NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 9/2000. (II.25.) sz. r e n d e l e t e a Kert u. - Váci M. u. - Debreceni u. - Szilfa u. - Laktanya tér közötti terület Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról A Közgyűlés az Épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 6. (3) bek. a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK 1. A rendelet hatálya (1) E rendelet hatálya a Nyíregyháza Kert u. - Váci M. u. - Debreceni u. - Szilfa u. - Laktanya tér közötti területére terjed ki a Szabályozási terven jelölt területi határokkal.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést elõírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.), az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) elõírásai, valamint az S-217-01 Tsz-ú településrendezési terv T-2. rajzszámú Szabályozási Terve, és jelen Helyi Építési Szabályzat elõírásainak együttes figyelembe vételével lehet. II. fejezet TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 2. A terv területének felhasználása (1) A terv területén az általános építési használat szerint a.) beépítésre szánt területek - lakóterület, - gazdasági terület, b.) beépítésre nem szánt területek - közlekedési és közműterület, kerültek kijelölésre.
3. Szabályozási elemek (1) A szabályozási terv kötelező és irányadó jellegű elemeit a terv tartalmazza. (2) Kötelező jellegű szabályozási elemek: - a szabályozási vonal, - beépített és beépítésre szánt ill. a beépítésre nem szánt területek határa, - szabályozási szélesség, - építési övezetek határa, - területfelhasználás, övezeti besorolás, - övezeti elõírások, ezen belül - beépítési mód, - telekre vonatkoztatott legkisebb szélesség, - legnagyobb építménymagasság, mélység, telekterület, zöldfelület, - legnagyobb beépítettség, - építési hely, - építési vonal, - az elõ-, oldal- és hátsókert terv szerinti mérete, - beültetési kötelezettséggel terhelt terület, - lakótelken belül kijelölt magánút területe. (3) A Szabályozási Terv irányadó elemei: - azonos övezeten belüli telekhatárok.
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: a.) a kötelezõ szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges; b.) az irányadó szabályozási elemek módosítása - a szabályozási terv módosítása nélkül - a kötelezõ szabályozási elemek betartásával engedélyezhetõ. 4. Az építés engedélyezése Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelõen - a tervvel megegyezõen - engedélyezhetõ. III. fejezet A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 5. A területre vonatkozó általános elõírások (1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelezõ erejû szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelezõ jellegû szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetõk. (3) Terepszint alatti építmény - a közmûvek és építményeik kivételével - a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetõ, ha a terepszinttõl számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (4) Egy építési telken csak egy épület építhetõ. (5) Tetõtérbeépítés esetén csak egy hasznos tetõtéri építményszint létesíthetõ. (6) Látható homlokzatfelületeken nem helyezhetõ el 2 m 2 felületet meghaladó reklámtábla vagy reklámjellegû homlokzatfestés. (7) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméret minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani. A kialakult telek beépítése - ha telekalakítás nem történik - az egyéb övezeti elõírásoknak megfelelõen engedélyezhetõ, ha a telek megközelítése és közmûellátása biztosítható és telekmegszüntetési szabályozás nem érinti. (8) Azokon a területeken, ahol a szabályozási terv a telek teljes területét építési helyként jelöli, a hátsókertek mérete 0 méter. (9) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetõk el: - elõ- és oldalkertben: - közmûbecsatlakozási mûtárgy, - hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),
- oldal- és hátsókertben: - kerti építmény (hinta, csúszda, szökõkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ lefedés nélküli terasz), - kerti víz- és fürdõmedence, napkollektor, - kerti épített tûzrakó hely, lugas, - kerti tetõ legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, - kerti szabadlépcsõ és lejtõ, - szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop. (10) Ha folyamatos átépítés során az OTÉK-ban elõírt tûztávolságok nem tarthatóak a szomszédos építmények között, úgy az újonnan épült zártsorú vagy hézagos zártsorú beépítésû épület csatlakozó falát tûzfalként kell megépíteni. Az új épület tûzállósági fokozatát II. tûzállósági fokozatban kell meghatározni, az OTÉK 111. (2) bekezdésében meghatározott azonos biztonság elérésének érdekében. A létesítések során figyelemmel kell lenni a szomszédos épület(ek) kéményeinek kitorkolására. 6. A lakóterületre vonatkozó általános elõírások (1) A terv lakóterületei sajátos használatuk szerint kisvárosias (KL) lakóterületek. (2) A kisvárosias lakóterület telkein nem helyezhetõk el az OTÉK 12. -a (3) bekezdése 3., 4., 5. pontjában meghatározott építmények. (3) A lakóterületen zártsorú beépítés helyett - a zártsorú beépítésre vonatkozó elõírások betartásával - házagos zártsorú épület is építhetõ. Ebben az esetben az épületek között legalább 3,0 m magas falazott kerítést kell létesíteni, amelybe a kapuzat beépítésre kerül.
(4) A lakóterület építési telkein az elõ- és oldalkertben önálló építményként pavilon és 2 m 2 felületet meghaladó reklámtábla elhelyezése nem engedélyezhetõ. (5) Települési fõút és helyi gyûjtõút mentén közterületrõl nyíló garázs nem építhetõ. 7. Gazdasági területek (1) A terv gazdasági területei (KG) sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetõk el az OTÉK 19. (2) bek. 4. és 5. pontjában meghatározott építmények. 8. A beépítésre szánt területek építési övezeti elõírásai (1) A beépítésre szánt területek sajátos építési használatának megfelelõ övezeti elõírásait az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni: - csak saroktelek esetén E - telekméret függvényében szabályozott (2) bekezdés szerinti eltérõ szabályozás
(2) A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke a telekméretek függvényében az alábbiak szerint engedélyezhetõ. Ha a telekterület - 250 m 2, a megengedett beépítettség mértéke a telek területének 60 %-a, - 250-300 m 2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m 2 60 %-a + a 250 m 2 feletti telekrész 35 %-a, - 300-350 m 2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m 2 60 %-a + a 250 m 2 feletti telekrész 30 %-a, - 350-400 m 2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m 2 60 %-a + a 250 m 2 feletti telekrész 25 %-a, - 400-450 m 2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m 2 60 %-a + a 250 m 2 feletti telekrész 20 %-a, - 450-500 m 2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m 2 60 %-a + a 250 m 2 feletti telekrész 15 %-a, - 500-550 m 2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m 2 60 %-a + a 250 m 2 feletti telekrész 10 %-a, - nagyobb mint 550 m 2, a beépítettség legnagyobb mértéke 40 %. IV. fejezet A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELÕÍRÁSAI 9. A közlekedési és közmûterületek
(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott (K jelzésû) közterületei, amelyek a közlekedési és közmûlétesítmények elhelyezésére szolgálnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti területsávba esõ épületeken az épület teljes rekonstrukciójával járó építési tevékenység csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve - az illetékes közlekedési szakhatóság és az út kezelõjének állásfoglalását is figyelembe véve - engedélyezhetõ. (3) Az utak szabályozási szélességeit a terv szerint kell kialakítani az alábbiak szerint: - települési fõút (K-1) - Váci Mihály u., Kert u. 40,0 m - helyi gyûjtõút (K-2) - Debreceni u. 22,0 m - kiszolgáló utak (K-4) 12,0 m - vegyes forgalmú utak 8,0 m. (4) Lakótelken belül a tömbbelsõben található telkek megközelítését szolgáló területek használatuk szerint egy telek kiszolgálása esetén teleknyúlványként, több telek kiszolgálására magánútként alakíthatók ki. (5) A magánutakat az ingatlannyilvántartásba be kell vezetni. 10. A közmûvesítés és a közmûvek létesítményei (1) A területet teljes közmûvesítéssel kell ellátni.
(2) A közmûvek építésérõl, átépítésérõl és kiváltásáról az utak építése elõtt kell gondoskodni. (3) A közmûépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. (4) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a jelen elõírásoknak megfelelõen, a tervvel összhangban szabad. 11. Zöldterületek (1) A zöldterületeket (közhasználatra átadott - közterületi jellegû - intézményi díszkertek, utcai fasorok) a szabályozási terv tünteti fel és határolja le. (2) A gazdasági terület építési telkén belül kialakított parkolókat 4 parkolónként legalább 1 elõnevelt, a környéken õshonos fafajjal történõ telepítés kötelezettségével lehet engedélyezni. (3) Az építési telken belül jelölt beültetési kötelezettségû zöldterületek kialakításáról az építtetõnek a használatbavételi engedély kiadásáig kertészeti tervek alapján kell gondoskodni. (4) Az utak melletti zöldsávok, fasorok kialakításáról az útépítéssel vagy útrekonstrukcióval egyidejûleg az út üzemeltetõjének kell gondoskodni. V. fejezet 12.
A környezet védelme (1) Levegõtisztaság-védelmi szempontból a terv területe "védett I." kategóriájú. (2) A területen védett I. kategóriánál alacsonyabb szintû kategóriához tartozó területfelhasználás nem jelölhetõ ki. 8 (3) A területen új létesítmények, építési munka, illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 4/1984. (I. 23.) sz. EÜM sz. rendeletben meghatározott "lakó- és intézményterület laza beépítéssel" megnevezésû területi funkcióhoz tartozó zajszinteket kell alkalmazni. (4) Az emisszióval járó gazdasági tevékenységekhez levegõtisztasági kibocsátási határértéket kell megállapítani, amelynek betartásáról gondoskodni kell. (5) A települési fõutak mentén a fõútra nyíló, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeket fokozott zajvédelmi paraméterekkel rendelkezõ nyílászárókkal kell ellátni. (6) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítésérõl gondoskodni kell. VI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13. A rendelet alkalmazása Jelen rendelet 2000. február 25-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indított ügyekben és határozattal a rendelet hatálybalépéséig el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. Nyíregyháza, 2000. február 21. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző Jelen rendeletet 2000. február 24-én kihirdetem. Nyíregyháza, 2000. február 24. Dr. Szemán Sándor jegyző
Értelmező rendelkezések Hézagos zártsorú beépítés: olyan beépítés, amely szerint az épület a telek egyik oldalhatárán nyílás nélküli tûzfallal csatlakozik a szomszédos telekhez, a másik telekhatártól legalább 4,0 m-es oldalkerttel van elválasztva. Az egyedi telken lévõ épületek nem éghetõ anyagú épített kerítéssel és kapuzattal épülnek össze. (A kapu tokja és a nyílászáró készülhet fából.) Az épített kerítés magassága legalább 3,0 m magas. Az engedélyezési eljárás során a zártsorú beépítésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerûen alkalmazni.