MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidlgzása című prjekt keretében. 2015.05.
Pr Regi Közép-Magyarrszági Reginális Fejlesztési és Szlgáltató Nnprfit Közhasznú Krlátlt Felelősségű Társaság Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel: +36-1-471-8955 Fax: +36-1-471-8975 E-mail: prregi@prregi.hu Hnlap: www.prregi.hu Felelős tervező Schuchmann Péter kl. vársépítési szakmérnök (TR1 01-5068) Vársépítészet Gutai Berta településtervező (TT/1 01-4858) Bóta-Bachraty Zsófia kl. építészmérnök Gazdaság Bezerédy-Herald Balázs közgazdász Virág Attila kl. gegráfus Társadalm Dr. Hamar Anna szcilógus Közművek Dr. Virág Tünde Gutai Berta Ezer-Katna Viktória Zajvics András szcilógus szcilógus intézményi kmmunikátr kl. építőmérnök (MK 01-2456) Dima András kl. építőmérnök, vízellátás és csatrnázási szakmérnök (MK 01-2130) Közlekedés Rhrer Ádám kl. építőmérnök (K1 1-01-3157) Zöldfelületek és Tájrendezés Schindler-Krms Elenra kl. tájépítészmérnök (TK 12-0154) Burányi Endre kl. táj- és kertépítész mérnök (TK 01-5014) 2
TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK... 6 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 8 1.1. A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 8 1.2. A STRATÉGIAI CÉLOK ÉS A VÁROSRÉSZEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA... 11 1.2.3. VÁROSRÉSZI CÉLOK... 13 1.2.4. KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOKHOZ RENDELT INDIKÁTOROK... 13 1.2.5. A FUNKCIONÁLIS VÁROSTÉRSÉG... 13 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 14 2.1. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL... 15 2.1.1. A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÉS VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA... 16 2.2. AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA... 17 2.3. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE... 30 2.4. AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIÁHOZ... 31 2.4.1. A VÁROS TERÜLETÉN AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL TERVEZETT TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK... 31 2.4.2. BERUHÁZÁSI JELLEGŰ HÁLÓZATOS PROJEKTCSOMAGOK... 33 2.4.3. NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ HÁLÓZATOS PROJEKTCSOMAGOK (SOFT PROJEKTEK)... 34 3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM... 38 3.1. AZ ÉRINTETT VÁROSRÉSZEK FŐBB JELLEMZŐI... 38 3.2. A SZEGREGÁTUMOK HELYZETELEMZÉSE... 46 3.2.1. AZ 1. SZÁMÚ SZEGREGÁTUM RÉSZLETES HELYZETELEMZÉSE... 47 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 57 4.1. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 57 4.1.1. MAGASABB SZINTŰ TERVEK ÉS A STRATÉGIA ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA... 58 4.1.2. A STRATÉGIA ÉS A VÁROS ÁGAZATI DOKUMENTUMAI KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA... 69 4.2. A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 70 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 75 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 79 6.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK... 79 6.2. AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA... 79 6.3. TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK... 80 6.4. MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA... 81 3
6.4.1. A MONITORING RENDSZER FELADATA ÉS MÓDSZERTANA... 81 6.4.2. A MONITORING RENDSZER MŰKÖDTETÉSI MECHANIZMUSAINAK MEGHATÁROZÁSA... 81 6.4.3. A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK TELJESÜLÉSÉT MÉRŐ JAVASOLT EREDMÉNY ÉS HATÁSINDIKÁTOROK.. 82 6.4.4. AZ ITS AKCIÓTERÜLETI PROJEKTJEINEK MEGVALÓSULÁSÁNAK MÉRÉSÉRE JAVASOLT OUTPUT INDIKÁTOROK... 83 6.4.5. AZ ITS AKCIÓTERÜLETEIN KÍVÜL TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK JAVASOLT OUTPUT INDIKÁTORAI... 84 6.4.6. A BERUHÁZÁSI JELLEGŰ HÁLÓZATOS PROJEKTCSOMAGOK MEGVALÓSULÁSÁNAK MÉRÉSÉRE JAVASOLT OUTPUT INDIKÁTOROK... 85 6.4.7. A NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ HÁLÓZATOS SOFT PROJEKTCSOMAGOK MEGVALÓSULÁSÁNAK MÉRÉSÉRE JAVASOLT OUTPUT INDIKÁTOROK... 85 MELLÉKLETEK... 86 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A célrendszer hiearchiája... 7 2. ábra: Az ITS célrendszere... 10 3. ábra: Mnr vársrészei... 11 4. ábra: Az akcióterületek és az akcióterületen kívüli fejlesztések... 15 5. ábra: Vársközpnti akcióterület... 17 6. ábra: Mnri TSZT részlet... 18 7. ábra: Strázsa-hegyi akcióterület... 22 8. ábra: Mnri TSZT részlet... 23 9. ábra: A Stázsa-hegy szabályzási terve... 24 10. ábra: Tabán akcióterület... 27 11. ábra: Mnri TSZT részlet... 28 12. ábra: A laksság krcsprt szerinti alakulása vársrészenként... 39 13. ábra: A népesség isklai végzettség szerinti megszlása vársrészenként... 40 14. ábra: Fglalkztattt nélküli háztartásk aránya vársrészenként... 41 15. ábra: Az 1. számú szegregátum elhelyezkedése a vársn belül... 46 16. ábra: Az 1. számú szegregátum, a Tabán... 47 17. ábra: A szegregátum és az ahhz tartzó vársnegyed, illetve Mnr lakóinak krcsprts összetétele... 48 18. ábra: A szegregátum, az ahhz tartzó vársnegyed és Mnr lakssága isklai végzettség szerint... 49 19. ábra: Fglalkztattt nélküli háztartásk aránya a szegregátumban, az ahhz tartzó vársrészben és Mnrn... 50 20. ábra: A lakásk kmfrtfkzat szerinti mutatói a szegregátumban, az ahhz tartzó vársrészben és Mnrn... 51 21. ábra: Az helye a tervrendszerben... 57 4
22. ábra: A várs ágazati dkumentumainak rendszere... 69 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A stratégiai célk és a vársrészek kapcslata... 11 2. táblázat: Vársrészenkénti adatk... 12 3. táblázat: A tervezett beavatkzásk és a vársrészek kapcslata... 16 4. táblázat: A településfejlesztési akciók vázlats pénzügyi terve és ütemezése... 30 5. táblázat: Az ITS-ben megfgalmaztt fejlesztések frráslehetősége... 37 6. táblázat: A lakónépesség száma és aránya az akcióterületi vársrészeken 2001 és 2011-ben... 38 7. táblázat: Fglalkztatttsági mutatók az vársrészenként... 40 8. táblázat: Lakásk száma és az alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya vársrészenként... 42 9. táblázat: Önkrmányzati segély típusk 2013, 2014, és várhatóan 2015-ben... 44 10. táblázat: Fglalkztatttsági mutatók a szegregátumban, az ahhz tartzó vársrészben és Mnrn. 49 11. táblázat: Munkanélküliségi mutatók a szegregátumban az ahhz tartzó vársrészben és Mnrn... 50 12. táblázat: Segélyezési adatk a szegregátum területén... 51 13. táblázat: A Széchenyi 2020 tematikus célk és az ITS középtávú célk kapcslata... 59 14. táblázat: A Pest Megyei Területfejlesztési Kncepció céljai és az ITS középtávú célk kapcslata... 62 15. táblázat: Az ITS stratégiai céljainak kapcslata... 73 5
ELŐZMÉNYEK Az Mnr Várs középtávú stratégiai terve, amely útmutatást nyújt arra vnatkzóan, hgy a vársfejlesztés különböző szereplői 2014-2020-as időszakban milyen knkrét beavatkzáskkal kívánják a várs által a Kncepcióban megfgalmaztt hsszútávú jövőkép irányába történő fejlődést elősegíteni. A tervezett beavatkzásk nem csupán a várs önkrmányzatának fejlesztési elképzeléseit fglalják keretbe, hanem a dkumentum a széleskörű prjektgyűjtésnek köszönhetően a vársban 2014 2020 között, más szereplők által megvalósítani tervezett, valamennyi fntsabb, jelenleg ismert fejlesztést felöleli és rendszerezi. A tervezés srán biztsítani szükséges a széleskörű partnerséget, mely figyelembe veszi az érintett csprtk szempntjait a stratégiai célk megfgalmazásánál. A településfejlesztési dkumentumk készítése előtt a várs elfgadta a Partnerségi Tervet, mely tartalmazta a partnerség flyamatát. A krmány 2012-ben rendeletet alkttt a településfejlesztési kncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajáts jgintézményekről (314/2012. (XI.8.) Krm. rend.). A rendelet szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi követelményrendszere megváltztt, ez indklttá a krábbi stratégia felülvizsgálatát és aktualizálását. Mnr Integrált Vársfejlesztési Stratégiáját (IVS) amely lényegében az ITS elődjének tekinthető 2009- ben hagyta jóvá a várs közgyűlése. A felülvizsgálatt és aktualizálást aznban nem csak a vnatkzó rendelet megjelenése tette szükségessé, hanem az is, hgy az IVS elkészítése óta eltelt időszakban a várs társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetében jelentős váltzásk következtek be. Megváltztak a külső tényezők: megváltztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai); előtérbe kerültek krábban kisebb jelentőségű szempntk, mint pl. az energiahatéknyság, a környezetvédelem, a klímaváltzás, az innváció kérdése; megújult az EU khéziós plitikája, ezzel (részben) összefüggésben megújult a nemzeti szintű területfejlesztési kncepció, területi (megyei) és ágazati tervezési munkák készültek el. Megváltztak a belső tényezők: módsultak a várs társadalmi (demgráfiai), gazdasági flyamatai; jelentős váltzásn ment át az önkrmányzat feladatköre (intézményfenntartás, közigazgatás, stb.); rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a fejlesztések eredményei; az Önkrmányzatnak a jövőben lehetősége nyílik, arra hgy intézményfenntartó/fejlesztő szerepe mellett gazdaságfejlesztőként lépjen fel a várs életében. Időközben megjelentek a Közpnti Statisztikai Hivatal adatai a 2011-es népszámlálás eredményeiről, ami azt jelenti, hgy jóval frissebb adatk alapján lehet tervezni, mint ahgyan az a 2009-es IVS kidlgzásakr lehetséges vlt. (Akkr csak a 2001-es népszámlálási adatk álltak rendelkezésre.) A tervezés srán figyelembe vett jgszabályk, fejlesztési dkumentumk, útmutatók A kncepció készítésénél az alábbi jgszabályk és dkumentumk kerültek elsősrban figyelembe vételre: Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció (elfgadva az 1/2014 OGy. határzattal); 6
Országs Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatálys módsítása; A megyei területfejlesztési kncepció és prgram 2014-ben történt felülvizsgálata; Az tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8.) Krm. rendelet; Útmutató a kis- és középvársk számára az ITS 2014 2020 elkészítéséhez (BM); Vársfejlesztési Kézikönyv, Másdik, javíttt kiadás (NGM). Európai Unió 2014-2020-as prgramzási időszakának támgatásplitikai célkitűzései, és az azkhz kapcslódó uniós és hazai tervdkumentumk, jgszabályk: EU 2020 Stratégia, amelynek céljai: az energiahatéknyság növelése, megújuló energiafrrásk arányának növelése, CO2 kibcsátás csökkentése, fglakztatás növelése, szegénység elleni küzdelem, társadalmi leszakadás megállítása, felzárkózás lehetősége. az EU 2020 stratégiáhz igazdóan kidlgzásra és Brüsszel által is elfgadásra került a Partnerségi Megállapdás a Partnerségi Megállapdásban fglaltak mentén kidlgzták a következő támgatási időszak Operatív Prgramjai Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítésének módszertana Az integrált településfejlesztési stratégia a településfejlesztési kncepcióban megfgalmaztt környezeti, társadalmi, gazdasági célk megvalósítását szlgáló középtávú fejlesztési prgram. A rendelkezésre álló és bevnható frrásk ismeretében határzza meg a kncepcióban megfgalmaztt meghatárztt célk megvalósítását szlgáló beavatkzáskat, prgramkat, a megvalósítás eszközeit, nymn követését. A célrendszer hierarchiája: 1. ábra: A célrendszer hiearchiája Frrás: Útmutató a kis- és középvársk számára az ITS 2014 2020 elkészítéséhez 7
1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célk meghatárzása Mnr Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiájában megfgalmaztt célk és beavatkzásk teljes mértékben a megalapzó vizsgálatban feltárt erősségekre építve, a beaznsíttt prblémák megldását célzzák. A stratégia a meglévő Településfejlesztési Kncepcióval összhangban készült, figyelembe véve és integrálva a várs már meglévő stratégiai dkumentumainak célkitűzéseit. Az ITS a krábbi IVS elképzeléseire alapzva, a krábbi fejlesztési iránykkal összhangban, új rendszerbe fglalva a 314/2012. (XI.8.) Krm. rendeletben meghatárztt tartalmi követelményekkel kiegészítve határzza meg Mnr középtávú fejlesztési célkitűzéseit, és az azk megvalósításáhz szükséges stratégiai beavatkzáskat. A várs új fejlesztési dkumentumainak készítésében, a célkitűzések megalktásában a Plgármesteri Hivatal egyes irdái mellett a legfntsabb partnerségi csprtk is részt vettek. Az átfgó célk a kívánt jövő elérését szlgáló, hsszú távra (15-20 évre) szóló célk ágazatnkénti csprtsításban. Mind a jövőkép, mind pedig az átfgó célk kijelölése a Kncepció feladata. Tekintettel arra, hgy Mnr hatálys településfejlesztési kncepciója nem a 314/2012. (XI.8.) Krmányrendelet által előírt struktúra szerint készült, jelen fejezet feladata az átfgó célk meghatárzása is. A hárm átfgó cél meghatárzásakr teljes mértékben figyelembe vettük a Kncepcióban megfgalmaztt fejlesztési iránykat, tvábbá mind a hárm hzzájárul a kncepcióban megfgalmaztt jövőkép eléréséhez. Az átfgó célk elérését összesen 14 középtávra szóló stratégia cél segíti. Társadalmi célk A megalapzó vizsgálatban részletes bemutatásra került a település társadalma, annak prblémái, majd elkészült a SWOT analízis, aminek tükrében az alábbi átfgó cél került megfgalmazásra: Á1: Aktív, befgadó és szlidáris helyi közösség A társadalm számára megfgalmaztt átfgó cél megvalósulásáhz 4 tematikus és 2 területi cél járul hzzá. Ezek a laksság munkaerőpiaci versenyképességének növelése, a népesség megtartás és társadalmi összetartzás erősítése, akciók és prgramk segítségével, sprtinfrastruktúra fejlesztése révén, a helyben megtalálható színvnalas közszlgáltatásk erősítése, a társadalmi leszakadás megakadályzása szciális vársrehabilitációs prgram segítségével. Gazdasági célk A megalapzó vizsgálatban részletes bemutatásra került a település gazdasága, annak prblémái, majd elkészült a SWOT analízis, aminek tükrében az alábbi átfgó cél került megfgalmazásra: Á2: Versenyképes helyi gazdaság A gazdaság területén megfgalmaztt átfgó cél elérését 6 tematikus és egy területi típusú cél segíti. Ezek a térségi közpnti szerepkör jbb kihasználásával, a kedvező és vnzó gazdasági környezet kialakításával, a várs nemzetközi és rszágs sprtéletben betöltött pzíciójának tvább erősítésével, a laksság általáns munkaerőpiaci versenyképességének növelésével, vársmarketinggel és idegenfrgalmi célú fejlesztésekkel járulnak hzzá az erős, versenyképes helyi gazdaság kialakulásáhz. 8
Környezeti célk A megalapzó vizsgálatban részletes bemutatásra került a település természeti és épített környezete, annak prblémái, majd elkészült a SWOT analízis, aminek tükrében az alábbi átfgó cél került megfgalmazásra: Á3: Vnzó és élhető kisvársi környezet A környezet számára megfgalmaztt átfgó cél megvalósulását 6 tematikus és egy területi típusú stratégiai cél segíti. Ezek többek között az érté körző megújításkkal, a rendezett és fenntartható közterületi rendszer kialakításával, a közlekedési és közműhálózatk fejlesztésével és idegenfrgalmi célú fejlesztésekkel járulnak hzzá a település épített és természeti környezetének fenntartható fejlesztéséhez. Területi célk A tematikus stratégiai célk mellett kiemelt szerepe van a területi célknak. Mnr számára két területi típusú stratégiai célt fgalmaztunk meg. Ezek közül az egyik a Strázsa-hegyre kncentrálódik, a másik területi cél fókusza a társadalmi hátrányk által determinált. Ez a területi cél a várs szegregátumára, valamint a veszélyeztetett területére kncentrál, mely kapcsán kitűzött stratégiai cél a kmplex társadalmi, gazdasági, környezeti rehabilitáció. Hrizntális célk A fentiektől némiképp eltérnek az ún. hrizntális célk. Ezek időtávja nem definiálható, mind a hsszú, mind pedig a középtávú célk teljesüléséhez szükséges, általáns érvényű alapelveket fgalmaznak meg. Mnr számára két hrizntális célt jelöltünk ki: H1: Partnerség H2: Fenntarthatóság Összefglalva tehát elmndható, hgy Mnr jövőképének elérését hárm darab átfgó cél együttes megvalósulása segíti. A hárm hsszútávra szóló átfgó célhz 14 darab stratégiai cél járul hzzá, amelyek részben tematikusak, részben pedig egy-egy knkrét területre kncentrálnak, azaz területi fókuszúak. A célrendszer minden elemét kiegészítik a hrizntális célk. Az alábbi táblázatban összefglaltuk Mnr célrendszerének hierarchiáját. 9
AZ ITS CÉLRENDSZERE Hsszú távú célk Jövőkép Átfgó célk A közösségi hagymányaira és értékeire támaszkdó, stabil gazdasági alapkn nyugvó, élhető kisvárs Társadalm Gazdaság Környezet Á1: Aktív, befgadó és szlidáris helyi közösség Á2: Versenyképes helyi gazdaság Á3: Vnzó és élhető kisvársi környezet S1: Térségi közpnti szerepkör jbb kihasználása S2: Helyben megtalálható, színvnalas kulturális és közszlgáltatásk megerősítése S6: Kedvező és vnzó gazdasági környezet kialakítása (helyi munkahelyteremtés) S9: Értékőrző környezetmegújítás Stratégiai célk S3: Népességmegtartás (fiatal családkat támgató prgramk), a társadalmi leszakadás megakadályzása S7: A várs nemzetközi és rszágs sprtéletben betöltött pzíciójának tvább erősítése (sprtinfrastruktúra és szlgáltatásk fejlesztése) S4: A laksság általáns munkaerőpiaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével S10: Rendezett és fenntartható közterületi rendszer kialakítása S11: Fenntartható közlekedési hálózatk fejlesztése S5: Lermltt területek fejlesztése, felzárkóztatása (Tabán) S8: Arculatfejlesztés, vársmarketing (jellegzetes helyi termékek támgatása) S13: Idegenfrgalmi célú fejlesztések S12: Közműhálózatk fejlesztése S14: Strázsa-hegy kmplex fejlesztése 2. ábra: Az ITS célrendszere 10
1.2. A stratégiai célk és a vársrészek közötti összefüggések bemutatása 3. ábra: Mnr vársrészei Stratégiai célk Vársrészek S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S10 S11 S12 S13 S14 1. 2. Közpnti belterület (Vársközpnt) Közpnti belterületen kívüli terület (Kertvárs) 1. táblázat: A stratégiai célk és a vársrészek kapcslata Általáns kapcslat Kevésbé érvényesíthető cél Közepes kapcslat Általánsan érvényesíthető cél Erős kapcslat Fkzttan érvényesíthető cél 11
Vársrészenkénti adatk a 2011-es népszámlálás alapján (frrás: KSH adatszlgáltatás) Népességszám Isklai végzettség Lakásállmány Fglalkztatttság Állandó népesség száma * Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív krúakn (15-59 évesek) belül Felsőfkú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában Lakásállmány (db) Alacsny kmfrt fkzatú lakásk aránya A kmfrt nélküli, félkmfrts és szükséglakásk aránya a laktt lakáskn belül Egyszbás lakásk aránya a laktt lakáskn belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn (15-59 évesek) belül Legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül Fglalkztatttak aránya a 15-64 éves népességen belül Fglalkztattt nélküli háztartásk aránya Alacsny presztízsű fglalkztatási csprtkban fglalkztatttak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 naps munkanélküliek aránya) 1. Közpnti belterület 4096 13,6 61,8 24,6 10,7 20,2 1788 6,2 5,1 4,9 33,2 6,2 62,1 33,4 28,2 52,2 8,7 5,5 2. Közpnti belterületen kívüli terület 12563 16,2 63,2 20,6 17,2 12,1 4553 10,1 8,9 6,3 37,7 10,3 58,2 32,5 39,5 53,5 12,3 7,3 3. Külterület 965 20,1 63,1 16,8 35,1 3,9 366 31,4 30,6 30,9 48,9 23,8 48,2 43,2 58,9 58,4 20,4 14,0 Összesen 17458 17626 15,8 62,9 21,3 16,7 13,6 6707 10,2 9,1 7,3 37,3 10,1 58,6 33,3 37,6 53,5 11,8 7,2 * a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumkra nem 2. táblázat: Vársrészenkénti adatk Frrás: KSH 12
1.2.3. Vársrészi célk Az egyes vársrészek számra meghatárztt középtávú célkat a tematikus és a területi célk valamint a vársrészek közötti összefüggések kapcslata határzza meg. Ezek alapján az egyes vársrészek számára az általáns célkn túl a legfntsabb célkitűzések az alábbiak: Közpnti belterület: Cél a helyben hzzáférhető minőségi szlgáltatásk megtartása, növelése, az intézmények fejlesztése és energiahatéknyságuk növelése, az idegenfrgalm jövedelemtermelő képességének és munkahelyteremtő hatásának növelése, turizmus szempntjából fnts célterületek fejlesztése, a sprtinfrastruktúra fejlesztése, a közlekedési rendszer fenntartható fejlesztése, valamint a gazdaság élénkítése. Közpnti belterületen kívüli terület: Cél a helyben hzzáférhető szlgáltatásk arányának növelése, a megjelenő kereslet függvényében. Népességnövekedés esetén felmerül az alközpnt létrehzásának szükségessége is. Alapvető cél a vállalkzásk betelepítésének támgatása, az idegenfrgalm, jövedelemtermelő képességének és munkahelyteremtő hatásának növelése, tvábbá a szegregáció ldása. 1.2.4. Középtávú stratégiai célkhz rendelt indikátrk Az alábbi táblázatban összefglaltuk az ITS célrendszeréhez kapcslódó indikátrkat. Az indikátr célértékek meghatárzása csak indikatív módn lehetséges, hiszen a tervezés jelenlegi szakaszában nem áll rendelkezésre pnts infrmáció a rendelkezésre álló frrásk nagyságáról. Társadalm (S1-S5) x Stratégiai célk Gazdaság (S1, S4, S6- S8, S13) Természeti és épített környezet (S1, S9-S13) x x x x x x x x x x x Indikátr Szciális vársrehabilitációs prgram A fejlesztések nymán megerősített új vársi funkciók száma Rekreációs céllal fejlesztett zöldfelületek látgatttsága A fejlesztések eredményeként megtakaríttt energia aránya az önkrmányzati épületekben Közösségi prgramk, akciókban résztvevők száma Regisztrált társas vállalkzásk száma mérték egység Célérték Célérték elérésének éve Frrás db 1 2020 FAIR db 2 2020 % növekedés 2020 m2 növekedés 2020 fő 1000 2020 Önkrmányzati adatszlgáltatás Önkrmányzati adatszlgáltatás Önkrmányzati adatszlgáltatás Önkrmányzati adatszlgáltatás db növekedés 2023 KSH x x x Lakssági elégedettség % növekedés 2023 Önkrmányzati adatszlgáltatás 1.2.5. A funkcinális várstérség A funkcinális várstérségi, valamint járásközpnti szerepkörből adódó prblémákat, együttműködési lehetőségeket a megalapzó vizsgálat részletesen tartalmazza. A stratégiai célk között száms lyan célt találhatunk (S1, S2, S8, S11, S13) melyek megvalósulása a funkcinális várstérség együttműködésével képzelhető el. 13
2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Az ITS, mint peratív jellegű stratégia, tartalmazza azn lényeges fejlesztési jellegű beavatkzáskat (prjekteket, illetve prgramkat), amelyek a célk eléréséhez szükségesek. A prjektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem például fglalkztatási, képzési, szemléletfrmáló jellegűek is. Az ITS az alábbi prjekt típuskat különbözteti meg: Akcióterületi prjektek Akcióterületi prjekteknek a térben és időben kncentrált, jellemzően kmplex jellegű prjekteket nevezzük. A térben való kncentráltság azt jelenti, hgy a beavatkzásk egy jól meghatárzható határvnallal körülvett területen belül történnek. Az időben való kncentráltság azt jelenti, hgy az akcióterületen belüli beavatkzásk szintén egy jól meghatárztt, de zárs határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt megtörténnek. A kmplex jelleg pedig azt jelenti, hgy az akcióterületen többféle, de egymással szrsan összehanglt beavatkzásk valósulnak meg. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések: az akcióterület számára megfgalmaztt cél érdekében kerülnek megvalósításra, vlumenük, így várható hatásuk is akkra, hgy érzékelhető váltzást idéznek elő az akcióterületen, együttesen szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes prjektelemek segítik más prjektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. Akcióterületen kívüli prjektek Nem minden a várs területén megvalósuló - prjekt tekinthető akcióterületi prjektnek, mert vagy időben, vagy térben nem kncentráltak, vagy a beavatkzás jellege nem kmplex. Térben nem kncentrált prjekt például egy lyan prgram megvalósítása, amely a várs különböző pntjain jelent pntszerű beavatkzáskat. Időben nem kncentrált az a prjekt, amelynek megvalósítása csak hsszabb idő alatt lehetséges. Végül nem kmplex jellegű az a prjekt, amely egyetlen, pntszerű beavatkzást jelent. Jellemző akcióterületen kívüli prjektek: önálló épületek, építmények felújítása, krszerűsítése, energetikai fejlesztése, közterület- és környezetrendezés a várs egy-egy pntján, új, önálló létesítmény elhelyezése a vársszövetben, Hsszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.) Hálózats prjektek Hálózats prjektnek az egymással összehanglt, térben kapcslódó beruházási jellegű prjekteket nevezzük. A térben való kapcslódás azt jelenti, hgy a hálózats prjekt kiterjedhet több vársrészre, vagy akár a várs egészére is, kapcslódhat tvábbá nagybb léptékű térségi (rszágs, megyei, járási) hálózatkhz is. A hálózats prjekt több, egymáshz kapcslódó, akár azns jellegű prjektelemekből áll, a várs egészére vagy annak egy részére például több akcióterületre terjed ki, a prjektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. Kulcsprjektek Azkat a tervbe vett fejlesztéseket nevezzük kulcsprjektnek, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú vársi cél elérésének. Tehát, ha a prjekt nem valósul meg, valamelyik cél nem, vagy csak kismértékben érhető el. 14
PEST-BUDAPEST KONZORCIUM 2.1. Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárlás indklásával Az akcióterületek és az akcióterületen kívüli fejlesztések elhelyezkedése a vársszerkezetben 4. ábra: Az akcióterületek és az akcióterületen kívüli fejlesztések Akcióterületek: AT1: Vársközpnt AT2: Strázsa-hegy AT3: Tabán - Szegregált lakókörnyezet Akcióterületen kívüli fejlesztések: 15 P1: Tavas park P2: Maggyár kert P3: Szterényi József Szakközépiskla és Szakiskla P4: Jászai Mari Általáns Iskla P5: Szennyvíztelep P6: Nemzetőr Általáns Iskla P7: Téglagyári agyaggödör P8: Telephely reknstrukció P9: Turisztikai fgadó fejlesztése
A fejlesztési akcióterületek kijelölése az alábbi Vársfejlesztési Kézikönyv 2.3-as fejezetében leírtakkal összhangban álló alapelvek figyelembevételével történt. A Kézikönyv iránymutatásain túlmenően az Útmutató az alábbiakat fgalmazza meg: még nem célszerű az akcióterületek végleges és pnts lehatárlása, de azk jellege és elhelyezkedése már tervezhető. (pl. egyes vársi alközpntk fejlesztése, szabadidős övezetek fejlesztései, szegregált lakóterületek felszámlása, stb.) Az akcióterület lehet egy vársrésszel azns, lehet egy vársrészen belüli terület, vagy érinthet több vársrészt is. Nagyságát a fejlesztési szükségletek és a majdani pályázati jgsultsági kritériumknak való megfelelés - határzza meg. A stratégiában indikatív jelleggel jelölendők ki az akcióterületek, azaz határai később módsulhatnak. A fenti alapelveknek megfelelően Mnrn a 4. ábrán látható akcióterületeket határltuk le a 2014-2020 közötti időszakra (Az akcióterületek részletes bemutatására a 2.2. Az egyes akcióterületeken megvalósításra kerülő fejlesztések bemutatása fejezetben kerül sr.) 2.1.1. A tervezett beavatkzásk és vársrészek kapcslata Az alábbi táblázatkban összefglaltuk a vársrészek, a kijelölt akcióterületek, pntszerű fejlesztések, hálózats és sft elemek kapcslatát. A kapcslatk erősségét elsősrban az beflyáslja, hgy melyik vársrészekben került kijelölésre a beavatkzás, azaz a tervezett fejlesztések hl fgnak megvalósulni. Aznban a fejlesztések jellegétől függően a hatásk nemcsak az adtt vársrészben érzékelhetőek, hanem a a település teljes területén. A tervezett beavatkzásk és vársrészek kapcslata Akcióterületi prjektek (egybefüggő, vnallal körülhatárlható, akcióterületen végbemenő fejlesztések) Akcióterületen kívüli pntszerű beavatkzásk (Jól körülhatárlható, vársrészek különálló pntszerű fejlesztése Vársrészek AT1 AT2 AT3 P1 P2 P3 P4 P5 P6 P7 P8 Közpnti belterület Közpnti belterületen kívüli terület Külterület Hálózats (egymással összehanglt, térben kapcslódó prjektek) és Sft prjektek Vársrészek H1 H2 H3 H4 H5 SP1 SP2 SP3 Közpnti belterület Közpnti belterületen kívüli terület 3. táblázat: A tervezett beavatkzásk és a vársrészek kapcslata Gyenge kapcslat Közepes kapcslat Erős kapcslat 16
PEST-BUDAPEST KONZORCIUM 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefglaló jellegű bemutatása 1. AKCIÓTERÜLET A vársközpnt fejlesztése 5. ábra: Vársközpnti akcióterület Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a vársszövetben A Kssuth Lajs utca Nemzetőr utca Lilim utca Bcskai utca Dbó István utca József Attila utca Kssuth Lajs utca Mátyás király utca Móricz Zsigmnd utca Kistói út Pósa Lajs utca Nádas utca Gém utca Ady Endre utca Jókai Mór utca Klapka utca Beáta utca által határlt terület 17
Az akcióterület rövid bemutatása A Közpnti belterület jelentős részét lefedi az akcióterület. A vársközpnti terület megújítása az elmúlt évek srán elkezdődött, kialakulóban van egy egységes arculatú, a várs és a térség lakssága számára színvnalas szlgáltatáskat nyújtó járási közpnt. Nagy kiterjedésű, multifunkciós terület, nemcsak a főtérre szrítkzik, hanem a közpnt körül elhelyezkedő valamennyi lyan utcát is magába fglalja, ahl a vársközpnti (és járási) funkcióhz szervesen kapcslódó tvábbi funkciók működnek. A településfejlesztési akció rövid leírása A fejlesztési akció lényegében az előző IVS-ben meghatárztt fejlesztések flytatását fglalja magában, kiegészítve néhány új elemmel. Célja egy kereskedelmi, gazdasági és közszlgáltatási szempntból funkcinálisan megerősödött vársmag kialakítása, annak érdekében, hgy a település (és a térség) lakssága, valamint az idelátgatók újra felfedezzék és használják a közpnti területeket. Az akcióterületek végrehajtandó fejlesztések az alábbi stratégiai célk elérését szlgálják S1, S2, S3, S6, S7, S8, S9, S10, S11, S13 Az akcióterület jelenlegi területfelhasználása 6. ábra: Mnri TSZT részlet 18
A településfejlesztési akció keretén belül tervezett prjektek (AT1) Prjekt száma Prjekt neve Prjekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (nettó, mft) Megvalósítás várható ideje Előkészítettség fka AT1.1. Kssuth Lajs utca közterület rendezése A prjekthez tartzik a Kssuth Lajs utca Nemzetőr utca és a Főtér közé eső szakaszának, valamint az ahhz közvetlenül csatlakzó utcák teresedések és parksíttt területek reknstrukciója. 210 2017-2020 ÖTLET AT1.2. Autóbusz pályaudvar áthelyezése A helyközi VOLÁN autóbusz állmás áthelyezése a Vasútállmás déli ldalára tvábbi lehetőséget biztsít a Kssuth utca átmenő frgalmának mérséklésére, a kétsávs kiszlgáló út megépítésére, valamint a parklási gndk megldására. 90 2017-2020 ÖTLET AT1.3. KULCSPROJEKT Intermdális csmópnt kialakítása a vasútállmás környezetében A vársközpnt frgalmi terhelésének csökkentése érdekében a helyközi autóbusz pályaudvar belvársból történő áthelyezése szükséges a meglévő vasútállmás szmszédságába. A vasútállmás közvetlen közelébe tervezett új intermdális közlekedési csmópnt kialakítása srán a nagyméretű burklt felületek (P+R parkló, kiszlgáló utak, járdák) ellensúlyzásaként, azk körül gyepes felületek kerülnek kialakításra. 1000 2017-2020 BEÉPÍTÉSI TERV AT1.4. Inkubátrház létrehzása A Mnri Vállalkzói Technlógia, Tudástranszfer Közpnt és Akadémia létrehzásának célja, hgy a Versenyképes Közép-Magyarrszág Operatív Prgram, a Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram által meghatárztt célkkal összefüggésben elősegítse a közép-magyarrszági régió vidékies térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen gazdasági flyamatk előremzdítását. 450 2016-2020 ÖTLET AT1.5. József Attila Gimnázium bővítése A meglévő gimnáziumi épületkmplexum funkcióbővítése céljából új ktatási épületszárny megvalósítása szükséges, melynek köszönhetően 6 db tanterem, 2 db előadóterem, 1 db képzőművészeti műterem, 3 db csprtszba, valamint aulatér, illetve igazgatósági és tanári helyiségek készülnek a szükséges vizesblkkkkal. Az intézménykrszerűsítés része a teljes körű 1 350 2017-2020 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERV (AKTUALIZÁLANDÓ, KIEGÉSZÍTENDŐ) 19
akadálymentesítés is. AT1.6. Kssuth Lajs Általáns Iskla bővítése A meglévő, történeti értéket képviselő isklaépület egyes hiányzó funkcióinak kielégítése, illetve a létesítmény kapacitás bővítése érdekében az épület belső területén bővítésre kerül sr. A bővítmény isklai tantermeket, csprtszbákat, melegítőknyhát, valamint vizesblkkkat és egyéb kiegészítő helyiségeket fglal magába. A bővítéssel egyidőben az intézmény teljes körű akadálymentesítése is megtörténik. 740 2017-2020 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERV (AKTUALIZÁLANDÓ, KIEGÉSZÍTENDŐ) AT1.7. Ady Endre utcai Általáns Iskla akadálymentesítése Az esélyegyenlőségre vnatkzó közpnti intézkedéseknek megfelelően, az isklaépületek mzgáskrlátzttak általi akadálytalan használata céljából valamennyi vársi isklai célú létesítményben átfgó akadálymentesítésre kerül sr így az Ady Endre utcai Általáns Isklában is. 35 2017-2020 ÖTLET AT1.8. Rendelőintézet reknstrukciója és környezetrendezése A rendelőintézet földszintes épületrészének teljes körű műszaki reknstrukciója szükséges. A beavatkzás a létesítmény nyílászáróinak cseréjét, külső hőszigetelését, a beavatkzással együtt a részleges építészeti karakterváltáshz szükséges egyéb kiegészítő arculati elemek megvalósítását fglalja magában. A beavatkzáshz kapcslódik az épületet övező zöldfelületek igényes környezetrendezése is. 800 2017-2020 KÖRNYEZET- RENDEZÉSI TERV AT1.9. Uszda üzemeltetés krszerűsítése Az uszda energiaellátását, fűtés és melegvíz termelés vnatkzásában egyaránt vezetékes gázellátási rendszerről biztsítják. A létesítmény működésének energia racinalizálása céljából getermikus energia hasznsítású energiaellátási rendszer kiépítése célszerű. 100 2017-2020 ÖTLET AT1.10. Uszda bővítése A mstani uszda a vársi vendégek részére és a sprtági képzés és fejlesztés magas színvnalú megvalósításáhz hsszútávn egyre szűkösebb. Széles báziskról indulva nagy létszámú és eredményes felkészítési versenyrendszert lehetne bevezetni, de ennek egyik feltétele az infrastrukturális háttér elengedhetetlen fejlesztése, ami egy 50m-es 8 pályás nyittt versenymedence megépítését igényelné. 220 2019-2020 ÖTLET AT1.11. KULCSPROJEKT Vársi Sprtcsarnk Hazai élvnalbeli és nemzetközi sprtesemények, versenyek megrendezésére, illetve színvnalas kulturális, zenei prgramk, kncertek, kiállításk, expók 2 500 2018-2020 LÁTVÁNYTERVEK 20