MINDEN A KÖTELEZŐ NAV ADATSZOLGÁLTATÁSRÓL

MINDEN A KÖTELEZŐ NAV ADATSZOLGÁLTATÁSRÓL CÉGMENDZSER AKADÉMIA KÜLÖNKIADÁS Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna adószakértővel --== a beérkező kérdésekre adott válaszok ==-- 2018. június

ÁFA ÖSSZEGÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Ha nem haladja meg az áfa tartalom a 100e forintot, akkor is kell alkalmazni? Nem, akkor nincs adatszolgáltatási kötelezettség. Ez a törvénymódosítás csak a 100e forint fölötti számlákat érinti. Akkor is kell regisztrálni, ha nem éri el az áfa tartalom a 100 eft-ot? A regisztrációnak az első adatszolgáltatásra kötelezett számla kiállítása előtt kell megtörténnie. Így nincs gond, ha most nem regisztrál, de van abban kockázat, hogy egy hirtelen számlakibocsátás történik, és a számla lezárása utáni regisztráció már késő. Ha valaki úgy akarja elkerülni az adatszolgáltatást, hogy pl., egy fuvarozó a havi számlázásról áttér a 2 hetente történő számla kiállításra, ilyenkor mi van. Összeadódik, vagy nem? A kimenő számlák adatszolgáltatása kizárólag a számlában levő áfatartalomra utal, így azokat egy bizonyos időszakon belül nem kell összeadni. Ha egy vevő részére több számlát állítunk ki, melyek egyesével 100e áfa tartalom alatt vannak, de 1 hónap alatt akár a 400e-500e Ft-ot is elérik. Ekkor mi a teendő? Ebben az esetben a számlakibocsátónak nincs adatszolgáltatási kötelezettsége. Ha egy cégtől egy időben több kisebb számlát kapok. A számlák ÁFA összege nem éri el a 100 e Ft ot, de a számlák összege meghaladja a 100Ft-ot ilyenkor is azonnal be kell küldeni? Számlabefogadói oldalról megmarad az áfabevallásban levő kézi adatszolgáltatás, ráadásul a befogadói oldalon az egy adóelszámolási időszakba tartozó, azonos szállítótól érkező számlákat össze kell számítani. Folyamatos számlázás esetén teljesítés 07.10, kelt 06.30, kézzel írott számla esetén ezt már kell jelenteni? Június 30-án még nem tud megtörténni az online adatszolgáltatás, így ebben az esetben még megengedett a július áfabevallásban történő kézi adatszolgáltatás. (Ahogyan eddig is volt.) Júniusi teljesítésű számlát júliusban állítunk ki. Áfa 100 e ft feletti. Kötelező az adatszolgáltatás? Teljesítés v. számlázási dátum számít? A júliusban kiállított számláról már menni fog az adatszolgáltatás automatikusan, így az adózó választása, hogy ezt a számlát a júniusi bevallásban a megszokott módon is feltüntetni, vagy nem. A már kiállított számláknál, melyeknek a teljesítése (folyamatos) július, az adatszolgáltatás fennáll? Vagy a számla kelte a mérvadó? A számla kiállításakor a rendszer még nem képes adatot fogadni, így az online adatszolgáltatás nem valósul meg. Ekkor marad az eddigi áfabevallásban kimutatott adatszolgáltatás. ELLENÖRZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Hol tudom ellenőrizni, hogy teljesült az adatszolgáltatásom? Az onlineszámla webfelületen lehet majd indítani lekérdezéseket. Kapok visszajelzést a számla beérkezéséről? Nem. 2

REGISZTRÁCIÓVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A számlázó programot használóknak minden esetben regisztrálni kell? A regisztrációnak az első adatszolgáltatásra kötelezett számla kiállítása előtt kell megtörténnie. Mi a teendő, ha egy cégnek két számlázó programot használ? Két technikai kódot kell kérnie. Online számlázási rendszert használva (felhőalapú számlázás) esetén a technikai felhasználót hogyan kell regisztrálni? A feladat itt is ugyanaz. A technikai felhasználóra kapott kódokat kell a programnak megadni. Az előadásban arról volt szó, hogy a cégvezetőnek kell regisztrálni. A rendszer elfogadta az én regisztrációmat, mint állandó meghatalmazott. A nevem alatt több vállalkozás adatai megjelent. Lehet, hogy ennek ellenére mégsem tudok majd adatot szolgáltatni? Ezek olyan cégek, akiknél havi egy db kézi számla van, de az Áfa tartalom meghaladja a 100 e Ft-ot. De. Az állandó meghatalmazással rendelkezőknek lehet elsődleges felhasználói jogosultsága. Annak a cégnek is be kell regisztrálni, aki már olyan számlázó programot használ, ami tud adatot szolgáltatni a NAV-nak? Jelenleg nagyon sok program képes már adatot szolgáltatni, de a NAV még nem képes fogadni. A regisztrációra azért van szükség, hogy az adózó-program-háromszög egymást felismerje, azonosítható legyen. A számlázó programunk szerverről megy. Ebben az esetben is "ahány gép, annyi technikai felhasználó szükséges? Nem. Hogyan tudom megoldani, hogy egy elsődleges felhasználóhoz hozzárendeljek 3 céget is? 3 cég = 3 regisztráció? Nem, ebben az esetben egy új regisztrációt kell indítani, de amikor a felhasználónevet kérdezi, akkor felteszi a rendszer ezt a kérdést: Kívánja a regisztrációt meglévő felhasználóval végezni?. A meglévő felhasználónév és jelszó megadásával kell továbblépni. Ha mindig az ügyvezető szolgáltat adatot a kézi számlákról, a saját ügyfélkapujáról, akkor elég csak egy elsődleges regisztráció? Igen. Könyvelők részére lekérdezési és exportálási csak másodlagos regisztrációval lehetséges? Nem szeretnénk felvállalni, hogy mi rögzítsünk számlákat csak lekérdezni és exportálni akkor a beállításoknál ez lehetséges, és ha a vállalkozó nem teljesíti a kötelezettségét, minket nem vehetnek elő ezért? A könyvelők másodlagos felhasználói jogosultságot kaphatnak. Itt az elsődlegesnek kell megadni, hogy mire ad jogosultságot: - Számlák exportálása - Technikai érvénytelenítés jóváhagyása - Bejelentkezés - Adóalany lekérdezése - Számlák lekérdezése Ezek akár egyesével is kiválaszthatók, tehát korlátozható a jogosultság. 3

Lehet technikai felhasználó mellett másodlagos felhasználót is fölvenni? Elsődleges felhasználónak lehet regisztrálni a könyvelőirodát és másodlagos felhasználónak az ügyvezetőt? Bármennyi felhasználót fel lehet venni. Könyvelőiroda csak akkor lehet elsődleges, ha állandó meghatalmazása van. Ekkor ő adhat másodlagos jogosultságot az ügyvezetőnek (Nagyon nem ajánlott megoldás!!!!). Mi a helyzet a nem magyar állampolgárságú ügyvezetőkkel? Cégkapus regisztrációt cégkapu- megbízottként a könyvelő készítette, így nekik (ill. van ilyen magyar állampolgárságú ügyvezetőnk is) jelenleg nincs ügyfélkapujuk, vélhetőleg nem is szeretnének! Állandó meghatalmazással a könyvelő is regisztrálhat. A vállalkozásunk 6 másik vállalkozásnak végez szolgáltatásként számlázást. Mindegyik vállalkozás beregisztrál, a vállalkozásunkat mindegyik partnernél fel kell vinni másodlagos felhasználónak, illetve ezt, hogyan kell értelmezni? Ha kézi adatszolgáltatás lesz, akkor másodlagos, ha gépi adatszolgáltatás lesz, akkor pedig technikai felhasználót kell kérniük, és Önök felé megadni. Ezt kell a számlázó programba beírni. Ugyanazon számlázó programmal több telephelyről számlázunk, minden telephely egy technikai felhasználóval működhet az átadás? Igen. Két telephelyen működik a számlázó program, mind a két helyre külön kell regisztrálni? Regisztrálni a céget kell, de technikai felhasználót lehet többet kérni. 4

PÉNZTÁRGÉPPEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A készpénzes számlák beütésre kerülnek a pénztárgépbe. Július 1-től a készpénzes számlák kerüljenek ki ebből a gyakorlatból, vagy csak a 100 ezer Ft áfa tartalmú számláknál ne üssék a pénztárgépbe? Itt ugye kétszeres adatszolgáltatás lenne, hiszen jelenti a pénztárgép, és a számláról adatot kell szolgáltatni. Vagy egyszerűen július 1-től, ha készpénzes vásárlás történik és számlát kér a vevő, ne üssék a pénztárgépbe. Ha a számlás értékesítéseket nem ütjük be a pénztárgépbe, akkor egy helyszíni ellenőrzésen kell azt megvalósítani, hogy a nyugta + számla + váltópénz = kasszában levő pénz. Ezzel viszont a navos rendszerben nem lesz magasabb adóalap, mint az áfabevallásban, ami megelőzheti a célzott ellenőrzést. Magánszemélynek történő értékesítésről, ha a vevő számlát kér Július 1-től nem szabad rögzíteni a pénztárgépbe? Áfás tételként ugye nem, de a készpénzállomány egyezősége miatt nem adóügyi bizonylatként szükséges a rögzítése? Nem szükséges az adóügyi bizonylat rögzítése. Meg kell valósítani a nyugta + számla + váltópénz = kasszában levő pénz összefüggést. Mit kell azzal az online számlával, amit pénztárgépbe is beütnek, kétszer megy az adat a NAV felé? Elvileg nem tilos, de az ellenőrzéskor ezt a gyakorlatot bizonyítani kell. Aki pénztárgép használatra kötelezett, és pl. elad egy tárgyi eszközt, azzal mi a helyzet? Ugyanúgy be kell regisztrálni a pénztárgép használatra kötelezettnek is? A pénztárgépbe az adott pénzátvételi helyen történő értékesítéseket kell rögzíteni. A pénztárgépes értékesítés mellett a cégnek lehet más kp-s bevétele, de ezt nem kell beütni a pénztárgépbe. A NAV-OS SZÁMLÁZÓ PROGRAMMAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A NAV számlázó programját jelenteni kell a SZAMLAZO nevű nyomtatványon? Nem kell. Mikor jelenik meg a NAV-os számlázó program? Várhatóan 07.01. Mi a különbség (mennyivel jobb-rosszabb lehet) a NAV ingyenes online számlázó programja? Könyvelő cég vagyunk, sok ilyen kérdést kaptunk! A különbség akkor látható, ha tudjuk, hogy mihez képest. Van a piacon sok, egyébként ingyenes számlázó program, amikor látjuk a nav-osat, akkor látjuk a használhatóságot. 5

KÜLÖNBÖZŐ CÉGFORMÁKKAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK EVA (ÁFA-s)-ra is vonatkoznak ugyanúgy az online adatszolgáltatási szabályok? Igen, az evások is áfát hárítanak át, így rájuk is vonatkozik az adatszolgáltatás. Mi a teendő az EVA-s vállalkozókkal? ÁFA bevallást kell készíteni? Nem, az evások nem készítenek áfabevallást, de adatszolgáltatásra kötelezettek. Mi történik a KATÁS-ás főfoglalkozású egyéni vállalkozás esetében? Az attól függ, hogy áfás-e. Ha igen, akkor regisztráljon minél hamarabb. Katásoknak nem kell jelenteni, de regisztrálni kell-e? A katás adózási forma e tekintetben irreleváns. Azt kell nézni, hogy áfás számlát állít-e ki, vagy nem. Nem ÁFÁ-s KATA vállalkozónak is regisztrálnia kell? Vagy csak amikor számlája lesz? Nem kötelező regisztrálni. A regisztrációnak az első adatszolgáltatásra kötelezett számla kiállítása előtt kell megtörténnie. A tárgyimentes/házorvos/ számlázásra is vonatkozik? Aki nem hárít át áfát a kiállított számlájában, annak nincs adatszolgáltatási kötelezettsége. Ügyvédi Iroda képviselője hogy regisztrálhat? Az adószámához tartozó, navnál bejelentett képviselő lesz az elsődleges felhasználó. Áfa mentes vállalkozás, alkalmazottak nélkül. Kell-e? Amíg nem állít ki áfás számlát, addig nem kell. Egyéni vállalkozó, nincs cégkapuja, hogy regisztrál az online felületen? A regisztráció nem cégkapuhoz kötött, simán tud regisztrálni. Mi történik, ha az egyéni vállalkozó magánszemélynek vallja magát, de mégis berakja majd a könyvelésébe? A NAVos adatbázisokból ki fog derülni, hiszen a számlakibocsátó nem adott adatot, de a számlabefogadónak kell adatot szolgáltatni a nagyobb számlákról, így a NAVos rendszerben kiderül a hiba. Mi történik akkor, ha magánszemélynek adok számlát a háza építésére? A magánszemélyek felé történő értékesítésről nem kell adatot szolgáltatni. Őstermelőknek kiadott számlát kell-e jelenteni? Igen, a vevőnek van adószáma, amire tekintettel vásárol, így bekerül az adatszolgáltatásba. 6

SZÁMLÁZÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Az egyik üzleti partnerünk az alábbi kérést intézte hozzánk: Az Önök cége és a Kft. között érvényben lévő Önszámlázás / Self Invoice megállapodás alapján a fentiek miatt tisztelettel kérjük Önöket, hogy a NAV éles rendszerében igényeljék meg részünkre a technikai felhasználó azonosítót, amit a hozzátartozó jelszóval együtt küldjenek meg részünkre legkésőbb 2018. jún.29-ig, hogy a szükséges beállításokat megtehessük. Abban kérném a segítségét, hogyan mi ennek a menete? A képviselőnek (vagy állandó meghatalmazottnak) el kell végeznie a regisztrációt, majd kérnie kell egy technikai felhasználót. A kulcsgenerálás után kapott kódokat kell megadni a partner cégnek, aki a számlázást végzi. Helyettes számlázásnál (önszámlázás) mi a megoldás? A képviselőnek (vagy állandó meghatalmazottnak) el kell végeznie a regisztrációt, majd kérnie kell egy technikai felhasználót. A kulcsgenerálás után kapott kódokat kell megadni a partner cégnek, aki a számlázást végzi. Július 1-től hogyan kezeljük a bolti kp-s bevételt, amiről számlát kér a vevő, és a számla ÁFA tartalma meghaladja a 100 eft-ot? A számlázó program automatikusan adatot szolgáltat a kiállított számláról július 1-től. Ha beütjük a pénztárgépbe, akkor az online pénztárgépből is bekerül a NAV rendszerébe. Ha nem ütjük be a pénztárgépbe, akkor nem fog egyezni a kassza. Nagy forgalmú kiskereskedelmi boltról van szó, magánszemélyeket és vállalkozásokat is kiszolgálunk. Eddig minden kp-számlát beütöttünk a pénztárgépbe, a nyugtát a másolati példányhoz tűztük. A könyvelés bizonylata a napi pénztárjelentés volt. Okoz-e duplikációt, ha megmarad az eddigi gyakorlat? A duplikáció eddig is megvolt, csak a NAV nem vette észre. Ha marad ez a gyakorlat (ami nem tilos), akkor egy célzott ellenőrzésen ennek az eltérésnek a tényét kell nyilatkozatba foglalni, és ha nem találnak más hibát, akkor elfogadják a magyarázatot. Ha a számlás értékesítéseket nem ütjük be a pénztárgépbe, akkor egy helyszíni ellenőrzésen kell azt megvalósítani, hogy a nyugta + számla + váltópénz = kasszában levő pénz. Ha ez egyezik, akkor ez a vizsgálat is megállapítás nélkül zárul. Aki eddig csak papíralapú számlát állított ki, annak be kell szereznie egy számlázó programot? Nem kötelező, nagyobb számlákról vállalnia kell a kézi adatszolgáltatást. Átutalási számlák esetében is kell adatot szolgáltatni? Igen, a fizetési módot tekintve nincs különbség a kötelezettségben. Fordított adózású számlát ritkán állítunk ki. A NAV nem kéri ezen számlák átadását. Átadhatóak ezek a számlák, vagy valahogyan le kell válogatni, vagy nem fogadják. Ugyanez a helyzet az EU-ba kimenő és a magánszemélyeknek kiállított számlákkal. Az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag a 100 ezer forintot elérő vagy meghaladó áfatartalmú számlákra vonatkozik. A fordított adózású vagy EU-s számlák esetében nincs kötelező adatszolgáltatás. Az viszont az adózó döntése, hogy azokat a számlákat is beemeli-e az adatszolgáltatásba, ami egyébként nem lenne kötelező A díjbekérőkkel és fordított áfás számlákkal kapcsolatban mi a helyzet? A díjbekérő nem számla, a fordított adózású számlákat pedig nem kell jelenteni. Díjbekérőből készült előlegszámla már jelentési kötelezettség alá eshet. 7

A hibás számlákat visszaküldi a NAV. Hibás lehet az adószám. A cégbíróság rendszerével egyezteti a NAV. Csak az adószámot vagy a nevet is? Előfordulhat, hogy név elírása miatt is hibaüzenet jön? Erre nincs gyakorlat, de véleményem szerint a név pontos egyezése közel lehetetlen feladat. Áfa bevallás összesítő jelentésében (M-es lap) jelenteni kell továbbra is a kimenő és bejövő számlák 100 e ft feletti adatait? A 100 eft-ot elérő számlák esetén a részletező oldalakat is ki kell tölteni? (1865M-01,02 lapok) A kimenő számlák jelentése elmarad, hiszen az online rendszerbe kerül át. A bejövő számlák jelentési kötelezettség az eddig megszokott módon, 100 eft-os határérték felett megmarad. A bejövő számlákról is kell adatot szolgáltatni, vagy csak a cég által kiállított számlákról kell? A bejövő számlák adatszolgáltatás az áfabevallásban marad, ahogyan eddig is volt. A bejövő számlákat továbbra is a 1865 M lapján jelenteni kell, ha az áfa legalább 100.000 Ft? Igen, de itt az elszámolási időszakon belül azonos szállítótól kapott számlákat össze kell számítani. Számla befogadóként a több 100e Ft áfa tartalmú számláról a 1865M lapot ki kell tölteni? Igen. Befogadó adóalanynál a 1865M-en, ha nem lehet levonni az Áfa-t a bevallásban, akkor bekerül-e a 1865M adatszolgáltatásba? Ha egyáltalán nincs levonási jog, akkor nem kell beállítani. Ha részleges vagy teljes levonási jog van, akkor a teljes áthárított adó összegét kell nézni, és ha az eléri a 100 eft-ot, akkor adatot kell szolgáltatni. Jelenleg az előlegszámlás végszámla nettó, áfa, bruttó értékei 0,00-t mutatnak. Ebben az esetben hogyan és milyen sorok töltődnek fel a NAV rendszerébe? A számlának valamennyi sora bekerül a rendszerbe, így bár a vége nulla, a tényleges teljesítés és az előleg sora is rögzítésre kerül. Mi van, ha résszámlázás történik, és a részszámla összege nem éri el a 100 ezer Ft-os áfát, de a teljes számla összege eléri, ill. meghaladja a 100 ezer Ft-os áfa összeget? Részszámlák esetében minden egy számlát önállóan kell nézni, így csak azokat kell jelenteni, amelyek áfatartalma eléri a 100 eft-ot. A pénzforgalmi elszámolású számlákat hogyan kell bevallani? A számla kiállításakor rájuk is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség. Arról a számláról is kell adatot szolgáltatni ahol az áthárított áfa összege ugyan eléri vagy meghaladja a 100.000,- forintot de levonási jogom 100.000,- forintnál kisebb összegre van? Igen, sőt az adatszolgáltatásnak nem a levonási jogról kell szólnia, hanem a teljes áthárított adóról. A kézzel írott számlák feltöltésének mi lesz a menete? A regisztráció után megtalálható az a felület, ahol a számlákat rögzíteni lehet. Ez a funkció 07.01 után lesz aktív. Kézi számlát szkennelve, vagy másolva nem lehet beküldeni? Nem. EV. vidéken dolgozik 1-2 hétig, akkor hogyan jelenti le az esetlegesen leadott, kiállított számlát a NAV-nak? Vidéken is van internet. A határidő alól nincs mentség. Hogyan kivitelezhető, hogy CSAK a 100e ft feletti számlák kerüljenek továbbításra a NAV felé? A program lesz képes ezeket leválogatni. 8

Ha áfa köteles és áfa körön kívüli tétel is szerepel egy számlán, mindkettőt be kell tenni az adatszolgáltatásba? Ha a számlában összesen van 100 eft-ot elérő áfatartalom, akkor a számla teljes tartalmát rögzíteni kell. Személygépkocsik esetében a le nem vonható áfáról is kell befogadóként adatot szolgáltatni? Számlabefogadóként az áfabevallás mellékletében azokat a számlákat kell jelenteni, ahol akár részben van levonási jogosultság. Lehet-e a számla szövegében pl. szállítás teljesítés-igazolás alapján, 1 db nagyobb összeget feltüntetni (kézi számlánál ez alkalmazott cégünknél), mellé kell-e tenni a hivatkozott dokumentumot? Az adatszolgáltatási funkció számomra még nem tesztelhető, de feltételezem, hogy a termék megnevezése mező szabadon szerkeszthető. Reprezentációt tartalmazó költségeknél (nagyobb rendezvények esetén), amit leadózunk (szja, eho), de nem vonjuk le az áfáját, kell adatot szolgáltatni? Számlabefogadóként az áfabevallás mellékletében azokat a számlákat kell jelenteni, ahol akár részben van levonási jogosultság. Ahol nem vonunk le semmilyen áfát, nincs jelentési kötelezettség. A kiállítónak nem kell az ugyanannak a vevőnek több 100e Ft áfa tartalmú számlákról adatot szolgáltatni, akkor a befogadónak miért. Nem fog összefutni a két adatszolgáltatás! Erre nincs válasz, régóta így van. A két adatszolgáltatás között nincs minden esetben logikai kapcsolat, csak alapvető ellenőrzésekre jó. (pl. a számlabefogadó jelent, de a számlakibocsátó nem.) Abban az esetben, ha viszonteladó vagyok és külföldre állítok számlát, akkor is kell adatszolgáltatást tennem? Az adatszolgáltatásba olyan számlák kerülnek be, amelyeknek az áfatartalma eléri a 100 eft-ot. 2018.07.02-án 1 000 000 Ft előleget kapunk. Erről számlát állítunk ki, melynek ÁFA tartalma 212 598 Ft. Ez a számla adatszolgáltatási kötelezettség alá esik. Ez tiszta sor, mert ÁFA összege eléri-meghaladja a 100 000 Ftot. Kérdésem, hogy a végszámla, amit 2018.07.10.-én állítunk ki (mert akkor van a teljesítés) és az alábbiak szerint néz ki adatszolgáltatási kötelezettség alá esik-e? Nettó ÁFA Bruttó Szolgáltatás ellenértéke: 1 000 000 270 000 1 270 000 Ft Le előleg: - 787 402-212 598-1 000 000 Ft Fizetendő: 212 598 57 402 270 000 Ft Számomra azért kérdéses az adatszolgáltatási kötelezettség ennél a számlánál, mert a számla ÁFA értéke 57 402 Ft ami nem éri el a 100 000 Ft.-ot, de ha a szolgáltatás ÁFA értékét önmagában nézem az eléri meghaladja a 100 000 Ft-ot ( mert 270 000 Ft ). Az 1 MFt értékhatáros adatszolgáltatásnál is mindig bajban voltam az előleget is tartalmazó számlákkal, mert számomra nem volt egyértelmű a kitöltési útmutatóban szereplő leírás. (ahol értelmezésem szerint ebből a fenti számlából a szolgáltatás ellenértéke sor adatait kellett szerepeltetni, míg az előleg sor miatt semmi teendő nem volt) Lehet, hogy már ezt is elszúrtam? A navos tájékoztatók szerint a végszámlában az ügylet teljes adóalapját és adóját kell vizsgálni. Ha ez eléri a 100 eft-ot, akkor a végszámláról is kell adatot szolgáltatni. Az előleg esetében akkor van adatszolgáltatási kötelezettség, ha az áfatartalom eléri a 100 eft-ot. A példa szerint az előleg időszakában 212.598 Ft-os nagyságrend miatt kell adatot adni, ma végszámlában pedig a 270 eft-os nagyságrend miatt. Ezen dokumentumban foglaltak nem minősülnek tanácsadásnak és semmilyen módon nem használhatók fel jogalapnak. Kérdéseire pontos és cég specifikus válaszokért lépjen kapcsolatban könyvelőjével, mert ő látja át cégét. 9