Gazdaságszociológia Óravázlat Tartalomjegyzék 1. elıadás (2006-09-13)...3 2. elıadás (2006-09-27) Társadalmak, gazdasági rendszerek, kapitalizmus...3 Bevezetés: kérdések és gondolatok...3 Gazdasági tevékenység kettıs értelmezése...3 Rendszerelmélet, gazdasági rendszer...3 A nagy átalakulás...4 Integrációs formák a gazdaságban...4 Mindennek ára van...5 Kapitalizmus és szelleme, a modern kor kezdete...5 A protestantizmus etika és a kapitalizmus szelleme...6 3. elıadás (2006-10-11) Az óra címét nem tudom...6 4. elıadás (2006-10-25) A társadalmi intézmények és gazdasági szereplık...7 A társadalmi intézmények fogalma...7 A társadalmi intézmények hatásai...7 Intézményi cselekvés és egyéni cselekvés...7 Kivonulás és tiltakozás...8 Kollektív cselekvés és szelektív ösztönzık...9 5. elıadás (2006-11-08) Társadalmi tıke az emberi tıke termelésében...9 Tıkefajták...9 A társadalmi tıke formái (Coleman)...9 A társadalmi tıkét elımozdító társadalmi struktúra...10 A társadalmi tıke az emberi tıke termelésében...10 A társadalmi tıke a közjószág jellege...10 A társadalmi tıke mechanizmusai...10 A társadalmi tıke típusai...10 6. elıadás (2006-11-22) Társadalmi és kulturális erıforrások...11 Fejlıdés és társadalmi jólét...11 Társadalmi jó(l)lét...11 7. elıadás (2006-12-06)...11 2006/07-es tanév, ıszi félév urbalazs KUKAC gmail.com Elıadók: További jegyzetek: http://www.corvinus.extra.hu/ 2. oldal, összesen 11 oldal
1. elıadás (2006-09-13) Ez sajnos nincs meg. 2. elıadás (2006-09-27) Társadalmak, gazdasági rendszerek, kapitalizmus Bevezetés: kérdések és gondolatok Hogyan függ össze az anyagi gazdaság és társadalmi jólét? Mikor beszélhetünk gazdasági és társadalmi fejlıdésrıl? Az alapvetı cikkek mellett (víz, villany, gáz, stb.) jólétrıl beszélünk, ha elérhetık a luxuscikkek is (autó, számítógép, stb.) Politikai stabilitás Boldogság (tudás, egészség, pénz) Hogyan kapcsolódik össze a gazdasági növekedés a gazdasági fejlıdéssel? Mi a gazdság és mi a gazdálkodás? GDP: éves nemzeti jövedelem Gazdaság Milyen társadalmi / gazdasági rendszereket ismerünk? Léteznek-e kétezer évvel ezelıtti rendszerek ma? Kapitalizmus, szocialista rendszer Afrikai törzsek, dél-amerikai indiánok szervezetei kétezer éve változatlan formában mőködnek Gazdasági tevékenység kettıs értelmezése Formális (közgazdasági) értelmezés: racionális választás, cselekvés és gazdálkodás feltételezése Korlátozott értelmezés (pl.: tervgazdaság, ember és környezet kapcsolata) Szubsztantív (Polányi-féle) értelmezés: forrása az empirikus gazdaság a gazdaság, mint ember és környezete közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata az emberi gazdaság gazdasági és gazdaságon kívüli intézményekbe kultúra, vallás, politika ágyazódik Rendszerelmélet, gazdasági rendszer Rendszer: objektumok, eszmék, tevékenységek összessége, együttese, melyeket a kölcsönös függıség bizonyos szabályszerő formája fog egységbe. 3. oldal, összesen 11 oldal Rendszerelmélet, rendszerparadigma (Parsons, Kornai) Problémák és feladatok a társadalomban alrendszerek és megoldások Gazdasági alrendszer Anyagi javak és szolgáltatások termelésével, elosztásával, felhasználásával foglalkozik Fontos intézményes és koordinációs formája a piac Gazdasági ügyletek monetizáltak, pénz szerepe fontos A kapitalizmus nem létezik magántulajdon nélkül, ugyanis nem lenne mit eladni és kinek. Minden pénzben mérhetı, fontos motívum a profitszerzés. A nagy átalakulás Vitathatatlan: társadalmi jólét és gazdaság szorosan összefügg, semmilyen társadalom sem képzelhetı el gazdasági tevékenység nélkül A gazdálkodás nagyon fontos részét képezi életünknek, a gazdaság kiemelten fontos alrendszere a társadalomnak. A társadalmi fejlıdés során a 17. század végén azonban valami olyasmi történt, ami példa nélküli a történelemben: megszületett a homo oeconomicus (ésszerően gondolkodik, számol, kalkulál, haszonmaximalizáló, önérdekkövetı, stb.) uralkodóvá vált egy gazdasági integrációs forma, a piac, valamint létrejött egy új gazdasági-politikai rendszer, a kapitalizmus. A kapitalizmus kialakulása elıtt is folyt gazdálkodás, sıt hatalmas vagyonok is felhalmozódtak, de a gazdaság egésze mégis önellátáson alapult. Már kétezer évvel ezelıtt Arisztotelész különbséget tett az önellátás és a pénzkeresés között, vagyis a felhasználásra és a nyereségszerzésre való termelés között. A nagy átalakulás lényege: a nyereség avagy pénzszerzés, amely nem csak a gazdasági tevékenység fı motiválóereje, hanem az elmúlt háromszáz évben az emberi és társadalmi fejlıdés motorja. Azonban a nyereségért való termelés amikor a gazdasági indíték elválik minden más társadalmi indítéktól és kapcsolattól az ember számára nem volt mindig természetes elv. Egészen a nyugat-európai feudalizmus végéig a reciprocitás, a redisztribúció, az önellátás, vagy autarchia, (ill. ezek kombinációja) voltak a fı gazdasági integrációs formák. Integrációs formák a gazdaságban Reciprocitás elve szimmetria sémája, társadalmi intézménye szükséges félrészek és párok kialakulása Trobriand szigetek: anyai ágon való kölcsönösségi viszonyok; bel- és külkereskedelem (kula-kereskedelem) 4. oldal, összesen 11 oldal
Redisztribúció elve minden emberi csoportban fellelhetı séma, a javak és szolgáltatások összegyőjtésének, raktározásának újraelosztásának lehetıségét biztosítja Vadásztörzsek / társadalmak, ókori óriásbirodalmak (Mezopotámia, Egyiptom), feudális gazdaságok Önellátás elve görög oeconomia szó: saját felhasználásra való termelés Valószínőleg a földmővelés fejlettebb szintjén válik fontos integrációs mechanizmussá a saját család / háztartás tág értelemben ellátása, szükségleteinek kielégítése Zárt formában (adott csoporton belül: család, uradalom, stb.) nemnyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenység Árucsere elve oda-vissza mozgás a piaci rendszer személyei között de csak a piac, mint intézmény megléte esetén eredményez egyének csereakciója árumozgásokkal Mindennek ára van Pénz, csere, piacok és kereskedelem már évezredek óta léteztek. Azonban a 17. század végéig nem létezett olyan gazdasági rendszer, ahol a szükséges javak termelése és elosztása önszabályozó rendszerben, önszabályozó mechanizmuson keresztül Adam Smith klasszikus közgazdász felfogásában a láthatatlan kéz által vezérelve un. piacgazdaságban történik. Ennek nagy ára volt: elengedhetetlen, hogy mindennek ára legyen és áruba bocsátható legyen, beleértve a termıföldet és az emberi munkaerıt is. Egy önszabályozó piacgazdaságban végül is mindent piaci eladásra termelnek és minden jövedelem ezen eladásokból származik, minden áru, és mindennek ára van. Polányi Károly gazdaságtörténész és társadalomtudós felfogásában a föld és a munkaerı nem más, mint maguk az emberek, akikbıl minden társadalom áll, illetve a természeti környezet, amiben élnek. Ezek beépítése a piaci mechanizmusokba annyit jelent, hogy maga a társadalom szubsztanciája lényege rendelıdik a piac törvényei alá (szennyezı fizet elve). Kapitalizmus és szelleme, a modern kor kezdete A társadalomtudományok különbözı területeinek történelemtudomány, szociológia, politikatudomány képviselıi régóta kutatják, miért éppen Anglia volt a klasszikus kapitalizmus bölcsıje? Miért nem a 14. századi Itália (mondjuk Genova), vagy a 16-17. századi Németalföld? Ez nem volt más, mint a protestantizmus. A protestantizmus etika és a kapitalizmus szelleme Max Weber e mővében rávilágított arra, hogyan hatott a kálvini protestantizmus, az e világi boldogulásnak és sikernek vallási igenlése, az azstétikus életmód és Most untam meg végleg!!! 3. elıadás (2006-10-11) Az óra címét nem tudom Marx: a fejlett országok által bejárt út kijelöli az utat a fejletlen országok számára. A kapitalizmus feltétele, hogy legyen elegendı népesség a növekedéshez. A II. világháború után a 3. világ került a középpontba. W. Rostow: 1. hagyományos agrártársadalom kora 2. elıfeltételek kora 3. take off idıszaka: hasonlat: take off = amikor a repülı felszáll. 4. út az érettség felé: amikor az ipari termelés súlya megnövekszik 5. magas szintő tömegfogyasztás kora: a modern fogyasztói társadalom kialakulásának idıszaka A. Gerschenkron: nem igaz az, hogy minden ország ugyanazt az utat járja be, hanem attól függ, hogy mennyire van elmaradva az adott ország, más-más fejlıdési utat jár be. Attól függ, hogy mennyire elmaradott egy ország, más a fejlıdés üteme, más lesz a termelési és ipari struktúrája, más lesz a szellemi ideológiája. Pl.: Anglia: az ipari fejlıdés csúcsa. Ehhez erıs tıkekoncentrálódás kell, mert technológiai újításokra van szükség, és ezek igencsak tıkeigényesek. Az angol iparosodás húzóágazata a textilipar volt. Pl.: Németország: angolokhoz képest kicsit elmaradottak. Itt a bankrendszer megerısödése figyelhetı meg. Franciaországban és Németországban kialakultak az univerzális bankok, míg Angliában a kereskedelmi bankok voltak. Az univerzális bankoknak hosszú távú befektetési politikájuk van. Ezek segítségével történt meg az ipar fejlesztése. Oroszország: 1861-ig jobbágyság intézménye volt. Az orosz birodalmat erıszakos terjeszkedési politika jellemezte. Ezért az ipar is erısen a háborúktól függött. Oroszország nagyon elmaradottnak számított: az iparosodáshoz szükséges tıkét nem tudja a bankrendszer összegyőjteni. Ennek ellenére beindul az iparosodás: az állam az aktív iparosító. Az adók segítségével teszi ezt meg: háború esetén magasabbak az adók, míg békeidıben alacsonyabbak. Lassan kialakul itt is a bankrendszer. Anglia Kontinentális Európa Oroszország Tıke agrár bankok állam Húzóágazat textilipar nehézipar nehézipar Állam szerepe kicsi kicsi (nem nagy) nagy (központi) 5. oldal, összesen 11 oldal 6. oldal, összesen 11 oldal
Anglia Kontinentális Európa Oroszország Ágazatok egymáshoz való kapcsolat - ipar és a bankszektor állami befolyásolás, elnyomás Magyarország még az Osztrák-Magyar Monarchiánál is elmaradottabb. 4. elıadás (2006-10-25) A társadalmi intézmények és gazdasági szereplık A társadalmi intézmények fogalma Társadalmi intézmény: szabályfoganatosító mechanizmus centralizált, formális szankciók Magánintézmények: csoportból való kizárás (pl.: vállalatok, egyetemek, vallási szervezetek) Közintézmények: adók, bírságok, bebörtönözés (pl.: bíróság, adóhivatal, versenyhivatal) Az intézmények szerepe: kényszerítés: költségessé teszi a szabályszegı magatartást (pl.: az adóbevallás elmulasztásakor magasabba a bírság, mintha az adót rendesen befizette volna) ösztönzés: a szabály betartóit külön jutalmazza (pl.: közhasznú alapítvány támogatása után adókedvezmény jár) lehetıségteremtés: alkotmányok alku kontextusának megváltoztatása A társadalmi intézmények hatásai Az intézmény lehet: tisztán hatékony: mindenkit jobb helyzetbe hoz (pl.: ha egy országban közbiztonság van, az mindenki helyzetét javítja) tisztán újraelosztó: veszteség nélküli jövedelemátcsoportosítás veszteséges újraelosztás: minél magasabb az újraelosztás, annál jobban megy ez a hatékonyság rovására. újraelosztás rovására hatékony: ha csökken az újraelosztott jövedelem mértéke, akkor növekszik a hatékonyság. tisztán pusztító: mindenkinek rontja a helyzetét. Olyan szabályok, amelyek mindenkit kellemetlen helyzetbe hoznak (pl.: intézkedések háborúk esetén) Szándékolt és nem szándékolt hatások Intézményi cselekvés és egyéni cselekvés A társadalmi intézményeket egyének hozzák létre és egyénekbıl áll. Szigorúan véve: csak egyének cselekedhetnek és csak egyéneknek lehetnek szándékai Diktatórikus és demokratikus intézmények 7. oldal, összesen 11 oldal Diktatórikus intézmény célja, akarata nem más, mint a diktátor célja, akarata. Demokratikus intézmények célja a vezetık többségi döntése. Az intézmény akarata és érdeke: egyhangú vélemény, többségi szavazás, ciklikus többségi preferenciák Ez az alapelv a módszertani individualizmus. Condorcet-paradoxon: demokratikus intézmények esetén ha három ember három dolgot akar, akkor vagy egyhangú egyetértésben vannak, vagy az alábbi táblázat szerint döntenek: 1. egyén 2. egyén 3. egyén 1. helyre sorolt A B C 2. helyre sorolt B C A 3. helyre sorolt C A B Az így kapott preferencia-sorrendek alapján nem lehet csoportpreferenciát meghatározni. Többségi elv alapján a fenti táblázatból látható, hogy ketten A-t elınyben részesítik B-vel szemben, és csak egy ember részesíti elınyben B-t A-val szemben. Hasonlóan adódik, hogy A > B B > C A < C vagyis a többségi preferencia intranzitív, ciklikus lesz. Az intézmény érdeke és az egyén érdeke ellentmondásba fog kerülni (pl.: korrupció) Megoldási lehetıségek: intézményi tervezés: nyereségérdekeltség, korrupció korlátozása, közhivatalnokok véletlen kiválasztása és rotálása, stb. Intézményi tervezés és hatékonyság ellentmondásai: a társadalmi intézmények teljesítményének hanyatlása: kivonulás, tiltakozás, hőség (Hirschman) Kivonulás és tiltakozás Hogyan reagálnak vállalatok, szervezetek és államok hanyatlására az érintettek? Az intézmény teljesítménye hanyatlani kezd: javak és szolgáltatások minıségromlása Kivonulás: piaci mechanizmus (a közgazdászok szerint) egyszerő, személytelen, egyéni cselekvés közvetett (Láthatatlan Kéz) Tiltakozás: a politikatudomány szerint politikai mechanizmus különféle fokozatai vannak: békés tüntetés, aláírásgyőjtés, erıszakos demonstráció, 8. oldal, összesen 11 oldal
forradalom egyéni vélemények nyílt és világos megfogalmazása közvetlen és egyenes kollektív cselekvés Kivonulás és tiltakozás (gazdasági és politikai erık): azonos fontosságú mechanizmus Kivonulás és tiltakozás kapcsolata: a kivonulás jelenléte gátolja a tiltakozás technikájának kialakulását (pl.: kommunista diktatúrák) A kivonulás elımozdíthatja a tiltakozás megjelenését (pl.: az NDK felbomlása 1989 nyarán) Hőség: lehetıvé teszi a korrekciót Kollektív cselekvés és szelektív ösztönzık Tiltakozás, mint kollektív cselekvés: az intézmény (csoport, vagy szervezet) tagjainak közös érdekét elımozdító együttes erıfeszítés (Olson) Közös érdek: közjószág a tagok számára Pl.: 20%-os általános béremelés, demokratikus politikai rendszer, nemzeti függetlenség Megjelenik a potyautas jelenség: a kollektív cselekvés paradoxona A közös érdek elérése esetén senki sem zárható ki az elınyökbıl, még azok sem, akik semmit 5. elıadás (2006-11-08) Társadalmi tıke az emberi tıke termelésében Tıkefajták Gazdasági tıke fogalma: beruházás hozam (Marx: Das Capital), pénzügyi tıke Emberi(humán) tıke fogalma: beruházás az emberi tıkébe (Schultz), tanulás, tapasztalatszerzés munka mellett, diploma: érdemes a taníttatásra költeni, mert 5-10 év múlva megtérül, vagyis ez egy lépés hátra, de kettı elıre. Persze ez a beruházás is kockázatos, mint minden beruházás. Társadalmi tıke fogalma: erıforrásként hasznosítható interperszonális kapcsolatok (hálózati tıke): az egyén képes erıforrásként kihasználni a kapcsolatait Kulturális tıke fogalma: részben átfed az emberi tıke fogalmával, ízlés, habitus A társadalmi tıke formái (Coleman) A társadalmi tıke formái Kötelezettségek és elvárások (pl.: fınök-beosztott): a társadalmi kapcsolatainkat úgy tartjuk fent, hogy lekötelezünk valakit. Információs csatornák (pl.: munkahelykeresés, Granovetter: a gyenge kötések ereje): az 9. oldal, összesen 11 oldal embereket a fontos információkat személyközi kapcsolatokon keresztül szerzik be. Normák és szankciók (pl.: kooperációs normák kisközösségekben): face-to-face kapcsolatok, a szankció lehet a kizárás A társadalmi tıkét elımozdító társadalmi struktúra A társadalmi kapcsolatháló zártsága: hatékony normák kialakulásának feltétele Kisajátítható társadalmi szervezetek: adott célra létrehozott szervezet felhasználása más célokra A társadalmi tıke az emberi tıke termelésében Társadalmi tıke a családban: családméret és családnagyság hatása a kimaradási rátákra 1. táblázat (szöveggyőjtemény, 114 oldal körül) Társadalmi tıke a családon kívül: az iskola köré szervezıdı felnıtt közösség hatása a kimaradási rátákra 2. táblázat (szöveggyőjtemény, 114 oldal körül) A társadalmi tıke a közjószág jellege Társadalmi tıke mint magánjószág: egyéni célok elérésének eszközeke Társadalmi tıke mint közjószág: a közösség számára elérhetı közjó (pl.: bizalom) A társadalmi tıke gazdasági, társadalmi és politikai szerepe Gazdasági szerep: csökkenti a tranzakciós költségeket. Két intézmény létezik: a piac, és a hierarchia. Társadalmi szerep: növeli a társadalmi integrációt Politikai szerep: civil társadalom A társadalmi tıke mechanizmusai Információáramlás Kölcsönös segítség (reciprocitás) normája Közösségi fejlıdés és versenyképesség Kollektív cselekvés és társadalmi együttmőködés Közösségi tudat, bizalom, szolidaritás A társadalmi tıke típusai Összekötı (vagy kizáró) társadalmi tıke: erıs kötések (binding): ezek csak családon belül érvényesülnek. Áthidaló (vagy befogadó) társadalmi tıke: gyenge kötések (bridging) 10. oldal, összesen 11 oldal
6. elıadás (2006-11-22) Társadalmi és kulturális erıforrások Fejlıdés és társadalmi jólét Hogyan függ össze az anyagi gazdaság és jólét azzal, hogy milyen életet élünk, hogyan és meddig élünk általában? Mikor beszélhetünk gazdasági és társadalmi fejlıdésrıl? Hogyan kapcsolódik össze a gazdasági növekedés a gazdasági fejlıdéssel? Mit takar a társadalmi jó(l)lét fogalma? Jóllét: jó életminıség Jólét: anyagi biztonság A gazdasági fejlıdés: anyagi javakkal és szolgáltatásokkal ellátott fejlettség. Társadalmi fejlıdés: a béke, biztonság, kiegyensúlyozott társadalmi feltételek. A gazdasági növekedés a gazdasági fejlıdés közötti kapcsolat. A fejlıdés a lehetıségek bıvülését jelenti. A gazdasági, politikai és szociális szabadságjogok kiteljesedését. A fejlıdés egyszerre cél és eszköz. A végsı cél a társadalmak jóllétének növekedése. A politikai és szociális szabadságjogok korlátozhatják a fejlıdést. Az emberi tıke nagymértékben befolyásolja a gazdasági fejlıdést. Ha nem valósul meg az esélyek kiegyenlítıdése, akkor ott a szabadságjogok sérülnek. Társadalmi jó(l)lét Egy emberi közösség akkor halad a társadalmi jó(l)lét felé, ha biztosítani tudja tagjai számára mindazon jogokat és lehetıségeket, melyek felvértezik arra, hogy Akkor beszélünk fenntartható fejlıdésrıl, ha a fejlıdés hosszútávon szolgálja az adott közösség anyagi, politikai és társadalmi szükségleteinek kielégítését, úgy, hogy a legtágabb természeti környezet és a jövıbeni generációk szempontjait is maximálisan szem elıtt tartja. Az esıerdık irtása kockázatot jelent a jövı generáció számára. A környezetet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a regenerációja meghaladja azt. A társadalmi tıkét egyéni erıforrásként, magánjószágként fogtuk fel. A különbözı tıkefajtákat egymásra át lehet váltani. Intézményesült kulturális tıke: az egyén a megszerzett tudásáról intézményektıl kap diplomát. 7. elıadás (2006-12-06) Nem voltam bent, de ez letölthetı a tanszék honlapjáról. 11. oldal, összesen 11 oldal