Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Budapest, 2013 szeptember
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kutatás megvalósítását az MKIK GVI és az Educatio Nonprofit Kft. között 2013. május 17-én létrejött szerződés (SZSZEDU 87-2013) keretében elkezdett kutatói tevékenység és azt követő közös konzultációk tették lehetővé. A tanulmányok az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. honlapján való közzétételéhez az MKIK GVI teljes körű beleegyezését adta. A kutatást vezette és az elemzést írta: Várhalmi Zoltán, MKIK GVI zoltan.varhalmi@gvi.hu Ügyvezető igazgató: Tóth István János, Ph.D. tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI istvan.janos.toth@gvi.hu A kézirat lezárva: 2013. szeptember 30. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: gvi@gvi.hu internet: http://www.gvi.hu 2 / 15
Tartalom Főbb megállapítások... 4 1. A képzési szint szerepe a kiválasztási folyamatban... 5 1.1. Minek tulajdonít jelentőséget a versenyszféra kiválasztás során?... 5 1.2. Előnyt jelent-e mesterszintű diploma?... 6 1.3. Kiket preferálnak a vállalatok?... 9 2. Az alap-, és mesterszintű diplomások munkakörülményei... 12 Módszertani tájékoztató... 14 Ábrák és táblák jegyzéke 1. ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás megkülönböztetése... 4 2. ábra: A képzés szintjének fontossága... 6 3. ábra: A képzési szint és más tapasztalatok hasznossága... 7 4. ábra: Az alapszintű diploma hasznossága... 8 5. ábra: Szakismeret orientált:... 9 6. ábra: Széleskörű tapasztalat orientált... 10 7. ábra: Szakmai gyakorlat orientált... 10 8. ábra: Munkatapasztalt orientált... 10 9. ábra: Vállalati preferenciák típusainak eloszlása... 11 10. ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás jelöltek megkülönböztetése... 12 11. ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás jelöltek megkülönböztetésének módja... 13 12. tábla: A kutatásban szakértőként résztvevő, nevüket vállaló interjúalanyok... 14 13. tábla: A képzés szintjének fontossága... 15 14. tábla: A szimulációban használt jelöltek ismérvei... 15 3 / 15
Főbb megállapítások Általánosságban elmondható 1, hogy a versenyszférában nem elsődleges szempont, hogy a pályakezdő milyen szintű diplomával rendelkezik 2. A szakmai gyakorlat mellett a diplomák számához, a külföldi tanulmányokhoz és a nem szakmai munkatapasztalathoz hasonlóan a képzési szint másodlagos jelentőségű. Ezért, általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb szintű diploma csak kicsit rontja a friss diplomás jelölt elhelyezkedési esélyeit megfordítva, önmagában a mesterszintű diploma csak kis előnyt jelent a munkaerő-piacon. A BA/Bsc diploma könnyedén kompenzálható nem szakmai munkatapasztalattal vagy külföldi tanulmányokkal vagy több diplomával. A szakismeretek preferálása, azaz a mesterszintű diplomának és a külföldi tanulmányoknak nagy jelentőség tulajdonítása, a vállalatok mindössze 9 százalékára jellemző. A vállalatok nagytöbbsége valamiféle munkatapasztalatot részesít előnyben 39 százalékuk szakmai gyakorlat, 24 százalékuk munkatapasztalat orientált. Ezen csoportok esetében a diplomák száma, a külföldi tanulmányok és a diploma szintje másodlagos jelentőséggel bír. A többség (63%) nem különbözteti meg a mester-, és alapszintű frissdiplomások munkakörülményeit. A vállalatok döntő többsége a munkakörben (57%) és a bérezésben, juttatásokban (52%) különböztetnék meg a különböző képzési szinttel rendelkező friss diplomásokat. A próbaidő hossza (13%), az alkalmazás időtávja (6%) és a szerződés típusa (6%) csak kevesek esetében tényező. 1. ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás megkülönböztetése Toborozási folyamat alatt Munkafeltételek kialakításakor Szakmai gyakorlat 44,3% A diplomák száma 16,2% 36,6% A képzés szintje Külföldi tanulmányok 13,5% 13,3% 63,4% Nem szakmai munkatapasztalat 12,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% (n=500) Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban Különbséget tesz (n=507) Nem tesz különbséget 1 Az MKIK GVI saját kérdőíves adatfelvétele alapján, aminek részletei a Mellékletben olvashatóak. 2 Conjoint elemzés alapján, aminek leírása a Mellékletben olvasható. 4 / 15
1. A képzési szint szerepe a kiválasztási folyamatban Az első fejezetben a toborzási folyamatban járjuk körül a képzési szint jelentőségét. A szakmai és nem szakmai munkatapasztalat, a diplomák száma és a külföldi tanulmányok viszonyrendszerben vizsgáljuk a mester-, és alapszintű diplomák szereplét. Először a képzési szint fontosságát vizsgáljuk, azaz arra kérdésre keressük a választ, hogy az említett tulajdonságok mellett mekkora a képzési szint jelentősége, fontossága. Ezt követően bemutatjuk, hogy az egyes előnyös és hátrányos tulajdonságok mennyiben kompenzálják egymást, illetve, hogy az alapszintű diploma milyen mértékű hátrányt (vagy előnyt) jelent a kiválasztás során. Szakértői interjúk segítségével megkíséreljük a különböző ideáltípusú nézetrendszerek gondolatvilágát megrajzolni Végezetül, a harmadik részben a vállalati preferencia-rendszereket tekintjük át, ismertetjük, hogy az egyes tulajdonságok hasznossága hogyan rendeződik mintázatokba. A fejezet gerince az úgynevezett conjoint modellezésen alapszik, ahol különböző mutatók (fontosság és hasznosság) lehetőséget teremtenek arra, hogy az egymással nehezen összeegyeztethető mennyiségi/minőségi ismérvek közötti különbségek számok formájában leírhatóvá, így összehasonlíthatóvá váljanak. A kérdőíves vizsgálat mintáról, illetve az alkalmazott conjoint modellről a mellékletben olvashatóak további részletek. 1.1.Minek tulajdonít jelentőséget a versenyszféra kiválasztás során? Általánosságban elmondható, hogy a toborzási folyamat során a vállalatok nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a képzési szintnek, azaz annak, hogy a jelölt alap-, vagy mesterszintű diplomával rendelkezik. A szakmai gyakorlat (44%) mellett a diplomák számához (16%), a külföldi tanulmányokhoz (13%) és a nem szakmai munkatapasztalathoz (12%) hasonlóan a képzési szint (14%) másodlagos jelentőségű. 3 Ebben a jobb karrier-, és jövedelemi lehetőséget kínáló budapesti, külföldi tulajdonú és 250 főnél nagyobb vállalatok sem jelentnek kivételt 4. 3 A százalékos értékek egy conjoint modell fontossági (importance) értékei, amik azt mutatják meg, hogy egy jelölt preferenciájához milyen mértékben járulnak hozzá az egyes jellegzetességek - ezen értékek összege 100 százalék, így a különböző jellegű ismérvek hozzáadott értékei összehasonlíthatóvá válnak. 4 Tóth István János, Várhalmi Zoltán (2010): Diplomás pályakezdők a versenyszektorban. Educatio folyóirat. vol. 19/3. 419-433 old. 5 / 15
2. ábra: A képzés szintjének fontossága Szakmai gyakorlat 44,3% A diplomák száma 16,2% A képzés szintje 13,5% Külföldi tanulmányok 13,3% Nem szakmai munkatapasztalat 12,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% Külföldi Budapesti 250 főnél nagyobb 50,4% 48,8% 46,2% 13,7% 16,3% 17,1% 12,2% 11,9% 11,8% 10,2% 13,0% 11,7% 11,9% 10,5% 13,8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 0% 10% 20% 30% 40% 50% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) Megjegyzés: Az ábrákon látható értékek egy conjoint elemzés eredményei. Az eljárás során azt vizsgáltuk, hogy a szakmai gyakorlat, a diplomák száma, a képzési szint, a külföldi tanulmányok és a nem szakmai munkatapasztalat milyen súllyal esik latba a kiválasztási folyamat során. Az ábrákon látható értékeket fontossági értékeknek hívják, amik százalékos formában mutatják, hogy egy jellegzetesség mennyiben fontos a jelölt preferáltságában. Ennek megfelelően, az ábrák vízszintes tengelyén megjelenített értékek százalékos értékeket jelentenek, amelyek összege 100. 1.2.Előnyt jelent-e mesterszintű diploma? Általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb szintű diploma csak kis mértékben (- 0,16) rontja a jelölt elhelyezkedési esélyeit másképpen fogalmazva, önmagában a mesterszintű diploma csak kis előnyt jelent (+0,16) a munkaerő-piacon. A modell szerint az alapszintű diploma könnyen kompenzálható még egy diplomával (+0,17), külföldi tanulmányokkal (+0,19) vagy nem szakmai munkatapasztalattal (+0,20) 5. A modell szerint a szakmai gyakorlat hasznossága olyan mértékű, hogy annak hiányát még a nem szakmai munkatapasztalat, a külföldi tanulmányok és a több mester diploma sem kompenzálhatja nézzünk egy konkrét példát: 5 A zárójelekben szereplő értékek egy conjoint modell hazsnossági (utility) értékei, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Amíg a fontossági értékek egy jellegzetesség fontosságát, addig a hasznossági értékek egy jellegzetesség egy tulajdonságának hasznosságát mutatják. 6 / 15
Az A jelöltnek nincs szakmai gyakorlata, de minden más tapasztalattal rendelkezik, a kiválasztási eljárás során hátterének hasznossági értéke: -0,80+0,20+0,19+0,17+0,16 = -0,08 pont. A B jelöltnek van szakmai gyakorlata van, de semmilyen más tapasztalattal rendelkezik, hasznossági értéke: 0,8-0,20-0,19-0,17-0,16 = 0,08 pont. Elmondható tehát, hogy B jelölt, ha kis mértékben is de jobban preferált a munkaerőpiacon, mint A jelölt. Eszerint kiszámolható, hogy a BA/Bsc diploma könnyedén kompenzálható nem szakmai munkatapasztalattal vagy külföldi tanulmányokkal vagy több diplomával. 3. ábra: A képzési szint és más tapasztalatok hasznossága Van szakmai gyakorlata Van nem szakmai munkatap. Tanult külföldön Több diploma MA / Msc / 5 éves képzés BA / Bsc / 3 éves képzés Egy diploma Nem tanult külföldön Nincs nem szakmai munkatap. Nincs szakmai gyakorlata-0,80-0,16-0,17-0,19-0,20 0,20 0,19 0,17 0,16 0,80-1,0-0,5 0,0 0,5 1,0 Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) Megjegyzés: Az ábrákon látható értékek egy conjoint elemzés eredményei. Az eljárás során azt vizsgáltuk, hogy a szakmai gyakorlat, a diplomák száma, a képzési szint, a külföldi tanulmányok és a nem szakmai munkatapasztalat milyen súllyal esik latba a kiválasztási folyamat során. Az ábrákon látható értékeket haszonssági értékeknek hívják, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Ennek megfelelően az ábrák vízszintes tengelyén megjelenített értékeknek csak azok egymáshoz viszonyított nagysága értelmezhető, önmagukban nem értelmezhetők. A humánerőforrás területen dolgozó szakemberek és vezetők egyetértenek abban, hogy a képzési szint nem lényeges a kiválasztás során, igaz vannak olyan speciális mérnöki vagy pénzügyi pozíciók, amik speciális szaktudást igényelnek, így kifejezetten mester szakon végzett jelölteket keresnek. Az interjúk során elmondták, hogy ritka, ha egy munkaadó a pozíció betöltésekor kritériumként határozza meg a mester szintű diplomát. A munkaadók többsége (49%) nem tulajdonít jelentőséget a képzési szintnek egy jelölt preferáltságát érdemben nem befolyásolja a diplomája szintje. További 39 százalék az átlagnál jobban preferálja a mesterszakosokat, 12 százalék pedig ellenkezőleg az alapképzést végzetteket preferálja. 7 / 15
4. ábra: Az alapszintű diploma hasznossága 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75 39% 49% 12% Átlag -0,16 Első Decilis -0,62 Első kvartilis -,037 Medián -0,12 Harmadik kvartilis 0,00 Kilencedik decilis 0,25-1,00 1 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) Megjegyzés: A bal oldali ábrán látható értékek egy conjoint elemzés eredményei. Az eljárás során azt vizsgáltuk, hogy a szakmai gyakorlat, a diplomák száma, a képzési szint, a külföldi tanulmányok és a nem szakmai munkatapasztalat milyen súllyal esik a latba a kiválasztási folyamat során. Az ábrán látható értékeket hasznossági értékeknek hívják, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Ennek megfelelően az ábra függőleges tengelyén megjelenített értékek önmagukban nem értelmezhetőek, céljuk a hasznossági értékek szóródásának bemutatása. A negatív értékek azt fejezik ki, hogy a BA/Bsc diploma milyen mértékű hátrányt, a pozitív értékek pedig azt, hogy milyen mértékű előnyt jelentenek az MA/Msc diplomával szemben. Az ábra vízszintes tengelyén a hazsnossági mutató percentilisai kerütek megjelenítésre. Milyen nézetek, gondolatok állhatnak a preferenciákban különböző három csoport véleménye mögött. A következőkben a HR tanácsadókkal és vezetőkkel készített interjúk alapján kíséreljük meg megrajzolni ezen ideáltípusokat. A mesterszakon végzett jelölteket preferáló csoport jelentős (39%), ők amellett érvelnek, hogy a mesterszakos jelöltek előnyben vannak a munkaerőpiacon, igaz nem feltétlenül a képzés során megszerzett tudás miatt, inkább azért mert érettebbek, a kompetenciák jobban használhatóak és fejleszthetőek. Ennek megfelelően az alapszintű diplomával rendelkezők legnagyobb hátrányának a tapasztalatlanságot, a nem tudatos karrierépítést találják. Véleményük szerint az alapszintű diplomával rendelkező jelölt életkora folytán kevésbé megállapodott, kevésbé tudja mit szeretne csinálni, így fennáll, annak a veszélye, hogy az erőforrásigényes betanítási időszakot követően elhagyja a vállalatot, jelentős kárt okozva ezzel. Az előbbinél egy kisebb csoport (12%) lényegében az alapszintű, BA/Bsc diplomával rendelkezőket preferálja. Ők amellett érvelnek, hogy a jelenlegi felsőoktatás olyannyira elméletorientált, hogy a mester képzéseken nem tanulnak olyan gyakorlati jelentőséggel bíró ismereteket, illetve a munkakörök betöltéséhez szükséges különböző kompetenciáik nem fejlődnek olyan mértékben, hogy érdemes legyen magasabb szintű diplomát szerezni. Elmondták, hogy a három éves képzésben résztvevők éppúgy el tudják látni a kezdő pozíciókat, illetve két év munkatapasztalat során többet fejlődnek, 8 / 15
mintha, ugyanezt az időt a munka világától távol az egyetemen töltenék. Kiemelték, hogy számos diploma önmagában nagyon kevés értékkel bír a versenyszektorban és ezen a képzés szintje sem változtat érdemben. A harmadik és legnépesebb csoport (49%) lényegében nem tesz különbözteti meg a jelölteket a diplomájuk szintje alapján. Elmondásuk szerint a legtöbb kezdőpozíció esetében a diploma szintje nem releváns, ennél sokkal fontosabbak a jelölt tapasztalatai és kompetenciái. Ők, amellett érvelnek, hogy a tudományos szemlélet, a strukturált, analitikus gondolkodás, a szélesebb szakmai horizont később, a karrier előrehaladtával jelenthet előnyt a mesterképzést elvégzők számára. Ennek kapcsán a csoport kiemelte, hogy a bolognai rendszer kétségtelen előnye, hogy a mester képzés később is elvégezhető, sőt munkatapasztalattal, érettebb személyiséggel és tudatosabb hozzáállással nagyobb hozzáadott értéket jelenthet a karrierépítésben. 1.3.Kiket preferálnak a vállalatok? A vállalatok preferenciái összefüggenek egymással, mintázatokba rendszerződnek. Mind az öt tényező figyelembevételével négy vállalati toborzási preferencia típus képe bontakozott ki 6 : 5. ábra: Szakismeret orientált: Az első csoport sajátja, a mesterszintű diplomások preferálása, ami mellett a külföldi tanulmányok és kisebb mértékben a nem szakmai munkatapasztalat jelenthet előnyt a kiválasztási folyamat során. Nem szakmai munkatapasztalat Szakmai gyakorlat -0,05 Külfölditanulmányok Több diploma -0,27 MA / Msc / 5 éves képzés 0,14 0,39 0,85-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) Megjegyzés: Az ábrákon látható értékeket haszonssági értékeknek hívják, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy-egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Ennek megfelelően az ábrák vízszintes tengelyén megjelenített értékek önmagukban nem értelmezhetőek, csak azok egymáshoz viszonyított nagysága. 6 A profilok megalkotásához K-means klaszterezési eljárást alkalmaztunk. 9 / 15
6. ábra: Széleskörű tapasztalat orientált A második csoport a széleskörű tapasztalattal rendelkezőket preferálja - elsősorban a szakmai gyakorlat, a több diploma és a külföldi tanulmányok jelentenek előnyt, másodsorban pedig a munkatapasztalat és diploma szintje. Nem szakmai munkatapasztalat 0,18 Szakmai gyakorlat 0,60 Külfölditanulmányok 0,48 Több diploma 0,64 MA / Msc / 5 éves képzés 0,26-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 7. ábra: Szakmai gyakorlat orientált A 3. típus esetében a szakmai gyakorlat tekinthető döntőnek, bár az összes többi tapasztalatot is jutalmazzák, de ezek mértéke elenyésző. Nem szakmai munkatapasztalat Szakmai gyakorlat Külfölditanulmányok Több diploma 0,08 0,12 0,23 1,41 MA / Msc / 5 éves képzés 0,05-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 8. ábra: Munkatapasztalt orientált A 4. típus esetében a szakmai gyakorlat és a nem szakmai munkatapasztalat tekinthető döntőnek. Fontos kiemelni, hogy ezen tapasztalatokhoz tartozó jutalom nem jelentős, vélhetően ezen vállalati kör olyan tulajdonságokat részesít előnyben, például a nehezen megragadható kompetenciákat, amiket a modellben nem vizsgáltunk. Nem szakmai munkatapasztalat 0,21 Szakmai gyakorlat 0,37 Külfölditanulmányok -0,03 Több diploma -0,13 MA / Msc / 5 éves képzés -0,02-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) Megjegyzés: Az ábrákon látható értékeket haszonssági értékeknek hívják, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Ennek megfelelően az ábrák vízszintes tengelyén megjelenített értékek önmagukban nem értelmezhetőek, csak azok egymáshoz viszonyított nagysága. 10 / 15
A vállalatok döntő többsége a valamiféle munkatapasztalatot részesít előnyben 39 százalékuk szakmai gyakorlat, 24 százalékuk munkatapasztalat orientált. Emlékeztetőül: ezen csoportok esetében a diplomák száma, a külföldi tanulmányok és a diploma szintje másodlagos jelentőséggel bír. További 27 százalék a széleskörű tapasztalattal rendelkező jelölteket részesíti előnyben és mindössze 9 százalékot teszi a szakismert orientáltak csoportja. Emlékeztetőül: ők azok, akik a mester szintű diplomásokat mindennél jobban preferálják. Az átlagosnál jobb jövedelmi és karrierlehetőségget nyújtó vállalati szegmensek esetében más eloszlásokkal találkozhatunk. A külföldi vállalatok esetében a széleskörű tapasztalat orientált (39%), illetve a budapestiek és a 250 főnél nagyobb vállalatok körében a szakmai gyakorlat-orientált (49% és 55%) vállalatok felül vannak reprezentálva. 9. ábra: Vállalati preferenciák típusainak eloszlása 9,4% Szakismeret Széleskörű tapasztalat Szakmai gyakorlat Munkatapasztalat 24,4% 38,8% 27,4% Külföldi Budapesti 250 főnél nagyobb 18,3% 5,2% 16,9% 6,2% 15,4% 9,7% 39,0% 28,5% 19,8% 37,6% 48,5% 55,1% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) 11 / 15
2. Az alap-, és mesterszintű diplomások munkakörülményei Jelen fejezetben röviden bemutatjuk, hogy a vállalatok különbséget tesznek-e friss diplomások munkakörülményeiben attól függően, hogy az milyen szintű diplomával rendelkeznek. A többség (63%) nem tesz különbséget a mester-, és alapszintű frissdiplomások munkakörülményei között. Az átlagosnál jobb jövedelmi és karrierlehetőséggel nyújtó vállalati szegmensek esetében kicsit más eloszlásokkal találkozhatunk. A képzési szinttől függően a külföldi és a 250 főnél nagyobb vállalatok az átlagosnál nagyobb arányban (42% és 46%), a budapestiek az átlagosnál kisebb arányban (30%) ajánlanak más munkafeltételeket. 10. ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás jelöltek megkülönböztetése 36,6% 63,4% Különbséget tesz Nem tesz különbséget Külföldi Budapesti 250 főnél nagyobb 30,1% 57,6% 42,4% 69,9% 54,2% 45,8% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=507) 12 / 15
A vállalatok döntő többsége a munkakörben (57%) és a bérezésben, juttatásokban (52%) különböztetnék meg a különböző képzési szinttel rendelkező friss diplomásokat. A próbaidő hossza (13%), az alkalmazás időtávja (6%) és a szerződés típusa (6%) csak kevesek esetében tényező. Az átlagosnál jobb jövedelmi és karrierlehetőségget nyújtó vállalati szegmensek esetében nagyon hasonló eloszlásokkal találkozhatunk. Kiemelendő, hogy a budapesti és 250 főnél nagyobb vállalatok nagyobb arányban (66% és 62%) különböztetnek meg munkakör és kisebb arányban (26% és 36%) pozíció szerint. 11. ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás jelöltek megkülönböztetésének módja Munkakör Bérezés, juttatások 51,6% 56,8% Pozíció 40,1% Próbaidő hossza 12,6% Időtáv Szerződés típusa 6,0% 5,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Külföldi Budapesti 250 főnél nagyobb 55,4% 66,0% 62,2% 53,6% 56,0% 56,6% 39,3% 26,0% 35,7% 10,7% 8,0% 11,1% 7,1% 8,9% 12,0% 10,0% 5,1% 3,1% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=186) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 13 / 15
Módszertani tájékoztató Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a Diplomás pályakezdők a versenyszektorban elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. Ezeknek a vállalati felvételeknek nem az az elsődleges céljuk, hogy az oktatáspolitika és a felsőoktatási intézményrendszer központi döntéshozó szerveire hatást gyakorolva (pl. a felvételi keretszámokon keresztül) közvetlenül befolyásolják a felsőoktatás keresleti, azaz a diplomás munkaerőpiac évekkel későbbi kínálati oldalát. Sokkal inkább arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsőoktatás szereplőit, a döntéshozókat, az intézmények vezetőit, a továbbtanulás vagy szakosodás előtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. Az elemzések adatforrásai A Friss diplomások a versenyszektorban 2013. évi kutatásának adatforrásai: Vállalati kérdőíves vizsgálat: A minta 508 fő, 10 főnél nagyobb vállalatnál dolgozó humánpolitikai kérdésekben kompetens döntéshozó válaszait tartalmazza. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek az alkalmazásban állók száma szerint vállalati létszám és gazdasági tevékenység együttes eloszlása szerint. Eszerint a súlyozott minta 42 százaléka 250 feletti és 76 százaléka 50 fő feletti vállalat. Interjús vizsgálat: A kutatás során 12 humánpolitikai tanácsadó és döntéshozó került megkeresésre, ahol egy 70 perces félig-strukturált szakértői interjú keretében kérdeztük őket a friss diplomások foglalkoztatásával kapcsolatban. Ezúton is köszönjük a kutatásban nyújtott segítségüket. 12. tábla: A kutatásban szakértőként résztvevő, nevüket vállaló interjúalanyok Szakértő neve Pozíciója Vállalat Bertus Barna Vezető HR tanácsadó Job Center-Access Recruitment Kft. Borai Tamás Igazgató Dr. Pendl and Dr. Piswanger Int. Vezetői Tanácsadó Kft. Csipler- Turmezey Luca; Horváth Zsófia IT- Telco Branch Manager, Senior Tanácsadó Randstad Hungary Kft. Dr. Riss Éva Ügyvezető igazgató Riss&Partners Kft. Golány Etelka People Development specialist - Horváth Annamária HR vezető - Horváth Eszter HR tanácsadó TESK Tanácsadó Kft. Kovács András Branch Manager Grafton Recruitment Kft. Munián Tamás Üzletfejlesztési vezető, senior tanácsadó Dr. Ekler és Társai Munkatárs Fejlesztési Tanácsadó Kft. Szabó Zoltán Ügyvezető igazgató HR Advise Kft. Varga Krisztina Ügyvezető igazgató Workplus Kft. 14 / 15
Conjoint elemzés A conjoint elemzés elsősorban a piackutatásban használt olyan módszer, ahol a döntéshozatali szituáció modellezésével vizsgálják a preferenciákat. A megközelítés abból az alapvetésből indul ki, hogy egy termék vagy egy szolgáltatás több jellegzetességgel bír, illetve a preferenciák ezek együttes mérlegelése során alakulnak ki. Ezért a preferenciákat a jellegzetességek együttes megjelenítésével kell mérni, hiszen azok a valóságban sem függetlenek egymástól. Matematikai számításokon keresztül így meghatározhatóvá válik az egyes jellegzetességek egymáshoz viszonyított fontossága, illetve az egyes ismérvek értékeinek/szintjeinek hasznossága. Utóbbi mutatók lehetőséget teremtenek arra, hogy egymással nehezen összeegyeztethető mennyiségi/minőségi ismérvek közötti különbségek számok formájában leírhatóvá, így összehasonlíthatóvá váljanak. Jelen kutatásban, kisebb vállalatok esetében az általános vezetőket, nagyobbak esetében a humánpolitikával foglalkozó vezetőket kértünk meg arra, hogy friss diplomás jelölteket értékeljenek aszerint, hogy mennyire látnák őket szívesen a vállalatnál. A jelöltek öt jellegzetesség mentén különböztek egymástól: Jellegzetesség A képzés szintje Diplomák száma Külföldi tanulmányok Szakmai munkatapasztalat Nem szakmai munkatapasztalat 13. tábla: A képzés szintjének fontossága Ismérv BA(Bsc)/MA(Msc) Egy/Több Van/Nincs Van/Nincs Van/Nincs A válaszolók hetes skálán fejezhették ki preferenciájuk, értékelhették a 8 darab hipotetikus jelöltet. Ebben a megközelítésben a vállalati döntéshozók nem egymástól függetlenül értékelték a friss diplomás jelöltek képzési háttért és tapasztalatait, hanem mind az öt szempontot együttesen figyelembevéve. A szimulációban használt jelöltek az alábbi ismérvekkel rendelkeztek: A képzés szintje Diplomák száma 14. tábla: A szimulációban használt jelöltek ismérvei Külföldi tanulmányok Szakmai munkatapasztalat Nem szakmai munkatapasztalat 1 BA Több Nincs Nincs Nincs 2 BA Egy Van Nincs Van 3 MA Egy Nincs Van Nincs 4 MA Több Van Van Van 5 MA Több Nincs Nincs Van 6 MA Egy Van Nincs Nincs 7 BA Egy Nincs Van Van 8 BA Több Van Van Nincs 15 / 15