JELENTÉS a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről 0734 2007. szeptember
3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1001-9/22/16/2007. Témaszám: 845 Vizsgálat-azonosító szám: V0321 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Hegyes Mária számvevő tanácsos Kozák György irodavezető főtanácsadó Pálfi András számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátási tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a címzett támogatásból finanszírozott egészségügyi beruházások, rekonstrukciók ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2004. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése a helyi önkormányzatokat a 2004. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés az egészségügyi szakellátások privatizációjának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a 2005. évben megillető normatív hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzése sorszáma 0430 0446 0523 0540 0544 0609 0628 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.
a kötött felhasználású támogatások 2005. évi felhasználásának ellenőrzése a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2005. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 19 1. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete 19 1.1. A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása 21 1.2. A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása 24 2. Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az e-közigazgatási feladatok ellátására 27 2.1. Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználásának szervezettségére történt felkészülés és a belső szabályozottság értékelése 27 2.1.1. A fejlesztési célkitűzések meghatározása 27 2.1.2. Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei 28 2.1.3. Az európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósítása 30 2.2. Az e-közigazgatási feladatok előkészítése, bevezetése 33 3. A költségvetési gazdálkodás kontrolljai 35 3.1. A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainál 35 3.2. A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 37 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 39 4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége 42 4.1. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 42 1
4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 46 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat 2004-2006. évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú 1. számú Nyilatkozat a tervezett és teljesített költségvetési adatoknak a megelőző évhez viszonyított jelentős, ±10%-ot meghaladó változásának indokolásáról, amennyiben azt a feladatok változása indokolta (1 oldal) 5. számú 1. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges adatairól 2004-2007. évekre (3 oldal) 6. számú Rácz Róbert úr, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnökének észrevétele (5 oldal) 2
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. ÁSZ tv. Eisztv. Gyvt. Ötv. Számv. tv. Szoctv. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet SzMSz a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 16/2004. (VII. 1.) számú rendelete a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról ügyrend a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 67/2005. (III. 25.) számú határozata a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Hivatalának ügyrendjéről Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Szórövidítések ÁSZ Állami Számvevőszék e-közigazgatás elektronikus közigazgatás Fejlesztési főosztály Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Hivatalának Fejlesztési Főosztálya FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés főjegyző Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat főjegyzője Illetékhivatal Hajdú-Bihar Megyei Illetékhivatal Informatikai központ Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ, költségvetési intézmény INTERREGIIIA együttműködési projekt KEHI Kenézy Kórház az INTERREGIIIA keretében megvalósított projekt, amely az európai régiók egymás közötti tapasztalatcseréjének biztosítására vonatkozik Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet 3
Közgazdasági iroda Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Hivatalának Közgazdasági Irodája Közgyűlés Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése Közgyűlés elnöke Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke MÁK Magyar Államkincstár NFT Nemzeti Fejlesztési Terv Önkormányzat Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Önkormányzati hivatal Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi bizottság Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága stratégiai fejlesztési terv Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Megyei Stratégiai Fejlesztési Terve, melyet a Közgyűlés a 123/2003. (V. 23.) számú határozatával fogadott el VÁTI VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. 4
ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés kedvezményezett lebonyolítás Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltése, és azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltése, amely esetben a dokumentum benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével történő elektronikus adatbevitel és a bevitt adatok ellenőrzése. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján teljes közvetlen kétirányú kapcsolatot (ügyintézési folyamatot) biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező vagy önként vállalt feladatok mennyiségi (minőségi) fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. 5
operatív program támogatási szerződés Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, 2004 2006 között több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 6
JELENTÉS a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az ÁSZ tv. 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a 2007. évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, a teljesített bevételek és kiadások egyes évek közötti jelentős eltérése feladatváltozáshoz kapcsolódott-e; felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerűsítési feladatokra; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a gazdálkodás belső kontrollrendszerét 1, továbbá a költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 7
BEVEZETÉS Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a 2004-2006. évek, a 3. ellenőrzési pontnál a 2006. év. Hajdú-Bihar megye lakosainak száma 2007. január 1-jén Debrecen megyei jogú város nélkül 350 817 fő volt. A megye területén 82 települési önkormányzat működött, amelyből egy megyei jogú város, 20 város, tíz nagyközség és 51 község. Az Önkormányzat 40 tagú Közgyűlésének munkáját tíz állandó bizottság segíti. A Közgyűlés elnöke a 2006. évi önkormányzati választás óta tölti be tisztségét, a főjegyző 1996. január 1-jétől vezeti az Önkormányzati hivatalt. Az Önkormányzat a 2006. évben 24 700 millió Ft költségvetési bevételből gazdálkodott, a 2007. évre 21 870 millió Ft költségvetési bevételt tervezett. A teljesített költségvetési kiadás a 2006. évben 22 995 millió Ft volt, a 2007. évre tervezett költségvetési kiadás 22 270 millió Ft. Az Önkormányzat vagyona a 2006. december 31-i könyvviteli mérleg szerint 18 788 millió Ft volt. Az Önkormányzat intézményeinek száma 2006. december 31-én 24 volt, melyből 13 részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezett, ezen kívül öt közhasznú társaságot hozott létre, hat gazdasági társaságban a 2006. év végén kisebbségi tulajdoni részesedése volt, három közalapítványt és egy alapítványt működtetett. Az Önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők száma a 2006. év végén 99 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottaké 3943 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat a jelentés 1-3. számú mellékletei tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az összehasonlító elemzés módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, hogy a belső szabályozottság, szervezettség terén felkészültek-e az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok elektronikus közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy az Önkormányzati hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. Az Önkormányzati hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok vég- 8
BEVEZETÉS rehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatok alapján kiválasztott 3, az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 4 : a személyi juttatások közül az állományba nem tartozók megbízási díjai 5 ; a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások; a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület 2006. évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 6 az Önkormányzati hivatalnál egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és kilenc helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő 3 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként az állományba nem tartozók megbízási díjai, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése kiemelkedően kockázatos területnek bizonyultak. 4 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási- kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 5 Az állományba tartozók rendszeres személyi juttatásainak számfejtését, valamint folyósítását nem a polgármesteri hivatalok, hanem a nettó finanszírozás keretében a beküldött dokumentumok alapján a MÁK végzi. 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 9
BEVEZETÉS kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és az Önkormányzati hivatalnál felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a Közgyűlés elnöke részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A jelentést az ÁSZ tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 10
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a 2005-2006. évi költségvetés tervezése és gazdálkodása során a bevételek és kiadások közötti egyensúly javítására törekedett. Az Önkormányzat 2004. évi költségvetésében tervezett költségvetési kiadások 1061 millió Ft-tal meghaladták a tervezett költségvetési bevételek összegét, a következő két évben a költségvetési egyensúly javult, a költségvetési hiány összege 633, illetve 104 millió Ft-ra csökkent. A tervezett bevételek növekedési üteme a 2005. évben 3,7%-kal, a 2006. évben 2,8%-kal meghaladta a kiadásokét, melynek eredményeként mérséklődött a költségvetési hiány összege. A költségvetésben az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó felhalmozási célú költségvetési bevételek növelésével tervezték a hiány mérséklését, tárgyi eszközök eladásából a 2005. évben az előző évit 674 millió Ft-tal, a 2006. évben 1602 millió Ft-tal meghaladó összegű költségvetési bevételt irányzott elő az Önkormányzat. A központi költségvetésből származó támogatásokból, állami hozzájárulásokból, átengedett adókból és az önkormányzati forrásokból tervezhető működési célú költségvetési bevételek növekedési üteme a 2005. évben 0,9 százalékponttal, a 2006. évben 2,5 százalékponttal elmaradt az azonos célú kiadásokétól. A tervezett működési célú kiadásoknál a hiány így a 2004. évi 360 millió Ft-ról a 2006. évben 1095 millió Ft-ra emelkedett. A 2004-2006. évi költségvetési rendeletekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapításakor az Áht. előírásai ellenére finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként. A központi költségvetésből származó bevételek reálértéke 9 a 2004. évhez viszonyítva a 2005. évben 4,3%-kal, a 2006. évben 11,3%-kal csökkent. A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében a Közgyűlés 2004-2006 között folytatta a kötelező önkormányzati, vagy intézményen belüli részfeladatok gazdasági társaságok részére történő átadását, valamint az intézmények felénél szervezeti átalakításról, negyedénél az energiaellátó rendszer korszerűsítéséről, a debreceni székhelyű intézményekben és az Önkormányzati hivatalban a gépjárműpark csökkentéséről, továbbá valamennyi intézményt érintően az alkalmazotti létszám átlagosan több mint 8%-os mérsékléséről döntött. Ezek eredményeként a 2005-2006. években központi intézkedéssel megvalósult összesen 15%-os közalkalmazotti béremelés és a kétévi 7,6%-os inflációs hatás ellenére az Önkor- 9 Az önkormányzatok a központi költségvetésből kapott működési célú támogatásokból és saját bevételeikből a feladataik ellátásához munkaerőt foglalkoztatnak és különböző árukat, szolgáltatásokat vásárolnak. A rendelkezésre álló források reálértékének (vásárlóerejének) változását ezért a munkabérek növekedése és az árváltozások határozzák meg. A munkabérek növekedése tekintetében csak a központi bérintézkedések hatásával számoltunk, a termékek, szolgáltatások árnövekedéseként a fogyasztói árindexet vettük alapul. 11
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mányzat működési célú tényleges kiadása a 2004. évi szinten maradt. A kiadások ilyen mértékű teljesítéséhez is szükség volt a korábbi években képződött tartalékok (2324 millió Ft összegű kötelezettségvállalással nem terhelt pénzmaradvány) felhasználására. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit a 2005-2006. években a stratégiai fejlesztési terv és azzal összhangban a gazdasági program tartalmazta, a célkitűzések az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódtak és illeszkedtek az NFT célkitűzéseihez. A célkitűzések megalapozásához helyzetelemzés nem készült, nem végeztek felmérést a kötelező feladatok megoldásánál jelentkező feszültségekről. A célkitűzések megvalósulását évenként áttekintették, értékelték, melyek alapján a célkitűzéseket nem módosították. Az Önkormányzat 2004-2006 között összesen 36 európai uniós fejlesztési célkitűzés önállóan, vagy partnerként történő megvalósításáról döntött, amelyek közül 20-ra kapott támogatást. A pályázatok alapján 2004-2006 között összesen 951 millió Ft európai uniós, illetve 264 millió Ft hazai támogatást nyert el, amelyből 2004-2006 között 611 millió Ft európai uniós, 204 millió Ft hazai támogatás átutalása történt meg. A nem támogatott projektek elutasításának oka 31%-ban a forráshiány, 6%- ban formai hiba volt, a további 63 %-nál nem kapott indokolást az elutasítás okáról. Az Önkormányzat felkészülése az európai uniós források igénybevételére és felhasználására a belső szabályozottság és munkamegosztás, az információáramlás szervezettsége terén nem volt eredményes. A stratégiai fejlesztési tervben és a gazdasági programban megfogalmazott fejlesztési prioritásokhoz, célkitűzésekhez kapcsolódtak az európai uniós támogatások, azonban az Önkormányzat szabályozása nem tartalmazta az európai uniós forrásokkal összefüggésben a döntési hatásköröket, a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztés lebonyolítási feladatait. Az Önkormányzati hivatal szervezetén belül eseti megbízásokkal, egyedi kijelölésekkel szervezték meg a pályázatfigyelési, a pályázatkészítési, a fejlesztés-lebonyolítási feladatok ellátását, a szabályzatok, munkaköri leírások nem tartalmazták ezen feladatok elvégzését, valamint végrehajtásuk felelőseit, az ellenőrzés kötelezettségét, feladatait, felelőseit, továbbá a pályázatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. A 2004. és a 2006. évi költségvetésekben az Ámr. előírása ellenére nem szerepeltették elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételi-kiadási előirányzatait, valamint ezen projektekhez történő hozzájárulások összegeit. A 2007. évi költségvetésben az elkülönített bemutatás megtörtént. Az európai uniós forrásokkal támogatott projektek megvalósításának ellenőrzési feladatait, folyamatát a szabályzatok és az ellenőrzési nyomvonal nem tartalmazta, az ellenőrzési pontok kijelölése elmaradt. Az európai uniós források esetében a költségvetés előkészítésénél, a számviteli nyilvántartások vezetésénél, a pályázatok nyilvántartásánál a folyamatba épített ellenőrzés nem működött. A projektek megvalósítása során a szerződést többször módosították, a megvalósításhoz tervezett saját forrást biztosították, a megelőlegezést a saját források terhére biztosították. A külső, illetve a belső ellenőrzés keretében végzett ellenőrzések által megállapított hiányosságokat, szabálytalanságokat megszüntették, az ellenőrzések során visszafizetési kötelezettséget nem állapítottak meg. 12
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az e-közigazgatási feladatok előkészítésére, folyamatos bevezetésére felkészültek, kereteit biztosították annak ellenére, hogy az informatikai stratégia ezzel kapcsolatosan nem tartalmazott konkrét előírásokat, célkitűzéseket. Az Önkormányzatnál az e-közigazgatás fejlettségi szintje a 2. szintnek felelt meg. Az Önkormányzat az Eisztv-ben előírt, a közérdekű adatok honlapon történő közzétételi kötelezettségének eleget tett. Az Önkormányzati hivatalban a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottságának hiányosságai alacsony kockázatot jelentettek a feladatok megfelelő és szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző a belső szabályzatokban meghatározta a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket, és előírta a kapcsolódó ellenőrzési feladatokat. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a tervezett saját bevételek előirányzatai és az azok megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek összhangjának ellenőrzését és annak felelősét indokoltsága ellenére a főjegyző nem határozta meg. A költségvetés tervezés és a zárszámadás készítés folyamatában a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel a vonatkozó jogszabályokban és a belső szabályozásban előírt ellenőrzési, egyeztetési feladatokat elvégezték. Az Önkormányzati hivatalban a pénzügyi-számviteli tevékenységek végrehajtásában a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága a 2006. évben összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel rendelkeztek a feladatok végrehajtásához szükséges szabályzatokkal, azok tartalmát évenkénti rendszerességgel felülvizsgálták és aktualizálták. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat a 2006. évben, hogy az Önkormányzati hivatal nem rendelkezett önköltség-számítási szabályzattal, az év végi értékelések ellenőrzésének feladatait és a könyvelési feladások, helyesbítések belső bizonylatainak tartalmi és formai követelményeit nem szabályozták. Az Önkormányzati hivatalnál az állományba nem tartozók megbízási díjaival kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személy az igazolást belső szabályzatban előírt módon és tartalommal elvégezte, valamint az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, valamint a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés megtörténtéről meggyőződött. A kialakított kontrollok működésének megbízhatósága annak ellenére összességében kiváló volt, hogy az utalvány ellenjegyzésére felhatalmazott irodavezető helyettes az országgyűlési választásokhoz kapcsolódó kifizetések során saját maga részére végzett utalvány ellenjegyzést. A külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási feladatokkal kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a szakmai teljesítés igazolását az arra kijelölt személy belső szabályzatban előírt módon és tartalommal elvégezte. Az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, valamint a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés megtörténtéről meggyőződött. A kontrollok működésének meg- 13
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK bízhatósága annak ellenére összességében kiváló volt, hogy a szakmai teljesítést igazoló nem észrevételezte és az utalvány ellenjegyzője nem kifogásolta, hogy megrendelés adatait a Számv. tv. és az Önkormányzati hivatal bizonylati szabályzatának előírása ellenére lefestéssel javították. A gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések esetében a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága gyenge volt, mivel készülék beszerzés esetében elmaradt a szakmai teljesítés igazolása, valamint a lakásotthonok lakberendezéseinek, konyhai gépeinek és takarító eszközeinek, továbbá az INTERREG IIIA együttműködési projekt keretében vásárolt számítástechnikai eszközöknek a beszerzését megelőzően nem történt kötelezettségvállalás, és ezen dokumentumok hiányában a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek nem végezték el a szakmai teljesítés igazolását, a kiadások jogosultságának és összegszerűségének az ellenőrzését. Ezen kifizetéseknél az utalvány ellenjegyzése során elmaradt a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés megtörténtének ellenőrzése. Az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése során nem észrevételezte, hogy egészségügyi gép- műszerbeszerzés kötelezettségvállalását az Ámr. előírása ellenére nem előzte meg a kötelezettségvállalás ellenjegyzése. Az Önkormányzati hivatalnál az állományba nem tartozók megbízási díjaival, a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, továbbá a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során a kontrollok működésének megbízhatósága összességében jó volt, mivel az előfordult hiányosságok nem veszélyeztették az állományba nem tartozók megbízási díjaival, a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, továbbá a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések hibáinak megelőzését és kijavítását. Az informatikai rendszer szabályozottsága az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában közepes kockázatot jelentett, mivel nem határozták meg a programokhoz történő hozzáférések jogosultságának ellenőrzési gyakoriságát, módját és dokumentálási formáját, valamint nem jelölték ki a programokhoz való hozzáférési jogosultságok engedélyezésére jogosultakat. Nem alakították ki az informatikai szabályzat dolgozók általi megismertetésének, illetve megismerésének dokumentálási rendjét, valamint az informatika alkalmazásával kapcsolatos konkrét feladatokat a Közgazdasági iroda munkatársainak 70%-a esetében a munkaköri leírás nem tartalmazta. Az informatikai rendszer 2006. évi működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására a kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel számítógépes program informatikai hálózati rendszer útján biztosította a főkönyv és a költségvetési beszámoló adatainak egyezőségét a szükséges adatok egyszeri bevitele alapján, megoldott a szolgáltatott adatok rendszeres ellenőrzése. A kontrollok működésének megbízhatósága annak ellenére összességében kiváló volt, hogy nem biztosították a számítógépen vezetett analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés automatikus kapcsolatát, továbbá nem gondoskodtak az informatikai rendszer változásának nyomon követhetőségéről, valamint nem rögzítettek a szoftver hibák és azok kezelése. 14
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási kerete a belső ellenőrzés szabályszerű végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel az Önkormányzat a belső ellenőrzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges szervezeti kereteket kialakította, az SzMSz-ben a belső ellenőrzési kötelezettséget előírta, a függetlenített belső ellenőrzési szervezetet kialakította, az ellenőrzési csoport jogállását, feladatait meghatározta. A belső ellenőrzés tevékenységére vonatkozó szabályokat és eljárásokat a belső ellenőrzési kézikönyvben előírták. Annak ellenére összességében alacsony volt a belső ellenőrzés szervezettségének és szabályozottságának a kockázata, hogy a belső ellenőrzési stratégiai terv nem kockázatelemzés alapján készült. A feladat ellátását két köztisztviselőként foglalkoztatott belső ellenőrrel és három külső szakértő foglalkoztatásával biztosították. A belső ellenőrzés működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a hibák feltárásával, célirányos intézkedések kezdeményezésével és a realizálás ellenőrzésével hozzájárult a kontroll kockázatok csökkentéséhez. A főjegyző a költségvetési beszámoló keretében beszámolt a FEUVE és a belső ellenőrzés működtetéséről. A Közgyűlés a 2005. évi zárszámadási rendelettervezet előterjesztésével egyidejűleg áttekintette a költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait. Annak ellenére összességében kiváló volt a belső ellenőrzési feladatok elvégzésénél kialakított kontrollok működése, hogy kapacitás hiányában nem vizsgálták a kedvezményezett szervezeteknél a céljellegű támogatások felhasználását, az Önkormányzat többségi irányításával működő gazdasági társaságok, közhasznú társaságok rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását, gyarapítását, az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát, továbbá az Önkormányzati hivatal FEUVE rendszerének kiépítettségét és működését. Az Önkormányzat gazdálkodásának 2004. évi átfogó ellenőrzéséről készült ÁSZ jelentést a Közgyűlés megvitatta és a javaslatok végrehajtására intézkedési terv készült. Az összesen 51 szabályszerűségi és célszerűségi javaslatból 42 teljes körűen hasznosult, öt részlegesen valósult meg, míg négynek a végrehajtására tett intézkedés a jogszabályi előírások téves értelmezése következtében eredménytelennek bizonyult. A megvalósult javaslatok eredményeként az Önkormányzat tervező munkája, a gazdálkodás és a pénzügyi-számviteli feladatok szabályozása, ellátása, a céljellegű támogatások odaítélése és elszámoltatása, a gazdálkodásról történő beszámolás szabályszerűbbé vált. A középületek akadálymentessé tétele további hat épületnél megtörtént. A tett intézkedések ellenére nem sikerült biztosítani, hogy az intézmények a költségvetési főösszegen belül a Közgyűlés által meghatározott kiadási előirányzatokat is betartsák, nem vált teljes körűvé a kötelezettségvállalások nyilvántartása, a jelentős nagyságrendű céljellegű támogatások felhasználását a helyszínen nem ellenőrizték. A javaslataink és a Számv. tv-ben, Ámr-ben meghatározott követelmények ellenére a 2005. évi beszámoló készítése során az illeték- és vevőkövetelések minősítése, a szükséges értékvesztések elszámolása elmaradt. A tőzsdén nem forgalmazott részesedések érték-megállapítását nem dokumentálták, az értékpapírok könyvszerinti értékét a vásárláskori felhalmozott kamattal együtt mutatták ki. A zárszámadáshoz kapcsolódó és egyéb témavizsgálatok 17 szabályszerűségi és 17 célszerűségi javaslatából összesen 30-at megvalósítottak. Az intézkedések 15
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK eredményeként az állami támogatásokkal és hozzájárulásokkal való elszámolások, a gyermekvédelmi szakellátás szabályozása, a támogatásból megvalósított beruházások lebonyolítása szabályszerűbbé vált. A javaslataink ellenére nem intézkedtek a címzett támogatásból finanszírozott egészségügyi beruházásokhoz az egészségügyi ellátások szakmapolitikai koncepciójának megtárgyalására, a beruházások célokmányának, engedélyokiratának elkészítésére, az Önkormányzati hivatalnál és a Kenézy Kórháznál fellelhető azonos tartalmú dokumentumok adattartalmának egyezővé tételére, a dokumentumok tárolásának célszerűbbé tételére. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a munka színvonalának javítása érdekében 1. kezdeményezze, hogy a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés tárgyalja meg, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők, a felelősök megjelölésével; 2. kezdeményezze, hogy a fejlesztési célkitűzések megalapozásához készüljön felmérés a kötelező feladatok megoldásánál jelentkező feszültségekről; a főjegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. biztosítsa az Áht. 8/A. (7) bekezdése alapján, hogy a költségvetési rendelettervezetben a költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok főösszegei ne tartalmazzák a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, illetve kiadásait; 2. intézkedjen az önköltség-számítási szabályzat elkészítéséről, az Ámr. 157/C. (1) és (2) bekezdése alapján az államháztartással összefüggő közérdekű adatok közlésével kapcsolatban felmerülő költségek és az adatközlés díjának meghatározása érdekében; 3. gondoskodjon az operatív gazdálkodás során a működésbeli hibák megelőzése, feltárása, illetve kijavítása érdekében a) az Ámr. 135. (1) bekezdésében előírtak betartásáról, hogy a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével, létesítésével összefüggő kiadások teljesítésének elrendelése előtt a jegyző által kijelölt személyek okmányok alapján szakmailag igazolják azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés teljesítését; b) a folyamatba épített ellenőrzési feladatok elvégzésével, hogy az utalvány ellenjegyzői az Ámr. 137. (3) bekezdésének előírásai alapján győződjenek meg arról, hogy az utalványozás nem sérti-e a gazdálkodásra összeférhetetlenségi követelmények érvényesítésére, a fedezet meglétére, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére vonatkozó, az Ámr. 138. (3) bekezdésében, valamint az Ámr. 134. 16
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK (9) bekezdésében foglalt szabályokat, továbbá, hogy a szakmai teljesítés igazolása az Ámr. 135. (1) bekezdésében előírtak alapján és az érvényesítés az Ámr. 135. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak szerint megtörtént-e; c) a kötelezettségvállalások ellenjegyzése során a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével, létesítésével összefüggő kötelezettségvállalások írásba foglalásáról az Ámr. 134. (8) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében; d) a számviteli bizonylatok javításánál a Számv. tv. 165. (2) bekezdésében és az Önkormányzati hivatal bizonylati szabályzatában előírtak betartásáról; 4. intézkedjen, hogy a belső ellenőrzés stratégiai tervét a Ber. 19. -ában foglaltaknak megfelelően kockázatelemzés alapján készítsék el, ennek során gondoskodjon arról, hogy a kockázatelemzés kiterjedjen az önkormányzati költségvetési szerveknél a FEUVE rendszerek kiépítettségére és működésére, az önkormányzati költségvetésből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználására, továbbá az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, illetve vagyonkezelőknél a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, a vagyon megóvására, gyarapítására, az elszámolások, beszámolók megbízhatóságára; 5. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának 2004. évi átfogó ellenőrzése, valamint a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2005. évi felhalmozási célú támogatás vizsgálata során az ÁSZ által tett és nem teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében 6. határozza meg az Önkormányzati hivatal belső szabályzataiban és a munkaköri leírásokban az európai uniós forrásokkal összefüggésben a pályázatfigyelés, pályázatkészítés, az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztés lebonyolítási feladatait, végrehajtásuk felelőseit, az ellenőrzés kötelezettségét, feladatait, felelőseit, valamint készítse el az ellenőrzési pontokat is tartalmazó ellenőrzési nyomvonalat az európai uniós forrásokkal támogatott projektek megvalósításának ellenőrzési feladataira, folyamatára vonatkozóan; 7. határozza meg az európai uniós támogatással megvalósuló pályázatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, valamint kezdeményezze az európai uniós források igénybevételével és felhasználásával kapcsolatos döntési jogkörök meghatározását, az információáramlás rendjének kialakítását, 8. gondoskodjon arról, hogy az informatikai stratégia az e-közigazgatás vonatkozásában is adjon helyzetelemzést, kezdeményezze az e-közigazgatási stratégia kialakítását; 9. biztosítsa az európai uniós támogatások esetében a költségvetés előkészítésénél, a számviteli nyilvántartások vezetésénél, a pályázatok nyilvántartásánál a folyamatba épített ellenőrzés működtetését; 17
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 10. határozza meg a költségvetési tervezés folyamatában a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek közötti összhang biztosításának ellenőrzési kötelezettségét, valamint annak felelősét; 11. határozza meg az eszközök és források értékelési szabályzatában az év végi értékelések ellenőrzésével összefüggő feladatokat, valamint a könyvelési feladások, helyesbítések belső bizonylatainak tartalmi és formai követelményeit; 12. határozza meg a számítástechnikai programokhoz történő hozzáférések jogosultságának ellenőrzési gyakoriságát, módját és dokumentálási formáját, valamint jelölje ki a programokhoz való hozzáférési jogosultságok engedélyezésére jogosultakat, alakítsa ki az informatikai szabályzat dolgozók általi megismertetésének, illetve megismerésének dokumentálási rendjét; 13. egészítse ki az informatika alkalmazásával kapcsolatos konkrét feladatokkal a Közgazdasági iroda munkatársainak munkaköri leírását; 14. biztosítsa az informatikai rendszer változásának nyomon követhetőségét, a szoftver hibák és azok kezelésének dokumentálását, valamint kezdeményezze az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés automatikus kapcsolatát. 18
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE Az Önkormányzatnál 2004-2006 között a folyamatosan növekvő összegű tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, az Önkormányzat költségvetésének egyensúlya nem volt biztosított. A tervezett költségvetési hiány 2006. évben a 2004. évinek egytizedére csökkent. A teljesítési adatok alapján az egyensúly biztosított volt, az Önkormányzat bevételei mindhárom évben meghaladták a kiadásokat. Az Önkormányzatnál a 2004-2006. évben tervezett és teljesített költségvetési azon belül a működési és a felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, azok egyenlegeként kialakult hiány, illetve többlet összegét, valamint a finanszírozási célú pénzügyi bevételeket és kiadásokat a jelentés 3. számú melléklete ismerteti. A tervezett és a teljesített összes költségvetési bevétel és kiadás alakulását a 2004-2006. években a következő grafikonra szemlélteti: Adatok: millió Ft-ban 27 500 25 000 22 500 20 000 1061 17 500 981 15 000 804 AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK 2004-2006. ÉVI ALAKULÁSA 1682 1827 633 2316 955 2336 1160 104 4736 3558 3745 2272 12 500 10 000 7 500 16 574 23 743 16 934 20 717 18 678 22 217 19 291 21 086 19 113 21 142 20 208 20 723 5 000 2 500 0 terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás 2004. év 2005. év 2006. év Tervezett működési Tervezett felhalmozási Tervezett hiány Teljesített működési Teljesített felhalmozási A 2004-2006. évi költségvetési rendeletekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapításakor 10 megsértve az Áht. 8/A. (7) bekezdésében előírtakat finanszírozási célú pénzügyi műveleteket (értékpapír értékesítés be- 10 A 2004-2006. évi költségvetési rendeletekben a Közgyűlés a tervezett hiány nélküli bevétel összegét az évek sorrendjében 21 468,0 millió Ft-ban, 24 369,2 millió Ft-ban, illetve 21 869,7 millió Ft-ban állapította meg, amely értékpapír értékesítésből származó bevételeket is tartalmazott. 19
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK vételeit, illetve hiteltörlesztéssel kapcsolatos kiadásokat) vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként. Az Önkormányzatnál a 2004-2006. években tervezett és teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a következő arányban biztosítottak fedezetet a költségvetési bevételek: Adatok: %-ban Megnevezés Működési célú költségvetési kiadások fedezettsége működési célú költségvetési bevételekből Felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezettsége felhalmozási célú költségvetési bevételekből Költségvetési kiadások fedezettsége költségvetési bevételekből 2004. év 2005. év 2006. év terv tény terv tény terv tény 97,9 114,6 96,8 105,4 94,6 102,0 58,3 44,0 99,1 82,3 126,4 156,5 94,3 108,9 97,1 104,2 99,6 107,4 A tervezett működési, illetve felhalmozási célú költségvetési bevételek a 2004. és a 2005. évben nem biztosítottak fedezetet az azonos célú működési illetve felhalmozási költségvetési kiadásokra, a 2006. évi költségvetés felhalmozási célokra többletet, működési célokra hiányt tartalmazott. A teljesített működési célú költségvetési bevételek évente csökkenő mértékben meghaladták a működési célú költségvetési kiadásokat. A teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadásokra 2004 2006 között évente növekvő arányban nyújtottak fedezetet a felhalmozási célú költségvetési bevételek és a 2006. évben 57%-kal meghaladták a költségvetési kiadások összegét. A 2005-2006. években tervezett és teljesített költségvetési azon belül működési és felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások megelőző évhez viszonyított alakulását szemlélteti a következő táblázat: Változás az előző évhez (%) Megnevezés 2005. évben 2006. évben terv tény terv tény Működési célú költségvetési bevételek változása 12,7-6,4 2,3-4,8 Működési célú költségvetési kiadások változása 13,9 1,8 4,8-1,7 Felhalmozási célú költségvetési bevételek változása 136,0 18,8 104,5 272,4 Felhalmozási célú költségvetési kiadások változása 38,9-36,5 60,3 95,8 Összes költségvetési bevétel változása 19,6-5,6 13,6 6,6 Összes költségvetési kiadás változása 16,2-1,3 10,8 3,4 20
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A tervezett költségvetési bevételek és kiadások előirányzatai az előző évhez viszonyítva a 2005. és a 2006. évben emelkedtek (11-20%-kal), azonban a tervezett költségvetési bevételek növekedésének mértéke mindkét évben meghaladta a kiadásokét. A teljesített költségvetési bevételek és kiadások az előző évhez viszonyítva a 2005. évben csökkentek, a 2006. évben meghaladták azt. A változás mértéke a tényadatok tekintetében is a költségvetési bevételek esetében volt magasabb, mivel a költségvetési bevételek 2005. évi csökkenése 4,3 százalékponttal, 2006. évi növekedése 3,2 százalékponttal volt magasabb a költségvetési kiadásokénál. A felhalmozási célú tervezett költségvetési bevételekből az állami támogatás a 2005. évben 942 millió Ft-tal, a 2006. évben további 611 millió Ft-tal, a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel a 2005. évben 674 millió Ft-tal, a 2006. évben 927 millió Ft-tal emelkedett. A tényadatok szerint vagyonértékesítés a 2005. évben 219 millió Ft, a 2006. évben 1658 millió Ft értékben történt. Az Önkormányzat költségvetési előirányzatainak és teljesítési adatainak a megelőző évhez viszonyított változásait feladatbővülések, illetve azok csökkenése érdemben nem befolyásolták. 1.1. A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása Az Önkormányzat a 2005. és a 2006. évi költségvetés tervezése és megállapítása során a költségvetési egyensúly javítására törekedett. A költségvetésben a 2004. évhez viszonyítva a tervezett költségvetési bevételek összegét a 2005. évben 20%-kal, a 2006. évben további 14%-kal növelték, miközben a kiadásokra ezektől elmaradó mértékű, a 2005. évben 16%-os, a 2006. évben 11%-os növekedést terveztek. A költségvetési bevételek és kiadások pénzügyi egyensúlyában meglévő összhang hiányát a költségvetés eredeti előirányzatában az Önkormányzat a vagyon értékesítési bevételének előző évhez viszonyított növelésével tervezte csökkenteni. AZ ÖNKORMÁNYZAT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA 2004. év 2005. év 2006.év Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás 19 113 20 208 18 678 19 291 16 574 16 934 981 1682 4 736 3 745 2 316 633 2 336 1061 104 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 Tervezett működési célú költségvetési bevételek/kiadások Tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek/kiadások Hiány Adatok:millió Ft-ban A tervezett működési célú költségvetési források és költségvetési kiadások közötti összhang folyamatos romlását jelzi, hogy a tervezett költségvetési bevé- 21