-1- A D A T L A P Az óvoda neve: címe: Áfonyáskert Óvoda 3529 Miskolc, Áfonyás u.16. 1. Tagintézmény neve: Napraforgó Tagóvoda címe: 3529 Miskolc, Gesztenyés u. 18 2. Tagintézmény neve: Középszer Tagóvoda címe: 3529 Miskolc, Középszer u. 14 3. Tagintézmény neve: Petneházy úti Tagóvoda címe: 3529 Miskolc, Petneházy u. Az óvodák fenntartója: Felügyeleti szerve: A gazdálkodást végzi: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc M. J. Város Polgármesteri Hivatal, Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Főosztálya Avas és Környéke Óvodai Gazdasági Igazgatóság A program készítésének ideje: 1998 Felülvizsgálatának ideje : 2003.11.29. 1. Módosításának ideje : 2004.04.30. 1. Összedolgozásának ideje : 2004.08.20. 2. Összedolgozásának ideje : 2009.08.28. II. Módosítás ideje : 2010.06.20.
T A R T A L O M J E G Y Z É K -2-
-3-
-4- I. BEVEZETÉS 1. Integráció Miskolc, Megyei Jogú Város Közgyűlése a 111-76/59304/2004 számú határozatával 2004.07.01-től az Áfonyáskert Óvodához (Miskolc, Áfonyás u. 16.sz.) integrálta a Napraforgó Tagóvodát (3529 Miskolc, Gesztenyés u. 18.sz) Majd 2009.07.01-től a Közgyűlés... határozata alapján előírja a Középszer és a Petneházy úti Tagóvodák beolvadását Az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény értelmében az összevont, egy alapító okirattal rendelkező óvodáknak közös helyi nevelési programot kell írniuk. Mind a négy óvoda rendelkezett saját helyi nevelési programmal: Áfonyáskert Óvoda: Komplex Esztétikai Tevékenységek Napraforgó Tagóvoda: Mozgásfejlesztő program Középszer Tagóvoda: Környezetegészségi program Petneházy Úti Tagóvoda: Ovi Program 2009. 08.28-án összedolgoztuk a négy programot és az elmúlt tanévben minden óvoda eszerint dolgozott. A 2009/2010-es tanév végére nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttünk egymástól. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy még jobban összedolgozzuk a négy programot, hisz sok a közös vonás, a kiemelt feladat. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása aktualizálta elhatározásunkat, hisz ennek kapcsán felül kell vizsgálni a helyi nevelési programokat és szükség szerint módosítani. A felülvizsgálatot és a módosítást elvégeztük. A négy programot teljesen összedolgoztuk, új címet is választottunk, amely magában foglalja mind a négy óvoda profilját. Az új program címe: FELZÁRKÓZTATÁSTÓL A TEHETSÉGGONDOZÁSIG
-5-2. Óvodáink szociokulturális háttere Az Áfonyáskert, a Napraforgó és a Középszer Óvoda az Avas lakótelepen helyezkedik el. Környezeti és társadalmi hátterüket tekintve közel azonos jellemzőkkel bírnak. Mindhárom intézmény távol esik a forgalomtól, csendes, zöldellő övezetben fekszik. Az óvodák megnyitása óta nagymértékben cserélődött a lakótelep lakosságának összetétele. Viszonylag kevés az értelmiségi, kicsivel több a fizikai munkát végző szülő, és sok a munkanélküli, akik megélhetési gondokkal küzdenek. Az iskolázottságra az alsó és középfokú végzettség jellemző. A családok életstílusát a megélhetésért való küzdelem, anyagi szűkösség jellemzi. A többségnek nincs lehetősége a rendszeres sportolásra, kirándulásra, utazásra, kulturális rendezvények látogatására. A szülők gyermekeiknek nem tudnak annyit biztosítani, amennyit szeretnének. A gyermekek számára a szűk lakások nem biztosítják a kellő mozgáslehetőséget, életmódjuk mozgás és ingerszegény. Az Áfonyáskert és a Napraforgó Tagóvodában sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Az óvodákra hárul az a feladat, hogy az esetleges családi környezetből adódó szociális hátrányokat enyhítse, kiküszöbölje. Sokféle tevékenység, sok mozgás, anyagok, eszközök biztosításával, differenciált fejlesztéssel felzárkóztassa a nehezebb körülmények között élő gyermekeket, változatos programokkal, színessé tegye az óvodai életet. Az Áfonyáskert, a Napraforgó-és a Középszer Tagóvoda lakótelepen, panelházak között helyezkedik el. A Petneházy úti Tagóvoda környezeti háttere különbözik a többitől, hisz ez az intézmény a nagyváros nyugalmas zöldövezeti részén található. Míg a három nagy óvodában nyolc csoport is elfér, ez egy három csoportos, családias hangulatú kis óvoda. Az óvoda vonzáskörzete egy konszolidált kertvárosi rész, ahol nem ritka a kétgenerációs együttélés. A körzetet alkotja továbbá egy, a hatvanas évek elején épült emberbarát lakótelep. Az óvodába beírt gyermekek döntő többsége az említett területről érkezik, míg másik része a közlekedés szempontjából kedvező elhelyezkedést kihasználva, a város különböző pontjáról jár az intézménybe. A szülők közössége természetesen heterogén összetételű: szellemi és fizikai dolgozók. Ez utóbbi réteg is döntő többségében jól szituált, kvalifikált, együttműködésre kész. Megfogalmazza igényeit az óvodával szemben, s elvárja azok teljesítését. Hátrányos helyzetű gyermek nem él a körzetben. A felzárkóztatás helyett itt a tehetséggondozásra kell nagyobb hangsúlyt fektetni.
Természetesen a négy óvoda figyelemmel kíséri egymás szakmai munkáját, tapasztalatokkal, ötletekkel segítve egymást. A munka színvonalának viszont egyformán kiemelkedőnek kell lennie. Célunk a négy óvoda munkájának összehangolása, közös programok szervezése, a feladatok arányos elosztása, hatékony együttműködés. Bízunk benne, hogy az elkövetkező évek gyakorlata igazolni fogja integrált programunk helyességét, amellyel az együttnevelés, a szülői igény és a szakmai elvárás egyaránt megvalósítható. -6-3. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) kormányrendeletet módosító 255/2009(XI,20.) kormányrendelet a kihirdetését követő napon, 2009.novemer 21-én lépett hatályba, azzal a kitétellel, hogy az óvodáknak a rendeletben foglaltaknak megfelelően felülvizsgált nevelési programjukat először a 2010/2011-es nevelési évben kell alkalmazniuk. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei: a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával; b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.
-7- Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző - köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját nevelési programját, amely megfelel az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe vettük: a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét is, mivel óvodánk etnikai kisebbségi nevelést is végez. b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, hisz alapító okiratunk tartalmazza az SNI-s gyermekek nevelését, ellátását.
-8- II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1. Gyermekkép Az egyik legcsodálatosabb dolog a világban, hogy minden ember más és más egyedi és megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Ez már a születésnél is így van, nincs két egyforma gyerek. Már születéskor különböző sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolják későbbi fejlődésüket. A veleszületett hajlamok azonban csak előfeltételei a különböző képességek kifejlődésének. A személyiség lényeges elemei az átélt élmények folyamatában alakulnak ki, s ebben igen nagy szerepe van a környezeti hatásoknak és a nevelésnek. Valljuk, hogy a gyermekeket minden életszakaszban orientálnunk kell valamire, vezetni kell valahová. A felnövekvő nemzedéket fel kell készíteni a változó fejlődő társadalomra, arra, hogy őrizzék az emberi értékrendet, védjék a természetet, hogy tudjanak alkalmazkodni a rohanó világhoz, legyen önbizalmuk, belső tartásuk. Rendelkezzenek a szükséges képességekkel, tudással, ismeretüket képesek legyenek alkalmazni, s céljaik elérésének szolgálatába állítani. A gyermekeket növelni, gyarapítani kell, a bennük rejlő értékek kibontakoztatása kiteljesítése által. E szép és összetett feladat hárul a szülőkre és a nevelő intézményekre, óvodára, iskolákra. Az óvodába lépés kulcsfontosságú a gyermek életében. Az Óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, s a személyiség kibontakoztatására törekszik. Az óvodába lépéssel kezdődik a gyermek társas élete, családján kívül másokkal is kapcsolatba kerül. Növekszik benne az öröm a szeretetérzés mindenki iránt, aki szereti és elfogadja őt. Képzelőereje a csúcspontját éri el. Gyakran álmodozik és ebben éli ki vágyait, kívánságait, törekvéseit. Minden érdekli, folyton kérdez, birtokba akarja venni a világot, törekszik az önállóság felé. Felébred érdeklődése a kortársak iránt, barátot választ de nem mond le a felnőttel való közös tevékenységről. Tevékenységét, reakcióit elsősorban érzelmei irányítják. A mi feladatunk, hogy ráálljunk a gyermekek érzelmi hullámhosszára, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, elősegítsük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását, a nyitott személyiség kibontakozását. A kölcsönös bizalom, a szeretet, a gyermekek iránt érzett felelősség, révén nyílt és derűs légkörben ésszerű szabályok között a gyermekek felelőssége is kialakul. A társas együttműködés közben megtanulják az egymás felé fordulást, egymás segítését, az értelmes szeretetet, a nemi sztereotípiáktól mentes elfogadást.
-9- " Mi kaptunk kedvet arra, hogy odafigyeljünk gyermekeinkre esetleg hátunkon hordozzuk őket, mint az indián anyák mi próbáljuk megérteni zaklatottságukat, kutatni furcsa - okoskodásuk jelentését. Felismertük ezzel azt is, hogy a gyerekek élményvilága a valóság egyik érvényes feldolgozása, - elfogadtuk az öntörvényű gyermeki létet mint a látványnak egyik lehetőségét, mint az esztétikumnak egyik forrását." /Mérei F./ 2. Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. 2.1. Az óvoda funkciói: Óvó-védő Szociális Nevelő-személyiségfejlesztő 2.1.1 Az Óvoda segíti: Az iskolai közösségbe történő beilleszkedését A gyermeki személyiségvonások fejlődését A gyermek környezettudatos magatartásának kialakítását 2.2 Az óvodai nevelés célja, hogy segítse: Az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését A gyermeki személyiség kibontakozását Az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ide értve a különleges ellátást igénylő gyermek ellátását is 2.3 Az óvodai nevelésben alapelv: A gyermeki személyiségét, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
-10-2.4 Az óvodai nevelés gondoskodik: A gyermeki szükségletek kielégítéséről Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról. A gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabadjátékra A tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartamnak közvetítéséről. A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 2.5 A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell: Az önazonosság megőrzését ápolását erősítését átörökítését nyelvi nevelését A multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 2.6 A hazájukat elhagyni kényszerülő -migráns- családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell: Az önazonosság megőrzését ápolását erősítését Az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
-11- III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. Az egészséges életmód kialakítása 1.1 Az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek egészségének védelme, óvása, megőrzése, a betegségek megelőzése Az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége az egészséges életvitel igényének kialakítása. A jó közérzet hozzájárul az egész személyiség alakulásához. A gyermek növekedése testméretben is kifejezhető mennyiségi gyarapodás. A folyamat biológiailag nagymértékben meghatározott, de a környezeti tényezők azonban segíthetik, vagy kompenzálhatják az örökölt adottságok kibontakozását. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi lelki, szociális jólét állapota. A mentálhigénie nem csak a pszichés megbetegedések és magatartások megelőzése, hanem pozitív tartalmú lelki egészségvédelem, melynek már óvodás korban nagy szerepe van. Az óvodai nevelés-oktatás szintje döntő fontosságú a társadalom testi-lelki egészségének javítása, fejlesztése szempontjából. A gyermekeknek kitüntetett szerepük van a mentálhigénés kultúra elfogadásában és elsajátításában, gyakorlásában. Fontos feladatunk a zavarok kiküszöbölése, az ártalmak elhárítása. A Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesületben elsajátítottuk a Szívkincsesláda alternatív egészségnevelési programot, melynek három fontos összetevője van: Egészség szív mozgás Az egész program arra épül, hogy a gyermek biopszichoszociális lény, tehát nem elválaszthatók egymástól testi egészség, a gondolkozás, a mozgás, lelki egészség, érzelmi biztonság, értelmi fejlesztés, szociális nevelés. Programunk megvalósításához együttműködünk az ÁNTSZ-szel, és a szülőkkel. Rendszeresen résztveszünk a Gondolkodj Egészségesen programban, az Egészséges Ifjúságért alapítvány Összefogás a bárányhimlő ellen Programban. Gyümölcsnapokat, egészségheteket tartunk, melynek keretében egészségcsomagot osztunk a gyermekeknek. Szakemberek segítségével felvilágosító munkát folytatunk a szülők körében: Előadásokat és bemutatókat tartunk a táplálkozásról. Az óvodaorvos és a védőnők tanácsokkal látják el a szülőket Családi sportvetélkedőt szervezünk az óvodában Kirándulni járunk természetvédelmi területre
Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében. -12- Rudolf Steiner 1.2 Gondozás: Testi szükségletek kielégítése, táplálkozás, testápolás, öltözködés, edzés, pihenés A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A különböző tevékenységek több területen összekapcsolódnak, lefedik egymást. Az óvoda feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítik elő, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően képes legyen a környezethez való alkalmazkodásra. Az óvónő feladata, hogy az életkori sajátosságok és szükségletek figyelembevételével szervezze a gyermek óvodai napirendjét. Gondoskodnia kell arról, hogy az étkezésekre, pihenésre naponta mindig azonos időben kerüljön sor. A helyes életritmust a családdal szorosan együttműködve kell kialakítani és következetesen betartani. 1.2.3 Testi szükségletek kielégítése - a gyermek feladata A gyermekek ismerjék fel legalapvetőbb szükségleteiket Jelezzék, ha WC-t kell használniuk Jelezzék, ha éhesek, szomjasak, fáznak, vagy melegük van. Próbáljanak meg önállóan, vagy segítséget kérve alkalmazkodni a környezetükhöz, az időjáráshoz Ügyeljenek környezetük tisztántartására 1.2.4 Táplálkozás az óvónő feladata Különös figyelmet fordítson az esztétikus terítésre, tálalásra Vegye figyelembe az egyes gyerekek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, esetleges negatív érzéseit bizonyos ételekkel szemben, vagyis nagy tapintattal segítse, szoktassa őket a kívánt táplálkozási elvárásokhoz Úgy szervezze az étkezések időpontját, hogy az azok közötti idő legyen elég a gyermekek gyomrának kiürülésére Tanítsa meg a gyermekeket az evőeszközök helyes tartására, használatára Az egész nap folyamán biztosítsa a gyermekek folyadékigényé, megfelelő hőmérsékletű, szűrt ivóvíz pótlásával Kínálja, de ne kényszerítse a gyermeket az étel fogyasztására Biztosítsa a gyermekek számára a vitamindús korszerű táplálkozást, mert a táplálkozási szokások kismértékű megváltoztatása is jelentősen befolyásolhatja egészségüket.
-13- A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Étkezés közben kulturáltan viselkedik Megfelelő a testtartása, magatartása Igényli az asztal esztétikus rendjét Csukott szájjal étkezik Helyesen használja az evőeszközöket (kanalat, kést, villát) Dönt az étel mennyiségének megválasztásában Önállóan megterít Használja a szalvétát 1.2.5 Testápolás az óvónő feladata Ösztönözze a gyermekeket egészségük védelmére testük ruházatuk gondozására, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásra, mindez váljék a gyermekek igényükké. Biztosítsa a gyermekek számára az étkezések után a fogmosás lehetőségét. Tanítsa meg a gyermekeket a helyes fogmosási technikára már három éves kortól kezdődően. Fordítson figyelmet arra, hogy minden gyermek helyesen használja a papír zsebkendőt, tanulja meg megfelelő technikával kifújni az orrát. Biztosítsa, hogy a csoportszobában a gyerekek számára elérhető helyen legyen a papír zsebkendő, a mosdóhelyiségben a WC-papír, szappan, szükség szerint segítse használatukat. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermek tud önállóan mosakodni, törülközni, figyelmeztetés nélkül kezet mosni, amikor szükséges. Megfelelően használja a körömkefét. Ruhája ujját fel és letűri, begombolja, kikapcsolja. Önállóan használja a WC- t. Képes vigyázni a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszi. Önállóan fogat mos, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartja. Haját rendben tartja. Használja zsebkendőjét, helyesen fújja az orrát. Tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőt szája elé tartja.
-14-1.2.6 Öltözködés az óvónő feladata Biztosítsa, hogy az időjárás változásainak megfelelően rétegesen öltözzenek. Tartsa szem előtt, hogy a gyermekek óvodai ruházata kényelmes, cipőjük biztonságos, egészséges legyen. Érje el, hogy a gyermekek figyeljenek ruhájuk tisztaságára, rendezettségére. Követelje meg, hogy külön cipő álljon a gyermekek rendelkezésére a benti és kinti tartózkodáshoz. Fejlessze önállóságukat. Hasson oda, hogy testnevelés foglalkozáson váltóruhával rendelkezzenek. Érvényesítse, hogy az óvodai ünnepélyeken ünneplő ruhában jelenjenek meg (sötét alj, fehér felső). Biztosítsa a gyermek testi épségének védelmét a baleseti források kiküszöbölésével. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik. Holmiját, ágyneműjét összehajtogatva a helyére teszi. Ruhaneműjével gondosan bánik. Cipőfűzőjét megköti. Csizmáját, cipőjét esetenként letisztítja. Ha fázik, vagy melege van, jelzi, vagy önállóan leveszi, vagy fel veszi ruhadarabját. 1.2.7 Edzés az óvónő feladata Biztosítsa, hogy minél több mozgásos tevékenységet végezhessenek a teremben és az udvaron is. Tegye lehetővé, hogy a gyerekek minden évszakban sokat tartózkodjanak a szabadban. Teremtse meg a lehetőséget annak, hogy rossz idő esetén a teremben, tornateremben mozgásos játékot végezhessenek, valamint tornaszereken tornázhassanak a gyerekek. Szervezze úgy a nyári élet tevékenységeit, hogy a gyermek használja az udvaron lévő pancsoló medencét. Teremtse meg télen a korcsolyázás lehetőségét a gyerekek számára. Használja ki a közelben lévő uszoda adta lehetőséget a gyermekek vízhez szoktatása érdekében.
-15- A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Szívesen tevékenykedjen a szabadban Edzzék testüket Vegyenek részt a mozgásos játékokban Alkalmazkodjanak a természeti környezethez, a terepviszonyokhoz. 1.2.8 Pihenés, alvás az óvónő feladata Biztosítsa, hogy ahol a gyermekek pihennek, ott csend, nyugalom, friss levegő legyen. Segítse a nyugodt pihenést az elalvás előtti mesemondással, halk zenével. Tartsa tiszteletben a gyermekek apróbb szokásait (apróbb tárgyak: kendő, plüssjáték, stb.) Tartsa szem előtt a gyermekek egyéni olvasóigényét és szokásait, és ennek figyelembevételével teremtse meg a szükséges feltételeket. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Pihenés előtt ruházatát tegye kényelmessé Használjon takarót Segítsen a fektető lerakásában, eltevésében A gondozás kapcsolata más nevelési területekkel Anyanyelvi neveléssel, mert a gondozási tevékenység során a gyermek beszéddel (kezdetben esetleg metakommunikációs jelekkel) adja az óvónő tudtára szükségleteit, ezek kielégítése közben folyamatosan verbális kapcsolatban vannak. Az egészséges életmódra nevelésnél a modell követés mellett feltétlenül szükséges a verbális magyarázat az oksági összefüggések megláttatására. Testi neveléssel, mert a gyermek mozgásigényének kielégítése, testének edzése, testi képességek alakítása ezen a területen valósul meg. Közösségi neveléssel, azért mert az óvónővel szoros együttműködés szükséges a testi szükségletek kielégítésekor, a szokásrendszer kialakítása közben megtanulják az egymáshoz való alkalmazkodást. a segítségnyújtást. A munkára neveléssel, mert az önkiszolgálás keretében végzett tevékenységek gyakorlás következtében válnak szokássá.
-16- A gondozási tevékenység azért alapvető jelentőségű a nevelési folyamatban, mert csak olyan gyermek képes bármilyen fejlesztő hatás elfogadására, feldolgozására, akinek testi - pszichikai és szociális szükségleteit kielégítettük. 1.3 A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgásigény kielégítése, testi képességek fejlődésének segítése. A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Az óvodás kor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a gyermek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermek leginkább a mozgás által szerez információt környezetéről. A mozgás lehetőségei által, gazdagodnak tapasztalatai, alakul testsémája, térbeni tájékozódása. Hozzájárul az egészséges életvitel kialakulásához. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. Jelen van a szabad játékban, a kötelező testnevelés foglalkozásokon, a sportnapokon. A mozgásfejlesztés az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását. A mozgásfejlesztés célja: A természetes mozgáskedv megőrzése, a mozgás megszerettetése. Egészséges életvitel, mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészségek alakítása. Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák, szociális képességek fejlesztése: Nagymozgások fejlesztése Egyensúlyérzék fejlesztése Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése Finommotorika fejlesztése Testséma fejlesztés Lateralitás Mozgás és térészlelés fejlesztése Alaklátás, formaállandóság fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai: Az óvónő alakítson ki mozgásra inspiráló, biztonságos környezetet. A mozgásos tevékenységeket kísérje pozitív megerősítéssel. Tanítsa meg a mozgás során betartandó szükséges és elégséges szabályokat. Az egész nap során biztosítson megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységre mind a csoportszobában, mind az udvaron.
-17- Az eszközök kiválasztásánál igazodjon a gyermekek fejlettségi szintjéhez. Segítse elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatot. Tudatosan tervezze havonkénti lebontásban a gyermekek mozgásának fejlesztését. A mozgásos anyaghoz természetes módon igazítsa a fejlesztési feladatokat. A testnevelés foglalkozás Járások, futások, ugrások, csúszás, kúszás, mászás: különböző tempóban, irányokban, sávok között, tárgyak kerülésével, tárgyak alatt, fölött. Egyensúlyozó járás: földön, padon, szereken Sportok: roller, bicikli, korcsolya. Labda, babzsák, karika dobása: különböző irányokba, célba. Ugrókötelezés, ugróiskola. Függések szereken. Testrészek megismerése, megnevezése: gyakorlatok testrészekkel. Oldaliság, névutók használata, eszközök rakosgatása. Csukott szemmel mozgások végzése. Játékok
-18- A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése, valamint a testrészek ismerete, a tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, a test személyi zónájának alakítása kiemelt feladat. 4-5 éves korban nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Előtérbe kerül egyensúlyérzék, a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, az oldaliság tanítása. 6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Új feladat a finommotorika fejlesztése. Mindennapos testnevelés Minden korcsoportban naponta egyszer 15-20 perces időtartammal szervezzük meg lehetőség szerint a jó levegőn a szabadban. Anyagát a mozgásos játékok adják, kiegészülve a láb és tartásjavító gyakorlatokkal és a gimnasztika gyakoroltatásával. Sportprogramok Programunkban lehetőséget biztosítunk arra, hogy szervezett testnevelési foglalkozáson kívül a gyerekek jártasságot szerezzenek néhány sportágban. Úszás, korcsolyázás, kerékpározás. A gyermekek részt vesznek óvodák közötti szervezett sportrendezvényeken, ahol átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezek kezelését, elviselését. Évente szervezünk kirándulásokat a szülők bevonásával, ezzel hozzájárulunk az egészséges életmód megalapozásához, és kedvezően befolyásoljuk a családok életmódját. Az óvónő feladata Biztosítsa a gyermek a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelő tevékenységet. Nyújtson élményt, serkentsen további mozgásra. 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődésének segítése: csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközök, sportszerek biztosítása.
-19-4-5 éveseknél a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlődésének segítése: célba dobó játékok, hinták, lépegetők, forgó korongok biztosítása. 5-6-7 éveseknél a finommotorika fejlődésének segítése: ábrázoló technikák gyakoroltatása /tépés, vágás, fűzés, szövés, fonás/. Sportudvar kialakítása, mozgásfejlődést segítő eszközök biztosítása. A fedődés jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek teste arányosan fejlett, teherbíró, eljutnak az első alakváltozáshoz. Mozgásuk összerendezett, a megtanult mozgások végrehajtása pontosabb, ritmikusabb, esztétikusabb. Képesek a mozgások kombinációjára és különböző helyzetekben való végrehajtására. Kialakul a helyzetváltoztatás érzékelése, fejlett a térbeli tájékozódás képessége. Biztosan ismerik testrészeiket, magabiztosak az oldaliság tekintetében. Finommotorikájuk fejlett, kézizomzatuk erős. Egyéni, csoportos, sor és váltó versenyeket játszanak a szabályok pontos betartásával. Jártasságot szereznek néhány sportágban. Állóképességük, gyorsaságuk, ügyességük, bátorságuk egyéni eltéréseket mutat ugyan, de alapvetően optimális kiindulópontja az iskolakezdésnek. Kialakul a mozgás iránti igényük, és annak szeretete. Nő szervezetük ellenálló képessége, egészségesek. Módszertani alapelvek: Az óvónő tartsa szem előtt az egészség megőrzését, megóvását. Ösztönözze a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra. A fizikai aktivitás erősítésével hívja elő a szellemi aktivitást. Az óvónő építsen a spontán érzelmi motivációkra. A foglalkozáson a gyerekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt.
-20- Kapcsolata más nevelési területekkel: Kapcsolata van a gondozással, biztosítja a gyermekek zavartalan fejlődését, egészségük fenntartását. A szocializációval, mert saját testének megismerése segíti az én-tudat fejlődését a szociális-én erősödését. A közös, örömmel végzett mozgás közben fejlődik együttműködő és tolerancia képességük, lehetőségük nyílik különböző viselkedési minták tanulására. 1.4 A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Környezeti nevelés, környezettel való ismerkedés a kisgyermek születését követő, a fejlődését alapvetően befolyásoló, az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. Az óvodai környezeti nevelés fontos szerepet játszik megfelelő színvonalú környezeti kultúra és gondolkodás kialakításában. A gyermekek olyan szokásokat, szokásrendszereket, viselkedési formákat, tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tágabb és szűkebb természeti és társadalmi környezetről, amelyek meghatározóak számukra a környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi azt az érzelmi kötődést amely a szülőföld szeretetéhez, magyarságtudatuk megalapozásához szükséges. A gyermekek előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben, növekszi önbizalmuk, figyelmük tartósabbá ralik. erősödik akaratuk. A gyermekek környezetének védelme hozzátartozik egészségük -megvédéséhez. 1.5 Szakemberek, szülők, az óvodapedagógus, speciális gondozó együttműködésével prevenció és korrekciós testi, lelki feladatok ellátása
-21-2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretet teli légkör vegye körül. Meghatározó az óvodában az óvodapedagógus mintája, aki hangsúlyaival, gesztusaival, mimikájával is kifejezi érzelmeit. A tevékenységközpont az a szintér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek és kapcsolatba kerülhetnek társaikkal. Az óvodában az érzelmi biztonság és a pozitív érzelmek fejlődése az alábbi elvek szerint valósul meg: Élethelyzetekben, szituációkban az érzelmeket aktivizáló hatásokkal - a művészetek eszközeivel A minden gyermek felé kifejezett szeretetteljes elfogadással és megértéssel Az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulások támogatásával, a szükséges kontroll erősítésével Az érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás mintájával Az óvodai életben a gyermek a szocializáció újabb minőségét éli át. Tágul a vele kapcsolatban állók köre, emberi kapcsolatai gazdagodnak. A kortársak és az óvoda dolgozói jelzéseikkel, értékeléseikkel alakítják az önmagáról kialakított képét. Megtanulja megismerni önmagát, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. A közösségi nevelés az óvodai nevelés folyamata alapvető, átfogó kerete, gyakorlati módszere, eljárásrendszere, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A közösségi nevelés által biztosíthatók a gyermek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formák és társas kapcsolatok. A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációt, amelyet - a családi és a bölcsődei szocializációra építve - az óvoda folytat, és ezzel tovább szélesíti a gyermek bevezetését társadalmi környezetébe. A szocializáció folyamata - melynek szerves része a nevelés, a társadalom szempontjából tekintve nem más, mint az egyes emberek a társadalomban való integrálása és kiképzése a várhatóan szükséges társadalmi szerepekre. Az egyén szempontjából pedig a társadalmi értékek, normák, szerepkövetelmények elsajátítása, belsővé tétele, s ezen az úton személlyé, személyiséggé válás, perszonalizáció.
A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint p1.: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. -22- A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, szociálisan hátrányos helyzetű, gyermekek nevelése speciális ismereteket, differenciált fejlesztést, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor) közreműködésével. Az egyéni beilleszkedés a társadalomba, a társadalom életében való hatékony részvételhez szükséges szabályok, normák elsajátítása. Azok a társadalmi folyamatok, amelyek révén a gyermekekben tudatosulnak a társadalmi normák és értékek, ill. amelyek eredményeképpen kialakul sajátos énképe. A szocializáció folyamán a beszéd a gyerek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik a gyerek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A fejlődés egyik forrása az öröklés mellett a környezet. A gyepnek a környezetéből felé irányuló reakciókból megerősítést, vagy elutasítást kap saját viselkedésére vonatkozóan. Ugyanakkor a gyermek erős érzelmi szállal kötődik a felnőtthöz, aki így első számú modell a számára. A szocializáció. a közösségi élet a tevékenységek rendszerében a közös élményekben valósul meg. A társadalom értékrendje a csoportban érvényes normaként, a csoporttagok közvetítésével épül be a gyermekek személyiségébe. A csoport, mint külső kényszerítő felszólítja az egyént a feladatra, szabályzó jelenléte biztosítja a megfelelő magatartás alakulását. A fejlődés egyik forrása az öröklés mellett a környezet. A gyepnek a környezetéből felé irányuló reakciókból megerősítést, vagy elutasítást kap saját viselkedésére vonatkozóan. Ugyanakkor a gyermek erős érzelmi szállal kötődik a felnőtthöz, aki így első számú modell a számára.
A szocializáció. a közösségi élet a tevékenységek rendszerében a közös élményekben valósul meg. A társadalom értékrendje a csoportban érvényes normaként, a csoporttagok közvetítésével épül be a gyermekek személyiségébe. A csoport, mint külső kényszerítő felszólítja az egyént a feladatra, szabályzó jelenléte biztosítja a megfelelő magatartás alakulását. A gazdag tapasztalatszerzés és a szociális tanulás lehetővé teszi a gyermekek viselkedés módjának alakulását. A gyakorlás hozzájárul az erkölcsi normák és tulajdonságok fejlődéséhez. -23- A nevelés célja: a társas együttélés és az életkorban elvárható alapvető erkölcsi normák szokás szintű megalapozása. Az értelmes fegyelem kialakítása, az összetartozás érzésének mélyítése, a reális énkép kialakítása. Az óvodapedagógus feladatai Az óvónő teremtse meg a nyugodt, biztonságérzetet adó derűs légkört, amit áthat a kölcsönös bizalom. Gondoskodjon a csoportszoba otthonos, barátságos berendezéséről oly módon, hogy az a gyermekek életkorának testi-lelki szükségleteinek megfeleljen. Ismerje meg minél jobban az anya-gyermek, gyermek-család kapcsolatát. Teremtsen minél több változatos tapasztalati lehetőséget, melyben alapozódhatnak a társas együttélés szabályai, az alapvető erkölcsi normák. Alakítsa a gyermekek én - képét, önismeretét, önértékelését, a közösen átélt élmények. tevékenységek során. Keltse fel a gyermekek belső igényét a kapcsolat felvételre. Szoktassa a gyermekeket " a másság " elfogadására. Őszinte, természetes magatartásával nyújtson mintát, viselkedésévei jelezze elvárásait a gyermek felé. Gondossággal végezze a beszoktatást, teremtse meg a szülőktől való fokozatos elszakadás lehetőségét. A beszoktatás ideje alatt alakítson ki szoros érzelmi kapcsolatot a gyermekkel. A társas együttélés során kialakítandó viselkedésmódok A bizalom, mely a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatban, a komfortérzés kialakításában meghatározó jelentőségű A szeretetteljes magatartás, mely meleg, barátságos, légkört biztosit a csoport minden tagjának. A tiszteletadás: a felnőtt családtagokkal, az óvoda dolgozóival, vendégekkel és csoporttársakkal szentben.
A figyelmesség, melynek során átélik és szokásukká válik a mások számára szerzett öröm. Segítségnyújtás, melynek során segítik társaikat az önkiszolgálásban, kérésre segítenek a felnőtteknek. -24- Türelem: vágyaikat, elképzeléseiket ne érvényesítsék azonnal, késleltessék a kívánt tevékenységet, várják ki a kellő pillanatot. Fejlődés jellemzői óvodáskor végén A kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak. A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt.képessé válnak az együttéléshez szükséges erkölcsi normák betartására, a közösségi élet szabályainak elfogadására. Fokozódik aktivitásuk, az együttműködés érdekében kölcsönös engedményekre is készekké válnak. Tisztelettel viselkednek felnőttekkel és társaikkal szemben. Örülnek a közös sikereknek. Bíznak önmagukban és társaikban. Kialakulnak baráti kapcsolataik. Vállalják az adott tevékenység által kívánt magatartásformát. Felismerik a "jót. a rosszat " őszinték. igazat mondanak. Társaikkal szemben türelmesek. segítőkészek. Képesek az önálló vélemény alkotásra. Módszertani alapelvek Az óvónő tartsa szem előtt a gyermekek egyéni különbözőségét. eltérő élet és nevelési körülményeit. ennek megfelelően érvényesítse az egyéni bánásmódot. Tegye a gyermek számára közelivé. érthetővé. vonzóvá a kívánt feladatot. Ösztönözze a gyermekeket a szabályok. normák betartására. Segítse elő. hogy minden gyerek kitűnjék valamiben. erősítse a gyermekre jellemző pozitív megnyilvánulásokat. Erősítse a gyermekek konviktusmegoldó és kudarc tűrő képességét. Kapcsolata más nevelési területekkel Szoros kapcsolata van a mozgással mert a sikeresen elvégzett mozgásos feladatok erősítik az én-kontroll funkciókat. A testséma fejlesztés során alakul én-tudatuk. A gondozással mert a szokások alakítása közben megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni. egymást segíteni. A játékkal mert játékszituációk során gyakorolják a helyes magatartási szabályokat. az együttműködést. Az anyanyelvi neveléssel mert az együttélés során a gyermek önkifejezésének legfőbb eszköze a nyelv.
Ünnepek, hagyományok -25- A közös tevékenység. közös készülődés öröme távlatot jelent a gyermekek számára. Az óvodai élet ünnepei. hagyományai érzelmi átélésre biztosítanak lehetőséget, és növelik az összetartozás érzését. Szervezésében a gyermekek is aktívan részt vesznek. közösen díszítik a termet. ajándékot készítenek. A gyermekek átélik az örömszerzés örömét. Az óvoda mindennapjaiból kiemelkedően eltérő szokásrendben zajlanak. Ünnepeink jellege: Személyes vonatkozású ünnepek Gyermekek ünnepei Népi hagyományokhoz kötött jeles ünnepek Családi ünnepek Nemzeti ünnep : Születés és névnapok : Gyermeknap, Télapó : Farsang, Húsvét, Karácsony : Anyák napja. Búcsú az óvodától : Március 15.-e. Ünnepek Zárt Csoport ünnep ÜNNEPEINK Nyitott Csoport ünnep Zárt Össz. óvodai Nyitott Össz. óvodai Télapó X X Karácsony X X Farsang X X Március 15. X Húsvét X Anyák Napja X Búcsú az óvodától X Gyermekhét X
3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósítása -26-3.1 Az Anyanyelvi nevelés A beszéd az önkifejezés fontos eszköze, ezért óvodai nevelésünk fontos része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele a társsal, magával a kommunikációval, mint eszközzel. Az anyanyelvi nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét. Lehetőséget ad a gyermeknek a sokoldalú, aktív ismeretszerzésre, a szókincs bővítésre, az írás, olvasás hangtani megalapozására. Az anyanyelv az emberek közötti kommunikáció legfontosabb eszköze A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nem csak tisztábban és, jobban fog beszélni, hanem gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplexfolyamat, amely a nevelési folyamat egészében jelen van. Mindenfeladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak alakadását. A tevékenységek, cselekvések, mozgás írtján kerül a kis yennek legelőször kapcsolatba a társaival és ennek kísérőjével, a beszéddel. A beszédfejlődés intenzitása óvodás korban, illetve a beszédkapcsolatok szűkülése a felgyorsult világban indokolja e feladatkör kiemelését. Korábban, a nagy létszámú csoportokban, a frontális munkaformában nem sok idő maradt a természetes beszédhelyzetekre. Ma viszont olyan légkör jellemző a csoportokra, ahol közvetlen, személyes kapcsolat jön létre, ahol a gyermeknek módja van az élmények, cselekvések nyelvi kifejezésére. A beszédkapcsolatban létrejön az egymásra figyelés, az "egyediség ", az egyénre irányuló érdeklődés. Az óvodapedagógus a kommunikációt, mint eszközt alkalmazza a személyiséget fejlesztő helyzetekben: A közlés szándékával és a beszélgetőtárs gondolatainak, érzelmeinek tapasztalatainak megismerése céljából A gyermek érzelmeinek, gondolatainak befolyásolása érdekében A természetes napi kontaktusteremtés, tartás eszközeként az élethelyzetekben
-27- "A beszélő magatartás "feltételezi a jó kapcsolat, a gyermekismeret, az empatikus magatartás, a másikra való odafigyelés jelenlétét az óvónő oldaláról. A beszélő magatartást a gyermek akkor sajátítja el, ha érzelmi biztonságban van, derűs a légkör, a személye iránti érdeklődést tapasztalja és ha hagyjuk, türelmesen kivárjuk gondolatainak, érzelmeinek kifejezését. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia és a gyermek egyéni képességeink megismerésén keresztül kell hatást kifejtenie. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve van értelme. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítania, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról ami érdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása nem engedhető meg az anyanyelvi nevelés terén. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvető hatással van az anyanyelvi nevelés szintjére. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen saját beszéde stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermek kedvét állandójavítgatással és fegyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérje és buzdítsa a bátortalanabbakat, serkentve őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan fegyelemmel kell kisérvi, indokolt esetben speciális szakember segítségét kell kérni. A nevelés célja: a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a helyes artikuláció, a választékos beszédstílus kialakítása, biztonságos önkifejezés megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai: Teremtsen olyan szeretetteljes, derűs légkört amelyben a gyermekek szívesen nyilatkoznak meg. Az anyanyelvi játékokat építse be a mindennapi óvodai életbe. Az óvodába lépéskor tájékozódjon a gyermekek nyelvi fejlettségéről. Ismerje fel a beszédhibákat. Súlyosabb beszédhibák esetén irányítsa a gyermeket logopédushoz. Szép kiejtéssel, nyelvtanilag helyesen beszéljen, beszéde követésre méltó legyen.
-28- Ismertesse meg a gyermeket a kommunikáció verbális és nem verbális eszközeivel. Végeztessen beszédszerveket ügyesítő gyakorlatokat. Gyakoroltassa a hangzók tiszta ejtését. Valamennyi nevelési területhez kapcsolódva folyamatosan bővítse a gyermekek szókincsét. Fejlessze a gyermekek beszédhallását, auditív emlékezetét, a beszéd ritmusát, ezt szolgáló játékokkal. Ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját, hívja fel a szülők figyelmét a beszélgetések kapcsolat erősítő hatására. Gyermeki tevékenységek Igényeiket, szükségleteiket világosan, érthetően fogalmazzák meg, használják az erre utaló kifejezéseket. Gondozási tevékenységek során megértik és figyelik az óvónő utasításalt. Játék közben használják a párbeszéd fordulatait, közlik egymással gondolataikat, ötleteiket fokozódik beszédkedvük. Az irányított tanulási folyamatban a gyermekek használják a megismert tárgyak, jelenségek, történések kifejezéseit, gazdagodik szókincsük. Családi és egyéni élményeikről beszámolnak társaiknak és az óvónőnek. Anyanyelvi és kommunikációs játékokat játszanak az Óvónő irányításával. Társaik mozgását verbálisan kifejezik, megnevezik a téri irányokat. Történeteket találnak ki és mondanak el, ilyenkor alkalmazzák az ismert nyelvi formákat. A fejlődés jellemzői korosztályonként 3-4 éves korban A gyerekek egyéni fejlettségüknek megfelelően szívesen beszélnek saját cselekvésükről, a velük megtörtént eseményekről. Ismerik a környezetükhöz tartozó tárgyak és a megszokott jelenségek nevét. Leggyakrabban kérés, kérdés, felkiáltás formájában nyilatkoznak meg. Tárgyi és személyi környezetükkel kapcsolatos gondolataikat összefüggően fejezik ki, gyakori szövegszerkesztési hibával. A magán és mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik.
-29-4-5 éves korban A gyerekek bátran, szívesen beszélnek. Értik és használják az ismert szavakat akkor is ha azokkal jelölt tárgyakat, személyeket nem szemlélik közvetlenül. Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni, közölnek, leírnak, mesélnek. Társaik beszédére odafigyelnek és igénylik, hogy őket is figyelmesen meghallgassák Alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait. a figyelemfelhívást a köszönést. az udvariassági kifejezéseket. Helyesen használják a jelen és a múlt idejű igeidőket, a képzőket, a ragokat, a határozott és határozatlan névelőt. Még előfordul néhány helytelenül képzett vagy helyettesített hang. 5-6-7 éves korban A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szúkincsüket. Összefüggő beszédükben sok a szóismétlés, kötőszó halmozás. Elbeszélésük folyamatos de még nem követi mindig a történések logikai, időbeli sorrendjét. Figyelmesen végig hallgatják az óvónőt, részt vesznek a párbeszédben, végig várják a másik gyermek megnyilatkozását. Jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozással, hanglejtéssel, hangerővel és megfelelő tempóval beszélnek. Beszédüket természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Tisztán ejtenek minden beszédhangot Helyesen használják a névmásokat, névutókat, a jövőidejű igéket. Módszertani alapelvek Az óvónő tartsa szem előtt, hogy a beszédkapcsolatok kialakulásának alapja az óvónő és a gyerekek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoport légkör, az érzelmi kötődések. Ereztesse meg a nyelv kifejező erejét és szépségét. Törekedjék a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására. Kérdéseivel ösztönözze a gyermeket beszédre. Differenciált egyéni bánásmód alkalmazásával segítse a nyelvileg hátrányos helyzetű és a nyelvileg kiemelkedően fejlett gyermekeket egyaránt.
Kapcsolata más nevelési területekkel: -30- Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. Komplexen érvényesül az óvodai élet teljes folyamatában. Kapcsolata van a gondozással, mert e tevékenység közben folytatott beszélgetések elősegítik a gyermek és az óvónő érzelmi kapcsolatának kialakulását, alkalmat teremtenek a párbeszéd kialakítás. A szocializációval, mert az együttes tevékenység alkalmával megnyilvánul a gyermek kapcsolatteremtési vágya, megnyilatkozási szándéka, alkalmazkodási képessége. A játékkal, mert a kialakult társas kapcsolatok természetes körülmények között fejlesztik a beszédet. Kitűnő lehetőséget nyújt az anyanyelvi játékok gyakorlására. A mozgással, mert saját és társaik mozgását verbálisan kísérik, a testükkel és térészleléssel kapcsolatos szavak beépülnek a gyermekek aktív szókincsébe. Az irodalmi neveléssel, mert a mesélés, verselés az anyanyelv gyakorlásának legfontosabb területe. A népi gyermekjátékuk, mondókák, mozgással kísérhető versek mondogatása, bábozás, dramatizálás révén fejlődik nyelvi kommunikációjuk. A matematikai tapasztalat szerzéssel, mert a tevékenységek révén a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. A zenei neveléssel, mert a gyermekek szókincsét bővítik, a zenei neveléshez szükséges fogalom párok megértését segítik. A vizuális neveléssel, mert a nyelvi és képi formai ábrázolás együttes alkalmazásával az óvónő felismerteti a gyermekekkel, hogy egy élményt többféle úton is ki lehet fejezni. 3.2 Az értelmi fejlesztés és a nevelés megvalósítása: Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítja a kisgyermeknek a változatos tevékenységeket, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Mindez elősegíti a kognitív képességek / megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás /fejlesztését. A környező világról szerzett tapasztalat rendszerezése eljuttatja a gyermeket egy magasabb fejlettségi fokra. Az értelmi fejlődésben az óvodás gyermeknek el kell érnie az észleléses finommozgásos funkciók maximális szintű működését, amelyhez a nyelvi szimbolikus megismerési szint szervesen integrálódik. Az értelmi nevelés feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés,
emlékezet, figyelem, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése. -31- Az értelmi fejlesztés folyamatában kiemelt hangsúlyt kap a differenciálás, az egyéni képességek szerintifejlesztés. Az óvodai életben előre haladva egyre nagyobb szerepet kap az önálló gondolkodásra nevelés, a döntési képesség, a vizuális percepciófejlesztése, a figyelemkoncentrációs tevékenységek bővülése. Így a periódus kezdetére jellemző, hogy az érzelmektől meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak, teljesebbek és a valósághoz hűebbek lesznek. IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. Személyi feltételek 1. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 2. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 3. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. 4. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Áfonyáskert Napraforgó Középszer Petneházy Összesen: Óvoda Tagóvoda Tagóvoda Tagóvoda Óvodavezető 1 fő - - - 1 fő Óvodapedagógus 12 fő 12 fő 16 fő 6 fő 46 fő Óvodatitkár 1 fő - - - 1 fő Dajka 6 fő 6 fő 8 fő 3 fő 23 fő Élelmezésvezető - - 1 fő - 1 fő Szakácsnő - - 1 fő - 1 fő Konyhalány 2 fő 2 fő 4 fő 2 fő 10 fő Karbantartó 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 4 fő Összes létszám: 87 fő