1 Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8440 Herend Iskola u.8 Intézményi Minőségirányítási Program Készítette: Schindler Lászlóné Igazgató Módosítva: 2008. augusztus 29.
2 Jóváhagyta: iskola közalkalmazotti értekezlete 2008. augusztus 29. Érvényes az iskola egészére Herend Város Önkormányzatához benyújtva: 2008. szeptember 16. Jóváhagyva: Jóváhagyási határozat száma: Herendi Német Kisebbségi Önkormányzat egyetértése: Felülvizsgálat ideje: 2009. június 30.
3 Bevezetés 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 2003. áprilisi módosításokkal 40. (A működés rendje) (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt.60-61. ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A rendelkezések értelmében a MIP egy olyan hosszú távra szóló program, amely meghatározhatja az Intézmény működését, és működtetésének elveit, mint ilyen az egyik legmarkánsabb dokumentummá válhat az intézmény életében. A Minőségirányítási Program egységes dokumentum, amely szakmai tartalmát illetően két részből áll: minőségpolitika (a minőségpolitika a működés hosszú távra szóló elveit és a megvalósításra vonatkozó elképzeléseket tartalmazza) minőségfejlesztési rendszer ( a minőségfejlesztési rendszer pedig a működést szabályozó folyamatokat, ennek keretén belül pedig a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szervezeti kereteit határozza meg)
4 Tartalomjegyzék 1. Herend Város Önkormányzatának MIP-ból az intézményünkre vonatkozó feladatok 2. Herendi Általános Iskola és alapfokú Művészetoktatási Intézmény minőségpolitikai nyilatkozata 3. Minőségirányítási rendszer 3.1. Minőségcélok 3.2. A vezetés felelőssége 3.2.1. Stratégiai tervezés 3.2.2. Éves tervezés 3.2.3. Vezetői ellenőrzés 3.2.4. Irányított önértékelés 3.2.5. A HÁI és AMI éves értékelése, mérések, értékelések 3.2.6. A MIP működtetése 3.2.7. Felelősségi mátrix 3.3. Belső működés 3.3.1. A pedagógusok együttműködése 3.3.2. A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe 3.3.3. Szervezeti felépítés 3.3.4. Iskolánk információs rendszere 3.4. Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése 3.4.1. Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulás 3.4.2. Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása 3.4.3. Továbbképzési rendszer működtetése 3.4.4. A belső értékelési rendszer működtetése 3.4.5. Ösztönző rendszer működtetése 3.5. Partnerkapcsolatok működtetése 3.5.1. Partneri igény és elégedettségmérés 3.5.2. A panaszok kezelése tanulók részére 3.5.3. A panaszok kezelése alkalmazottak részére 3.5.4. Az 1.osztályosok beiskolázása, beíratása 3.5.5. Nyomon követés, beválás vizsgálat 3.6 Az intézmény működtetése 3.6.1. Beszerzési terv 3.6.2. Gazdasági és pénzügyi folyamatok 3.7.Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztése 3.7.1. A HÁI és AMI alkalmazottai és tanulói fizikai biztonságának biztosítása Táblázat az intézményben folyó munka szemléletformálás és prevenció szempontjából. 3.7.2. Belső audit
5 1. A Fenntartói minőségpolitika intézményre vonatkozó feladatai. HEREND VÁROS INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKÁJA ÉS MINŐSÉGCÉLJAI Az Önkormányzat - sok évtizedes tapasztalatára és folyamatos fejlesztő tevékenységére építve - az intézményére vonatkozóan meghatározza, hogy intézményét magas színvonalon, a szűkebb és tágabb környezeti elvárásoknak megfelelően fogja működtetni. Jövőkép A város a helyi társadalmi igényeknek megfelelő, sokszínű kínálattal rendelkező, átlátható és átjárható intézményrendszerrel látja el kötelező és önként vállalt közoktatási feladatait. Az önkormányzat biztosítja az intézmények költség hatékony működtetéséhez szükséges feltételeket, amelynek eredményeképpen megtörténik az épületek szükséges és elégséges felújítása, kielégítő eszközellátottsága, úgy hogy a pedagógiai munkához megfelelő osztálylétszámokkal, csoportlétszámokkal, az erőforrások hatékony felhasználásával működjenek az intézmények. Minőségpolitikai nyilatkozat Herendi Város Önkormányzata felelős Herend sokszínű közoktatási kínálatának fenntartásáért és fejlesztéséért. Folyamatosan figyelemmel kíséri a közoktatási feladatellátás minőségét, ennek keretében folyamatosan ellenőrzi és értékeli az intézmények működését, továbbá méri, értékeli és visszacsatolja a közoktatás szolgáltatást igénybe vevők elégedettségét, elégedetlenségér és elvárásait. Az önkormányzat kiemelt jelentőséget tulajdonít mind az oktatási szolgáltatáshoz tartozó, mind az ágazaton kívüli partnereivel való együttműködésnek, azt folyamatosan fejleszti. Fontosnak tarja a közoktatásban a humánerőforrás fejlesztését. Arra törekszik, hogy az intézmények hatékonyan és gazdaságosan működjenek, feladataik ellátása során a szolgáltatói szemléletmód érvényesüljön. Felelős a teljes közoktatási intézményrendszer átláthatóságáért és a nevelés-oktatási intézményekben folyó nevelés, oktatás átjárhatóságáért, tartalmi tervezésének koherenciájáért. Törekszik a társadalom esélyegyenlőségek csökkentésére, az abból következő hatások mérséklésére a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók felkarolására, felzárkóztatására, továbbá a tehetségek gondozása révén. Ennek megfelelően: Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményhálózat az alapító okiratban felsorolt, alapvető tevékenységi körök ellátásán túl feleljen meg a lakosság minőségi elvárásainak, követelményeinek A város egyik legnagyobb értékének tekinti, hogy az óvoda és az iskola kialakították és megtartották sajátos arculatukat, amely a mikro társadalmi környezet igényei és elvárásaira alapozódott. A közoktatási szolgáltatást nyújtók jogszerűen, törvényszerűen, költség-hatékonyan, eredményesen működjenek, erősödjön a tervezés szerepe. Az intézményrendszer hatékony működtetése érdekében a demográfiai mutatók, a rendelkezésre álló
6 infrastruktúra, költségvetési feltételek figyelembe vételével- a kapacitásokat rendszeresen vizsgálja felül, szükség szerint módosítsa. A fejlesztéseket célzó lehetőségeket használja ki egyrészt új- különösen pályázatiforrások bevonásával, másrészt az önkormányzat a közoktatási ágazat számára biztosított források ésszerű átcsoportosításával hajtja végre. Az önkormányzat a jelenlegi intézményrendszerre alapozza további fejlesztéseit, valamint felülvizsgálja az önként vállalt feladatokat gazdasági szempontból; Elő kell segíteni az önkormányzat és az intézmények közvetlen számítógépes kapcsolatának továbbfejlesztését, az alkalmazott rendszerek és szoftverek összhangját. Garantálja a minőségi,a gyermekek, tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést oktatást A társult településen élö gyermekek tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését;az átjárhatóság és a folytathatóság, továbbépíthetőség elvének érvényesítését. Az átjárhatóság biztosítása érdekében bővüljön az intézmények közötti szakmai párbeszéd; Biztosítsa a teljes körű oktató- nevelői tevékenységet; A közoktatási rendszerbe kerüléstől a közoktatási rendszerből kikerülésig nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előre menetele, egyéni tanulási útja; Rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz; Az intézményekben stabil-innomatív nevelő-oktató tantestületek működjenek; Nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított; Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen jellemző, amelynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja; Nyújtson segítséget minden rászoruló gyermeknek a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, az SNI tanulók részére a foglakoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulás elősegítéséhez, a pályaválasztási szülői értekezleteken minél több szülő részvételéhez.elérése érdekében együttműködés kialakítása szükséges a Veszprém megyei szakképző intézményekkel; A sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelése az intézmények felkészültségének elősegítése; Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátrány kompenzácóban, mind a prevenciós munkában; Az idegen nyelv tanítás kiemelt feladatként való kezelése, az idegennyelv- oktatás feltételeinek javítása az Európai Unióban való versenyképes helytállás érdekében; Az intézmények hatékony működtetése érdekében az önkormányzat- a jogszabályokban előírtak és költségvetési lehetőségek figyelembe vételévelellenőrzési, értékelési rendszert működtet, városi szintű vezetői és intézményi értékelési rendszert dolgoz ki és vezet be. Az önkormányzat alapvető célja, hogy: - intézménye jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan, hatékonyan működjön, erősödjön a tervezés szerepe, - a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését segítő nevelést, oktatást,
7 - az iskola tanulmányi átlaga az intézménytípusnak megfelelő országos átlag felett legyen, - az intézményben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestület működjön, - a német nemzetiségi nyelv oktatásán keresztül erősödjön a gyermekekben a nemzetiségi tudat, a hagyományok tisztelete, megismerése, - a tehetséggondozás mellett kiemelt feladatként kezeljük a gyengébb képességű gyermekek felzárkóztatását, az esélyegyenlőség biztosítását, - törekedni kell az elméleti ismeretek gyakorlatban történő elsajátítására, - az általános iskola alapozza meg az élethosszig tartó tanulást, - erősödjön az iskola (nevelői és gyermekközösség) közéleti szerepvállalása, - erősödjön az együttműködés a különböző partnerekkel (közművelődés, szociális intézmények, civil szervezetek), - az alapfokú oktatás mellett kezdeményezzük középfokú oktatás elindítását, - az idegen nyelvoktatás bővüljön második idegen nyelv /angol/ oktatással, - törekedni kell az informatikai ismeretek minél magasabb szintű elsajátítására. Stratégiai célok: A meglévő intézményszerkezetekben hatékonyan működő, a környezeti változások, valamint a társulási, partneri elvárásokhoz igazodóan önmagát folyamatosan megújítani képes, sikerorientált, gyermekközpontú, gyermekek és pedagógusok érdekeit képviselő optimális kihasználtságu nevelés-oktatás intézményhálózat működtetése Az önkormányzat kötelező feladatainak maradéktalan, színvonalas ellátása, vállalt feladatrendszerének további finanszírozása, ezáltal a szakmai munkához a feltétlenül szükséges állandóság, kiszámíthatóság, tervezhetőség, esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeinek megfelelően Az életminőség javítása, az egész életen át tartó tanulás szükségletének kialakítása. A helyzetelemzésre támaszkodva, a város közoktatási rendszerének egészére vonatkozó elvárásait az alábbi középtávú minőségcélok kitűzésével fogalmazza meg: Társulási szinten biztosítandó továbbra is az általános iskolai nevelés- oktatás Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése. Cél, hogy az SNI szülők 80%-a részt vegyen ezeken a programokon. Az oktatás nevelés törvényességi feltételeinek ( szakos ellátás, osztályösszevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. Preventív célú óvoda és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. Minden tanévben legalább egy ilyen témájú nevelési értekezletet kell szervezni a tanári testület 90%-ának részvételével. A kompetencia mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása. A szüksége fejlesztések szakmai- módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozásainak megfelelően. A kétévente esedékes kompetencia- méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósítása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás- fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.)
8 optimális biztosítása az érintett intézményekben. A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. A lemorzsolódók számát közelíteni kell a 0-hoz A releváns esélyegyenlőség indikátor folyamatos ellenőrzése, továbbá korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása. A Pedagógiai Program átdolgozása ( szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével). A nem szakrendszerű oktatás részletes kibontásának leírása. A kompetencia alapú oktatás figyelembe vételével. Az önkormányzat költségvetési forrásai, valamint a pályázati lehetőségek igénybevételével a közoktatási intézmények akadálymentessé tételének megvalósítása. A tankötelezettség teljesítésének fokozott felügyelete, mind az óvodáskorú, mind az iskolás korú tanulók tekintetében. Az óvodai ill. általános iskolai beiratkozásokat követően a beiratkozottak létszámának folyamatos vizsgálata, az, az indítandó csoportok számának,ill. gyermek- és tanulólétszámának meghatározása érdekében. Rendszeresen figyelemmel kell kísérni a demográfiai adatokat. Amennyiben további csökkenés következik be, meg kell vizsgálni az intézmények átszervezésének lehetőségeit a hatékony feladatellátás biztosítása érdekében. A közoktatási intézmények ellenőrzési, mérési, értékelési koncepciójának,ütemtervének kidolgozása. Általános feladatok Az intézmények vezetői legyenek elkötelezettek a minőségirányítás rendszerének felülvizsgálata és működtetése iránt 2008. augusztus 31-ig e dokumentumban kinyilvánított fenntartói minőségpolitika, minőségi célok és meghatározott minőségfejlesztési rendszerben foglaltakhoz igazodva az intézmények vizsgálják felül az intézményi minőségirányítási programot, határozzák meg az intézmény saját minőségpolitikájában a változtatásra, módosításra váró területeket, az újonnan beépítendő feladatokat. Az intézmény elkészített a Kt. Tv. 40. (10) bekezdés előírása szerint véleményeztetett, valamint az alkalmazotti közösség által elfogadott felülvizsgált minőségirányítási programját terjesszék be a fenntartóhoz jóváhagyásra 2008.augusztus 31-ig A minőségirányítási programjukkal együtt vizsgálják felül, és 2008. augusztus 31-ig a fenntartóhoz terjesszék be jóváhagyásra helyi nevelési és pedagógiai programjukat, amelybe kerüljenek beépítésre az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Herend Város Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve alapján. Évente a jogszabályi előírásnak megfelelően vizsgálják felül az intézményi házirendet. Az intézmény felülvizsgált minőségfejlesztési rendszerét 2008. szeptember 1-től működtessék hatásosan és hatékonyan. A fenntartó álta az alapító okiratban meghatározott feladataik maradéktalan megvalósítására törekedjenek. Általános Iskola feladatai:
9 A működési körzetből érkező tanulók felvételének, ill. elhelyezésének, valamint életkori sajátosságainak megfelelő nevelésüknek és oktatásuknak az alapkészségek megfelelő elsajátításának, a tankötelezettségük teljesítésének biztosítása A pedagógiai programban (helyi tantervben) megfogalmazottak teljesítése és értékelése A pedagógus órakeretek célszerű felhasználása Az értéket hordozó intézményi hagyományok, helyi sajátságok megtartása és továbbvitele A mikro-társadalmi környezet igényei, elvárásaira alapozott önálló arculat megőrzése A város közéleti, kulturális életében való aktív részvétel A meglévő képzési specialitások továbbvitele( idegen nyelv, művészetek, informatika. Anyanyelv, matematika) Környezet tudatos magatartás,környezetért felelős életvitel, a természet és a társadalom harmóniájára törekvés Hatékony, költségkímélő működés biztosítása A korosztályt veszélyeztető társadalmi veszélyek prevenciójára törekvés-pedagógiai eszközökkel az oktató- nevelő munka során Hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók kiemelt figyelemmel történő támogatása, felzárkóztatása, ill. tehetséggondozás. Az ünnepekkel, az iskolák hagyományaiból fakadó programokkal elmélyíteni a hazaszeretete és az Európához való tartozás érzését A működéshez szükséges feltételek biztosítása érdekében kiírt pályázatok maximális kihasználása Az EU pályázatokhoz szükséges menedzselési technikák elsajátítása Folyamatosan kísérjék figyelemmel az intézmény területén a gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseke Tervezett, rendszeres és ellenőrizhető tájékoztatása a gyermekek szülei részérerészletes és érdemi módon- a gyermek fejlődéséről, tanácsok adása, ill. segítség nyújtás a gyermek neveléséhez A szülői igények,elégedettségének, elégedetlenségének folyamatos mérése, trendvizsgálat. Rendszeres kapcsolattartás az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, ill. pedagógiai szakszolgálattal a gyermekek, tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. Az általános iskolai tanulók számára szervezett versenyek, vetélkedők figyelemmel kísérése, a lehetőségek maximális kihasználásával való részvétel e programokon. Széleskörű információ és segítségnyújtás az iskola utolsó évfolyamain tanulóknak és szüleiknek a megalapozott pályaválasztási döntés meghozatalához. Zeneművészeti ág Pedagógiai programjuknak megfelelő feladatellátás A művészeti készségek megfelelő elsajátítása; tehetséggondozási képességfejlesztési, személyiségfejlesztési feladatok ellátása A művészet iránt érdeklődő és befogadó közönség nevelése A város kulturális életében való részvétel, színvonalas műsorral, való készülés a település ünnepeire, előadásukkal az ünnepségek gazdagítása
10 Eszközellátás áttekintése, a szükséges eszközök cseréjéhez támogatási igények figyelemmel kísérése, pályázatok benyújtása A bejegyzéstől számított 5 év múlva esedékes Minősítő eljárásban való részvétel. Logopédiai szakszolgálat Az ellátási körzetbe tartozók logopédiai problémákkal küzdők ellátása Logopédiai szűrés, logopédiai vizsgálat és diagnosztizálás Logopédiai terápia, tanácsadás Az ellátást részvevők körében a csökkenés tendenciája érvényesüljön, ami a probléma eredményes kezelését jelenti Intézményünk munkáját úgy szervezzük, hogy: - lehetővé tesszük valamennyi intézményünkben tanuló gyermek számára a maximális képzési szint és tudás megszerzését, amelyre ők egyénileg képesek és amelyért pedagógusaikkal, nevelőikkel együtt hajlandóak is tenni, dolgozni; - fegyelmezett és a közösség érdekeit, értékeit és törekvéseit tisztelő magatartást valósítsanak meg pedagógusaink nevelő-oktató munkájukkal; - a gyermekek és a tanulók személyiségének fejlesztését és tiszteletét kibontakoztató munkát és magatartást várunk el minden felnőtt dolgozónktól, - erősödjön a tanulók személyiségének, jogainak tisztelete, alakuljon ki egészséges "pedagógus diák - szülő" kapcsolat. A felsorolt céljaink elérése érdekében: - az intézményvezető aktív szerepet vállal a minőségirányítási program kialakításában, szervezésében és végrehajtásában, a rendszer működtetésében a pedagógusok, a gazdasági dolgozók folyamatos képzésén keresztül, - intézményünk valamennyi munkatársa kötelezettséget vállal arra, hogy tevékenységével hozzájárul alapvető minőségirányítási céljaink eléréséhez, a szülők, a diákok, a szűkebb és tágabb környezetünk reális elvárásainak teljesítéséhez, - intézményünkben dolgozó munkatársaink közvetlen felelősséget vállalnak oktató nevelő munkájuk minőségéért, - minőségpolitikánk megvalósításában az önkormányzat Képviselő-testülete biztosítja az oktató-nevelő munka színvonalának folyamatos emelését, a pedagógus munka elismerését - az önkormányzat lehetőségei szerint biztosítja a pedagógusok szakmai fejlődését, az oktatás tárgyi, technikai feltételeinek folyamatos fejlesztését, javítását, - az intézményi finanszírozás, illetve plusz juttatás alapja lehet az intézmény önértékelése, az oktatás-nevelés különböző mutatói. A minőségpolitika megvalósítása érdekében a következő minőségcélokat határoztuk meg: - A városban élő minden 6-16 éves gyermek, fiatal számára állampolgári jogon biztosítani a nevelési - oktatási formában való teljes körű részvétel lehetőségét.
11 E célunkat akkor érjük el, ha: - a városban élő tankötelezett korú fiatal a város oktatási intézményeiben tudja teljesíteni tankötelezettségét; - az intézmény kiemelt figyelmet fordít a tehetségek felismerésére és továbbfejlesztésére; - az eltérő gazdasági, szociális, kulturális hátterek ellenére minden diákunk végezze el az általános iskolát, - az általános iskolai képzésből kikerülő fiatalok mindegyike képességeinek és igényeinek megfelelő középiskolában vagy szakképző intézményben tudja folytatni tanulmányait. Intézményünk működtetése során a rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabb módon kell felhasználni. E célunkat akkor érjük el, ha: - az intézmény pedagógusai rendelkeznek a nevelési - pedagógiai program speciális irányultságának megfelelő képesítéssel; - a város pedagógusai az intézményvezetővel egyeztetett továbbképzési tervvel rendelkeznek; - az intézmény rendelkezik a minimális eszközjegyzékben előírt helyiségekkel és eszközökkel. A fentiekben megfogalmazott minőségcéljaink és a minőségpolitikánk teljesülése érdekében intézményünknek a következő feladatokat kell ellátni: Alapfokú nevelés, oktatás: - 6-16 éves korosztály oktatásának, nevelésének biztosítása 8 évfolyamos képzés keretében, a Nemzeti Alaptantervre épülő helyi tanterv és helyi pedagógiai program alapján; - német nemzetiségi nyelvoktatás, informatika oktatásának biztosítása; - a tehetség felismerésének és folyamatos fejlesztésének biztosítása; - gyógy testnevelés lehetőségének biztosítása; - logopédiai szolgáltatás biztosítása; - a tanulók és a szülők igényeinek és elégedettségének a minőségirányítási programban megfogalmazottak szerinti folyamatos mérése; - alapfokú művészeti oktatás,zeneművészeti ágon 12 évfolyamon - (trombita, zongora, magánének, fuvola, furulya, klarinét, szaxofon, szolfézs, előképző 1, előképző 2, népi ének). - Fejlesztő és felzárkóztató oktatás - Iskolában szervezett intézményi étkezés - Gyermek és ifjúság védelmi tevékenység
12 Az alapfokú oktatási intézmény feladatai: - tanulócsoportok száma: szükség szerinti, - törvény szerinti tantárgyak, modulok oktatása, - egészséges életmód kialakítása, - változatos tevékenységi formákra alapozott képességfejlesztés, - alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon, - német nemzetiségi nyelvoktatás, - hátrányos helyzetű tanulók felkészítését segítő foglalkozások, - iskolába bejáró gyerekek ellátása, - diáksport szervezése, - napközis és tanulószobai foglalkozások szervezése, - gyógy testnevelés biztosítása.
13 2. A Herendi Általános Iskola és AMI Minőségpolitikai Nyilatkozata Nekünk minden gyermek egyformán fontos! - mottója iskolánknak, amely nagy hagyományokkal rendelkező, több mint százéves intézmény. Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között kivívott előkelő helyünket, hírnevünket öregbítsük, és a megszerzett tudásunkat a régióban továbbadjuk. Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Iskolai specialitásaink: német nemzetiségi nyelv oktatása, emelt szintű matematika képzés, zeneművészeti nevelés, informatikai oktatás, sokféle szabadidős tevékenység, melyek tanítványaink tehetségének felismerését, annak kibontakoztatását szolgálják. Pedagógiai szakszolgálat Veszprém székhellyel a Veszprémi Nevelési Tanácsadón keresztül ellátott szakszolgálati feladatok ellátási szerződés alapján: Nevelési Tanácsadás szakszolgálati feladatot a kistérségi valamennyi tagönkormányzata közigazgatási területén Logopédiai szakszolgálati feladatok szakmai koordinációját a kistérség valamennyi tagönkormányzati közigazgatási területén. Mindkét esetben, így Herenden is. Logopédiai szakszolgálati feladatot a társulás a helyi önkormányzatokkal kötött feladat ellátási megállapodás alapján intézménye útján látja el.
14 Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg.
15 3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 3.1 Minőségcélok Szervezeti céljaink: 1. Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes legyen a tantestületünk. 2. Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereikkel szemben. 3. Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel. 4. Változzon meg szervezeti struktúránk a 2003-2004-es tanév végére. A minőségirányítási vezető kerüljön be az iskolavezetésbe, a minőségirányítási csoport pedig ugyanolyan szinten szerepeljen, mint a munkaközösségek. Az egyéb itt fel nem sorolt szervezeti céljaink megjelennek a folyamatszabályozásokban. Az 1-4-es célokból eredő feladatok részben a szabályozásban megtalálhatók, a többi tevékenységet folyamatosan fogjuk kidolgozni és fejleszteni. A szervezeti működésre vonatkozó célok az adott folyamatszabályozások elején jelennek meg. 3.2. A vezetés felelőssége Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a három évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség biztosítása
16 Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az intézmény specifikus Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek, egy-egy példánya az igazgatói, illetve a gazdasági vezetői irodában találhatók meg. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés és a Jogalkalmazás a közoktatásban kötetei. A megismerés biztosítása Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ezen kívül biztosítja a szakszervezetek részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen. Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok - szakszervezet, közalkalmazotti tanács - számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.
17 Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Helyi Pedagógiai programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját. A felelősségi mátrix tartalmazza az intézmény folyamatait és annak felelőseit. A mérési pontokat a Mérés, elemzés, javítás terület teljes körű szabályozása fejezet tartalmazza. Az éves értékelés eljárás felöleli az intézmény működésének értékelését és a javító és fejlesztő tevékenységek eredményeit. Az irányított önértékelés eljárás az önértékelés minden területe (szervezeti kultúra, folyamatok szabályozottsága, folyamatos fejlesztés alkalmazása) szabályozott. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat. Sorszám Jelzés Tartalmi meghatározás Eljárás neve 1. 3.2.1. A pedagógiai program felülvizsgálata Stratégiai tervezés. 2. 3.2.2. Az intézmény éves munkájának tervezése 3. 3.2.3. Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, fejlesztéshez Éves tervezés Vezetői ellenőrzés 4. 3.2.4. A szervezeti kultúra felmérése, fejlesztése Irányított önértékelés. 5. 3.2.5. Az intézmény működésének, szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Éves értékelés
18 3.2.1.A Herendi Általános Iskola és AMI Pedagógiai Stratégiai Tervezése (HPP) A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. START Jogi szabályozások HPP Támogatói kör listája Munkacsoportok listája Munkacsop.- ok listája 1. A KT és szükséges törvényi szabályozások megismerése 2. A HPP módosítandó, kiegészí-tendő területeinek számbavétele 3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre 4. A területek szétosztása a csoportok között 5. Tantestület tájékoztatása a csop. ok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról Azonosított területek, folyamatok Megalakult munkacsop.-ok A területekhez rendelt munkacsoportok Jegyzőkönyv HPP Jogi szabályozások HPP Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések 6. A munkacsoportok elemző munkája 7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása 8. Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása Javaslat a módosításokra Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések Javaslatok elfogadása Nem Igen
19 HPP Módosítások Igen 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba Kiegészített PP. Kiegészített PP. Törvényi szabályozások Kiegészített PP. 10. A módosított PP elfogadtatása az iskolaszékkel és megismertetése a DÖK-kel 11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal Jegyzőkönyv A kiegészített PP lexkomform Nem Igen HPP fejlesztési módosításai 12. Testületi vita Jegyzőkönyv Elfogadott HPP Nem Módosítások Igen Elkészül thpp 13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel Jegyzőkönyv Új HPP 14. Felterjesztés az önkormányzathoz elfogadásra STOP
20 A folyamat leírása 1. A HPP felülvizsgálata 5 évenként szeptemberben történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot a szülői munkaközösség és a DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 14. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.
21 Felelősök és hatáskörök Lépés Felelős Érintett Informált 1. Igazgató Tantestület 2. Igazgató Kibővített isk. vez. Nevelőtestület 3. Igazgató Támogatói kör Nevelőtestület 4. Igazgató Munkacsoportok Nevelőtestület 5. Igazgató Tantestület 6. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató 7. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató 8. Igazgató Tantestület 9. Munkacsoportok vezetői Tantestület 10. Igazgató, DÖK vezető SZM, DÖK 11. Igazgató Iskolavezetőség Tantestület 12. Minőségi kör vezetője Minőségi kör tagjai Igazgató 13. Igazgató Tantestület 14. Igazgató Szülők, gyerekek, tantestület I5. Igazgató Önkormányzat Tantestület
22 3.2.2. Herendi Általános Iskola és AMI éves munkatervének elkészítése, folyamatszabályozás I. A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. II. Folyamatábra: Tantárgy felosztás Az elmúlt tanév értékelő beszámolója Mk-ek tanév végi beszámolói Partneri igényfelmérés beszámolói Az adott év munkarendjéről szóló rendelet START 1. Tájékoztatás a nevelésioktatási célkitűzésekről 2. Személyi feltételek aktualizálása 3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása 4. A mk.-ek meghatározzák a célokat, célértékeket Jegyzőkönyv /a. A DÖK vezető és az ifj. védelmi felelős elkészíti a munkatervet DÖK és ifj, védelmi munkaterv 5. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez 6. A munkaközösségi terv összeállítása, írásba foglalása Munkaközösségi terv 7. A munkaközösségi tervek értékelése Javított, elfogadott tervek Nem Tartalmilag, formailag megfelelő-e? Igen
23 8. Feladatterv elkészítése DÖK, ifj. védelmi terv 9. Mérési terv elkészítése Feladatterv Mérési terv A mk-ek munkatervei Kommunikációs adatbázis 10. Eseménynaptár összeállítása 11. A tájékoztatási rendszer megtervezése 12. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása Programfüzet Tájékoztatási rendszer Az intézmény éves munkaterve Nem 13. A nevelőtestület elfogadja az éves munkatervet Igen 14. A munkaterv elküldése a fenntartónak, elhelyezése az igazgatói irodában STOP
24 A folyamat leírása 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában.
25 Felelősök és hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. Igazgató Igazgató Igazgató Felelős Érintett Informált Mk. vezetők, ifj. véd felelős, DÖK vezető Tantestület Tantestület - Tantestület - Mk. vezetők Tantestület - Mk. vezetők Tantestület - - - - 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Mk. vezetők Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Tantestület Igazgató Mk. vezetők, ifj. véd felelős, DÖK vezető - Mk. vezetők Mk. vezetők, DÖK vezető - Tantestület - Tantestület - - - Fenntartó, szülő Iskolatitkár -
26 3.2.3. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Célja: adatgyűjtés, tapasztalatszerzés az értékeléshez és a fejlesztéshez START 1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása Idő- és felelősség mátrix Szempontlista Indikátorrendszer Indikátorrendszer Az ellenőrzött területek listája 2. Az ellenőrzési területek kiválasztása 3. Éves ellenőrzési terv elkészítése Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv Ellenőrzés i terv Idő- és felelősségmátrix Ellenőrzési szempontlista Feljegyzések az ellenőrzésről 4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel 5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása 6. Az ellenőrzés végrehajtása 7. A tapasztalatok megbeszélése Jegyzőkönyv Megbízások Időterv a beszámoláshoz Feljegyzések Ellenőrzési lista Ellenőrzés i lista 8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására Feljegyzés Ellenőrzés i lista 9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól Feljegyzések Igen Eredményes ellenőrzé s Nem 10. Az eredmények adattárba helyezése Elektromos adatbázis STOP
27 A folyamat leírása 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. 6. A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 7. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 8. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 9. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 10. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 11. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. Felelősségek és hatáskörök Felelős Érintett Informált 1. igazgató iskolavezetés Alkalmazotti közösség 2. igazgató iskolavezetés Alkalmazotti közösség 3. Igazgató iskolavezetés Alkalmazotti közösség 4. Igazgató Alkalmazotti közösség 5. Igazgató Delegáltak 6. Igazgató Delegáltak 7. Az ellenőrzést végző személy ellenőrzött 8. Delegált ellenőrző ellenőrzött 9. Delegált ellenőrző Ellenőrzött 10. Delegált ellenőrző igazgató
28 3.2.4.Irányított önértékelés folyamatábra START Céllista 1 Önértékelés céljainak meghatározása Ütemterv 2.. A feladatok ütemezése. Önértékelés területeinek, szempontjainak meghatározása Szempontlista 3.. A vezetői önértékelés elkészítése Vezetői kérdőív 4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése Kérdőívek a klímavizsgálathoz Vezetői kérdőív Összegzés a klímavizsgálatról 5. 6. A klímatesztekkel való felmérés és feldolgozás elvégzése A klímatesztek és a vezetői kérdőívek elemzéséből a fókuszcsoportos interjú kérdőíveinek megfogalmazása Korrekc ió Összegzés a klímavizsgálatról A fókuszcsoportos interjú kérdései A fókuszcsoportos interjú kérdései Protokoll 7. 8. A fókuszcsoportos interjú módszertana, szempontjai, ütemezése A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítása korrek ció Fókuszcsoportos interjú protokollja Összefoglaló a fókuszcsoportos beszélgetésről Jegyzőkönyv Jegyzőköny v 9. A fókuszcsoportos interjúk feldolgozása lgozása Önértékelő dokumentumo k 10. Az irányított önértékelés anyagainak összesítő elemzéséből a vezetői interjú előkészítése korrek ció Vezetői interjú kérdései ö Vezetői interjú kérdései 11. A vezetői interjú lefolytatása az összegzés alapján Vezetői interjú
29 Önértékelő dokumentumo k 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése Összefoglaló az irányított önértékelésről 13. A tantestület tájékoztatása az irányított önértékelésről Közösségi találkozó jegyzőkönyve 14. A fejlesztendő területek kijelölése Problémakatalógus STOP A folyamat leírása Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, az intézmény folyamatairól. Két irányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez, és alapot l a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei: - szervezeti kultúra - folyamatok szabályozottsága - folyamatos fejlesztés alkalmazása Felhasznált módszerek: - dokumentumelemzés - strukturált interjú - kérdőív - fókuszcsoportos interjú - teszt Lépései: 1.Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével. 2. Dokumentumelemzés. 3. Klímateszttel való vizsgálat. 4. Fókuszcsoportos interjúk. 5. Vezetői interjú.
30 Résztvevői: Az igazgató, helyettes, alkalmazotti közösség reprezentatív kiválasztással. 1. A vezetői kör meghatározta az irányított önértékelés célját: - információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, - az intézmény folyamatairól. 2. Majd számba vette és ütemezte az elvégzendő feladatokat, döntést hozott a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározta a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetői (igazgató, ig. helyettes) kérdőív alapján megtörtént a vezetői önértékelés. 4. A vezetői kör elvégezte a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: - meghatározta a vizsgálat célját, - a feldolgozásban részt vevők körét, - a vizsgáltba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét, - a feldolgozás határidejét. 5. A klímavizsgálat lebonyolítása és a felmérés elvégzése után az értékelő team elkészítette annak összefoglaló elemzését. 6. A klímatesztek és a vezető kérdőívek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazták a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: A rossz kérdőívek kiszűrése, javítása. 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozás. Ezután kidolgozásra került a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. 8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen került sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. 9. A feldolgozásban résztvevő team az elemzések elvégzése után elkészítette annak összegzését. 10. A vezetői kör az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészítette a vezetői interjút. 11. Az igazgatóhelyettes a vezetői interjú kérdései alapján lefolytattja az interjút, melynek szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. 12. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészítette az irányított önértékelés végső összesítését.
31 13. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezleten kerül sorra. 14. Ezután a vezetői kör összeállította a problémakatalógust, kijelölte a fejlesztendő területeket.
32 3.2.5. A Herendi Általános Iskola és AMI éves értékelése folyamatszabályozás Célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Folyamatábra: Éves értékelés START Munkaterv 1. Az igazgató felkéri az értekezleten érintett területek felelőseit az éves beszámolóik elkészítésére Mk. munkaterv 2. Mk. vezetők elkészítik az éves beszámolót DÖK, ifj. véd. munkaterv Partnerektől származó visszajelzések eredménye Belső audit jegyzőkönyve Minőség fejlesztő munkák Ellenőrzési feljegyzések Indikátorrendszer Intézkedési tervek ( javító, fejlesztő tev.) 2/a. A mk.-ek elfogadják a beszámolót DÖK + ifj. véd elkészíti az éves beszámolót A folyamatgazdák és a Minőségügyi Tanács elkészíti az éves beszámolót Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit (kollégák Indikátorrendszer folyamatgazdája elkészítik az éves E. beszámolót Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves F. beszámolót Munkaközösségi beszámoló DÖK és ifj. védelmi beszámolók Minőségügyi beszámolók Ellenőrzési beszámolók Beszámolók az indikátorrendsze rről Beszámolók az intézkedési tervekről Személyi változások listája G. Az igazgató számba veszi a megváltozott körülményeket Beszámoló a megváltozott körülményekről
33 Panaszlista Alapítványi mérleg H. A panaszkezelésért felelős személy elkészíti éves beszámolóját Az Általános Iskolás Gyermekeinkért Közalapítvány elnöke elkészíti éves beszámolóját Éves beszámoló a panaszkezelésről Éves beszámoló az alapítvány munkájáról 3. Az igazgató összegzi az éves beszámolókat Éves beszámoló k 4. Az igazgató a mk. vezetők, Minőségügyi Tanács vezetője, a DÖK vezető, ifj. védelmi felelős, indikátorrendszer felelősei, intézkedési tervek felelősei, a gazd-i vezető, az alapítvány elnöke, beszámolnak éves munkájukról a tanévzáró értekezleten Jegyzőkönyv 5. Hozzászólások 6. A tantestület elfogadja az éves beszámolókat Jegyzőkönyv 7. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása a fenntartó felé Az iskola éves beszámolója STOP
34 A folyamat leírása: 1. Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 2. Június első hetében a munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a Minőségügyi Tanács vezetője, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei, az alapítvány elnöke elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettes összesíti az osztályok statisztikáit. Az indikátor rendszer folyamatgazdája beszámol az aktuális statisztikai adatokról. 2.a Júniusban a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. 3. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladattervek, célkitűzések megvalósulását. 4. A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 5. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 6. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 7. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe.