GYÕRI KOMPLEX BIOLÓGIAI MONITOROZÓ RENDSZER 15 Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről Tömegesen virágzik a védett mocsári nőszőfű A Győr, Sashegyi Hulladékkezelő Mű Zöld szigetén az elmúlt években rendszeresen kimutatásra került a mocsári nőszőfű, tudományos nevén az Epipactis palustris. A hazai orchideák (kosborok) közül ez a faj még a gyakoribbak közé sorolható. Az akár 1 m-re is megnövő növény a nedves lápréteket, fűzlápokat, magassásosokat kedveli. Ahogy a legtöbb kosborféle ez a nőszőfű is előszeretettel viselkedik pionír fajként azaz megjelenhet nyers felszíneken: pl. homok és kavicsbányák felszínein. A Zöld szigeten is feltételezhetjük, hogy a bányatevékenység felhagyását követően kapaszkodott meg a növény. A védett fajnak főleg a Dunántúlról és Alföldről vannak előfordulási adatai. Nem kedveli élőhelyének záródását, mely legtöbbször a cserjék illetve az invazív növényfajok térnyerését jelenti. A Zöld szigeten sajnos kell számolnunk ezzel a jelenséggel. A csapadékvíz gyűjtőtől északkeletre található 50-100 töves állománya fölött záródnak a nyarak, füzek és jelentős a magas aranyvessző (inváziós faj) előrenyomulása is. Egyértelmű, hogy a záródással párhuzamosan ez az erős állomány veszélybe kerülhet. Szükséges lenne a fák megritkítása, illetve az aranyvessző nyár végi, ősz eleji kaszálása (addigra a nőszőfű már megérlelte a Mocsári nőszőfű magját). Tölgyfacsemeték A 2010-es Zöld szigeti Madarak és Fák napi rendezvényen közel egy tucat tölgyfa csemete lett elültetve. Örvendetes, hogy négy évvel később elmondható, hogy a fák többsége életben van, bár láthatólag növekedési intenzitásuk elmarad az átlagostól.
2 Előkerült egy hím példánya a védett szarvasbogárnak A tavaszi terepbejárások egyikén egy elpusztult hím szarvasbogarat sikerült begyűjteni a Zöld sziget területéről. A mintaterületek közül Vaszarról a hatásterületen található tölgy erdőből mutattuk ki erős állományát. A szarvasbogarak lárva állapotban a tölgyek gyökerével táplálkoznak és a fák közvetlen közelébe is teszik le petéiket. Mivel a Zöld szigeten nincs idősebb tölgyfa, megkerülése lehetséges, hogy csak a véletlennek köszönhető. Kép és szöveg: Vidéki Róbert és Kovács Péter Szarvasbogár Pannonhalma ékszerdobozai Az egyik legszínesebb, fokozottan védett madarunk a gyurgyalag, ismét jelen volt a hatásterületen annak ellenére, hogy nem költött ott. A hulladéktest mellett kialakult homokfal, még mindig járatokkal van tele bár több helyen beomlottak eltömődtek már. Szükséges lenne a növényzet eltávolítására és a fal meredekségének visszaállítására. A bal oldali képen éppen egy felrepülő gyurgyalagot láthatunk, míg a jobb oldali képen a hulladéktest felett vitorlázó példány lett lefotózva. Gyurgyalagok a pannonhalmi hatásterületről Kép és szöveg: Kovács Péter
3 Pokoli cselőpók Hazánk területéről a cselőpókoknak két faja vált ismertté. Mindkét faj törvényes oltalom alatt áll. A vizsgálataink során a pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa) az, mely három hulladéktest felszínéről is előkerült már. Első ízben a Gönyűi hulladéklerakón jelent, meg, ahol a további években is kimutattuk, annak ellenére, hogy 2014-re már erősen záródott a növényzet. Kora tavasszal a Pápai útról is megkerült a faj melyről előző hírlevelünkben számoltunk be. A nyár eleji talajzoológiai vizsgálatok egy újabb mintaterületen rögzítették a cselőpók előfordulását. A lenti fotókon látható példány a Sikátori hulladéktestről került elő. Az első képen éppen a tárna szájában figyel, míg a második képen kibújik belőle. A harmadik képen a nagyon jellegzetes rozsdabarna csáprágóit figyelhetjük meg. Kép és szöveg: Kovács Péter Pokoli cselőpók
4 2014-es moha és zuzmó felmérés előzetes eredményei A terepbejárásokra és minták gyűjtésére júniusban került sor. Talajlakó zuzmót csak a Győr, Pápai úti hulladéklerakó lefedett felszínén gyűjtöttem, a többi helyszínen nem sikerült megfigyelni telepeiket. A Győr, Sashegyi csapadékvíz gyűjtő környékén különféle nyár fafajok (Populus ssp.) adnak lakóhelyet még 3-4 kéreglakó zuzmófajnak, köztük a sárga falizuzmónak (Xanthoria parietina) is. A begyűjtött mohaminták közel fele már azonosítva lett. A Győr, Sashegyi csapadékvíz gyűjtő környezetéből eddig 2 telepes májmoha, valamint közel 20 lombosmoha került elő, várhatóan a fajlista tovább bővül. Ezen a helyszínen értékes mohaélőhely a vízpart árnyas, nedves csupasz talajfelszíne, ahol több nedvességkedvelő mohafaj találja meg életfeltételeit. Másik fontos élőhely az idősebb fák kérge, ahol számos kéreglakó moha érzi jól magát. Sárga falizuzmó A csapadékvíz gyűjtő környékéhez képest jóval fajszegényebbek a rekultivált hulladéktestek felszínei. Ugyanakkor ezen talajfelszínek fajkészletében jelentős hasonlóság figyelhető meg, melynek kézenfekvő oka az élőhelyek hasonlósága. Ezek közül leggyakoribb és legdominánsabb faj a közönséges körtemoha (Bryum caespiticium), mely például nyílt gyepek tipikus, gyakori mohája, de megtalálható még antropogén, roncs élőhelyeken is. A kisebb borítást alkotó mohák döntő része szintén közönséges, melyek szintén előnyben részesítik a csupasz talajfelszíneket. l e Közönséges körtemoha Szöveg: Szűcs Péter Kép forrása: internet
5 A 2014-es egyenesszárnyú-vizsgálatok első tapasztalatai A vizsgált rekultivált hulladéklerakók egyenesszárnyú faunájának fenológiai jellemzőiből adódóan minden év júniusa az az időszak, amikor a bejárások tapasztalatait már érdemben lehet összegezni. Ennek megfelelően az idei évben is most nyílik mód először beszámolni az eredményekről. A vaszari hulladéktesten a természetközeli egyenesszárnyú-együttes szerveződése tovább folytatódott. A lekaszált szárazgyepben is jelentősebb sáska-denzitást tapasztaltunk, a kaszálatlan szegélyeken pedig az érintkező üde gyepek fajai is előfordultak. Hasonló állapotok tapasztalhatók a Kajárpéci hulladéktesten, ahol a vertikálisan strukturált, kétszikűeket is tartalmazó szárazgyepben már az összetettebb élőhelystruktúrát igénylő egyenesszárnyú fajok is előfordulnak. A Győr, Pápai úti hulladéktest az idei évben egyelőre a magasabb növekedésű szárazgyepek élőhelyi jellemzőit mutatja. Ennek megfelelően az egyenesszárnyú-együttesében is több a zártabb gyepekhez kötődő faj. Az élőhely még a vetett fűfaj homogén állományaként jelenik meg, természetszerű gyeppé alakulása a további fenntartó kezelés mellett a termőhelyi viszonyoktól is erősen meghatározott. A Győr, Sashegyi Zöld sziget mintavételi területen a változatos élőhely-szerkezetnek köszönhetően a lokális egyenesszárnyú-fauna fajszáma meglehetősen magas, azonban valódi üde gyepi-, félszáraz gyepi-, szárazgyepi-, ill. erdőszegélybeli-együttesek szerveződéséhez további területkezelések (szárzúzás, kaszálás, cserjeirtás, ezüstfa- és akácirtás) volnának szükségesek. Jelenleg a pannonhalmi és gönyűi élőhelyek gyomos, magaskórós jellege kedvez legkevésbé a szöcske- és sáska-együttesek szerveződésének. Ennek ellenére mindkét területen viszonylag fajgazdag közösség van jelen. Ez feltehetően a korábban elindult szukcessziós folyamatnak köszönhető, mely azonban a területkezelés esetleges elmaradásával könnyen visszafordulhat. A fenti két rekultivált felszínnél jobb állapotot mutat a sikátori terület, azzal a különbséggel, hogy az itt előforduló erősen gyomos vegetáció az üdébb mikroklímához kötődő egyenesszárnyú fajok előfordulásának is kedvez a jelen állapot alapján azonban a kitartó utókezelés és monitorozás itt is szükséges. Szöveg: Kenyeres Zoltán Kép: Kovács Péter Magaskórós jellegű Pannonhalmi hulladéktest felszíne
6 112 hírei Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (www.hulladek.gyor.hu) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés aláírása 2014. június 30-án Széles Balázs, a GYHG Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője és Hegyi Zoltán, a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanács elnöke aláírta a hulladékgazdálkoási közszolgáltatási szerződést. Ülést tart a Társulási Tanács A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa következő ülését 2014. június 19-én (csütörtök) 15 órakor tartja a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében, a Városháza I. emeleti Zechmeister I. termében. Tervezett napirendi pontok: 1.) Javaslat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés aláírására 2.) Tájékoztató Felpéc Község Önkormányzata és Csikvánd Község Önkormányzata által megküldött megállapodási javaslatról Túlszárnyaltuk Európát szemétszedésben! Kitett magért az ország: mintegy másfél milliárd forint értékű munkát végeztek el a TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció résztvevői három nap alatt. Részletek itt: http://www.szelektivinfo.hu/sajtoszoba/514-tulszarnyaltuk-europatszemetszedesben A Társulási Tanács ülést tart A Társulási Tanács következő ülését 2014. április 29-én (kedd) 15 órakor tartja. Az ülésen tervezetten az alábbi napirendi pontok kerülnek megtárgyalásra: 1.) Javaslat megállapodások aláírására 2.) Javaslat a 2013. évi pénzügyi beszámoló elfogadására Az ülés helyszíne: Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal hivatalos helyisége, Városháza I. emeleti Zechmeister I. terem. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 95. (5) bekezdés alapján a Társulási Tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek. Módosul a hulladékudvarok nyitva tartása A GYŐR-SZOL Zrt., mint közszolgáltató tájékoztatja a lakosságot, hogy 2014. április 14- től változik a hulladékudvarok nyitva tartása. Információk: gyorszol.hu/index.asp