Szekszárd Város Stratégiája a kábítószer probléma visszaszorítására

A drogfogyasztás ellen csak egy hatásos ellenszer van: az életigenlı világ, és az élet méltóságába, értékébe, tartalmába vetett hit visszaállítása. (Szent-Györgyi Albert) Szekszárd Város Stratégiája a kábítószer probléma visszaszorítására 2004. Készítette: Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum

I. Bevezetı a stratégia létrejöttérıl Az illegális szereket kipróbáló, ill. fogyasztók aránya az országos átlaghoz közelít Szekszárdon is. Különösen veszélyeztetett a középiskolás korosztály, mert az elsı kipróbálások erre az idıszakra esnek, és ekkor kezdıdhet a rendszeres használat is. Tapasztalataink szerint az elmúlt években a kipróbálás életkora csökkent, azaz egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba legális és illegális szerekkel a serdülık hasonlóan az országos tendenciához. Minél alacsonyabb az életkor, amelyben valaki elkezd alkoholt vagy egyéb kábítószert fogyasztani, annál nagyobb a valószínősége annak, hogy rendszeres droghasználóvá válik! (Ranschburg, 2001) A droghasználat veszélyt jelent az egyénre, annak családjára, a helyi közösségre és a társadalomra egyaránt. Egészségügyi, pszichés, és szociális problémákat okozhat, kapcsolati konfliktusok, pályaválasztási-munkahelyi nehézségek, egzisztenciális leépülés formájában. A kábítószer-használat már önmagában bőncselekmény, mely magával hozhat egyéb bőncselekmények megvalósítását, pl. terjesztıi magatartás, vagyon elleni bőncselekmények stb., ezért sosem az egyén problémája, nem elszigetelt jelenség, ennél fogva megoldása is közös együttmőködést igényel. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata is elkötelezte magát, hogy koordinálja, támogatja a kábítószer-elleni küzdelmet, ezért segítette a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum (továbbiakban: KEF) létrejöttét, melynek feladata a helyi stratégia megalkotása és koordinálása. Szekszárd város stratégiája a kábítószer-probléma megoldásának érdekében átgondolt és megalapozott hosszú távú program-tervezet. Végrehajtása, a célok elérése Szekszárd város teljes lakosságának támogatását és közremőködését igényli. II. Általános cél A harmadik évezred küszöbén egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakításának képe vezérel bennünket. Ez a társadalom az emberi méltóságot, a testi, lelki, és szociális jóllétet, illetve az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. E tényezık megóvása és fejlesztése érdekében a társadalom képes kezelni a drogok használatával és terjesztésével összefüggı egészségügyi, szociális és bőnügyi ártalmakat és hátrányokat. (Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében) Az emberi méltóság kialakulása és megtartása érdekében a legfontosabb cél az egyéni harmónia, a testi, lelki és szociális jóllét és alkotóképesség, továbbá a jó társadalmi közérzet megalapozása, fejlesztése és védelme (promóció). Emellett a drogok használatának, terjesztésének akadályozása, a drogos karrier megelızése (prevenció). 2

III. Fı célok Annak érdekében, hogy a közös, megálmodott jövıkép megvalósuljon szükséges, hogy: a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában (közösség, együttmőködés) esélyt megteremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelızés) segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülı és a drogproblémákkal küzdı egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció) és csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetıségét (kínálat-csökkentés) (Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében) Annak érdekében, hogy ez mindenki számára megvalósulhasson szükséges: 1. A teljes értékő, minıségi élet értékké válása a társadalomban (egyház, iskola, média, közmővelıdés eszközeivel). 2. Társadalmi érzékenység a drogproblémák iránt (média, iskola, közmővelıdés). 3. A fiatalok önismeretének, önbecsülésének, problémamegoldó képességének fejlesztése (média, iskola, család,). 4. Elıbbiek birtokában a fiatalok érzelmi és értelmi stabilitása, és részükrıl a káros szenvedélyekre nemet mondani tudás képességének kialakítása (iskola, család, kortárs-segítı csoportok, ifjúsági közösségek). 5. Felismerni a krízishelyzeteket, a kiinduló probléma megoldására is figyelmet fordítani. 6. Empátiával fordulni a bajbajutottak felé. 7. Segíteni a már drogfüggı egyéneket és családjaikat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitációs intézmények, RÉV, önsegítı ifjúsági és szülıi közösségek). 8. Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférést (határırség, rendırség, ifjúsági szórakozóhelyek). 3

IV. Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum létrejötte 2000. december 05-én az Országgyőlés [[96/2000.(XII.11.) Ogy. határozat] elfogadta a Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében címmel a kormány kábítószer-ellenes stratégiáját. Szekszárdon 2001. szeptember 25-én Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával alakult meg a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum a Nemzeti Drogstratégia ajánlásainak megfelelıen. A KEF célja, hogy összefogja a probléma megoldása érdekében tevékenykedı helyi szakembereket, és szervezetek képviselıit. A fórumban az állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviseltetik magukat: a prevenció és terápia világának szereplıi, a közösségfejlesztés szervezetei, a gyermekjóléti szolgálat, valamint az igazságszolgáltatás, a rendırség és az önkormányzat szakosított szerveinek képviselıi. A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum jogi személyiséggel nem rendelkezı szakmai munkacsoport, amely tevékenységével igyekszik összhangot teremteni a drogprobléma visszaszorításában alapvetı fontosságú négy terület (közösség és együttmőködés, megelızés, gyógyítás és rehabilitáció, kínálatcsökkentés) szervezeteinek és intézményeinek munkájában. A Fórum helyi szinten koordinálja és elısegíti a Nemzeti Stratégia által megfogalmazott rövid, közép és hosszú távú célok megvalósulását. Kapcsolatot tart a Tolna megyében mőködı KEF-ekkel, a Nemzeti Drogmegelızési Intézettel, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságával és tagja a Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumnak. A KEF kiemelt feladata, hogy támogatja az alulról jövı kezdeményezéseket, szakmai ajánlóként koordinálja és elısegíti az országos, illetve nemzetközi pályázatokon való helyi részvételt. Egységes szakmai és módszertani szemléletmód megvalósítására törekszik, továbbá arra, hogy ésszerősítse és koordinálja a városban zajló kábítószer-megelızı tevékenységet. Ennek érdekében helyzetfelmérést végez, kerekasztal beszélgetést, szakmai konferenciát szervez, kiadványt szerkeszt és kiad. Segít a helyi erıforrások mozgósításában, összehangolja a helyi szereplık tevékenységét, javaslatokat tesz, ajánlásokat fogalmaz meg az esetleges párhuzamosságok elkerülése érdekében. Az önkormányzat szakmai tanácsadó testületeként tevékenységét a helyi alapján végzi. 4

V. Helyzetelemzés 2003. márciusában a KEF 5 évre visszamenılegesen adatokat kért azoktól a szervezetektıl, akik feladatukból adódóan ill. hivatalból kapcsolatba kerülhetnek kábítószer-fogyasztókkal. A szociális szféra, az egészségügy, az oktatás és a kínálatcsökkentés intézményei mellett a civil (elsısorban prevenciós) intézmények is rendelkezésünkre bocsátották adataikat az egységes rendszerbe foglalás céljából. 1. Az egészségügyi intézményekben ill. ambuláns szolgálatnál kezelésre jelentkezett fogyasztók Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza Pszichiátriai Osztály A Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza Pszichiátriai Osztályának megyei hatókörő a statisztikája így az egész Tolna megyére vetítve értelmezendı. Az adatok alapján a drogbetegek szerfogyasztása vegyes, illegális és legális szereket egyaránt használtak. Kezelésben megjelent kábítószer-fogyasztók fı száma 50 0 29 10 1 10 2 6 9 23 1998 2000 2001 2002 Elsı alkalommal kezelésben részesült beteg Az év folyamán kezelésben részesült összes beteg Az adatszám alacsony. Az osztály megítélése szerint ez azonban csak a jéghegy csúcsa lehet, hiszen a fenti adatok csak azoknak a drogfüggı betegeknek a számát jelölik, akik a megvonási tüneteik miatt önként jelentkeztek kezelésre a pszichiátriai osztályon. Az egészségügyi statisztikában kötelezıen jelölt szerek a következık: ópiát, kokain, kannabisz, amfetamin, nyugtató típusú kábítószerek, ill. inhalánsok, hallucinogének és egyéb szerek. Több szer egyidejő használatát (politoxikománia) külön kezeli a statisztika. A négy év adataiból kitőnik, hogy a leggyakrabban használt szercsoportba az amfetamin típusú szerek tartoznak. Ezt követik a legális nyugtató típusú szerek, majd a kannabisz-származékok. Az életkort tekintve a kezelésben megjelentek 47%-a a 20-24 éves korosztályhoz tartozik. Ezt követi a 35-39 éves korcsoport, majd a 25-29 évesek. A kezelésben megjelentek 56%-a férfi, 46%-a nı. 5

Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza Szocioterápiás és Rehabilitációs Osztály Az osztály saját megítélése szerint nem alkalmas kábítószeres betegek rehabilitációs kezelésére. Ennek oka az osztály nyitottsága és vegyes beteganyaga (alkoholbetegek, krónikus pszichiátriai, geriátriai betegek). 40 30 20 10 0 Kezelésben megjelent kábítószerfogyasztók száma 13 32 19 17 1998év 1999év 2000év 2001év 2002év Fı 11 A legmagasabb értéket az elmúlt öt év alatt a nyugtató típusú szerek használata mutatta. Ennek aránya 1999-ben 81%, 2000-ben 79%, szemben a többi szer használatával, ami mindvégig alacsony értéken maradt. 1998-ban 1 fı marihuána-, 3 fı ópiát-, 1 fı szervesoldószer-, 4 fı amfetamin-fogyasztót jelöl a statisztika; 2002-ben pedig nem kezeltek illegális szerhasználót az osztályon. A nemi arány ebben az intézményben is a férfi betegek többségét jelzi. A nyugtató típusú szerek fogyasztása viszont a nık 86%-nál jelent meg problémaként, szemben a férfiak 67%-val. Szent Erzsébet Karitász Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat Az alapítvány 1999-tıl -önkormányzati támogatással- mőködteti a RÉV szolgálatot, mely a megyében élı legális és illegális kábítószer-problémákkal küzdı személyek és hozzátartozóik alacsonyküszöbő, pszichoszociális ellátó helye. 2002 2001 2000 1999 0 A kliensfo rgalom alaku lása a R ÉV Szo lgálatnál 1999. szeptem b er - 2002. decem ber 123 282 356 333 490 612 629 Ö sszesen (Tolna m egye) S zekszárd 0 200 400 600 800 esetalk alom 6

A 2000. évtıl emelkedik az esetszám és további emelkedés várható, hiszen az elterelést a nem függı szerhasználók részére március 1-jétıl ismét lehetıvé tette a módosított Büntetıtörvénykönyv. A kábítószer-fogyasztók és hozzátartozóik számának alakulása 2000 2001 eset/alkalom 250 200 150 100 50 0 203 155 130 94 95 93 68 52 36 47 48 62 Szekszárd Összes Szekszárd Összes 2002 Kábítószer fogyasztók Hozzátartozók 2002-ben 333 esetben keresték fel kábítószer-problémával a szolgálatot, ebbıl 163 a szekszárdi megkeresés. A szerhasználók és hozzátartozóik kétszer olyan gyakran kértek segítséget 2002-ben, mint 2000-ben. A grafikonon jól látható, hogy az esetszámok évrıl évre emelkedı tendenciát mutatnak. (Az emelkedés oka nem feltétlenül a droghasználók számának emelkedése, hiszen a növekedést elısegíti az is, hogy a szolgálat évrıl évre ismertebbé válik.) A kábítószer-probléma kezelésében kiemelt szerepe van a családnak, mint megtartó erınek, ezért a szolgálat fontosnak tartja a hozzátartozókkal folytatott segítıi munkát is. 2. Kábítószer bőnözés Tolna Megyei Rendır-fıkapitányság A Szekszárdi Rendırkapitányság illetékességi területén (Szekszárd és a hozzá tartozó települések) kábítószerrel való visszaélés bőncselekménye miatt évente 6-10 eljárás indult. (Esetenként 4-6 fı ellen). Statisztikai adatokkal csak a 2000-es évtıl kezdıdıen rendelkeznek. 2000-ben 7, 2001-ben 6, 2002-ben 10 esetben indítottak eljárást. Az adatok megközelítılegesek, mivel pontos statisztika nem áll rendelkezésünkre. Szekszárdi Városi Ügyészség Az ügyészség illetékességi területén a fiatalkorú elkövetık magatartását az ún. fogyasztói típusú elkövetési mód jellemezte. Kábítószerfüggı fiatalkorú gyanúsított büntetıjogi felelısségre vonására nem került sor. 2002-ben több esetben is megjelent a fogyasztói típusú magatartás mellett a forgalmazói típusú, kereskedéssel megvalósított kábítószerrel való visszaélés. Vádemelésre - az utóbbi öt év átlagát tekintve - az esetek kb. 32 %-ban került sor. 7

A felnıtt korú elkövetık esetében is jellemzıen kábítószer-fogyasztás jelenik meg és zömében csekély mennyiségre követik el a bőncselekményt. Az elkövetık közül kábítószerfüggı 2000-ben 20 %, 2001-ben 18.18 % és 2002-ben 3.22 %. Vádemelésre az öt év átlagát tekintve az esetek többségében kb. 66 %-ban került sor. Mind a két korosztály esetében megállapítható, hogy a kábítószer bőnözés igen hullámzó tendenciát mutat. Az országos statisztika 1998-ban 1727 fıt tart számon e bőncselekmény kapcsán, vagyis 3.7 %-a az elkövetıknek Szekszárd és környéki. A Szekszárd Városi Ügyészség illetékességi területén a kábítószerrel visszaélés bőncselekményének elkövetése ügyében indult eljárások fı 80 60 40 20 0 64 67 55 51 44 29 31 20 20 14 18 20 6 12 11 1998 1999 2000 2001 2002 Felnıttkorú elkövetı Fiatalkorú elkövetı Összesen Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Az intézetben az adatszolgáltatás idıszakában 12 fıt tartottak fogva kábítószerrel való visszaélés bőncselekménye miatt. Ebbıl 4 fı töltötte jogerıs szabadságvesztését, 8 fı elızetes letartóztatásban volt. Az intézetben kábítószerrel összefüggı bőncselekmények (pl. vagyon elleni bőncselekmények) miatt fogva tartott személyek is tartózkodnak, közöttük drogfüggı nincs. Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala A hivatal adatszolgáltatásából kiderül, hogy a 2002-es évben a 326 pártfogás alatt álló fiatalból 9 fı állt kábítószerrel kapcsolatos eljárás alatt. Azaz az esetek 2.76 % jelenik meg a kábítószerrel való visszaélés. 3. Drogfogyasztás középiskolások körében Országos vizsgálat eredményei szerint a középiskolások körében 1996 és 1999 között a tiltott szereket valaha kipróbálók aránya mintegy megduplázódott. 1 1999-ben végzett ESPAD vizsgálat szerint a szekszárdi középiskolások illegális szerfogyasztás életprevalencia értéke 27.05% (Budapest 28.8%), azaz a tanulók több, mint negyede fogyasztott már élete során illegitim szereket. 1 Jelentés a Magyarországi kábítószerhelyzetrıl 2000. Az Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai kiadványsorozata (124.o.) 8

Az 1999-es A drogfogyasztás terjedésének fıbb jellemzıi Szekszárd város 16 éves középiskolás tanulóinak körében c. vizsgálatot (ESPAD) dr. Kiss Mária Az Egészségért Alapítvány vezetıje végezte. A kutatás alapjául szolgáló kérdıíveket 842 szekszárdi középiskolás töltötte ki, melybıl 806 volt értékelhetı. A diákok az illegális szerek kipróbálását veszélytelenebbnek minısítik, mint a cigaretta állandó fogyasztását (még az ópium néhányszori fogyasztása is magasabb veszélytelenségi értéket kapott). A marihuána esetében 22.3 % nem tesz különbséget a néhányszori használat és a kipróbálás veszélye között. A legális szerek veszélytelensége még magasabbra értékelt pl. a rendszeres nyugtatószedést a diákok 12.2 %-a tartja nem, vagy alig veszélyesnek. Az alkohol esetében még nagyobb az elfogadottság, a diákok 29.5 %-a úgy véli nem, vagy alig veszélyes az, hogy valaki majdnem mindennap megiszik 4-5 italt. A legális szerek fogyasztásának elfogadottsága megjelenik abban is, hogy kevésbé helytelenítik a diákok azt, ha valaki cigarettát, alkoholt, nyugtatószereket használ, mintha ugyanezt az illegális szerekkel tenné. Az LSD-használat stagnálása mellett minden szercsoport fogyasztási aránya növekedett, legszembetőnıbben az országos trendhez igazodva a marihuánáé és az extasyé. 1997-hez képest ötszörösére nıtt az extasy-használók száma.(0.41%-ról 2.23%-ra). A drágább/magasabb árfekvéső kábítószerek (kokain, heroin) is hozzáférhetıek a diákok számára, egy szők réteg rendszeresen használja is ezeket. Az elsı kipróbálás életkora is csökken. A kutatás alapján megállapítható, hogy az elsı cigaretta elszívása, a szipuzás kipróbálása és az elsı berúgás néhány esetben már 10 éves kor elıtt megtörténik. Jellemzıen azonban a 14. életévtıl zajlanak a kipróbálások, legális és illegális szereknél egyaránt. Minél korábbi életkorban történik a kipróbálás, annál valószínőbb, hogy problémát fog okozni az adott szer a késıbbi életévekben. Szercsoportok Soha 10 év Kannabiszszármazékok kipróbálása A kipróbálás alakulása életkort tekintve (fı) 10 év 11 év 12 év 13 év 14 év 15 év 16 év 17 év 18 év és alatt felett 756 - - - 2 2 10 20 12 2 1 806 Összes en Extasy kipróbálása 785 - - - - 1 6 7 5 1 1 806 Szipuzás 774 1-3 1 6 8 9 4 - - 806 kipróbálása Elsı cigaretta 302 45 44 45 10 10 11 41 10 1-806 4 1 3 Elsı berúgás 414 4 7 4 18 55 14 2 12 0 32 7 3 806 9

4. Drogprevenció Szekszárd város drogprevenciós palettája színes, hiszen több szervezet tevékenykedik e területen. Az adatszolgáltatásban, megjelent szervezetek a következık: Az Egészségért Alapítvány, K.O. Egyesület, RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat és a Tolna Megyei Rendır-fıkapitányság. A rendırség a város négy általános iskolájában tartott DADA (Dohányzás-Alkohol- Drog-AIDS) oktatást a 2002/2003-as évben 458 fı részére. 1995-ben kortársképzésben is részt vett, melyek egyhetes nyári tábor keretében zajlanak. Azóta kb. 300 fıt képeztek ki. A K.O. Egyesület tagjai képzett kortársoktatók, akik szerepet vállalnak a primer prevencióban kortárs-foglalkozások, drogprevenciós mősorok tartásával ill. anti-drog diszkó szervezésével. Mőködési területük Szekszárd és Tolna megye általános és középiskolái. Évente kb. 50-100 prevenciós órát tartanak. Az Egészségért Alapítvány részben drogepidemiológiai kutatásokat (pl. ESPAD vizsgálat több évben is), részben drogprevenciós foglalkozásokat, kortársképzést és egyéb programokat (pl. drogkonferencia, drogdiszkó, nyári tábor stb.) szervez, illetve drogprevenciós multimédia CD és kiadványt szerkeszt. Hasonlóan az elızı szervezetekhez megyei hatókörrel dolgoznak. A RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat mőködése óta, 1999-tıl a prevenció mindhárom színterén tevékenykedik. Iskolai drogprevenciót a megye általános és középiskoláiban végez csoportfoglalkozások keretében. Emellett pedagógusképzéssel, elıadásokkal színesítik tevékenységüket. Prevenciós tevékenységeik kapcsán 2002-ben kb. 1400 fıvel kerültek kapcsolatba. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tolna Megyei Intézete 2002- ben 8x3 órás foglalkozás keretében képzést szervezett az egészségügyben dolgozóknak A kábítószer fogyasztókkal elıször találkozó szakemberek továbbképzése címmel. A megye középiskoláiban prevenciós elıadásokat szerveznek. A 2003-ban megalakult Tábita Alapítvány (Metodista Egyház keretein belül) is bekapcsolódott a prevenciós intézmények munkájába. Az alapítvány célja, hogy az állami gondozásból kikerülı, kallódó fiatalokon segítsen. 10

5. Összegzés Szekszárd város droggal való fertızöttsége számszerően nem megállapítható, mivel az adatszolgáltatók többnyire megyei hatáskörő intézmények. Az adatokból azonban látszik, hogy a probléma jelen van a városban és a megyében is. Különös figyelmet érdemel a középiskolás korosztály, ahol a kipróbálás és a rendszeres használat elindul. Fontos információ az is, hogy az illegális kábítószerek mellett elfogadott és növekvı mértékő a legális szerek használata. Ez ugyanolyan problémákat idézhet elı, mint a tiltott szerekkel való visszaélés. A meglévı statisztikai adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen egészségügyi és pszichoszociális intézmények esetén csupán a kezelésben megjelentek száma, büntetıszervek esetén csak a felderített bőncselekmények száma tükrözıdik, az iskolai kutatásokban pedig inkább helyzetképek érhetık tetten, a trendek kevésbé követhetık nyomon. 11

VI. Kezelési lánc intézménytípusok szerint 1. Az addiktív problémák kezelésének intézményi háttér története 1980-tól Megkezdik a Megyei Kórház Palánki Szocioterápiás és Rehabilitációs Intézetében az alkoholbetegek kezelését. 110 ágy: komlex kezelés pszichoszocio-munkaterápia. Minden járási székhelyen a járóbeteg ellátás keretében Ideggondozók Alkoholgondozók jönnek létre. Gyermek Ideggondozót hoznak létre. NÍVÓ (Nem ivó) AE Klub indul alkoholisták és hozzátartozóik részére a Pollack utcai Öregek Napközi Otthonában. Megkezdik az Iskolavédınıi Hálózat kialakítását. Rendszeres elıadások indulnak az iskolákban alkohol és dohányzás témakörben. 1988. A Pedagógus továbbképzı Intézet szakmai támogatásával a Megyei Tanács Egészségügyi és Mővelıdésügyi szakemberei részére továbbképzést tart drogügyben. Továbbképzések, elıadások iskolaigazgatók, ifjúságvédelmi felelısök és védınık részére, pl. a Babits Mihály Mővelıdési Ház mentálhigiénés alapképzése humán szakembereknek megyei hatókörben. Alapítványok egyesületek alakultak az egészségmegırzés, drogmegelızés érdekében. 1989 Jelentıszolgálat megszervezése: terápiás és megelızı szolgálatok részére. Alkoholellenes Megyei Bizottság felállítása Egészségvédelmi Tanács létrehozása (megyei) Megyei Egészségvédelmi Program kialakítása 1990 Megyei Egészségvédelmi Börze (Külön drogszekció) 1992 Megyei Drogegyeztetı Fórum ÁNTSZ támogatásával Folyamatosan kortárs-képzések a drogmegelızés érdekében 1993-1994-1995 DROG-STOP rendezvény a Sportcsarnokban DROGNAPTÁR kiadása és Gurul a labda játék Rajzpályázatok, drogellenes diszkók 1997 Kalitkába zárt repülés drogellenes multimédia CD kiadása 1994, 1997, 1999, 2000 Drog-epidemiológiai felmérések középiskolai tanulóknál. 1999 Folyamatos OM-ISM támogatással iskolai drogmegelızési komplex programok. 12

RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat megkezdi mőködését. 2001 Kistérségi tájékoztató a Nemzeti Drogstratégiáról. Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum megalakul. 2001-2002 Szülık Drogtájékoztató Klubja. 1996, 2002, 2003 Konferenciák szervezése a város szakemberei számára. 2. Megelızés Az iskolákban az alábbi szervezetek vállalták fel a drogprevenciót: Az Egészségért Alapítvány, ÁNTSZ, EgVéd BT., Karitász RÉV Szenvedélybetegsegítı Szolgálat, Kallódó Ifjúságot Mentı Misszió Támogató Alapítvány - Zsibrik, K.O. Egyesület, Tolna Megyei Rendır-fıkapitányság, Bőnmegelızési Osztály DADA program. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium és az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére komplex, szervezett egészségfejlesztési és drogprevenciós pályázati program indult 2001-tıl, melynek pályázati jogát a fent említett szervezetek közül hárman nyerték el (Az Egészségért Alapítvány, ÁNTSZ, RÉV Szolgálat). A városban tanuló 9083 diák (általános iskola felsı tagozat, középiskola, fıiskola) részére a prevenciós szolgáltatók kapacitása kevés, ezért javasoljuk a helyi szakemberek képzését, érzékenyítését. Az iskolai drogügyi koordinátorok képzése az elmúlt években esetleges volt és csupán néhány fıt érintett. A fenti intézmények különbözı eszközökkel, módszerekkel dolgoznak (DADA, kortársképzés, bizonyságtétel, készségfejlesztés, képzések) színesítve ezzel az elsıdleges megelızés palettáját. 3. Kezelés Ambuláns ellátást biztosít a Tolna Megyei Önkormányzat Kórház I. és II. Mentálhygiénés Gondozó, a Gyermek-, és Ifjúságpszichiátriai Gondozó, és a RÉV Szolgálat, mint alacsonyküszöbő intézmény. Szekszárdon az egészségügyi ellátás mellett így jelen van a pszichoszociális segítségnyújtás. Fekvıbeteg ellátást biztosítanak a Tolna Megyei Önkormányzat Kórház Pszichiátriai Osztály, és a Szocioterápiás és Rehabilitációs Osztály Palánk. A szocioterápiás osztály nem alkalmas kábítószer-problémával küzdık rehabilitációs kezelésére, mivel ezen betegcsoport ellátása speciális rezsimben történhet. Az akut pszichiátriai osztály a drogbetegek heveny megvonásos tüneteinek kezelésére alkalmas. 4. Utógondozás Szekszárdon nincs szervezett utógondozás, mivel hiányoznak az intézményi feltételek (félutas ház, védett munkahely) és a koordináció. 13

VII. Összefoglalás, konklúzió Városunkban a promóció, mint szemlélet teljes mértékben hiányzik mind az intézményi, mind a lakossági közegbıl. Az utóbbi évektıl koordináltabb iskolai primer prevenció kezdıdött, ám Szekszárdon a lefedettség csekély, a programok esetlegessége miatt vannak átfedések. Az egészségügyi, a szociális intézmények hálózata alulfejlett a droghasználók kezelésének tekintetében. A tercier prevenció (visszaesés megelızése), rehabilitáció intézményrendszerének egyes elemei hiányoznak. A kínálatcsökkentés intézményei is fejlesztésre szorulnak. 14

VIII. A stratégia szemléleti kerete promóció - elsıdleges törekvés Az egyén testi-lelki-szociális harmóniájának, egészségének és jó közérzetének elısegítése, ebben való megerısítése és védelme, amely kompatibilis az Uniós törekvésekkel (WHO - Ottawai Charta). prevenció - másodlagos törekvés A káros szenvedélyek (drog-, alkohol-, szerencsejáték és egyéb káros szenvedélyek) megelızése, gyógyítása (ellátó intézmények). multidiszciplináris-modell Többszektorú figyelmet és koordinált szakágazati együttmőködést (népegészségügy, egészségügyi alapellátás, háziorvosi és védınıi szolgálat, pszichiátria, mentálhigiénés ellátás és más segítı szolgálatok, oktatás, közmővelıdés, családsegítés, szórakozóhelyek, szociális munka, rehabilitáció, határırség, rendırség, igazságszolgáltatás), valamint társadalmi (családi, rokonsági, szomszédsági, munkahelyi, önsegítı civil közösségi, helyi önkormányzati) cselekvést igényel. kereslet, kínálatcsökkentés egyensúlyára épülı megközelítés Amíg kereslet van, addig kínálat is létezik. Önmagukban tehát a kínálati oldalon ható beavatkozások feltétlenül szükségesek, de nem elegendık. A büntetıigazságszolgáltatás eszközei mellett a megfelelı megelızésre és a problémákkal küzdı kábítószer-fogyasztó egészségügyi és szociális kezelésére is szükség van. partnerség, együttmőködés A városi stratégia a lakosság és az intézményrendszer szervezeteinek, valamint a helyi közösségek alkotó tagjainak együttmőködésére számít. Vallja, hogy az összehangolt és együttes cselekvések megsokszorozzák hatásukat. Figyelembe veszi a családok, az iskola és a kis közösségek igényeit. Szorgalmazza a megyei, regionális, országos együttmőködést. tények elsıbbsége A városi stratégia feltárt tényekre, és nem vélekedésekre épít. A beavatkozások közül a tudományosan megalapozott módszereket pártolja. elszámoltathatóság Meghatározott idıközönként elvégezzük a stratégia felülvizsgálatát. hosszú távra történı tervezés A kábítószer-probléma visszaszorítása csak hosszú idıtávokban valósítható meg. A rövid távra tervezett megoldások nem vezethetnek eredményre, hiszen a felszíni gyors reakciók csak tőzoltásra alkalmasak, a kábítószer-fogyasztást fenntartó tényezık megelızésének, monitorozásának viszont folyamatosnak kell lennie. 15

IX. A helyi hosszú, közép és rövid távú célok A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum a Nemzeti Stratégiával összhangban a: - hosszú távú célokat nyolc évre, - a középtávú célokat négy évre, - a rövid távú célokat egy évre határozta meg. 1. PROBLÉMAÉRZÉKENYSÉG KÖZÖSSÉG, EGYÜTTMŐKÖDÉS A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában. Hosszú távú célok A drogproblémák kezelése iránt érzékenyebb, mőködı közösségek kialakulása. A drogproblémák nem izoláltan jelennek meg egy-egy szők csoportot érintve, hanem kapcsolódnak a fiatalok életkörülményeihez, lehetıségeikhez, szabadidı-eltöltési szokásaikhoz, mentálhigiénés állapotukhoz. A mőködı közösségek érdekében a következı célokat kell megvalósítani: A családok érzékenyebbé tétele a drogproblémák felismerésében és kezelésében. A család közvetítsen olyan értékeket és normákat, melyek képessé teszik a gyermeket a konstruktív életstílus kialakítására és a drogok elutasítására. Jelenleg a családok nem rendelkeznek megfelelı információkkal és módszerekkel a droghasználat megelızését, felismerését és kezelését szolgáló szervezeteket illetıen. Ennek eszköze információs kiadványok eljuttatása a szülıkhöz, ezt a célt szolgáló média programok, drogkérdésekkel foglalkozó szülıi értekezletek, tanácsadó szolgáltatások. Fontosnak tartjuk öntevékeny drogellenes szülıi csoportok megszervezıdését is. A drogfogyasztás kialakulása szempontjából veszélyeztetett családok számára, a családbarát szociálpolitika eszközeivel kell segítséget nyújtani. Munkahelyi drogpolitika kidolgozása, drogmentes munkahely program kiszélesítése. Elsıdlegesen a droghasználók és a lelkileg, szociálisan veszélyeztetettek számára speciális, munkahely-alapú megelızı-kezelı programokat kell beindítani, valamint a biztonságos munkavégzés érdekében a droghasználatot meg kell elızni akár ellenırzésekkel is. Ebben a foglalkozás-egészségügynek kiemelt szerep jut. A szőrésnek akkor van értelme, ha egy tágabb, megelızı-kezelı program része. A drogmentes szórakozási lehetıségek, ezen belül a biztonságos szórakozóhelyek számának növelése. Tudomásul véve azt a jelenséget, hogy a fiatalok szabadidı eltöltési szokásai jelenleg szórakozóhelyhez 16

kötıdnek, bezárásuk, mőködésük korlátozása helyett meg kell teremtenünk a biztonságos szórakozás feltételeit: az üzemeltetınek biztosítani kell a túlzsúfoltság elkerülését, a megfelelı szellızést, a folyóvíz biztosítását, a személyzet célirányos képzését és ellenırizhetıségét, a helyszínen elérhetı információs anyagokat, elsısegélyhelyet, együttmőködést a helyi segítı szervezetekkel és intézményekkel. A szórakozóhelyek tulajdonosait ösztönözni kell, a Biztonságos szórakozóhelyek mozgalom / akcióba minél több szórakozóhelyet be kell vonni. A kábítószer-fogyasztók reintegrálása a közösségbe, elkerülve társadalmi kirekesztıdésüket. Ehhez széleskörő intézményhálózatra van szükség, együttmőködve az egészségügyi és szociális ellátás szervezeteivel. Adatgyőjtés és a kutatások újraszervezése. Akkor tudunk megfelelı módon fellépni a drogproblémákkal kapcsolatban, ha reális információk állnak rendelkezésünkre a kábítószerhelyzet mértékének tényleges nagyságáról és összetevıirıl. Közép távú célok Epidemiológiai kutatások folytatása, rendszeressé tétele a diákok, és a lakosság körében, az elkészült kutatások publikálása, adatszolgáltatási rendszer hatékonyabbá tétele. Az 1999-es ESPAD vizsgálat folytatása. A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum koordinációs feladatainak ellátására fıállású munkatárs alkalmazása A koordinátor kiválasztása a KEF ajánlása alapján történjen. Drogmentes programok és színterek létrejöttének támogatása: a helyi közösség az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek, vonatkozásában. Az Egészségügyi Minisztérium koordinálásával, civil szervezetek fogják össze az elızıekben említett ún. egészségesebb színterek mozgalmait (falvak, városok, iskolák, munkahelyek, kórházak, közösségek stb.) Ezek a WHO alapelvei szerint jöttek létre és céljuk a helyi adottságoknak és lehetıségeknek megfelelıen az egészségesebb élet kialakítása. Kívánatos, hogy e mozgalmakban résztvevık száma növekedjék, a programok váljanak széleskörően ismertté. Helyi ellenırzési formák megteremtése és ellenırzése (pl. kábítószerbefolyás alatti gépkocsivezetés, zenés-táncos szórakozóhelyek engedélyezési eljárása, illetve a szórakozóhelyek ellenırzése abból a szempontból, hogy teljesítik-e a követelményeket). A diszkóbalesetek számának csökkentése. A közúti ellenırzések fokozása a közösség egészének és a biztonságának érdekében. Fontos megszervezni, hogy az éjszakai szórakozóhelyekrıl biztonságosan lehessen eltávozni (pl.diszkóbusz). Utógondozói programok kialakítása a gyógyult, a büntetés-végrehajtási intézménybıl szabadult vagy fenntartó kezelés alatt álló drogbetegek számára. Fontos, hogy ezek a személyek ne szoruljanak ki az oktatás és a munka világából, az esetleges visszaesésük valószínősége csökkenthetı legyen. A 17

reszocializációs programok kialakítása több intézmény együttmőködését igényli: helyi önkormányzat, munkaügyi központ, újra dolgozom program, stb. Minıségi képzés biztosítása a helyi közösség kulcsszemélyeinek pl. munkahelyeken személyügyi felelıs, média szakember, vezetı, helyi drogkoordinátor részére. A nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok erısítése. Tapasztalatcsere az egészségnevelés, a drogmegelızés, és a kábítószer-használat kezelése terén. Rövid távú célok Epidemiológiai kutatások kezdeményezése a diákok, és a lakosság körében, az elkészült kutatások publikálása, adatszolgáltatási rendszer hatékonyabbá tétele. Az 1999-es ESPAD vizsgálat folytatása. Ki kell aknázni az információs társadalom nyújtotta lehetıségeket, másrészt létre kell hozni a KEF honlapját. A közösség számára használható helyi adatok összegyőjtése, összehasonlítása a hazai trenddel. Az epidemiológiai adatokat a helyi közvélemény, a helyi szakemberek, és a döntéshozók elıtt ismertté kell tenni (média, elıadások, információs anyagok segítségével). Az egészségügyi és büntetı-igazságszolgáltatási rendszer adatainak publikálása, ismertté tétele a közösség kulcsszemélyei és döntéshozói számára. Az intézményrendszer felmérése, értékelése. A droghasználókkal, ill. az ilyen irányból veszélyeztetett fiatalokkal, valamint drogprevencióval foglalkozó szervezetek felmérése. Munkájuk mekkora populációt fed le, hány szakemberrel, önkéntessel dolgoznak. A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum további mőködésének biztosítása. A helyi és a Nemzeti Stratégia kulcstényezıje a helyi KEF. A fórum győjti össze a helyi drogproblémákkal kapcsolatos információkat, monitorozza a változásokat, meghatározza a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítja a közösségi prevenció célkitőzéseit, a terápia lehetıségeit, egyben pedig a prevenciós, közösségfejlesztı és terápiás kapacitásokat is nyilvántartja. Biztosítja a helyi szolgáltatásokról szóló információk elérhetıségét a helyi közösség tagjai számára. Ajánlások, tájékoztatók kidolgozása és hozzáférhetıvé tétele a helyi drogproblémák kezelésére. Különbözı szakmai szervezetek a helyi drogproblémák kezelésével, a közösségi prevencióval és intervencióval és közösségfejlesztéssel kapcsolatban kidolgozott ajánlásainak, tájékoztatóinak hozzáférhetıvé tétele, felhasználása. Jogszabályi környezethez történı alkalmazkodás. Helyi rendeletek alkotásánál kiemelkedı szempontként szerepeljen a megelızés, a biztonság, az egészségnevelés. Helyi prevenciós szolgáltatók létesítése, megerısítése: olyan szabadidı eltöltési lehetıségek megteremtése, melyek megelızik (vagy éppen helyettesítik) a droghasználatot, ill. mint jelzı rendszer (a helyi ingyenesen hívható telefonos lelkisegély-szolgálat) a drogproblémák megelızésében, szakemberhez irányításában fontos szerepe van. A gyermekjóléti szolgálatnak 18

jogszabályban elıírt feladata a szabadidıs programok szervezése, nyilvántartása. Helyi közösségi színterek mőködésének elısegítése. A fiatalok nevelésének, képzésének és általában szocializációjának elısegítésén fáradozó intézmények támogatása. Kiemelten a Mővelıdési Ház Ifjúsági tér, Polip Iroda, ill. az egyházi közösségi színterek. 2. PREVENCIÓ Esélyt megteremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelızés) Hosszú távú célok A droghasználat terjedésének megállítása. Csökkenteni a droghasználók számának növekedési ütemét és elérni, hogy az emelkedı tendencia megforduljon. Csökkenteni a drogokat kipróbálók számát. Városunkban is megfigyelhetı, hogy az elsı alkalommal drogokat használók átlagéletkora az utóbbi években csökken. Ezt a tendenciát nagyon fontos megfordítani. Minél késıbb találkozik valaki drogokkal, annál kisebb a visszatérı használat kialakulásának veszélye, illetve rendszeres droghasználat esetén annál jobb a szerhasználat abbahagyásának a prognózisa. A fiatalok számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat. Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a diákok körében követendı minta, sikk a droghasználat. Ezért tudatosítani kell a fiatalok körében, hogy a kémiai szerek használata veszélyekkel jár, s nem tartozik a normatív viselkedési formákhoz. Az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá. Pozitív üzeneteket küldjünk fiataljainknak, hogyan lehet egészségesen produktívan élni. Itt a hiteles példamutatás, önvizsgálat elengedhetetlen a felnıtt lakosság körében. A mőködı egészségfejlesztı, drogprevenciós programok fedjék le a város ifjúságának minél szélesebb körét, az iskolából kimaradók, ill. munkanélküli fiatalok csoportjait is, a család, a közoktatás, a felsıoktatás, a kiegészítı oktatási rendszerek, a szabadidıs tevékenységek, a sport és az egyházi élet színterein. Közép távú célok Mőködı egészségfejlesztı, drogprevenciót tartalmazó programok, stratégiák mindazokon a színtereken, ahol a fiatalok felnınek Fokozódjék a fiatalok drogokkal és a használat következményeivel kapcsolatos tudása, a drogokkal kapcsolatos negatív (elutasító) attitődje. 19

A hosszú távú iskolai prevenciós, egészségfejlesztés hangsúlyát a készségfejlesztésre kell helyezni. Az iskolákban szükséges az egészségfejlesztéssel és az életvezetéssel kapcsolatos tantárgyakhoz integrált drogprevenció. Az integrált nevelés megvalósulhat akár matematika óra keretében is, különbözı számítások/matematikai példák segítségével. Iskolai drogügyi koordinátor. A közoktatási intézményeket ösztönözni kell az iskolai drogügyi koordinátor kinevezését illetıen. A koordinátor feladata az iskolai kábítószer-ellenes stratégia koordinálása, a megfelelı információk biztosítása a tanárok, a diákok és a szülık felé. A helyi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumokban szakmailag megfelelı módon kell képviselni a prevenciót. Igénybe kell venni és ki kell aknázni az információs társadalom nyújtotta lehetıségeket, másrészt létre kell hozni, illetve támogatni kell a megelızési ismereteket speciális technikákkal megvalósító programokat és szolgáltatásokat: CD-ROM, DVD. Rövid távú célok A 2000/2001. tanévtıl folyamatos OM-GYISM által támogatott, az iskolák által igénybe vehetı megelızı programokban való részvétel ösztönzése. Az ajánlások szerint e programok akkor érik el a hatásukat, ha egy-egy osztály diákjai meghatározott terv szerint, tanévenként minimum 5 alkalommal vesznek részt a foglalkozásokon. Az optimális cél eléréséhez azonban a megelızés folyamatos kell legyen, a környezet szoros együttmőködésével. Iskolai egészségstratégia kialakítását az oktatási törvény szabályozza, amely kiemelt módon kezeli az iskolai drogstratégiát. A prevenció a drogok helyett az egészséget, mint értéket helyezi a középpontba. Az egészségstratégia kialakításában az iskolákban létrejövı drogkoordinációs munkacsoport kiemelt szerepet játszik. A team tagjai: iskolai drogkoordinátor, kortárs-segítı csoport, diákönkormányzat, iskolai egészségügyi szolgálat, külsı segítı szolgálat szakembere, és lehetıség szerint szupervízor. Az iskolákban folyó prevenciós munka jobb feltételeinek megteremtése, az együttmőködés eredményesebb formáinak kialakítása. Felmérések a fiatalkori droghasználat elterjedtségérıl és ennek monitorozása. Az ESPAD módszerét alkalmazva helyi kutatások idırıl idıre történı ismétlıdése a változások nyomon követése. Felmérések a prevenciós programok elterjedtségérıl. A helyi prevenciós programok felmérése (módszer, szakember, cél, és érintettség tekintetében). Országos tapasztalatok felhasználása és hozzáférhetıvé tétele. Helyi (városi, megyei, regionális) Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumokban a prevenció területén dolgozók képviselete. A helyi közösségi kezdeményezések erısítése: szülıcsoportok, közösségi programok, egyházak közösségi munkájának a támogatása, 20