Korea: Egy nemzet, két ország 2010 BCE TK nemzetközi tanulmányok, III. évfolyam Korea megosztottsága a nemzetközi politika súlyos, megoldatlan kérdése. A nagyhatalmak ütközőzónájában fekvő Koreai-félszigeten Kína, Japán, Oroszország és az Egyesült Államok érdekei konfrontálódnak. A kurzus betekintést nyújt a félsziget megosztásának folyamatába, valamint bemutatja az eltérő politikai rendszereken felülemelkedő nemzeti azonosságtudat koreai megnyilvánulását.
KURZUSINFORMÁCIÓK 1. ELŐADÁS 2010. FEBRUÁR 11. Kurzus helye, ideje: E.3.395, csütörtök 13.10 Oktató: Csoma Mózes Vizsga: szóbeli, csak olyan dolgokat fog kérdezni, amik az előadáson elhangzottak Vizsga anyag: o előadások o irodalom csak ajánlott, de hasznos Ajánlott irodalom: o Nahm C. Andrew: Tradition and transformation history of the korean people, 1988, Szöul o Csoma Mózes: Korea egy nemzet, két ország, 2008, Napvilág o Csoma Mózes: Magyarok Koreában, 2009, ELTE Eötvös Kiadó Óralátogatás kötelező, 3 hiányzás BEVEZETÉS Magyarországon keveset tudunk Koreáról, még a többi távol-keleti országhoz képest is. Kínáról sokkal többet tudunk, tanulunk. Már az 1920-as években oktattak japánt, a II. világháború után kínait. Korea sötétségben volt. Nagyon kevéssé ismert, ennek történelmi okai vannak. o A 20. század elején (mikor az OMM elkezdett érdeklődni az Európán kívüli területek iránt) Korea, mint olyat megszűnt létezni. 1910-ben Korea megszűnt önálló országként létezni. Japán gyarmati uralma alá került, 1945-ig. A II. világháború után Magyarország és Észak-Korea között kezdődött meg a kapcsolat. Főként politikai témában jelentek meg könyvek (marxizmus miatt), irodalmi művek kevésbé. Az ideológiai kapcsolat miatt volt ez így. Egyetlen koreai-magyar szótár is az 50-es években készült Magyarország és a Koreai-félsziget között kiegyensúlyozott kapcsolat csak a rendszerváltás után alakult ki. Ma Észak-Koreával semmiféle kapcsolat nincs, Dél-Koreával gazdasági együttműködés bontakozott ki. Nagyon népszerűek nálunk is a dél-koreai multik (LG, Samsung). Még mindig nincs elég sok irodalom, főleg politikai felhangoktól mentes nem nagyon van. A pár használható könyv megtalálható az irodalomjegyzékben. Mostanában kezdődött a koreai kultúra előretörése, 4-5 éve. Ezt a folyamatot Koreanwave -nek is nevezik, avagy koreaiul Hallyuh. KOREA FÖLDRAJZA ÉS TÖRTÉNETE Már a térképen is látszik a koreai történelem tragédiája A félsziget ütközőállamként szerepel Kína és Japán között, ez rányomta bélyegét a történelemre, Korea fejlődésére. Történészek párhuzamot vonnak olykor Magyarország és Korea között. A koreaiak büszkék arra, hogy részesei a távol-keleti civilizációnak. Saját mitologikus történettel támasztják ezt alá, ez bizonyítja azt, hogy az ő országuk rendelkezik az egyik legnagyobb múlttal. Oldal 2
A koreai általános iskolás könyvekben az van, hogy i.e. 2333. október 3-án alakult az első koreai államalakulat. Az időpontban még csak véletlen sem bizonytalanok Azt akarják ezzel sugallni, hogy ők ugyanolyan fontos és hosszú ideje fennálló részei a Távol-Keletnek, mint Japán és Kína. Tangun Vanggom volt az első koreai állam, Ko-csoszon, megalapítója. Ez magyarul Ó- Korea, ennek fővárosa Phenjan volt. Tangun Vangoom (aki az Ég Istenének fia és egy gyönyörűséges lánnyá változott nőstény barnamedve szerelméből született) ezer évig uralkodott majd hegyi szellemmé változott 1993-ban állítólag megtalálták a csontjait északon. Ezzel igazolni akarják magukat, hiszen Korea északi részén találták meg, aminek természetesen aktuálpolitikai célja volt (azt sugallja, hogy a gyökerek északon vannak). Első koreai krónikák, (i. sz. 13 sz.) alátámasztják, hogy létezett Ko-csoszon, de hogy pontosan mikor keletkezett, azt nem lehet tudni. Ez az állam kínai támadásoknak volt kitéve. Valószínűleg a félsziget északi, vagy Kína észak-keleti részén lehetett. Folyton támadták, i. e. 109-108 körül Ko-csoszon megszűnt, kínai befolyás alá került. ezután a Koreai-félszigeten három, egymással rivalizáló fejedelemség jött létre. Ez az időszak a Három királyság korszaka o Silla: i. e. 57 i. sz. 918 állt fenn a félsziget déli - dél-nyugati területén, fővárosát Kümszongnak hívták, azaz Aranycsillagnak. Létrejött egy cég később ezzel a névvel, angolul Gold Star lett a neve. Mikor arra kényszerültek, hogy újragondolják saját magukat, nevet változtattak, az új név pedig Lucky Gold Star lett, ami végül LG-vé alakult o Kogurjó: i. e. 37 i. sz. 668 között létezett, az északi részen. Spárta-szerű katonai állam volt, ez rendelkezett a legnagyobb hadsereggel. Észak-koreai propaganda ezt igyekszik kihasználni. Fővárosa Phenjan volt. Kogurjó sokszor keveredett összetűzésbe Kínával (Tang dinasztia akkori világ központja), Sillával, és Pekcsével. o Pekcse: i. e. 18 i. sz. 660 a délnyugati területeken: Pekcse központja Szöul volt. Komoly szerepet töltött be a hagyományos kínai műveltség továbbításában Japán felé. o Koreának nem csak ütköző állam szerepe volt, hanem közvetítő szerepe is (A konfucianizmus, buddhizmus Koreán keresztül jutottak a Japán szigetekre.) A három királyság háborúzott folyton, fölényben volt Kogurjó. i. sz. 660-ban kínai támadás érte a Koreai-félszigetet, ezt kihasználva Silla ragadta magához a kezdeményezést és mindkét riválisát (Kogurjót és Pekcsét) legyőzve egyesítette a félszigetet. 668-ben létrejött az Egyesült Silla Királyság. Tehát egy dél-koreai állam egyesítette a félszigetet, és ez az állam 918-ig virágzott. 2. ELŐADÁS 2010. FEBRUÁR 18. A koreaiak fél tízezer évesnek tekintik a civilizációjukat Kihagyhatatlannak tartják magukat (ugyanolyan régiek és értékesek a térségben, mint Kína vagy Japán) az ország geopolitikai helyzetéből adódóan Kína és Japán terjeszkedésének útjában áll, és Korea történelme az ő konfrontációiknak sorozatából áll. A koreai tankönyvek azt is mondják, hogy történelmük nem állt másból, csak külső agressziók sorozatából ők bezzeg senkit nem támadtak meg. Oldal 3
Kó-csoszon megalakulása, majd bukása után három kis állam jött létre, majd az Egyesült Silla Királyság 668 és 918 között állt fenn. o Kó-Csoszont követően ez volt a második olyan államalakulat, mely a félsziget teljes terjedelmét uralta. o nem volt túl hosszú életű, fő oka: a központi hatalom meggyengült a különböző regionális főurak hatalma miatt 10. század elején a hatalom súlypontja a félsziget északi részére tevődött. Ekkor egy Van Gon nevezetű hadvezér északról kiindulva egy új államot hozott létre 918-ban, ami egészen 1392-ig állt fenn, ez volt a Korjó Királyság. Az uralkodó dinasztia volt a Korjó dinasztia, innen ered Korea európai neve (portugál közvetítéssel jutott el a név Európába) Jelenleg az északiak és déliek másképp nevezik magukat, és gondolkoznak is rajta, hogyha egyszer egyesülnek, mi legyen a nevük? KORJÓ KIRÁLYSÁG A jelenlegi 38. szélességi foknál (ami kettéosztja az országot) van egy város, Keszong, ez volt a főváros. Amikor létrejött a megosztottság, Keszong a déli részhez tartozott, de végül a frontvonal mozgás miatt északra került. Jelenleg is Észak-Korea fontos városa, de közvetlenül a határnál van. Szöul és Keszong légvonalban kb. 50 km-re van egymástól. Összekötő kapoccsá vált a két Korea között. Az 50-53-as háború utáni tárgyalások is itt zajlottak. Keszong azért fontos, mert földrajzi helyzeténél fogva alkalmas arra, hogy megbékélési szerepet töltsön be. 1997-8 környékén kezdődött meg egyfajta együttműködés a két Korea között. 1998-ban Dél-Koreában baloldali-liberális kormányzat lett, és szerettek volna valami gazdasági projektet Észak-Koreával. A mamut-vállalatok előnyt élveztek volna, hiszen még kínai mércével mérve is rendkívül olcsó a munkaerő északon. Ennek a közös projektnek a helyszíne lett Keszong. Hyundai vállalathoz kötődik az ipari park létrehozása, és rengeteg északkoreait foglalkoztatnak. Ezért bírálják is Dél-Koreát. Szinte abszurd egy ilyen ipari park, tekintve hogy a két állam egymással nemzetközi jogilag hadiállapotban van. Bírálják azért is, mert ez felfogható az ENSZ szankcióinak megsértéseként is. Megbékélés másik eleme a két állam közötti vasúti összeköttetés megteremtése lenne. Ez azért lényeges mert 1945 után Dél-Korea gyakorlatilag szigetország (egyetlen szárazföldi határa a legszigorúbban őrzött határ a világon, amúgy légi vagy vízi úton megközelíthető). Keszongon keresztül mehetne ez a vasútvonal is. Gazdasági érdekek is fűződnek hozzá, hogy ez létrejöjjön. Az 1998-as kormány két cikluson keresztül kormányzott, és arra törekedett, hogy rávegye Északot az együttműködésre. Komoly pénzeket fordítottak a meggyőzésre. Helyre is állítottak egy vasútvonalat 2007-ben, ami átmegy a demilitarizált területen, de csak az ipari parkkal áll kapcsolatban. A tranzitforgalmat nem engedélyezi. Visszatérés a királysághoz Szóval a főváros Keszong volt. Innentől kezdve két koreai termék volt, ami ismertté vált: porcelán (japánok nagyon kedvelik, már a korai időszakban is előszeretettel szerezték be) és a ginzeng gyökér (koreaiul inszam). A Távol-Keleten minden problémára való gyógyhatású növény. Létezik a termesztett és a vadon növő változata (szanszam). Készítenek kapszulát belőle, teát, pálinkát, illetve ételekben is használják. Oldal 4
A Korjó Királyság idejében zajlott le a második külső támadás, amely alapvetően meghatározta Korea és a külföld viszonyát. (Emlékeztetőül: az első az volt, hogy Kó- Csoszon i. e. 109-8 körül a kínai támadások miatt megszűnt létezni). Ebben az esetben a tatárok voltak a bűnösök. Ez kitörölhetetlen nyomokat hagyott. Nem sokkal később Korea területéről próbáltak a tatárok továbbmenni Japánba. (Isteni szél japánul kami kaze) Korea és Kína viszonya megromlott, Kínában már a Ming dinasztia uralkodott. Adófizetésre akarta kötelezni Koreát, így végül a háború szélére sodródott a dolog. Felbukkant egy fiatal, tehetséges koreai hadvezér: Li Szong Gjé. Őt bízták meg azzal, hogy Kína ellen vezesse a koreai hadakat. De ő tudta, hogy ebből jól kikerülni nehéz. Ezért úgy döntött, hogy nem támad, hanem megegyezett a kínaiakkal, majd saját fővárosa ellen fordította a sereget, megdöntötte a királyságot és magát tette meg királlyá. CSOSZON Mindez 1392-ben történt. Az új királyság neve és a dinasztia neve is Csoszon volt, egészen 1910-ig fennállt. Felületes fordítással: a hajnali frissesség, üdeség országa. Ma Észak-Korea használja a Csoszon kifejezést. Központot áthelyezte Hanszongba, ez jelenleg Szöul. Feudalizmus fénykora volt. Csoszon dinasztia idején szintén számos sérelem érte az országot, tetőzése az 1910-es év volt, mikor is japán gyarmati uralom alá került. Mellette folyamatosan Kína vazallusa volt. Ez adófizetésre, ajándékokra terjedt ki, hadkötelezettségre nem. Koreai Mátyás király kb. akkor élt, mint a mi Mátyásunk, ő volt Szedzsong király. Az ő nevéhez fűződik a királyság fénykora és a koreai betűírás is. Koreai írás: o megunta azt a helyzetet, hogy alattvalói 90%-a analfabéta. o ezért létrehozatott egy olyan rendszert, amit mindenki meg tud tanulni. o 1444-ben létrejött a hangül (ez a dél-koreai elnevezés) o 24 alapbetűből áll, ill. ezek kombinációiból. Külön magánhangzók és mássalhangzók vannak, ezek egy-egy karakterbe rendeződnek. o egész eddig kínai írásbeliség volt, azaz több ezer karaktert kellett megtanulni. (Japánoknak is van saját abc-jük, de emellett használják a kínai karaktereket is) o Koreában csak ritkán használják már ezeket. o Észak-Koreában 1946 óta egyáltalán nem használják, ezzel demonstrálandó, hogy teljesen különállnak, kulturálisan is. o Az UNESCO alapított egy Szedzsong király díjat, és mindig az kapja, aki sokat tesz az analfabetizmus felszámolása érdekében (állítólag a 80-as években Szaddam Huszein is megkapta szóval ennyit erről) Szöul és vonzáskörzetének lakossága 22-23 milliós, 40-50 km-re van a demilitarizált területtől, ami háborús helyzetben tüzérséggel is belőhető, nem kell hozzá atombomba. Felmerült, hogy költöztessék el a főváros adminisztrációs részét kicsit délebbre. A kutatás, fejlesztés központja is lenne, ez volna Szedzsong city. 3. ELŐADÁS 2010. FEBRUÁR 25. Kétoldali támadások sorozatából áll Korea történelme Szedzsong király: betűírás Oldal 5
Következő nagy történelmi sérelem a 16. század második felében következett be: Japán támadta meg Koreát, ez mai napig az egyik legsúlyosabb külső sérelem 1592-ben vette kezdetét a háború, hét évig tartott. Nevezik hétéves háborúnak, illetve imdzsin háborúnak is. Egy japán sógunnak, Hideyoshi Toyotominak a támadásról van szó. Kínai Ming birodalom ellen akart támadást indítani, az út Koreán át vezet Mielőtt kitört volna a háború a koreai királyi udvar sejtette, hogy számítani lehet valamilyen agresszióra. Ennek következtében a koreai király két követet menesztett a Japán császárságba. Az volt a cél, hogy kipuhatolják a szándékaikat. Visszaérkeztek, és a koreai uralkodó legnagyobb megdöbbenésére a két követ két különböző dolgot mondott. Az egyik szerint a japán sereg készen áll, és sürgősen készülődni kell a harcra. A másik viszont azt mondta, Japán nem fog támadni, és nincs szükség semmiféle előkészületre. Hát az utóbbi véleményt fogadta el a király, de nemsokára a hatalmas japán sereg megérkezett. Délen, az egyik kikötővárosba érkeznek meg a japánok. Ez az egész Távol-Kelet legnagyobb halpiaca. megkezdődött a háború, lényegében akadálytalanul gázoltak át Koreán. Elfoglalják Hanszongot is, a fővárost (ez ma Szöul) A háború első szakaszában a japánok hatalmas sikereket arattak, már voltak modern tűzfegyvereik (Németalföldről). De a koreaiaknak volt egy haditechnikai újítása (ami szerintük az ő népük találékonyságának bizonyítéka). A tengeri ütközetek során bevetették a világtörténelem első páncélozott hadihajóit, ezeket teknősbéka hajóknak is nevezték (kobukszon) Saját népük leleményességének bizonyítékaként tartják számon Volt egy zseniális hadvezérük, aki kitalálta ezeket a hajókat és koordinálta a mozgásukat: Li Szun Sin admirális. olyan ikonná vált, aki minden koreai számára elfogadható volt! Ideológiai és politikai hovatartozástól függetlenül lehet hozzá kötődni! Hunyadi Jánoshoz lehetne hasonlítani, a nagy törökverőhöz. Itt ő a nagy japánverő A palota ékköve című csodás koreai sorozat/m1: mindenkinek ajánlott Bővebb információk itt http://www.port.hu/a_palota_ekkove_dae_janggeum/pls/fi/films.film_page?i_topic_id=2&i_film_id=92649&i_city_id=-1&i_county_id=-1 Japán azt akarta, hogy Korea ne Kínának fizessen adót, hanem Japánnak. ennek ellenére a japánok a hét év alatt elég alaposan kifosztották a Koreai-félszigetet. Rengeteg különböző ereklyét hurcoltak el: buddhista tekercseket, fametszeteket. Ma is rendszeresen előjön ez a kérdés, próbálják kinyomozni, hogy hol tarthatnak még a japánok különböző ereklyéket. Később is sok mindent elvittek, azokat se szállították még vissza. a külső sérelmek sorozata nem ért véget a 17. század elején tovább folytatódtak, lezajlott még egy külső támadás, amivel betelt a pohár Koreától északra, Kína mandzsúriai területein különböző törzsek éltek, és a mandzsu törzs megerősödött. Az 1600-as évek elején folyamatosan növelték a befolyásukat, az egész kínai Ming dinasztiát fenyegették. Terjeszkedésük során a Koreai félszigetet is lerohanták. 1630-as évek során ezek a mandzsu törzsek megbuktatták a Ming dinasztiát és a mandzsu hadvezéré lett a kínai birodalom trónja, magát császárrá koronázta, új dinasztiát hozott létre. Ez lett a Mandzsu- avagy Csing dinasztia. 1911-ig állt fent! Oldal 6
A koreaiak lenézték a mandzsukat, ugyanis barbároknak tartották őket, ráadásul a koreaiak számára az addigi kínai birodalom az állandóság szimbólumának számított. A Ming birodalmat az általuk ismert világ középpontjának tartották. Nagyon súlyos döntésre jutottak: formálisan a koreai udvar behódolt a Csing dinasztiának, de a gyakorlatban ettől kezdve arra törekedtek, hogy megpróbálják a legnagyobb mértékben elszigetelni az országot a külföldi hatásoktól. 250 éven keresztül szinte teljesen sikerült Koreát kikapcsolni a világból. Elkezdték Koreát remete-királyságként emlegetni. ennek a nyomai a mai napig megvannak o Észak-Korea a mai napig elszigetelődik, kivonja magát a világ történéseiből Mivel a trónon a barbár mandzsuk vannak, ezért a koreaiak úgy gondolják, hogy a klasszikus kínai műveltségnek az őrzője, egyetlen jogosult továbbvivője a Koreaifélsziget. Ez a Kis-Kína elv! elvétve jutott csak be bármiféle hatás az országba, még fizikailag is próbálták megakadályozni a bejutást, cölöpöket vertek le a partnál. ebben az elszigeteltségben jutott el az ország a 19. század közepére, végére. Elmaradott, feudális rendszerként nézett szembe a fejlett nagyhatalmakkal. Japán az 1860-as évektől kezdve gyors modernizációt indított meg. első nyugati megjelenés egy amerikai hadihajó, a Sherman cirkáló 1866-os felbukkanása volt. Észak-Korea partvidékénél hajózott, és talált egy folyót, amin felhajózott Phenjanhoz. (Pyongyang a város neve igazából, és amúgy Phenjant p-vel kell mondani, f-el mondva már egy végképp eltorzult változat, aminek semmi köze az eredetihez.) történelmi leírások innentől kezdve mást mondanak o amerikaiak szerint a koreaiak megtámadták a hajót, legyilkolták a legénységet és felgyújtották a hajót o Korea szerint a hajó nem barátságos szándékkal jött, hanem fosztogatott és rabolt. Ezért gyújtották fel. o Észak-Korea innen datálja Amerika-ellenességét. 1968-ban sikerült elkapniuk egy amerikai hajót, a Pueblo-t, ami megsértette a felségvizeket. Ezt felvontatták Phenjanba, és kiállították ekkoriban Kodzsong király ült a trónon Koreában (1863-1907) ő volt lényegében az utolsó koreai uralkodó. folyamatosan jelentek meg a nagyhatalmak. legintenzívebben jelenlévő nagyhatalom Japán volt. első egyenlőtlen jogú szerződést Japánnak sikerült aláíratni Koreával, ez volt a Kanghva szerződés, 1876-ban. o az addig elzárt koreai királyságnak meg kell nyitnia három legfontosabb kikötőjét (Szöul kikötővárosának tekinthető Incshon város jelenleg itt van az ország legnagyobb reptere, és a Távol-Kelet egyik legmodernebb reptere is, egy szigeten van, amit egy híddal kötöttek össze a szárazfölddel Puszan, Vonszan) Japán előtt. o a japán kereskedők területen-kívüliséget is élveztek: a helyi hatóságok által felelősségre nem vonhatók. ezután sorra írtak alá ilyet Koreával a nagyhatalmak (Oroszország, USA, GBR, Németország) 1890-ben megjelent az OMM is, 1892-ben meg tudták kötni ezt a szerződést, utolsóként, mikor már minden jó koncessziót megszereztek. hétéves háború vége: Kína is beavatkozott, japánok sokszor visszavonultak, újra előrenyomultak, végül felhagytak a támadással. Nem volt győztese a háborúnak, de Korea vesztes volt Oldal 7
Társadalom: paraszti társadalom, földesúri tulajdon. Konfuciánus hierarchia határozta meg a társadalmat, illetve a hivatalnoki ranglétra volt meghatározó, ehhez nemesi származás kellett. 4. ELŐADÁS 2010. MÁRCIUS 4. 1876: első egyenlőtlen jogú szerződés Kodzsong király (1863-1907) o jó szándékú, de erélytelen uralkodó o az ország függetlenségének elvesztése kötődik hozzá Kodzsong király felesége: Ming királyné o pozitív szereplő o rendkívül szép volt, persze o modern, európai értelemben vett hadsereg létrehozása fűződik a nevéhez o 1880-as, 1890-es években körülötte csoportosultak azok a politikai erők, akik Korea belső átalakulását akarták végrehajtani hazafias alapon Hagyományos, régi királyi hadsereg nem nézte jó szemmel ezt, 1882-ben kitört egy katonai lázadás, amit ők hajtottak végre. Féltékenyen tekintettek a változásokra. (ez volt az 1882-es katonai lázadás így hivatkoznak rá a történelemkönyvek) a katonai lázadók, valamint Szöul környékén a nincstelenek az ott élő japánokat hányták kardélre. Tehát kifejezetten japán-ellenes megmozdulás volt. miután leverték ezt a felkelést, a japánok új szerződést írattak alá Koreával: ez volt az Incshoni Szerződés. o Eszerint Koreának minden kárt magára kellett vállalnia, ami a felkelés során keletkezett (temetési ceremóniák, épület-helyreállítások) zavaros periódus következett, jellemzőek voltak az érdekkonfrontációk 20. század elején Korea elvesztette a függetlenségét. Új társaság bukkant fel: fiatal nemesekből, arisztokratákból állt. Szerintük az egyetlen kiút az, ha megpróbálnak japán mintára cselekedni. Ez az önmagát Reformpártnak nevezett társaság arra készült, hogy japán modell alapján felülről irányított reformokat hajtson végre Koreában. 1884-ben puccsot hajtottak végre, magukhoz ragadták a hatalmat. A mai napig ható dolgokat is végrehajtottak, pl. az első koreai zászlót megcsinálták (ennek változatát használják ma is) Azonban nem volt tömegtámogatásuk vezetőjük: Kim Ok Kjun o kevés családnév van Koreában, leggyakoribb a Kim. Aranyat, vagy fémet jelent. o Koreaiak 25%-ának ez a vezetékneve Semmifajta tömegbázissal nem rendelkeztek El is söpörte a pártot egy felkelés, elmenekültek a tagjai a reform-kísérlet tehát abszolút kudarc volt Koreában ekkor is két nagyhatalom van jelen: Japán és Kína (aki még mindig formálisan feudális jogokkal bír). 1890-es években már felmerült a fegyveres konfrontáció lehetősége is. Ez vezetett az első kínai-japán háborúhoz (1894-95: I. háború) 1937-45 között zajlott a második kínai-japán háború Shimonoseki béke zárja le az első háborút o Ebben Kína lemondott a még formális hűbérúri jogairól Oldal 8
Mit váltott ez ki? o A koreai udvar aggódni kezdett a növekvő japán befolyás lehetősége miatt o Ming királyné kibuktatta a kormányból azokat a minisztereket, akiket japánpártisággal gyanúsított. Ergo a japán-ellenes erők vezetője lett Ming királyné. o A Szöulban lévő japán követ, Miura Goro, úgy döntött, ezt a kormányt meg kell szüntetni, Ming királynét pedig likvidálni kell. o Tehát bérgyilkosokkal megrohamozta a királyi palotát, megölték a királynét, holttestét leöntötték petróleummal és felgyújtották o Nemzetközi felháborodást váltott ki. Érthető módon Kínaiak ereje megcsappant a háborúra, az egyetlen állam, ami fel tudta volna tartóztatni még a japánokat az a cári Oroszország volt. A királyt az orosz nagykövetségre menekítették (női ruhában) a fiával együtt. Ettől az időszaktól kezdve a koreaiak nagy részében van egy bizonyos naiv szimpátia az oroszok iránt. A másik három nagyhatalom (Kína, Japán, USA) sokkal negatívabb a koreaiak szemében történelmi tapasztalatok szintjén A királynak az orosz követ unokahúgával is sikerült közelebbi viszonyra szert tennie ez persze tabu Koreában. Mire kijött a követségről, építettek neki egy új palotát Szöulban. Kodzsong 1897-ben saját magát császárrá nevezte ki. Korea államformáját is megváltoztatja, az addigi királyságot császársággá emeli, ezzel létrejött a Koreai Császárság. Azt akarta demonstrálni, hogy ő formailag ugyanolyan rangban van, mint a Kínai és a Japán Birodalom uralkodója. Tehán Cséguk a koreai neve ennek a birodalomnak. 1948 után Tehán Minguk lesz az új neve ennek jelentése Koreai Népállam, amit aztán félrefordítottak és lett Koreai Népköztársaság (persze nem igazán ezt jelenti, de tök mindegy, a nyugatiakat olyan ritkán érdekli, hogy mit fordítanak félre ) A nagyhatalmak nem nagyon akarták elismeri, hogy egy szinten lennének Koreával, és a realitások sem nagyon utaltak erre. Sok koncessziót japánok szereztek meg Koreában. A kínai-japán versengés orosz-japán versengéssé válik: egyre inkább úgy tűnik, hogy a Távol-Kelet sorsa rajtuk múlik ez vezet az orosz-japán háború kirobbanásához 1904-5 során. Ez részben Korea területén zajlott, de alapvetően Koreáért zajlott. Az oroszok egész Afrika megkerülésével jutottak csak el a Távol-Keletre, fél év alatt értek oda, kifáradtak, a japánok gond nélkül leverték őket. Ezzel a Távol-Kelet helyzete és Korea függetlensége megpecsételődött, Oroszország kiszorul 40 évre a térségből. Kína északi területére valamint a Koreai félszigetre majd csak a Szovjetunió égisze alatt térhetett vissza 1945-ben 1905-ben a japánok protektorátusi rendszert vezettek be Koreában. Korea elveszíti azt a jogát, hogy önálló kapcsolatokat tarthasson fenn államokkal, ezen túl csak a Japán Birodalmon keresztül tarthat fenn kapcsolatokat. a miniszterek jelentős része nem akarta aláírni ezt a szerződést, csak öt áruló miniszter írta alá, a mai napig mindkét Koreában a megvetés és a gyűlölet netovábbjával gondolnak rájuk. A protektorátusi rendszer nem tartott túl sokáig, mert Kodzsong császár egy utolsó kétségbeesett lépést próbált tenni, hogy felhívja a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy mekkora gondban vannak. Oldal 9
1907-ben titkos küldötteket indított Hágába, mert ott akkor ülésezett a Béke Világkonferencia egyik kongresszusa. A nagyhatalmak nem voltak hajlandóak meghallgatni őket, mert egyértelmű volt, hogy se Nagy-Britannia, se az USA, se Franciaország nem kíván konfrontálódni a japánokkal. Amúgy is lefutott meccsnek gondolták Korea függetlenségét. A követek semmifajta eredményt nem tudtak elérni. A japánok 1907-ben azt mondták, hogy Kodzsong ezzel a lépéssel megsértette az egyezményt (azt a részt, hogy nem tarthat fenn kapcsolatot más államokkal). Ezért úgy gondolták, hogy joguk van háborút indítani Korea ellen. Az országba érkező japán főkormányzó, Ito Hirohumi, kiskaput kínált: eltekintenek a háborútól, ha Kodzsong azonnal lemond, és átadja a trónt fiának (aki nem volt szellemileg teljesen sasmadár, úgy is lehet mondani, hogy kissé fogyatékos volt) Egyébként Szundzsong volt a neve Ez meg is történik, az országot Hirobumi vezette gyakorlatilag, illetve a minisztériumokba kinevezetett főmegbízottak (természetesen japánok) irányították. 1910-ben felszámolták ezt a látszatfüggetlenséget is. Korea megszűnt létezni, mint önálló ország, csupán Japán Cso Szen tartománya lett. 36 évig tartott ez a mélypont. 5. ELŐADÁS 2010. MÁRCIUS 11. Első helytartó: Ito Hirobumi (megnéztem, tényleg Hirobumi, b-vel és nem Hirohumi, mint először gondoltam), korábban japán miniszterelnök volt. Koreai történelembe meglehetősen negatív figuraként vonult be. nem egészen természetes halállal halt meg, egy koreai gerillaharcos merényletet követett el ellen. A merénylő pedig An Dzsung Gün volt, rendkívül pozitív nemzeti hős lett belőle. Kevés ilyen figura van, az egyik ilyen Li Szun Sin admirális volt. 1919. március 1-én a koreai történelem fontos dátuma: felkelés vette kezdetét, olyasmi, mint a mi 48-as felkelésünk. Úgy nevezik ezt a felkelést, hogy 3.1-es felkelés Létezik 6.25-ös háború is ez a koreai háború, mert június 25-én tört ki 815-ös kóla: koreai félsziget 1945. augusztus 15-én lett független, és ez a függetlenségi kóla Kodzsong császár meghalt, ez felfokozta a függetlenségi érzelmeket. Koreai hazafias polgárság 33 képviselője aláírt egy függetlenségi nyilatkozatot. Ennek hatására emberek tízezrei, százezrei vonultak a fővárosba, és követelték a függetlenséget. 1919. április-májusra leverték őket. Akik életben maradtak, illegalitásba vonultak. több helyszíne is lett a függetlenségnek: Koreai-félsziget és a Szovjetunió közös határa 17 km-es, ezen sokan mentek át a Szovjetunióba. Akik ide távoztak (több tízezer) meglehetősen rosszul döntöttek, mert 1937-ben Sztálin úgy gondolta, túl sokan vannak a koreaiak, és ezért minden koreait áttelepítettek Közép-Ázsiába (Kazahsztán, Üzbegisztán). Itt tehát most jelentős koreai kisebbség él, legtöbbjük szeretne Dél-Koreába jutni, érthető módon. Sokan menekültek Kína különböző területeire 1919-ben létrehoztak egy ideiglenes emigrációs kormányzatot is Sanghajban. o Ennek a vezetője Li Szin Man volt. Oldal 10
o Fontos figura volt, ő lesz a Koreai Köztársaság első államfője a II. világháború után. o Angolszász szakirodalomban Syngman Rhee a neve Sokan az USA-ba menekültek, illetve Hawaii-ra, ők hozták a legjobb döntést Sok koreai menekült át mandzsúriai területekre, ahol élt már koreai kisebbség. 1930-as évek elejétől a fegyveres japán-ellenes ellenállás központja Mandzsúria lett. Nem csak a koreaiak, hanem az ott élő kínaiak közösen harcoltak a megszálló japánok ellen. Nőtt a japán befolyás Kínában, létre is hoztak egy Mandzsukuo nevű bábállamot. Egy-két magyar is járt arrafelé. Geszti Júlia, a Pesti Hírlap újságírója például 1934-ben elment egy világkörüli útra Megjelent egy könyve is, Rejtelmes Kelet címmel, 37-ben. 30-as évek végén felbukkant egy koreai, Kim Szong Dzsu, aki ebben a japán-ellenes mozgalomban harcolt. 1940-re sikerült felszámolni a partizánharcot Mandzsukuóban. Kim Szong Dzsu átúszott a Szovjetunióba, ott kiképezték, és besorozták a Vörös Hadseregbe. Ott lévő koreai katonák közül igyekezett kiemelkedni megváltoztatta a nevét, Kim Il Szong lett. Az Il jelentheti azt, hogy japán, a Szong pedig azt, hogy győzelem, így a neve azt jelenti hogy Kim legyőzi a japánokat A cirill-betűs átírás miatt ő lett Kim Ir Szen 1945-94-ig regnált Észak-Koreában mint kommunista vezető. A nagyhatalmak elkezdtek tárgyalni arról, hogy Japán kapitulációja esetén Koreának független államnak kellene lennie. 45-ben jött létre Potsdamban konkrét döntés: A Szovjetuniónak és az USA-nak közösen kell fogadnia a japánok kapitulációját a Koreai félszigeten. Úgy döntöttek, hogy délről az USA vonul be, északról pedig a szovjet Vörös Hadsereg fogja megszállni először Mandzsukuót, majd Észak-Koreát. Ezek után Korea egységes lett volna és független. 1945. augusztus 15-én Hirohito bejelentette Japán feltétel nélküli fegyverletételét. Pár nappal ez előtt a Szovjetunió valóban hadba lépett a Távol-Keleten. A Vörös Hadsereg felszámolta a japán ellenállást Mandzsukuóban, a haditengerészet pedig megszállta Szahalin déli részét (korábban Japánhoz tartozott), a déli Kurilszigeteket, valamit partra szálltak Észak-Korea területén. komoly ellenállásba ütköztek, sokáig tartottak a harcok. a kapituláció napja környékén is voltak elszórt harcok. Egyes egységek meg is közelítették Szöult, a lakosság örült nekik nagyon, mert abba bíztak, hogy bevonulnak. Az oroszok nem tették meg, mert ekkoriban még be akarták tartani az USA-val kötött megállapodásokat, eszerint pedig csak a 38. szélességi fokig vonulhattak. A szovjetek már ott voltak, de az amerikaiak meg sehol sem jártak. Dél még mindig Japán befolyása alatt volt. Sok ideig szöszmötöltek Okinavával, ezért nem tudtak menni. A szovjetek már intézkedtek, kipaterolták a kollaboráló koreaiakat meg a japánokat, stb. Szöulban papíron létrehoztak egy koalíciós kormányzatot, vezetője Li Szin Man, a hadügyminiszter Kim Ir Szen lett volna. Koreai Népköztársaság néven jött létre, de ez nem kommunista volt. Ekkor azonban megjöttek az amerikaiak, akik barátságtalanul viselkedtek a papíron létező kormánnyal. Oldal 11
Azért viselkedtek így, mert azt az információt kapták a japánoktól, hogy őket valójában a Szovjetunió rángatja dróton és kommunisták. Megjöttek az amerikaiak, és kihirdették McArthur első utasítását: azonnali hatállyal feloszlatták a papíron létező országot, és a kormányt is illegitimnek tekintették, átmeneti jelleggel amerikai katonai kormányzást vezettek be délen. még egy döntés: ideiglenesen visszahelyezik hivatalába a japán főkormányzót! Ez hatalmas csalódottságot váltott ki! Meg nyilván dühöt is. Északon eltüntették a gonoszokat a szovjetek, délen meg semmiféle felelősségre vonás nem történt! Ez a mai napig érezhető délen. Nem történt meg a japánok és a velük kollaborálók felelősségre vonása, vagyonuk felosztása, meg semmi ilyesmi. Ezek a feszültségek még ma is könnyen elő tudnak jönni. Dél-Koreában ma is hatalmas indulatokat vált ki Japán említése. Sok olyan dél-koreai nagyvállalat van, amik a japán gyarmati uralom alatt jöttek létre, együttműködés révén váltak meghatározóvá (mondjuk a Samsung). akik részt vettek a függetlenségi harcban, azok a felszabadulás után is a társadalom perifériáján maradtak. akik együttműködtek a japánokkal azok rendelkeztek a legnagyobb anyagi javakkal, jó iskolába tudtak járni. a kollaboránsok generációi a politikai-gazdasági életben központi helyzetben vannak, a függetlenségi harcban résztvevők pedig a társadalom szélén állnak. 60-as években történik változás Dél-Koreában: 80-as évekig katonai diktatúrát vezetnek be. vezetője egy japánokkal együttműködő katonatiszt. japán megszállás áldozatai (akiket kényszermunkára hurcoltak Japán különböző részeire) közül sokan szovjet megszállás alá kerültek! semmiféle kárpótlást nem kaptak. japánok előszeretettel kényszerítettek prostitúcióra koreai, fülöp-szigeteki meg tajvani nőket. Japán katonaság szórakoztatása volt a dolguk szintén nem részesültek kárpótlásban. Amerikaiak szabadították ki legnagyobb részüket, már akit kiszabadítottak. kevesen vannak életben közülük. japánok nem kárpótolták őket, merthogy ők nem egyénekkel, hanem országokkal kötnek kárpótlási egyezményt. Ilyet kötöttek is Dél-Koreával, amit ők nem az egyénekre költöttek, hanem gazdasági modernizációra. tehát a japán ellenes érzelmeknek komoly okai vannak. 45 végére két hatalmi centrum kezd kialakulni, egyik a szovjet zónában (Phenjan) a másik az amerikaiban (Szöul). A szovjetek Kim Ir Szent a belpolitika kulcsfigurájaként üdvözlik. Amerikaiak pedig hasonlóképpen üdvözlik Li Szin Mant. 6. ELŐADÁS 2010. MÁRCIUS 18. Amerikaiak kevésbé ismerték a koreai viszonyokat visszahelyezték a japán főkormányzót, ez nem volt jó ötlet 1945 végére északon hasonló tendenciák indultak el, mint Kelet-Európában (ezáltal Magyarországhoz is hasonló) Amerikaiak lassabban küldték haza a japánokat, a Szovjetunió meg egy kis szibériai kitérővel Phenjanban megjelent Kim Ir Szen, ő lett a kulcsfigura a Vörös Hadsereg támogatásával Oldal 12
Délen amerikai támogatással Li Szin Man jelent meg 1945 decembere: szövetségesek összehívtak egy külügyminiszteri konferenciát Moszkvában. Feladata valamiféle megoldás találása volt a koreai helyzetre o döntés: Koreai félszigetet ideiglenesen négy nagyhatalom általi gyámsága alá kell helyezni: USA, Szovjetunió, Kína (Csang Kaj Sek féle nemzeti Kína) és GBR. Persze Korea ennek nem örült Egyetlen erő volt, aki hajlandó volt ebbe belemenni, ez az erő pedig a kommunisták voltak. Persze a Szovjetunió miatt döntöttek így de ez persze népszerűtlen döntés volt, így támogatottságuk, népszerűségük csökkent a kommunisták helyzete eltérő volt északon és délen: o északon a szovjet hadsereg segítségével 46-tól kizárólagos politikai tényezővé váltak, felvették a Koreai Munkapárt nevet o az amerikai kormányzat és Li Szin Man igyekezett őket perifériára szorítani. 46- tól a dél-koreai kommunista csoport partizánharcot kezdett az amerikai kormányzat ellen. Egy három évig tartó partizánharc kezdődött meg. A Csedzsu-sziget Koreától délre gyakorlatilag Korea Hawaii-ja: csendes-óceáni sziget, a 80-as évektől kezdődően nászutas szigetként használták. Belső külföldnek is tekinthető, hajóval vagy repülővel lehet menni, kisebbfajta magyar megyének felel meg a területe. Nagyon szép is, persze. Na, ez a sziget volt az egyik központja a partizánharcnak. Csedzsu szigetén három dolog van nagy számban: szél, kő és nő o szél: légmozgások miatt o kő: vulkanikus sziget, közepén vulkánnal, sok kőzettel. Az épületeket is ilyen vulkanikus kőzetekből építették. o nő: a férfiak halászattal foglalkoztak a szigeten, ezért korán a tengerbe vesztek sok a magányos nő Vagy azért sok a nő, mert a férfiakat megölték a kommunista partizánok amúgy ezek a nők gyöngyhalászkodnak Nem találtak ki megoldást a félszigetre, meg a hidegháború is elkezdődött, ezért az amerikaiak úgy döntöttek, hogy az ENSZ legyen az illetékes a kérdésben létre is jött egy ideiglenes Korea-bizottság. o feladata: félsziget egész területén tartsanak választásokat, és az eredmény alapján jöjjön létre egy egységes kormányzat El is kezdték szervezni 1947-ben, de Kim Ir Szen azt mondta, hogy az ENSZ nem illetékes ebben a kérdésben, ezért csak délen tudták megtartani. Összeült a nemzetgyűlés. 1948. augusztus 15-én a Nemzetgyűlés kikiáltotta egy új állam, a Koreai Köztársaság létrejöttét, fővárosa Szöul. Hivatalosan az egész félszigetre kiterjedt, államfő Li Szin Man. 1948. szeptember 9: Északon létrejött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK vagy Koreai NDK) Miniszterelnök persze Kim Ir Szen Harc kezdődött a nemzeti szimbólumokért, hagyományos nemzeti zászló délé lett, északon pedig vörös csillagos zászló lett Észak-Korea természetesen egyesülni akart déllel Szovjetunió és Kína is ellenezte, hogy észak kezdeményezzen fegyveres akciót, nem akart az USA-val összetűzést. 49. második felében befejeződött a kínai polgárháború, tehát nem akart áldozatokat hozni a félsziget egyesítésért, volt más dolga. Északnak 1950-ben sikerült meggyőznie Sztálint, hogy segítsen fegyverrel. Oldal 13
Azt mondták neki, hogy Dél-Koreát nem tartja az USA saját védelmi rendszerébe tartozónak. McArthur az amerikai érdekszférán kívülre helyezi Dél-Koreát. Tehát észak ennek örült, azt gondolták, ha megtámadják Dél-Koreát, akkor az USA-t ez nem fogja érdekelni, max. diplomáciai szinten Amerikának persze valójában az érdekszférájába tartozott dél! Féltek, hogy Japánban is megerősödnének a kommunisták ezáltal. 1950. június 25-én az észak-koreaiak robbantották ki a koreai háborút. Eddig egyik országot se vették fel az ENSZ-be. Világméretű konfliktussá szélesedett, a hidegháború első forrópontjává vált. BT összeült, határozatot hozott, agresszornak nyilvánították Észak-Koreát. Szovjetunió miért nem akadályozta meg? Mert nem voltak ott. Miért nem? Mert bojkottálták Kína miatt (hiszen az USA Tajvant ismerte el Kínaként) 16 ország mondta, hogy hajlandó részt venni Észak feltartóztatásában. Legnagyobb részt az USA vállalt. (Törökország, GBR, Franciaország is) Kezdetben sikeres volt, két hét alatt szinte a teljes területet ellenőrzésük alá vonták. Az északi rezsim egy kicsi területre szorult vissza, Puszan környékére. Úgy nézett ki, hogy mégis megvalósul az egység. Incshonnál partra szálltak az ENSZ erők Szovjetek sejtették, hogy itt fognak partra szállni. Mit kell ilyenkor tenni? El kell aknásítani a tengerpartot! De nem igen jött össze nekik. Sikerült végül Phenjant is elfoglalniuk Úgy nézett ki 50 végére, hogy az északiaknak csak egy kis területe van Kína mellett, és lehet egyesíteni dél-koreai lobogó alatt Úgy döntöttek, hogy Kínának saját fegyveres erőivel segíteni kell Észak-Koreát, ne már közös határuk legyen egy amerikai támaszpontként szolgáló országgal! 1950 decemberében megindul a Kínai Néphadsereg Észak-Korea védelmére. Hivatalosan népi önkéntesek voltak, potom 300 ezren McArthur tábornokot kicsit elkapta a gépszíj azt mondta, van atomunk, vessük be, Kína-Korea határán atombombák sorozatával sugárzó zónát kell létrehozni Truman látta, hogy McArthur megérett a nyugdíjazásra és pihenésre Kína beavatkozásával a frontvonal délre nyomódott 51 tavaszán a frontvonal nagyjából ott állapodott meg, ahonnan elindult, megközelítőleg a 38. szélességi fok közelében. Magyar - észak-koreai kapcsolatok (kis kitérő) 19. század végén az OMM képviseletében jártak ott először magyarok első bizonyítottan ott járt magyar ember 1890-ben Gáspár Ferenc hajóorvos volt. Vaj Péter püspök 1902-ben járt ott, személyes tárgyalt Kodzsong császárral. tényleges kapcsolatok nem kezdődtek meg első tényleges szerződés 1948 őszén jött létre: a Magyar Népköztársaság felvette a diplomáciai kapcsolatok északkal. követségek csak 50-ben nyíltak amint kitört a koreai háború, a magyarok, mint minden szocialista ország, észak mellé állt. segíteni is akartak, egy hadikórház kiküldését vállalták Koreába, ez lett a Rákosi Mátyás kórház. (57-ben zárt be) Bár a két ország közti közeledés ideológiailag vezérelt volt, azért volt kulturális eleme is. Oldal 14
Pl. ekkor jelentek meg először Koreával kapcsolatos könyvek, az első szótár is ekkor készült. Vissza a háborúhoz Észak nagy része jóvátehetetlen károkat szenvedett Megindultak a fegyverszüneti tárgyalások, Keszongban Majd átkerültek Panmindzsonba a tárgyalások Nehru indiai miniszterelnök közbenjárásának köszönhetően létrejött a fegyverszünet 1953 nyarán. Nem járt együtt békeszerződéssel, nemzetközi jogilag hadban állnak a mai napig. A fegyverszünetben úgy rendelkeztek, hogy a fegyverszüneti vonal vágja ketté az országot, mellette 2-2 kilométert jelölnek ki, ez lesz a demilitarizált övezet, aknazár található mindkét oldalon, északon magasfeszültségű szögesdrót délen csak sima szögesdrót Dél-Korea gyakorlatilag szigetország. a megosztottság egyetlen pozitívuma ez a négy kilométeres sáv, ami 57 éve el van zárva minden emberi tevékenységtől (környezetszennyezés, stb.). Bizarr dologként könyvelhető el, hogy már kihaltnak vélt növényfajok jelentek meg itt. 7. ELŐADÁS 2010. MÁRCIUS 25. A KÉT KOREA ELTÉRŐ FEJLŐDÉSE 1953 nyara: fegyverszünet. Mindkét állam tragikus állapotban. Észak-Korea viszonylag privilegizált helyzetben volt a japán gyarmati uralom idején. Ásványi anyagban gazdag (japánok odatelepítették a bányákat, ipari cuccokat), gyorsfolyású folyók, stb. Minden ilyesmit szétziláltak. Délen a mezőgazdaságot is tönkrevágták. Észak helyreállítása gyorsabban ment, sok segítséget kaptak (Szovjetunió, Kelet- Európa) Kínai Népi Önkéntesek is itt voltak ugye (Mao egyik fia is ebben volt, de meghalt a koreai háborúban) Azt kérték Kínától, hogy segítsenek az önkéntesek, maradjanak. 58-ig maradnak is. Magyarország két gyárnak a felépítését vállalta el 57-ig bezárólag fenntartotta a háborús időszakban telepített kórházat (jogutódja mai napig működik) Térítés nélküli hitel: a kelet-európai országok hivatalosan hitelt nyújtottak, amit szabadon használhattak fel, de mikor vissza kellett volna fizetni, akkor nem kérték a pénzt. Észak tartozik nekünk is Dél-Korea mezőgazdasági hátországnak számított, de drámaian visszaesett a rizstermesztés. Teljes káosz, ellátást az amerikai élelmiszer-segélyek látták el. Nagyfokú elégedetlenséggel is párosult. Li Szin Mannal nagyon elégedetlenek voltak Északon Kim Ir Szen agresszív módon felszámolta a párton kívüli illetve belüli ellenzékét is. Fegyverszünet után sor került a Rajk-perhez hasonló perekre. Oldal 15
Az volt a cél, hogy a párton belüli riválisokat eltegye láb alól (sikerült is) USA számára is egyre kényelmetlenebb volt a Li Szin Man rezsim. Despotikus volt, másrészt nagyon japán-ellenes ókonzervatív figura volt. Ellenzett mindenféle kapcsolatot Japánnal, ez nem volt kedvező Amerikának. Szerette volna, ha távol-keleti szövetségeseik egymást is szeretik. 1960 tavaszán egy hatalmas diáktüntetés vette kezdetét Li Szin Man kormányzata ellen. Az USA úgy döntött, hogy ez koreai belügy. Az erőszakszervezetek is átálltak a tüntetők mellé, de az USA ekkor is azt mondta, hogy belügy. Ergo a tüntetés elsöpörte a kormányt. Li Szin Man azonnal lemondott, feleségével együtt Hawaii-ra távozott Li Szin Man azért viszonylag megszépítve szerepel a történelemben Távozása után úgy tűnt, hogy kezdetét veheti a demokratikus átalakulás. Csang Mjon volt az a politikus, aki ideiglenes irányította az országot. Azonban képtelenek voltak úrrá lenni a belső feszültségen és gazdasági káoszon. Pozitív lépéseket tettek a stabilizáció érdekében, de 60 nyarán és őszén a diáktüntetések tovább folytatódtak. folyamatosan balra tolódtak ezek a tüntetések, egyre inkább baloldali jelszavak jelentek meg. Menjünk északra, gyertek délre és Incshonnál találkozunk a baloldali fordulat veszélye komoly volt. Dél-Koreai hadsereg úgy döntött, hogy ezt az instabil állapotot fel kell számolni, és katonai puccsal kell megakadályozni az észak-koreai közeledést. 1961. május 16.: a katonai forradalom napja, egy katonai puccsot takar, amit egy Pak Csong Hi nevű tábornok vezetésével hajtottak végre. Katonai diktatúra vette kezdetét, 1987-ig tartott. Utódpártja mai napig Dél meghatározó ereje A tábornokot a dél-koreai modernizáció atyjának tekintik. De azért meglehetősen brutális vezető volt, minden hatalmat magához ragadott, ő is felszámolta ellenzékét. Ennek ellenére a mai napig nagy tisztelet övezi Dél-Korea nagy részében. Három forradalmi célkitűzést jelölt meg: o gazdaság helyreállítása o korrupció ellenesség o antikommunizmus szétkergették a nemzetgyűlést Hivatásos katona volt, 1945-ig a japán hadsereg tisztje volt, Mandzsukuóban végzett katonai akadémiát. Nagy tisztelője volt a japán modernizációnak. Kis túlzással a Meidzsi-reformokhoz hasonlítják a tevékenységét. Egyik első döntése az volt, hogy rendezi a viszonyt Japánnal. 1965-ben Dél-Korea és Japán végre felvette a diplomácia kapcsolatokat. Japán hajlandó volt egy meglehetősen nagy kártérítést fizetni. A dél-koreai kormányzat úgy döntött, hogy nem egyének kárpótlására használják, hanem modernizációs célokra fordítják. (akiket kényszermunkára hurcoltak, és véletlen hazatértek, semmiféle kártérítésben nem részesültek, sem a prostitúcióra kényszerített nők) A nagy autópályák megépítését ebből finanszírozták, az első nagy ipari beruházást is ebből valósították meg (Pohang városában megépítették a Távol-Kelet legnagyobb vaskohóját). Japán a szöuli kormányzatot hajlandó elfogadni, tehát nem hajlandó kapcsolatba lépni északkal. 2002 körül indultak meg a kapcsolatok Észak és Japán között, és rögtön fel is vetették, hogy Dél kapott pénzt Japántól, akkor ők is szeretnének támogatást kapni. Oldal 16
(Dél-Koreában 49 millióan élnek, Északon 23 millióan) Ekkor Japán előhúzta az elrabolt japán állampolgárok ügyét. Észak el is ismerte, az életben maradt öt (a 33-ból) hazamehetett. A maradék elég érdekes módokon halt meg (pl. autóbalesetben, ami nem épp jellemző északon, mert minimális a közúti közlekedés) nem voltak annyi idősek, hogy meg kellett volna halniuk természetes módon. Japán azt mondta, hogy addig nincs üzlet, amíg ezt nem tisztázzák. Még Dél is azt mondja, hogy ez a 33 állampolgár elrablása még mindig összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amennyi szenvedést és kárt okoztak a japánok kb. 900 ezer koreainak! Ennek a történetnek a felemlegetése csak arra volt jó, hogy ne kelljen támogatást adniuk. Pak Csong Hi egy exportorientált modellt akart megvalósítani. olyan területekre kellene betörni, amiket a nyugati tőkés országok le fog építeni (hajóépítés, petrolkémiai ágazatok, más ipari ágazatok) Rengeteg hitelt vettek fel: NSZK, USA, Japán Számítások nagy része bevált. Dél-Korea villámgyorsan a világ egyik legfontosabb hajóépítője lett, illetve autógyártóvá is vált. A nagyvállalatokat csebol-nak nevezik. (Családi tulajdonú nagyvállalatok). Létrejötte: o a kormány által favorizált családok részére kettős árfolyamrendszert határoztak meg ha külföldről nyersanyagot akartak beszerezni, akkor a kedvezményesebb áron válthatták be a pénzt amikor eladták a készterméket külföldön, ezt a pénzt is kedvezőbben válthatták be Samsung, Daewoo, Hyundai (észak-koreai menedzsmentje van) a Hyundai kezdte szervezni az első együttműködéseket észak és dél között. Az alapító személyesen ment vissza északra (ő annak idején egy szem tehénnel menekült onnan ) o import és export kedvezmények a II. világháború végén egy másik állam is volt, ami két részre szakadt: ez pedig Vietnam volt. o Franciaország ellenőrizte, majd Vichy ellenőrzi, bukásuk után jött Japán. Mikor vége lett a II. világháborúnak, akkor a franciák vissza akarták állítani uralmukat. o Jött a háború és ők is két részre szakadtak o Északon Ho Si Minh-nel az élen egy szovjet-barát rezsim jött létre, délen meg egy Amerika-orientált. Az amerikaiak szükségleteit Vietnamban a dél-koreaiak biztosították A vietnami háborúban Amerika után Dél-Korea vett részt a legnagyobb számban, kompenzálni akarták a Szovjetunióval kapcsolatok ellenérzéseiket. Emiatt Dél-Korea megítélése ma Vietnamban nem éppen a legpozitívabb. Ezt próbálják helyreállítani. Nincs nyugdíjrendszer Dél-Koreában, csak az kap nyugdíjat, aki köztisztviselő volt. A másik jó állás az, ha valaki a mamut-cégeknél dolgozik. Nagy cégek egy részénél van nyugdíj, máshol meg nem az van, hanem más rendszer (ha eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor kap végkielégítést ) Több generációs családok (3-4-5) vannak, pont azért mert az időseket a fiataloknak kell eltartaniuk. A magántulajdonú lakás nagy luxusnak számított. Szinte csak lakásbérlet van. Oldal 17
TB-ről is a közelmúltig nem volt szó, magánbiztosítók vannak. Ezek is valamilyen módon a mamut-cégekhez tartoznak. Külföldi tőke nehezen tud megjelenni, mert a nagy cégek zárnak, ha ilyen jönne. Például 2005-ig nem voltak külföldi autók! Volt viszont Samsung autó az a hazaszerető aki hazai autót vásárol Az ottani jobbosok könnyebben karcolják a külföldi autókat, így büntetve a nem hazaszeretőket 8. ELŐADÁS 2010. ÁPRILIS 1. Dél-Korea belső viszonyairól volt szó az előző órán Két Korea közül az északi próbált aktívabban közeledni a másikhoz 80-as évek végéig nem lehetett kizárni azt sem, hogy újabb konfrontációra kerülne sor Az észak-koreai vezetés egészen a fegyverszünettől kezdődően a 80-as évek végéig arra törekedett, hogy a Koreai félszigeten adaptáljon egy katonai stratégiát. Vietnamban francia befolyás állt helyre Észak és Dél-Vietnam között útvonal, ezen keresztül kapták az utánpótlást a gerillák, ezt hívták Ho Si Min ösvénynek. Kim Ir Szennek nagyon tetszett ez, délen ki kell robbantani egy gerillaharcot az USA ellen, őket lehet támogatni, és akkor majd belülről összeomlik az Amerika-barát rezsim. Kim készült arra, hogy mesterségesen létrehozzon egy ilyen gerillamozgalmat, előkészületei a 60-as években kezdődtek meg. 1968-ban vált a legforróbbá a hangulat. 1968 elején, Kim Ir Szen katonai kommandót küldött Dél-Korea területére. o el kellett volna tenniük láb alól Pak Csong Hi tábornokot o meg kellett volna támadniuk az amerikai nagykövetséget és a parancsnokság épületét o Szöuli börtönökben éldegélő szélsőbalos figurákat ki kellett volna szabadítani elnöki rezidenciáig eljutottak, a dél-koreai hadsereggel itt csaptak össze 1-2 észak koreai maradt életben Kim Sin Dzso ő életben maradt az észak-koreaiak közül és el is fogták 1-2 évtizeddel ezelőtt kikeresztelkedett és jelenleg református pap buddhizmus szorul vissza, jelenleg délen a legnépszerűbb a kereszténység. Már a japán időkben megjelent. Ezen belül is elsősorban a reformátust lehet kiemelni, katolikusok perifériára szorulnak 1968-ban folyamatosan növekedett a dél-koreai rezsim fenyegetettsége Pak Csong Hi sokkot kapott attól, hogy eddig eljutott észak. 60-as évek második felében az észak-koreai propaganda elkezdte hangsúlyozni hogy közeledik Kim Ir Szen 60. születésnapja (72-ben lett volna ez igazából!). De ők már ekkor azt mondták, hogy a születésnapját már Szöulban fogja ünnepelni. távol-keleti gondolkodásban néhány fontos pont van: megszületés, házasság (ettől kezdve számít felnőttnek!), felnőtt kor lezárása (60. születésnap), halál. még egy kellemetlen esemény 68-ban: amerikai kutatóhajó megsértette Észak-Korea felségvizeit. Ez volt a Pueblo incidens. Észak-koreai haditengerészet elfogta, amerikai legénységet túszul ejtették. Úgy mutatták be ezt az esetet, hogy az USA kémkedik, és a támadásra készül a hajó a mai napig ott van, Phenjan látványossága 68 ősz: egyik legsúlyosabb konfrontáció a két Korea között. Oldal 18
Kim azt gondolta, hogy a partizánháborúra megérett az idő partraszállási kísérletek Dél-Koreában (keleti parton): Ulcsin és Szamcshok. Be akarták vonni Dél-Koreát, ezzel gyengíteni akarták a kormányzatot de elszámolták magukat: o dél-koreai kormányzattal szembeni elégedetlenség azért nem volt olyan szintű! o Vietnamtól merőben különböző a helyzet azért. Vietnam délebbre van: nyáron nagyon meleg van, télen kellemes az idő. Koreai félszigeten meg nyáron 38-40 fok van télen viszont -15-20 fok. Vietnam egész évben alkalmas a gerilláskodásra Vietnamban örökzöld dzsungelek vannak, itt remekül lehet partizánháborúzni. o Koreában meg télen kétszer is meggondolják, hogy gerilláskodjanak-e :D o Koreában lombhullató növényzet van! o ezek olyan alapvető különbségek melyek lehetetlenné tették ezt a hadviselési formát. mindenesetre Dél-Koreának ez hatalmas sokkhatás volt, a kormány attól tartott, hogy ez bármikor megismétlődhet. antikommunista propagandának fontossá vált ez a két kísérlet. sok tankönyvben az olvasmányok pont ezzel foglalkoztak. Li Szüng Bog-ról szóló légből kapott sztori 2000-es évek közepéig ez a vidék megerődített terület volt. A tengerpartot folyamatosan szögesdrót-kerítés választotta el, katonai ellenőrző pontok voltak. Kim Ir Szen elgondolkozott azon is, hogy nem csak ez lehet a jó stratégia, hanem fel kell készülni egy hagyományos háborúra is. (egy II. koreai háborúra) elkezdtek alagutakat fúrni. Kim Ir Szen szerint alagutakat kell fúrni a demilitarizált zóna alatt. Azt is mondta állítólag, hogy egy alagút többet ér, mint 10 atombomba. 11 alagutat fúrtak, jelenleg 4-et fedeztek fel! Ezt a négyet berobbantották, egyet megcsináltak turistalátványosságnak (ún. hármas számú alagút) az alagutak észak felé lejtenek. Északon sok-sok hegy van Egyébként 1999-ig volt magyar nagykövetség Észak-Koreában. Merényletkísérletek a dél-koreai tisztségviselők ellen: o 1968. január: elnök ellen o 1974. augusztus 15: elnök ellen, felesége meghalt 1980-tól katonai irányító Dél-Koreában Cson Du Hvan (2 merényletkísérlet) o 1982: Gabonba látogatott (terv maradt) o 1983: Burmába ment, robbantás, de az elnök életben maradt (ranguni merénylet) 1987 vége: észak-koreai ügynökök felrobbantottak egy dél-koreai utasszállító repülőgépet olimpiai játékok Szöulban voltak. Cél a közönség elriasztása volt, azt az érzetet akarták kelteni, hogy az olimpia helyszíne veszélyes. Magyar vonatkozás: észak-koreai ügynökök előtte Budapesten tartózkodtak (Horn Gyula: Cölöpök c. könyv) 9. ELŐADÁS 2010. ÁPRILIS 8. 1983: Cson Du Hvan (1980/87) o ranguni merénylet Oldal 19
1987. ősz: repülőgép elleni merénylet o Kim Hjon Hi: A kémek iskolája 1988/89: Magyarország felmondta a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával és felvette Dél-Koreával (cserébe gazdasági támogatást kapott) USA: elhelyezte Észak-Koreát a nemzetközi terrorizmust támogatók listáján ÉSZAK-KOREA GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI ELSZIGETELÉSE 1960-as évek 2. felétől hatalmas segítséget kap főleg szocialista országoktól (Kínától és a Szovjetunótól) o pl. gyárak építése 60-as évek vége: gazdasági hiba elkövetése o ásványkincsek, színesfémek o kitermeléssel problémák vannak o rövidlejáratú hiteleket vesznek fel a Nyugattól de jött az olajárrobbanás, ami kevés nyersanyag exportot eredményezett. Észak-Koreának meg egy csepp olaja sincs! o Azt hitték, a fém világpiaci ára nőni fog o a költségvetés 35%-át katonai célokra fordították 70-es évek: presztízs-célok, látványépületek o pl. párizsi Diadalív nagyobbított változata phenjani Diadalív o 40 méteres Kim Ir Szen szobor o Fűzfák város = Phenjan saját politikai, ideológiai irányvonal hangoztatása: kimirszenizmus marxizmus, leninizmus koreai változata A szovjet-kínai konfrontáció (60-as évektől) hatással volt Észak-Korea egykor egységes hátországára, kétpólusúvá vált. Észak-Korea erre úgy reagált, mint a kora-újkor idején a feudális korban: elzárkózott külföld elől. De Észak igyekezett a Szovjetunióval és Kínával is jóban lenni, felváltva. Az elzárkózás ideológiáját a Csucshe (Juche) rendszer (más néven kimirszenizmus) jelentette (vö.: 1600-as évek, konfucianizmusra épül: tekintélytisztelet és hierarchia). A marxizmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztése. A lehető legnagyobb érték, amit egy ország elérhet: függetlenség és önállóság. 3 cél: o politikai függetlenség o honvédelem o gazdasági önellátás Lényeg: teljes mértékben önerőre kell támaszkodni: saját autó, atomfegyver, stb. Győzelemig semmire nincs szükség japán terjeszti, Mandzsukuo (japán bábállam) termelje ki az anyaországnak Próbálták külföldön terjeszteni Csucshe 70-es évek második felében új elem jelenik meg: az ország politikai biztonságának a záloga nem lehet más, mint az apáról fiúra történő hatalomátadás o (Sztálin és Mao esetében nem voltak megfelelő utódok kijelölve) 1942: Kim Jurij, Kim Ir Szen fia megszületik komolyan mondom, a róla szóló Wikipédiás dolgot érdemes elolvasni, tele van olyanokkal, hogy állítólag meg saját bevallása szerint http://hu.wikipedia.org/wiki/kim_dzsongil Kim Dzsong Il-re nevezték át Oldal 20