Lakossági szemléletformálással lehet mérsékelni az élelmiszerpazarlást Az elmúlt években számos kérdés futott be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) az élelmiszerhulladékokkal kapcsolatban, ahol az adatokat elemezve azt tapasztalták, hogy a legnagyobb problémát Magyarországon is a többi fejlett országhoz hasonlóan a háztartásokban elpazarolt élelmiszer jelenti. Ezt látva dolgozták ki a hivatal munkatársai a Maradék nélkül elnevezésű programot, amelyet 2015 végén nyújtottak be az Európai Bizottsághoz (EB) is, ahol azt támogatásra alkalmasnak találták. Ugyanakkor az EB azt az elvárást fogalmazta meg a Nébihhel szemben, hogy a Magyarországon kifejlesztett programelemeket mutassák be a többi tagállam számára is, hogy jó gyakorlatként minél szélesebb körben elterjedhessen. Néhány országban például Egyesült Királyságban, vagy Hollandiában előttünk járnak a hasonló kezdeményezések megvalósításában, de hivatalnálnál biztosak abban, hogy sokaknak fognak újat mutatni. Az Európai Unióval egyeztetve végül 2016 nyarán indult el a Maradék nélkül program a LIFE (L Instrument Financier pour l Environnement) Környezetvédelmi alprogram pénzügyi támogatásával - derül ki a magyarmezogazdasag.hu érdeklődésére. A 2020-ig tartó kezdeményezés fő célkitűzése a lakossági szemléletformálás. A több csatornán keresztül folytatott ismeretterjesztő és kommunikációs tevékenység során felhívja a Nébih a fogyasztók figyelmét az élelmiszerpazarlás problémakörére, amely hosszú távon elősegítheti a vásárlók magatartásának tudatosabbá válását. 1. oldal (összes: 5)
Gyermekkorban kezdődik A szemléletformálási tevékenység megalapozása érdekében felmérést végzett a hivatal a magyar lakosság körében, amelynek fókuszában az élelmiszerpazarlás mértékének és jellemző okainak feltérképezése állt. Az eredmények alapján lehetőség nyílt célzott kommunikációs üzenetek megfogalmazására, valamint célcsoportspecifikus üzenetátadásra a Maradék nélkül program hivatalos honlapján, a közösségi médiafelületeken, valamint a Nébih YouTube-csatornáján is. Tekintettel arra, hogy a vásárlói döntések az egész élelmiszerláncra kihatnak, a termelés, a kereskedelem és a vendéglátás területén is mérséklődhet idővel az élelmiszerveszteség. A vásárlói magatartás kialakulása már gyermekkorban elkezdődik, ezért a Nébih kiemelt figyelmet fordít az általános iskolások szemléletformálására is. A hivatal Iskolai Programja hivatalosan március 26-án indul 4-6. osztályos tanulóknak meghirdetett online kvízverseny megrendezésével, ahol a legeredményesebb hallgatók egy nyári tematikus táborban vehetnek részt. A program előkészítése érdekében a 2017-es évben számos bemutató órát is megtartottak. A gyerekek ismeretbővítése mellett mi magunk is sokat tanultunk: a pedagógusok értékes visszajelzéseinek köszönhetően tovább csiszolhattuk az elképzeléseinket, oktatási anyagainkat közölte a Nébih. A bemutató órák tapasztalatai alapján elmondható, hogy a gyerekek rendkívül nyitottak és érdeklődők a téma iránt, továbbá a tanulók már sok kérdésben tájékozottak voltak, ugyanakkor a felnőttekhez hasonlóan sok területen még hiányosak az ismereteik. Elsősorban az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos részeknél érez a Nébih hiányosságot, amely összefügg az élelmiszerpazarlással is. Ha valami például a helytelen tárolás miatt idő előtt megromlik, az egyszerre jelent kockázatot és 2. oldal (összes: 5)
pazarlást. A gyermekkori szemléletformálás szükségességét és fontosságát támasztja alá az is, hogy számos kognitív tudományterülettel foglalkozó tanulmány szerint gyermekkorban könnyebben fogadunk be új ismereteket, s ezek az információk később könnyebben válnak mindennapi gyakorlat részévé, vagyis a gyerekkori ismeretátadás a jövő tudatos vásárlójának neveléséhez járulhat hozzá. Az Iskolai Programmal a téma iránt érdeklődő pedagógusok munkáját is szeretné a Nébih segíteni: a honlapon hamarosan letölthető lesz az ismeretanyagot összefoglaló tananyag, valamint az egyes fejezethez tartozó prezentációk is. A korábbi tapasztalataik alapján a gyerekeken keresztül a szülők is megszólíthatók, így az Iskolai Program során elért eredmények remélhetőleg hatványozódnak. A fogyasztók és a gyermekek szemléletformálása mellett a Maradék nélkül program kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerlánc egyéb szereplőivel történő együttműködésre a hazai joggyakorlathoz illeszkedő megoldások összegyűjtése és megvitatása által: a program keretében négy munkacsoport (vendéglátás, kereskedelem, élelmiszeripar és a civil szereplők) kezdte meg munkáját. A gyakorlatorientált egyeztetések rendkívül eredményesen zárultak a Nébih szerint: egyik legfontosabb termékük a vendéglátás munkacsoport által elfogadott, élelmiszerpazarlás megelőzését szolgáló, jó gyakorlatokat összefoglaló dokumentum, amelynek bizonyos elemeit átültették a 852/2004/EK rendeleten alapuló, Útmutató a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Gyakorlatához című kiadványba is. Kár a gőzért, ha nincs meg a szándék A fogyasztók a saját bevallásuk szerint fontos kérdésnek tekintik az élelmiszerpazarlás mérséklését, ugyanakkor a tényleges magatartásukban ez a pozitív hozzáállás már nem feltétlenül nyilvánul meg. Például csak egészen kevesen gondolkodtak el azon valaha, hogy nálunk mennyi élelmiszerhulladék keletkezhet egy hét vagy egy év alatt. A bevásárlás, az ételkészítési- és tálalási szokások mindennapi rutintevékenységeink részeit képezik, a tudatosság kevés fogyasztó esetében jellemző ezen a téren. Érdekes megfigyelés, a fogyasztók több mint fele nincs tisztában a minőségmegőrzési idő tényleges jelentésével sem, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos tartós élelmiszerek (például konzervek, száraztészta, csokoládé) idő előtt a szemetesben végezzék. A programon belül figyelmet fordít a hivatal az élelmiszerlánc hivatásos, vagyis vállalati szereplőivel való együttműködésre is, amelynek célja az élelmiszerhulladékok megelőzését elősegítő nemzetközi és hazai jó gyakorlatok összegyűjtése, valamint a hazai jogszabályi környezethez illeszkedő útmutató kidolgozása az érintett szereplők részére. Elkészült a kereskedelem munkacsoport útmutatója is, amelynek kidolgozásában többek között közreműködtek a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrárgazdasági Kutatóintézet, valamint egyes kereskedelmi láncok képviselői is - közölte a Nébih. Az útmutatók ugyanakkor nem érnek semmit a vállalkozói hajlandóság és szándék nélkül, a legfontosabb előrelépést e területen érezi a hivatal: a napokban a Nébih kerekasztal-beszélgetést szervezett az élelmiszerhulladékok témakörével kapcsolatban, és az itt megjelent nagy számú vállalkozás köztük kereskedők, feldolgozók képviselői számos fontos javaslatot fogalmaztak meg. A következő hetekben azon dolgozunk, hogy minden elhangzott előremutató elgondolást értékeljünk, és amit lehet, meg is valósítsunk - hangoztatta a hatóság. A Nébih a Földművelésügyi Minisztériummal közösen készül a kapcsolódó uniós joggyakorlatok felülvizsgálatára és módosítására is, így az erre a célra létrejött platform (EU Platform on Food Losses and Food Waste) munkájában is közreműködik. 3. oldal (összes: 5)
Ki pazarol a legtöbbet Európában? A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok csökkentésére való törekvés ma népszerű, ám viszonylag újkeletű téma: az EU-ban mintegy két évtizede foglalkoznak intenzívebben a probléma megoldásával a háztartások szintjén. A Maradék nélkül programban prioritást élvez a nemzetközi együttműködés, hiszen a nagyobb múltra visszatekintő kezdeményezések tapasztalataiból építkezve a Nébih saját tevékenységének eredményessége javítható, valamint eredménytermékeik átültetése más uniós projektek hatékonyságához is hozzájárulhat. Az ilyen irányú kezdeményezések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket a Nébih szerint: Többek között ide sorolható az angliai WRAP Love Food Hate Waste kampányával, valamint a hollandiai Wageningen Egyetem kutatóival való együttműködésünk is." A hivatal fontosnak találta hangsúlyozni, hogy jelenleg rendeleti szinten még nem szabályozzák az élelmiszerhulladékok mérési módszertanát, így sokféle és nagyon eltérő vizsgálatot alkalmaznak az élelmiszerpazarlás mértékének megállapítására. Egy másik tapasztalat azt mutatja, hogy rengeteg területen hiányoznak az alapadatok is, ezért számos esetben csak becslésekre támaszkodhatnak. Leginkább talán a háztartások pazarlását tudják összehasonlítani. Az Európai Bizottság 2011-es becslése szerint Nagy-Britannia háztartásai termelik a legtöbb hulladékot, éves szinten fejenként 137 kilogrammot. Nem véletlen tehát, hogy a britek egyúttal azok is, akik az utóbbi időszakban a legtöbb kezdeményezést indították el a probléma mérséklése érdekében. A dobogó második fokán 4. oldal (összes: 5)
Luxemburg áll 133 kilogrammal, őket Hollandia követi 113 kilogrammal. A Nébih EU-s módszertani ajánlások szerint készült első hazai kutatása alapján hazánk a fejenkénti 68 kilogrammnyi mennyiséggel hozzávetőlegesen a középmezőnyben helyezkedik el. Hova tűnik el a szemét? Magas víztartalmuknak köszönhetően az élelmiszerhulladékok fűtőértéke alacsony, ezért nem gazdaságos elégetni, tekintettel arra, hogy csökkentik a hulladékégető hatásfokát. Ennek megfelelően Európában az élelmiszerhulladékok többnyire a hulladéklerakókban végzik, ahol természetes úton lebomlanak. A bomlási folyamat során nagy mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik, mint például a szén-dioxid és a metán. Fontos kiemelni, hogy a hulladéklerakók mindössze elenyésző hányada rendelkezik olyan specializált egységgel, amely képes a kibocsátott metánt összegyűjteni. Kifejezetten az élelmiszerhulladékok kezeléséhez köthető költségekről nem rendelkezünk információval, de az bizonyos, hogy összességében az élelmiszerhulladékok keletkezése jelentős mértékű veszteséget okoz az egész nemzetgazdaság számára. A háztartási élelmiszerhulladékok egy része esetében kitűnően járható út a komposztálás, erre módszertani útmutatót készítettünk és helyezünk el rövidesen a Nébih weboldalán - tette hozzá a hatóság. Szerző: Béres Máté Közzététel ideje: 2018. 03. 14., szerda, 08:24 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2018/03/14/lakossagi-szemleletformalassallehet-mersekelni-az-elelmiszerpazarlast 5. oldal (összes: 5)