ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK. MINERALOGISCHE MITTEILUNGEN.

XL ANNALES MU SE I NATIONALIS HUNGAR ICI. 93. ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK. ZlMÁNYI KÁROLY-tÓl. MINERALOGISCHE MITTEILUNGEN. Von KARL ZIMÁNYI.. Ujabb kristálytani megfigyelések a dognácskai pyriten. A dognácskai pyriten nyert és más helyütt közölt megfigyeléseimet még az alábbiakkal egészíthetem ki ; megjegyzem, hogy ezek is a «Vinere Mare» bányából származó kristályokra vonatkoznak. Az idézett helyeken már közölt alakokhoz még a következőket sorolhatom, a melyek közül a *-gal jelöltek egyáltalában újak a pyritre. c{70} {533} 7{..0} {855} C{6.3.0} {0.7.7} h {40} {544} > {830} II{655} a{760} * {6.8.} {340} {8.9.} * {.7.7} w {84} R {74} Ezek az alakok a kristályokon kicsi vagy keskeny, hiányos számú ( 3) lapokkal fejlettek ki, a minek következtében a tükörképek többnyire ugyan gyöngék, azonban mindig egységesek, sőt néha feltűnő élesek voltak. Amint az ismételt beállításoknál meggyőződtem, a mérések kielégítők ; habár nagyobb eltérések is előfordultak a számított értékektől, ezeket nem a rossz tükrözés vagy az elnyúlt tükörképek okozták. A (830} alakot MAURITZ a porkurai és a fojniczai :l pyriten figyelte meg; a (7G0) pentagondodekaédert WEBSKY az ordubati 4 pyriten elnyúlt Akadémia Értesítő. 90. XXI. köt. 39.. Földtani Közlöny. 90. XL. köt. 550.. 9. XL. köt. 564.. Mathem. és természettud. Értesítő. 903. XXI. köt. 58.. :t Földtani Közlöny. 905. XXXV. köt. 484.. * Zeitschr. d. deutsch, geolog. Gesellschaft. 879. XXXI. köt... Annales Musei Xatiotialis Hiingarui. XI. 7

58 ZIMÁNYI KAROLY reflexekkel mérte, azért DANA nem is említi és GOLDSCHMIDT szintén nem vette fel a biztosan megállapított alakok közé. SCHALLER 3 ezt az alakot jó mérések alapján biztosan meghatározhatta, míg legújabban FUKUCHI 4 az azumai (Japán) pyriten is megfigyelte. Mérés : n. fer. Számítás c = (00) (70) = 8 0' 8 á3' 8 7 3 /i' / = (..0) = 0 9 0 5 6 3 0 8 /* C = (6.3.0) = 0 38 0 45 4 0 37 h = (40) = 3 55 4 8 8 7 4 /4 S (S30) = 0 5 0 40 o 0 33 4 a = (607) = 49 30 49 4 9' = (OlOj (340) = 36 45 37 4 8 6 36 5 i * =(00» (.7.7) = 39 9 39 36 39 3 4 = () (533) = 4 4 4 33 3 4 5 4 (855) = 3 8 3 6 = (0.7.7) = 0 0 5 0 (544)= 6 6 n = (655) = 4 46 4 58 3 5 3 * (6.8.) = 36 7 36 0 (8.9.) = 34 9 34 7 W (8) = 33 35 33 4 33 9 w = (00) (84) = 7 0 7 6 * = (0) (6.8.) = 3 3 (8.9.) = 5 33 5 43 5 40 w (84) = 6 30 6 45 4 3 6 3 4 a = (74) (00) = 6 4 6 3 0 = () = 5 5 e (0) = 57 3 57 6 Az B {74] dyakisdodekaédernek csak egy fényes lapocskája fejlett ki a megmért soklapú kristályon, amelyen 6 {0} és a {00} körülbelül egyenlő nagyok és ezeknél nem sokkal kisebbek o (} és t (4} lapjai sem voltak. Még egy másik oktaéderes kristályon í (4) lapján az imént említett alaknak keskeny, mérhető csíkjai a rostozást okozták. Mérés : n. Számítás : R:a~(47) : (00) = 3 4' 3 34 a' Több () kristályon e{()} és # {430} lapjai közt hiányos számú, keskeny, de fényes lapocskák voltak, liajlásaikat jól mérhettem. Meg kell azonban jegyeznem, hogy sokszor a kifogástalan tükrözés daczára a 3 4 DANA, J. D. : A System of Mineralogy. 6-th edit. 89. 84.. GOLDSCHMIDT, Y. : Index d. Krystallformen. Berlin, 890. II. köt. 506.. Bulletin, U. S. Geolog. Survey. 895. No. 6. 33.. Beiträge zur Mineralogie von Japan. Tokyo. 9. Nr. 4. 94..

ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK. 59 szögértékek még egy és ugyanazon kristályon is ingadoztak ; a mérések után a lapok majd x{850), majd f/{0] pentagondodekaéderhez tartoznának, az elsőt már felvettem a dognácskai pyrit alakjai közé. Mérés : n. kr. Számítás : X : a = (850) : (00) = 3 5' 3 ' 5 4 3 0V A nagyobb eltéréseknél a mért hajlások többnyire 30'-czel is nagyobbak a számítottnál, t. i. 3 0' 3 56' közt ingadoznak. Más lapok hajlása még a 33 -ot is meghaladja és inkább közeledik g [30] értékeihez, a melylyel csak egy mérés egyezett jól, míg a többi élen nyert szög 0' 40'-czel kisebb volt, ú. m. 33 c 0' 33 3'. Mérés : n. kr. Számítás : g : a = (30) : (00) 33 39' 33 4 / Ezek után ezt az alakot csak a valószínűek közé sorolhatom ; megemlítem még, hogy a megfelelő negatív alak g' {30) különösen az oktaéderes kristályokon nem oly ritka, jól mérhető lapjai többször nagyobbak is voltak. ' Mérésekkel még két negativ alakot állapítottam meg, a melyek a pyritre újak volnának; tekintve azonban kifejlődésük módját és lapjaik felületének minőségét, nem vehetők véglegeseknek. * [3.4.0] keskeny, csíkalakú lapocskák yl'(lo.ll.o) mellett, vagy í (0) lapjain g' {30} közelében a rostozást okozzák; a tükrözés elég jó volt. Mérés n. kr. Számítás : (3.4.0) : (00) = 4 37' 4 57' 7 6 4 53 3 /*' A * (6.0.5) három kristályon kissé egyenetlen rostos lapokkal, egy másik kristályon pedig w l) lapjainak rostozását idézte elő. Az alak lapjai [0 : 00 = 0] övekben p{l} és n{ } közt fekszenek és velük sűrűn oscillálnak. Mérés : n. kr. Számítás : (5.6.0) : (0) = 8 3' 8 4' 5 4 8 3' Az oktaéderes kristályokon az ikositetraéderek sorához csatlakozik még ß [3} egy viczinálisa; lapjai jól tükröző, keskeny csíkok, vagy az oktaéder lapjain megjelenő és azokkal oscilláló rostok. A mérések ingadozók és a számított hajlásoktól 0' 40'-czel kisebbek, tulajdonképen {59.40.40} viczinális alak hajlásához állanak közelebb. Földtani Közlöny: 90. XL. köt. 550. L Földtani Közlöny. 90. XL. köt. 555. I 7*

00 ZIMANYI KÁROLY Mérés : n. kr. Számítás : o:/? = (lll): (3) = 0 47' 0 3 0 7 5 A ' d:ß=( 0): (3) = 3 7 30 58 () :(59.40.40) = 0 56 A két oktaéderes kristálynak, a melyen * [.7.7} új ikositetraédert megállapíthattam, kombinácziója ez volt: o, e, t, a, n, d, g', p, * {.7.7}, / h, J o, a, e, t, n, d, g', p, * {.7.7}, {544}, {0.7.7}, c, C, h, D', Mind a két kristályon az uralkodó oktaéder mellett o{loo} lapjai nagyok és az [a : e] élekkel párhuzamosan húzódó, fényes csíkoktól barázdáltak ; e, t és n jól kifejlettek, tükörsima lapokkal, a többi alak annyira alárendelt, hogy a kombináczió typusát semmiképen nem módosítja. A * (6.8.) dyakisdodekaéder néhány keskeny csík alakjában húzódik végig e (0) egyik lapján; a tizenkét alak képezte kombináczió azok fejlettsége szerint a következő : e, t, o, n, a, p, d, g', 9', v', h, * {6.8.}. Az e (0), f(4l} és ojlll) csaknem egyenlő nagyok. A 57. oldalon felsorolt alakokat a már megállapítottakhoz számítva, a dognácskai pyrit összes alakjainak száma 70. A megvizsgált kristályok mindegyiken kifejlettek o(lll) és e(0), nagyon gyakoriak az a {00}, n {}, p{}, s {3} és í {4}, eléggé közönségesek tf {0), #{430} és oj {5} ; a többi alak jórészt már ritkaságszámba vehető és rendesen alárendelt lapokkal fejlettek ki. A tizenhárom negatív alak közül csak D' (450) és g' {30} pentagondodekaédereknek vannak néhány kristályon nagyobb lapjaik. Az oktaéderes és pentagondodekaéderes kombinácziókon legtöbb az egyes alak, körülbelül félannyi az ú. n. «középkristályokon» ; a dyakisdodekaéderes kombináczió általában nagyon ritka a «Vinere Mare» bányából, végre hexaéderes kristályok nem is voltak a megvizsgáltak közt. Egy diakisdodekaéderes kristály kombinácziója : s, e, a, t; az uralkodó s {3} lapjai [s : e] és [s : t] élek irányában erősen rostosak, az elsőt o [) csíkjai okozzák, a mely alak önálló lapokkal nem tompítja a trigonális csúcsokat; a másik rostozás t [4} csíkjaitól ered, de ez utóbbi kicsi fényes lapokkal is kifejlett ß{0} és s {3} közt. e{0} nagy, a {00} keskeny lapokkal jelentek meg. Egy másik kristályon s {3} nagy bágyadt fényű lapjai körülbelül egyensúlyban fejlettek ki o {} és rí (loo) lapjaival, míg e (0) és t[4} egészen alárendeltek.

ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK". 6. Galenit Nagyágról. A galenit Nagyágon elég közönséges, jól kifejlett kristályai azonban ritkábbak ; már ACKNER 3 emliti, bogy a Csetrás-hegységben a Lipót-táróból olykor szép kristályok fordultak elő. REUSS 4 egy megtámadott, részben pseudomorphisált, nagy galenitkristályt írt le Erdélyből közelebbi lelethely nélkül. A gyűjtött kézipéldányokon a galenitkristályok Va cm nagyok, alakjaik o {} és a { 00} egyensúlyban fejlettek ki; a felületük fénytelen, megtámadott, de belsejük ép, mint azt a fényes és sima hasadási lapokon láthatni. A kisérő ásványok pyrit, e{0] és a {00} apró kombináczióiban, vörösbarna sphajerit, chalkopyrit, dolomit és baryt; a két utóbbi ásvány mint későbbi képződés rakódott a galenitra és ehalkopyritre. A dolomit nyeregalakúan görbült rhomboéderei fehérek vagy barnás sárgák; a barvtnak rhombos táblácskái Vs 7a mm nagyok, alakjai c{00l}, m {0}, z lll), ritkábban még b {00} és d {l0), A galenit a József-bánya 6-ik ölszintjén a «Longin»-éren fordult elő. 3. Calcit Dognácskáról. A kis kézipéldány a Márkus-bányából, a Magdalena-Alfréd ércztümzsről való, az új áttörésből, a melyet Dognácska felé hajtanak. A calcit a szürkésfehér kristályos mészkő egy üregében képződött, a melynek közelében a mészkő még néhány kvarczkristályt is zár magába. A calcit kissé sárgás, félig átlátszó kristályai e {0 Tí} és m{l00) alakok kombinácziói, a rhomboéder lapjai elég simák, fényesek, míg az oszlopéi egyenetlenek. A 3 4 mm nagy, rövidoszlopos vagy rhomboéderes kristálykák párhuzamos összenövésben torony módjára csoportosulnak egymás mellé, az alsó kristálykák többnyire nagyobbak, mint a felsők. 4. Pyrit Kapnikbányáról. Kapnikbánya ércztelérein a pyrit gyakori, de szépen kifejlett és soklapú kristályai ritkábbak. A kristályok csaknem mindig erősen rostozotl vagy barázdált lapú pentagondodekaéderek, a kombinácziók egy- INKF.Y B. : Nagyág földtani és bányász, viszonyai. Budapest, 885. 8. L B. VON COTTA und E. VON FELLENBERG : Die Erzlagerstätten Ungarns und Siebenbürgens. Freiberg, S6. 74.. M. J. ACKNER: Mineralogie Siebenbürgens. 855. 9*.. * Sitzuugsber. d. Wiener Akad. 853. X. kot. 63..

6 ZIMÁXYI KÁROLY szerűek, csak ZEPHAROYICH említ FERBER írásbeli közlése nyomán egy soklapú kombinácziót. Néhány év előtt az alsó bányaosztályhoz tartozó «Erczpatak» telérről hexaéderes kristályokat gyűjtöttem. A pyrithexaéderek sárgás dolomittal kvarczon ülnek, nagyságuk 3 mm és cm közt változik, némelyek lapjai élénk vörös és zöld színűre futtatottak. Az egyszerű hexaedereken kívül vannak, a melyeknek éleit e{0] keskeny lapjai tompítják és a trigonális csúcsok körül még n{} és t [4 j fényes lapocskái csoportosulnak. A kombináczió hasonló ahhoz, a milyet STRUEVER Elba szigetéről és Brossoról ismertetett. Tökéletesen simák o {} és n{l}, ellenben rostozottak a {00} és e{0}, az előbbinél a pentagondodekaéder, az utóbbinál a dyakisdodekaéder lapocskáitól, a mely utóbbinak némely szélesebb lapja szintén rostos [e : t] élekkel párhuzamosan. Három kristályon mért szögek középértékei a következők. Mérés : n. Számítás e : a (0) : (00) = 6 6' 8 6 34' : t : (4) = 33 6 36 i t:t (4) :(4) = 48 3 48 II : o = : () = 8 8 6 - a : n = (00) : () = 35 3 3 35 5 ;i i : o = : () = 54 37 4 54 44 5. Pyrit Nagybányáról. A nagybányai Kereszthegyről a pyrit aranytartalmú lévén, fontos zúzóércz ; a teléreken vaskosan vagy kristályodottan található, ritkábban szép, egyszerű kristályai o(lll] és a (0<> alakokkal kvarczon vagy amethysten fordulnak elő. :i Megvizsgált példányaim egyikén vaskos pyrit üregeiben víztiszta kvarczkristályokkal ültek a 3 5 mm nagy pentagondodekaederek e {0}, alárendelten a! 00] ; lapjaik fényesek, de lapismétlődésektől rovátkoltak. Hasonló kombinácziók kisérik a szép bournonitot is. 4 Y. v. ZEPHAROVICH : Mineralog. Lexikon etc. Wien, 873. II. köt. 53.. Memorie della Reale Accad. delle Sc. di Torino. 869. (Ser. II.) Tom. XXVI. Tav. IV., fig. 70. C. A. ZIPSER : Topogr. mineralog. Handbuch von Ungarn. Oedenburg, 87. 6.. 3. VON COTTA und E. VON FELLENBERG: Die Erzlagerstätten Ungarns etc. Freiberg, 86. 47. és 96.. V. VON ZKPHAROVICH : Mineralog. Lexikon. Wien, 859 873. I. köt. 336. és II. köt. 53.. SZELLEMY G.: Nagybánya és vidékének fém bányászata. Nagybánya, 894. 94.. 4 Természetrajzi Füzetek, 89. XIV. köt. 6..

ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK". 63 Nagyobb t elér üregekből valók a bexaécleres pyritek, a melyeknek kristályai (5 0 mm) ugyancsak vaskos érczen ülnek csoportosan. Uralkodik a {00}, az oktaéder kicsi és a pentagon-tizenkettős keskeny lapjai jó fényűek, ellenben a hexaéderlapok egyenetlen felületűek, kevésbbé fényesek, a mit még fokoz az, hogy apró és kissé kiemelkedő kristálykák hypoparallel állásban, vagy egészen rendetlenül nőttek a fő egyénekre. 6. Pyrit Lucziabányáról. A Rimamurány-Salgótarjáni vasmű részvénytársaság 893 óta Abauj-Torna vármegyében a Borzó-patak völgyében fekvő Lucziabányán rendszeresen bányásztat pátvaskőre ; a vaséreznek telepei chloritos steatitpalában fekszenek. A régi időkben a barna vaskő kibúvásait követve, csak réz- és ezüstérczekre, továbbá a barna vaskőre bányásztak. A pátvaskőben helyenkint vaskos chalkopyrit, pyrit és kvarcz található ; az üregekben oszlopos kvarczkristályok is vannak m(loïo), ) [0) es c {Olli} alakokkal, a melyekkel néha még a trigonális pyramis is kifejlett. Ezeken kívül még kristályodott houmonit, tetraedrit, kevés vörösesbarna sphalerit és az antimonithoz hasonló finom szálas tollércz fordul elő; 906-ban egy kis kézipéldányt még Lucziabányán szerezhettem, a melyen azonban oly kevés volt e szálas érczből, hogy megboldogult LOCZKA JÓZSEF kartársam csak minőlegesen Sb, S, Fe és kevés Ag alkotórészeket mutathatta ki. A pyrit a sideritben, chalkopyritben vagy a limonitban fordul előkristályai 0"ő 4 cm nagyok, nem szépek, mivel a lapok egyenetlenek és rostozottak. A sideritbe nőtt kristályok leginkább egyszerű hexaéderek, a kombinácziók : a {00}, ojlll};«(loo}, o {ill}, e {0} ; a {00}, e (0). ojlll), s (3). A mérések és számítások nem jól egyeznek, csak az alakok meghatározására voltak valók. Mérés : Számítás : e : o = (0): () = 39 30' 39 4' : a = : (00) = 6 49 6 34 o : a = ( ) : (00) = 54 54 44 : s = : (3) 50 A chalkopyritbe nőtt kristályok kisebbek, de szebben kifejlettek, typusuk pentagondodekaéderes ; az egyszerű e (0) mellett kombinácziójuk : e {0}, a {00}; e {0}, o{lll}; e {0}, o{lll}, a {00}. A limonitban levő pyritfészkek és az üregeiben ülő pyritkristályok valószínűleg a felső szintekről valók ; a fényeslapú kristályok egyszerű

ZI MÁNYI KÁROLY oktaéderek, a melyekhez ritkábban még e{0) és a {00) egészen alárendelt lapocskái is járulnak. A pyritet gyakran V» mm vastag, könnyen lefejthető limonitkéreg vonja be. 7. A rhodochrositnak két új lelethelye. A rhodochrositnak a következőkben ismertetett két új előfordulása Gömör vármegyéből való; az egyik rhodochrositot a Rákos-bányában Gömörrákos határában, a másikat a Mái-hegyen Krasznahorkaváralja mellett találták a Rimamurány-Salgótarjáni vasmű részvénytársaság vasé rézbányáiban. Néhány év előtt a rákosi vaskőbánya keleti részében a III. és IV. szint közt limonit üregeiben fordult elő a rhodochrosit, kevés «vascsillám» társaságában. A bánya felső szintjeiben a barna vaskő nagyobb tömegei voltak, ez átlagban 4'0r>%, a pátvaskő '0G *7% manganoxydult tartalmaz. A rhodochrosit többnyire szép málnavörös, ritkábban barnássárga gömbalakú halmazokat képez, a melyeknek felületéről kicsi kristályoknak sűrűn egymás mellé illeszkedett hegyes csiicsai kevéssé emelkednek ki ; máskor pedig hegyes skalenoéderek hypoparallel állásban egymáshoz nőve. kévealakű csoportokat alkotnak. Némely üregben láthatunk szabadon kifejlett 4 7 mm hosszú, orsószeiüen görbült vag}- drúzás lapú hegyes skalenoédereket is. A Mál-hegyről származó darab szintén limonit, kevés vascsillámmal; az egyik üregből kiemelkedik egy '» cm nagyságú málnavörös rhodochrosit gömbölyödött, apro drúzás és selymes fényű felülete ; a példány kisebb üregeiben szintén hálhatni hasonló aggregatumokat, de szabad kristályokat nem. A kristályok rossz kifejlődése és a hasadási lapok egyenetlensége és görbültsége miatt sem az egyik, sem a másik rhodochrositon kristályméréseket nem végeztem. Mind a két előfordulás nagyon gyér és tudtommal azóta a Rákosbányában, a hol még élénken folyik a munka, nem találták többé; a gömörrákosi bányákból csak néhány kis darabot és töredéket, a Málhegyről pedig egy kis kézipéldányt szerezhettem, ezeket egy teljes elemzésre felhasználni vagy megcsonkítani nem lehetett. Magyarországon még Macskamezőn fordul elő a rhodochrosit vas- EISELE G. : Gömör- és Kis-Hont törv. egyes, vármegyék Bányászati Monograpliiája. Selmeczbánya, 907. I. köt. 8S.. A Mál-liegyen már több év előtt beszüntették a bányaműveleteket.

ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK". 65 és mangánérczekkel ; LILL innen rhodochrositkristályokat elemzett, a melyek stilpnosideriten ültek, de nagyobb mennyiségben vaskosan és szemcsésen a mangántartalmú magnetittal is előfordul. A csaknem teljesen tiszta mangánkarbonát szép kristályai Horhausen :t bányáiban szintén limoniten ülnek. Nálunk a legszebb rhodochrositot Kapnikbányán és Nagyágon találták ; úgy ezen a két helyen, mint Verespatakon és Valea Morin 4 Bráa mellett a rhodochrosit a nemes ércztelérek jellemző ásványa. Köszönetemet fejezem ki ezen a helyen is LIPOSITS TIVADAR és KLEKNEK LÁSZLÓ bányamérnök uraknak, a gömör-rákosi és vashegyi bányák üzemfőnökeinek, hogy a példányokat a Magyar Nemzeti Múzeum ásványgyüjteménye részére oly szíves előzékenységgel átengedték. 8. Wad Gömör-Rákosról. A Rákos-bányának keleti részében, a III. szinten, a barna vaskő egy nagyobb üregében a fejtési müveletek közben egy rendkívül laza és törékeny ásványképződményre bukkantak. A bányamérnökök és főfelőrök lelkiismeretes felügyeletenek és nagy óvatosságának köszönhető, hogy ez a felette gyöngeösszefüggésü képződmény, ha nem is egy darabban, de elég sértetlenül szerencsésen a felszínre került a bányából. A mikor az 906. év nyarán múzeumunk részére a Rimamurány-Salgótarjáni vasmű részvénytársaság engedélyével a társaság gömörvármegyei vasbányáiban is gyűjthettem, LIPOSITS TIVADAR főnök úr ebből a szép előfordulásból egy nagyobb és két kisebb kézipéldányt volt szíves átengedni az ásványgyűjteménynek. A képződmény a közönséges barna vaskő egy nagyobb üregét nem töltötte ki teljesen, hanem abban szoros összefüggés nélkül, egészen lazan feküdt. A barnásfekete vagy rozsdabarna finoman áttört limonit csipkeszerű halmazára telepedett a kékesfekete psilomelan papírvékony héjas gömböket vagy görbült lemezeket képezve. A psilomelánra, vagy közvetlenül a limonitra rakódott a barnásszürke, fürtös-gömbös és ágasbogas wad. A példányokon a három ásványnak utánzott alakja, a fénytelen és sötét színek árnyalata ezen utólagos képződménynek nagyon kellemes összbenyomást nyújtanak. A vékony psilomelanhéjak törésfelülete néha gyöngefényű, míg a Berg- und hüttenmänn. Jahrbuch. 865. XIV. köt. 83.. - Zeitschrift für prnkt. Geologie. 905. XIII. köt. 30.. Zeitschrift für Kristallographie. 88. V. köt. 50.. * Zoitschrift für prakt. Geologie. 9. XX. köt. 57..

ZlMÁNYI KÁROLY wadnál teljesen fenytelen. Üveg- vagy porczellánlemezen a psilomelánt porrá széttörve, észrevehetjük, hogy egészen lágy és keményebb részek alkotják, az utóbbiak pora barnásfekete, a lágyabbaké világosabb barna, tehát részben már waddá alakult át. Sem a lángfestéssel, sem a sósavas oldatában a szokott reakezióval báriumot nem lehetett kimutatni, de a kálium jelenlétét határozottan felismerhettem a lángfestésről. *. Neue krystallographische Beobachtungen am Pyrit von Dognácska. Die krystallisierten Pyrite von Dognácska linden sich hauptsächlich in drei Gruben, die schönsten und flächenreichsten stammen von «Vinere Mare». Die folgenden Mitteilungen beziehen sich ebenfalls auf Krystalle von «Vinere Mare» und sind Ergänzungen der schon vor einiger Zeit veröffentlichten. ~ Zu den bereits bekannten Formen reihen sich die auf pag. 57. des ungarischen Textes aufgezählten, von welchen die mit einem * bezeichneten für Pyrit überhaupt neu sind. Alle diese Formen sind mit kleinen oder schmalen Flächen entwickelt; Folge dieser Ausbildung sind die Beflexbilder schwach, wenn auch einheitlich, zuweilen aber auffallend scharf. Die Messungen der Vinkel konnte gut ausgeführt werden. (830) beobachtete zuerst MAURITZ 3 an den Krystaüen von Porkura und Fojnicza ; a J 760] erwähnt zuerst WEBSKY 4 mit dilatierten Beflexen, SCHALLER 5 konnte diese Flächen gut messen, und neuestens beobachtete sie auch FUKUCHI <! an einem Pyrit von Japan. Zur Feststellung der Formen wurden die auf pag. 58. des ungarischen Textes angefühlten Normalwinkel gemessen ; für die zwei neuen Formen wurde gefunden : Beobachtet : * (.7.7) : (00) = 39 9' 39 36' * (6.8.): (0)= 3 ' : (III) = 36 7' n. Kr. Berechnet : 39 3 3 ' 36 0' Földtani Közlöny. 90. XL. p. 59.» Földtani Közlöny. 9. XLIL p. 88. Zeitschrift für Krystallographie. 904. XXXIX. p. 357. Földtani Közlöny. 908. XLIV. 70. 4 Zeitschrift d. deutsch, geolog. Gesellschaft. 879. XXXI. p.. 5 Bulletin, U. S. Geolog. Survey. 895. No. 6. p. 33. (i Beiträge z. Mineralogie Japans. Tokyo. 9. I. Nr. 4. p. 94.

MINERALOGISCHE MITTHEILUNGEN. 67 Das Ikositetraëder wurde an zwei Krystallen mit oktaëdrischem Habitus beobachtet, die Kombinationen waren : o, e, t, a, n, d, g', p, * {.7.7}, h, J o, a, e, t, n, d, g', p, * {.7.7}, {544}, {0.7.7}, c, C, h, D', 9' An beiden waren neben dem vorherrschenden Oktaéder auch das Hexaeder mit grossen Flächen ausgebildet, diese waren parallel den Kanten [a : e] gefurcht; e{0], t{4} und n{} hatten gut ausgebildete, spiegelglatte Flächen. Die übrigen Formen waren sehr untergeordnet und modifizierten nicht den Kombinationstypus. Die Flächen des * f 6.8.] Dyakisdodekaëders erschienen nur als schmale Stieifen auf einer Fläche von e (0}, die Kombination ist: e, t, o, n, a, p, d, </',,9-', v', h, * {6.8.} Von diesen Formen waren e (0], i{4l] undo (ill] nahezu im Gleichgewichte entwickelt. Zwischen den Flächen von e (0} und #{430} konnte ich an mehreren () Krystallen die Neigung kleiner, schmaler Flächen gut messen ; trotz der tadellosen Reflexe variierten die Neigungen beträchtlich. Nach den Winkelwerten gehören diese Pentagondodekaëderflâchen bald zu X {850}, bald zu çj {30} ; das erstere nahm ich schon zu den Formen dieses Pyrites auf. Hingegen kann ich r/(30) nicht definitiv gesichelt betrachten, da nur eine Messung mit dem theoretischen Werte gut stimmt. Beobachtet : n. Kr. Berechnet : (850) : (00) = 3 5' 3 ' 5 4 3 0' t' (30) : (00) = 33 39' 33 4 x ' Im übrigen varieren diese Winkelwerte bei x (850} von 3 0' 3 56', bei // {30} von 33 0' 33 5'. Durch Messung konnte ich noch zwei Formen negativer Stellung feststellen, welche beide für den Schwefelkies neu wären; in Anbetracht ihrer nicht guter Flächenbeschaffenheit und oscillatorischen Auftretens sind sie nicht als gesichert zu betrachten. Für diese negativen Formen erhielt ich folgende Winkelwerte : Beobachtet : n. Kr. Barechnet : (3.4.0) : (00) = 4 37' 4 57' 7 6 4 53 3»' (5.6.0) : (0) = 8 3' 8 4' 5 4 8 3' Földtani Közlöny. 90. XL. p. 59.

_>G8 KARL ZIMÁNYI Das Dyakisdodekaëder gehört der Zone [0 : 00] an, und erscheint zwischen p () und n {}. An einigen oktaëdrischen Krystallen findet sich noch ein zu {3} vicinales Ikositetraëder mit gut spiegelnden, schmalen Flächen oder oscillatorisch auf den Oktaederflächen, an diesen die Streifung hervorrufend. Beobachtet : n. Kr. Berechnet : (3) : () = 0 47' LL 3' 0 7 5 (3) : (0) = 3 7' 30 58' (59.40.40):(III)= 0 56' Bisher sind an dem Pyrit von Dognácska 70 Formen nachgewiesen, an jedem Krystall waren ausgebildet o {ill} und e{0}, sehr häufig sind «{00}, n {}, p {}, s {3} und í {4}, gewöhnlich sind (/{0), #{430} und <u {5}. Die oktaëdrischen und pyritoëdrischen Kombinationen sind die flächenreichsten, nicht so die sogenannten «Mittelkrystalle». Sehr selten sind die dyakisdodekaëdrischen Kombinationen, bexaëdrische Krystalle habe ich von hier überhaupt nicht gefunden.. Galenit von Nagyág. Der Galenit ist in Nagyág ein gewöhnliches Mineral, gut entwickelte Krystalle sind jedoch seltener; A.CKNER :í erwähnt, dass im «Leopold»-Stollen mitunter ausgezeichnete Krystalle vorkamen. BEUSS 4 beschrieb einen teilweise pseudomorphosierten grossen Krystall von «Siebenbürgen». An den gesammelten Stufen haben die Krystalle eine Grösse von Vs cm. und sind Kombinationen von o {ill} und «{loo} im Gleichgewichte ; die Oberfläche der Krystalle ist angegriffen, folgedessen glanzlos, im Inneren ist keine Veränderung bemerkbar, die Spaltungsflächen sind glatt und glänzend. Die begleitenden Minerale sind Schwefelkies mit den Formen e {0} und a ( OO}, rotraube Blende, Kupferkies, Dolomit und Baryt ; die zwei letzteren Minerale sitzen als spätere Bildungen am Bleiglanz und Kupferkies. Der Dolomit ist weiss oder bräunlichgelb, und bildet sattelförmig gebogene Rhomboëder ; die rhom- INKEY, B. : Nagyág und seine Erzlagerstätten. Budapest. 885. p. 60. COTTA, V. B. und FELLENBERG, V. E. : Die Erzlagerstätten Ungarns und Siebenbürgens. Freiberg, 86. p. 74. 3 ACKNER, M. J. : Mineralogie Siebenbürgens. 855. p. 9. 4 Sitzungsber. d. Wiener Akad. 853. Bd. X. p. 63. Vergl. auch HINTZE, C. : Handbuch d. Mineralogie. 904. Bd. I. Abt.. p. 486. erste Anmerk.

MINERALOGISCHE MITTHEILUNGEN. 69 bischen Tafeln des Baryts sind klein ( - mm), seine Formen sind c{ool), m {l 0}, {}, zu welchen noch selten b {00} und d{ 0} hinzutreten. Der Galenit kam vor in der «József»-Grube auf dem Horizont der 6. Klafter der «Longin»-Kluft. 3. Calcit von Dognácska. Das kleine Handstück stammt von dem Magdalena-Alfred Erzstock aus der Márkus»-Grube. Der Calcit bildete sich in emem Dunsenraum des graulichweissen krystallinischen Kalksteines, es waren im selben auch einige Quarzkrystalle eingewachsen. Der Calcit ist gelblich und halbdurchsichtig, die Krystalle haben die Kombination e (0ll) mit m(loto); die Flächen des Rhomboëders sind glatt und glänzend, diejenigen des Prismas jedoch uneben und gestört. Die 3 4 mm erreichenden kurzprismatischen oder rhomboëclrischen Krystalle sind in paralleler Verwachsung ; gewöhnlich sind die oberen Krystalle am freien Ende kleiner als die unteren. 4. Pyrit von Kapnikbánya. Auf den Erzgängen von Kapnikbánya ist der Pyrit ein häufiges Gangmineral, schön ausgebildete oder flächenreiche Krystalle sind selten, meistens sind diese pentagondodekaëdrisch mit stark gerieften Flächen. ZEPHAROVLCH erwähnt nach brieflicher Mitteilung FERBERS eine sehr flächenreiche Kombination. Am «Erzbach»-Gang kamen hexaëdrische Pyritkrystalle vor, ihre Grösse war 3 mm bis cm; der Pyrit war in Begleitung von gelblichem Dolomit auf Quarz aufgewachsen, manche Krystalle hatten schöne grüne oder rote Anlauffarben. Neben den einfachen Hexaedern finden sich auch Kombinationen mit den Formen e {0}, n{}, t{4} und 0 J! ] ; ähnlich derjenigen von der Insel Elba und Brosso." Die gemessenen Winkelwerte sind auf pag. 6. des ungarischen Textes angeführt. V. v. ZKPHAROVICH : Mineralog. Lexikon etc. Wien, 873. Bd. II. p. 53. Memorie della B. Accad. delle Sei. di Torino. 869. (Ser. II.) Tom. XXVI. Tav. IV. fig. 70.

70 KARL ZIMÁNYI 5. Pyrit von Nagybánya. Der Pyrit vom Kereszt-Berge bei Nagybánya ist ein goldreiches, wichtiges Pocherz ; auf den Gängen kommt er derb, eingesprengt oder in einfachen Krystallen ojlll] und «(lod) vor, diese auf gewöhnlichen Quarz oder Amethyst. In Hohlräumen eines derben Pyrits sitzen mit wasserklaren Quarz - krystallen 3 5 mm grosse Pentagondodekaéder e {0} mit untergeordneten a {00}, ähnlich denjenigen, welche mit dem schönen Bournonit vorkommen. Aus grösseren Drusenräumen der Gänge stammen die liexaëdrischen Krystalle (5 0 mm), welche ebenfalls auf derben Schwefelkies aufgewachsen sind; es dominiert a JlOO], sehr untergeordnet sind o [] und e (0) mit glänzenden Flächen. Auf den Hexaederflächen sitzen gänzlich regellos oder in hypoparalleler Anwachsung winzige Subindividuen. 6. Pyrit von Lucziabánya. Die Piimamurány-Salgótarjáner Eisenwerks-Aktiengesellschaft betreibt seit 893 in Lucziabánya im Gebiete der Gemeinden Felsö- Meczenzéf und Jászó (Com. Abauj-Torna) einen regelrechten Bergbau auf Spateisenstein. Die Erzlager liegen im chloritischen Steatitschiefer. In alter Zeit beschränkte sich der Bergbau bloss auf den Braueisenstein, Kupfer- und Silbererzen, wobei man die Erzausbisse verfolgte. Im Spatheisenstein finden sich stellenweise derber Chalkopyrit, Pyrit und Quarz; es kommen auch Quarzkrystalle vor mit den Formen m{l()t0], r{l0l}, z {Olli) und zuweilen mit der trigonalen Pyramide ; krystallisiert finden sich auch Bournonit und Tetraedrit. Ausser den eben erwähnten Mineralien kommt spärlich auch rötlichbrauner Sphalerit und etwas Federerz in lockeren, feinharigen, grauen Büscheln, an einem kleinen Handstücke war jedoch zu einer vollständigen Analyse nicht genügend Material; J. LOCZKA wies Sb, S, Fe und ein wenig A y in diesem Federerz nach. Der krystallisierte Pyrit kommt im Eisenspat, Chalkopyrit oder Limonit vor ; die nicht schön entwickelten Krystalle erreichen eine C. A. ZIPSER : Topogr. mineralog. Handbuch von Ungarn. 87. p. 6. B. VON COTTA und E. VON FELLENBERG : Die Erzlagerstätten Ungarns etc. Freiberg, 86. p. 47 und 96. V. VON ZEPHAROVICH : Mineralog. Lexikon. Bd. I. p. 336 und Bd. II. p. 53. Természetrajzi Füzetek. 89. XIY. p. 09.

MINERALOGISCHE MITTHEILUNGEN. 7 Grösse von 0*5 4 cm. Die in Siderit eingewachsenen Krystalle sind meistens hexaëdrisch ; die Kombinationen sind : «{00}, o {} ; «{00}, o {}, e {0} ; a {00}, e{0}, o {}, s {3}. Die Krystalle aus dem Chalkopyrit sind kleiner, aber schöner, entweder einfache e {0] oder Kombinationen von e {0}, a {00/ ; e{0}, o{lll}; e {0}, o{lll}, a {00}. Die im Limonit sich findenden Pyrite sind einfache Oktaeder, zu welchem seltener noch die Formen e {0} und a {00} sich anschliessen. Die glänzenden Krystalle sind nicht selten von einer mm dicken, leicht ablösbaren Limonitschichte überdeckt. 7. Zwei neue Fundorte des Rhodochrosits. Die im Folgenden zwei neuen Vorkommen des Rhodochrosits sind aus dem Comitate Gömör ; der eine Fundort ist Rákosbánya, in der Nähe von Gömörrákos, der andere ist der Mál-Berg bei Krasznahorkaváralja. Vor einigen Jahren kam in Hohlräumen des Limonits im östlichen Gebiete der Rákoser Eisensteinbergwerke am III. und IV. Horizont der Rhodochrosit vor, begleitet von wenig «Eisenglimmer». Der in den oberen Horizonten vorkommende Braueisenstein enthält im Durchschnitt 4-05%, der Spateisenstein 00 7% Manganoxydul. Die Farbe des Rhodochrosits ist grösstenteils schön himberrot, seltener bräunlichgelb ; er bildet kugelige Aggregate, an deren Oberfläche die Ecken dicht aneinander gelagerter, kleiner Krystalle hervorragen, oder hypoparallele Verwachsungen steiler Skalenoëder. In manchen Hohlräumen findet man auch frei ausgebildete spindelförmig gekrümmte Skalenoëder mit drusigen Flächen von \ 7 mm Grösse. Das kleine Handstück vom Mál-Berge ist ebenfalls Limonit mit «Eisenglimmer» ; aus dem einen Hohlraum ragt hervor ein» cm grosses kugelförmiges Aggregat, die drusige Oberfläche hat schimmernden, brokatartigen Glanz, die Farbe ist himberrot. Ausgebildete Krystalle waren nicht an dem Stücke. Beide Vorkommen waren sehr spärlich, meines Wissens fand man Mono- Die Winkelwerte siehe auf pag. 63. des ungarischen Textes. KISELK G. : Gömör- és Kis-Hont törv. egyes, vármegyék bányász. graphiája. Selmeczbáuya, 907. Bd. I. p. 88.

76 KARL ZIMÁNYI im Eisensteinbergwerke Rákos seither nichts, am Mál-Berge ist der Bergbau schon seit mehreren Jahren eingestellt. In Ungarn kommt der Rhodoclirosit noch in Macskamező mit Eisen und Manganerzen vor ; ein weit bekannteres und schönes Vorkommen ist das von Kapnikbánya und Nagyág, an diesen beiden Orten wie auch inverespatak und Valea Mori bei Brád 3 ist es ein Gangmineral der Edelerzgänge. 8. Wad von Gömör-Rákos. Ebenfalls im östlichen Teile der Eisensteingrube wurde am III. Horizont in einem grösseren Hohlräume des compacten Braueisensteins ein sehr lockeres und gebrechliches Mineralgebilde angetroffen. Der Herr Betriebsleiter, Oberingenieur TH. LIPOSITS hatte die dankenswerte Freundlichkeit und übergab mir für die Sammlung des Ungarischen National- Museums eine grössere und zwei kleinere Stufen von dieser schönen Mineralbildung. Der bräunlichschwarze oder rostbraune Limonit ist sehr zerbrechlich und hat ein zartes, netz- und spitzenförmiges, durchbrochenes Gefüge ; auf den Limonit setzte sich der bläulichschwarze Psilomelan in Form dünner, kugelförmiger Schalen an. Unmittelbar an Limonit und auf den Psilomelan ist als letzte Bildung der üräunlichgraue Wad zu sehen; er bildet kurze, zackige Verästelungen, ähnlich mancher «Eisenblüte» mit abgerundeten Umrissen und Endigungen. Die matten Farben und das ungemein zarte Gefüge dieser Mineralbildung bieten für das Auge einen sehr schönen Gesamteindruck. Die Bruchfläche der dünnen Psilomelanschalen haben schwachen Glanz, hingegen ist dieselbe beim Wad vollkommen glanzlos. Beim Zerbrechen oder Zerdrücken des Psilomelans auf einer Glas- oder Porzellanplatte kann man bemerken, dass derselbe aus härteren und weicheren Teilchen besteht, jene haben bräunlichschwarzen, diese lichteren braunen Strich ; teilweise scheint derselbe schon zu Wad umgewandelt. Weder durch Flammenfärbung, weder in der salzsaueren Lösung des Psilomelans konnte Ba nachgewiesen werden, jedoch konnte eine violette Färbung der Bunsenschen Flamme entschieden wahrgenommen werden. Beide Eisensteinbergbaue gehören der Rimamurány-Salgótarjáner Aktiengesellschaft. - Berg- und hiitteumänn. Jahrbuch. 865. Bd. XIV. p. 83. Zeitschrift f. f ologie. 905. Bd. XIII. p. 30. :J Zeitschrift f. prakt. Geologie. 9. Bd. XX. p. 57.