EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs Szakmai felelős: Orosz Éva 2011. június
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN I. rész Az egészségügyi rendszer elemzése közgazdasági megközelítésben 1 7. hét Készítette: Orosz Éva Szakmai felelős: Orosz Éva
Tartalom 1. hét Az egészségügyi rendszer elemzése: Alapfogalmak 2. hét Az egészségügyi és egészségbiztosítási piac sajátosságai 3. hét Az állami beavatkozás alapvető kérdései az egészségügyben 4. hét Az egészségügy finanszírozásának rendszerei 5. hét Forrásallokáció az egészségügyben 6. hét Az egészségügyi kiadások elemzése 7. hét A finanszírozás fenntarthatóságának és a hatékonyság javításának lehetséges eszközei
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN 1. hét Az egészségügyi rendszer elemzése: alapfogalmak Készítette: Orosz Éva Szakmai felelős: Orosz Éva
Témakörök Az egészség-gazdaságtan mint tudományterület Az egészség, egészségügy és gazdaság kapcsolata Az egészségügyi szolgáltatás mint gazdasági jószág A szükséglet, kereslet és kínálat értelmezése Az egészségügyi rendszer összetevői és fő funkciói Az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelése: kritériumok, módszerek, indikátorok
Az egészségügy a nemzetgazdaságok fontos ágazata Az OECD országokban az egészségügyi szolgáltatások és termékek a GDP (végső felhasználásának) 7 16%-át tették ki 2008-ban (OECD átlag: 9%) Az OECD országokban a foglalkoztatottak 6 16%-a az egészségügyben dolgozik Mikroszinten: egy kórház a kistérség legnagyobb gazdálkodó szervei közé tartozhat (foglalkoztatás, más ágazatok számára kereslet stb.) Az innováció egyik motorja (az egészségügyi innováció nyersanyag szükséglete alacsony, hozzáadott értéke nagy)
Az egészség-gazdaságtan mint tudományterület Az egészségügyi szolgáltatások és az egészségügyi rendszer sajátosságainak feltárása, elemzése a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások allokációja nézőpontjából Közgazdasági módszerek alkalmazása az egészségügy területén Az erőforrás-allokáció kérdésének multidiszciplináris megközelítése
Az egészség-gazdaságtan főbb elemei H B E Mi az egészség? Mi az egészség értéke? A terápiás eljárások mikroökonómiai értékelése Tervezési, költségvetési és monitorozási módszerek Egészségügyi ellátás kereslete Egészségügyi szolgáltatások kínálata D Milyen tényezők befolyásolják az egészséget? Egészségügyi rendszer értékelése Piaci egyensúly egyensúlyt teremtő mechanizmusok Centre for Health Economics, University of York C G F A
Az egészség-gazdaságtan korlátai hatalmas szakadék mutatkozik az a felismerés, hogy az erőforrások hatékonyabb nagyobb egészségnyereséget biztosító felhasználására van szükség és az ezen célok eléréséhez rendelkezésre álló tudásbázis között (IMF WP/07/13: What Should Macroeconomists Know about Health Care Policy?)
Az egészség egészségügy(i kiadások) gazdaság kapcsolata Alapvető kérdések: Hogyan járul hozzá az egészségi állapot javulása a gazdasági növekedéshez? Hogyan járul hozzá a gazdasági növekedés az egészségi állapot javulásához? Hogyan / milyen mértékben járul hozzá az egészségügyi rendszer a társadalom egészségi állapotának javításához? Hogyan javítható az egészségügyi rendszer teljesítménye? Javulna-e (és milyen mértékben), ha többet költenénk rá? Hogyan hat az egészségügyi közkiadások növelése az egészségi állapotra és a gazdasági növekedésre?
Az egészség fogalmának különböző értelmezései Klinikailag kimutatható tünetmentesség Teljes testi, lelki és szociális jólét állapota (WHO) szociológiai megközelítés Nagy társadalmi csoportok egészségi állapotának mérése mortalitási és morbiditási adatok segítségével epidemiológiai megközelítés
Grossmann modell: az egészség inputjai és outputjai INPUT OUTPUT egészségügyi szolgáltatás oktatás lakáskörülmények jövedelem egyén egészség tőkéje egészségben töltött idő (egészséges napok) foglalkozási státusz táplálkozás Forrás: (Donaldson and Gerard, 2005)
Milyen tényezők befolyásolják az egészségi állapotot? ÉLET ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK MUNKAHELYI KÖRNYEZET MUNKA- NÉLKÜLISÉG KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁL- TATÁSOK OKTATÁS MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZER TERMELÉS ÉLETKOR, NEM, TESTI ADOTTSÁGOK LAKÁS Forrás: Dalgren,1991
A betegségek terhe Társadalmi és jóléti költségek Mikro- és makroökonómiai költségek Egészségügyi költségek
Az egészségi állapot hatása a gazdaságra az egyén szintjén / mikro-szinten Az egészségi állapot javulása / várható élettartam növekedése pozitívan hat: a gazdasági teljesítményre (termelékenységre) a munkaerő kínálatra (munkaképesség hosszára) a megtakarítási hajlandóságra a gyermekkori egészségi állapotra: tanulási képességekre, kreativitásra
A lehetséges közvetítő csatornák az egészség és a makro- és mikro-gazdasági változók között Source: IMF WP 07/13
Az egészség és a gazdaság közötti többirányú kölcsönhatás Egészséges jószágok fogyasztása; (Köz)egészségügy; Ismeretek; Demokrácia Javuló gazdasági helyzet Javuló egészségi állapot Egészségre káros jószágok fogyasztása; Környezetszennyezés; Munkakörnyezet, stressz. Termelékenység, Munkakínálat; Oktatás; Megtakarítások. Csökken a humán tőke fejlesztésére való ösztönzés; Csökken a termelékenység, munkakínálat; Csökkennek a megtakarítások. Környezetszennyezés csökkenése Romló egészségi állapot Romló gazdasági helyzet Forrás: (Kollányi, 2011) Szűkösség; Társadalmi biztonság hiánya.
Az egészségügy szerepe új tudományos eredmények Az egészségügyi szolgáltatások szerepe jelentős. A tudományos bizonyítékok komplexek, de konzisztensek: az elmúlt évtizedekben a várható élettartam növekedésének körülbelül a fele az egészségügyi ellátásnak tudható be. Figueras,J. et al: Health systems, health and wealth: Assessing the case for investing in health systems. WHO, 2008.)
Az egészségügyi ellátás iránti kereslet a jéghegy csúcsa Egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet Laikus ellátás iránti kereslet Érzékelt szükséglet, de nem keresletként nem manifesztált Az egyén által nem érzékelt szükséglet Egészséges egyének Forrás: (Black and Gruen, 2005)
A szükséglet, kereslet és kínálat kapcsolata Népesség Szűrés Érzékelt szükséglet Kereslet Szakember által definiált szükséglet kiadagolás Érzékelt szükséglet Kielégítetlen szükséglet Kielégített szükséglet Forrás: (Black and Gruen, 2005)
A javak természete a neoklasszikus közgazdaságtan alapján Kizárhatóság A javak természete Közjószág Vegyes Magán + + Versengés + + Visszautasíthatóság Fogyasztók védelme Policy-alkotás Szabályozás Standardok állítása Minőségellenőrzés + + Fogyasztási javak Klinikák Kórházak Egészségügyi szolgáltatók Gyógyszerek Forrás: (Preker és Harding, 2005)
Az egészségügyi szolgáltatások típusai közgazdasági nézőpontból Közjavak Alacsony költségű magánjavak Magas költségű (megtakarításokból fizethető) Katasztrofálisan költséges magánjavak (az érintett családnak adóssága keletkezik, vagy ingatlant kell eladnia, tartósan szegénységet idéz elő) Közgazdasági értelemben a legtöbb egészségügyi szolgáltatás a kvázi-magánjavak és a magánjavak közé tartozik. Externális hatások: magánpiac többet (ld. antibiotikum rezisztencia) vagy kevesebbet (pl. védőoltás) termel adott javakból, mint ami optimális a társadalom számára
Egészségpolitika / szabályozás Az egészségügyi rendszer összetevői Az egészségügyi rendszer funkciói Erőforrások termelése Finanszírozási rendszer Forrás- teremtés Kockázatmegosztás Szolgáltatás vásárlás Instrumentális célok Minőség Esélyegyenlőség a hozzáférésben és forráselosztásban Hatékonyság Rendszer célok Egészségnyereség Esélyegyenlőség az egészségi állapotban Jövedelembiztonság Igazságos finanszírozás Szolgáltatások nyújtása Transzparencia és számonkérhetőség Fogyasztói elvárások Forrás: WHO (2006)
Az egészségügyi rendszerek elemzésének alapvető kérdései Hogyan jellemezhető / írható le egy egészségügyi rendszer? Mikor működik jól egy egészségügyi rendszer? Hogyan értékelhető egy egészségügyi rendszer teljesítménye? Hogyan befolyásolható egy egészségügyi rendszer teljesítménye?
Az egészségügyi rendszer leírása: alapvető kérdések A társadalombiztosítás / kormányzati program / állami egészségügy kire terjed ki? Milyen szolgáltatások tartoznak a közfinanszírozás (társadalombiztosítás) körébe? Hogyan teremtik meg az egészségügy finanszírozásához a forrásokat? Hogyan finanszírozzák a szolgáltatókat? Milyen jellemzői vannak a szolgáltatási rendszernek? Milyen jellemzői vannak a szabályozásnak? Hogyan biztosítják a humán és tárgyi tényezőket az egészségügyi rendszer működéséhez?
Az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelése Teljesítmény: alapvető célok elérésének a mértéke Koncepcionális keret A teljesítmény értelmezése Ok okozati összefüggések az egészségügyi rendszerben Megfelelő indikátorrendszer kialakítása Információs rendszer Elemzés, interpretáció Felhasználás a gyakorlatban A teljesítménymérés rendszerének, működésének az elemzése
A teljesítmény értékelésének leggyakrabban alkalmazott kritériumai A lakosság egészségi állapotának javítása Védelem a betegség pénzügyi kockázatától A betegek / állampolgárok elégedettsége az egyének igényeire való reagálóképesség értelmezhető a minőség egyik komponenseként is) Egyenlőtlenségek csökkentése (méltányosság, igazságosság) Hatékonyság Minőség Az emberi élet védelme (része lehet az egészségi állapot javításának) Az emberi méltóság védelme (része lehet az elégedettségnek) Egyéni szabadság érvényesülése (része lehet az elégedettségnek) Finanszírozhatóság Az egészségpolitikai döntéshozatal transzparens, számonkérhető
A megfelelő minőség kritériumai Megfelelő struktúra (emberi erőforrás, technológia) Megfelelő folyamat (jól szabályozott) megfelelő és hatásos terápia időszerű és folyamatos biztonságos hozzáférhető és méltányos páciens számára elfogadható (etikus, rövid várakozási idő stb.) Eredményesség (egészségnyereség)
A hatékonyság fogalma Technikai hatékonyság az adott szolgáltatás előállítási költségének a minimalizálása Költséghatékonyság egy adott egészségi probléma kezelésére rendelkezésre álló alternatív technológiák közül az a költség-hatékony, amely egységnyi egészség-nyereséget a legkisebb ráfordítással ér el Allokatív hatékonyság akkor érvényesül, ha az egészségügy rendelkezésre álló erőforrásokkal a technikailag hatékony szolgáltatások olyan kombinációját állítják elő, amely maximalizálja a társadalom szintjén elérhető egészség-javulást (egészség-nyereséget)
Equit y Koncepcionális keret az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékeléséhez: az OECD egészségügyi minőségi indikátor-rendszere (HCQI Project) Egészségi állapot Az egészségi állapotnak az egészségügyön kívüli befolyásoló tényezői Az egészségügyi rendszer teljesítménye How does the health system perform? What does this performance cost? Minőség Dimenziók Hozzáférés Költség / kiadás Szükségletek Hatásosság Biztonság Responsiveness/ Páciensközpontúság Hozzáférés Staying healthy Getting better Living with Illness or disability Coping with end of life Hatékonyság (makro és micro-economic efficiency) Forrás: (Kelley and Hurst, 2006 ) Health system design, policy and context
Input output outcome : a hatékonyság mérése Költség-hatékonyság Cost-effectiveness Outcomes Az életévek számának és minőségének a növekedése Inputs Naturális mértékegységben mérve (orvosok száma, kórházi ágyak, etc.) Pénzbeli mértékegységben mérve Technikai hatékonyság Technical efficiency Outputs Az ellátott betegek száma, etc. Forrás: (Häkkinen and Joumard, 2007)
Indikátorrendszerek: nemzetközi szervezetek EU: European Community Health Indicators (ECHI) EU: Sustainable development Indicators OECD: Health at a Glance OECD Health Care Quality Indicators Project WHO: Monitoring and evaluation of health systems strengthening framework
Indikátorrendszerek: néhány ország példa DUTCH HEALTH CARE PERFORMANCE REPORT 2008 USA: Commonwealth Fund. Why Not the Best? Results from the National Scorecard on U.S. Health System Performance, 2008 Nagy-Britannia: NHS Performance Framework
Az egészségügyi rendszer eredményességének egyik mutatója: az elkerülhető halálokokból eredő halálozás A kellő időben nyújtott megfelelő terápiával nagymértékben befolyásolható halálokokból eredő 75 éves kor előtti halálozás (100 ezer lakosra), 2002/03 150 1997/98 2002/03 130 134 128 100 76 81 88 84 89 89 99 97 88 97 109 106 116 115 113 115 50 65 71 71 74 74 77 80 82 82 84 84 90 93 96 101 103 103 104 110 0 France Japan Australia Spain Italy Canada Norway Netherlands Sweden Greece Austria Germany Finland New Zealand Denmark United Kingdom Ireland Portugal United States
Az egészségpolitika (reformok) által befolyásolható / alakítandó tényezők Forrásteremtés Szolgáltatók finanszírozása Szervezeti / intézményi struktúra Szabályozás Magatartási minták / szokások / nézetek (páciensek, orvosok stb.)
Egészségügyi rendszer: eszközök, instrumentális és alapvető célok Forrás: (Hsiao and Heller, 2007)
Az egészségügyi rendszer társadalmi, gazdasági és politikai kontextusa POLITIKA, TÖRTÉNELEM MARKOÖKONÓMIAI FELTÉTELEK KULTÚRA INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK MODELLEK (Modell országok) AZ ÁLLAM SZEREPE TÁRSADALMI ÉRTÉKEK SZIMBÓLUMOK, NÉZETEK EGÉSZSÉGPOLITIKAI STRUKTÚRA (szereplők, a hatalom eloszlása) Az egészségpolitika folyamata AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER STRUKTÚRÁJA (közületi/magánszektor, verseny/szabályozás) FORRÁSTEREMTÉS (intézményi rendszer, szolgáltatás csomag) FINANSZÍROZÁSI MÓDSZEREK SZOLGÁLTATÁSOK (SZERVEZTI RENDSZERE) ALLOKATÍV HATÉKONYSÁG AZ ELLÁTÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS TECHNIKAI HATÉKONYSÁG SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGE TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUMOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, ESÉLY EGYENLŐSÉG KOCKÁZAT KÖZÖSSÉG, A TÁRSADALOM ELÉGEDETTSÉGE Forrás: Harvard Team, 1997
Irodalom Black, N. and Gruen, R. (2005), Understanding Health Services, Open University Press COM(2009) 567: Commission Communication Solidarity in health: Reducing health inequalities in the EU Figueras,J. et al. (2008), Health systems, health and wealth: Assessing the case for investing in health systems. WHO, Copenhagen Folland, S. et al. (2008), The Economics of Health and Health Care (Fourth Edition), Pearson Education Hsiao, W. and Heller, P. (2007), What Should Macroeconomists Know About Health Policy? IMF Working Paper. WP/07613. International Monetary Fund Kelley, E. and J. Hurst (2006), Health Care Quality Indicators Project: Conceptual Framework Paper, OECD Health Working Papers, No. 23 Murray, C. Frenk, J. (2000), A framework for assessing the performance of health systems. Bulletin of the World Health Organisation, 2000, 78(6) Häkkinen, U. and Joumard,I. (2007), Cross-country analysis of efficiency in OECD health care sectors: Options for research, Economics Department Working Papers, No. 554 Smith, P.C. (ed.) (2009), Performance measurement for health system improvement: experiences, challenges and prospects, Cambridge University Press, 2009