május Tengerdi Gyõzõ: külföldön a magashegyi vadászatok. Mindkettõbe belekóstoltam már, de még nem lõttem itthon egy komolyabb kant és hiányzik egy derék Marco Polo vadjuh és egy argali. Ezek a vadászati vágyaim közé tartoznak. Egyébként csodálatos élménynek tartom a gímszarvas bõgését, a siketfajd beugrásos vadászatát és az ügyesség csúcspróbájának a bivaly vagy az elefánt csapázását. VADÁSZLAP: Ez úgy hangzik, mint egy öreg vadász vallomása, aki megjárta már a honi erdõk-mezõk nagy részét és eljutott Ázsiába, Afrikába is pedig csak 40 éves vagy és 16 éve puskaforgató. Talán nem érdektelen, ha elmondod az elõzményeket is. Ennyi pénzed volt/van, hogy jócskán költeni tudtál a vadászataidra? Tengerdi Gyõzõ: Nem mindig a pénz számít. Jó, ha van, de szerintem fontosabb az ember elhatározása, megszállottsága, hogy megtalálja a céljaihoz vezetõ megoldásokat. Az én életpályámat, a munkámat, a családi életemet, a közéleti tevékenységemet, a politikához, a kultúrához való viszonyomat, a vadászathoz kötõdõ kapcsolataimat igyekeztem mindig tudatosan szervezni. Ez hol sikerült, hol nem, de nem vagyok elégedetlen. A fonyódi gimnáziumi éveim alatt már komolyan sportoltam, a Kaposvári Rákóczy SE-ben atlétizáltam, ezért továbbtanulásként a sportot, matek-testnevelés szakot vá- 267

Interjú FOTÓ: SOMFALVI ERVIN lasztottam a pécsi Janus Pannonius Tudomány Egyetemen. A diplomámmal mégsem testnevelõtanár lett belõlem, mert már 14 évesen elkezdtem a nyári szünidõkben itt a Balaton partján, Balatonmáriafürdõn a vendéglátásban dolgozni. Tetszett a nyüzsgés, élveztem az emberek között mozogni, beleszerettem ebbe a pörgésbe ezért elvégeztem a vendéglátó szakközepet, majd Zalaegerszegen a számviteli fõiskolát. 1990- tõl fõállású vállalkozó lettem, a szüleim támogatásával egy kis éttermet, a Viktóriát vezettem. A pénzemet természetesen egy nagyobb étterem építésébe fektettem, s felépítettem a Viktor panziót és éttermet, amelyhez nemrég sikerült csatlakoztatni a strandon mûködõ éttermet is. Van munkám, elfoglaltságom és a körülményekhez képest talpon van a vállalkozásom. VADÁSZLAP: Hogy került a képbe a vadászat? Tengerdi Gyõzõ: Itt a Balaton partján könnyû közel kerülni a természethez, kevés olyan gyerek nõ fel, aki ne horgászna. Én is így kezdtem. S mivel Édesapám nem csak horgászni vitt, a vadászattal is korán megismerkedtem. Tizenéves voltam, amikor már egyedül bóklászhattam az erdõben és az olvasmány-élményeim is hatottak rám. Kittenberger Kálmán és Maderspach Viktor lett az ideálom. Kittenberger ma is a szememben a szakmai csúcs, Maderspachban pedig a magyarságát és a kemény vadászatok vállalását kedveltem meg. 1990-ben levizsgáztam és 95-tõl lettem tagja a Nikla és Környéke Vadgazdálkodási Egyesület jogelõdjének, a Marcali Táncsics Vt.-nek, amelynek 3400 hektáros váltóvadas területe a Nagyberektõl délre van, Marcali mellett. 1997-ben vettek fel a Somogyi Hunorba, ez kimondottan nagyvadas terület, jól elférünk a 20 ezer hektáron. Korábban, míg Hódmezõvásárhelyre jártam, hogy megszerezzem a vadgazda szakmérnöki képesítést az apróvadas Túrkevén is tag voltam, de a távolság miatt ezt le kellett mondanom. VADÁSZLAP: Mert a külföldi vadászatokra kellett a pénz? Tengerdi Gyõzõ: Nem. A külföldi vadászataimat a vadászatszervezésnek köszönhetem, ami viszont a vendéglátásban gyökerezik. Mivel egészen jól megtanultam németül, egy kicsit angolul és valamivel többet tudok oroszul is, mint, amit az iskolában tanítottak, kialakult egy vendégköröm, akik rendszeresen visszajárnak hozzám. Nálam esznek, isznak, alszanak gondoltam miért ne szervezhetnék nekik vadászatot is. Így kezdõdött 1999-ben és aztán erõteljesen belevágtam. Afrikába, a FÁK országokba, fõleg Kirgíziába, Kazahsztánba, de Kamcsatkára, Ausztriába, Erdélybe, Németországba, a Felvidékre szervezek vadászatokat hazai és külföldi vadászoknak. Ha tehetem, elkísérem a csoportjaimat és így van lehetõségem nekem is a vadászatra. Nincs két egyforma út, azonos vadászat, még ugyanazokon a helyeken is változnak a körülmények, a lehetõségek és ebbõl adódóan az élmények, az eredmények. Sikerorientált ember vagyok, hozzászoktam a gyors döntésekhez sajnos gyorsan eszem, iszom és autózom nem szeretem a tökölést ebbõl következik, hogy intenzívek a reakcióim, melynek vannak elõnyei és hátrányai, de mindig fontos számomra az érzelmi háttér, a tisztesség. Ilyen volt a neveltetésem, sosem fogom elfelejteni azokat az atyai pofonokat, melyeket azért kaptam, mert nem tartottam be valamilyen szabályt. Talán ezért nem lettem sem irigy, sem kapzsi ember és vadász. Ha a vendégeimet vagy a munkatársaimat méltánytalanság éri, ha borítékolható a kudarc engem jobban fölháborít, mint adott esetben õket és mindent elkövetek, hogy a negatív élményeket elkerülhessük. VADÁSZLAP: Amikor tavaly a Vadászati Kulturális Egyesület fölkért az országos alelnöki tisztségre, azt kérdezted: nem baj, hogy fideszes vagyok? Ennyire fontos a pártállásod? Tengerdi Gyõzõ: 1990-tõl vagyok tagja a Fidesznek és hét éve aktívabban politizálok, mert a közéleti tevékenységet fontosnak tartom. Ezért vállaltam tisztséget országos alelnökként a Zöld tagozatban, ahol a vadgazdálkodás érdekeit képviselhetem. De ugyanilyen fontosnak tartom, hogy jobban menjenek a dolgok a közvetlen környezetemben, ahol élek, ahol dolgozom. Nem vagyok karrierista, nem vagyok megélhetési politikus, ehhez könyöklõsebb stílusúnak kellene lennem, ami nekem nem megy, de szívesen teszek meg mindent az emberekért, a településemért, a megyémért, a barátaimért, a vadászati kultúráért, a vadászokért. Én ezért vagyok a balatonmáriafürdõi, a Somogy megyei önkormányzat képviselõje, a turisztikai bizottság elnöke, és ezért vállaltam el az idei VKE-majális szervezését is. CSEKÕ SÁNDOR 268 MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május

VKE majális Majálistól majálisig VKE Vadászmajális Balatonmáriafürdõ 2006. május 19. 17.00 A kiállítások megnyitója Program: 2006. május 20. 09.00 Vadászok, kürtösök felvonulása 10.00 Megnyitó ünnepség 10.30 III. Országos Bársony István ifjúsági prózamondó verseny 10.30 V. Nemzetközi Vadászkürtös Fesztivál 11.00 VKE közgyûlés 14.00 A Szlovák Vadász Szövetség apróvadvadászati bemutatója 15.00 Kitüntetések, díjak átadása, eredményhirdetés 17.00 Balatoni idénynyitó koszorúzás, hajófelvonulás 18.00 Balatonmáriafürdõ kulturális programja 19.00 Tombolasorsolás 21.00 Tûzijáték Éjfélig utcabál Egész napos programok: Természetfotó kiállítás Életem... trófeakiállítás Vadász képzõmûvészeti kiállítás Solymászbemutató Íjászat Vadásziskolák bemutatkozása Vadászati felszerelések, eszközök vására Borkóstolás A Vadászati Kulturális Egyesület tavalyi, Dunapatajon megrendezett tisztújító közgyûlése óta eltelt egy esztendõ alatt az egyesület életében jelentõs események történtek. Lezajlott a VKE és a VADÁSZLAP Kft. szétválasztása, de az év elsõ három hónapjában még az egyesület adta ki a lapot. A különválás nem volt zökkenõmentes, és pénzügyi természetû problémákkal még mindig számolnunk kell. Nagy sikerként tartjuk számon Diana Vadászhölgy Klubunk mûködését, amely megalakulása óta több, nagy érdeklõdésre számot tartó rendezvényt szervezett. Sok száz látogatót vonzott a vadászhölgyek tavalyi, Budai Várban megrendezett képzõmûvészeti és trófeakiállítása, és nagy sikert aratott a már hagyományosnak mondható hajdúszoboszlói III. Országos Diana Bál is. Jól szerepeltünk a Fe-Ho-Va-n, ahol Dianáink külön kiállítást építhettek a pavilon legfrekventáltabb helyén. Rekordbevételt jelentett a VADÁSZLAPpal közös standunkon a velünk együttmûködõ kiadók termékeinek árusítása. Matula programunk keretében a tavalyi évben kiírtuk A természet és én címû gyermekrajzpályázatot, melyre több száz pályamû érkezett. A munkákból októberben Cegléden kiállítást rendeztünk, ahol igen értékes díjak kerültek átadásra. A Vadon élõ állatok karácsonya nevû rendezvényen több mint 600 általános iskolás gyermek vett részt, és vonult ki a 13 Pest megyei vadásztársaság területére mintegy 50 helyi vadász kíséretében, hogy együtt töltsék fel a vadetetõket. Tavaly a személyi jövedelemadók 1 százalékának felajánlásaiból mintegy 900 ezer Ft támogatást kaptunk, az FVM pedig másfélmillió forinttal segítette az egyesület mûködését. A támogatásokat a Matula Programra, valamint a Diana Vadászhölgy Klub rendezvényeire és az elavult kommunikációs berendezéseink felújítására fordítottuk. 2005-ben rendszeresen vettünk részt a megyei vadásznapok programjain. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a hortobágyi országos rendezvényen sikeresen lebonyolított Õzetetõ-építõ Versennyel kapcsolatban. Február 8-án megalakítottuk Ifjúsági Tagozatunkat, melynek elsõdleges célja és feladata a természetvédelem és a vadászat iránt érdeklõdõ, a vadászati hagyományokért és a vadászati kultúráért tenni vágyó ifjúság összefogása, oktatásanevelése, szemléletformálása. Február utolsó napján aláírásra került egy szerzõdés a Vodafone Rt.-vel. Ennek alapján márciustól mûködik az egymás között ingyenes kommunikációt biztosító vadász-flotta. A megállapodás értelmében a vadászok és a VKE tagjai kedvezményes elõfizetéssel juthatnak hozzá a szolgáltatáshoz. Márciusban létrehoztuk a VKE keretén belül mûködõ Magyar Vadászkürtös Egyletet. Elképzeléseink a megyei szervezetek megerõsítését illetõen nem váltak be. Vannak ugyan eredményesen és jól mûködõ megyéink, de sajnos nem ez a jellemzõ. A következõ évben e feladatra még nagyobb figyelmet kell majd fordítanunk. Tovább kellene fejleszteni honlapunkat, szeretnénk ugyanis ezen keresztül e-mail-ben ingyenes hírleveleket eljuttatni tagjaink felé. Idei közgyûléssel egybekötött fõrendezvényünket május 20-án, Balatonmáriafürdõn tartjuk, ahol ilyen formában elsõ ízben kerül megrendezésre a Nemzetközi Vadászkürtös Fesztivál, valamint harmadik alakalommal írjuk ki az Országos Bársony István Ifjúsági Prózamondó versenyünket. OLÁH CSABA elnök MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május 269

Hírek, tudósítások Idénymérleg Véget ért az erdei szalonka vadászat idénye. Mondhatni, már-már megszokott módon, kiadós havazással köszöntött ránk a március. Néhol a 20 centimétert is meghaladta a hótakaró vastagsága, ennek megfelelõen jó egy hetet várni kellett arra, hogy a tavaszi szalonkavarázs elhatalmasodjon rajtunk. A pilisi Szalonkanyitányt az idõjárás viszontagságainak köszönhetõen sajnos megint nem tudtuk megrendezni. Lassacskán azért kitavaszodott... és a VADÁSZLAP szalonkavonalán is kezdtek szállingózni a hírek. Elõször a dél-nyugati országrészbõl kaptuk a várva-várt tudósításokat arról, hogy megérkeztek a szalonkák. A madárinfluenza miatt bevezetett vadászati tilalmak szinte sokkolták a vadászokat, de a többségnek ez sem szegte kedvét. A megfigyelési zónában élõ szenvedélyes szalonkázók az ország különbözõ részeibe zarándokoltak, hogy hódolhassanak szenvedélyüknek. Március közepére elolvadt a hó, és egyre többen értesítették a Szalonka Centrumot az eseményekrõl. A hívások száma azonban némileg elmaradt a tavalyitól. Ennek több oka is lehetséges: egyrészt adódtak technikai nehézségeink a hírek feltöltésénél, másrészt az internetes fórumok felületein is megindult az információáramlás. Sokan inkább ezt a megoldást választották, vagyis inkább leírták tapasztalataikat és így tették közzé azokat a különféle internetes portálokon. Eleinte ugyan még viszonylag sokan jelentkeztek, késõbb azonban lankadt a telefonálók kedve. Ennek ellenére most is több ezer hívást regisztrálhattunk, bebizonyosodott tehát, hogy van igény erre a szolgáltatásra. Ne felejtsük el azt sem, hogy jövõre a Vodafone vadászflotta tagjai ingyen tárcsázhatják a Szalonkavonalat, és így talán még többen tájékoztatnak majd bennünket a legfrissebb szalonkahírekrõl. Általános tapasztalat volt ebben az idényben, hogy nagyon elhúzódott a vonulás. Az esti vadászatok eredményesebbnek bizonyultak, a madarak többsége alkonyatkor került terítékre. A legintenzívebb húzások március utolsó napjaiban voltak, ezt követõen egyre kevesebb madarat láthattunk, és ekkor már voltak 2-3 napos üresjáratok is. Az észak-nyugati régiókban tömeges vonulásról számoltak be a vadászok, hazánk észak-keleti csücskében azonban jócskán elmaradt a várakozástól a szalonkák elõfordulása. Április elején az árvíz miatt sokhelyütt lehetetlenné vált a vadászat, mivel a területeket még terepjáróval sem lehetett megközelíteni. A szalonkák mellett persze sok más egyéb is foglalkoztatta a közvéleményt, a vadászatok elõtti gyülekezõnél és a húzásokat követõen is akadt bõven beszédtéma. Természetesen a 2007-ben várható területviták álltak az érdeklõdés középpontjában, de sokat lehetett hallani a parlamenti választásokról is. Ez volt tehát a 2006-os esztendõ szalonkaidénye. Volt, akinek örömet, másnak bosszúságot hozott. A sörétes puskák egy idõre a fegyverszekrénybe kerülnek, helyette, akinek lehetõsége van rá, golyós puskával járja az erdõt. Az igazi szalonkavadászok azonban már most várják a következõ márciust... W.P. 270 Rekordév Kaszón Az 1995-ben alakult Kaszói Szalonka Klub március 23. és 26. között tartotta szokásos évi összejövetelét. Klubtársaink ezen idõszak alatt a kaszói Fõerdész rét nevû területrészen 17 szalonkát ejtettek el. Az eredmény messze túlszárnyalja a korábbi évek terítékadatait. Külön megemlítendõ, hogy az elnök, Csépány Miklós 24-én, a reggeli húzáson dupla dublét lõtt, és nagy öröm az is, hogy két klubtársunkat, nevezetesen Zsebõk Andort és Cirinka Ferencet itt avathattuk szalonkavadásszá. Rékasi Csaba Ritka élmény Április 7-én ritka eset történt a Domaházi Vadásztársaság területén (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Hajnali szalonkázás után elindultunk megkeresni az elõzõ este Bozóky Dénes vadásztársunk által megsebzett szalonkát. A rálövés helyétõl mintegy 50 méterre kutattunk a sûrûben, amikor dr. Bihari Béla vadásztársunk megpillantotta a földön ülõ szalonkát. Ahogy a madár felé nyúlt, a hoszszúcsõrû nagy meglepõdésére felszállt. Ezt követõen vettük észre, hogy a szalonka a fészkén ült, amelyben két tojást találtunk. Trombitás Attila Szalonkabúcsúztató A Rákos mezeje Petõfi Vt. április 10-én tartotta szalonkavadászati idényzáró ünnepségét. A tagok és vendégeik március elsejétõl április tizedikéig 184 lövésbõl 36 szalonkát hoztak terítékre. A legeredményesebb vadász 8 madárral büszkélkedhetett. Az ünnepi estén a vadászok által korábban elejtett 28 szalonkából közös terítéket készítettek. Révbéri Béla vadászmester ismertette az idény eredményeit, majd átadta a vendégek számára készített emléklapokat. A teríték tiszteletére és a vadászok ünneplésére a Vadászkamara Kürt Együttes szólaltatta meg az eseményhez illõ dallamokat. A vadászok ebben az évben utoljára részt vettek az esti húzáson. A program közösen elköltött vacsorával zárult, és a terített asztal mellett estébe nyúlóan idézgették egymásnak a vadászok az elmúlt idény eseményeit, történéseit. S. K. MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május

FOTÓ: JANÁCS GERGELY Árvíz a Dunán A Dunakanyarban már lázasan folyt az értékek lehetséges mentése, amikor Gemencen április elsõ hétvégéjén még lehetett szalonkázni. Szombaton este egy száraz tisztáson álltam, másnap hajnalban ide már nem tudtunk bemenni, mert Gemencet szép csendesen, de egyre jobban elkezdte birtokba venni a Duna. A szarvasok kisebb-nagyobb csapatokban komótosan vonultak nyiladékról-nyiladékra, a vaddisznók már idegesen szaladgáltak, keresgélve a száraz dombokat érezték a veszélyt. Agemenci erdõ ártéri. Ha magas a Duna vízszintje, törvényszerû, hogy ez a 18 ezer hektáros, gátakkal körülzárt terület víz alá kerül. Vannak magasabb pontjai és vannak mély részei itt legfeljebb a víz mélységében szokott különbség lenni. Csonka Tibor vezérigazgató magyarázatának köszönhetem, hogy végre megértettem, miért okoz gondot az itt élõ szarvasoknak, vaddisznóknak, s minden védett és nem védett vadnak rajtuk keresztül a vadgazdáknak, erdészeknek, természetvédõknek az árvíz. A Duna ugyanis a 20 kilométeres partszakaszon nem a folyásirányával párhuzamosan egyszerre önti el a területet, lép ki a medrébõl és terül el a gátakig, hanem elõször feltölti a holtágakat, amelyek a szabályozás maradványai, belopódzik az úgynevezett fokokon és megállíthatatlanul, átbukva az utakon, nyiladékokon elönti az erdõket, MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május megtölti a mélyebb részeket. Ilyenkor a vad még a Dunához közel is talál száraz, magasabb - természetes és mesterségesen megépített dombokat ahová a víz elõl elmenekülhet. Aztán, ahogy a mélyebb részek megtelnek és a víz egyre magasabb lesz, a különbözõ, egymástól távol esõ dombok között is zubogni, hömpölyögni, terjeszkedni kezd a víz, nagyon rövid idõ alatt összezár a víztükör, egyetlen tengerré válik az ártér és a vad nem tudja merre meneküljön, merre talál száraz helyet, élelmet a túlélés esélyeit. A szarvasok, a nagyobb vaddisznók jól úsznak, az õzek is bírják az úszást egy darabig a kérdés, hogy mikor indulnak el és milyen távolságra kell úszniuk a hideg vízben. Mert a víz csak 6-7 fokos, aki próbálta már, hogy ez milyen csontig hatoló fájdalom tud lenni, az közelrõl érezte a kihûlés tragédiáját. 271

FOTÓ: JANÁCS GERGELY 272 FOTÓ: SOMFALVI ERVIN 2002-ben a márciusi árvíz még elõjáték volt, majd az augusztusi 943 centiméteres bajai vízmagasság a gemenci árterület teljes elöntését eredményezte. A menekülõ vadállománynak a víz nyári hõmérséklete még elviselhetõ volt és több irányban is tudott menekülni, ha kijutott a körgáton túli mentesített területekre vagy a Sió torkolat száraz árterébe. Most a Sió felé nincs út, mert a Sió is árad, a gátjai között is víz van, a Balatonból leengedett vízmennyiség már napokkal korábban elöntötte az árterületet. A hivatásos szakszemélyzet Gemencen évtizedes tapasztalatokkal kezeli az árvizeket és mindenki tudja és teszi a dolgát. A legfontosabb, hogy a göröndökön, a magaslatokon és a hullámtéren kívül találjon ennivalót és lehetõleg nyugalmat a vad. Április 7-én, amikor 952 centiméteres rekordmagassággal tetõzött az árhullám, egyetlen 350-380 hektáros terület maradt szárazon, amelyet a zrt. a 2002-es árvíz után részben állami segítséggel, részben a magántõke bevonásával emelt meg, hogy 10 méteres vízmagasságig legyen hová menekülnie a vadnak. A gátakat a katasztrófa-turizmus ellen szigorúan õrizték, a Baja-Pörböly közötti vasútvonalon a szerelvények csak 20 kilométeres sebességgel közlekedtek és Gemencen, valamint a környék négy vadásztársaságánál vadászati tilalmat rendeltek el, amelyet csak a víz csökkenése után, 12-én oldottak fel. Ami biztos: az idei árvíz egészen biztosan bekerül az árvizek országos krónikájába, a gemenci vadállomány közül elpusztult majdnem a teljes idei vaddisznószaporulat, (az elõzetes számítások szerint ez legalább kétezer malacot jelent), a víz kitakarította a kis rókákat, borzokat, vámot szedett a fiatal nyulakból, õzekbõl és nem lehet tudni, hogy a felnõtt állomány közül mennyi vad vált a hideg víz és az elhúzódó árvíz áldozatává. A károk felmérése elkezdõdött, már most látható, hogy a vadállományban keletkezett károkon kívül az árvíz a vadászati létesítmények jelentõs részét is megrongálta. Új lesekre és új etetõkre lesz szükség. A vadföldeken most még több méter magas víz áll, de hamarosan új élet indul az ártéren. css-agyaki Amikor a Duna vadászik Csak az idõsebbek emlékeznek már az 1956-os jeges árra, amikor a falu szélét védõ gátat homokzsákokkal kellett megemelni, a víz alig 10 centire volt a gát tetejétõl mutat az alant hömpölygõ vízre Boráros Balázs, a Csepel-szigeti Nimród Vadásztársaság hivatásos vadásza. Most egy méterrel alacsonyabb, de már így is elöntötte az utolsó dombokat, a tuskósorok tetejét az ártérben. Az itt élõ õzállományunkat mintegy 100 darabra becsültük, ezt most részben kiszorította, részben elpusztította az ötödik napja folyamatosan emelkedõ áradat. Nagyobb baj az, hogy a víz még nagyon hideg, mindössze 7 fokos, így a benne álló, vagy tartósan úszni kényszerülõ vad hamar kihûl. Csónakkal próbáltuk menteni a göröndökön, magasabb pontokon összeszorult õzeket, sokuk már annyira le volt gyengülve, hogy fel sem kelt közeledtünkre. Nem elég, hogy ilyenkor kitesszük a partra a vadat, mert az szinte biztosan vissza akar menni megszokott, de vízzel MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május FOTÓ: CSEKÕ SÁNDOR

Riport borított élõhelyére, ezért messzebb, az erdõ közepén engedjük el a túlélõket. Kevés az esélye, hogy a már arasznyi nagyságú embriókkal viselõs, elázott, megfázott suták meg tudják szülni majdan gidáikat, lehet, hogy késõbb maguk is elpusztulnak. Több száz hektárnyi ártéri erdõnknek csak kis részében lehet elmenni csónakkal, így is találtunk 8 vízbe fúlt õzet, kivétel nélkül fiatal állatokat. A rutinos, korosabb bakok és suták idõben kihúzódtak a töltésen kívülre, bár sokukat a katasztrófaturisták megjelenése visszaugrasztott a vízbe. Szerencsére a polgármesteri hivatal és a rendõrség kérésünkre már a második napon lezárta a gátat a közlekedés és a civilek elõl, így a benn lévõ õzek zöme át tudott jutni a mentett oldalra, jó 50 darabot számoltak meg napvilágnál a vadászok és a gátõrzõk. Érdekes ilyenkor a vad viselkedése. Akkor is menekülni akar az ember elõl, ha mindenhol víz van, úgy kell az úszó õzeket csónakba emelni, ami nem mindig megy atrocitások nélkül. A vad ugyanis nem akarja, hogy ember mentse meg, minden erejébõl igyekszik kiugrani a fogásból, s eközben könnyen okozhat az éles pata vagy agancs fájdalmas sérüléseket a vizes lábakat amúgy is nehezen összefogó embernek. Éppen ezért meggondolandó, hogy mekkora vadat próbálnak meg beemelni az amúgy is labilis csónakba, nem valószínû, hogy épeszû ember kifejlett kant, kocát, netán szarvasbikát akar így kimenteni. Terelni se nagyon lehet a vízben úszó vadat, mert az mindenáron a takarás, a fák közé akar menekülni ahol már csónakkal nem lehet utána menni. Szintén reménytelen a vízpart felõl próbálkozni a mentéssel, mert a vad azonnal visszafordul és vízbe veti újra magát ha még van hozzá ereje. Lehet, hogy furcsán hangzik, de van egy pozitív oldala is az árvízeknek: elvégzik azt a természetes szelekciót, amit amúgy a vadászoknak kellett volna megtenniük. A vész elmúltával a vad jó része visszahúzódik az ártérre, s a következõ egy-két év elteltével jó eséllyel eléri vagy meg is haladja az eredeti állománynagyságot. -som FOTÓ: JANÁCS GERGELY

Hírek, tudósítások Megalakult a Magyar Vadászkürtös Egylet Március 16-án, a Hotel Kövestetõ éttermében az idei vadászkürtös tanfolyam résztvevõi, valamint az ország különbözõ részeibõl érkezõ vadászkürtegyüttesek tagjai megalakították a Magyar Vadászkürtös Egyletet, amelynek elsõ elnöke - az ötlet gazdája - Agyaki Gábor lett. A titkári teendõket Kovács Gábor látja el, a mûvészeti tanács vezetõje Jung Jenõ, tagjai Korb Zoltán és Tápai Balázs. Az egylet a Vadászati Kulturális Egyesület harmadik szekciójaként kíván tevékenykedni és a fõ célkitûzése a hazai vadászkürtösök, együttesek összefogása. A terveik között szerepel, hogy kidolgozzák a vadászkürt-oktatás egységes tematikáját, fölkészüljenek a hazai és a nemzetközi minõsítésekre, megalkossák a vadászkürt-együttesek fellépésének rendjét és tarifáját. Az egylet elsõ közös bemutatkozására május 20-án, Balatonmáriafürdõn, a VKE majálisán kerül sor. Siklósi Kálmán Aranytoll A magyar vadászsajtó történetében elsõ alkalommal - március 15-én, a Magyar Sajtó Napja alkalmából dr. Eötvös Pál elnöktõl - vehette át a MÚOSZ életmûdíját - az Aranytollat - vadászújságíró, nevezetesen lapunk fõszerkesztõje, Cseke (Csekõ) Sándor. Újságírói pályafutását 1967-ben a Sörgyári Dolgozó címû üzemi lapnál kezdte, majd a Magyar Rádió Krónika rovatának riportere lett, ez után két évig a Magyar Televízió bemondójaként dolgozott. 1971 és 1975 között a Magyar Rádió zalaegerszegi tudósítója volt, itt indította útjára a Zalaerdõ címû üzemi lapot. 1975-ben lett a Nimród fõszerkesztõje, nevéhez fûzõdik a színessé vált vadászmagazin kialakítása, megújítása. Emellett felelõs szerkesztõje volt a vadgazdaságok Silvanus címû üzemi lapjának, kiadója és szerkesztõje a Nimród Rejtvényújságnak, a KI-TO-LÓ-nak, majd éveken át szerkesztette és vezette a Duna Televízióban a Hubertus vadászmagazint. 1990-ben a Venatus vadász és fegyvermagazin szerkesztése és kiadása után, alapító fõszerkesztõje és kiadója a Magyar VADÁSZLAP-nak. Negyven esztendõs újságírói munkásságának elismerése a rangos kitüntetés. 274 MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május

Hírek, tudósítások Gálavacsora születésnapi köszöntõvel Március utolsó napján a budapesti Liget szálló éttermében tartotta megalakulása óta elsõ gálavacsoráját a Safari Club International Közép-Magyarországi Egyesülete. Az összejövetel egyik célja az volt, hogy az idei FeHoVa eredményeit közösen értékeljék, valamint lehetõséget teremtsenek a folyamatosan bõvülõ tagságnak, hogy személyesen is megismerjék egymást. A kiváló étkek mellé tartalmas programot is biztosított a Zanako Bt. által tartott divatbemutató, majd az azt követõ tombolasorsolás, melyen értékes nyeremények és vadászati lehetõségek találtak gazdára. Az SCI anyagi bázisának megteremtése céljából árverésen lehetett hozzájutni Boros Zoltán festményéhez, illetve különbözõ vadászati lehetõségekhez. A rendezvény porondmesteri szerepét Bodrogi Gyula vállalta magára, rövid idõre átadva a szót Hámori Csabának, a klub alelnökének, aki a tagság nevében Hídvégi Bélát, a szervezet elnökét köszöntötte közelgõ 70. születésnapja alkalmából. A vendégek egybehangzó véleménye szerint a program sikeres és hasznos rendezvény volt, amellyel a szervezõk hagyományt szeretnének teremteni. P.J. Tényleg megvan a Benelli Átvette a VKE FeHoVa-n árusított puskaszelvényének nyereményét Ecsõsy Ádám dunavecsei vadász, a Szent Hubertusz Olasz-Magyar Kft. kaposvári üzletében. MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május? Kaptunk egy tavaly nyár elején készített fotót egy osztrák vadaskertbõl. Valahogy gyanús volt a rajta szereplõ bika hatalmas agancsa - mintha ismerõs lenne valahonnan Csak nem a CIC által elbírált és hivatalosan új világrekordnak minõsített trófea korábbi viselõje szerepel a képen? Gyanúnk - úgy tûnik - beigazolódott! Bármilyen módon próbáltunk belekötni, ágról-ágra, bogról-bogra végignézve minden részletét, sajnos teljesen egyforma a két agancs - tessék összehasonlítani! Nos, mai korunkban már tudjuk, csodák nincsenek, mint ahogy két teljesen egyforma agancs sem. A mûanyag - úgy látszik - mindenhol helyettesítheti már a valódit, a természetest. Felejtsük el hát a világranglistát? Rúgjunk bele azokba, akik évtizedes munkával, természetes (és nem természetközeli ) gazdálkodással valódi világrekordok születését tették lehetõvé - és gyõzzenek a vegyészek, a takarmánytuningolók, a vadászatból is busás hasznot húzni akaró pénzügyi befektetõk? Csak ennyit érnek a vadászat hagyományai, kultúrája, netán etikája? A suttogó híradóban azt is hallottuk, hogy nem egyedül volt a kertben ez a csodabika, majdnem ekkora agancsú tápos tejtestvérét a szállítókamion állítólag lerakta valahol Csehországban. Ott még úgysem volt gím világrekord S.E. 275

CD-k, VHS-ek, DVD-k Baranya Vadászkürt Együttes: Vadászüdv..............2.980,- Concerto-Boldog: Vadász-zene CD....................2.500,- Heltay I.: Amit a nagyvadról tudni illik (vadászvizsgához) VHS...3.950,- Hunting video stúdió: A Highland Dream...............8.900,- Bow Hunting in South Africa.........................8.900,- Deer Stalking & Game Shooting.....................8.900,- Great Days.......................................8.900,- Highland fever....................................8.900,- Hunting Fever in New Zealand.......................8.900,- Hunting in Tanzania................................8.900,- Hunting rifles and ammunition.......................8.900,- My Very Best Buck................................8.900,- Up high in Norway................................8.900,- Ignácz M. dr.: Õzhívástól a vaddisznóhajtásig (Mo-i vad. IV, VII.) dupla DVD.......................................6.300,- Szalonkától a vadlibáig (Mo-i vad. I., IV.) dupla DVD......6.300,- A szarvasbõgés titkai VHS, DVD................3.900,-4.800,- Kossuth Kiadó: Növénytan-, gombák-, kézi lõfegyverek CD-k..4.990/db A család kedvencei: kutyák.........................4.900,- Takács Viktor: A nagyvad találatjelzése videó............3.500,- A vaddisznó vadászata videó, DVD..............5.200-5.800,- Õzhívás videó....................................5.360,- Tesztvadászat videó kazetta.........................4.950,- Vetter János dr.: Gyógyító, mérgezõ növények CD.......4.490,- VKE: Vadászhimnusz CD............................1.000,- KÖNYVEK Avarffy Elek: Vadászképek...........................2.700,- Acél Csaba: Kuduláz...............................2.000,- Ádámfi Tamás, dr.: Vadászbibliográfia...................750,- Agroinform Kiadó: A magyar állattenyésztés nagyjai.......4200,- Altmann, Horst: Mérgezõ növények, mérgezõ állatok.....1.440,- Ambrózy Árpád: Amit a vadászíjász vizsgán tudni kell.....1.300,- Egy vadászíjász kalandozásai a Kárpátoktól Kanadáig....1.600,- Ángyán-Tardy-Vajnáné: Védett és érzékeny természeti ter...6500,- Anno Kiadó: Képes paci lexikon........................850,- Apatóczky István: Ettünk falombot - humoros erdésztört....850,- Balogh Gábor: Véges vadászmezõk....................450,- Balsay László: Történetek a vadászmúltamból...........1.600,- Bán István: Vadóc vakációk.........................1.200,- Zimankó........................................1.900,- A medve karmai között.............................4.200,- Bársony István: Az erdõk könyve.....................2.400,- Elveszett Paradicsom..............................2.450,- Vadászhangok, hangulatok..........................2.100,- Baumann, Doris: Kölyökkutya.........................600,- Békés megye: Békés megyei almanach................7.500,- Békés Sándor: Emlékekbe kapaszkodva...............2.900,- A természet bûvöletében...........................1.590,- Imádkoznak a fák.................................1.940,- Az igaz vadász...................................2.000,- Beregszászi György: Pernye.........................1.400,- Berta László: Vadászpuskával és horgászbottal..........2.100,- Bertóti István: Õzhívás.............................1.800,- Bicsérdy-Egri-Sugár-Sugár: Vadbetegségek............3.200,- Bíró Andor: Kutyakiképzõk kézikönyve................2.800,- Bozóki László: Vándorvadász........................2.500,- Bõhm István: A hannoveri véreb......................1.480,- Vérebkrónika....................................6.500,- Brehm, Alfréd: Az állatok világa egy kötetben...........3.250,- Cséplõ József: Hajnaltól késõ estig...................1.600,- Csurgó Sándor: Gyógynövények embernek állatnak.....1.900,- Deák István, dr.: Az apróvad és vadászata Erdélyben.....2.980,- A nagyvad és vadászata Erdélyben...................2.980,- Dinich László "Bagomér": Gazsi bácsi törzsasztalnál.....1.970,- Dr. Szinák-Dr. Zsolnay: Több, mint kutya................4.500,- Dúcz László: Csillagfényben.........................1.500,- Élõvilág Könyvtár: Úszó- és gázlómadarak.............2.200,- Eperjesi-Kállay-Magyar: Borászat.....................4.900,- Fábián Gyula dr.: Wildhegerek ivadéka..................2.700,- Fáczányi Ödön: Egy hajdani vadásztársaság...........2.500,- Faragó István: Kápolna a hegytetõn....................590,- Faragó Sándor dr.: A vadállomány szabályozása........3.500,- Élõhelyfejlesztés az apróvadgazdálkodásban...........4.900,- Vadászati állattan..................................4.800,- Farkas Dénes: Nézd és lásd!........................2.900,- Farkas Zoltán: Bográcsszéli történetek................1.970,- Murphy horgászik.................................1.970,- A csuka és a meztelen nõ...........................1.000,- Kaczagó tanya.....................................970,- Fehér György: Állatpreparátumok kikészítése............4.900,- Felsõeõri Nagy Gyula: Egy dudás két országban........2.200,- Felsõtiszavidéki Vt.: HISTÓRIA.......................5.000,- Földi László: Végtisztesség.........................2.200,- Új vadregény.....................................2.490,- Friedl, Ludwig Wolf: Kutyabetegségek.................2.500,- Fix Term Könyvkiadó: A tenger állatvilága...............4.100,- Állatok képeskönyve...............................4.100,- Ragadozók az állatvilágban.........................4.100,- Fülöp Gyula: A vadász és a nõk......................2.500,- Gálfalvi G.: Székelykeresztúr és vidéke vad.-nak múltja és jelene.2.200,- Gyímesi György: Európai vadászmezõkön.............4.800,- Bedrótozott Afrika.................................1.600,- Vadászataim a Kárpátokban.........................4.800,- Gyöngyöshalászi Takách Gyula: Vadászösvényeken.....2.700,- H. Mészáros Erzsébet: Vadételek......................200,- Halmágyi Takács István: Magasban vadásztam.........3.200,- Hámory Gyula: Kurgánok között a Hortobágyon.........1.500,- Hangay György: A kacagó koponyák földjén............2.400,- Kuszkusz kókusszal...............................1.700,- Tábortüzek a dél keresztje alatt......................1.800,- Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében.......2.800,- Hankó László: A medvék országa.....................3.000,- Heltay István: Amit a fegyverismereti vizsgáról tudni kell..2.850,- Az állami vadászvizsga tesztkérdései.................3.050,- Vadásziskola....................................8.550,- Horváth Zoltán: A kutya és a macska betegségei.......3.900,- Iglói Pál: Perõcsényi vadászatok......................1.980,- Ilosvay Ferenc: Ha Dunáról fúj a szél................1.500,- Iváncsics L.,dr-Köller J., dr.: A természet harmóniája.......5.100,- K. Rhédey Zoltán: Verébtõl a szarvasbikáig.............2.700,- Kászoni Zoltán: Hal és horgászat Erdélyben............2.560,- Vad és vadászat Erdélyben..........................3.300,- Vad és vadászatok Erdélyországban.................4.800,- A Kárpát-medencei vadaskönyv......................1.600,- Vadászatok, vadászutak Erdélyben...................1.900,- Klátyik József: Nemzeti kincsünk a vad..............3.990,- Koncz István dr.: Libagödör..........................1.300,- Kovács Dénes: Luxus vadászfegyverek................8.000,- Kovács László: Vadnyugati vadászpuskák.............3.100,- Amikor kevés a töltény.............................1.800,- Puskák és vadászok..............................1.600,- Skandináv vadászhumor.............................700,- Tarka teríték.....................................1.600,- Vadászpuskák bolondja............................1.700,- Vadászpuskák között..............................1.600,- Kovács M. Dóra: Az én Namíbiám....................4.950,- Krewer,Bernd: A csülkös vad utánkeresése.............1.480,- Krizsán László: A szabad természet fia................1.400,- Kuhnert, Wilhelm: Modelljeim földjén..................3.500,- Lakatos Károly: Természeti és vadászképek.............2.100,- Vadászhit, A császármadár és vadászata..............2.400,- Az erdei szalonka és vadászata.....................3.500,- Larusse: Vadászkönyv..............................8.600,- Laude Kiadó: Sajtlexikon.............................400,- Lovász Sándor: A vadászat lázában Gelvács.............750,- MEOE: Vadászkutya vizsga- és versenyszabályzat.......2.250,- Mátray Gyula: Vadásztárcák és vadásztörténetek.........2.700,- Mess Béla: Naplemente.............................1.600,- Molnár Kálmán dr.: Halbetegségek...................2.690,- Molnár L.-Motesiky Á.: Gróf Forgách Károly élete..........1.200,- Montagh András dr.: Négy földrészen vadásztam.......1.850,- Sikeres sörétlövés.................................1.800,- Motesiky Árpád: Emlékezés Stróbl Alajosra..............700,- Felvidéki vadászörökség...........................1.100,- Lévától Nagymarosig..............................1.400,- Muray Róbert: Témám a természet...................6.800,- Nagy D.I.-Nagyné L.G.: Vadászatok és vadételek........1.400,- Nagy Imre: Lovas vadászatok.........................980,- Nagy László: Természetbarát zsebkalauz................600,- Nemeskéri Kiss Géza: Vadludak.......................900,- Novotni Péter: Lótartás a családban..................3.150,- Oetker dr.: Gombák finoman és ízletesen elkészítve.......850,- Oláh Zoltán-Oláh Armand: Hajnalok és alkonyok........2.500,- OMVK: Vadhúsvizsgálat és minõsítés...................1860,- Pallas Antikvárium: Finomságok gombával...............380,- Papp Károlyné, dr.: Vízrõl, halról horgászoknak...........950,- Pelle-Boda-Nagy: Halak, vadak, szárnyasok könyve.......550,- Pintér Károly: Horgászati alapismeretek.................500,- Quinten-Graef: Macskabetegségek....................2.500,- Rácz Gábor: Majdnem megmásztam a Mount Everestet...3.200,- Rakk Tamás: Göröngyös égi és földi utakon Mongóliában.3.850,- Tûzözön és hóvihar...............................3.850,- Reminiczky Károly: Kassai vadászhistóriák.............2.700,- Rimóczi Imre dr.: Magyarország leggyakoribb gombái....1.950,- Sáry Gyula: Az elveszett erdõrõl és a megtalált idõrõl.....2.500,- Schmidt Egon: A vadászat mellékszereplõi.............2.200,- Kócsagok birodalma..............................1.800,- Varangy a papucsomban...........................2.300,- Csodálatos madárvilág..............................440,- Legszebben éneklõ madaraink........................440,- Madárlexikon......................................450,- Madárvédelem a ház körül.........................1.800,- Védett madaraink kislexikona.........................850,- Schmidt E.-Bécsy L.: Magyarország legszebb madarai....1.200,- Selous, F. C.: Természetrajzi megfigyelések Afrikában....3.100,- Sinapius János: Kis vadászerdõ......................1.200,- Sipos Endre: Erdei barangolások.....................1.860,- Skicc Reklámstudió Kft.: Nótáskönyv /pince nóták/.......2.100,- Soltész Béla: Csóványoson elpihen a szivárvány..........990,- Nagybörzsönyi aranybánya (vadászdalok, vadásznóták)...990,- Somlai Sándor: 126 étel nyúlhúsból...................2.800,- STB. könyvek: A 100 legjobb vadétel....................200,- Sterbetz István: Õszi tücsök hangol...................1.870,- Puskával a Nagypusztán............................3.000,- Természetvédõ ösvényeken.........................2.220,- Természetvédelmi elvárások a vadászetikában...........900,- Szabó Ilona: Erdei fák betegségei.....................3.200,- Szabó János-V. Hegyi Ildikó: Virágkötõ iskola............1950,- Szabó József: Tallián Emil a világutazó vadász..........2.500,- Szabó Péter: Különös vadászat a kotorékozás gyakorlata.1.600,- Rókák és terrierek................................3.360,- Székely Dénes: A lõpor és a töltény...................2.180,- Szerb Imre dr.: Együtt vadászni......................1.000,- Szõllõsi Antal: Nyílegyenesen (íjászat).................1.600,- Tabel, Carl: A mindenes vadászkutya..................2.240,- Terraprint: A természet és én 3., 5.....................1.200,- Titán Computer: Az állatok nagy enciklopédiája..........4.100,- Tóth Ferenc: Vadászatok, vadászok, történetek..........1.700,- Vadásztörténetek.................................1.500,- Török András Mátyás: Az erdõ szabadja lettem.........2.800,- Ugray Tamás: Kosokra vadászva a selyemút végén......2.500,- Urbis Kiadó: Kutyaenciklopédia......................3.000,- Váczi Imréné dr.-dede Géza: Növények a lakásban.......1400,- Kedvelt szobanövények..............................600,- Vahid-Kóbori: Korszerû tejtermelés és feldolgozás........2.800,- Varga Aladárné: Egy vadászfeleség...................1.500,- Vasas Joachim: Menjen, Doktor elvtárs................2.310,- Végh Endre dr.: Murphy és a beteg vadász.............1.970,- Vadászni emberi dolog............................2.900,- Verhóczki István: Erdélyi ízek.........................380,- Videcz Ferenc: Tanítványok.........................2.400,- Vendégkönyv....................................3.200,- Tucatversek.......................................1400,- Zsugorított görbetükör.............................1.700,- VKE: KÓD-EX.....................................2.000,- Vadászetikett......................................700,- Vojnits András: Afrikai levelek........................2.500,- Wass Albert: Mesék,erdök könyve, tavak könyve.........1100,- Wentzely Dénes: Erdészekkel a vadcsapákon..........2.400,- 2.400 Ft 4.990 Ft 2.300 Ft 4.990 Ft 500 Ft A két kötet: 7.500 Ft 4.990 Ft 4.990 Ft 4.600 Ft 6.300 Ft 5.800 Ft 2.980 Ft 2.200 Ft 3.900 Ft MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május A könyvek, CD-k, VHS kazetták utánvéttel megrendelhetõek a szerkesztõség címén, 1031 Budapest, Pákász u. 7. telefonon és faxon: 06-1-242-00-42 vagy e-mail-ben vke@vadaszlap.hu Elek Ferencnénél. A teljes lista megtekinthetõ a www.vadaszlap.hu honlapon vagy kérésre elküldjük az érdeklõdõnek. A VKE ajánlata DVD

Élni és futni hagyni MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május Van egy sokat emlegetett mondás a jogtudorok körében: inkább száz bûnös fusson, mint egy ártatlanul szenvedjen. Normális esetben ez persze kétségkívül humánus és megfontolandó, de nálunk olyan széles körû ennek a mezei futóversenynek a mezõnye, hogy akár egy új keletû népsportnak is lehetne nevezni. 13. oldal Hol volt és hol nem volt ilyen a kies Tolna megyében, jelesül Gyönkön, egy teljesen átlagosnak tekinthetõ vadásztársaság. Annak átlagos hivatásos- és sportvadász tagjai, ha nem is keresgéltek, de rendre találgattak sorozatos orvvadászatra utaló jeleket. Szarvasfejeket, dámlábakat, zsigerelésnyomokat, sebágyat, sebzetten elhullott dámbikát, szarvastehenet, ünõt, borjút A területellenõrzésébe bekapcsolódtak a rendõrök, és megkezdõdött a nyomozás. A gyanú egyre inkább a vadásztársaság egyik oszlopára és annak két hivatalosan másutt vadászó cimborájára terelõdött. Gyûltek a gyanús jelek, a szavahihetõ és szavahihetetlen tanúk, az elrendelt házkutatások eredményei, a lefoglalások, az elõzetes letartóztatásba helyezések, a kihallgatások, még végül aztán elrendelték a vádemelést. A házkutatások során engedéllyel tartott sörétes és golyós fegyverarzenálon és lõszereken kívül, méregdrága és vadászati célra tiltott fényvetõs infra céltávcsõ mellett Szûcs János harmadrendû vádlottnál aki egészen véletlenül ízes fõztjérõl hírhedt vendéglõs a Fejér megyei Sárosdon két engedély nélkül tartott hangtompítós golyós puskát, sõt, alaposan megfûszerezve a terítéket, egy halom vágott hegyû géppisztolylõszert is találtak a nyomozók. Szûcs emellett szabadon rendelkezett a károsult gyönki vadásztársaság megtévesztõen hivatalosnak tûnõ számlatömbjével, sõt bélyegzõjével is. (A jogtalan tulajdonlást azzal magyarázta, hogy évekkel ezelõtt egy bérvadásztatás alkalmával egészen véletlenül maradt nála.) Hasonlóan jogszerûtlen módon voltak a vádlottaknál ismeretlen eredetû (?) vadjelölõ krotáliák is. A nyomozás során és a bírósági tárgyalásokon a vádlottak mindenre találtak nyakatekert, és minden életszerûséget nélkülözõ magyarázatot. Például, amikor megtalálták a vadorzás nyomait, Szûcs azonnal írt saját kezûleg egy pecsétes számlát a saját krotáliával ellátott dámbikára, és az egészet azzal magyarázta, hogy súlyosan beteg kisfia elõtt akart hencegni, milyen szerencsés kezû bikalövõ. (A társaság kasszájába az így leszámlázott pénzbõl persze egyetlen fillér sem folyt be.) De nem is folyhatott, mert mind a számlatömb, mind a pecsét kamu volt. A házkutatásnál megtalált két svarc golyós puskát (a tisztázatlan eredet ellenére gyári számuk volt) és a lõszereket pedig a töredelmesnek egy cseppet sem nevezhetõ vallomás szerint a kocsmáros elõzõ este hazafelé jövet az út mellett találta. Becsületes megtalálóként a találmányait már másnap a rendõrségre akarta vinni, amikor derült égbõl villámként csaptak le rá a házkutatók. Így ez a jócselekedet az objektív akadályok miatt maradhatott csak el. A nyomozás csak egy szarvas és két õz hamis papírokkal történt eladását bizonyította, de hogy a vad és a számozott krotália honnan származott, azt nem firtatta senki... A csendestársak kilétét, a csodaszarvasokat éjszakai mûszakban is folyvást ûzõ, magyar nemzetiségû önkéntes kirongózikat bár több tanú is látta õket minden kétséget kizáróan bizonyítani nem tudták. Egy 850 ezer forint vadgazdálkodási értékû, sebzetten elhullva talált dámbika közelébõl a kerületvezetõ erdész ugrasztotta meg a gondos utánkeresõket. Amikor észrevették a közeledtét, az autójukhoz futottak, és dámvesztve menekültek. Az erdész legott üldözõbe vette a kocsit, nem sikerült utolérnie õket. A szakértõi vizsgálatot végzõ rendõrségi szakértõk ki tudja miért? sem a rögzített jármûnyomokból, sem az elejtett szarvasokból kioperált lövedékekbõl a bíróság részére egyértelmû, egyedi azonosításra alkalmas bizonyítékokkal nem tudtak szolgálni. A jogerõs ítélet szerint a károsult vadásztársaság júdás tagját és bérkilövõ barátját a bíróság minden vád alól fölmentette. A minimálbéren tengõdõ vendéglõst magánokirat hamisításért, lõfegyverrel és lõszerrel való visszaélés bûntettéért, halmazati büntetésül 1 év 4 hónapi börtönbüntetésre és 600.000 forint pénzbüntetésre ítélték. A szabadságvesztés végrehajtását három év próbaidõre felfüggesztették. Az elõzetes letartóztatásban eltöltött 86 fogdanapot napi 5000 forinttal számolva levonták, így csak 170 ezer forintot és a 17 ezer forint bûnügyi költséget kellett megfizetnie. (Pedig a minimálbér egy napra esõ összege csak 3125 forint.) Talán nem teljesen illetlenség, ha elgondolkodunk rajta: bárhol az országban beírási-, krotália miatti, vagy egyéb, a fentiekhez korántsem mérhetõ kárértékû, sima vadászati szabálysértésekért ennél lényegesen nagyobb bírságokat szabnak ki. Szûcs Jánost egyébként hivatalos személy elleni erõszakért, cserbenhagyásos gázolásért és ittas vezetésért 1996-ban 8 hónapra elítélték, amelynek végrehajtását akkor (is) három évre felfüggesztették. A fegyvertartási engedélye ennek ellenére mindeddig teljesen rendben találtatott.(?) És láss csodát: visszakapta a lefoglalt, engedéllyel tartott lõszereit, puskáit, de még a jogtalanul töltögetett kamu számlatömbjét is. Elkobozták viszont a pecsétet, három különbözõ színû (?) krotáliát, a talált két hangtompítós golyós puskát és a lõszereket. Már csak hab a tortán, hogy a szóban forgó ügyben keletkezett 172.704 forint egyéb bûnügyi költség az egyébként semmirõl nem tehetõ államot terhelte, vagy ha úgy tetszik: a mi adófizetõi pénzünkbõl párolgott el! Viszont nagy eredmény, hogy a vadásztársaság a kis csapat lebukása és átmeneti bekasznizása óta nem talált semmiféle ismeretlen eredetû zsigert vagy egyéb rabsickodásra utaló nagyvad fõdarabokat. A felmentett vadász, bár a gyönki vadásztársaságból kizárták, bérkilövõ társával együtt már ki is váltotta/válthatta az idei vadászjegyét. Vadászkamarai etikai eljárás pedig nem indult ellenük, mert mint megtudtuk senki ilyet nem kezdeményezett. Tekintettel arra, hogy ez a cikk csak egy írás, mégis tekintse a Tekintetes Kamara ezt egyfajta kezdõrúgásnak, és az Etikai Szabályzat 5.. (4) pontja szerint egyfajta elhatárolódás gyanánt indítsa meg az ilyen ügybe keveredett ál-vadászok ellen az etikai eljárást. Egyfelõl azért, hogy a következõ ciklusban ne lehessen azzal dicsekedni, hogy csak öt etikai eljárás indult. Másfelõl meg azért, hogy a népi bölcsességgel ne lehessen azt leszûrni, ha szégyen is a fut(nihagy)ás, de valakik számára mindenképpen hasznos. Sajnos, ez egyáltalán nem valamiféle elítélendõ cinizmus mert korántsem kedvcsinálónak szántuk. Ettõl azonban még joggal lehet jogerõs. Itt a végünk, fussunk végre. HOMONNAY ZSOMBOR 277

FOTÓ: SZAKÁCS LÁSZLÓ Elöljáróban el kell oszlatni a leggyakrabban elõforduló tévhiteket. A jelenlegi vadászatra jogosultak vadászati jogosultsága 2007. február 28-án jár le. Viszont ahhoz, hogy 2007. március 1-jétõl a vadászati jog gyakorlása zavartalan és folytonos legyen, az új hatósági eljárásokat is le kell folytatni ahhoz, hogy minden elõírásszerûen és idõben elkészüljön. Minden ellenkezõ vélekedéssel szemben a vadászterület határainak kérdésében nem a jelenlegi vadászatra jogosult (például bérlõ vadásztársaság), hanem kizárólagos joggal a földtulajdon elválaszthatatlan részeként, a földtulajdonosok közössége hozza meg a szükséges döntéseket az erre meghirdetett gyûlésen. A vadásztársaságnak, mint jogi személynek semmilyen, még véleményezési joga sincs a földtulajdonosi közösség döntésérõl! A vadászok tehát csak akkor vehetnek részt a döntésekben, ha egyben földtulajdonosok, vagy földtulajdonosi képviselõk és így kisebb-nagyobb, de legalább 30 hektár igazolt szavazati aránnyal rendelkeznek. Fontos, hogy a vadászati joggal csak a tulajdonos rendelkezhet, tehát a termõföld haszonbérlõje nem, a földhaszonbérlõ csak akkor járhat el a vadászati joggal kapcsolatban, ha errõl a felek a földhaszonbérleti szerzõdésben kifejezetten megállapodtak. Természetesen ez a megállapodás meghatározott ellenértéket is feltételezhet, ugyanígy kiköthetõ ellenérték abban az esetben is, ha a földtulajdonos a vadászati joggal kapcsolatban eljáró képviselõt megbízási szerzõdés keretében nemcsak a tulajdonosi gyûlésen való egyszeri eljárásra, hanem akár tíz évre a teljes körû képviseleti tevékenység ellátásával is megbízza. Megújulás 2007 Bár fentrõl kaptunk ígéretet a rendelet módosítására, a vadászterületek újjáalakításának átmeneti idõszakát segítõ szabályozásra, de ez végül úgy tûnik, vagy elmarad, vagy késik. Az országban több helyütt már március idusán kint voltak az új területek kialakítását kezdeményezõ hirdetmények. Végtére is segítõ szabályozás híján minden megoldható a már többször módosított, jelenleg érvényes törvény és a végrehajtási rendelet alapján is. A szerkesztõségünkbe érkezõ számtalan, kétségek között õrlõdõ, és olykor egészen elképesztõ tájékozatlanságot eláruló kérdéseket látva elhatároztuk, hogy megcáfoljuk a tévhiteket és az át-, vagy újjáalakuláshoz segítséget adva, pontról pontra, szinte forgatókönyvszerûen foglaljuk össze a legfontosabb teendõket. 1. A tulajdonosi gyûlés összehívásának módja A kijelölni szándékozott nettó terület legalább 1/3 részét igazoltan tulajdonukban tartó földtulajdonosok hirdetményt tesznek közzé, valamennyi érintett önkormányzat és a megyei FVM hivatal hirdetõ tábláján, 30+2 napra igazoltan kifüggesztve. (A kihelyezés és a levétel napja ugyanis nem számít bele a legalább 30 napnak nevezett terjedelembe.) Nettó terület alatt értendõ a vadászterület kiterjedésének megállapításánál a rendelet szerint figyelmen kívül hagyott területek nélkül a tulajdonban lévõ összes 278 MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május

FOTÓ: SZAKÁCS LÁSZLÓ terület. Nem vehetõk figyelembe a Vtv. 8..(2) bekezdésében részletesen felsorolt területek. A hirdetménynek tartalmaznia kell a földtulajdonosi gyûlés (és nem közgyûlés, ahogy gyakorta hibásan nevezik) napirendi pontjait. Érvényes határozatot hozni kizárólag a hirdetményben elõre közölt napirendi pontokban lehet. Az ingatlan tulajdonjogának igazolásául el kell fogadni: a) az ingatlan tulajdonlapjának hiteles másolatát b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló okirat eredeti, vagy közjegyzõvel hitelesített másolati példányát (mindkét esetben a benyújtást a földhivatal az okiratokon igazolta.) c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzésérõl szóló határozat eredeti, vagy közjegyzõ által hitelesített példányát d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzõkönyvet, vagy közjegyzõ által hitelesített példányát e) az illetékes megyei földmûvelésügyi hivatal által hozott részarány-kiadási határozatot. Egyéb igazolás a jelenleg érvényes jogszabály szerint nem fogadható el, de tervezik a lista bõvítését. Fontos tudni továbbá, hogy a gyûlés összehívásának kérdésében a jegyzõknek semmiféle szerepe nincsen. 2. A földtulajdonosi gyûlés határozathozatala A szabályszerûen összehívott gyûlés a megadott idõpontban az összehívás jogszerûségének megállapításával kezdõdik. Ha ez megfelel az elõírásoknak, vagyis a kijelölt területen belül esõ, a kezdeményezõ földtulajdonosok tulajdonában álló területek nagysága meghaladja az 1/3 részt, csak akkor kezdõdhet el a gyûlés. Elsõ lépés a megjelentek szavazati, illetve képviseleti jogának regisztrációja, és megállapítása. A fenti igazolások valamelyikével rendelkezõ tulajdonosoknak a gyûlésen annyi a szavazatuk, ahány hektár földtulajdont képviselnek a kijelölt vadászterület határain belül. Ez lehet: 1 hektár = 1 szavazat, vagy 30 hektár =1 szavazat, vagy a teljes nettó területhez viszonyított terület százaléka. Az állami tulajdonú földterületek esetében a Nemzeti Földalapkezelõ szervezet vagy megbízottja, illetve a tulajdonos érvényes meghatalmazásával a földterület vagyonkezelõje is szavazhat. (Például az erdõgazdasági Rt.) A 30 hektárnál kevesebb földtulajdonnal rendelkezõ tulajdonosok ha egyéb módon képviseletükrõl nem gondoskodtak, valamint a 30 hektárnál nagyobb, de a gyûlésen meg nem jelent tulajdonosok nevében az érintett település jegyzõje jogosult a szavazásra. A jegyzõ törvényes képviseleti joga csak a magántulajdonú földterületekre terjed ki, az állami területek esetében nem szavazhat. Ha a magyar állam tulajdonát képezõ terület képviseletében nem jelent meg senki, akkor ezen területet a szavazati arányok megállapításánál figyelembe kell venni, de képviselõ hiányában nem szavaz megjelöléssel kell a határozathozatalnál nyilvántartani. Hiába van tehát jelen az a földtulajdonos, akinél nincs ott a tulajdonának a fenti (a-e) pontban fölsorolt igazolása, és ha azt bárki a gyûlésen kéri, nem szavazhat. Helyette és nevében a jegyzõ szavaz. Az érvényes határozathozatalhoz az egyszerû szótöbbség, azaz 50 százalék + 1 szavazat szükséges. Tehát, az összehívásnál: minimum 33,33, a határozathozatalnál pedig legalább 50 százalék + 1 szavazat szavazati arány szükséges az érvényességhez. A szavazás nyílt, a gyûlés pedig ha errõl másként nem határoznak nyilvános. 3. A gyûlésnek érvényes határozatot kell hoznia: a) a képviselet formájáról, a képviselõ személyérõl. b) a vadászterület határainak megállapítására, illetve a megváltoztatásra irányuló határozatra, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen. c) a vadászati hasznosítás módjáról és formájáról (a vadászati jog gyakorlása, vagy haszonbérbeadása). d) a mûködési szabályzatról, a haszonbérleti-, illetve többlethasználati díj mértékérõl, és az egyéb kötelezettségekrõl. (Az utóbbi d pontban leírtak esetében elõbb a vadászati hatósági határozat kell a vadászterület kijelölésére.) 4. A határozatok közzététele A hozott határozatokat az összehívó hirdetményhez hasonló módon, a tulajdonosi gyûlést követõ 15 napon belül kell közhírré tenni, azaz 30+2 napra ki kell függeszteni a települési önkormányzatok hirdetõ tábláira. FOTÓ: MÉSZÁROS ANDRÁS

Aktuális 5. Az új vadászterület bejegyzési kérelme A keletkezett elõzetes iratanyagot, az összehívás jogosságának bizonyítékait, a gyûlés jegyzõkönyvét, a mûködési szabályzatot a bejegyzési kérelemmel (a minta a rendelet mellékletében) jóváhagyásra be kell terjeszteni a vadászati hatósághoz.(vtv.18..) Ha a vadászati jogot a közösség maga gyakorolja, akkor a területen vadászni kívánó tulajdonosok adatait is mellékelni kell. Ha az egymással határos szomszéd területek között átfedés mutatkozik, a hatóság felszólítja a feleket a megegyezésre (Vtv.20..(4.) és ennek határidõt szab. A Vtv. értelmében függetlenül a korábbi kezdeményezésektõl 2006. december 30-áig kell megszületniük az egyezségeknek. Ha a hatóság által megadott határidõn belül nem jön létre egyezség, akkor a vadászterületek határainak kijelölésében közérdekbõl a vadászati hatóság dönt. Ez ellen lehet fellebbezni(!), majd ezt követõen lehet közvetlenül a bírósághoz fordulni, de az eljárás több évig elhúzódhat, a tapasztalatok szerint 2-3 évig is eltarthat. A vadászterület határainak hatóságilag jóváhagyott kijelölése után 60 napon belül el kell készíttetni, és be kell nyújtani a vadászterület új, 10 éves üzemtervét, és ha a bérbeadás mellett döntöttek, akkor a megkötött haszonbérleti szerzõdést is. A Vhr.12.. szerinti kérdésekben hozott határozatok a kijelölt vadászterületen belül esõ földtulajdonosokat a vadászati jog haszonbérbeadása esetén a haszonbérleti szerzõdés lejártáig, egyébként pedig a vadgazdálkodási üzemterv érvényessége idejéig kötik. Külön kell szólni még a sokat emlegetett elõhaszonbérleti jogról, amely körül jogi vita folyik és rövidesen állásfoglalás várható. Ezzel a mezõgazdasági bérleményekéhez mindenben hasonló jogintézménnyel azonban csak akkor lehet élni, ha a terület határai azonosak és a földtulajdonosi közösség ismét a vadászati jog haszonbérbeadása mellett döntött. (Vtv. 16.. (4).) Ha ugyanis az elõzõ haszonbérlõ vállalja a más bérleti ajánlatokkal megegyezõ újonnan megállapított haszonbérleti és egyéb díjak megfizetését, akkor az elõzõ haszonbérlõ élhet az elõhaszonbérlet jogával. Azonos ajánlat esetén ez a licitálással megállapított díjakra is érvényes. Érdemes azt is elõre megfontolni, hogy az új haszonbérlõ, de a haszonbérleti szerzõdés nélkül, saját jogon vadászó vadászati jogközösség is, köteles megtéríteni az elõzõ vadászatra jogosultnak a rendeletben tételesen felsorolt vadgazdálkodási berendezések értékét. (A Vtv.16..(3) bekezdése, illetõleg a Vhr. 14. szakasza részletesen felsorolja, hogy mi minõsül vadgazdálkodási berendezésnek.) Ha az érték a felek részétõl vitatott, a reális összeg megállapítását értékbecslõ szakértõre kell bízni. A bejegyzési kérelemmel együtt benyújtandó, a rendelet mellékletében mintaként megadott, valamint a közösség által határozatban elfogadott Mûködési Szabályzatban (Minta: Vhr. 6.sz. melléklet.) a vadászati jog gyakorlása esetén rendelkezni kell az úgynevezett többlethasználati díjról, amely a nem vadászó földtulajdonosokat illeti meg. Célszerû rendelkezni továbbá a vadkár kérdésérõl, amennyiben indokolt, egy bizonyos vadkártérítési összeg elõzetes letétbe helyezésérõl, mert ha a földtulajdonosi közösség saját jogon vadászik, akkor mivel nincs haszonbérlõ, a tulajdonosi közösségnek kell viselnie a vadkárra vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket is. Mód van arra, hogy a helytállást a Mûködési Szabályzatban, a többlethasználati díjról rendelkezõ részben részletesen szabályozzák. (Vonatkoznak mindezek az egyéb kártérítési kötelezettségekre is, adott esetben például a vad-gépjármû ütközésekbõl eredõ esetenként igen súlyos károkra is.) A vadászati jog hasznosítása esetén a haszonbérleti szerzõdésben célszerû komoly, érdemi biztosítékot kikötni arra az esetre, ha a haszonbérlõ vadásztársaság nem tesz eleget szerzõdéses kötelezettségeinek, ugyanis az egyesület tagjainak a mögöttes felelõssége hiányában a földtulajdonosok érdekeit csak megfelelõ fedezet (pl. ingatlan vagy ingó jelzálog, óvadék, bankgarancia) biztosíthatja. Magyarán: az egyesület tagjai egyénileg semmiért nem felelõsek anyagilag, csak a haszonbérlõ, a jogi személyiséggel rendelkezõ vadásztársaság. A kezdeményezés, a tulajdonosi gyûlés levezetése, a kérelmek, szabályzatok, szerzõdések és egyéb okiratok jogszerûségének biztosítása érdekében célszerû felkészült ügyvéd, jogi szakértõ segítségét igénybe venni. A fentiek természetesen csak normális és ideális esetben mûködnek, amikor a felnõttként, felelõsen gondolkodó érintettek egymás iránt megfelelõ empátiával rendelkeznek. Azaz: készek az ésszerû kompromiszszumokra, és még az emberi önzés ártatlan áldozatául esõ vadállomány érdekeit is képesek figyelembe venni. Egyszerûen azért, mert igazából ez volna most a legfontosabb! dr. B. I. dr. F. I. H. Zs. FOTÓ: TÖRÖK ERZSÉBET 280 MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május

FOTÓ: MÉSZÁROS ANDRÁS Fiatalt, de milyent? Az õzbakvadászatok szervezésében, ha nem is szabály, de bevett gyakorlat, hogy a fizetõ vendégek távozása után következhet a tagság. Amit mindenki fúj, az új sláger és rosszabb esetben az idényvégi szigorú számonkérések alapja a terítékre került õzbakok becsült korosztályviszonya. Tehát: az éves õzbakteríték trófeabírálattal megsaccolt koreloszlásának meg kell egyeznie az éves lelövési tervben engedélyezett korosztályi keretszámokkal.

Vadászati gyakorlat FOTÓK: BLAUMANN ÖDÖN Nyilvánvaló, hogy a fizetõvendégek a pénzükért az érett, vagy a középkorosztályúakból válogatnak, és csak nagyritkán kívánnak meg egyegy reményteljesnek semmiképp nem mondható fiatal bakot. Ezért a tagságra hárul a tervek végsõ ténnyé tétele. A besorolás szerint ugyan az õzbak hároméves koráig sorolható a fiatal korosztályba, de valódi baknak igazán csak a 2 és 3 évesek számítanak. Azoknak a fején azért már van valami, ha nem is az igazi. Keveseknek adatik meg, hogy gidaagancsot lássanak, vagy találjanak, mert ehhez igazán nagy szerencse kell. Sokan el sem hiszik, hogy van ilyen. A bakgida ugyanis az úgynevezett gidaagancsát februárban veti le és építi az újat. Idõsebb társaival ellentétben a felrakással szerencséjére alaposan megkésik, mert legtöbbjük csak május közepére vagy júniusra tisztít le. A második évesen lõtt õzbaknál még egyértelmûen eldönthetõ a kor, mert még nem váltott fogat. Ha az elsõ elõzápfoga három osztatú, akkor tej-, ha kettõ, akkor állandó fog, s ez a döntõ. Több külföldi szerzõ állítja, és ezzel bízvást egyet is lehet érteni, hogy a fogváltás, tehát kétéves kor után az õzbakok kora a fogazat vagy a fogkopás alapján pontosan és egyértelmûen nem állapítható meg. Ez azonban a vadász szempontjából nem túlzottan érdekes, elméleti jellegû, és kár is errõl vitatkozni. A lövés elõtti bírálatnál az ilyen, és ehhez hasonló okosságokat golyólövésnyi távolságról ugyanis használni nem lehet. Ha lehetne, kissé konkrétabban Sokkal inkább használhatók a küllemi- és fõként a viselkedési sajátosságok. A fiatal bak menekülési távolsága jóval kisebb, bizalmasabb. Este hamarabb kivált, reggel tovább marad nyílt területeken. Testarányai nyurgábbak, nyaka akár a hegedûé, lábai hosszabbnak tûnnek, mozgása fürgébb, akciósabb, meggondolatlanabb. Az idõsebb bakokkal általában tisztes távolságot tart, ha ezen belül merészkedik, az idõsebb bak általában rendre utasítva megkergeti. Természetesen ez csak általánosságban van így, mert szabályt erõsítõ kivételként magam is számtalanszor megfigyeltem az ellenkezõjét is. A késõbb érkezõ középkorú vagy öreg bak talán éppen azért, mert jól ismerte semmibe vette a nyeretlen kétévest, viszont azonnal nekiment és elhajtotta a másik idõsebb jöttmentet. Jó õzsûrûségû területeken a telítettség miatt a fiatal korosztály nem tud territóriumot foglalni, birtokolni és megtartani. Ezért számukra és ezt a jelenséget jelölt bakokkal is jól lehetett bizonyítani csak két lehetõség kínálkozik. Az egyik szerint a jobb képességû, erõsebb fiatal bakok egyszerûen elvándorolnak a területrõl, és addig mennek, amíg szabad területet, azaz uratlan territóriumot nem találnak. A másik túlélési stratégia, hogy megalázkodnak, és szinte sutaként viselkednek. A jobbak elvándorlása természetesen a minõségfejlesztési munka szempontjából módfelett kedvezõtlen. Ezt csak azzal lehet ha nem is megakadályozni, de legalább csökkenteni, hogy már a vadászidény elején, legkésõbb május elsõ feléig, a territóriumukat már elfoglalt, azt égi és földi jelekkel jelzõ és éberen õrzõ bakokat ejtjük el, vesszük ki az állományból. Az így felszabadított területeket aztán elfoglalhatják az erõsebb, jobb fejlõdési eréllyel rendelkezõ, de kímélendõ fiatal bakok. A behódoló, megalázkodó viselkedést mutató fiatal bakok általában az átlagnál jóval gyengébb agancsúak, sok közöttük a gombnyársas vagy a fülhossz alatti agancsot viselõ, olykor igazi kuriózumként rendellenes agancsalakulású. Ná- 282 MAGYAR VADÁSZLAP/2006. május