NATO tagságunk hatása és következményei a magyar katonai információs rendszerre

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM NATO tagságunk hatása és következményei a magyar katonai információs rendszerre Doktori (PhD) értekezés Készítette: Ternyák István ezredes Tudományos vezetõ: Dr. habil Sándor Miklós nyá. ezredes Budapest 2003

BEVEZETÉS...4 1 A katonai információs rendszer fogalmának értelmezése, helye és szerepe a katonai vezetés és irányítás rendszerében...13 1.1 A katonai információs rendszer értelmezése...13 1.2 A katonai információs rendszer összetevõi...17 1.2.1 Híradó rendszer fejlesztési koncepciója...24 1.2.2 Informatikai alkalmazói rendszerek fejlesztési koncepciója...27 1.2.3 A vezetõi, vezetési és irányítási információs rendszer elemzése...31 1.3 Vezetõ és végrehajtó szervek...41 1.4 Technikai rendszer...45 1.5 Fejlesztések helyzete...48 1.5.1 Hazai vezérlésû fejlesztés...48 1.5.2 Szakaszolt fejlesztés...57 1.6 Harcképesség, C4 képesség...60 1.7 Képzés rendszere...61 1.8 A megállapítások és a feltárt problémák összegzése...64 2 A NATO tagság és az információs korszak hatásai és lehetséges következményei....67 2.1 A NATO tagságból származó szakmai követelmények...67 2.2 A NATO C3 értelmezése, a C3 szervezet felépítése, mûködése...67 2.3 Modellek a C4 rendszerek fejlesztési törekvéseinek összehangolására...72 2.4 Nemzeti szakfeladatok a NATO tagságból származó kötelezettségek teljesítésére...83 2.5 Az információs korszak és a hálózat centrikus hadviselés hatásai és követelményei...85 2.5.1 Az információs társadalom...85 2.5.2 Az információs korszak hadserege...87 2.6 A NATO tagságból és az információs korszakból származó követelményeknek való megfelelés jelenlegi helyzete...90 2.7 Konvergencia ábrázolása...95 2.8 A megállapítások és a feltárt problémák összegzése...101 3 Javaslatok a Magyar Honvédség információs rendszere felzárkóztatásához...103 3.1 Az információs rendszer, mint a fejlesztés tárgya és feltétele...103 3.2 Szakmai vezetõ és végrehajtó szervek és szervezetek. A fejlesztések folyamata...104 3.3 Technikai rendszer...107 3.4 Humán rendszer...111

3.5 Eredmények összegzése...115 A kutatás eredményeinek összegzése...116 A kutatómunka tudományos eredményei...120 Ábrajegyzék...121 Hivatkozott irodalom...122 Internetes hivatkozások...123 Idézett irodalom...124 Felhasznált és tanulmányozott irodalom...127 Publikációk jegyzéke...133 Elõterjesztések...134 Elõadások...134 Rövidítések jegyzéke...136 Idegen kifejezések jegyzéke...141

BEVEZETÉS Magyarország 1999-ban a NATO tagja lett, 2004-ben pedig csatlakozni fog az Európai Unióhoz. A rendszerváltás lehetõvé tette, hogy alig több, mint 10 év alatt a régi társadalmi rendszert újra váltva a korábbi katonai és gazdasági szövetségbõl kilépve új szövetségekhez tartozzunk. Ezalatt a rendkívül rövid idõ alatt nemcsak mi változtunk óriásit, hanem a világ is, benne a biztonsági környezettel. Új fenyegetések jelentek meg, amelyekre új válaszok szükségesek, amelyekhez új típusú katonai képességekre van szükség. Megállíthatatlanul rohan az információs forradalom, amely felgyorsítja életünk tempóját, hiszen lerövidíti a távolságot és az idõt, szûkíti a teret. Ezek a változások hatással voltak, vannak és lesznek a Magyar Honvédségre, annak egészére, azon belül az információs rendszerekre is. A 80-as években a légvédelmi automatizált vezetési és repülésirányító rendszerekkel való beható foglalkozásom eredményeként kialakult meggyõzõdésemet, miszerint a híradás és az informatika hatékonyan nem képes külön-külön a vezetés támogatására, hogy nem egymás alárendeltjei, hanem a másik képességének megsokszorozói, megerõsítette a 90-es évek elejétõl a NATO és tagországai rendszereinek tanulmányozása, azok egyre alaposabb megismerése. A technikai rendszereink között meglevõ óriási színvonal különbség ellenére úgy véltem, gondolkodásbeli, szemléletbeli és szaktudásbeli különbségeink nem jelentõsek, így a gazdasági lehetõségeink függvényében a technikai lemaradásunk csökkenthetõ, sõt egyes területeken rövid idõ alatt behozható. Ebben erõsítettek azok a visszajelzések is, amelyeket mint a tárca szakterületi fejlesztési terveinek és programjainak kidolgozását koordináló egyik vezetõ szakértõ a terveink ismertetését követõen a NATO és több tagországa szakmai vezetõitõl és szakértõitõl kaptunk. Az elmúlt idõszak történései azonban csak részben igazolták várakozásaimat. Az információs rendszerek fejlesztései párhuzamosságokat mutatnak, sok a szigetszerû megoldás. Elmaradtak vagy gyengék a rendszerek biztonságát szolgáló fejlesztések. A vezetés döntéseiben nem támaszkodik az információs rendszerekre. A NATO által menedzselt fejlesztések, a NATO-ban és tagországaiban szerzett tapasztalatok pedig kellõ példát, módszert szolgáltatnak számunkra ahhoz, hogy hogyan kell az információs rendszereket fejleszteni. Sõt a magyarországi vállalatok és egyes kormányzati fejlesztések is jó például szolgálhatnak. A NATO és hazai polgári tapasztalatok, az információs társadalom kialakításának nemzetközi tapasztalatai egyértelmûsítik, hogy az információs forradalom technikai alapját a digitalizálás ugyan megteremtette, de lényegi ismérve a szakterületek - kommunikáció, informatika és média (tartalom) konvergenciája. A konvergencia nem lehetséges a konvergáló elemek lényegi ismérveinek, a köztük levõ viszony és tapasztalatok felhasználása nélkül.

Az információs rendszereket - a kiterjedt katonai (és polgári) alkalmazási tapasztalatok alapján nem elégséges csupán technikai szempontból, hanem az egész szervezetet átfogó komplex egészként szükséges vizsgálni. NATO tagságunk közel négyéves tapasztalatai, a Magyar Honvédségben végbement változások szükségessé és egyben lehetségessé is teszik az információs rendszer és összetevõinek átfogó, a rendszer egészébõl kiinduló vizsgálatát. Kutatói szándékom és célom az alapvetõ összefüggések és ellentmondások feltárása az alábbiak között: - a jelenlegi helyzetben lépéstartás a Szövetséggel, az államigazgatással, nemzetgazdaság résztvevõivel, úgy, hogy kevés a forrás és nõ a társadalmi elvárás csak az információs technológia (IT) támogatásával tervezhetõ a Magyar Honvédség korszerûsítése, és annak alkalmazásával hajtható végre; - deklarált az IT fejlesztések prioritása, a fejlesztési programok jóvá vannak hagyva; - a hazai és Szövetségi tapasztalatok rendelkezésre állnak, hasznosíthatók; - a Magyar Honvédség korszerûsítését célzó felülvizsgálatok, átvilágítások döntés elõkészítése a hagyományos módszerekkel folyt és folyik, az IT alkalmazás csak az egyedi számítógépes feldolgozásban jelentkezik; - a különféle missziókba felajánlott kötelékek alacsony IT támogatási igényû feladatokat hajtottak és hajtanak végre. Abból a meggyõzõdésbõl indultam ki, hogy a lassú és ellentmondásos fejlõdésünknek nemcsak kizárólagosan pénzügyi, hanem szakmai okai is vannak. Az értekezéssel hozzá kívánok járulni a szakmai területen levõ problémák feltárásához, javaslatokat tenni a lehetséges és szükséges módosításokra. Kutatási célok kitûzése, kutatási feladatok meghatározása és behatárolása Kiindulási helyzet Az elmúlt években a Magyar Honvédségben - az országban végbemenõ változásokkal összhangban - alapvetõ változások történtek, melyek következtében 1999-ben tagjai lettünk a NATO-nak. A honvédség létszáma közel egy negyedére csökkent az 1989-es létszámhoz viszonyítva, a folyamatos átszervezések és haderõreformok eredményeként teljesen új struktúra és vezetési rendszer alakult ki. Az Országgyûlés elfogadta a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveit [1], melyek a szövetség, az együttmûködés és védelem egységére épülnek. Folyamatban van a Nemzeti Katonai Stratégia kidolgozása, megkezdõdött a doktrinák kidolgozása. A stratégiai felülvizsgálat [2] eredményeként döntések születtek a haderõ átalakításának és fejlesztésének 2000-2010 közötti feladataira.

A vezetõ szervek felépítését, a haderõ lehetséges feladatait, struktúráját és a hivatásos hadseregre való áttérés lehetõségeit és feladatait tekinti át a 2002-ben indított Védelmi Felülvizsgálat. Lépéseket tettünk a felajánlott erõk felkészítéséhez szükséges fejlesztések, beszerzések beindítására, megkezdõdött az MH híradó és informatikai rendszerének fejlesztése. A fejlesztés többéves tervezõ munkára alapozott HM Kollégiumi elõterjesztést [3] követõ miniszteri döntés alapján kezdõdött meg. A beindított fejlesztés részeként indított tendereket 2002 februárjában azonban leállították, csak a lefolytatott harcászati URH tenderben került sor szerzõdéskötésre. Megépült a HM tárca egészét átfogó elsõ funkcionális információs rendszer, a Költségvetési Gazdálkodási Információs Rendszer (KGIR), majd kiegészült a humán alrendszerrel, megkezdõdött a Logisztikai Gazdálkodási Információs Rendszer (LGIR) fejlesztése. Az információ szerepe felértékelõdött. Az információs technológia viharos fejlõdése új korszakot nyitott, az információs korszakot, megkezdõdött az ipari társadalomból az információs társadalomba való átmenet. A fejlõdés nem hagyta érintetlenül a fegyveres erõket sem. Ismerkedünk az információs hadviselés, a hálózatközpontú hadviselés fogalmával és tartalmával. Az atomi méretû nano-elektronikai gyártástechnológia megjelenése lehetõvé teszi miniatûr érzékelõk gyártását, az információk valós idejû továbbítását. Megkezdõdtek a robotfegyverek fejlesztésének tervezõ munkái 1. Az Internet, a globális és mobil kommunikáció lehetõvé teszi bármilyen információ (adat), bárhonnan és bármikor történõ továbbítását. Az információs technológia (IT) a kommunikáció, a számítástechnika és elektronikus média (tartalom) konvergenciáját jelenti, aminek a technikai alapjait a digitalizálás teremti meg. Számos lépés, kezdeményezés történt, több program, fejlesztés elindítása, jelentõs erõforrások (pénzügyi, szellemi, technológiai, stb.) rendelkezésre bocsátása és 1 A témával több hazai és külföldi tanulmány foglalkozik részletesen, egyebek között: - Várhegyi I. Makay I.: Információs korszak, információs háború, biztonságkultúra. (OMIKK Budapest 2000) - Haig Zs. Várhegyi I.: A vezetési hadviselés alapjai (Egyetemi Jegyzet ZMNE 2000) - Ványa L.: Az elektronikai hadviselés eszközeinek, rendszereinek és vezetésének korszerûsítése az új kihívások tükrében, különös tekintettel az elektronikai ellentevékenységre. Doktori (PhD) értekezés tervezet (Budapest 2001) - D. S. Alberts, J. J. Garstka, R. H. Hayes, E. Signori: Understanding information Age Warfare (2001, ISBN-893723-04-6; pbk) - D. S. Alberts, J. J. Gurstka, F. P. Stein: Network Centric Warfare (1999 2nd Edition /Revised/ ISBN-I- 57906-019-6).

egy részük felhasználása eredményeként a Magyar Honvédség 2 megkezdte információs rendszerének korszerûsítését, kimozdult az örökölt híradó és informatikai infrastruktúra szabta korlátozott lehetõségek közül. Számos doktori értekezés 3, tanulmány 4 foglalkozik az IT által biztosított lehetõségekkel, azok alkalmazásának a fejlõdésre gyakorolt hatásaival az MH-ban. Valamennyi munka az MH korszerûsítése egyik alappillérének tekinti az információs rendszer fejlesztését, az IT képességnövelõ hatásainak kihasználását. A doktori értekezések, tanulmányok, cikkek az IT katonai alkalmazásának, a katonai információs rendszerek korszerûsítésének egy-egy (egyébként rendkívül fontos és nélkülözhetetlen) elemét vizsgálják. Rendkívül fontos, hogy a magyar katonai információs rendszerek hatékony fejlesztése, üzemeltetése és üzemben tartása, az IT jövõt meghatározó hatásainak kihasználása érdekében átfogóan vizsgáljuk az alkotó elemeket, a közöttük levõ legáltalánosabb összefüggéseket technikai, szervezeti, humán, fejlesztési és logisztikai nézõpontokból egyaránt. A téma idõszerûsége A téma idõszerûségét meghatározó tényezõk az alábbiak: - A NATO tagságból adódó és vállalt [4] feladataink egyik jelentõs részét teszik ki a vezetési, irányítási, híradó és informatikai rendszerfejlesztések; - NATO és EU tagságunk, a NATO soron levõ bõvítése új biztonsági környezetet teremt számunkra. Megváltozott a fegyveres erõk feladata, a válságkezelés és béketeremtõ mûveletek, a terrorizmus elleni harcban való részvétel válik a meghatározó hadviselési formává. A fentiek együttes következménye, hogy az MH fõ feladata [5] a határon kívüli válságkezelõ és béketeremtõ, esetleg terrorista ellenes mûveletekben - elsõsorban maximálisan zászlóalj szintû kötelékekkel - való részvétel lesz. Ehhez rendelkeznie kell olyan információs rendszerrel, amely 2 A továbbiakban a Magyar Honvédségen (MH) - ha külön nem nevezem meg - a HM tárca egészét értem. 3 A teljesség igénye nélkül ilyen munka: - Mráz István vezérõrnagy: A Katonai felsõ szintû vezetés információs rendszerének korszerûsítése (Budapest, 2001) - Szûcs Gáspár ezredes: A katonai vezetés harcászati szintje információ-feldolgozásának korszerûsítése (Budapest, 2000) - Rajnai Zoltán õrnagy:a tábori alaphírhálózat vizsgálata egyes NATO tagországok kommunikációs rendszereinek tükrében (Doktori PhD értekezés) (Budapest, 2001) 4 Váncsa Julianna Magyar Ferenc: Az informatikai rendszerek védelmérõl (Új Honvédségi Szemle 2000/5) Várhegyi István Makkay Imre: Az információs hadviselés alapjai (Egyetemi jegyzet ZMNE Budapest, 2000) Várhegyi István Makkay Imre: Információs korszak, információs háború, biztonsági kultúra (OMIKK Budapest, 2000) Várhegyi István: Az információs hadviselés és a vezetési hadviselés XXI. századi kihívásai (Hadtudományi Tájékoztató 1997/7. sz. 25-40. oldal; ZMNE és a HVK Tudományos osztály kiadványa) Fekete Károly: A kommunikáció (híradás) helye és szerepe a vezetés rendszerében ZMNE 2000)

interoperábilis 5 a feladatban résztvevõ szövetséges (továbbá PfP) erõk rendszereivel, és képes a logisztikai támogatás, valamint a nemzeti vezetés, irányítás és a résztvevõ állomány személyi célú (esetleg telemedicinális) kapcsolatainak fenntartása érdekében Magyarországgal megbízható kommunikációt folytatni; - Közel négyéves NATO tagságunk hatásainak eddigi és a jövõbeni lehetséges következményeinek vizsgálata az információs rendszerekre lehetséges és szükséges; - Az információs társadalom hadserege jelentõsen különbözni fog a jelen kor gépesített tömeghadseregeitõl. Az új hadsereg "elektronizált, informatizált, digitalizált fegyveres erõ, integrált számítógép hálózatra épül, multimédiás vezetésû, digitális törzskultúrájú. Nagy találati pontosságú, azaz precíziós tûzerõvel és precíziós felderítéssel rendelkezõ csúcstechnológiás fegyverzetû és felszerelésû hadsereg.döntéshozatala a fejlett tudomány eredményeire támaszkodik, Az adott idõszak feladatival összhangban levõ, változó nagyságrendû és struktúrájú. Elméleti és gyakorlati tudásszintje szakértõi színvonalú és mesteri tudást jelent." [6] Az MH természetesen nem fog a belátható idõn belül az "új hadsereg" követelményeinek teljes egészében megfelelni, azonban a felajánlott nemzeti erõk részére a jelenlegi szövetségi követelményeknek megfelelõ vezetési, irányítási képességek néhány év alatt kifejleszthetõk; - Magyarország megkezdte az információs társadalom elérésében levõ hátrány ledolgozását, jelentõs lépéseket tesz az informatika fejlesztésére. Ez mindenképpen hatással van és lesz az MH-ra; - A katonai információs rendszer eddigi fejlesztése számos tapasztalattal szolgált, azonban a kétségtelen eredmények ellenére, vagy inkább azokkal együtt számos hiba elkerülhetõ lett volna a rendszerek fejlesztésében, üzemeltetésében és üzemben tartásában. Az elmúlt idõszak változásai - folyamatos átszervezések, haderõreformok - nem minden területen erõsítették a szakszerûség strukturális, szervezeti, technikai és személyi feltételeit. A jóváhagyott fejlesztési program [3] informatikai részében a HM tárca közigazgatási és katonai (a szûkebb MH) fejlesztési feladatai nincsenek összhangban, a programok infrastruktúra centrikusak. A funkcionális információs rendszerek (mint a KGIR, LGIR, stb.) fejlesztésének általános elveire, a felelõsségi körökre nincs tárca szintû szabályozás. A NATO Képességcsomagok érdekében Magyarországon megvalósuló információs rendszer fejlesztések (ADAMS, LOGFASS, ICC, stb.) 6 és nemzeti fejlesztések összhangja nem minden esetben érvényesül; 5 Az interoperabilitás interoperability: A rendszereknek, egységeknek vagy erõknek a más rendszereknek, egységeknek vagy erõknek való szolgáltatás nyújtási, illetve azoktól való szolgáltatás fogadási képessége, továbbá az így kicserélt szolgáltatások oly módon történõ felhasználása, amely lehetõvé teszi a hatékony együttmûködést. AJP-01(A) 6 ADAMS Allied Deployment and Movement System: Szövetséges Felvonultatási és Mozgatási Rendszer LOGFASS Logistic Functional Area Subsystem: Logisztikai Funkcionális Területi Alrendszer ICC Initial CAOC Capability Kezdeti Összhaderõnemi Légi Hadmûveleti Központ Képesség

- Végezetül az MH fejlesztése hatékonyságának fokozásához elengedhetetlen a vezetési rendszer jelentõs modernizálása [7], amelynek alapját az információs rendszerek fejlesztése képezi.

A kutatási célok kitûzése, kutatási feladatok meghatározása és behatárolása Összhangban a vezetés korszerûsítésének közép- és hosszú távú kutatási követelményeivel [8] az alábbi kutatási célokat és feladatokat tûztem ki. Meghatározni NATO tagságunk hatásait és következmé nyeit a magyar katonai információs rendszerre. A hazai szakirodalom és a NATO dokumentumok alapján értelmezni és rendszerezni a katonai információs rendszer fogalmát és összetevõit. A NATO tagságunkat közvetlenül megelõzõ és az azóta eltelt idõszak történései alapján, a kidolgozott fejlesztési koncepciók, a szervezeti változások, a technikai rendszer, a végrehajtott fejlesztések és a képzés meglevõ rendszerének, valamint a vezetõi információs rendszer fejlesztésének és az alkalmazott vezetési módszerek aspektusaiból elemezni a jelenlegi helyzetet. A többszempontú helyzetelemzéssel bemutatni, hogy jelenleg milyen mértékben felelünk meg a NATO elvárásoknak, hogyan használtuk ki a lehetõségeinket, egyben feltárni a problémákat. A NATO és hazai szakterületi szervezeti felépítés és mûködési rend bemutatásával, összehasonlításával saját rendszerünk megfelelõségének elemzése, problémák feltárása. Elemezni az információs társadalom, az információs technológia fejlõdésének jellemzõ trendjeit. Bemutatni a NATO és néhá ny NATO tagállam által alkalmazott információs rendszer fejlesztési módszereket, felépítési (architektúra) modelleket. Elemezni az információs társadalom hadseregét az információs rendszerekre és az információs technológia egyes elemei katonai alkalmazására koncentrálva. A jelenlegi helyzetünk, a jelen és a közeljövõ követelményei alapján kimutatni, hogy a jelenlegi szervezeti, fejlesztési, felkészítési, valamint vezetési rendszert hol és hogyan kell korszerûsíteni. Bizonyítani, hogy a magyar katonai információs rendszereket csak integráltan, a szakmai alkotó elemek (vezetés, híradás, számítástechnika-informatika, vezetési hadviselés, biztonság, felderítés) szervezeti és tartalmi konvergenciájával lehet hatékonyan fejleszteni, illetve továbbfejleszteni. Kidolgozni egy módszert a konvergencia ábrázolására, az összefüggések megértésének és feltárásának elõsegítése érdekében. A levont következtetések alapján kidolgozni és összefoglalni az elkövetkezõ évekre az információs rendszerek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat úgy a vezetõ és végrehajtó szervekre, mint a technikai, a fejlesztõi, az alkalmazói, a képzési rendszerekre. Nem volt célom egy adott információs rendszer bemutatása, annak értékelése, az általam vizsgált terület alkotó szakterületeinek, azok rendszereinek részletes elemezése, célom az alkotóelemek és a közöttük levõ összefüggések, kapcsolatok bemutatása.

Ez szabja meg a kutatási feladatok határait. A NATO tagságból származó jelenlegi és jövõbeni hatásokat és következményeket vizsgálom az információs rendszer valamennyi összetevõjére kihatóan. A kutatási téma összetettsége csak a lényegi összefüggések, kapcsolatok feltárását teszi lehetõvé. Az elemzés átfogja a szervezeti, technikai, képzési, fejlesztési és alkalmazói rendszereket. A jövõt az információs társadalom (és ezen belül a magyarországi törekvéseket), valamint a hálózat centrikus hadviselés általános követelményei és lehetséges következményei szempontjából elemzem. A jelenlegi állapotokat a mai és a jövõbeni követelmények tükrében vizsgálva tárom fel a problémákat és teszek javaslatokat a szervezeti és a technikai rendszer módosítására, a humán feltételek megteremtésére. A C4 rendszerek fejlesztési modelljei bemutatásával az a szándékom, hogy bizonyítsam az egészbõl kiinduló megoldások létezését, átvehetõségét. Alkalmazott kutatási módszerek Alapvetõen a hazai polgári és katonai, a NATO és tagállamai, valamint a fejlett információs rendszerekkel rendelkezõ országok írott és Interneten elérhetõ szakmai irodalmát tanulmányoztam. Többek között az Ericcson, Siemens, Marconi, Aselsan, Alénia, Thales és Harris cégek konkrét eszköz, illetve rendszer megvalósítását, leírását tartalmazó dokumentumát áttanulmányozva, igyekeztem bennük megtalálni az általános jellemzõket. Megismerhettem valamennyi NATO tagország szakmai szervezetének felépítését, a tagországok többségének (és néhány PfP ország) rendszereit, a nemzeti és szövetségi feladatok összehangolásának szervezeti, eljárásbeli módozatait, a fejlesztõ - kiemelten a rendszerintegrátor - szervezetekkel kiépített kapcsolataikat, a fejlesztés rendszerét. Munkámból adódóan - Combined Endeavour 7, NATO szakmai munkájában és a csatlakozás szakfeladataiban, híradó és informatikai fejlesztési program kidolgozásában való részvétel olyan információkhoz jutottam, amely alapot és bátorságot adott ahhoz, hogy értekezésemben a koncepcionális, szakmai stratégiai elemekkel foglalkozzam. Elemeztem és értékeltem a kutatási téma szakirodalmát, értelmeztem a használt fogalmak NATO és hazai tartalmi azonosságait és a különbözõségeket. Megvizsgáltam, analizáltam a katonai információs rendszer összetevõit, a fejlesztésükre elfogadott koncepciókat, a technikai, szervezeti és humán feltételeket és körülményeket. Összehasonlító módszerrel vizsgáltam a NATO és néhány tagállamának, valamint az MH jelenlegi és a jövõbeni információs rendszerét. Szintetizáltam a részeredményeket a magyar katonai információs rendszerrel kapcsolatban. 7 C4 vezetés, irányítás, híradás és számítástechnika interoperabilitási - rendszergyakorlat, amely kezdetben 10 ország, jelenleg közel 40 ország és NATO szervezet részvételével kerül évente végrehajtásra

Nem vállalkoztam - mert nem vállalkozhattam - az általam használt szakmai fogalmak, rövidítések, kifejezések egyértelmû meghatározására. Ennek oka, hogy nincs egységes elfogadott szakmai fogalomrendszer, ami a NATO, annak tagországai, a PfP országok és a mi részünkre egyaránt egységes egészet képezne. A korszerû szakmai fogalmak nagyobbik részét a NATO -tól 8 lehet átvenni, azonban az információs technológia fejlõdési sebessége sokkal gyorsabb, mint 19 ország konszenzusán alapuló fogalomalkotás. A szakmai fogalmak honosítása sokkal több, sokkal összetettebb feladat, mint például egy szakszerû angol- ma gyar fordítás. Vannak a magyar katonai (és polgári) nyelvben olyan meghonosodott kifejezések, terminológiák, amelyekhez hasonló található a szövetségben és annak tagországaiban, csak a kialakulás eltérõ története miatt egy vagy több árnyalattal eltér a jelentésük. Számunkra az a fontos, hogy a szövetségi fogalomrendszert értsük, továbbá egyértelmûsítsük, hogy a különféleképpen értelmezhetõ fogalmakat mi éppen hogyan értjük. 9 A leírtak miatt a saját értelmezéseimet vagy lábjegyzetben, vagy a szövegrészben megadom. Elfogadom, hogy léteznek az általam használt értelmezéstõl eltérõek is, és azok is helyesek. Az elsõ fejezetben a katonai információs rendszert és összetevõit több szempontból a jelenlegi helyzetnek megfelelõen elemzem. A második fejezetben a NATO tagságunk és az információs korszak hatásait és lehetséges következményeit elemzem a jelenlegi és jövõbeni helyzetnek megfelelõen. A fejezetek végén összegzem a feltárt problémákat. A harmadik fejezetben javaslatot teszek az elsõ két fejezetben feltárt problémák megoldására. Az értekezésben felhasznált forrásokat szögletes zárójelben [ ] az irodalom sorszámával jelölöm, kiegészítéseket, magyarázatokat és értelmezéseket lábjegyzetben sorszámmal jelölve teszek meg. Azok az ábrák, amelyeknek forrását nem adom meg, saját munkáim. A szövegben található nagy mennyiségû rövidítés, angol kifejezés értelmezését vagy lábjegyzetben és/vagy az értekezés végén található idegen szavak és rövidítések jegyzékében írom le. 8 Ebbõl a szempontból is fontosnak tartom megkülönböztetni a NATO-t, és annak tagállamait. A NATO rövidítés, fogalom stb. azt jelenti, hogy a Szövetség szervezeteiben, parancsnokságaikon, NATO mûveletekre (vagyis a szövetségi közösre) érvényes. A tagállamok ettõl eltérõket is használhatnak, és has ználnak is; sõt az is elõfordul, hogy egy országon belül a haderõnemek eltérnek egymástól. 9 Külön értekezést lehetne írni arról, hogy mi a különbség a katonai híradás, kommunikáció, telekommunikáció, a távközlés és a hírközlés között. Helyesen tesszük-e, hogy itthon sokszor nem teszünk különbséget a vezetés és irányítás közé? Mit értünk informatikán? Számítástechnikát, számítástechnikát adatkommunikációval együtt, vagy éppen az Information System-et információs rendszerre fordítva?

1 A katonai információs rendszer fogalmának értelmezése, helye és szerepe a katonai vezetés és irányítás rendszerében 1.1 A katonai információs rendszer értelmezése Legelõször is fontos meghatározni, hogy mit értünk információs rendszer alatt. Az információs rendszernek több fajta megfogalmazása található a szakirodalomban. Információ biztosítására és elosztására szolgáló információ-feldolgozó rendszer olyan kapcsolódó szervezeti erõforrásokkal együtt, mint a személyi, a technikai és pénzügyi erõforrások [9] Információfeldolgozási funkciók megvalósítására kialakított eszközök, módszerek, eljárások és amennyiben szükséges üzemeltetõ személyzet összessége. [10] Egy szervezet információfeldolgozási rendszerének része, olyan alrendszere, amely egységes szabályozás hatálya alá tartozó információs tevé kenységek összessége. [11] A szervezetek reprezentációja, amely tájékoztatja a különbözõ szinteken levõ döntéshozókat a szervezet állapotáról, a változásokról vagy annak mértékérõl, valamint a szervezet mûködésére ható tényezõkrõl. [12] Az idézett négy definícióból is megállapítható, hogy az egyértelmû megfogalmazás hiánya ellenére is az információ és a szervezet viszonyát meghatározó rendszerrõl van szó. Az információt is többféleképpen határozza meg a szakirodalom. A valóság, a környezõ világ visszatükrözõdése az emberi tudatban. [11] Olyan tájékoztatás, közlés, adat, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhetõ, és amelynek célja a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elõsegítése. [12] Számomra ez utóbbi meghatározás a legteljesebb és legegyértelmûbb, hiszen megadja a forrás és a tartalom többféleségét tájékoztatás, közlés, adat, ismeret és hír meghatározza azt a fontos kritériumot, hogy a címzett által értelmezhetõ, továbbá a célt, nevezetesen azt, hogy alternatívákat ad a döntéshez. Az információnak tehát többféle hordozója van, amelyek közül az adat csak az egyik bár napjainkban talán az egyik legfontosabb -, és van célja is. A cél egyrészt a bizonytalanság csökkentése, amely a címzettet választásra, gondolkodásra, meghatározott tevékenységre, viselkedésre készteti, másrészt döntési alternatívák adása. A döntés a vezetési tevékenység része. A szervezetet konkrét cél elérése érdekében létrejött, a környezetével aktív kapcsolatban lévõ, önfenntartásra törekvõ emberi társulatként határozzuk meg, amely az alábbi sajátságokkal rendelkezik: - Ismertek a szervezeti célok és erõforrások; - A környezete és mûködésének feltétele meghatározott; - Ismertek az összetevõi és azok céljai, tevékenységük és állapotuk;

- Meghatározott bemenetekbõl, adott feltételek mellett végzett tevékenységgel meghatározott kimeneteket állít elõ; - Vezetõ szervekkel rendelkezik. A vezetõ szervek feladata a vezetés, amelynek alapvetõen a tervezés célok, feladatok, erõforrások és azok összhangjának idõbeni és térbeni összehangolása, szabályozása és az irányítás munkaszervezés, feltételek biztosítása, ellenõrzés és a változó körülményekhez való igazítás a fõ feladata. A két feladatot fogalmazzák meg a NATO-ban vezetés és irányításként különkülön, és együttesen is. A vezetés és irányítás, mint fogalmak egymáshoz kapcsolódnak, rendszeresen együtt is használják õket, de nem szinonimái egymásnak. A vezetés joghatóság és egy személyre van ruházva. Úgy lehet leírni (de nem meghatározni), mint egy folyamatot, amelynek során a parancsnok az akaratát és szándékát keresztülviszi az alárendeltre, abból a célból, hogy egy konkrét tevékenység me gtörténjen. Magába foglalja a jogkört és a felelõsséget a csapatok kijelölésére és felvonultatására, a küldetés teljesítése céljából. Az irányítás a parancsnok által gyakorolt jogkör. Úgy lehet leírni (de nem meghatározni), mint egy folyamatot, amelyen keresztül a parancsnok a törzs segítségével megszervezi, utasítja és koordinálja a hozzá beosztott kötelékek tevékenységét. [30] Egy szervezet információs rendszere megfogalmazható azon módszerek, eljárások, eszközök, személyzetek és tevékenységi folyamatok összességeként, amelyek során a tájékoztatások, közlések, adatok, ismeretek, üzenetek és hírek a szervezeti célokat támogató információkká válnak. Vagyis az információs rendszer fõ célja az információ elõállítása, erõforrásai pedig a hang, írás, animáció, rajz, kép (álló és mozgó), valamint adat formában megjelenõ hírek, üzenetek, tájékoztatások, közlések, ismeretek és adatok. A katonai szervezet információs rendszere a katonai információs rendszer. Napjainkban legelterjedtebben vezetõi és vezetési, irányítási információs rendszerként találhatjuk meg a katonai információs rendszer megfogalmazását. Vezetési, irányítási információs rendszer Katonai szervezetek vezetését és irányítását támogató információs rendszer. [10] Vezetõi információs rendszer Egy szervezet vezetésének döntéshozatali folyamatát támogató információfeldolgozási rendszer. [10] A vezetõi információs rendszer alatt inkább a döntéshozatali tevékenységeket haderõ tervezés, erõforrás és költség tervezés, gazdálkodás irányítás, logisztikai, adminisztrációs tevékenység, stb. -, míg a vezetési, irányítási információs rendszeren a különbözõ katonai mûveleteket támogató rendszereket értik. Vezetési és irányítási rendszer Berendezések, eszközök, híradás, eljárások és személyi állomány összessége, amelyek lényegesek a parancsnok számára a rendelkezésére bocsátott erõk hadmûveleteinek tervezése, irányítására és ellenõrzésére a meghatározott feladat végrehajtása érdekében. [10] A katonai információs rendszer célja tehát információ elõállítása a döntéshozatal és a katonai mûveletek vezetésének és irányításának támogatására, a rendszer erõforrásai

(nyersanyagai) a különbözõ formában megjelenõ hírek, üzenetek, tájékoztatások, közlések, ismeretek és adatok. Az a tudomány, amely az információk keletkezésének, kezelésének és felhasználásának elméleti és gyakorlati megvalósításával és eszközrendszerével foglalkozik az informatika. [11] Az információs rendszer nyersanyagait azonban nemcsak felhasználni feldolgozás, tárolás, megjelenítés, elosztás, stb. -, hanem továbbítani is kell. A rendszer, amely a különbözõ formában megjelenõ híreket, adatokat, stb. továbbítja a híradó rendszer. A katonai információs rendszer két fontos összetevõje 10 tehát az informatikai és a híradó rendszer. Történetiségében a híradás megelõzte az informatikát, így általában a különbözõ megfogalmazásokban a híradás és az informatika sorrendet használják. A két összetevõ helye, szerepe és így fogalma idõrõl idõre módosul. A magyar katonai információs rendszer összetevõit és környezetét az 1. ábrán szemléltetem. 10 Találkozhatunk az információs rendszer összetevõinek más módon való meghatározásával is, így aszerint is meghatározhatók az összetevõk, hogy milyen tevékenységet támogatunk. Eszerint van vezetõi (stratégiai, döntéstámogató, vezetési, mûködéstámogató), végrehajtás támogató (folyamat irányító, tranzakciós, iroda automatizálási) és egyéb (szakértõi, stb.) információs rendszer.

1. ábra A magyar katonai információs rendszer összetevõi és környezete

A nemzeti, nemzetközi és MH környezet elsõsorban a szervezeti kapcsolatok szempontjából meghatározó, a technológiai környezet pedig az információ termelésének és felhasználásának technikai feltételei kialakítása vonatkozásában bír nagy jelentõséggel. Az információs rendszer összetevõi megfelelnek a NATO szakmai szervezete (NC3 Board) által lefedett szakterületeknek. A környezet valamennyi elemének az információs rendszerre gyakorolt hatásait elemezni kell, valamennyi hatás számbavétele fontos. Az EU tagságunk hatásai jelenleg kevés és gyakran ellentmondó adatok állnak rendelkezésre csak jósolhatók, részletes elemzésükre nem vállalkozom. Az azonban már most is megállapítható, hogy a nemzeti és technológiai környezetre rendkívül jelentõs befolyást fog gyakorolni. 1.2 A katonai információs re ndszer összetevõi A NATO tagság értelemszerûen hatott a híradás fogalmának, helyének, szerepének meghatározása is. A NATO és tagországai a funkcióra a communication, a szervezetre általában a signal kifejezést használják. Az AAP-31-ben communication címszó alatt "Információk továbbításának módszere vagy eszköze egy személyrõl vagy helyrõl egy másikhoz" [10] megfogalmazás található. A communication-t fordíthatjuk híradásnak vagy akár kommunikációnak. Napjainkban mindkét kifejezés megtalálható, a hivatalos katonai okmányokban híradás található, a vezetõ és végrehajtó szervezetek és szervek megnevezésében "híradó" megnevezést használunk. Ugyanakkor a ZMNE-n Katonai kommunikációs rendszertervezõ tanszék van. Többen a híradásnak a kommunikációval, az adatcserével, az adatkommunikációval megnövelt szerepét szeretnék hangsúlyozni a hagyományos beszéd, és távíró kapcsolatoktól ilyen módon megkülönböztetni. Ezt a szemléletet tükrözi Dr. Munk Sándor meghatározása "A kommunikációs alrendszer informatikai rendszer eszközrendszerének alrendszere, az adattovábbító eszközök és kapcsolatok összessége." [11] Amennyiben a definíció azt akarja megfogalmazni, hogy az információs rendszernek van kommunikációs alrendszere, amely az adattovábbító eszközökbõl és kapcsolatokból áll, akkor ezt elfogadom. Az információs rendszernek az adat csak egy nyersanyaga, így az adatkapcsolatokon túl vannak még beszéd, videokonferencia, távíró és más kapcsolatok is. Amennyiben a kommunikáció alatt az információcsere technikai, szervezeti és eljárásbeli feltételeinek összességét értjük, ahhoz, hogy a "híradó szakma" szélesebb értelmezésétõl ezt a funkciót megkülönböztessük (ilyen funkció a FRISZ 11 - ami a 11 A FRISZ-t több okmányban és a szakmai köztudatban helytelenül Földi Repülésirányító Szolgálat rövidítéseként értelmezik. Valójában eredete az 1950-es évek elején telepített elsõ vakleszállító rendszer

repülések nem repülõeszköz fedélzeti navigációs és leszállító feltételeit, beleértve a föld-levegõ-föld kommunikációt is), akkor ezt a felosztást támogatom. A híradás szélesebb értelmezésébe beletartozik a futár és tábori posta, az információvédelem (nevezetesen az átviteli utak és a pont-pont közötti összeköttetések védelme), valamint a (mûsorszórás kategóriájába tartozó) riasztás, tájékoztatás és értesítés is. A helymeghatározás (navigáció) csak a FRISZ rendszer részeként tartozik a híradás fogalomkörébe. A híradás tehát egy gyûjtõfogalom, amely az információcsere feltételeken (kommunikáció) túl egyéb - idõrõl- idõre változó - területeket is magában foglalhat. Miért fontos a fogalom mindenkori tisztázása? Azért, mert a fogalomhoz tartozó területek feladatokat is jelentenek, amelyekért valamilyen szervezet felel, szabályozza a területeket, azok összhangját (viszonyát) más kapcsolódó feladatokkal, mûködteti (üzemelteti), üzemben tartja (beszerzi, fejleszti, fenntartja, javítja, biztosítja a mûködéshez szükséges kisegítõ- és kellékanyagokat, stb.), biztosítja a mûködéshez szükséges feltételeket (például telefonkönyv, frekvencia kiosztás). A híradás fogalmához értett feladatok alapján keressük meg az illetékes szervezeti elemet a NATO-ban, a NATO parancsnokságokon, a tagországokban, a PfP országokban, a hazai közigazgatásban, a szolgáltató és gyártó cégeknél (az utóbbiakban távközlés, vagy hírközlés megnevezést használnak). A híradó katonai szervezetekben lévõ szakbeosztásokra képez tiszteket a ZMNE, zászlósokat, tiszthelyetteseket a Tiszthelyettes Szakképzõ Iskola, szerzõdéses és sorállományú katonákat a Kiképzõ Központok, illetve ilyen szakfeladatokra alkalmazunk polgáriakat is. A fogalom képzése nemcsak tudományos tevékenység, hanem vezetõi is. Ha bõvül, szûkül, vagy átrendezõdik a híradás tartalma, az általa lefedett feladatok köre, akkor azt a feladat - és hatásköröktõl kezdve a képzési rendszerig bezárólag le kell követni. Ha ez nem történik meg, a fogalomváltás elméleti kategória marad, a gyakorlatban nehézségek támadnak. Különösen nagy problémát okoz, ha önkényesen alkotunk fogalmakat, változtatunk azok tartalmán. A híradás létesítésére híradó rendszert (hírrendszer fogalmát is használják) hoznak létre. A híradó rendszer az AAP-31 szerint - " Információtovábbítási funkciók megvalósítására kialakított eszközök, módszerek, eljárások és - amennyiben szükséges - üzemeltetõ személyzet összessége." [10] Ha a fordításnál itt a híradót kommunikációsként fordítjuk (fordíthatjuk), akkor konzekvensen azonosítjuk a híradót és a kommunikációst. Dr. Munk Sándor hírrendszer (katonai kommunikációs rendszer) alatt "A csapatvezetési és fegyverirányítási rendszer alkotórésze, amely egységes terv szerint szervezeteinek Földi Repülésirányító szakasz, majd század rövidítése, amely hagyományként azóta is megmaradt, miközben a szervezeti elemek évtizedekkel ezelõtt megszûntek.

telepített, feladat, hely és idõ szerint összehangolt, kölcsönösen összekapcsolt és illesztett különbözõ rendeltetésû hírközpontok és híradó vonalak összessége, a telepítõ, kiszolgáló és irányító személyzettel együtt." [11] meghatározást használ. Ez a megfogalmazás gyakorlatilag azonos az érvényben levõ szakutasításokban (Híradó szakutasítás), segédletekben (Tábori Törzsszolgálati Utasítás) megfogalmazottakkal. Az AAP-31 szerinti megfogalmazás tömörebb és egyszersmind általánosabb, véleményem szerint jobban lefedi a kommunikációs rendszer tartalmát. A híradó rendszer a kommunikációs, FRISZ, futár és tábori posta és más rendszerek összességeként is definiálható. A híradó kifejezést a szervezetek, beosztások megnevezésére célszerû használni. Ezek a meghatározások biztosítják a hagyományos híradó, híradás és az új kommunikáció fogalmának a szövetségi követelményeket is kielégítõ, valamint a gyakorlati használatnak is megfelelõ azonosítását. A communication fordításánál mindig az adott szövegkörnyezetbõl lehet megállapítani, hogy híradás (híradó)-nak vagy éppen kommunikáció (kommunikációs)-nak fordítsuk. Ha a híradás helyét vizsgáljuk, akkor az a vezetés (beleértve az irányítást is) része, annak egyik elengedhetetlen alkotóeleme. Ugyanígy a híradó rendszer a vezetési (irányítási) rendszer (benne az információs rendszerek) egyik alkotóeleme. Az elmúlt évtizedekben a katonai informatika rohamos fejlõdése következtében a híradás és informatika egyre szorosabb kapcsolatba került, habár még nagyobb részben önálló funkcióként, de fokozatosan konvergálva egy egységes híradó (pontosabban kommunikáció s) és informatikai rendszert alkotnak, együttesen támogatják a vezetést, irányítást. Az AAP-31 vezetési, irányítási, híradó és informatikai (számítástechnika) rendszer (Command, Control Communication and Computer System - C4) alatt "Doktrinák, eljárások, szervezeti struktúrák, személyi állomány, eszközök, berendezések és híradás integrált rendszere, amelynek rendeltetése a parancsnok támogatása a vezetés és irányítás megvalósításában a katonai tevékenység során."[10] meghatározást ért. Ezt a megfogalmazást tartom jelenleg a legpontosabbnak. A Computer System legalább kétféle módon fordítható magyarra. Az egyik kifejezés a számítástechnikai rendszer, amely szószerinti fordítás, ugyanakkor a hazai értelmezése szûkebb a NATO-énál. Mi számítástechnikai rendszer (alrendszer) alatt az informatikai rendszer részét képezõ adatfeldolgozó eszközök összességét értjük. [11] A NATO értelmezésének sokkal inkább megfelel az informatikai rendszer fordítás. Az elõzõekben leírtakból azonban egyértelmûen következik, hogy az informatikai rendszer nem azonos az információs rendszerrel, hanem annak egyik összetevõje. A világban végbemenõ információs forradalom eredményeként a négy "C"-bõl álló együttes egyre bõvül. A megalapozott döntés egyik fontos feltétele, hogy a lehetõ legpontosabb információval rendelkezzünk a saját erõk, az ellenséges erõk

(béketeremtõ mûveletben szemben álló erõk), a környezet állapotáról, valamint egyéb tényezõkrõl. A parancsnok információkövetelményeit a 2. ábra mutatja be.

Parancsnok Elöljáró szándéka Kényszerek, korlátok (Erõforrás, idõ, tér stb.) Feladat Ellenséges erõk Környezet állapota Saját erõk állapota Egyéb tényezõk Szándék C2 struktúra híradás + informatika Összetétel, képesség Topográfia Idõjárás Infrastruktúra Akadályok Légi mûveletek Elöljáró és szomszédos kötelékek Saját folyó mûveletek Jogszabályok Média Katonaipolgári kapcsolatok Légierõ Szárazföld Út Kulcspontok Folyamatban levõ tervek Támogató Demográfia Harctámogatás Logisztika Népesség Logisztika Kultúra Etnika, vallási összetétel C2 és híradás informatikai rendszer Megjegyzés: nem háborús mûveletekben az ellenség helyett a résztvevõ felek helyzete. 2. ábra A parancsnok információ követelményei

Forrás: Framework paper on the requirement for combined/joint interoperability between C2 systems supporting NATO operations within the land component AC/322 (SC/1)N/25

Az ellenséges erõkrõl a szü kséges információt a felderítés (intelligence) szolgáltatja. Ezeknek az információknak a C4 rendszerbe való közvetlen integrálásával kapjuk a C4I rendszert. Elsõsorban harcászati- hadmûveleti szinten fontos, hogy a döntés valós idejû információk alapján történjen. A több forrásból származó adatok egy fúziós központ közbeiktatásával kerülnek be a vezetési rendszerbe, amely összeveti, értékeli az adatokat és a konszolidált adatot szolgáltat a döntéshozónak. Napjaink tendenciája, hogy földön, vízen, levegõben és a világûrben telepített érzékelõkkel (sensor) gyûjtik az ellenségrõl, a környezetrõl és a saját erõkrõl az adatokat, amelyek valós idõben kerülnek továbbításra a vezetési rendszerbe. Ezt a "C"- k után található "S" fejezi ki. A bipoláris világ egyik jellemzõje a haderõnemek magas fokú önállósága volt, illetve a NATO esetében csak a hadtest szint felett kellett "szabványosan" összekapcsolni a nemzeti rendszereket. Ennek eredménye az lett, hogy a haderõnemek és a tagállamok harcászati rendszereit külön-külön fejlesztették. A NATO tagállamok tábori automatizált vezetési rendszerei, ezen belül a frekvenciaugratásos rádiók, az információvédelmi eszközök nem tudnak egymással együttmûködni. Az Öböl-háború idején az USA szárazföldi- és légierõ által összesített helyzetet, feladatokat adathordozóra rögzítették, amelyet helikopteren vittek a haditengerészet anyahajójára feldolgozás, a haderõnemek együttmûködésének megszervezése céljából. Az IFOR, majd az SFOR mûveletekben a részt vevõ tagállamok tábori digitális rendszereinek együttmûködését analóg felületen (STANAG 5040) tudták biztosítani, ennek ellenére még így is gyakori volt a több órás megszakadás. A PfP kezdeményezés, majd a NATO bõvítése (teljesen eltérõ eljárások, különbözõ generációs technikai eszközök, informatizáltság, automatizáltság) tovább növelte az együttmûködõ képesség megteremtésének követelményét, ami a C4 rendszerek területén "interoperabilitás" szintet kell elérjen. Ezért a "C"-k után megjelent a második "I" betû (Interoperability). Az információs korszak egyik jellemzõje az információs hadviselés (háború). Az információs háború tartalma nem más, mint a tudományos alapokra és rendkívül fejlett információs technikára támaszkodó azon tevékenységek és erõfeszítések összessége, amelyeket az ellenség legyõzése érdekében koncentrált módon fejtenek ki az információs küzdelem különbözõ tartományaiban, más néven dimenzióiban; közöttük különös tekintettel a frekvenciaspektrumra. Napjainkban az információs háború a hagyományos kísérõ jelensége és támogatója. [13] Az információs hadviselést a nemzeti törekvések alapján országok, kormányok folytatják egymás ellen. Az összhaderõnemi és haderõnemei önálló hadmûveletekben vezetési hadviselést (Command Control Warfare, C2W) folytatnak.

A vezetési hadviselés a feladatait, a vezetési rendszerek támadását és védelmét öt jól elkülöníthetõ tevékenységeken keresztül valósítja meg. Ezek az elemek a következõk: - hadmûveleti biztonság (Operational Security - OPSEC); - pszichológiai mûveletek (Psychological Operation- PSYOP); - katonai megtévesztés (Military Deception - MILDEC); - fizikai megsemmisítés (Phisical Destruction - PD); - elektronikai hadviselés (Electronic Warfare - EW) [14]. A vezetési hadviselés célpontja a "C"-k, "I"-k (beleértve a szenzorokat is) rendszere, azért a saját rendszerünk ilyen értelmû védettsége, biztonsága alapvetõ fontosságú feladat. 1.2.1 Híradó rendszer fejlesztési koncepciója A táguló és egyre összetettebb környezet módosítja a híradás helyét és vele együtt annak fogalmát is. Ez kihat a híradó rendszerre, annak megszervezésére, üzemeltetésére és üzemben tartására egyaránt. Ez fordítva is igaz. A híradás, a híradó rendszer fejlõdése módosítja a vezetés, irányítás információs rendszerét, annak egészét és valamennyi összetevõjét. Az alkotóelemek öná llósága egyre inkább viszonylagos, illetve csak egyes része marad meg. A vezetési, irányítási, híradó és informatikai rendszert a mindenkor érvényes doktrína szerinti értelmezésben (felderítés, érzékelõk, interoperabilitás, biztonság, stb.) egységes egészként kell tervezni, fejleszteni, üzemeltetni és üzemben tartani. Ezt a szemléletet tükrözi a híradó rendszer fejlesztésére több éven keresztül (1992-2000) a szakterület vezetõ szakértõinek közremûködésével kidolgozott, nyilvános szakmai viták sorozatán módosított majd megerõsített koncepció, amely az elfogadott fejlesztési programok [3] alapját képezte. A koncepció alapján részletes fejlesztési terv került kidolgozásra, amelyet a bekövetkezett szervezeti és technikai változásoknak megfelelõen módosítottak. Az MH korszerûsítésével összhangban, a vezetési rendszerének átalakításával, az információs rendszerek fejlesztésével, a honvédség feladataival változik a híradás környezete, a kapcsolati rendszer. A fejlesztést meghatározó kapcsolati rendszert a 3. ábra szemlélteti, míg a híradó rendszer felépítését az 4. ábra mutatja be.

KAPCSOLATI RENDSZER SZOLGÁLTATÓK A B C A MAGYAR HONVÉDSÉG KAPCSOLÁSTECHNIKAI HÁLÓZATA NATO - IVSN - NOAN - egyéb KORMÁNYZATI RENDSZER MH KÜLFÖLDI MISSZIÓI, KONTINGENSEI BM - Határõrség - Rendõrség -Kataszrófavédelem -Közigazgatás EGYÉB HÁLÓZATOK - MÁV - Vízügy - stb... Állandó jellegû hírközpont Mobil hírközpont 3. ábra Kapcsolati rendszer

A HÍRADÓ RENDSZER FELÉPÍTÉSE 4. ábra Híradó rendszer felépítése Az elsõ réteg a béke- és rendkívüli idõszaki katonai objektumok és vezetési pontokat lefedõ Állandó Területi Hálózat. A hálózat átviteli utakból (saját tulajdonú mikrohullámú hálózat, bérelt összeköttetések), a mikrohullámú hálózatra épülõ lecsatlakozó pontokból (2. réteg részére) és rádiófelvevõ pontokból, kapcsoló központokból (jelenleg analóg távbeszélõ, ISDN, továbbá routerek), az objektumok belsõ hálózatából (egyre több helyen egységes strukturált) áll. A hálózat csatlakozik a NATO gerinchálózatához (Core Network) beszéd, továbbá a légierõ speciális rendeltetésû kapcsolatainak (Initial CAOC Capability - ICC, Link-1 Recognised Air Picture - RAP) biztosítása érdekében. A felderítõ (Battlefield Information Collection and Exploation System - BICES), a logisztikai (Logistical Funktional Area Subsystem -LOGFASS), a szövetség mozgáskoordinációs rendszere (ADAMS Allied Deployment and Movement System), valamint a szárazföldi hadmûveleti információs rendszer a NATO irodaautomatizálási rendszerén (NIAR) (angolul NATO Office Automation Network NOAN) mûködik. A NIAR NATO titkos minõsítésig biztosít információcserét.

Az Állandó Területi Hálózathoz kapcsolódnak az országos közcélú hálózat (a helyi szolgáltatóktól), a kormányzati szervek és a MÁV hálózata, az Internet szolgáltatók, illetve a külföldön levõ kontingensek bérelt vezetékes és mûholdas csatornákon. A hálózat nyílt és információvédelemmel ellátott beszéd, fax, géptávíró (analóg), adat, Internet videótelekonferencia, formatált üzenet (X-400) és a légierõ részére adat (ICC, RAP, ) (gyakorlatilag kiegészítõ berendezésekkel multimédiás) továbbítására alkalmas. Az átviteli kapacitás a hálózat meghatározó részén - hatékony sávszélesség menedzsment és digitális rendezõk alkalmazásával - a jelenlegi kihasználtság többszörösét tenné lehetõvé. A hálózat felügyeletét a fõ (és tartalék) országos, valamint két regionális hálózatfelügyeleti központ látja el. A rendszer második rétege a tábori területi hálózat. A rendszer több ponton csatlakozik az állandó jellegû hálózatokhoz. A jelenlegi rendszer teljesen analóg, kis kapacitású, beszéd és géptávíró kapcsolatok létesítésére alkalmas. A harmadik réteg a harcászati rádió híradás rendszere (CNR), amely kézi, hordozható és beépített rövidhullámú és ultrarövidhullámú rádiókból áll. A harmadik réteg az elsõ két réteghez a rádiófelvevõ pontokon keresztül kapcsolódik. Jelenleg az eszközök nagy része elavult. Ugyanakkor rendelkezünk amerikai segélybõl származó korszerû rövidhullámú (és néhány URH és többsávos), a Mistral eszközökbe beépített harcászati URH rádiókkal. A három szintet összekötik a közvetlen összeköttetést biztosító eszközök és állomások. Ezek rövidhullámú rádiók, polgári és katonai mûholdas eszközök, valamint ilyen eszköz a mobiltelefon is. 1.2.2 Informatikai alkalmazói rendszerek fejlesztési koncepciója [14] Az alkalmazások az informatika támogatásának azon felületét jelentik, amellyel a felhasználók közvetlenül találkoznak. Az alkalmazás fogalma az angol application kifejezésbõl került át az újabb kori magyar szakmai nyelvbe. Az alkalmazások alatt tulajdonképpen az alkalmazókat (felhasználókat) közvetlenül támogató információs rendszereket értjük. Az alkalmazások két nagy kategóriára oszthatók: - általános alkalmazásokra; - speciális alkalmazásokra. Az általános alkalmazások az élet minden területén egyaránt használható programrendszerekben testesülnek meg. Az általános alkalmazások jelentõs része úgynevezett polcról levehetõ programrendszerek segítségével támogatható. Ide tartoznak funkcionális nézõpontból az ügyirat- és dokumentum készítés, dokumentum és üzenet kezelés, interaktív, hierarchikus munkatervezés és elszámolás, folyamatvezérlés, valamint technológiai aspektusból az Intranet, Internet. Az általános