DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ÁDÁMSZKI TAMÁS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ÁDÁMSZKI TAMÁS MOSONMAGYARÓVÁR 2015

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Növénytermesztési Intézet Wittmnn Antl Növény-, Állt- és Élelmiszer- tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskol Doktori Iskol Vezető: Prof. Dr. Neményi Miklós egyetemi tnár, z MTA levelező tgj Készült Herlndt Gottlie Növénytudományi Doktori Progrm keretéen Progrmvezető: Prof. Dr. Ördög Vince CSc egyetemi tnár Témvezető: Prof. Dr. hil Reisinger Péter CSc egyetemi tnár (50 %) Dr.Dr.h.c. Kőmíves Tmás kdémikus (50 %) IMIDAZOLINON TOLERÁNS ŐSZI KÁPOSZTAREPCE HIBRIDEK INTEGRÁLT GYOMSZABÁLYOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Készítette: Ádámszki Tmás Mosonmgyróvár 2015

IMIDAZOLINON TOLERÁNS ŐSZI KÁPOSZTAREPCE HIBRIDEK INTEGRÁLT GYOMSZABÁLYOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Írt: Ádámszki Tmás Értekezés doktori (PhD) fokozt elnyerése érdekéen Készült Nyugt-Mgyrországi Egyetem Mezőgzdság- és Élelmiszertudományi Kr, Wittmnn Antl Növény-, Állt- és Élelmiszertudományi Multidiszciplináris Doktori Iskoláj, Herlndt Gottlie Növénytudományi Doktori progrmj keretéen Témvezető: Prof. Dr. hil Reisinger Péter CSc egyetemi tnár Dr.Dr.h.c. Kőmíves Tmás kdémikus Elfogdásr jvslom (igen / nem) (láírás) A jelölt doktori szigorlton 100 %-ot ért el, Mosonmgyróvár,... Szigorlti Bizottság elnöke Az értekezést írálóként elfogdásr jvslom (igen /nem) Első íráló (Dr.......) igen /nem (láírás) Második íráló (Dr.......) igen /nem (láírás) A jelölt z értekezés nyilvános vitáján...%-ot ért el Mosonmgyróvár,.. Bírálóizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDHT elnöke

Kivont IMIDAZOLINON TOLERÁNS ŐSZI KÁPOSZTAREPCE HIBRIDEK INTEGRÁLT GYOMSZABÁLYOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA Kivont A repce termesztéstechnológiáj jelentősen megváltozott z elmúlt éveken. Ennek köszönhetően repce térállás jelentősen megnőtt, mi mitt szükség vn htékony őszi gyomirtásr. A kelőfélen lévő repce kompeticiós képessége kicsi, kelését és fejlődését tömegesen megjelenő gyomok gátolják. Alpvető, hogy iztosítsuk z őszi gyommentes állpotot. A dolgozt z imidzolinon ellenállóságr lpozott őszi posztemergens gyomirtási technológiát vizsgálj és hsonlítj össze hgyományos megoldásokkl. A kísérleti területeinken leggykrn előforduló gyomnövények Ppver rhoes, Descurini sophi, Cpsell-urs pstoris, és T 4 -es gyomnövénycslád trtozó fjok (Chenopodium lum, Dtur strmonium, Amrnthus retroflexus) voltk. Az egyszikű gyomnövények közül z Aper spic-venti és Triticum estivum árvkelés orított területeinken. A dózis vizsgáltink lpján elmondhtjuk, hogy szükség vn Clertop 2,0 l/h-os dózisár, kiegészítve 1,0 l/h Dsh HC-vel. Az djuváns (Dsh HC) jelentősen növeli készítmény htékonyságát. Ez komináció kiváló (95 % feletti) htékonysággl irtott repce területeinken előforduló vlmennyi gyomnövényt, még z egyszikű széltippnt és úz árvkelést is. A megfigyelésünket látámsztják termésmérés eredményei is. Más Crucifere cslád (Sinpis rvensis, Descurini sophi, Cpsell-urs pstoris) trtozó gyomnövények is ngyon érzékenyen regálnk z 4

Kivont imzmox htónygr. A hgyományos repce gyomirtó szereivel ezek gyomnövények ellen nem tudunk htékonyn védekezni. Az időzítési kísérleteinken lpján kijelenthetjük, hogy Clertop + Dsh HC kominációvl sikeresen tudunk védekezni gyomok 2-4 leveles fejlettségéig. A késői időpontn kijutttv készítmény htékonyság is gyengül, de mi még ennél is fontos repce levelei etkrják gyomnövényeket, ezzel megkdályozzák, hogy gyomirtó szerek elérjék zokt. A keverhetőségi és szelektivitási kísérletek lpján elmondhtjuk, hogy Clertop + Dsh HC komináció technológi teljesen szelektív z imidzolinon ellenálló repce hirideken. Vizsgáltuk tljművelés és posztemergens gyomirtás összefüggéseit is. Az eredményeinkől egyértelműen kijelenthető, hogy mgágy minősége közvetett módon efolyásolj posztemergens kezelés htékonyságát is. Hiszen h mgágy megfelelően prómorzsás és ülepedett, kkor repce és gyomok kelése egyenletes, így posztemergens kezelés időzítése egyszerű és ngyo iztonsággl végezhető el. Az imidzolinon ellenálló repce technológi kockáztivl is fogllkoztunk dolgoztn. Vizsgáltuk repcét követő éven z árvkelések viselkedését, gyomirtási lehetőségeiket. Az eredményeink lpján kijelenthetjük, hogy mind úzán, mind kukoricán eredményesen tudunk védekezni z esetlegesen megjelenő imidzolinon toleráns árvkelések ellen. Búzán elsősorn hgyományos hormontrtlmú szerek (MCPA, 2,4 D) vgy ezek kominációj d tökéletes és megnyugttó védelmet. A kukoricán hormonhtású (Stellr, és Esteron) készítmények mellett triketon csoport trtozó (Clris, Lumx, Clio + Dsh HC, Clio + Stomp + Dsh HC, Stellr, és Clio + Akris + Brek Thru) gyomirtó szerek is kiváló htékonysággl szerepeltek mind hgyományos és z imidzolinon toleráns repce árvkelések ellen is. 5

Kivont INVESTIGATION INTEGRATED WEED MANAGEMENT OF IMIDAZOLINONE TOLERANT WINTER OILSEED RAPE VARIETIES (HYBRIDS) Astrct Recent yers hs een chnged significntly the technology of oilseed rpe production. Do to this the spcing of rpe incresed nd it is the reson tht the effective utumn weed control is needed. The competition ility of the emergence oilseed rpes re smll, his development inhiits the msse of ppering weeds. Assuring the utumn weed free field is essentil. This disserttion investigtes the weed control technology of imidzolinone tolernt oilseed rpe nd compres with conventionl weed control solutions. The frequently occurring weeds were in the experimentl Ppver rhoes, Descurini sophi, Cpsell-urs pstoris, nd T 4 weeds Chenopodium lum, Dtur strmonium, Amrnthus retroflexusthe monocotyledon weeds ws covered y Aper spic-venti nd Triticum estivum. Bsed on dose response trils, the est efficcy gve the Clertop 2 l/h nd 1 l/h Dsh HC comintion. The djuvnt (Dsh HC) increses significntly the efficcy. This comintion controlled with excellent efficiency ll weeds they emerged in the exmined rpe fields, even the monocotyledon weeds like Aper spic-venti nd Triticum estivum s well. Oservtions were confirmed y results of prxis fields. The weeds come from Crucifere fmily (Sinpis rvensis, Descurini sophi, Cpsellurs pstoris) re lso very sensitive to imzmox ctive ingredient. 6

Kivont Aginst these weeds we cnnot effective fighting in weed control technologies of conventionl oilseed rpe. Bsed on the timing tril we cn declre, the comintion Clertop + Dsh HC is most effective when the weeds re in 2-4 leves ge. If we tret the weeds lter thn 2-4 leves ge the efficcy decrese, nd ove ll importnt, the leves of oilseed rpe cover the weeds, nd therey inhiit the effect of hericide. The mixiility nd selectivity experiments hve shown Clertop + Dsh HC comintion fully selective in cse of imidzolinone tolernt oilseed rpe hyrids. We re investigted the correltion etween the soil preprtion nd the efficcy of post emergence weed control. From the results cn e stte, the qulity of soil preprtion hs n indirect impct to the efficcy of post emergence weed control. When the seeded re properly homogeny nd fine crusted, thn the emergence of oilseed rpe nd lso weeds re homogeny nd ssign the timing of post emergence ppliction re much esier nd tht provide higher weed control efficcy. The disserttion contins the risk nlysis of imidzolinone tolernt oilseed rpe technology. We were exmined in the following yer s the volunteer imidzolinone tolernt oilseed rpe ehviours nd the opportunity of control. Regrding the results, we cn control effectively the volunteer imidzolinone tolernt oilseed rpe in winter whet nd in corn s well. The conventionl hormone contins hericides (MCPA, 2,4 D) or comintions thereof give perfect nd comforting efficcy in winter whet. In corn working well ginst conventionl nd imidzolinone tolernt oilseed rpe, eside the hormone sed products (Stellr, nd Esteron) the hericides they cme from triketon hericide fmily (Clris, Lumx, Clio + Dsh HC, Clio + Stomp + Dsh HC, Stellr, nd Clio + Akris + Brek Thru). 7

I. Bevezetés Trtlomjegyzék Kivont... 4 Astrct... 6 1. Bevezetés... 12 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 14 2.1.1. AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCE VILÁGGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE... 14 2.1.2. AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCE GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE HAZÁNKBAN.. 17 2.2 A REPCETERMESZTÉS TECHNOLÓGIÁJÁNAK A FEJLŐDÉSE... 18 2.3 AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCE GYOMNÖVÉNYZETE... 21 2.4 AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCE VEGYSZERES GYOMIRTÁSI LEHETŐSÉGEI... 23 2.4.1. HAGYOMÁNYOS GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIÁK AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCÉBEN... 24 2.4.1. HERBICID TOLERÁNS GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIÁK A VILÁG REPCETERMESZTÉSÉBEN... 27 2.4.1.1. Trnszgenikus hericid tolerncián lpuló repce gyomirtási technológiák helyzete és története világn.... 27 2.4.1.2. Nem trnszgenikus hericid tolerncián lpuló gyomirtási technológiák z őszi káposztrepcéen... 29 3. ANYAG ÉS MÓDSZER... 35 3.1. AZ IMIDAZOLINON TOLERÁNS ŐSZI KÁPOSZTAREPCE GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIA VIZSGÁLATA... 35 3.1.1 Htékony dózis meghtározás és fitotoxicitás vizsgált (2009, 2010, 2011, 2012)... 35 3.1.2 Az imzmox + metzklór + nedvesítőszer komináció helyes kijutttási időpontjánk meghtározás (időzítési kísérlet), fitotoxicitás vizsgált (2010, 2011, 2012)... 39 3.1.3 Keverhetőségi vizsgáltok (2009, 2010, 2011)... 42 8

I. Bevezetés 3.2. IMIDAZOLINON TOLERÁNS ŐSZI KÁPOSZTAREPCE SZELEKTIVITÁSI VIZSGÁLATOK (2009, 2010, 2011)... 45 3.3. TALAJ ELŐKÉSZÍTÉS ÉS A GYOMIRTÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI (2010, 2011, 2012)... 48 3.4. AZ IMIDAZOLINON TOLERÁNS REPCE TERMESZTÉSÉNEK UTÓVETEMÉNY HATÁSA: HERBICID TOLERÁNS ÁRVAKELÉS... 51 3.4.2 Árvkelésű őszi káposztrepce elleni védekezés kukoricán (2010, 2011, 2012)... 53 4. EREDMÉNYEK... 56 4.1 AZ IMIDAZOLINON TOLERÁNS ŐSZI KÁPOSZTAREPCE GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIA VIZSGÁLATA... 56 4.1.1 Htékony dózis meghtározás és fitotoxicitás vizsgált (2009, 2010, 2011, 2012)... 56 4.1.1.1 Gyomorítottság dti... 59 4.1.1.2 Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2009... 60 4.1.1.3 Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2010... 65 4.1.1.4 Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2011... 70 4.1.1.5 Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2012... 78 4.1.2 Az imzmox + metzklór + nedvesítőszer komináció helyes kijutttási időpontjánk meghtározás (időzítési kísérlet), fitotoxicitás vizsgált (2010, 2011, 2012)... 86 4.1.2.1 Gyomorítottság dti... 89 4.1.2.2 Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2009... 91 4.1.2.3 Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2010... 98 4.1.2.4 Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2011... 105 4.1.2.5 Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2012... 110 4.1.3 Keverhetőségi vizsgáltok (2009, 2010, 2011)... 114 4.1.3.1. Gyomorítottság dti:... 114 4.1.3.2. Fitotoxicitás... 114 4.1.3.3. Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2009... 117 4.1.3.4. Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2010... 119 4.1.3.5. Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2011... 125 9

I. Bevezetés 4.2. IMIDAZOLINON TOLERÁNS ŐSZI KÁPOSZTAREPCE SZELEKTIVITÁSI VIZSGÁLATOK (2009, 2010, 2012)... 128 4.3. TALAJ ELŐKÉSZÍTÉS HATÁSA A GYOMIRTÁS EREDMÉNYESSÉGÉRE (2010, 2011, 2012)... 133 4.3.1 Gyomorítottság dti:... 133 4.3.2. Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2010... 134 4.3.3. Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2011... 139 4.3.4. Gyomirtó htás és fitotoxicitás, 2012... 142 4.4. AZ IMIDAZOLINON TOLERÁNS REPCE TERMESZTÉSÉNEK UTÓVETEMÉNY HATÁSA: HERBICID TOLERÁNS ÁRVAKELÉS... 145 4.4.1 Árvkelésű őszi káposztrepce gyomirtás őszi úz vetésől (2010, 2011, 2012)... 145 4.4.2 Árvkelésű őszi káposztrepce gyomirtás kukoric vetésől (2010, 2011, 2012)... 149 5. KÖVETKEZTETÉSEK... 153 5.1 AZ IMIDAZOLINON TOLERÁNS ŐSZI KÁPOSZTAREPCE GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIA VIZSGÁLATA.... 153 5.1.1. A kísérleti területen előforduló gykori gyomfjok.... 153 5.1.2 Htékony dózis meghtározás és fitotoxicitás vizsgált (2009, 2010, 2011, 2012)... 155 5.1.3 Az imzmox + metzklór + nedvesítőszer komináció helyes kijutttási időpontjánk meghtározás (időzítési kísérlet), fitotoxicitás vizsgált (2010, 2011, 2012)... 158 5.1.4 Keverhetőségi vizsgáltok (2009, 2010, 2012)... 162 5.2. IMIDAZOLINON TOLERÁNS ŐSZI KÁPOSZTAREPCE SZELEKTIVITÁSI VIZSGÁLATOK (2009, 2010, 2012)... 163 5.3. TALAJ ELŐKÉSZÍTÉS ÉS A GYOMIRTÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI (2010, 2011, 2012)... 164 5.4. AZ IMIDAZOLINON TOLERÁNS REPCE TERMESZTÉSÉNEK UTÓVETEMÉNY HATÁSA: HERBICID TOLERÁNS ÁRVAKELÉS... 165 5.4.1 Árvkelésű őszi káposztrepce gyomirtás őszi úz vetésől. (2010, 2011, 2012)... 165 10

I. Bevezetés 5.4.2 Árvkelésű őszi káposztrepce gyomirtás kukoric vetésől. (2010, 2011, 2012)... 167 6. ÖSSZEFOGLALÁS... 169 7. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK... 174 Köszönetnyilvánítás... 177 Irodlomjegyzék... 178 Melléklet... 200 11

I. Bevezetés 1. BEVEZETÉS A hericid ellenállóságr lpozott gyomirtási technológiák óriási jelentőséggel írnk világ mezőgzdságán. Gzdsági szempontól hericid toleráns kultúrnövények közül trnszgénikus úton előállítottknk vn legngyo jelentőségük. Ezek közül glifozát-toleráns kultúrnövényeket termesztjük legngyo területen. A legfontos glifozát-toleráns szój, mit Föld szój területeinek z 50 %-án 73 millió hektáron vetünk (Jmes 2010). A hericid toleráns cnol negyedik legfontos növény világon, melynek teljes termőterülete 9,2 millió hektár (ISAAA, 2013). Európán és Mgyrországon elsősorn nem trnszgénikus hericidtolernciár lpozott gyomirtási technológiáknk vn jelentősége, mivel trnszgénikus növények termesztését jogszály korlátozz. Mgyrország pedig mortóriumot rendelt el. 2005 ót sikeresen termesztjük z imidzolinon, vlmint trienuron-metil ellenálló nprforgókt. Termőterületük évről évre nő hgyományos nprforgókkl szemen. Jelen pillntn teljes nprforgó terület megközelítőleg 80 %-át fogllják el. A cikloxidim tolernciár lpozott kukoricát 2008 ót termesztjük Mgyrországon. A repcéen 2011-en került engedélyezésre z imidzolinon tolernciár lpozott gyomirtási technológi. A dolgozt célj hogy z imidzolinon tolernciár lpozott gyomirtási technológiát vizsgálj. Célunk, hogy meghtározzuk gyomirtás lehetőségeit és korlátit, vlmint összehsonlítsuk technológi előnyeit hgyományos 12

I. Bevezetés repce gyomszályozási módszerekkel. Emellett, fontos feltérképeznünk hericid tolernci mértékét, toleráns kultúrnövény tűrőképpeségének esetleges htárit, ezért szelektivitási kísérleteket végeztünk. Megfigyeltük tljművelés és posztemergens kezelések esetleges sszefüggéseit. A dolgoztn vizsgáljuk továá z imidzolinon toleráns repce termesztésének kockáztit is. Ennek keretéen z árvkelés kérdését elemeztük repcét követő kultúrákn. A dolgozt elemzi mgyrországi repceterületeken előforduló gyomnövény összetételt is, mivel ez irányú szkirodlom z elmúlt 10 éven nem jelent meg. 13

Irodlmi áttekintés 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1.1. AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCE VILÁGGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE A növényi oljok közül repce hrmdik helyett fogllj el termesztési rngsorn pálmolj és szójolj után, hogyn z z 1. táláztól látszik. 1. tálázt A világ növényolj termelése 2012/13 termelési éven (USDA, 2012) termék millió tonn pálm olj 55,77 szój olj 42,81 repceolj 24,87 nprforgó olj 13,67 mogyoró olj 5,55 gypottmg-olj 5,27 kokuszolj 3,69 oliv olj 2,67 A repce feltételezett őshzáj Földközi tenger medencéje. A repce olját már időszámításunk előtt 2000-en is ismerték és hsználták lámpoljként Indián, mjd eljutott Kíná, Jpán is. XIII. százdn már hsználják Európán is, zonn ngyo mértékű felhsználásár gőzgépek elterjedésével került sor. Közép- és Észk-Európán z XV. százdtól elsősorn oljáért termesztették, mit világításr hsználtk, ezt késő felváltott petróleum. A II. világháorú éveien ismét előtére került növény. Kereskedelmi lokádok mitt strtégii cikké vált, ekkor mrgrin előállításához hsználták fel z olját. Ngyo mértékű felfutás csk kkor történt, mikor már sikerült emeri és állti fogysztásr lklms tenni. A XX. 14

Irodlmi áttekintés százd közepétől termesztése megnő, olját elsősorn ipri célr és tkrmányozásr hsználják. Termesztésének ngy lökést dott z ipr fokozott érdeklődése (iodízel), korszerű fjták, hiridek megjelenése, vlmint jövedelmezőség növekedése (Jáki-Jónp 1957, Perédi 1968, Bocz 1992, Eőri 2001, Kole 2007, Flusi et l. 2007). 2. tálázt Az első 20 legngyo repcetermesztő országnk és teljes világ Forrás: FAOSTAT (2013) repce vetésterülete ezer hektárn 1985-2013 1985 1990 1995 2000 2005 2009 2010 2011 2012 2013 Knd 2 783,30 2 529,00 5 273,00 4 859,20 5 175,40 6 513,30 6 848,30 7 471,30 8 379,90 8 007,00 Kín 4 494,00 5 503,47 6 907,00 7 494,36 7 278,50 7 278,00 7 370,00 7 347,40 7 300,00 7 500,00 Indi 3 986,90 4 967,00 6 060,00 6 026,80 7 316,40 6 298,10 5 580,00 6 506,40 5 920,00 6 340,00 Ausztrli 74,15 72,89 376,56 1 459,00 971,70 1 712,00 1 695,00 2 077,54 2 358,74 3 271,65 Németország 409,61 722,39 973,89 1 078,01 1 343,90 1 471,20 1 461,20 1 328,60 1 306,20 1 465,60 Frnciország 473,70 679,60 864,00 1 186,26 1 231,54 1 479,87 1 463,79 1 556,03 1 607,19 1 437,74 Oroszország 276,41 172,00 226,84 556,30 607,40 839,50 976,10 1 119,74 Ukrjn 46,90 156,70 195,20 1 013,70 862,50 832,70 547,00 996,09 Lengyelország 467,02 500,37 606,38 436,77 550,20 809,97 946,15 830,15 720,31 920,71 Angli 296,00 389,90 439,00 402,00 592,70 570,00 642,00 705,00 756,00 715,00 Egyesült Állmok 31,00 174,58 607,80 451,63 329,78 579,88 422,62 700,56 685,00 Csehország 252,68 323,84 267,15 354,83 368,82 373,39 401,32 418,80 Fehéroroszország 48,00 110,00 121,95 340,32 307,03 295,87 421,50 403,12 Lítváni 13,90 55,50 109,40 191,90 251,90 250,20 260,80 257,60 Kzhsztán 45,80 7,50 40,00 180,80 304,60 121,00 201,80 254,30 Bngldesh 385,15 338,41 337,10 328,61 241,55 233,92 242,10 250,00 255,00 250,00 Mgyrország 56,11 59,98 45,14 115,79 122,43 260,61 259,30 233,90 164,92 202,50 Pkisztán 346,90 307,10 300,60 327,30 360,00 244,89 190,44 219,95 380,00 195,10 Irán 161,00 185,00 160,00 165,00 170,00 170,00 Bulgári 5,95 15,00 10,99 108,37 211,95 231,31 134,52 131,90 Világ 14 755,61 17 610,81 23 816,42 25 843,90 27 690,26 31 766,75 32 169,52 33 648,12 34 257,05 36 374,40 A 2. tálázt dtiól látszik, hogy repce vetésterülete z elmúlt 25 éven tö mint duplájár nőtt, mi 2012-en már tö mint 34 millió hektárt jelentett. A repce területi növekedéséen ngy szerepet játszott hirid repcék elterjedése, mivel termesztéstechnológi így iztonságosá vált (Miller 1999; Fu 2000). A legngyo repcetermesztők Knd, Kín, Indi, Ausztráli, Frnciország és Németország: E ht ország közel teljes vetésterület 80 %-át dj. A világ repcemg termése 2012-2013-s repceszezonn 63,017 millió tonn volt. 15

Irodlmi áttekintés Ugyn legngyo repce vetésterület Kndán, Kínán, Indián és Ausztrálián vn, legngyo termésátlgokkl Európ néhány ország üszkélkedhet (Frnciország, Németország). Jelentőse repcetermesztők még Európán z Egyesült Királyság, Csehország és Lengyelország. Csehországi repcetermelők elsősorn mgs termesztéstechnológii színvonluk mitt érdemelnek figyelmet (Flusi 2007). Európán ngyrészt z őszi káposztrepcét hsználják, míg világ számos pontján tvszi repce (cnol) termesztése z elfogdott (Aufhmmer 1994). Ugynkkor repce termése világ szinten még mindig 2 t/h átlg ltt vn (3. tálázt). 3. tálázt Az első 20 legngyo repcetermesztő országánk repce termésátlg (t/h) 1985-2013 1985 1990 1995 2000 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Knd 1,26 1,29 1,22 1,48 1,83 1,72 1,52 1,95 1,98 1,87 1,90 1,84 2,24 Kín 1,25 1,26 1,42 1,52 1,79 1,83 1,87 1,84 1,88 1,78 1,83 1,92 1,92 Indi 0,77 0,83 0,95 0,96 1,04 1,12 1,10 1,00 1,14 1,18 1,26 1,14 1,23 Ausztrli 1,17 1,35 1,48 1,22 1,48 0,54 0,95 1,09 1,12 1,13 1,14 1,45 1,27 Frnciország 2,99 2,91 3,23 2,93 3,68 2,95 2,90 3,32 3,77 3,29 3,45 3,40 3,04 Németország 2,89 2,89 3,19 3,33 3,76 3,73 3,44 3,76 4,29 3,90 2,91 3,69 3,95 Oroszország 1,00 0,45 0,86 1,33 1,17 1,18 1,20 1,20 1,10 1,26 1,06 1,24 Angli 3,01 3,23 2,81 2,88 3,21 3,29 3,10 3,30 3,35 3,47 3,91 3,38 2,98 Lengyelország 2,30 2,41 2,27 2,19 2,64 2,65 2,67 2,73 3,08 2,36 2,24 2,59 2,91 Egyesült Állmok 1,74 1,43 1,50 1,59 1,53 1,39 1,64 2,03 1,92 1,65 1,59 1,28 Ukrjn 0,95 1,46 0,85 0,84 1,46 1,57 1,31 2,08 1,85 1,70 1,73 2,20 2,36 Fehéroroszország 0,51 0,54 0,66 1,23 1,07 1,22 1,81 1,80 1,22 1,28 1,67 1,68 Csehország 2,90 2,62 2,61 2,88 3,01 3,06 2,94 3,18 2,83 2,80 2,76 3,45 Pkisztán 0,68 0,76 0,76 0,91 0,96 0,96 0,92 0,79 0,81 0,85 0,89 0,89 0,90 Lítváni 2,17 1,36 1,46 1,84 1,12 1,79 2,04 2,17 1,65 1,94 2,43 2,36 Bngldesh 0,74 0,64 0,73 0,76 0,79 0,85 0,90 0,98 0,87 0,92 0,92 0,90 0,92 Kzhsztán 1,10 0,22 0,39 0,75 0,57 0,74 0,54 0,59 0,36 1,23 0,58 0,95 Irán 1,96 1,94 2,05 2,05 2,05 2,13 2,09 2,06 2,06 Mgyrország 1,52 1,76 1,97 1,55 2,31 2,38 2,16 2,65 2,22 2,05 2,25 2,51 2,60 Bulgári 1,18 1,33 1,98 1,80 1,72 2,64 2,17 2,57 2,25 2,01 2,50 Világ 1,30 1,39 1,44 1,53 1,81 1,75 1,72 1,89 1,97 1,87 1,86 1,89 1,99 Forrás: FAOSTAT (2013) A repce z egyike legfontos ehető oljos mgvú növényeknek világon, vlmint potenciális iodízelforrás Európán (Wng 2005). 16

Irodlmi áttekintés 2.1.2. AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCE GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE HAZÁNKBAN Mgyrországon repce termesztése szintén csk 18. százd közepétől jelenik meg. Felfutás megegyezik világ tendenciájávl. Szerepe 19. százdtól felerősödik. Npjinkn z ipr érdeklődése jelentősen nőtt, repce strtégii fontosságú növénnyé lépett elő. A világszintű kereslet htásár termelői, tőzsdei árk Mgyrországon is megemelkedtek. Ennek, vlmint korszerű fjták, hiridek lklmzásánk, technológi fejlődésének köszönhetően ngyn jvult repcetermesztés jövedelmezősége (Kiss 2013, Tikász 2013). Így vetésterülete folymtosn növekszik. 2009-en tö mint 260 ezer h-on tkrítottunk e repcét. A mgyr termésátlgok 1,490 és 2,65 t/h között változnk évjárttól függően. Mgyrországon repcetermesztés elsősorn z Észki megyékre vlmint Dunántúlr koncentrálódik, mivel termesztéshez szükséges környezeti feltételek itt kedvezőek. A repcetermesztés technológiáj htlms fejlődésen ment keresztül z elmúlt 10-15 éven. Ezt jól tükrözik 4. tálázt termésátlg eredményei. 4. tálázt Mgyrország repce vetésterületének és termésátlgánk z Forrás: AKI (2013) lkulás régiónként 2000-2012 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Betkrított terület (hektár) Közép-Mgyrország 8 978 8 745 14 464 5 843 6 665 8 903 10 667 13 328 16 268 14 819 14 345 13 324 8 764 Közép-Dunántúl 18 792 18 354 18 062 11 099 12 676 10 711 17 131 28 702 32 756 35 717 38 688 35 237 32 319 Nyugt-Dunántúl 16 972 15 439 17 918 16 209 23 201 24 569 29 999 45 376 49 467 47 792 52 980 49 312 51 664 Dél-Dunántúl 23 920 25 644 19 843 17 170 17 215 19 452 20 147 27 409 32 443 40 548 40 784 35 324 36 559 Észk-Mgyrország 15 815 16 924 24 027 4 866 25 304 28 513 31 252 45 509 47 668 46 785 41 592 37 585 3 436 Észk-Alföld 12 085 12 902 18 275 3 529 6 690 11 691 12 549 29 908 33 636 34 144 25 796 22 878 14 192 Dél-Alföld 19 226 11 648 16 800 12 235 12 947 18 591 20 311 35 188 34 562 40 803 45 118 40 243 17 982 Ország összesen 115 788 109 656 129 389 70 951 104 698 122 430 142 056 225 420 246 800 260 608 259 303 233 903 164 916 Termésátlg (kg/hektár) Közép-Mgyrország 1 310 1 810 1 390 1 120 2 560 2 130 2 120 1 670 2 210 1 670 1 890 2 310 2 130 Nyugt-Dunántúl 1 730 2 170 1 910 2 000 2 880 2 430 2 570 2 870 2 820 2 520 2 540 2 350 2 650 Dél-Dunántúl 1 740 1 690 1 900 1 900 2 470 2 460 2 670 3 050 3 060 2 930 2 340 2 500 3 040 Észk-Mgyrország 1 240 1 880 1 210 970 3 020 2 360 2 110 1 320 2 360 1 860 1 460 1 840 1 700 Észk-Alföld 1 330 1 920 1 360 1 090 2 930 2 120 2 060 1 600 2 630 1 600 1 660 2 160 2 230 Dél-Alföld 1 570 2 050 1 950 1 140 2 640 2 060 2 380 2 320 2 460 2 170 1 910 2 430 2 280 Ország összesen 1 550 1 870 1 600 1 490 2 770 2 310 2 380 2 200 2 650 2 220 2 050 2 250 2 510 17

Irodlmi áttekintés 2012-en repce termőterülete tö mint 30 százlékkl kevese volt, mint 2007-2011-es évek átlg. A csökkenést repceállományok egy részének kipusztulás okozt, mi kedvezőtlen őszi-téli időjárásnk következménye. (KSH 2012) 2.2 A REPCETERMESZTÉS TECHNOLÓGIÁJÁNAK A FEJLŐDÉSE A repce z elmúlt éveken Mgyrország egyik legmeghtározó kultúrnövényévé vált, köszönhetően növényi oljok iránti kereslet növekedésének (Hingyi 2005, Pepó 2010, Tikász 2013). A repce jól eilleszthető hzi vetésszerkezete, kitűnő gronómii tuljdonságokkl rendelkezik (Eőri 2005). Termesztése gon termesztés gépeivel jól megoldhtó (Crmer 1990). Eredményes termesztését iológii lpok (megfelelő termőképesség) és termesztéstechnológii elemek terén ekövetkező fejlődés iztosítj. A szántóföldön termesztett növényeink közül repce z, melyiknek pozitív htás vn tlj szerkezetére és termékenységére (Scheller 1987). A repce szár és levele gyorsn leomlik vlmint ngy nitrogén trtlomml rendelkezik, mit vetésforgón őt követő növény is jól tud hsználni (Amerger 1995). Az őszi káposztrepce termesztéstechnológiáj jelentősen megváltozott z elmúlt 15 éven. Egy közel jelentéktelen növényől már cukorrép kiesésével- legintenzíve kultúránkká vált Mgyrországon. A repce npjinkn z egyik legkeresette, legjon eldhtó, profitáilis növény lett. (Kiss 2013 ) Az 5. tálázt szemlélteti, hogy mennyit változott termesztéstechnológi z elmúlt éveken. A tljművelés fejlődésével, már felértékelődött nedvességmegőrző módszerek szerepe, melynek fontos eszköze mély-közép mély mulcskultivátor. A tudtos termelő célj tljn lévő víz megőrzése, 18

Irodlmi áttekintés tlj vízefogdó képességének jvítás, tlj szerkezetességének és szervesnyg-trtlmánk egyidejű növelésével (Kiss 2013 ). A repce pró mgvú növény, eredményes termesztésének lpfeltétele megfelelő mgágy előkészítése, mely iztosítj z egyenletes kelést és zvrtln fejlődést. A repce morzsás, vetés mélységéen egyenletesen nyirkos és kellően tömörített mgágyt igényel (Birkás 2007). Alpszály: mgágy minősége fontos, mint vetésidő (Blum 2002). 5. tálázt A hgyományos és intenzív repce termesztéstechnológi Tljművelés: Tápnygutánpótlás: Vetés: összehsonlítás Technológi változás Hgyományos gzdálkodás Intenzív gzdálkodás Forgtásos tljművelés, fő Mulcsművelés, fő eszköze lzító eszköze z eke Alcsony dózisok, egy-két lklomml kijutttv Hgyományos gépi háttér, mgs vetőmgnorm 5-8 kg/h, gon sortáv Mgs mennyiségek tljvizsgáltr lpozv, töszöri kijutttás, mikroelemek hsznált Korszerű vetőgépek, lcsony mgnorm 3-5 kg/h, széles sortáv 24 cm vgy még tö Vetőmg: Fjt Hirid Gyomirtás: Elmrd vgy csk részleges A gyomkonkurenci minél hmrá történő kikpcsolás Regulátorok: Nem hsznál Ősszel és tvsszl Rovrok elleni védekezés: Gomák elleni védekezés: Tervszerűen 1-2 lklom Nincs Folymtosn előrejelzésre lpozv, szükség esetén. Virágzáskor Deszikkálás: Nincs Deszikkálás és ecőrgsztó Betkrítás: Hgyományos úz komájn Búz komájn felszerelve repcetoldttl és oldlkszávl 19

Irodlmi áttekintés Az intenzív repcetermesztésen megnövekedett felhsznált tápnygok mennyisége. A P és K mennyiséget még vetés előtt tlj kell jutttni, míg szükséges N dgot elosztv juttjuk ki vegetáció folymán. A repce 1 tonn mgj tljól 55 kg/t N-t, 35 kg/t P2O5-t és 43 kg/t K2O-t vesz fel (Antl 2000). A korszerű vetőgépek megoldást jelentenek z pró mgvú repce precíz vetéséhez. E gépek sok eseten egy meneten végzik mgágy előkészítést és vetés utáni tljtömörítés munkáját is. A vetés különös gondosságot igényel, mert z itt elkövetett hiákt már nem lehet korrigálni (Légrádi 2012). Nem csk gépi háttér változott. Míg korán ngyon mgs 8-10 kg-os vetőmgnormákkl és hgyományos fjtákkl dolgoztunk, ddig már elsősorn hirid repcét vetünk és mindösszesen csk 3-4 kg/h vetőmg mennyiséggel. A hirideknek heterózishtásól dódón erőse vitlitás, ngyo terméspotenciálj (Ppp 2011). Korán gon sortávr vetettünk. M nem ritk dupl gon vgy kár 45 vgy 75 cm-es sortáv sem. A repce nem érzékeny sortávolságr, tenyészterület ngyság és nem z lkj lényeg (Honti-Ppp 2007, Szó 2009). A repce gyomnövényzetét és gyomirtási lehetőségeit következő fejezetek tárgylják. A vetésterület növekedésével kártevők és kórokozok is felszporodtk, ellenük szükséges folymtos védelem. Ennek köszönhetően repce növényvédelme is gyökeresen megváltozott z elmúlt éveken, már z egyik legintenzíve növényünk lett. A htékony repcetermesztés regulátorok hsznált nélkül m már elképzelhetetlen (Pepó 2011). Regulátoros védekezést ősszel és tvsszl is jánlott elvégezni. E kezelések ősszel elsősorn télállóságot fokozzák, míg tvsszl fő hngsúly z oldlelágzások növelésén vn. A regulátorok zöméen zol típusú nygok, melyek erős gomölő 20

Irodlmi áttekintés htássl is rendelkeznek. Virágzáskor jánltos védekezni elsősorn Sclerotini, Botritys, z Alternri de még Phom fjok ellen is. Az őszi káposztrepce termőterületének növekedésével párhuzmosn kártevők egyedszám is nőtt. A kártevők elleni védekezés folymtos figyelmet igényel. Számos rovrfj okozht kárt repce fejlődéséen, és e fjok ngy egyedszámml rendelkeznek (Eőri 2000, Bódis-Petőházi 2007, Káti 2011, Frks 2011, 2013 Hertelendy 2013). A repcére jellemző, hogy érése elhúzódó folymt, így ennél kellő odfigyelés szükséges hhoz, hogy már megtermett termés minél kise veszteséggel kerüljön etkrításr (Hornyák 2013). E munkművelethez npjinkn korszerű gépek állnk rendelkezésünkre. Ezek fel vnnk szerelve oldlkszákkl és repce toldttl is. A etkrításkori veszteségek tová csökkenthetők ecőrgsztó és deszikkáló nygok lklmzásávl. E megoldások együttesen járulnk hozzá kise pergési veszteségek eléréséhez (Krmán 2003, Honti-Ppp 2007, Demes 2007, Hornyák 2013). 2.3 AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCE GYOMNÖVÉNYZETE Az őszi káposztrepce gyomfj összetétele hsonló z őszi vetésű gonfélékhez. A repcével párhuzmosn kelnek, folymtosn jelen vnnk és ezzel már ősszel kárt okoznk (Kádár 2010; Káldy - Krmán 1996; Eőri 2001, Szentey 2012). A repcéen elsősorn T 1, T 2 életformához trtozó gyomnövények károsítnk. A legfontos fjoknk pipitér-félék (Anthemis spp.), z eszékfű (Mtricri inodor), pipcs (Ppver rhoes), rgdós glj (Glium prine), árvcslán-félék (Lmium spp.), tyúkhúr (Stellri medi), veronik-félék (Veronic spp.) és ngy széltippn (Aper spic-venti) tekinthetők (Hunydi 1980, 1988, Novák 2006, Reisinger 1997, Ughy 2009, 21

Irodlmi áttekintés Ujvárosi 1951, Szó 1993, Vrg 1995). A rosszul elvégzett gon etkrítás után vgy sekély műveléssel előkészített vetéseknél pedig klászos árvkelések jelenthetik legngyo gyomprolémát (Kádár 2010, Vsák 1998). Leggykrn sávokn jelentkezik komájn nyomvonlán. (Krmán, 2000). Az 1 %-os etkrítási veszteség is k. 50 kg elhullott mgot jelenthet. Ez gonmg mennyiség konkurenciáj hektáronkénti 3-5 kg-os repce vetőmgnormánk (Vsák-Fáry1989, Nerd 1998). Az utói éveken egyre ngyo jelentősége számos, repcével zonos cslád trtozó gyomnövénynek (Sinpis rvensis, Descurini sophi) (Klssen 1995, Kees-Zellner 1995, Szó 2009, Szentey 2012). Ezt tényt támsztj lá z, hogy seforrsztó zsomor 1947-1953-s I. országos gyomfelvételezés eredményeien 70. helyen állt (0,0540 %-os orítássl) z őszi úz nyár elejei gyomfjink listáján, ddig 2007-2008-s V. országos gyomfelvételezés lpján már 21. helyen áll (0,2145 %-os orítássl)(novák et l., 2011). Cspdékos, enyhe őszön klsszikus repce gyomok mellett tömegesen kelhetnek nyárutói (T 4 ) fjok is (pl.: Chenopodium lum, Dtur strmonium, Mercurilis nnu), melyek késő őszig, fgyokig vnnk jelen, zután elpusztulnk (Benecsné 2010, Mgyr Ngy 1999; Ngy 2003, Ughy 2012). Gykorlti szempontól T 4 -es gyomoknk csk kkor tuljdonítunk jelentőséget, h ősszel ngy számn csíráznk és mgs orítási értéket érnek el, mi fényért történő versengés következtéen elősegíti repce felnyurgulását, így fgykárr vló érzékenységét (Berzsenyi 2000, Eőri 2001, Gyuli 2010, Ngy 2003, Terpó 1986). A gyomnövények áltl okozott termésveszteség mértéke z őszi káposztrepcéen 5-10 % Máthé (1978) szerint, míg Szentey (1998) szerint országos szinten 15-20 % között mozog. A gyomnövények elleni védekezés lpvetően hozzájárul repce termésének növekedéséhez (Kemmer 1984, 22

Irodlmi áttekintés Whmhoff 1990). Erősen gyomos tálákon etkrított termés 40-50 %-kl is kevese lehet (Szentey 2012). 2.4 AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCE VEGYSZERES GYOMIRTÁSI LEHETŐSÉGEI A repce növényvédelmének egyik srkltos pontj vegyszeres gyomirtás. A kihgyott vgy rosszul elvégzett gyomirtás veszteséget okoz, mely végigkíséri repce egész vegetációját (Krmán 2000). A ő elágzású modern fjták és hiridek termesztésekor viszonylg lcsony vetőmgmennyiséget (2-5 kg/h) hsználnk fel, így repce elvesztette korái jó gyomelnyomó képességét, gyomszályozás már vetéstől ngyo odfigyelést igényel (Simonflvi 1996, Wágner-Peti 1996, Krmán 1998, Benecsné 2010). Hzánkn repce hericides gyomszályozás korán nem volt áltlános. Sokáig úgy gondolták, hogy nincs is szükség rá, mivel sűrűn vetett repce jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik (Kádár 1982, Máté 1978, Antl 1981, Hlász-Szó 1998). Sokn úgy gondolták, repce gyomirtását z előveteményen kell megoldni, mivel onnn egyszerű ezt megtenni (Eőri 1998, Szó 2000). Reisinger (1996) és Ngy-Ljos (1998) rr megállpításr jutottk, hogy esetenként mérlegelve körülményeket elhgyhtó vegyszeres védekezés. Azonn z lcsony vetőmgnormávl termesztett fjták/hiridek hsználtkor ez m már nem kérdés. A gzdságos termesztés, ngy termés lpj kultúrnövény folymtos gyommentességének iztosítás (Ngy-Lehoczky 2002, Ughy 2009), hiszen gyomos repce kezdeti fejlődése ngyon gyenge, ez veszélyeztetheti téli áttelelés sikerességét (Novák et l. 1999, Ngy-Tmás 2002, Kiss 2002). Az 23

Irodlmi áttekintés előrelátó termesztő már z előveteményen htékonyn védekezik repcéen nehezen írthtó gyomnövények ellen (Szentey 2012). 2.4.1. HAGYOMÁNYOS GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIÁK AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCÉBEN Az őszi káposztrepcét preemergensen vgy őszi és tvszi posztemergens módon tudjuk gyomirtni. A preemergens kezelésekhez minden eseten szükséges emosó cspdék. Amennyien e kezelések megkpják htáskifejtésükhöz szükséges cspdékot, kkor legiztos gyomirtó htást várhtjuk tőlük, mivel z első pillnttól kezdődően előnyhöz jutttjuk kultúrnövényünket gyomnövényekkel szemen (Ngy 2003, Hornyák 2013). A cspdék megérkezése viszont nem kiszámíthtó. H nem érkezik meg idően emosó cspdék, kkor elmrd gyomirtó htás. H megérkezik és kelleténél tö cspdékot kp preemergensen gyomirtott terület, kkor mgs szelektivitássl rendelkező készítmények is fitotoxikus tüneteket okozhtnk, okoznk (Szó 2000, Ughy 2012). A preemergens gyomirtások kiváló htásánk másik feltétele jól elvégzett tljmunk, z prómorzsás mgágy megléte (Hornyák 2013). Az őszi posztemergens kezelések közül megkülönöztethetjük zokt, melyek rendelkeznek tljon keresztüli trtmhtássl és zokt, melyek csk levélen keresztül szívódnk fel. A trtmhtássl rendelkezőek elsősorn metzklór htónyg trtlmú készítmények. E gyomirtó szerek levélen és tljon keresztül képesek kifejteni htásukt. Kijutttásukhoz viszonylg rövid idő áll rendelkezésre, mivel gyomnövények hmr túlnövik z érzékeny fenológii stádiumukt (szik-kétleveles állpot). A csk levélen keresztül htó szerek szűke htásspektrumml rendelkeznek. 24

Irodlmi áttekintés A tvszi posztemergens gyomirtás számos szerző szerint csk szükségmegoldás lehet. Hiszen z ilyenkor lklmzott szerek szűke htásspektrumml rendelkeznek és kijutttás időzítése is gykrn nehézségeke ütközik kor tvszi időjárás hektikusság mitt (Ngy-Tmás 2002, Ughy 2012). Azt hogy melyik gyomirtási módot válsztjuk mindig körülmények (gyomviszony, éghjlt, cspdékviszonyok, tljtípus) htározz meg. Azonn egyértelműen kijelenthető, hogy z őszi káposztrepce gyomirtásánál cél gyomnövények kori kikpcsolás és gyommentes állpot fenntrtás, mert iztonságos áttelelés és tvszi gyors fejlődés csk így iztosíthtó (Ppp 2011, Szentey 2012). A repce vegyszeres gyomirtásához viszonylg kevés htónyg áll rendelkezésünkre, melyek töségéen kominációkn lklmsk különöző gyomfjok szűke-tág spektrumánk z eltávolításár. A legtö készítmény tljon keresztül fejti ki htását (pl. npropmid, klomzon, metzklór, quinmerk) (Ocskó 2011). A készítmények előnye trtmhtás, vlmint z, hogy z érzékeny gyomokt már vegetációs idő elején kikpcsoljuk kompetícióól és így kelő repce zvrtlnul fejlődhet. E készítmények néhány repcét károsító egyszikű fj (Alopecurus myosuroides, Aper spic-venti) ellen is htékonyk, zonn htásuk nem terjed ki repce közeli rokonir (Sinpis rvensis, Descurini sophi) (Mlik-Vndern Born 1987, Shimi et l. 2007, Kukorelli 2012). Htásuk tvszi időszkr zonn erősen csökken, és néhány htónyg múló fitotoxicitást okoz kultúrnövényen (Novák 2006, Tkács - Tmás 1999). Repce állományán levélen keresztül felszívódó szerek listáj viszonylg szűk. A klopirlid lklmzás elsősorn fészkes virágztúk (Blckshw 1989, Hdászi 2005, Krmán és Horváth 2005, O Sullivn és Kosstz 1982), piklorm pedig rgdós glj ellen nyújt védelmet (Gr et l. 2005, 25

Irodlmi áttekintés Poloznyk et l. 2008). Az minopirlid egy viszonylg új htónyg, mely elsősorn fészkesvirágztúk, hüvelyesek és csucsorfélék csládjához trtozó fjokt képes elpusztítni (Crrithers et l. 2005, Fowler-Husnd 2005), továá repcéen lklms Ppver rhoes fitl példányink visszszorításár (Mster et l. 2006, Hoffmnné 2010, Mezei és Hoffmnn 2010). Ezen hericidek, illetve kominációik htás keresztesvirágú gyomokr nem terjed ki. Az ethmetszulfuron-metil jelenleg engedélyezés ltt áll Mgyrországon (Szentey 2012). Azonn mgát htónygot 1984-en fedezték fel (Drony-Schlng 2012) és 1989-en Kndán engedélyezték tvszi repcéen (Hutchison et l. 1987, Prson 1987). E htónyggl visszszoríthtók Descurini sophi egyedei (Blckshw 1989, Bertin 2010, Brchczek és Sls 2011). Egyszikű fjok ellen grminicides kezeléssel kiegészített gyomirtási technológi nyújt megfelelő eredményt (Blckshw és Hrker 1992, Chow et l. 1983, Kádár 2010, Reisinger, 1997, Ughy 2009). A posztemergens védekezés z őszi káposztrepcéen ngy szkértelmet igényel, mivel csk töféle htónyg együttes lklmzásávl lehet megoldni, tnkkominációk pedig gykrn fitotoxicitást okozhtnk (Hrker et. l. 1995). 26

Irodlmi áttekintés 2.4.1. HERBICID TOLERÁNS GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIÁK A VILÁG REPCETERMESZTÉSÉBEN 2.4.1.1. Trnszgenikus hericid tolerncián lpuló repce gyomirtási technológiák helyzete és története világn. 2012-en GM-fjták (hiridek) gloális termőterülete elérte 170,3 millió hektárt, mi 28 országot ölel fel. A gzdálkodók cnol/repce termőterületének 30 %-án m már ilyen GM-fjtákt (hirideket) vetnek. Ez terület négy országr korlátozódik: Knd, Egyesült Állmok, Ausztráli és Chile. A legngyo termesztő Knd, hol hericid toleráns cnol teljes vetésterület 97,5 % jelenti (Jmes 2012). A GM repce termőterülete különöse változást nem mutt z elmúlt éveken (Heszky 2012). A hericid toleráns cnol negyedik legdomináns növény világon, melynek teljes termőterülete 9,2 millió hektár (ISAAA 2013). Az első hericid toleráns kultúrnövény trizin ellenálló repce volt, mely 1980-s évek közepén került köztermesztése (Grnt-Beversdorf 1985). Ez fejlesztési munk még nem trnszgenikus iotechnológii módszereken lpult. A trizin toleráns változtok zonn lcsony termésszintet produkáltk, így kuttómunk leállt (Bevesdorf et l. 1986). Az imidzolinon toleráns repcét 1989-en állított elő Swnson és munktársi - ez szintén nem trnszgenikus úton történt. Az 1980-s évektől kezdődött trnszgenikus hericid toleráns növények fejlesztése. A glufozinát toleráns cnol termesztését 1995-en engedélyezték. Itt kultúrnövénye ktériumfjól szármzó gént ültettek e, tolernciát hericid célfehérjéjének túltermelése okozz (Kukorelli 2012). Mjd ezt követte 1995-en glifozát, mjd 2000-en romoxinil toleráns technológi (Duke 2005). A glifozát tolernci vált legsikerese technológiává világon. Ezt repce mellett számos más 27

Irodlmi áttekintés növénye is eépítették. A glifozát ellenállóságot egy kteriális mutáns EPSP enzim génnel és/vgy egy detoxifikáló génnel (GOX) történő trnszformáció iztosítj (Duke-Cerdeir 2005, Cerdeir-Duke 2006). A hericid toleráns változtok gyors térnyerését indokolj, hogy z elterjedésük előtt limitált volt repcéen felhsználhtó gyomirtó szerek szám. A hericid toleráns változtok termesztésével lehetőség nyílt egy, koráikhoz hsonlítv sokkl jo htékonyságú és egyszerű védekezésre gyomnövények ellen. Vlmint e technológiák megoldást dtk nehezen irthtó növényekkel szemen is. Lehetővé vált kár töszöri kezelés is. Összehsonlítv konvencionális technológiákkl nem volt már szükséges z összetett hericid kominációk hsználtár, ezzel összességéen csökkent kijuttott hericid htónyg mennyiség is. A kevese vegyszer kevese permetezési fordulót jelent, mi z üzemnyg felhsználást is csökkenti. A hericid kominációk gykrn károsították mgát kultúrnövényt is, így hericid toleráns (HT) technológi een is megoldást tudott nyújtni. E technológiák kiváló htékonysággl irtják repcéen előforduló egy- és kétszikű növényeket (Chow et l. 1983, Forcell 1987, Svnton Chndler, 1989, Wters 1991, Hrker nd O Sulivn 1993, Mdsen et l. 1999, Pilipps- Prk 2002, Brimmer et l. 2005, Smyth 2011). A technológi sikerét meglpozt z, hogy z meriki kontinensen cnol termesztéséen ngyon elterjedt zero tillge rendszer és direkt vetés. E technológi fontos eleme lett glifozát és glifozát rezisztens cnol (Kirklnd 1990, Lfond et l. 1992, Big et l. 1999). Kndán 1995 ót termesztenek hericid toleráns cnolát. 2005-en már teljes cnol termőterület 90 %-án, 2012-en pedig 97,5 %-án hericid toleráns cnolát termesztettek. A hericid tolernci négy különöző technológiát tkr. Ez glifozát, glufozinát, imidzolinon és romoxinil tolernciár épül. 1996-os evezetése után z imidzolinon tolerncián lpuló technológi ngyon 28

Irodlmi áttekintés sikeressé vált Kndán termelők köréen. 1998-n már teljes cnol vetésterület 60 %-án ezt technológiát lklmzták, mjd glifozát toleráns technológi kiszorított és 2005-en z imidzolinon tolernciár épülő gyomirtási technológi már csk teljes terület 10 %-át fogllt el (Oelck et l. 1995, Hrker et l. 2000, Friesen et l. 2003, Beckie t l, 2006, O Donovn et l. 2006, Brevin Mll 2012, Jmes 2012). Ausztrálián elsősorn hgyományos nemesítési eljárássl előállított hericid toleráns technológiák terjedtek el széles kören (Crmody nd Cox 2005). 1993-tól vn jelen trizin toleráns cnol köztermesztésen. 1998-n Nyugt-Ausztrálián területek 90 %-án, töi usztrál cnol termőterületen 25-30 %-os részesedése volt ennek technológiánk. A fő ok, miért ezt technológiát válsztották termelők, Rphnus rphnistrum volt. A 2005-ös fjtjegyzék nyilvántrtás szerint 41 fontos cnol fjt szerepel. Eől 14 trizin, 7 imidzolinon toleráns, 16 hgyományos fjt, 3 hirid és 1 egyé fjt (Austrlin government 2002, 2008). A glifozát és glufozinát tolernciár lpozott technológiák csk 2008-s éven jelentek meg Ausztrálián (McCuley et l. 2012). 2.4.1.2. Nem trnszgenikus hericid tolerncián lpuló gyomirtási technológiák z őszi káposztrepcéen Európán és Mgyrországon elsősorn nem trnszgenikus hericid toleráns növények termesztésének vn növekvő gzdsági jelentősége, mivel z Európi Unión GM növények felhsználását jogszályok kötik, Mgyrország pedig mortóriumot hirdetett e növények termesztésére (Vértes 2010). Láthtó, hogy gyommentes repce tálákt csk töféle htónyg együttes, meggondolt lklmzásávl lehet elérni. A megoldást egy olyn, gyomok 29

Irodlmi áttekintés széles skáláját pusztító hericid vgy hericid komináció jelentené, mely kultúrnövényt nem károsítj, és trtmhtás z egész tenyészidőszkr kiterjed úgy, hogy utóhtásávl következő kultúrnövényen sem okoz gondot (Pálfy 2000). Erre jó megoldást dhtnk z imidzolinon cslád trtozó htónygok. Ezen csoport trtozó gyomirtó szereket z Americn Cynmid Compny Mezőgzdsági Kuttási Központján, Princetonn (N.Y., USA) fedezték fel. A htónyg cslád első kifejlesztett vegyülete 2-(4,5-dihidro-4-metil-4-(1- metil-etil)-5-oxo-1h-imidzol-2-il)-3-kinolinkron-sv (imzquin) volt, mit szój szelektív gyomirtásár hsználtk (Orwick et l. 1983, Orwick et l. 1983). Az imidzolinon cslád trtozó készítmények kiváló htásúk mind z egyszikűek, mind kétszikűek széles skáláj ellen (Trjányi 1988). A szerek lklmzáskor növényeken leáll vlin, leucin és izoleucin minosvk szintézise (Anderson et l. 1984, Shner-Reider 1986), z egyik kulcsenzim, hidroxiecetsv-szintetáz (AHAS) gátlás mitt (Shner et l. 1984). Az imidzolinonok közé z imzpyr, z imzpic, z imzethpyr, z imzmox, z imzmethenz és z imzquin trtozik (Shner-Singh 1997), melyek közül hzánkn jelenleg csk z imzmox hsználhtó fel (Ocskó 2011). Számos, z imidzolinonokkl szemen toleráns kultúrnövényt hoztk létre, ezek kukoric (Newhouse et l. 1991), rizs (Croughn et l. 1996), úz (Newhouse et l. 1992), cukorrép (Wright és Prenner 1998) és nprforgó (Miller et l. 2002). Ennek z z ok, hogy növényeken z AHAS gátlókkl szemen könnyen kilkul (ill. kilkíthtó) z ellenállóság. A tolernciát egy domináns, sejtmgn kódolt gén is eredményezheti, és legtö eseten egy minosv cserével járó génmutáció következménye, mi megváltozttj z célenzim (AHAS) kötőoldlát (Sri 1994, Trnel és Wright 2002). Swnson et l. (1989) in vitro mikrospór mutgenezissel és szelekcióvl dupl hploid imidzolinon ellenálló repcenövényeket állítottk elő colchicin kezelés 30

Irodlmi áttekintés után. A növényeket imzetpyr hericidet trtlmzó táptljon nevelték, mjd két ellenálló vonlt - PM1 és PM2 - kiválsztották. Késő minden imidzolin toleráns oljrepce fjtát ezen PM1 és PM2 változtok lpján fejlesztettek ki (Tn et l. 2005). A repce tetrploid növény, itt z AHAS gén 5 tgól áll, melyet AHAS1-AHAS5-ig jelölnek. (Rutledge et l. 1991) A tolernciát een z eseten is egy egyszerű minosv csere eredményezte, PM1 változtoknál 653. kodonnál egy szprgin szerin, PM2 változtoknál z 574. kodonnál ekövetkező triptofán leucin kicserélődés. A PM1 változtok csk z imidzolinonokkl, PM2 változtok z imidzolinonokkl és szulfonil-krmidokkl (pl. trienuron-metil) szemen egyránt toleránsk (Httori et l. 1995). A tvszi repce imidzolinon toleráns változtánk termesztése és z hhoz kpcsolódó gyomirtási technológi világ más részein már áltlánosn elterjedt. Az 1990-es évektől e technológi ngy előrelépést jelentett elsősorn Észk- Amerikán, mjd glifozát és glufozinát változtok kifejlesztésével gzdsági jelentősége csökkent. 2006-n Knd repce vetésterületének tö mint 10%-án termesztették, hsználtukkl htékonyn gyommentesíteni tudják területeket (Hrker et l. 2004, Updhyy et l. 2006), kár keresztesvirágú fjoktól is (Beckie et l. 2006, Grey et l. 2006). Európán imidzolinon toleráns tvszi repcét Finnországn termesztenek (Hukkp 2005). A technológi htékony számos hgyományos technológiávl nehezen irthtó gyomnövény ellen. (Ruuttunen et l. 2010) Mgyrországon imidzolinon toleráns változtokkl nprforgó termesztésénél tlálkozhtunk, hol technológi már évek ót sikeresen lklmzhtó (Reisinger et l. 2006). 31

Irodlmi áttekintés 2. 5. A HERBICID-TOLERÁNS KULTÚRNÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉNEK KOCKÁZATAI A környezeti és gronómii ggályok társulnk hericid toleráns repcével szemen. Az ok: vn-e reális esély rr, hogy hericid tolernci esetleg átjut repce vd rokoná vgy esetleg más repce fjták. Az elmúlt éveken ez kérdés ngy tudományos érdeklődést kpott (Dle 1992, 1994, Esthm nd Sweet 2002, Ellstrnd 1992, 2003, Ellstrnd nd Hoffmn, 1990, Ellstrnd et l., 1999, Hoffmn 1990, Kreiv et l. 1994, Ryould nd Gry 1993, Schiemnn 2003, Snow 2002, Snow nd Plm 1997, Tiedje et l. 1989). A kuttások két fontos irányn indultk el. Az egyik génelszökés (gene flow) kérdésköre. Ez zt jelenti, hogy hericid toleráns kultúrnövényől tolernciáért felelős genetiki nyg átjut egy zonos vgy rokon cslád trtozó termesztett vgy vd növényfj (Mllory-Smith Zpiol 2008, Vencil 2012). A GM növények termesztése vétele kpcsán ez z egyik legngyo vitát kiváltó pont. A gyomnövények evolúciós folymtán töen is kultúrnövény-vdonélő növény, és kultúrnövény-gyomnövény hiridizációkt trtják legfontosknk káros gyomnövények kilkulásánk tekintetéen (Arnold 2004; Cmpell et l. 2006). Ilyen prolém felmerül pl. Clerfield rizs termesztésénél. Az imidzolinon toleráns rizs és gyomrizs hiridizációt (minek eredménye toleráns gyomrizs) z egész technológi egy kritikus pontjként jelölik meg (Shivrin et l. 2007, Kukorelli 2012). A hericid toleráns kultúrák termesztésével összhngn vizsgálnunk kell toleráns árvkelés kérdését. Amikor etkrítás során elhullott kultúrnövény mgvi csíráznk, árvkelés lkul ki. A hericid toleráns változtok termesztésekor, z elhulljtott mgvkól csírázó példányok ngyrészt hordozzák toleráns tuljdonságot. Ilyen fordul elő pl. glifozát-toleráns 32

Irodlmi áttekintés kukoric termesztése után glifozát-toleráns szóján (Soltni et l. 2006, Kukorelli 2012). Mgyrországon elsősorn nprforgó esetéen tlálkozhtunk hericidtoleráns változtánk káros mellékhtásivl (Pomsár Reisinger 2004, Kukorelli 2012). Természetesen nemcsk hericid toleráns nprforgó árvkelések okoznk gondot z őt követő kultúrák állományin, hnem hgyományos fjták árvkelései is. Az V. országos gyomfelvételezés eredménye szerint kukoric nyár eleji gyomflóráján fjok fontossági sorrendjéen nprforgó árvkelés 13. helyre lépett elő (Novák et l. 2009). A nprforgó árvkelés ilyen mérvű előtörésének ok egyrészt z grotechnikán, másrészt nprforgó iológii tuljdonságink köszönhető. Jelentős mennyiségű kszt pereg el etkrítás folymán. Ez Füzy Szüle (1994) és Csete Mdrász (1997) szerint 70-150 kg is lehet hektáronként. Pomsár Reisinger (2004) átlgn 364 d elpergett ksztról írt négyzetméterenként. A iológii tuljdonságokt tekintve pedig ksztok képesek tljn 4-5 éven keresztül is csírképesen feküdni és kár 15-30 cmes rétegől is kikelni (Benecsné - Kóki 2005). Az őszi káposztrepce árvkelésének helyzete vlmelyest eltér nprforgóétól. Ugyn etkrítás és egyé grotechniki okok mitt mgpergés itt is jelentős lehet. A repce érése folymán ecők gykrn felrepedhetnek és ilyenkor mgok kiperegnek előle. Ennek mértéke jelentős lehet kár teljes termés 10 %- is, de kedvezőtlen eseten kár 50 % is. Ez 1000-5000 mgot is jelenthet m 2 -ként (Devos et l, 2004; Hoson nd Bruce, 2002; Gulden et l., 2003, 1996; Thoms et l., 1991). Ez egy jelentős mennyiség, zonn z őszi káposztrepce elsődleges dormnciáj ngyon rövid (Gulden, 2003). Az elhullott mgok jelentős része két éven elül kicsírázik. (Beismnn et l., 2003; Hils et l., 1997; Lutmn et l., 2002, 2004). Lutmn et l. (2004) szerint z elpergett őszi káposztrepce mgok csk 5 %- képes 3-4 évet túlélni tljn. Gulden et l. (2003) szerint csk mgok 1,4 33

Irodlmi áttekintés %- képes két telet is túlélni. Schlink (1998) szerint mgoknk csk 1 %- képes 10 évet is túlélni. Amennyien környezeti viszonyok nem megfelelőek csírázáshoz, másodlgos dormnci segítségével képesek ennél tö évet is túlélni. Természetesen tlj típus és tljművelés is ngyn efolyásolj ezt (Gruer et l., 2004; Gulden, 2003 Pekrun et l., 1997; Pekrun et l., 2003; Pessel et l., 2001; Roller et l., 2003; Simrd et l., 2002). Az őszi káposztrepce árvkelés mgyrországi helyzetét tekintve z V. országos gyomfelvételezés eredményei szerint 42. helyen áll z őszi úz nyáreleji gyomfji között 0,0799 orítási százlékkl. Az elöző gyomfelvételezés eredményeihez viszonyítv jelentőset lépett előre, mivel ott még 152. helyen állt 0,0037 orítási %-kl (Novák et l. 2009). 34

Anyg és módszer 3. ANYAG ÉS MÓDSZER 3.1. AZ IMIDAZOLINON TOLERÁNS ŐSZI KÁPOSZTAREPCE GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIA VIZSGÁLATA 3.1.1 Htékony dózis meghtározás és fitotoxicitás vizsgált (2009, 2010, 2011, 2012) A kísérleti területek jellemzése Dózis vizsgáltinkt 2009-en és 2010-en Győren Kukorelli cslád repceterületein, míg 2011-en Ászáron z Ászári Mezőgzdsági ZRt Clerfield őszi káposztrepce táláján és 2012-en Romándon Ppp cslád gzdságán állítottuk e. A győri kísérleti területek tlji réti-csernozjom típusúk. Ezek viszonylg jó humusz ellátottsággl rendelkeznek, míg z ászári egy tersz-csernozjom típusú tlj, mit lzá kötöttséggel és lcsony humusztrtlomml jellemezhetünk. A romándi terület gygemosódásos rn erdőtlj, mit egy mgs kötöttség és reltív lcsony humusz jellemez. Az 6. tálázt trtlmzz kísérleti területek jellemzését. 6. tálázt Kísérleti területek jellemzése Év 2009 2010 2011 2012 Helyszín Győr Győr Ászár Románd GPS Lon.: 47 38'42.06" 47 38'28.55" 47 31'19.74" 47 26'18.95'' GPS Lt.: 17 41'39.51" 17 41'20.08" 18 01'36.5" 17 47'37.84'' Humusztrtlom: 3,30 3,00 1,90 2,80 K A 40 42 38 41 ph 7,4 7,7 7,56 7,2 35