JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 217. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda 217. november
TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Országos adatok... 4 3. Intézményi adatok... 7 3.1. Finanszírozási forma szerinti megoszlás... 8 3.2. Tagozat szerinti megoszlás... 11 3.3. Képzési szint szerinti megoszlás... 14
Vezetői összefoglaló A jelentés összefoglalja az ELTE-re és az ország felsőoktatási intézményeibe jelentkező és felvett hallgatók adatait. Az adatokat az ELTE Kancellária Oktatási Igazgatósága és az Oktatási Hivatal bocsátotta a Minőségügyi Iroda rendelkezésére. Az Egyetemen a jelentkezési és felvételi adatok alakulásának tendenciája az országos csökkenő tendenciához igazodik. Országos szinten a felsőoktatásba jelentkezők száma 213. évben volt a legalacsonyabb, ugyanúgy az ELTE összes és elsőhelyes jelentkezéseinek esetében is, míg a sikeres felvételik száma 215-ben volt a legkevesebb országosan és az ELTE-n is. Az ELTE-re a Savaria Egyetemi Központtal (SEK) együtt a 217-es alapeljárás során összesen 37 775 jelentkezés érkezett, és ebből minden harmadik fő első helyen jelölte meg az Egyetem valamely szakát. Az idei évben azonban, még ezzel együtt is kevesebben jelentkeztek, mint a 216-os évben. Az országos jelentkezési és felvételi adatokhoz viszonyítva az ELTE adatait, megközelítőleg minden kilencedik (11,86%) felsőoktatásba jelentkező diák az ELTE-t jelölte meg első helyen, és hasonlóan minden kilencedik felvett diák (12,8%) lett az Egyetemünk hallgatója. A vizsgált négy tudományegyetemen (ELTE, PTE, DE, SZTE) az előző évhez viszonyítva a jelentkezések száma mindenhol csökkent, míg a felvettek száma csak a SZTE esetében volt kevesebb. 217-ben az ELTE-re felvett hallgatók 82%-a állami ösztöndíjas képzésben kezdhette meg tanulmányait, és ez az arány megegyezik az előző két tanév ösztöndíjas hallgatói arányaival. Hasonlóan alakult a nappali tagozatos hallgatók aránya is, ugyanis a hallgatók 8 %-a nappali munkarendben kezdhette meg a tanévet. A hallgatói létszám-csökkenés mind az alap-, mind pedig a mesterszakra felvett hallgatók számának alakulásában kimutatható, míg az osztatlan tanári képzésre évente folyamatosan növekedett a felvett hallgatók száma. Megjegyzés A Minőségfejlesztési Bizottság a következő évi jelentés előkészítésekor áttekinti a jelenleg alkalmazott értékelés módszertanát, és ha szükséges, a további elemzéseket annak figyelembevételével készíti el a Minőségügyi Iroda.
Országos adatok 1 Az elmúlt nyolc évben 217-tel bezárólag - az ELTE-re beadott jelentkezések és felvettek számának alakulása az országos csökkenő tendenciához igazodik. Országos szinten a felsőoktatásba jelentkezők száma a legalacsonyabb a 213. évben volt és ugyanez figyelhető meg az ELTE összes és elsőhelyes jelentkezéseinek esetében is. A sikeres felvételik száma ugyanakkor, 215-ben volt a legkevesebb országosan és az ELTE-n is. Az idei felvételi alapeljárásban az összes felsőoktatási intézménybe jelentkezők száma (15 868 fő) alig haladta meg a 215-ös szintet (15 646 fő), pedig 216-ban úgy tűnt megáll a továbbtanulni szándékozók számának csökkenése (111 219 fő). Az ELTE jelentkezési és felvételi adatainak vizsgálatakor figyelembe kell venni, a 217 februárjában megvalósult ELTE és Savaria Egyetemi Központ (SEK) integrációt. Az elemzésben azok a jelentkezők, akik még a Nyugat-magyarországi Egyetemre adták be jelentkezésüket, de már az ELTE-be integrálódott Savaria Egyetemi Központban kezdték meg tanulmányaikat, ELTE-s jelentkezéseknek és felvetteknek minősülnek. Azért, hogy a tendenciát ne torzítsa az ELTE-be integrált jelentkezések és felvettek száma, az elemzésben minden esetben jelöljük azt, hogy az adatok tartalmazzák-e a szombathelyi kampusz adatait, vagy sem. A szombathelyi szakokra alapeljárásban 2 642 jelentkezést adtak be (az összes ELTE jelentkezés 6,99%-a), ebből elsőhelyes 827 fő volt (az összes elsőhelyes jelentkezők 6,59%-a) és sikeres felvételit 527 fő tett (az összes ELTE-re felvett hallgató 6,1%-a). Az ELTE-re a SEK-el együtt a 217-es alapeljárás során összesen 37 775 jelentkezés érkezett, ebből 12 553 fő első helyen jelölte meg az Egyetem valamely szakát. Ez a szám még a SEK hallgatókkal együtt is kevéssel alatta marad az 216. évi adatoknak (12 635 fő). 21-től vizsgálva az elsőhelyes jelentkezők számának változását, a számok csökkenő tendenciát mutatnak. Míg 21-ben még 15 222 jelentkező jelölte meg első helyen az ELTE-t, addig 217-ben ezt már csak 12 553 fő tette. Megfigyelhető, hogy a két év viszonylatában az elsőhelyes jelentkezők száma jelentősen csökkent, az összes jelentkezések számához viszonyított aránya azonban közel azonos maradt. 21-ben ez az arány 34,15%, 217- ben pedig 35,6%, vagyis az összes jelentkezés közül továbbra is minden harmadik elsőhelyes jelentkező. Az országos jelentkezési és felvételi adatokhoz viszonyítva az összes elsőhelyes jelentkezésből 11,86%-ot, míg az összes felvetteknek 12,8%-át az ELTE mondhatja magáénak, vagyis minden kilencedik felsőoktatásban tanuló diák az ELTE hallgatója. Ezek az arányok hasonlóak a korábbi években mértekkel. 1 Az országos összehasonlító elemzés során a számok kizárólag a felvételi alapeljárás jelentkezési és felvételi adatait foglalják magukba, tekintve, hogy az Oktatási Hivatal jelen sorok írásakor (217. szeptember) az országos pótfelvételi adatokat még nem küldte meg.
16 14 1438 14954 12 1 98246 98144 11616 95447 16175 15646 111219 15868 8 6 8136 72679 74182 7226 74652 72641 4 2 15222 14997 1317 11129 12727 1281 12635 12553 172 9744 8854 8331 8495 8119 8278 8776 21 211 212 213 214 215 216 217 Országos elsőhelyes jelentkezések száma ELTE elsőhelyes jelentkezések száma Országos felvettek száma ELTE felvettek száma 1. ábra: Az általános felvételi eljárás során felsőoktatási szakokra beadott elsőhelyes jelentkezések és a felvettek számának alakulása országosan és ELTE szinten idősorosan 5 45 4 35 3 25 2 44572 43813 46241 38149 37676 3767 3622 32592 31824 32339 31588 27663 4155 3781 38341 37775 36441 293 3113 2995 3698 29685 2968 29465 2934 281 263 2227 22514 22563 24592 2339 15 1 5 21 211 212 213 214 215 216 217 ELTE DE PTE SZTE 2. ábra: A négy nagy (tudomány)egyetemre az általános felvételi eljárás során beadott jelentkezések számának alakulása idősorosan A négy nagy (tudomány)egyetemre beadott jelentkezések, elsőhelyes jelentkezések és felvett hallgatók számának változását vizsgálva, a már említett országos szinten is megfigyelhető csökkenő tendencia érvényesül. Az ELTE és a másik három nagy egyetem jelentkezési és felvételi adatai között a különbség ha nem vesszük számításba a SEK integráció miatt 217-ben megjelenő jelentkezési és felvételi adatokat- a vizsgált 7 évben nem változott jelentősen. A Debreceni Egyetemhez (DE) viszonyítva évente átlagosan közel 85-zal, az Szegedi
Tudományegyetemhez (SZTE) közel 1 -rel, a Pécsi Tudományegyetemhez (PTE) viszonyítva pedig átlagosan mintegy 15 -rel több jelentkezés érkezik az ELTE-re. Az elsőhelyes jelentkezéseket tekintve az SZTE-t és a DE-t átlagosan évi 4, a PTE-t átlagosan évi 6 jelentkezéssel előzi meg az ELTE. 16 14 12 1 8 6 15222 14997 13168 12727 195 1132 1899 11129 1655 9139 9419 8441 8422 7146 7555 734 5684 12635 12553 1283 8352 8761 8736 7973 8249 856 8349 7581 6157 6498 6429 5975 4 2 21 211 212 213 214 215 216 217 ELTE DE PTE SZTE 3. ábra: A négy nagy (tudomány)egyetemre az általános felvételi eljárás során beadott elsőhelyes jelentkezések számának alakulása idősorosan 12 1 8 6 172 9744 8852 8776 8297 8331 8528 8247 8332 898 8278 7874 7424 7457 6626 6672 6153 629 6278 6369 6248 611 637 6145 6234 575 5725 473 4842 4856 487 4577 4 2 21 211 212 213 214 215 216 217 ELTE DE PTE SZTE 4. ábra: A négy nagy (tudomány)egyetemre az általános felvételi eljárás során felvett hallgatók számának alakulása idősorosan
Intézményi adatok 2 Az intézményi adatok elemzése is azt mutatja, amit már az országos adatok bemutatásakor is megállapítottunk, hogy a 217-es felvételi eljárás (alap- és póteljárás együtt) során a jelentkezők és felvettek száma egyaránt csökkenést mutat a SEK adatai nélkül, a 216. évhez hasonlítva. A benyújtott összesen 35 451 jelentkezésnek több mint 33%-a elsőhelyes jelentkezés volt és az első helyen jelentkezőknek több mint 7%-a nyert felvételt az Egyetemre, hasonlóan a korábbi évek arányaihoz. Ha együtt vizsgáljuk a budapesti és a szombathelyi kampuszok adatait, akkor is ugyanezek az arányok láthatóak: 38 144 jelentkezésből 12 922 elsőhelyes (33,88%) és ebből 9 73 fő (7,21%) lett hallgatója az ELTE-nek. 5 45 44785 46784 4 35 3 25 2 4515 38659 35451 15 1 5 15435 1255 13713 1387 12635 1244 9331 882 8536 8511 21 212 214 216 217 Összes jelentkezés száma Elsőhelyes jelentkezések száma Felvettek száma 5. ábra: Az összes általános és pótfelvételi eljárásban az ELTE-re jelentkező és felvett hallgató számának változása idősorosan (217- ben a SEK nélkül) 2 Az intézményi adatok elemzése során, a grafikonokon szereplő számok a felvételi alap- és póteljárás jelentkezési és felvételi adatait is tartalmazzák. Az osztatlan tanári szakok jelentkezési és felvételi adatai kari bontásban kerülnek szerepeltetésre.
Év Kar ÁJK BGGyK BTK IK PPK 3 TáTK TÓK TTK ELTE 21 212 214 216 217* 217 Arány* % Arány % Összes jelentkezés 4748 2393 1227 2687 7343 5441 421 5936 44785 Első helyes jelentkezés 23 191 3832 1128 2629 1345 1494 1913 15435 Felvettek 149 691 2581 963 196 898 877 174 1255 Összes jelentkezés 4619 2299 12629 2664 7868 5799 3866 74 46784 Első helyes jelentkezés 1738 876 3375 17 2349 1141 1143 284 13713 Felvettek 128 599 2378 894 122 757 712 1761 9331 Összes jelentkezés 4275 2897 1913 2569 6478 3988 3824 5571 4515 Első helyes jelentkezés 1558 1315 3132 156 1982 94 1289 1815 1387 Felvettek 1171 66 2514 834 88 737 692 144 882 Összes jelentkezés 3689 2866 9757 3149 5882 3341 468 5367 38659 Első helyes jelentkezés 117 1329 36 122 1874 689 1672 1693 12635 Felvettek 935 657 2339 865 872 62 833 1415 8536 Összes jelentkezés 4418 3117 9386 3153 4976 2779 3397 4225 35451 Első helyes jelentkezés 1449 1457 321 1259 1564 697 1169 1428 1244 Felvettek 148 75 2312 852 14 591 726 1228 8511 Összes jelentkezés 4418 3117 9963 3534 58 3183 3655 4474 38144 Első helyes jelentkezés 1449 1457 32 148 1786 822 126 154 12922 Felvettek 148 75 2447 937 1113 696 779 133 973 Elsőhelyes jelentkezés (217*/216)% 123,85% 19,63% 1,5% 14,74% 83,46% 11,16% 69,92% 84,35% 95,32% Felvettek (217*/216)% 112,9% 114,16% 98,85% 98,5% 115,14% 95,32% 87,15% 86,78% 99,71% Elsőhelyes jelentkezés (217/216)% 123,85% 19,63% 16,45% 117,14% 95,3% 119,3% 75,36% 9,96% 12,27% Felvettek (217/216)% 112,9% 114,16% 14,62% 18,32% 127,64% 112,26% 93,52% 92,8% 16,29% 1. táblázat: Az összes ELTE-re jelentkező és felvett hallgató számának változása karonként, idősorosan (*SEK nélkül) A kari bontású felvételi adatokat az előző tanév adataihoz hasonlítva megállapítható, hogy a SEK hallgatói nélkül, öt kar kevesebb (BTK, IK, TáTK, TÓK, TTK), míg három kar (ÁJK, BGGyK, PPK) több hallgatóval kezdi meg a 217/218-as tanévet. A SEK hallgatóinak figyelembevételével csak a TTK-n és a TÓK-on csökkent a hallgatói létszám az előző tanévhez képest. A legnagyobb növekedés a PPK esetében észlelhető, ahol az elsőéves hallgatók száma negyedével emelkedett az előző tanévben felvett hallgatók számához képest. Finanszírozási forma szerinti megoszlás A 217-ben ELTE-re felvételt nyert 9 73 fő 82%-a állami ösztöndíjas képzésben kezdhette meg tanulmányait idén szeptemberben, amely arány megegyezik a SEK nélkül vizsgált arányokkal és az előző két tanév ösztöndíjas hallgatói arányokkal is. 3 A jelentkezések/jelentkezők számánál 216-ig a PPK oszlopa tartalmazza az összes tanári mesterszakra érkezett jelentkezést, tekintettel arra, hogy a felvételi eljárás során e karra érkeztek a jelentkezések. A felvettek számánál a tanári mesterszakok szétbontásra kerültek az adott szakot ténylegesen gondozó kar szerint. 217-ben már a tanári mesterszakra érkezett jelentkezések/jelentkezők is a szakot ténylegesen gondozó kar szerint kerültek a kimutatásba.
Kari viszonylatban a 217/18-as tanévben a SEK hallgatói nélkül az IK-n és a TáTK-on 5%- ot megközelítő mértékben, a TÓK-on és a TTK-n 1% felett, míg a SEK hallgatóival a TÓK és a TTK esetében 5-1% közötti mértékben csökkent az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók aránya. A költségtérítéses hallgatók aránya a (SEK hallgatók nélkül) legnagyobb mértékben közel a felére a PPK-n (57,65%) és a TÓK-on (55,1%) csökkent. Ugyanígy csökkent az önköltséges képzésben résztvevők száma 217-ben a BTK-n is, ahol így majdnem 2%-kal kevesebb fizetős hallgató kezdi meg tanulmányait az egy évvel korábbihoz képest. Mind az állami ösztöndíjjal támogatott, mind a költségtérítéses hallgatók száma 1% körüli mértékben növekedett az ÁJK és a BGGyK esetében. 8 7 7584 724 6999 6973 6 5 4 3 2 1 2671 5719 3612 1778 1537 1538 21 212 214 216 217 Állami ösztöndíjjal támogatott Költségtérítéses 6. ábra: Az összes felvett hallgató számának változása finanszírozási formánként, idősorosan (SEK nélkül) Év Finanszírozási forma ÁJK BGGyK BTK IK PPK TáTK TÓK TTK ELTE 21 212 214 Állami ösztöndíjjal támogatott 464 359 2282 662 876 677 616 1648 7584 Költségtérítéses 945 332 299 31 22 221 261 92 2671 Állami ösztöndíjjal támogatott 195 31 1524 655 779 339 391 1526 5719 Költségtérítéses 113 289 854 239 243 418 321 235 3612 Állami ösztöndíjjal támogatott 256 559 2312 669 749 472 636 1371 724 Költségtérítéses 915 47 22 165 59 265 56 69 1778
Év Finanszírozási forma ÁJK BGGyK BTK IK PPK TáTK TÓK TTK ELTE 216 217* 217 Változás* % Változás % Állami ösztöndíjjal támogatott 292 597 2159 625 787 415 784 134 6999 Költségtérítéses 643 6 18 24 85 25 49 75 1537 Állami ösztöndíjjal támogatott 317 683 217 586 955 399 699 1164 6973 Költségtérítéses 731 67 142 266 49 192 27 64 1538 Állami ösztöndíjjal támogatott 317 683 2298 667 153 447 748 1226 7439 Költségtérítéses 731 67 149 27 6 249 31 77 1634 Állami ösztöndíjjal támogatott (217*/216)% Költségtérítéses (217*/216)% Állami ösztöndíjjal támogatott (217/216)% Költségtérítéses (217/216)% 18,56% 114,41% 1,51% 93,76% 121,35% 96,14% 89,16% 86,87% 99,63% 113,69% 111,67% 78,89% 11,83% 57,65% 93,66% 55,1% 85,33% 1,7% 18,56% 114,41% 16,44% 16,72% 133,8% 17,71% 95,41% 91,49% 16,29% 113,69% 111,67% 82,78% 112,5% 7,59% 121,46% 63,27% 12,67% 16,31% 2. táblázat: Az összes felvett hallgató számának változása finanszírozási formánkét, idősorosan, kari bontásban (*SEK nélkül) 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 21,73% 8,12% 8,93% 8,73% 3,9% 26,68% 6,84% 5,93% 4,55% 13,62% 11,45% 26,65% 19,52% 19,15% 16,69% 9,5% 11,2% 6,72% 5,93% 1,66% 11,24% 1,2% 13,7% 9,52% 8,93% 8,4% 32,92% 3,85% 31,12% 4,73% 5,42% 7,96% 8,53% 9,79% 6,12% 3,41% 3,64% 4,17% 4,55% 21 212 214 216 217 5,72% ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 7. ábra: Az állami ösztöndíjjal támogatott képzésekre felvett hallgatók arányának alakulása idősorosan, kari bontásban (SEK nélkül) (ELTE=1)
1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 3,44% 6,51% 3,88% 4,88% 4,16% 3,15% 9,77% 3,19% 1,76% 8,89% 12,48% 14,9% 13,34% 8,27% 11,57% 3,19% 8,24% 3,32% 5,53% 6,73% 9,28% 17,3% 11,27% 6,62% 15,61% 11,36% 9,23% 11,19% 2,64% 11,71% 23,64% 4,36% 12,43% 3,9% 35,38% 8,% 28,5% 51,46% 41,83% 47,53% 21 212 214 216 217 ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 8. ábra: Az önköltséges képzésekre felvett hallgatók arányának alakulása idősorosan, kari bontásban (SEK nélkül) (ELTE=1) Tagozat szerinti megoszlás Az egyetemi szintű tagozat szerinti bontásból látható, hogy a 217-ben sikeresen felvételizők többsége (8%) továbbra is nappali tagozatos képzésben kezdi meg tanulmányait és csak minden ötödik hallgató indítja részidős munkarendben a tanévet. Az egyetemi tendenciától teljesen eltérő képet mutat a BGGyK azért, mert a karok közül egyedül esetében haladja meg a részképzéses hallgatók száma (58 fő) a nappali tagozatosokét (242 fő) és a számuk 216-hoz hasonlítva tovább növekedett. A kari tendenciákat alaposabban vizsgálva (SEK hallgatók nélkül) megállapítható, hogy a nappali munkarendben tanulók aránya csak a BGGyK-n (11,26%) és a PPK-n (112,45%) növekedett. A részidős képzésű (esti és levelezőképzés) hallgatók száma a TÓK (8,56%) kivételével minden karon magasabb az előző tanévhez képest. A TÓK-on ebben a tanévben 63 fővel kevesebb hallgató kezdett részidős képzésű munkarendben, a TTK-n pedig csak a szombathelyi kampuszon indítottak levelező tagozatot.
9 8 7 6 7847 7635 7274 732 6795 5 4 3 2 1 1976 1475 1296 1232 148 432 221 232 272 38 21 212 214 216 217 nappali levelező esti 9. ábra: Az összes felvett hallgató számának változása munkarend szerint, idősorosan Év 21 212 214 216 217* 217 Változás* % Változás % Munkarend ÁJK BGGyK BTK IK PPK TáTK TÓK TTK ELTE nappali 621 197 2527 684 715 844 575 1684 7847 részidős 4 788 494 54 279 381 54 32 56 248 nappali 663 243 235 691 729 73 515 1714 7635 részidős 545 356 28 23 293 27 197 47 1696 nappali 636 24 248 669 66 697 461 1431 7274 részidős 535 366 34 165 148 4 231 9 1528 nappali 66 239 236 636 723 613 59 14 732 részidős 329 418 33 229 149 7 324 15 154 nappali 66 242 2271 587 813 583 465 1228 6795 részidős 442 58 41 265 191 8 261 1716 nappali 66 242 2354 665 914 644 499 1252 7176 részidős 442 58 93 272 199 52 28 51 1897 Nappali 1,% 11,26% 98,48% 92,3% 112,45% 95,11% 91,36% 87,71% 96,63% (217*/216)% Részidős képzés (217*/216)% 134,35% 121,53% 124,24% 115,72% 128,19% 114,29% 8,56%,% 114,1% Nappali 1,% 11,26% 12,8% 14,56% 126,42% 15,6% 98,4% 89,43% 12,5% (217/216)% Részidős 134,35% 121,53% 281,82% 118,78% 133,56% 742,86% 86,42% 34,% 126,13% képzés (217/216)% 3. táblázat: Az összes felvett hallgató számának változása munkarend és kar szerint, idősorosan (SEK nélkül) 4 A táblázatban a részidős képzés megnevezés alatt a levelező és esti tagozatos hallgatók létszáma összevontan szerepel.
1% 9% 21,46% 22,45% 19,67% 19,91% 18,7% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 7,33% 6,75% 1,76% 9,56% 9,11% 9,55% 8,72% 9,5% 32,2% 3,78% 6,34% 7,24% 6,84% 9,58% 8,72% 8,58% 9,7% 1,28% 11,96% 9,2% 9,4% 8,64% 34,9% 32,79% 33,42% 2% 1% % 2,51% 3,18% 3,3% 3,4% 3,56% 7,91% 8,68% 8,74% 8,62% 8,92% 21 212 214 216 217 ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 1. ábra: A nappali tagozatra felvett hallgatók arányának alakulása idősorosan, kari bontásban (SEK nélkül) (ELTE=1) 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2,33% 2,77%,59% 1,%,% 12,54% 11,62% 15,12% 15,21% 21,54% 2,24% 1,59% 2,62%,47% 15,82% 17,28% 9,69%,47% 11,13% 9,91% 1,8% 15,44% 11,59% 11,97% 2,23% 15,23% 2,24% 2,39% 1,65% 2,19% 23,95% 2,51% 2,99% 29,6% 27,79% 2% 1% 32,72% 32,13% 35,1% 21,88% 25,76% % 21 212 214 216 217 ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 11. ábra: A részidős képzésre felvett hallgatók arányának alakulása idősorosan, kari bontásban (SEK nélkül) (ELTE=1)
Év Képzési szint ÁJK BGGyK BTK IK PPK TáTK TÓK TTK ELTE 21 212 214 216 217* 217 Változás* % Változás % Alapképzés 469 572 1692 734 572 634 735 1283 6691 Mesterképzés 5 119 652 118 87 264 368 2378 Osztatlan tanári képzés Osztatlan jogi képzés 89 89 Alapképzés 285 471 1659 675 538 494 676 1334 6132 Mesterképzés 16 128 58 1 733 263 355 2193 Osztatlan tanári képzés Osztatlan jogi képzés 817 817 Alapképzés 31 467 157 68 436 472 682 98 5516 Mesterképzés 138 139 489 12 596 265 329 258 Osztatlan tanári képzés 281 35 17 486 Osztatlan jogi képzés 732 732 Alapképzés 149 52 1393 722 461 453 81 884 5365 Mesterképzés 15 155 541 99 411 167 393 1871 Osztatlan tanári képzés 45 44 138 587 Osztatlan jogi képzés 681 681 Alapképzés 23 582 1414 752 573 434 719 827 5531 Mesterképzés 91 168 457 82 431 157 259 1645 Osztatlan tanári képzés 441 18 7 142 68 Osztatlan jogi képzés 727 727 Alapképzés 23 582 1496 83 642 485 764 835 5864 Mesterképzés 91 168 484 89 431 157 6 31 1736 Osztatlan tanári képzés 467 18 4 9 158 692 Osztatlan jogi képzés 727 727 Alapképzés 154,36% 115,94% 11,51% 14,16% 124,3% 95,81% 89,76% 93,55% 13,9% (217*/216)% Mesterképzés 86,67% 18,39% 84,47% 82,83% 14,87% 94,1%,% 65,9% 87,92% (217*/216)% Osztatlan tanári képzés,%,% 18,89% 4,91%,%,%,% 12,9% 13,58% (217*/216)% Osztatlan jogi képzés 16,75%,%,%,%,%,%,%,% 16,75% (217*/216)% Alapképzés 154,36% 115,94% 17,39% 114,96% 139,26% 17,6% 95,38% 94,46% 19,3% (217/216)% Mesterképzés 86,67% 18,39% 89,46% 89,9% 14,87% 94,1%,% 78,88% 92,78% (217/216)% Osztatlan tanári képzés,%,% 115,31% 4,91%,%,%,% 114,49% 117,89% (217/216)% Osztatlan jogi képzés 16,75%,%,%,%,%,%,%,% 16,75% (217/216)% 4. táblázat: Az összes felvett hallgató számának változása képzési szint és kar szerint, idősorosan (SEK nélkül) Képzési szint szerinti megoszlás Az országosan és intézményi szinten is tapasztalható tendenciózus hallgatói létszám csökkenés mind az alap-, mind pedig a mesterszakra felvett hallgatók számának alakulásában is jól látszik, amelynek irányát az osztatlan jogász képzésben tanulmányaikat kezdők száma is követi.
Ezzel ellentétben az osztatlan tanári képzésre a bevezetése óta intézményi szinten, évente folyamatosan növekedik a felvett hallgatók száma. Az előző évhez képest az alapképzésre felvettek részaránya ebben az évben 64%-ra emelkedett, míg a mesterszakra felvételt nyert hallgatók aránya az összes felvett hallgatói létszámon belül 3%-kal csökkent. 8 7 6 5 6691 6132 5516 5365 5531 4 3 2 1 2378 2193 258 1871 1645 732 89 817 681 727 486 587 68 21 212 214 216 217 Alapképzés Mesterképzés Osztatlan tanári képzés Osztatlan jogi képzés 12. ábra: Az összes felvett hallgató számának változása képzési szint szerint, idősorosan Az alapképzési szakokra felvett hallgatók száma a SEK hallgatói nélkül a TáTK-on a TÓKon és a TTK-n volt alacsonyabb az előző évhez képest. Az ÁJK esetében ezzel szemben több mint 5%-al több hallgató nyert felvételt alapképzésre az idei évben, mint tavaly. Ha a 21-es évtől vizsgáljuk a tendenciát, akkor minden kar esetében évről-évre csökkent az alapképzésre felvettek száma, majd a 216-os év egyes karoknál megtöri a trendet és a TÁTK, a TÓK és a TTK kivételével, ismét növekedést mutatnak az adatok. A mesterképzési szakok esetében nem mutatható ki ilyen általános tendencia. A BGGyK-n folyamatosan nő, a PPK-n 216-ig csökken, majd ismét emelkedik a mesterszakokra felvettek száma. A TáTK számai az idei évben alig térnek el az elmúlt év adataitól és hasonló a helyzet az IK-n is, ahol csak kisebb különbségek figyelhetőek meg a vizsgált éveket tekintve. Az ÁJK-n, a BTK-n és TTK-n egyik évben nő, másik évben csökken a mesterképzésre felvételt nyert hallgatók száma, de az idei évben csökkenés figyelhető meg. Az osztatlan tanárképzés 213-as bevezetése óta egyre népszerűbb. Egyetemi szinten az osztatlan tanári szakra felvettek száma folyamatosan növekedik, de kari szinten vizsgálva ez a tendencia csak a BTK esetében igaz. Az IK-n és a TTK-n évente változnak a számok. A TÓK-on
és a PPK-n (csak a szombathelyi kampuszon) csak az idei évtől kezdve indult osztatlan tanárképzés. 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 34,98% 7,2% 57,82% 23,51% 22,83% 7,5% 68,99% 67,49% 214 216 217 1,3% 5,78% 2,6% BTK IK PPK TÓK TTK 13. ábra: Az osztatlan tanári szakokra felvettek száma karonként, idősorosan (SEK-kel) Az ÁJK osztatlan jogi képzésére felvettek száma 216-ig csökkent, majd az idei évben ez a tendencia megtörni látszik, mert 46-al több hallgatóval indították a tanévet, mint tavaly. 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 89 817 732 681 727 21 212 214 216 217 14. ábra: Az osztatlan jogi képzésre felvettek száma idősorosan