1. témakör A minőségügy és a mérésügy alapfogalmai. A minőségügy és a mérésügy jogi és szervezeti szabályozása, szervezeti és intézményi rendszere TARTALOMJEGYZÉK 1.1 A minőségügy és a mérésügy alapfogalmai... 2 1.1.1 Alapdefiníciók... 2 1.1.2 Minőségügyi, mérésügyi értelmező és szakszótárak, fogalom meghatározási források... 6 1.2 A minőségügy és a mérésügy jogi és szervezeti szabályozása... 6 1.2.1 A minőségügy és a mérésügy jogi szabályozása... 7 1.2.2 Mérésügy... 7 1.2.3 Nemzeti szabványosítás... 8 1.2.4 Nemzeti akkreditálási rendszer... 9 1.3 A minőségügy és mérésügy szervezeti és intézményi rendszere... 10 1.3.1 Minőségügyi és mérésügyi nemzetközi és európai szervezetek... 10 1.3.2 Magyar Minőségügy és Mérésügy Intézményrendszere... 11 1.3.3 Társadalmi, tudományos, műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek... 12 1.4 Minőségi követelmények előírási módjai... 12 1
1.1 A minőségügy és a mérésügy alapfogalmai 1.1.1 Alapdefiníciók A minőség és a minőségügy kiemelt szerepű alapfogalmai értelmezését az EOQ MNB 1998-ban Budapesten kiadott A minőségügy nemzetközi értelmező szótára alapján az alábbiakban ismertetjük: MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. 1. Szerződéses esetben, mint például a nukleáris biztonság vonatkozásában, az igényeket előírják, ugyanakkor más esetekben az elvárt igényeket fel kell mérni és meg kell határozni. 2. Számos esetben az igények idővel megváltozhatnak, ez szükségessé teszi a minőségi követelmények időszaki átvizsgálását. 3. Az igényeket rendszerint előírt kritériumokkal rendelkező jellemzőkké alakítják át (lásd minőségi követelmények). Az igények tartalmazhatják például a teljesítőképesség, a használhatóság, a megbízhatóság (hibamentesség, karbantarthatóság, karbantartás-ellátás), a biztonság, a környezet (lásd társadalom követelményei), a gazdaságosság és az esztétika szempontjai. 4. A minőség fogalmát nem helyes önmagában használni összehasonlító értelemben a kiválóság fokának kifejezésére, sem mennyiségi értelemben, sem műszaki értékelések esetében. Ezeknek a jelentéseknek a kifejezésére minősítő jelzőt kell alkalmazni. Például a következő szakkifejezések használhatók: a) relatív minőség, amikor az egységeket viszonyítási alapon a kiválóság foka szerint vagy összehasonlító értelemben rangsorolják (nem tévesztendő össze a fokozattal); b) a minőség szintje mennyiségi értelemben (ahogy ez az átvételi mintavételnél használatos) és a minőség mérőszáma, pontos műszaki értékelések esetén. 5. A kielégítő minőség elérése kiterjed a minőséghuroknak, mint egésznek minden szakaszára. Ezeknek a különböző szakaszoknak a minőséghez való hozzájárulását néha külön-külön is meghatározzák a kihangsúlyozás érdekében: például az igények meghatározásából adódó minőség, a termék tervezéséből adódó minőség, a megfelelőségből adódó minőség, a termék egész élettartama alatti kiszolgálásból adódó minőség. 6. Néhány hivatkozásban a minőség értelmezése: használatra való alkalmasság, célnak való megfelelőség, a vevő igényeinek kielégítése vagy a követelményeknek való megfelelősé. Ezek a fentiek szerint meghatározott minőségnek csak bizonyos vonatkozásait tükrözik. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (quality assurance) A minőségügyi rendszeren belül alkalmazott és szükség esetén igazolt minden tervezett és módszeres tevékenység, amely megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy az egység teljesíti a minőségi követelményeket. 2
1. A minőségbiztosításnak egyaránt vannak belső és külső céljai: a) belső minőségbiztosítás: a szervezeten belüli minőségbiztosítás bizalmat ébreszt a vezetőségben; b) külső minőségbiztosítás: szerződéses vagy más kapcsolatokban a minőségbiztosítás bizalmat ébreszt a vevőkben vagy másokban. 2. Egyes minőségszabályozási és minőségbiztosítási tevékenységek egymással kapcsolatban vannak. 3. Ha a minőségi követelmények nem tükrözik teljes mértékben a felhasználó igényeit, akkor előfordulhat, hogy a minőségbiztosítás nem ébreszt kellő bizalmat. MINŐSÉGHUROK (quality loop) Olyan, egymással kölcsönhatásban lévő tevékenységek elvi modellje, amelyek a különböző szakaszokban hatnak a minőségre, az igények megállapításától egészen annak értékeléséig, hogy ezeket az igényeket kielégítették-e vagy sem. A minőségspirális hasonló jelentésű fogalom. MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK (requirements for quality) Az egység jellemzőire vonatkozó igények kifejezése vagy átalakítása mennyiségileg (vagy minőségileg) meghatározott körülmények összességére, hogy lehetővé váljon megvalósításuk és vizsgálatuk. 1. Lényeges, hogy a minőségi követelmények tökéletesen tükrözzék a vevő meghatározott és elvárt igényeit. 2. A követelmények fogalma egyaránt kiterjed a piacra alapozott és a szerződéses követelményekre, valamint a szervezet belső követelményeire. Ezeket lehet továbbfejleszteni, részletezni és korszerűsíteni a különböző tervezési szakaszokban. 3. A jellemzőkre vonatkozó, mennyiségileg meghatározott követelmények felölelik például a névleges értékeket, a gyártó által közölt adatokat, a megengedett eltéréseket és tűréseket. 4. A minőségi követelményeket funkcionális szakkifejezésekkel kell megadni és dokumentálni kell. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ( quality management) Az általános irányítási feladatköröknek minden olyan tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és feladatköröket, valamint megvalósítja azokat olyan eszközökkel, mint a minőségügyi tervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés, a minőségügyi rendszeren belül. 1. A minőségirányítás a vezetőség minden szintjének feladatkörébe tartozik, de a vezető szerepet a felső vezetőségnek kell vállalnia. Megvalósításába be kell vonni a szervezet minden tagját. 2. A minőségirányításban figyelmet kell fordítani a gazdasági szempontokra. 3
MINŐSÉGPOLITIKA (quality policy) A szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetőség által hivatalosan kinyílvánított általános szándékai és irányvonala. A minőségpolitika a vállalati politika egyik eleme, és azt a felső vezetőség hagyja jóvá. MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS (quality control) Azok az operatív módszerek és tevékenységek, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. 1. A minőségszabályozás magába foglalja azokat az operatív módszereket és tevékenységeket, amelyek egyrészt a folyamat figyelésére, másrészt a nem kielégítő teljesítőképesség okainak kiküszöbölésére irányulnak a minőséghurok összes szakaszában a gazdasági hatékonyság elérése érdekében. 2. Egyes minőségszabályozási és minőségbiztosítási tevékenységek egymással kapcsolatban vannak. MINŐSÉGSZINT (quality level) A minőség mérőszáma mennyiségi értékben kifejezve mint a megfelelő darabok aránya, egy millió egységre vonatkoztatottan a nem megfelelő egységek aránya (ppm). MINŐSÉGI KÉZIKÖNYV (quality manual) Olyan dokumentum, amely meghatározza a szervezet minőségpolitikáját és leírja minőségügyi rendszerét. 1. A minőségügyi kézikönyv vonatkozhat a szervezet tevékenységeinek összességére, vagy annak csak egy részére. A minőségügyi kézikönyv címe és tárgya tükrözi az alkalmazási területet. 2. Minőségügyi kézikönyv általában a következőket tartalmazza, vagy legalább a következőkre tesz utalást: a) minőségpolitika: b) azoknak a személyeknek a felelőssége és hatáskörei, valamint kölcsönös kapcsolatai, akik minőséget befolyásoló munkát irányítják, végzik, igazolják vagy átvizsgálják; c) minőségügyi rendszer eljárásai; d) kézikönyv átvizsgálására, korszerűsítésére és gondozására vonatkozó intézkedés. 3. A minőségügyi kézikönyv mélységében és alakjában változhat, hogy a szervezet igényeit kielégítse. Egynél több kötetből is állhat. A kézikönyv tárgyától függően jelző is alkalmazható, például minőségbiztosítási kézikönyv, minőségirányítási kézikönyv. MINŐSÉGÜGYI MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG /tervezés (quality engineering) A műszaki tevékenységnek az az ága, amely a termék- és szolgáltatásminőség elvi alapjaival és gyakorlatával foglalkozik. 4
Noha a minőségügyi mérnöknek nem kell feltétlenül a következőkben felsorolt szakterületek mindegyikében képzettnek lennie, a tudománynak és az alkalmazott műszaki megoldásoknak az az ága magába foglalja a következőket, de nincs ezekre korlátozva: 1. Minőségi rendszerek kialakítása és működtetése. 2. Minőségbiztosítási és minőségszabályozási módszerek kialakítása és alkalmazása. 3. Meteorológiai és statisztikai módszerek alkalmazása a minőségparaméterek elemzésére, mind szabályozási, mind minőségjavítási célokból. 4. Vizsgálati, ellenőrzési és mintavételi eljárások kifejlesztése és elemzése. 5. Az emberi tényezők és a minőségre való motiválás közti kapcsolat figyelembevétele. 6. Gyakorlottság a minőségköltség ismeretében és módszereiben. 7. Ismerete és képesség a vezető információellátásának fejlesztésére és működtetésére, beleértve a minőségügyi programok felületvizsgálatát, hogy a hiányosságok feltárhatók és kiküszöbölhetők legyenek. 8. A termék-, folyamat- és szolgáltatástervezés átvizsgálásának ismerete, képesség annak kialakítására és az abban való részvételre. 9. Képesség megfelelő elemzések elvégzésére, a helyesbítő beavatkozást igénylő műveletek meghatározására. MINŐSÉGÜGYI RENDSZER (quality system) A minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés, eljárások, folyamatok és erőforrások. 1. Minőségügyi rendszernek annyira átfogónak kell lennie, amennyire ez a minőségre vonatkozó célkitűzések teljesítése érdekében szükséges. 2. Valamely szervezet minőségügyi rendszerét elsősorban úgy kell tervezni, hogy kielégítse a szervezet belső irányítási igényeit. Ez tágabb, mint egy adott vevő követelményei, mert az a minőségügyi rendszernek csak az őt érintő részét értékeli. 3. Szerződéses vagy kötelező minőségértékelő célokból szükség lehet a minőségügyi rendszer meghatározott elemei bevezetésének igazolására. MINŐSÉGÜGYI TERV (quality plan) Olyan dokumentum, amely adott termékre, projektre vagy szerződésre vonatkozó konkrét minőséggel kapcsolatos gyakorlatot, erőforrásokat és tevékenységi sorrendet részletez. 1. A minőségügyi terv rendszerint hivatkozik a minőségügyi kézikönyv adott esetben alkalmazható részeire. 2, A terv tárgyától függően jelző is alkalmazható, például minőségbiztosítási terv, minőségirányítási terv. MINŐSÉGÜGYI TERVEZÉS ( quality planing) 5
Olyan tevékenységek, amelyek meghatározzák a célkitűzéseket és a minőségi követelményeket, valamint a minőségügyi rendszer elemeinek alkalmazására vonatkozó követelményeket. A minőségügyi tervezés a következőkre terjed ki: a) a termék tervezésére: a minőségre vonatkozó jellemzők meghatározására, osztályozására és súlyozására, valamint a célkitűzések, a minőségi követelmények és a korlátozó feltételek megállapítására; b) az irányítási és az operatív munkák tervezésére: a minőségügyi rendszer alkalmazásának előkészítésére, ideértve a szervezést és az időbeli tervezést is; c) a minőségügyi tervek elkészítésére és a minőségfejlesztésre vonatkozó intézkedések megtételére. 1.1.2 Minőségügyi, mérésügyi értelmező és szakszótárak, fogalom meghatározási források A minőségügy és a mérésügy egyéb fogalmai értelmezését az alábbi listán felsorolt értelmező szakszótárak és szabványok tartalmazzák: - A minőségügy nemzetközi értelmező szótára Magyar Szabványügyi Hivatal Bp., 1989. - MSZ 18995-89 Minőségügyi fogalommeghatározások - MSZ ISO 7078:1990 Építkezési geodéziai munkálatok fogalommeghatározásai (ISO 7078:1985) - MSZ 271:1991 A szabványosítás fogalommeghatározásai - MSZ EN ISO 8402:1994 Minőségirányítás és minőségbiztosítás szakszótár - Nemzetközi Metrológiai Értelmező szótár (magyar változatának tervezete) Mérésügyi Közlemények XXXVI. évf. 2. sz. (aug.) - A minőségügy nemzetközi értelmező szótára EOQ MNB Budapest, 1998. - MSZ EN ISO 9000:2000 Minőségirányítási rendszerek Alapok és szótár (ISO 9000:2000) - Az egyes szabványokban lévő, a szabvány tématerületét érintő fogalommeghatározások. 1.2 A minőségügy és a mérésügy jogi és szervezeti szabályozása Az 1900-as évek folyamán a minőségügy területén forradalmi változások történtek. Az európai jogharmonizáció megteremtése, a társadalmi és gazdasági átalakulás követelményei a minőségügyi feladatok újrafogalmazását és intézményeinek átszervezését igényelték. Elsődlegesen tudatformálásra volt szükség. A minőségigényes tudat fejlesztése minden magyar állampolgár esetén nemzeti feladat. Az ország gazdasági felemelkedése érdekében a szakembereknek is tanulmányozni kellett a demokratikus társadalmi rendszerekben működő, a fogyasztók és a piacgazdaság igényei szerint kialakított korszerű minőségügyi rendszereket, azokkal szemben támasztott főbb követelményeket és irányításuk demokratikus megoldását. A magyar nemzeti minőségügyi rendszer kialakításának előkészítéséről így már az államigazgatási szint mellett megfelelő szerepet biztosítottak az ellátói, a fogyasztói és 6
társadalmi szinteknek is. A demokratikus környezetben pl. már nem volt tartható a szabványok általános kötelező volta sem. Jelenleg már mondhatjuk, hogy a nemzeti minőségügyi rendszer főbb alkotóelemei már létrejöttek. A következőkben a létrejött nemzeti minőségügyi intézményi rendszer egyes elemei részleges ismertetésével valamint működtetésük lehetőségeivel és feladataival foglalkozunk. 1.2.1 A minőségügy és a mérésügy jogi szabályozása A minőségügy, mérésügy jogi szabályozására 1990 óta az alábbi listán felsorolt törvények, Kormány rendeletek és a Kormány határozatok jelentek meg, továbbá a Kormány 3545/1992. határozatával a minőségüggyel foglalkozó Tárcaközi Bizottságot hozott létre: - 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről. - A Kormány 127/1991. (X.9.) Korm. rendelete a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. - A Kormány 2006/1993. (HT.6.) Korm. határozata a minőségüggyel kapcsolatos kormányzati feladatokról. - 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról. - 1995. évi XXIX. törvény a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról. - A Kormány 3545/1992. határozatával minőségüggyel foglalkozó Tárcaközi Bizottságot hozott létre. - 2001. évi CXII. törvény a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról. - A Kormány 294/2001. (XII. 26.) Korm. rendelete a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról. - 2005 évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről valamint eljárásáról. 1.2.2 Mérésügy Az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről a Magyar Köztársaság területén a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára s a joghatással járó mérésekre terjed ki. A törvény 2. - a szerint: - A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi egységességnek és pontosságának biztosítása céljából a jog eszközeivel kell szabályozni, és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik. - A mérésügy országos hatáskörű, központi irányító, felügyeleti és ellenőrző szerve az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH), mely a Kormány felügyelete alatt áll, és önálló költségvetési szerv. Felügyeletét a Kormány által megbízott miniszter gyakorolja. 7
A törvény 4. (1)/b szerint: - Meghatározza az egyes mérőeszközök minőségügyi követelményeit, kibocsáltja a hitelesítési eljárásokat, előkészíti a mérésügyi szabályokat, és kidolgozza a műszaki irányelveket, ellátja a mérésügyi engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat, a használati mérőeszközök hitelesítését, feljogosítja (akkreditálja) a kalibráló laboratóriumokat, gondoskodik a törvény és végrehajtására kiadott mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenőrzéséről. A törvény 6. szerint (Joghatással járó mérés és eszközei) - Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/ vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/ vagy minőség tanúsítására- a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására- vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. - Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. - Hiteles az a mérőeszköz: - amelyet a mérésügyi szervek hitelesítettek, - amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elismerte. A törvény 11. szerint (Feljogosítás kalibrálásra (akkreditálás)) - A nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök pontosságának kalibrálással történő ellenőrzéséről- az OMH- tól kapott feljogosítás alapján- a kalibráló laboratóriumok jogosultak kalibrálási bizonyítványt kiadni. A feljogosítás nélkül kalibrálás külső fél számára nem végezhető. - A kalibrálás nem hatósági tevékenység. 1.2.3 Nemzeti szabványosítás Az 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról meghatározza a nemzeti szabványosítás szervezeti kereteit, működésének főbb elveit, követelményeit, kapcsolatrendszerét és gazdálkodásának főbb eszközeit. A törvény szerint: - A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a magyar Szabványügyi Testület ( a továbbiakban: MSZT ). - Az MSZT köztestület, amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat kizárólagos jogkörrel látja el e törvény felhatalmazása alapján. - Az MSZT feletti törvényességi felügyeletet a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter gyakorolja. - Az MSZT még 1995 évben megalakult. - Az MSZT a jogalkotó szerv felkérése alapján gondoskodik a közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet védelmét, továbbá a fogyasztói érdekek végelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozásáról, illetve kiadásáról. 8
- A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. 1.2.4 Nemzeti akkreditálási rendszer Az 1995. évi XXIX. törvény a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról meghatározza a nemzeti akkreditálás rendszerét, továbbá a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vizsgáló- és kalibráló laboratóriumai, tanúsító és ellenőrző szervezetei akkreditálásának feltételeit. A nemzeti akkreditálás rendszerének keretében, a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben foglaltak figyelembevételével, a következő szervezetek akkreditálhatók: a) vizsgálólaboratóriumok, b) kalibráló laboratóriumok, c) terméktanúsító szervezetek, d) minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek, e) személyzettanúsító szervezetek, f) ellenőrző szervezetek. A Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete e törvény felhatalmazása alapján a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület). A Testület köztestület, amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti akkreditálás rendszerét irányító, működtető, ellenőrző és az akkreditálást végző tevékenységet lát el, kizárólagos jogkörrel. A Testület felett a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. E Testület még 1995-ben alakult. A Testület tagjai: a) hivatalból a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal és az országos gazdasági kamarák, b) az akkreditált státusz fennállásának időtartamára az akkreditált szervezetek, c) az Akkreditálási tanács jóváhagyásával az érdekképviseleti szervezetek, a tudományos és műszaki egyesületek és a felsőoktatási intézmények, ha az alapszabályt magukra nézve kötelezőnek elfogadják. A tagok jogait és kötelezettségeit a testület alapszabálya állapítja meg. A Testület feladata: A nemzetközi és európai akkreditálási szervezetekben való képviselet ellátása. 9
1.3 A minőségügy és mérésügy szervezeti és intézményi rendszere A minőségügyi és mérésügyi nemzetközi és európai szervezetek listáját, a magyar minőségügy és mérésügy intézményrendszere, valamint a társadalmi, tudományos és műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek ismertetőjét az alábbiakban közöljük. 1.3.1 Minőségügyi és mérésügyi nemzetközi és európai szervezetek - Méteregyezmény (Convention du Métre), 1875 - Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (Bureau International des Poids et Mesuers, BIPM) - Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (Comité International des Poids et Mesuers, CIPM) - Nemzetközi Mérésügyi Szervezet (Organization Internationale de Métrologie Légale, OIML), 1955 - Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standarization, ISO), 1947 - Nemzetközi Elektronikai Bizottság (International Elekrotechnical Commission, IEC), 1906 - Nemzetközi Laboratórium akkreditálási együttműködés (Int.Laboratory Accreditation Cooperation, ILAC) - Minsőségügyi Világtanács (World Quality Council, WQC) International Measurement Confederation, IMEKO - Európai Regionális Metrológiai Együttműködés (EUROMET), 1987 - Nyugat- Európai Mérésügyi Együttműködés (WELMEC), 1990 - Európai Laboratórium Akkreditálási Együttműködés (European Cooperation for Accredetation of Laboratories, EAL), 1994 - Európai Minőségügyi Szervezet (European Organization for Quality, EOQ) - Európai Vizsgálati és Tanúsító Szervezet (EOTC) - Európai Szabványügyi Bozottság (European Committee for Standardization, CEN), 1961, 1975 - Európai Elektronikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC), 1961, 1975 - Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI), 1987 - Minőségi Rendszereket Tanúsítók Európai Hálózata (IQNet) - Nyugat. Európai Kalibrációs Együttműködés (WECC), 1975 - Nyugat-Európai Laboratórium Akkreditáló Együttműködés (West European Laboratory Accreditation Cooperation WELAC) 10
- Európai Vizsgálólaboratóriumi Szervezet (EUROLAB) 1.3.2 Magyar Minőségügy és Mérésügy Intézményrendszere Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Szakterületünket érintő szakmai bizottságok: - Mérettűrések és mérések az építőiparban Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság, (MSZT/MB/122-CEN/TC/CS-ISO/TC59SC4) - Térinformatika (GIS) Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság (MSZT/MB804/287-ISO/TC/21) Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) Szakterületünket érintő szakmai bizottság: - Metrológia (kalibrálás) Szakmai Akkreditáló Bizottság (SZAB) Akkreditált szervezetek - vizsgáló laboratóriumok - kalibráló laboratóriumok - terméktanúsító szervezetek - minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek - személyzettanúsító szervezetek - ellenőrző szervezetek Tanácsadó szervezetek Tanúsított cégek, intézmények Társadalmi, tudományos, műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek Oktatási intézmények 11
1.3.3 Társadalmi, tudományos, műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek - Magyar Minőség Társaság (MMT) - Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság (EOQ MNB) - Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület (MATE) - Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Minőségügyi Bizottság - "A Minőség Oktatásáért" Alapítvány - A "Minőségért" Alapítvány - Minőségügyi Tanácsadók Szövetsége - Magyar Vizsgáló és Tanúsító szervezetek Szövetsége - BME Szabványosítási és Akkreditációs Tanácsa - MTA Geodéziai Tudományos Bizottság Mérés és Minőségügyi Albizottsága (MTA GTB MMA) Szakterületünket érintő szabványosítással foglalkozó szakmai bizottságok - "Mérettűrések és mérések az építőiparban" Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság, (MSZT/MB/122-CEN/TC/CS-ISO/TC59 SC4) - Térinformatika (GIS) Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság (MSZT/MB 804/287 ISO TC/21) - FIG 6-os Bizottság 1.4 Minőségi követelmények előírási módjai A minőségi követelményeket előírhatják jogszabályok, pl. törvény, kormányrendelet. Ezek mindig kötelező érvényűek. A normatív utasítás szintű előírás, mint a szabvány, műszaki előírás, műszaki irányelv, szabályzat, műszaki szabályzat előírása már általában nem kötelező, de kötelezővé tehető. Ugyanez vonatkozik az eljárások, előírások követelményeire is. 12