EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK Felkészülési segédlet Melyek voltak a második világháború győztes és vesztes hatalmi tömbjei, és mely európai államok voltak ezek tagjai? Győztesek: szövetségesek Franciaország, Egyesült Királyság Vesztesek: tengelyhatalmak Németország, Olaszország, Bulgária, Finnország, Magyarország, Románia Mi volt a Marshall-terv? A George C. Marshall amerikai külügyminiszter által meghirdetett, az amerikai törvényhozás által 1948- ban elfogadott Európai Újjáépítési terv keretében 1952-ig 17 európai ország 14 milliárd dollár értékben kapott segélyt, hogy a háborúból újjáépítse infrastruktúráját és gazdasági termelését. A terv mögöttes motivációja az volt, hogy Európa újra az Amerikai Egyesült Államok népes és fizetőképes piaca lehessen, és hogy megerősödve elejét vegye a szovjet érdekszféra terjeszkedésének. A kelet-középeurópai országok (a későbbi KGST tagállamai) kimaradtak a segélyprogramból. Mi volt a KGST? A jaltai egyezmény által a szovjet érdekszférába utalt kelet-közép-európai országok kormányközi szervezeteként 1949-ben Moszkvában jött létre a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Alapító tagállamai: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szovjetunió. Az NDK 1950- ben csatlakozott. A KGST célja a szocialista tervalapú népgazdaság fejlesztése a tagországokban. Kezdetben a Marshall-terv, majd pedig a Közös Piac ellensúlyaként funkcionált. A szervezet 1991-ben Budapesten szűnt meg. Melyik évben és mely államok alapították, hol székel és milyen ügyeket vállal fel az Európa Tanács? 1949-ben alapította Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Svédország. Székhelye Strasbourg. A felvállalt célok: a pluralista demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás fejlesztése, a társadalmi problémák kezelése. Mi volt az OEEC és mi az OECD célja, utóbbit mikor, hol és hány állam alapította, hol van a székhelye és hány tagállama van napjainkban? Az OEEC célja az európai kereskedelem, gazdasági stabilitás és növekedés ösztönzése, illetve a Marshall-segély felhasználásának koordinálása volt. Az OECD-t 1961-ben Washingtonban alapította 20 tagállam, ma 35 tagállama van. Székhelye Párizs. Célja a fejlett piacgazdaságokban a gazdasági növekedés és stabilitás, a foglalkoztatás, a kereskedelem elősegítése. Mi az ENSZ, mikor és hány tagállam alapította, mi a célja, milyen szervekből áll, hol van a székhelye? Az Egyesült Nemzetek Szervezete a Nemzetek Szövetségének utódjaként 1945-ben 51 alapító tagállammal létrejött nemzetközi szervezet, amelynek fő célja a béke fenntartása, a nemzetek közötti kapcsolatok javítása, az emberi jogok védelme, a szegénység megszüntetése a világban. Szervei: Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Nemzetközi Bíróság, Titkárság. Székhelye: New York. Jelenleg 193 tagállama van.
Melyik évben és mely tagállamok alapították az Európai Szén- és Acélközösséget? 1951-ben Franciaország, NSZK, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg. Mit jelent, hogy a gazdasági integráció egyszerre állapot és folyamat jellegű? A gazdasági integráció állapot jellege azt jelenti, hogy az integráció egy bizonyos szintje megvalósult, résztvevőit az integráltság valamely foka jellemzi. A folyamat jelleg arra utal, hogy a résztvevők lépésről lépésre integrálódnak az összefonódás egyre magasabb szintjei felé. Mi a különbség a mikro- és a makro-integráció között? A mikroszint a vállalatok, iparágak szintjét jelenti, ahol az integráció keretében az egyes gazdálkodó egységek a méretgazdaságosság és a munkamegosztás jegyében összefonódnak, erőforrásaikat megosztják, termelésüket együttesen szervezik, közös fejlesztéseket hajtanak végre, összehangolják kereskedelmi tevékenységüket. Mindez helyi, de akár globális szinten is megvalósulhat. A makro-integráció össztársadalmi szinten zajlik, ahol leginkább nemzetgazdaságok szintjén jön létre gazdaságfejlesztési célú stratégiai együttműködés regionális és globális szinten. Az efféle integráció a nemzeti szuverenitás részleges és fokozatos feladásával jár. Mit takar az integráció negatív és pozitív szakasza? A negatív szakasz az integráció kezdeti periódusában jellemző, és az akadályok lebontásáról szól: megtörténik a kereskedelem liberalizációja és megszűnnek a vámok, vámjellegű és egyéb mennyiségi korlátozások. A pozitív szakasz már az építkezésről szól: sor kerül a szakpolitikák fokozatos harmonizációjára, létrehozásra kerülnek a nemzetek felett álló ún. szupranacionális szervezetek, illetve új intézmények és együttműködési mechanizmusok. Sorolja fel az integrációs formákat az integráció szintjének megfelelő sorrendben! Preferenciális vámövezet Szabadkereskedelmi térség Vámunió Közös piac Belső piac Gazdasági unió Politikai unió Definiálja a következő fogalmakat és hozzon példákat rájuk! Preferenciális vámövezet Az egyezményben részt vevő országok az egymás közötti kereskedelem fejlesztése érdekében a termékek egy részére kölcsönösen vám-és egyéb kereskedelmi kedvezményeket (preferenciákat) nyújtanak egymásnak (pl. alacsonyabb vám, vámmentesség) Pl.: fejlődő országok termékei az EU-ban Szabadkereskedelmi térség A terület határain belül a kereskedelem liberalizált (a tagországok egymás között eltörlik a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat), a kívülállókkal szemben azonban minden tagország önálló kereskedelempolitikát folytat. Pl. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA)
Vámunió A terület országain belül a kereskedelem liberalizált, miután a tagországok egymás között eltörlik a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat. Az áruk és szolgáltatások szabadon mozognak a tagországok között. A vámunió tagjai a kívülállókkal szemben közös külső vámokat alkalmaznak, és közös kereskedelempolitikát folytatnak. Pl.: EGK 1958-1968 Közös piac A vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és szolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényezők (a tőke és a munkaerő) áramlását is liberalizálják, azaz megvalósul az ún. négy alapszabadság (az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók szabad mozgása). Pl. EK Négy alapszabadság Egységes (belső) piac A közös piacnak olyan továbbfejlesztett változata, ahol a vámokon és a mennyiségi korlátozásokon túl az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók szabad mozgását akadályozó ún. nem vámjellegű (nem kereskedelmi típusú) fizikai (határformalitások, határellenőrzés), pénzügyi (költségvetési, adózási szabályok) és technikai (a tagállami jogszabályok, szabványok és más nemzeti előírások különbségeiből adódó) korlátokat is felszámolják. Gazdasági unió A közös/egységes piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák első lépésben összehangolását, majd harmonizálását, végcélként pedig azok közösségi szintű egyesítését jelenti. A gazdasági unió fontos eleme a közös valuta, illetve az általa megvalósuló monetáris unió. Pl.: Európai Unió (1992 óta) Politikai unió A kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele az integráció szintjére. E folyamat fontos eleme a közös külpolitika kialakítása és a bel-és igazságügyeknek az integráció szintjére történő emelése. Pl.: USA Mi az EFTA, mikor, hol, mely államok alapították, mi a kapcsolódása az EU-hoz, és mely országok ma a tagjai? Az Európai Szabadkereskedelmi Társulást 1960-ban, Stockholmban alapította Ausztria, Dánia, Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország, az EK ellenpólusaként. 1977-ben tagállamai különkülön szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek az EK-val, 1994-ben pedig az EU és az EFTA közösen létrehozta az Európai Gazdasági Térséget, ahol az EFTA a közös piaci integráció része lett. Utóbbi tagországai az évek folyamán átléptek az Európai Gazdasági Közösségbe, és tagságát ma csupán Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc alkotja. Mi a különbség a bilaterális és a multilaterális államközi együttműködések között? Mindkét esetben a felek szuverén államok, azonban míg a bilaterális együttműködések két ország között konkrét kérdésekre irányulnak, addig a multilaterális kooperációkban több ország közös célok érdekében nemzetközi szervezetet hoz létre.
Milyen típusai vannak az államközi együttműködéseknek: mit szabályoznak és milyen időtávon? Szerződések: általános kérdésekről szólnak, hosszú távra érvényesek. Egyezmények: konkrét kérdéseket szabályoznak, hosszú távra szólnak. Megállapodások: konkrét kérdéseket rövid távon szabályoznak. Jegyzőkönyvek: rövid távra szólnak, magyarázó jellegűek (sokszor a többi mellékleteként) Mutassa be az államközi együttműködések hatálybalépésének folyamatát! Parafálás: a tárgyalásban résztvevő felek annak lezárásaként kézjegyükkel látják el a megállapodást Kormányjóváhagyás: a tárgyalókat küldő kormányok jóváhagyják a megállapodás tartalmát Ratifikálás: az adott ország törvényhozása által történő jóváhagyás, amelyet gyakran népszavazás előz meg, megteremtve a megállapodás társadalmi legitimációját. Kihirdetés: a megállapodás tartalmának beemelése az adott nemzet jogszabályai közé, törvény vagy rendelet formájában. Melyek az államközi együttműködések részei? Preambulum: az okirat bevezető része, amely a felek céljait, indítékait tartalmazza. Érdemi rész: a megállapodott elvek és határozatok tárgyilagos leírása. Záró rendelkezések: technikai részleteket (pl. a hatálybalépést, csatlakozást, felmondást stb. illetően), fogalmakat, magyarázatokat tartalmazó lezáró rész. Mi jellemzi a nemzetközi szervezeteket? Államközi egyezmények hozzák létre Tagja lehet minden feltételeknek megfelelő állam Nem állhat egyetlen állam befolyása alatt sem Nemzetközi jogalanyisággal rendelkezik Szervezetként működik Döntéshozó gépezet: konszenzusos döntéshozatali mechanizmus Fenntartási költségeit a tagállamok állják Hogyan csoportosíthatók a nemzetközi szervezetek Jellegük szerint? Univerzális (pl. ENSZ, WTO) Regionális (EU, EFTA, NAFTA) Tagállamok szuverenitása szerint? Kormányközi (pl. OECD) o Nem kötelező érvényű o Tagállami tagdíjfizetés Szupranacionális (pl. EU) o Döntések átruházása o Közösségi jog elsőbbsége o Kötelező befizetés Tagsági feltételek szerint? Demokratikus piacgazdasággal kapcs. nemzetközi köt. váll. (pl. Európa Tanács, WTO, IMF) Működő piacgazdaság, szervezet irányelveinek elsajátítása, jogharmonizáció (pl. OECD, EU)
Tagság alapján? Megfigyelői státusz Társulás o Kölcsönös jogok és kötelezettségek vállalása o Közös akciók o Pénzügyi segítségnyújtás Tagság o Egyéni jogok és kötelezettségek (pl. szavazati jog, anyagi hozzájárulás) o Kollektív jogok és kötelezettségek (tagfelvétel, szerződés módosítása, felfüggesztés, megszüntetés stb.) Mikor, mely államok részvételével jött létre a Római Szerződés, mely közösségeket, és azok mely intézményeit hozta létre, mi volt a célja, és az integráció mely szintjét valósította meg? A Római Szerződés 1957-ben hozta létre az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget, miközben az Európai Szén- és Acélközösséget sem szüntette meg. A három közösség közös szerveként működött tovább a Közgyűlés és a Bíróság, a Főhatóság, a Bizottság és a Tanács viszont megmaradtak közösségenként önállónak. A Római Szerződés célja a közös piac létrehozása, a közösségen belüli gazdaságfejlesztés és az életszínvonal növelése. Az integráció részeként megvalósult a vámunió, a közös kereskedelempolitika, a tőke és a munkaerő szabad áramlása, egyes szakpolitikák is közös irányítás alá kerültek (pl. agrárpolitika, versenypolitika), és elindult a közösségi joganyag tagállami jogharmonizációja. A szerződés létrehozta az Európai Szociális Alapot és az Európai Beruházási Bankot. Mikor, hol és milyen céllal jött létre az Egységes Európai Okmány? Az Egységes Európai Okmány a Római Szerződés első módosító szerződése, amelyet 1986-ban írtak alá Luxemburgban. A szerződés az integráció következő lépcsőfokaként az egységes piac kialakításának határidejét az 1992-es évre tűzte ki, kiterjesztette az Európai Parlament befolyását, szélesítette a Bizottság hatáskörét, növelte a minősített többségi döntéshozatal jelentőségét az egyhangúval szemben. Mikor lépett hatályba a Maastrichti Szerződést, mely két szerződést tartalmazta, és mi volt a három pillére? A Maastrichti Szerződés 1993-ban lépett hatályba, és két szerződést tartalmazott: Szerződés az Európai Unióról, Szerződés az Európai Közösségek létrehozásáról. 3 pillére: Európai Közösségek, Közös kül- és biztonságpolitika, Közös igazságszolgáltatás és belügyek. Mi jellemzi a Maastrichti Szerződés 1. pillérét? Az 1. pillér az Európai Közösséget (ESZAK, EGK, Euratom) jelenti. Az 1. pilléres döntéshozatalban a nemzetek feletti, ún. szupranacionális intézmények a meghatározóak, tehát az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Bíróság. Előtérbe került a minősített többségi döntéshozatal (az egyhangú helyett), az EP társjogalkotói szerepe az ún. együttdöntési eljárással hangsúlyosabbá vált. A szerződéssel életbe lépett a gazdasági és monetáris integráció 2. szakasza: a közös valuta bevezetésének céldátumát 1999-ben határozták meg, és elfogadták az ahhoz való csatlakozáshoz szükséges ún. maastrichti konvergencia-kritériumokat. Az 1. pillér keretében bevezetésre került az uniós polgárság speciális jogviszonya.
2. pillérét? A 2. pillér a kül- és biztonságpolitikai együttműködést takarja, melynek alapja az Egységes Európai Okmány Politikai Együttműködése. Ebben a pillérben a kormányközi intézmények meghatározóak, mint a tagállamok szakminisztereit felvonultató Európai Unió Tanácsa és az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács. Döntéshozatali mechanizmusát tekintve a konszenzus jellemzi. A 2. pillér célja az EU függetlenségének, érdekeinek védelme, a tagállamok biztonságának erősítése, a béke fenntartása, a nemzetközi együttműködések támogatása és a demokratikus jogállamiság, az alapvető emberi jogok biztosítása. 3. pillérét? A 3. pillér a bel- és igazságügyi együttműködés, ahol a kormányközi jelleg dominál, tehát a tagállamok szinte teljesen megtartják nemzeti szuverenitásukat. A 3. pillér célja a közös bevándorlási, menekültügyi politika kidolgozása, a közös határvédelem, a kábítószer, a csalások, a terrorizmus, és a bűnözés elleni küzdelem, a vámügyi, rendőrségi, igazságszolgáltatási együttműködés. Mikor lépett életbe és milyen intézkedéseket tartalmazott az Amszterdami Szerződés? Az Amszterdami Szerződés 1997-ben lépett életbe. Főbb céljai, intézkedései a következők voltak: Belső biztonság javítása a bel-és igazságügy terén teendő újabb intézkedésekkel Unió polgár-közeliségének erősítése Unió külpolitikai mozgásterének szélesítése és képességének erősítése A döntési mechanizmus demokratikusabbá, hatékonyabbá tétele A rugalmas integrációs lépések lehetőségének megteremtése Közös politika előirányzata: vízumpolitika, menekültügy, bevándorlás, igazságügyi együttműködés, határellenőrzés Schengeni Egyezmény beemelése az első pillérbe Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika közösségi szintre emelése Európai Parlament döntési jogkörének szélesítése Mik voltak az ún. amszterdami maradékok? Az Amszterdami Szerződésben nem a várakozásoknak megfelelően végrehajtott intézkedések, amelyek továbbra is napirenden maradtak: A Tanácsban a minősített többséggel meghozott döntések számának kiterjesztése (egyhangú döntéshozatal alkalmazásának minimalizálása) Tanácsi szavazatok újrasúlyozása A Bizottság méretének és összetételének meghatározása Mikor lépett életbe és mit tartalmazott a Nizzai Szerződés? A Nizzai Szerződés 2000-ben lett aláírva, de az írországi népszavazás negatív eredménye miatt csak 2003-ban lépett életbe. A szerződés meghatározta a meglévő és a leendő tagállamok népesség szerinti súlyát a döntéshozatalban, a döntések esetében kiterjesztette a minősített többségű szavazást az egyhangú döntéshozatal rovására, többek között az iparpolitika, a gazdasági-szociális kohézió, a harmadik országokkal való gazdasági együttműködés területén. A Tanácsban a szavazatok számát 345- ben, a Parlament létszámát 732-ben maximalizálták, csekély mértékben növelték az Európai Parlament befolyását a döntéshozatalban, és bevezetésre került a megerősített együttműködés lehetősége, amely eltérő ütemű integrációt tesz lehetővé az egyes tagállamok tekintetében. Bár a várakozásoknak ez a szerződés sem felelt meg, a keleti bővítés lehetségessé vált ezután.
Melyek az ún. koppenhágai kritériumok? Politikai kritériumok: Stabil demokratikus intézményrendszer; az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése, védelme Gazdasági kritériumok: Az uniós versenyt kiállni képes működő piacgazdaság A jelentkező államnak képesnek kell lennie a tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére. Ebben benne foglaltatik a jogi, intézményi, politikai háttér megteremtése és a monetáris unió Mely tagállamok csatlakoztak az Európai Unióhoz 2004.05.01-én? Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia Mikor lépett életbe a Lisszaboni Szerződés, és mi volt a tartalma? Az Alkotmányszerződés francia és holland népszavazáson történő bukását követően 2007-ben elfogadásra került a Lisszaboni Szerződés, amely felszámolta a hárompilléres rendszert, jogi személyiséggel ruházta fel az Európai Uniót, jogerőre emelte az Alapjogi Chartát, tisztázta az intézményi hatásköröket, bevezette a kettős többségi döntéshozatalt, létrehozta az Európai Tanács elnöki pozícióját, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő tisztséget, valamint az Európai Külügyi Szolgálatot, illetve a külügyek terén érvényre juttatta a kollektív védelem elvét és a szolidaritási kötelezettséget. A szerződés életbe lépése a sikertelen 2008-as ír népszavazás miatt 2009-re csúszott. Az egykori Alkotmányszerződés ratifikációját is akadályozó Egyesült Királyság, Lengyelország és Csehország az Alapjogi Charta kapcsán különleges bánásmódban részesülhetett. Melyek az Európai Unió intézményei? Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank, Európai Számvevőszék Melyek az Európai Unió tanácsadó szervei? Régiók Bizottsága, Gazdasági és Szociális Bizottság Melyek az Európai Unió önálló szervei? Európai Beruházási Bank, Európai Külügyi Szolgálat Hol a székhelye és milyen hatáskörökkel bír az Európai Bizottság? Az Európai Bizottság székhelye Brüsszelben található. Alapvetően döntés-előkészítő, javaslattevő, kezdeményező szereppel bír, de kivételes esetekben ellenőrző, képviseleti, döntéshozó, és végrehajtó hatásköröket is ellát. A Bizottság dolgozza ki, terjeszti be az EU költségvetését, és ellenőrzi a források elköltését. Ellátja az EU versenyhatósági feladatait, az unió nemzetközi képviseletét. A közösség helyzetéről folyamatosan jelentést készít. A Bizottság munkáját az Európai Parlament ellenőrzi, annak tartozik beszámolási kötelezettséggel. Hogyan épül fel az Európai Bizottság? A Bizottság vezetője az elnök, aki koordinálja a testület munkáját. (Jelenleg: Ursula von der Leyen). A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő automatikusan a Bizottság alelnöki pozícióját tölti be. A testület tagjai a biztosok, akik a biztosok kollégiumának tagjaiként tárcákkal rendelkeznek, és általában a kormánypártok vezető személyiségei alkotják. A Bizottságot az Európai Tanács nevezi ki 5 évre. A biztosok újra jelölhetők, lemondatásuk csak testületi szinten lehetséges, a Parlament bizalmatlansági
indítványa alapján. A mintegy 30 ezer tisztviselőt foglalkoztató intézmény hivatali struktúrájába a főigazgatóságok, szolgálatok, hivatalok, illetve a biztosi kabinetek tartoznak bele. Hol a székhelye és milyen hatáskörökkel bír az Európai Unió Tanácsa? Az Európai Unió Tanácsának székhelye Brüsszel. Döntéshozó, jogalkotó intézmény, amely a tagállamok képviseletét látja az EU intézményrendszerében. Befolyását folyamatosan nagyobb mértékben osztja meg az Európai Parlamenttel. Tagjai a nemzeti kormányok képviselői (általában a 10 szektoriális tanácsi formációba illő szakminiszterek). A Tanács döntéseit az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER I-II) készíti elő. Sorolja fel az Európai Unió Tanácsának 10 szektoriális formációját! Általános Ügyek Tanácsa; Külügyek Tanácsa; ECOFIN; Bel-és Igazságügyek Tanácsa; Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, Versenyképességi Tanács; Közlekedési, Hírközlési és Energia Tanács; Mezőgazdasági és Halászati Tanács; Környezeti Tanács; Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács Mutassa be a soros Tanács elnökség legfontosabb jellemzőit! Melyik évben és mely tagállamokkal volt egy elnökségi ciklusban Magyarország? Az Európai Unió Tanácsának elnökségét féléves periódusokban váltakozva egy-egy tagállam tölti be. Az adott félévben minden tanácsi formációban a soros elnök tagállam képviselői elnökölnek, kivéve a Külügyek Tanácsában és előkészítő testületeiben. A soros elnökség képviseli a Tanácsot a Bizottság és a Parlament ülésein. Az elnökség előre meghatározott program alapján dolgozik, a hatékonyság okán 18 hónapos ciklusokban, 3 tagállam együttműködésében. Döntéshozatalát leginkább a konszenzus jellemzi, de gyakori a minősített többséget igénylő szavazás, bizonyos érzékeny ügyekben egyhangúlag, eljárási vagy adminisztratív ügyekben pedig egyszerű többséggel. Magyarország 2011 első félévében, Spanyolországot és Belgiumot követte a hármas ciklus zárásaként. Mutassa be az Európai Tanács legfontosabb jellemzőit! A tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács 1974 óta ülésezik rendszeresen. Ez utóbbi a Maastrichti Szerződés óta évente kétszer kötelező számára (közvetlenül az Általános Ügyek Tanácsának ülése után), a Lisszaboni Szerződés pedig a testületet önálló intézményi szintre emelte. Az Európai Tanács határozza meg a közösség stratégiai politikai irányvonalait, ám a jogalkotást megelőző döntéshozatalban nincs szerepe. Tagjai a tagállamok állam- vagy kormányfőin túlmenően a Bizottság elnöke, illetve a testület önálló elnöke (jelenleg: Charles Michel), akit 2,5 évre, minősített többséggel választanak. Döntéshozatali mechanizmusára a konszenzus jellemző. Mikor, melyik szerződés által jött létre, és kit képvisel az Európai Parlament, mi a szerepe, hány tagja van és mely döntéshozatali eljárás jellemzi? Az 1951-ben az ESZAK Közgyűléseként létrejött Európai Parlament az Unió állampolgárainak képviseletét látja el, közvetlenül az adott nemzet állampolgárai által választott képviselők pártfrakcióin keresztül. Az Európai Unió Tanácsának társjogalkotója, és főszabályként a két intézmény döntéshozatalát az együttdöntési eljárás jellemzi. 750 képviselője van, vezetője a Parlament elnöke (jelenleg: David Sassoli).
Melyek az Európai Parlament működésének helyszínei, mi a munkanyelve és hogyan hozza döntéseit az EP? Az Európai Parlament a plenáris üléseket Strasbourgban, a bizottsági üléseket Brüsszelben tartja, a hivatali adminisztrációt végző Főtitkárság pedig Luxembourgban működik. Az EP munkanyelve az EU összes hivatalos nyelve. Döntéseit egyszerű vagy abszolút többséggel hozza. Mit takarnak az egyes jogalkotási eljárások, és mely szavazási rendszerekkel párosulnak? A jogalkotási eljárások a Parlamentnek a Tanács melletti társjogalkotói szerepét szabályozzák az egyes döntések esetében. Konzultációs eljárás: a Parlament tehet módosításokat, de nem szavaz leginkább egyhangú szavazással párosul Egyetértési eljárás: a Parlament szavaz, de nem tehet módosításokat egyhangú és minősített többségi szavazással is párosul Együttdöntési (vagy rendes jogalkotási) eljárás: a Parlament szavaz is és módosítást is tehet többnyire minősített többségi szavazással párosul Költségvetési eljárás: egyedi eljárásrend minősített többség (Tanács) Mit jelent a kettős többségi szavazás? Az adott tervezetet a tagállamok legalább 55%-a megszavazza, és a megszavazó tagállamok lefedik az Unió népességének 65%-át. Sorolja fel az Európai Parlament képviselőcsoportjait! Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben Renew Europe Group Európai Konzervatívok és Reformerek Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal Zöldek/Európai Szabad Szövetség Identitás és Demokrácia Melyik szerződéssel jött létre és hol székel az Európai Unió Bírósága és melyek a szervezeti egységei? Az Európai Unió Bírósága 1951-ben az ESZAK szerződéssel jött, székhelye Luxembourgban található, szervezeti egységei a Bíróság, a Törvényszék és a különös hatáskörű törvényszékek. Mi az Európai Számvevőszék és hol található a székhelye? Az Európai Számvevőszék az Európai közösségi pénzügyek ellenőrzésével megbízott független testület, melynek székhelye Luxembourg. Milyen intézményekből épül fel a Központi Bankok Európai Rendszere, és mik a fő feladatai? A Központi Bankok Európai Rendszere az Európai Központi Bankból és az eurozónán belüli és kívüli tagállamok jegybankjaiból áll. Feladatai: az Unió monetáris politikájának kialakítása, végrehajtása, a devizaügyletek irányítása, a tagállamok devizatartalékainak őrzése és kezelése, a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. Melyik szerződés hozta létre az Európai Beruházási Bankot, hol található a székhelye, kik a fő részvényesei, és mi a fő feladata?
1957-ben a Római Szerződés hozta létre az Európai Beruházási Bankot, melynek székhelye Luxembourgban van. Fő részvényesei a tagállamok, piaci pénzhez kötvénykibocsátáson keresztül jut. Legfőbb feladata az uniós célokkal összhangban lévő beruházások finanszírozása. Hol székel és milyen feladatot lát el az Európai Külügyi Szolgálat, ki a vezetője és milyen további pozíciókat tölt be? A brüsszeli székhelyű Európai Külügyi Szolgálat az Európai Unió külügyi apparátusa. Vezetője a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke és a Külügyek Tanácsának elnöke. Melyik szerződés hozta létre a Gazdasági és Szociális Bizottságot, hol a székhelye, mi a feladata, és mely 3 fő csoportból áll? A Gazdasági és Szociális Bizottságot 1957-ben a Római Szerződés hozta létre, székhelye Brüsszel. Feladata a munkaadók, a munkavállalók és egyéb érdekvédelmi szervezetek, mint szociális érdekcsoportok bevonása a gazdaság- és szociálpolitikai döntésekbe. Hol van a Régiók Bizottsága székhelye, mi a feladata, és kik lehetnek a tagjai? A brüsszeli székhelyű Régiók Bizottsága az EU független Tanácsadó szervezete, melynek 350 fős tagságát a tagállamok egyes térségeinek demokratikusan megválasztott lokális vagy regionális önkormányzati képviselőik alkotják. Mely szerződés hozta létre az Európai Ombudsman intézményét, mi a feladata, hol a székhelye? Az Európai Ombudsman intézményét a Maastrichti Szerződés hozta létre, Strasbourg székhellyel. A független intézmény feladata az EU-t érintő hivatali visszásságok feltárása. Az ombudsmant csak természetes személyek, társadalmi és gazdasági szervezetek kereshetik fel (kormányok, önkormányzatok nem). Mit jelent a hatáskör átruházás elve az EU-szerződés 5. cikke szerint? A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad. Mit jelent a szubszidiaritás elve az EU-szerződés 5. cikke szerint? A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Mit jelent az arányosság elve az EU-szerződés 5. cikke szerint? Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.
Melyek az Európai Unió elsődleges jogforrásai? Az alapító szerződések: Az Európai Unióról szóló szerződés, Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Hogyan csoportosíthatók az Európai Unió másodlagos jogforrásai? Kötelező: rendelet, irányelv, határozat Nem kötelező: ajánlás, vélemény Kül- és biztonságpolitika: általános iránymutatások, határozatok Jogalkotási jogi aktusok Nem jogalkotási jogi aktusok o Felhatalmazáson alapuló o Végrehajtási Milyen többletjogokkal jár az uniós polgárság? - Szabad mozgás, utazás - Helyhatósági, illetve EP választásokon választás és választhatóság - EU-n kívüli országban igénybe vehető bármely tagállam diplomáciai képviselete - Petíció benyújtása az EP-nek, jogorvoslat kérése az ombudsmantól - Saját nyelvén fordulhat az Unió intézményeihez (és saját nyelvén jogosult válaszra) - Diszkriminációmentesség, egyenlőség - Képviseleti demokrácia az Európai Parlament révén - Részvételi demokrácia a Bizottság felé benyújtott polgári kezdeményezések révén Mik az Alapjogi Charta preambuluma szerint a közös értékek és a hosszú távú célok az Európai Unióban? Közös értékek: emberi méltóság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás Hosszú távú cél: szabadság, biztonság és jog érvényesülésének térsége, kulturális sokszínűség megőrzése Hogyan épül fel az emberi alapjogok hierarchiája azok korlátozhatósága szerint? emberi méltósághoz, élethez való jog szabadságjogok hagyományos politikai és polgári jogok gazdasági és szociális jogok Sorolja fel a négy alapszabadságot! Az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke- és fizetési műveletek szabadsága. Mit takar a maastrichti kritériumok közül az Árstabilitás: infláció növekedése 1,5%-nál jobban nem haladhatja meg a 2 legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagát Kamat-konvergencia: hosszú lejáratú kamatláb 2%-nál jobban nem haladhatja meg a 3 legalacsonyabb inflációjú tagország átlagát Árfolyam-stabilitás: 2 évig nem értékelik le a nemzeti valutát az árfolyam-lebegtetési mechanizmusban Stabil kormányzati pozíciók: Költségvetési hiány < GDP 3%-a Államadósság < GDP 60%-a
Sorolja fel a közös valuta előnyeit + Árfolyamkockázatok teljes kiszűrése + Alacsony infláció, csökkenő kamatláb könnyebb adósság-finanszírozás, beruházási kedv növekedése + Spekuláció kivédése + Átváltással kapcsolatos tranzakciós költségek megszűnése + Jegybanki tartalékok felszabadulása + EU monetáris autonómiájának, világgazdasági súlyának növekedése + Pozitív hatás az integráció többi területére is hátrányait - Önálló tagállami monetáris politika megszűnése - Fiskális politika mozgásterének csökkenése (kritériumok) Melyek az Európa 2020 stratégia prioritásai? Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Milyen pénzügyi keretekből épül fel az EU költségvetése, és a közösségi GDP mekkora hányada kerül újraelosztásra? A költségvetés egy 7 évre szóló többéves pénzügyi keretből, és 1 évre szóló éves költségvetési keretből épül fel. Az EU-s GDP 1%-ának redisztribúciója történik. Hogyan épül fel az EU költségvetésének bevételi oldala a 2014-2020-as periódusban? Hagyományos saját források 14% Vámok, mezőgazdasági vámok, cukorilletékek Hozzáadottérték-adó alapú saját forrás 14% ÁFA bevételek (0,3%-os kulcs) Bruttó Nemzeti Jövedelem (GNI) alapú forrás 70% Egyéb bevételek 2% Sorolja fel a fejlesztéseket finanszírozó alapokat! Strukturális alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap (regionális és városfejlesztés) Európai Szociális Alap (társadalmi befogadás és jó kormányzás) Kohéziós Alap (a kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciája) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap Sorolja fel az Európai Unió jelképeit! Európai zászló: kék alapon egy kört alkotó 12 aranyszínű csillag Európai himnusz: Beethoven IX. szimfóniájából az Örömóda Európa-nap: május 9. EU jelmondata: Egyesülve a sokféleségben