SCHENGEN A szabad mozgás kulcsa Európában

Megjegyzés Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. A kiadványért sem az EU intézményei, sem a tagállamok nem vállalnak felelősséget. Az Európai Tanácsról és a Tanácsról bővebben az alábbi honlapon tájékozódhat: www.consilium.europa.eu illetve a Tanács Főtitkárságának Közönségtájékoztatási Szolgálatától kérhet tájékoztatást, az alábbi címen: Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË www.consilium.europa.eu/infopublic Látogasson el weboldalunkra: www.consilium.europa.eu Az Európai Unióról további információt a www.europa.eu honlapon találhat. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2018 Előző kiadás: 2015 Print ISBN 978-92-824-6253-9 doi:10.2860/403598 QC-07-17-127-HU-C PDF ISBN 978-92-824-6254-6 doi:10.2860/58889 QC-07-17-127-HU-N Európai Unió, 2018 A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett. Fényképek: Fotolia.com, Frontex Az európai uniós szerzői jogi védelem alatt nem álló fényképek vagy más anyagok felhasználására vagy sokszorosítására közvetlenül a szerzői jogok tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Y.L. Ph oto gra phi es F Foto lia.co m Y t TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...3 A belső határellenőrzés nélküli szabad mozgáshoz való jog...5 Rendőrségi és vámügyi együttműködés...5 - Belső határok...5 - Külső határok...6 - A Schengeni Információs Rendszer (SIS)...6 Igazságügyi együttműködés...8 Vízumok...8 Menekültügy...9 A schengeni övezet térképe...10

BEVEZETÉS Schengennek, ennek a Mosel folyó partján a Schengeni Megállapodás eredeti szerződő államai (Franciaország, Németország és a Benelux államok) területének a találkozásánál fekvő dél-luxemburgi falucskának a neve eggyé vált az Európán belüli belső határellenőrzések eltörlésének és a szabad mozgásnak a fogalmával. A schengeni térség fokozatosan alakult ki: Európai Un ió ió 1985. június 14-én hívta életre az az öt ország (Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg és Hollandia), amely e napon aláírta a Schengeni Megállapodást. Öt évvel később pedig a Schengeni Egyezményben meghatározták, hogy miként kell a belső határellenőrzések megszüntetését a gyakorlatban megvalósítani. Az egyezmény emellett számos szükséges és kötelező intézkedést is megfogalmaz, amelyek a külső határellenőrzések szigorítását, az egységes vízumok kiadására vonatkozó eljárások meghatározását, a kábítószer-kereskedelem elleni fellépést, valamint egy közös információmegosztási rendszernek, az ún. Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a kialakítását célozzák. A határellenőrzések tényleges megszüntetése 1995. március 26-án kezdődött, amikor hét ország (a kezdeti öt tagállam, Portugáliával és Spanyolországgal kiegészülve) megszüntette a belső határaikon történő ellenőrzéseket. 2018. március HU SCHENGEN 3

Azóta a belső határellenőrzés nélküli térség folyamatosan bővül, és abban immár 22 uniós tagállam Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország, valamint négy Unión kívüli állam Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein vesz részt. A jövőben, amikor a Bulgáriával, Horvátországgal és Romániával közös határokon is megszűnik a belső határellenőrzés, a belső határellenőrzés nélküli térség már 29 európai államot fog magában foglalni. Ciprus, az Egyesült Királyság és Írország sajátos helyzetük következtében nem alkalmazzák teljeskörűen a schengeni szabályokat. Az EU valamennyi schengeni országot rendszeresen értékeli annak biztosítása érdekében, hogy a közösen elfogadott szabályokat mindenki helyesen alkalmazza. Rob Pitman n Foto lia ia.co.com Az, hogy a belső határokon megszűnt az ellenőrzés, más szakpolitikai területekre is kihat, így például a határokon átnyúló bűnözés kezelésének kérdésére, illetve a határokon átnyúló utazás, kereskedelem és igazságszolgáltatás területére. A schengeni térségre vonatkozó szabályok tehát nem csupán a belső határellenőrzés megszűnését, hanem a vízumpolitika, a menekültügy 1, valamint a rendőrségi, a vámügyi és az igazságügyi együttműködés területét is érintik. 1 A menekültügy habár eredetileg a Schengeni Egyezmény hatálya alá tartozott jelenleg hivatalosan már nem képezi a schengeni vívmányok részét. 4 SCHENGEN HU 2018. március

A BELSŐ HATÁRELLENŐRZÉS NÉLKÜLI SZABAD MOZGÁSHOZ VALÓ JOG A schengeni térségen belüli szabad mozgáshoz való jog a több mint félmilliárd európai polgáron kívül a schengeni térségben jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat is megilleti. A térségben tartózkodó külföldi állampolgárok azzal a feltétellel gyakorolhatják e jogukat, hogy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek: ebben az esetben nincs szükségük vízumra. A térségben utazó külföldi állampolgárok pedig bármely 180 napos intervallumban legfeljebb 90 napig mozoghatnak szabadon. A szabad mozgáshoz való jog azt jelenti, hogy nincs többé sorban állás a repülőtéri, tengeri és szárazföldi határátkelőhelyeken, és nincs többé belső határforgalom-ellenőrzés. Az ellenőrzésre szolgáló infrastruktúrát, így a határőrfülkéket és a sorompókat lebontották. Minden részt vevő országnak jogában áll azonban, hogy a mindennapi rendőrségi, vámhatósági és idegenrendészeti munka részeként a területén belül bárhol személy- és vámellenőrzést végezzen. Ez a közúti ellenőrzésektől kezdve a szervezett bűnözés elleni küzdelemig sokféle formát ölthet. A közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén a tagállamok korlátozott időtartamra, kivételes jelleggel visszaállíthatják a határellenőrzést a belső határaikon. RENDŐRSÉGI ÉS VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS BELSŐ HATÁROK A szomszédos országok szoros együttműködést folytatnak, és közös határaik mindkét oldalán közös műveletek és ellenőrzések végzésére jogosultak. Példaként említhetjük az ellenőrzött kábítószer-szállításokat és a közös rendőrségi járőrszolgálatokat is. A bűnüldöző szervek tagjai határon átnyúló, a szomszédos országok területén folytatott megfigyelést és üldözést is végezhetnek olyankor, ha például egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy úgy próbál az egyik ország rendőrsége elől elmenekülni, hogy a határt átlépve egy szomszédos országba szökik. A közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén a tagállamok nagyon korlátozott elvben 30 napot meg nem haladó időtartamra, kivételes jelleggel visszaállíthatják a határellenőrzést a belső határaikon. Ilyen intézkedésre adhatnak okot például az olyan nagyobb sportesemények, amelyek esetében fennáll a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető veszély kockázata. 2018. március HU SCHENGEN 5

KÜLSŐ HATÁROK A schengeni térség külső határa több mint 50 000 km hosszan húzódik (ennek mintegy 80%-a tengeri, 20%-a szárazföldi határ), amely több száz repülőteret, tengeri kikötőt és szárazföldi határátkelőhelyet is magában foglal. Minden egyes schengeni állam felelős a hozzá tartozó külső határok ellenőrzéséért. A schengeni térségen belül valamennyi külső határátkelőhelyen egységes ellenőrzési szabványokat és szinteket alkalmaznak, a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Ezeket a közös szabályokat a Schengeni Határellenőrzési Kódex tartalmazza. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex 2 ) amely 2005-ben jött létre fő feladata az volt, hogy kiegészítse a schengeni térségben részt vevő tagállamok nemzeti határigazgatási rendszereit azáltal, hogy előmozdítja a külső határok valamennyi típusának integrált igazgatását, és koordinálja az uniós szintű operatív együttműködést. A Frontexnek 2016-ban kibővült a megbízatása és megváltozott a neve, így az immár az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség nevet viselő szervezet annak elősegítésére is hivatott, hogy az Unió hatékonyabban tudjon reagálni a migrációval kapcsolatos kihívásokra és az EU külső határain felmerülő jövőbeli potenciális veszélyekre. Az egyes országok kirendelhetik határőreiket egy másik országba, hogy ott közös műveletekben vegyenek részt és támogatást nyújtsanak azoknak az államoknak, amelyekre különös nyomás nehezedik. A külső határoknál bonyolított kishatárforgalomról szóló uniós szabályokkal összhangban számos schengeni állam kötött kétoldalú megállapodást a szomszédos harmadik országokkal, amelynek keretében a kishatárforgalmat, kereskedelmet, társadalmi és kulturális cseréket, valamint a regionális együttműködést elősegítő kishatárforgalmi engedélyek kiállítására is sor kerül. A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZER (SIS) A belső határokon történő ellenőrzés megszüntetését ellensúlyozó egyik legfontosabb intézkedés a SIS működtetése. A SIS a részt vevő országok határellenőrzési és migrációs hatóságai, valamint bűnüldöző szervei által használt közös adatbázis. A hatóságok a határokon, az ország területén belül, illetve külföldön a konzulátusokon is hozzá tudnak férni a rendszerhez, továbbá az Eurojust és az Europol is hozzáfér ahhoz. A SIS-re szigorú, speciális adatvédelmi szabályok vonatkoznak. A SIS a 2017. januári adatok szerint több mint 70 millió figyelmeztető jelzést tartalmaz, az alábbiakra vonatkozóan: személyek (több mint 800 000 figyelmeztető jelzés) akik nem léphetnek be és nem tartózkodhatnak a schengeni térségben (58%); akik ellen elfogatóparancsot adtak ki (európai elfogatóparancs) (4%); akik eltűntek (12%); akik az igazságügyi hatóságok előtti megjelenésre kaptak idézést (14%); akik rejtett vagy célzott ellenőrzés tárgyát képezik (12%); 2 https://frontex.europa.eu/ 6 SCHENGEN HU 2018. március

F ron ontex Frontex valamint elveszett vagy ellopott tárgyak (körülbelül 69 millió figyelmeztető jelzés), amelyeket lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresnek: kitöltetlen vagy kiállított okmányok (80%), így például útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek, tartózkodási engedélyek és járműokmányok; gépjárművek, hajók, külmotorok, pótkocsik, konténerek, lakóautók, légi járművek és rendszámtáblák (12%); tűzfegyverek (1%); valamint bankjegyek, értékpapírok és fizetőeszközök (7%). Az illetékes hatóságok naponta több mint 10 millió alkalommal végeznek lekérdezést a SIS-ben. 2016-ban a SIS több mint 200 000 találatot adott ki: ebből mintegy 158 000 személyekre, 42 000 pedig tárgyakra ezen belül csaknem 15 000 lopott gépjárműre vonatkozott. Ez napi szinten több mint 550 találatot jelent (és ebből naponta átlagosan 40 érint így megtalált lopott gépjárművet, 33 pedig így letartóztatott körözött személyt). 2016 végén az Európai Bizottság a SIS új jogi keretére vonatkozó javaslatokat nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A javaslatok célja a SIS műszaki szempontból való javítása, figyelembe véve a figyelmeztető jelzések, a lekérdezések és a találatok egyre növekvő számát, valamint különösen a súlyos bűncselekmények többek között a terrorizmus terén felmerülő fejleményekre való reagálás. Az új jogi keret várhatóan többek között a SIS-ben rögzítendő figyelmeztető jelzések további kategóriáit fogja megállapítani, és szélesebb körű hozzáférést biztosít majd az európai ügynökségek számára. 2018. március HU SCHENGEN 7

A nyk nyk yka Fo Fo tol ia.com IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS A schengeni országok a kölcsönös igazságügyi együttműködés terén az eljárások megkönnyítésére néhány speciális szabályt alkalmaznak. Ezek közé tartozik a ne bis in idem elv, amelynek értelmében egy adott személyt ugyanazon bűncselekményért nem lehet kétszer büntetőeljárás alá vonni és elítélni a schengeni térség különböző országaiban. A rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó eredeti schengeni rendelkezések legtöbbje mostanra már beépült az EU valamennyi tagállamában alkalmazandó uniós jogba. VÍZUMOK Egységes schengeni vízumot (rövid távú tartózkodásra jogosító, C típusú schengeni vízumot) kapnak azok a schengeni térségbe látogató harmadik országbeli állampolgárok, akikre az 539/2001/EK rendelet értelmében vízumkötelezettség vonatkozik. Ez a vízum érvényességi idejének korlátain belül szabad mozgásra jogosít a schengeni térségen belül. A vízum érvényességi ideje legfeljebb 90 nap, bármely 180 napos időtartamon 8 SCHENGEN HU 2018. március

belül. Abban az esetben, ha valaki 90 napot meghaladóan tartózkodik a térségben vagy lakóhellyel rendelkezik a schengeni országok valamelyikében, a nemzeti jogszabályok az irányadók ( D típusú vízum), kivéve a speciális kategóriákba tartozó személyek például diákok, kutatók vagy idénymunkások jogszerű tartózkodását, amelyet a vonatkozó uniós irányelvek szabályoznak. 2016-ban világszerte 13,9 millió schengeni vízumot adtak ki. 2013-ban a schengeni országok által kiadott, hosszú távú (90 napot meghaladó) tartózkodásra jogosító vízumok (nemzeti vízumok) száma alig haladta meg az egymilliót. A schengeni országok együttműködnek egymással, hogy saját országukban vagy régiójukban megkönnyítsék a kérelmezők számára a schengeni vízum igénylését. A schengeni országok valamennyi konzulátusa világszerte egységes szabályokat alkalmaz a C típusú vízumok kiadása tekintetében. 2011 októberében megkezdte működését a Vízuminformációs Rendszer (VIS), amely a tagországokat és a külső határátkelőhelyeket összekötő közös adatbázis. A VIS immár a világ összes régiójában hozzáférhető. A rendszer világszerte megkönnyíti a vízumkérelmek feldolgozását a schengeni országok konzulátusain, és hozzájárul a külső határellenőrzés hatékonyabbá tételéhez. MENEKÜLTÜGY 3 2016-ban a 28 uniós tagállam összesen 1 106 405 menekültügyi határozatot hozott. A menedékjog iránti kérelem feldolgozására illetékességgel rendelkező állam meghatározására létezik egy mechanizmus (a Dublini Rendelet, valamint az Eurodac-rendelet) egyrészt annak elkerülése érdekében, hogy ugyanaz a személy egyszerre több schengeni államban is benyújtson menedékjog iránti kérelmet, másrészt annak a kockázatnak a kiküszöbölésére, hogy esetlegesen egyik ország sem foglalkozik a kérelemmel. Erre a célra az ujjnyomatok cseréjét lehetővé tevő adatbázist is létrehoztak (Eurodac). 2016 májusában és júliusában a Bizottság hét jogalkotási javaslatot terjesztett elő a közös menekültügyi rendszer reformjára vonatkozóan, amelyek célja a közös menekültügyi rendszer működésének javítása az alábbiak révén: a menedékkérőkkel való bánásmód és a menekültként elismert személyek aránya tekintetében a tagállamok között mutatkozó különbségek megszüntetése; a továbbutazások számának csökkentése; annak előmozdítása, hogy a tagállamok között méltányosabban oszoljon meg a rászorulók védelmével kapcsolatos felelősség. A javaslatok jelenleg a társjogalkotók az Európai Parlament és a Tanács közötti tárgyalások tárgyát képezik (az egyes javaslatok más-más tárgyalási szakaszban vannak). 3 A menekültügy habár eredetileg a Schengeni Egyezmény hatálya alá tartozott jelenleg hivatalosan már nem képezi a schengeni vívmányok részét. 2018. március HU SCHENGEN 9

A schengeni szabályokat teljeskörűen alkalmazó uniós tagállamok* 1995: Belgium Franciaország Hollandia Luxemburg Németország Portugália Spanyolország 1997: Ausztria Olaszország 2000: Görögország 2001: Dánia Finnország Svédország 2007: Cseh Köztársaság Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta Szlovákia Szlovénia A schengeni szabályokat teljeskörűen alkalmazó, az Unión kívüli államok* 2001: Izland Norvégia 2008: Svájc 2011: Liechtenstein NL Azon uniós tagállamok, amelyek úton vannak a schengeni szabályok teljes körű alkalmazása felé* LU Bulgária Horvátország Románia A schengeni szabályokat nem, illetve nem teljeskörűen alkalmazó uniós tagállamok* Ciprus Egyesült Királyság Írország * 2017. december 10 SCHENGEN HU 2018. március

AZORI-SZIGETEK (PT) DK KANÁRI-SZIGETEK (ES) LI SI HR

HOL TALÁLHAT INFORMÁCIÓKAT AZ EU-RÓL? Az interneten Az Európai Unióval kapcsolatos információk az Europa honlapon (http://europa.eu) érhetők el, az EU minden hivatalos nyelvén. Uniós kiadványok Az EU Bookshop honlapján keresztül (http://bookshop.europa.eu) letöltheti, illetve megrendelheti az ingyenes és megvásárolható uniós kiadványokat. Ingyenes kiadványokból több példányt a Europe Direct weboldalon vagy a helyi információs központokon keresztül igényelhet (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu). Uniós jog és kapcsolódó dokumentumok Ha az uniós jogra vonatkozó információhoz kíván hozzáférni, keresse fel az EUR-Lex honlapját (http://eur-lex.europa.eu), ahol többek között 1951-től kezdődően a teljes uniós joganyag valamennyi hivatalos nyelvi változata elérhető. Az EU nyílt hozzáférésű adatai A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu/data) az uniós adatkészletekhez enged hozzáférést. Az adatok mind kereskedelmi, mind nem kereskedelmi célra szabadon letölthetők és felhasználhatók.

Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 (0)2 281 61 11 www.consilium.europa.eu