MAGISZTER ALAPÍTVÁNYI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. március 1
Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4 I.1 Az intézmény jogi státusza 4 I.2 Jogszabályi háttér 11 I.3. A pedagógiai alapelveink, értékek. Küldetésnyilatkozat 11 II.. Az iskolában folyó nevelő és oktatómunka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 15 Az intézmény kiemelt célkitűzései 15 II.1. A Tiszavasvári tagintézmény speciális céljai., feladatai,. eszközei 26 II.2. A Középiskola és Szakiskola tagintézmény speciális céljai., feladatai., eszközei 40 III. A NAT adaptációja, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás 47 III.1. Az Általános Iskola képzési rendje 47 III.2. A Középiskola és Szakiskola képzési rendje 47 III.2.1. A négy évfolyamos gimnáziumi képzés 47 III.2.1.1. Felnőttoktatás nappali munkarendű gimnáziumi képzés szerkezete 48 III.2.1.2. Felnőttoktatás esti munkarendű gimnáziumi képzés szerkezete 48 III.2.1.3 A gimnáziumi képzés szakaszai 49 III.2.2. A Szakközépiskolai képzés 49. III.2.3. A szakiskolai képzés 52 IV. A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységi rendszerek és szervezeti formák 53 IV.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 53 IV.2. Tehetséggondozás, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 57 IV.21.. Az Általános Iskolában 57 IV.2.2. A Középiskolában 60 IV.3. Felzárkóztatás 61 IV.4. Szociális hátrányokat enyhítő pedagógiai tevékenység 63 IV.5. A középiskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 66 V. Közösségfejlesztés és kapcsolatok 76 V:1. A szülők, tanulók és pedagógusok és az intézmény partnerei együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 78 VI. A pedagógusok helyi intézményi feladatai. Az osztályfőnöki munka 83 tartalma, az osztályfőnök feladatai VII: A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyermekek nevelése, oktatása 89 VII.1. A fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program az 90 általános iskolában VII.2. A fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program az 100 Középiskolában VIII. A tanulói jogok érvényesülése az intézményi döntéshozatalban 104 IX. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgák szabályai 106 X. A tanulók felvétele, átvétele 107 Magasabb évfolyamba lépés feltételei, az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai. XI. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 112 2
XI.1. Elsősegély nyújtási alapismeretek 114 XII. Fogyasztóvédelem 116 XIII. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattáválás elkerülése 120 XIV. Felnőttoktatás 122 XV.Digitális Középiskola, az interneten szervezett iskola 124 XVI: Eszközök és felszerelések jegyzéke 135 Az iskola helyi tanterve I.1. A választott kerettanterv 144 I.1. A választott kerettanterv kiegészítései 145 I.2. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 153 I.3. A NAT által előírt pedagógiai feladatok helyi megvalósulásának szabályai 154 I.4. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja 161. I.5. A pedagógusok és a nem kötelező tárgyak választásának szabályai 162 I.6.1. Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok 162 I.6.2. A középszintű érettségi témakörei 163 I.7.1. A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése 173 I.7.1.1. A tanulók teljesítményének értékelése 173 I.7.1.2. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei 174 I.7.1.3. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályai 176 I.7.2. A beszámoltatás formái 177 I.7.3. A tanórán kívüli felkészülés elvei 179 I.8. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei 181 I.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 183 I.10. Az egészségnevelés és környezeti nevelési elvek 183 I.10.1. Egészségnevelési elvek 183 I.10.2. Komplex intézményi mozgásprogram 183 I.10.3. Környezeti nevelési elvek 194 I.11. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 205 I.12. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése 206 II. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv Mellékletek 1.számú melléklet: A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 2.számú melléklet:legitimizációs záradék 3.számú melléklet Társadalmi Megújulás Operatív Program-Pedagógiai-Program kiegészítés 4.számú melléklet: A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 3
I. Bevezetés A 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 97. (14 ) alapján az iskola felülvizsgálta a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A Magiszter Alapítványi Középiskola és Szakiskola nevelőtestülete az intézmény pedagógiai programját a tervezésben szerzett korábbi tapasztalataira építkezve, a Nemzeti Alaptanterv elveit és elvárásait érvényesítve, az új telephelyek sajátosságainak és a képzési profil szélesítésének figyelembe vételével készítette el. Felfogásunk szerint a pedagógiai program: az iskola referenciadokumentuma, melyhez a fenntartó méri értékeléseit, elvárásait, fejlesztési támogatásait, szakmai orientáció, a nevelő-oktató munka és a szakképzés alapvető kereteit biztosítja az, az általános iskolai nevelés-oktatás, a középiskolai oktatás a szakképzés és a felnőttoktatás során, tájékoztató, melyből az intézményhasználók megtudják, hogy milyen szolgáltatást várhatnak el alapfeladatként, ill. melyek az igényelhető speciális szolgáltatások. I.1 AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA: Önállóan működő többcélú közös igazgatású intézmény NÉV MAGISZTER ALAPÍTVÁNYI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA ALAPÍTÓ OKIRAT HATÁROZAT SZÁMA ÉS KELTE: 15/2015. (IV.16.) JOGÁLLÁS: Nem állami, nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény GAZDÁLKODÁSI MÓD Önállóan gazdálkodó intézmény, a fenntartó által biztosított költségvetés keretein belül. FENNTARTÓ SZERV: Magyarországi Magiszter Alapítvány 4024 Debrecen, Wesselényi u. 4/b FELÜGYELETI SZERV Magyarországi Magiszter Alapítvány Kuratóriuma TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETET ELLÁTÓ SZERV: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal MŰKÖDTETŐ : Magyarországi Magiszter Alapítvány 4024 Debrecen, Wesselényi u. 4/b. SZÉKHELY: Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola Debrecen 4024 Debrecen, Wesselényi u. 4/b 4
TAGINTÉZMÉNYEK: Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola Fényes Adolf Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium Szolnoki Tagintézménye 5000. Szolnok, Áchim A. u. 12-14. Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola Budapesti Tagintézménye 1037 Budapest, Bécsi út 324. Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola Tiszavasvári Tagintézménye 4440. Tiszavasvári, Kossuth u. 76. 4440.Tiszavasvári, Petőfi u. 4. 4440 Tiszavasvári, Petőfi u. 6-8. 4440. Tiszavasvári, Petőfi u. 24. Az intézmény maximális tanuló létszáma: 3816 fő Székhelyen: 890 fő 4024 Debrecen, Wesselényi u. 4/b. 5000. Szolnok, Áchim A. u. 12-14. 835 fő 1037 Budapest, Bécsi út 324. 4440 Tiszavasvári, Petőfi u. 4. 4440 Tiszavasvári, Petőfi u. 6-8. 4440 Tiszavasvári, Petőfi u. 24. 4440Tiszavasvári, Kossuth u. 76. 896 fő 250 fő 345 fő 100 fő 500 fő Tiszavasvári összesen: 1195 fő 10.1.Székhelyen: maximális létszám: 890 fő Szakközépiskolai nevelés-oktatás 9-12.évfolyam nappali rendszerű 3.oktatási szakmacsoport Ágazati besorolás: IV. Pedagógia 2.szociális szolgáltatások szakmacsoport 175 fő 5
Ágazati besorolás:iii. Szociális Szakközépiskolai nevelés-oktatás 13-14.évfolyam nappali munkarend 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző 2.szociális szolgáltatások szakmacsoport; Ágazati besorolás:iii. Szociális A többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Szakközépiskolai nevelés-oktatás 13-14.évfolyam nappali munkarend 2.szociális szolgáltatások szakmacsoport Ágazati besorolás:iii. Szociális 54 762 02 Szociális asszisztens 3.oktatási szakmacsoport Ágazati besorolás: IV. Pedagógia 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs 7.informatika szakmacsoport Ágazati besorolás: XIII. Informatika 54 482 01 IT mentor 7.informatika szakmacsoport Ágazati besorolás: XIII. Informatika 54 481 04 Informatikai rendszergazda Szakközépiskolai nevelés-oktatás 13-14.évfolyam Felnőttoktatás esti munkarend 2.szociális szolgáltatások szakmacsoport Ágazati besorolás:iii. Szociális 54 762 02 Szociális asszisztens 3.oktatási szakmacsoport Ágazati besorolás: IV. Pedagógia 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs 7.informatika szakmacsoport Ágazati besorolás: XIII. Informatika 54 482 01 IT mentor 7.informatika szakmacsoport Ágazati besorolás: XIII. Informatika 54 481 04 Informatikai rendszergazda Gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12.évfolyam Felnőttoktatás esti munkarend Gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12.évfolyam Felnőttoktatás nappali munkarend Gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12.évfolyam nappali rendszerű A többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 60 fő 60 fő 210 fő 210 fő 175 fő 2011.évi CXC. törvény 4. 25.pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az intézmény ellátja a Érzékszervi fejlődési zavarral küzdő (gyengénlátók, nagyothallók) Enyhén értelmi vagy beszédfogyatékos Pszichés fejlődési zavarral küzdő (ezen belül tanulási zavarral küzdő ilyen a dislexia, disgráfia, discalculia; továbbá figyelemzavarral küzdő, valamint magatartásszabályozási zavarral küzdő) tanulókat. 6
10.1.3. 5000 Szolnok, Áchim A. u. 12-14. Maximális tanuló létszám 835 fő Gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12.évfolyam A többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléseoktatása Gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12.évfolyam Felnőttoktatás esti munkarend Gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12.évfolyam Felnőttoktatás nappali munkarend párhuzamos művészeti szakközépiskolai nevelés-oktatás 9-13.évfolyam A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport; Ágazati besorolás: - OKJ 54 212 07 0000 00 00 Táncos (régi OKJ kifutó rendszerben) OKJ 54 212 07 0010 54 02 Kortárs-, modern táncos OKJ 54 212 07 0010 54 03 Néptáncos OKJ 54 212 09 Táncos (Kortárs-, modern táncos; Néptáncos) 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Ágazati besorolás: V. Képző- és iparművészet OKJ 54 211 04 Grafikus OKJ 54 211 09 0010 54 01 Alkalmazott grafikus (régi OKJ (kifutó rendszerben) OKJ 54 211 15 0000 00 00 Szobrász szakképzés-elágazás: 54 211 15 0010 54 02 Díszítő szobrász (régi OKJ kifutó rendszerben) OKJ 54 211 07 Szobrász OKJ 54 211 10 0000 00 00 Keramikus (régi OKJ kifutó rendszerben) 54 211 05 Kerámiaműves OKJ 54 211 08 0000 00 00 Festő szakképzés-elágazás: 54 211 08 0010 54 01 Általános festő (régi OKJ kifutó rendszerben) 54 211 03 Festő szakképesítés-ráépülés: 55 211 03 Díszítő festő OKJ 54 211 01 0000 00 00 Alkalmazott fotográfus (régi OKJ kifutó rendszerben) OKJ 54 211 02 Divat és stílustervező 54 211 01 Dekoratőr Művészeti szakközépiskolai nevelés-oktatás 13-14.évfolyam nappali munkarend 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport; Ágazati besorolás: - 54 212 09 Táncos (Kortárs-, modern táncos; Néptáncos) Művészeti szakközépiskolai nevelés-oktatás 13-14.évfolyam nappali munkarend 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Ágazat: V. Képző- és iparművészet 54 211 04 Grafikus OKJ 54 211 09 0010 54 01 Alkalmazott grafikus (régi OKJ szerint kifutó rendszerben) 54 211 05 Kerámiaműves 54 211 03 Festő 55 211 03 Díszítő festő OKJ 54 211 01 0000 00 00 Alkalmazott fotográfus (régi OKJ szerint kifutó rendszerben) 280 fő 140 fő 140 fő 175 fő 52 fő 48 fő 7
OKJ 54 211 02 Divat és stílustervező 54 211 01 Dekoratőr 8
2011.évi CXC. törvény 4. 25.pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az intézmény ellátja a Érzékszervi fejlődési zavarral küzdő (gyengénlátók, nagyothallók) Enyhén értelmi vagy beszédfogyatékos Pszichés fejlődési zavarral küzdő (ezen belül tanulási zavarral küzdő ilyen a dislexia, disgráfia, discalculia; továbbá figyelemzavarral küzdő, valamint magatartásszabályozási zavarral küzdő) tanulókat. 10.1.4. 1037 Budapest, Bécsi út 324. Maximális tanulólétszám: 896 fő Gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12.évfolyam Felnőttoktatás esti munkarend Gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12.évfolyam Felnőttoktatás nappali munkarend Gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12.évfolyam nappali rendszerű A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Általános iskolai nevelés-oktatás 1-8 évfolyam A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása párhuzamos művészeti szakközépiskolai nevelés-oktatás 9-13.évfolyam nappali rendszerű 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Ágazati besorolás: V. Képző- és iparművészet 54 211 04 Grafikus 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Ágazati besorolás: - 54 212 09 Táncos (kortárs-, modern táncos, néptáncos, társastánc) A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Szakközépiskolai nevelés-oktatás 13-14.évfolyam nappali munkarend 18.Vendéglátás-turisztika szakmacsoport Ágazati besorolás: XXVIII. Turisztika 54 812 01 Idegenvezető Szakközépiskolai nevelés-oktatás 13-14.évfolyam Felnőttoktatás esti munkarend 18.Vendéglátás-turisztika szakmacsoport Ágazati besorolás: XXVIII. Turisztika 54 812 01 Idegenvezető 140 fő 140 fő 130 fő 216 fő 150 fő 60 60 2011.évi CXC. törvény 4. 25.pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az intézmény ellátja a Érzékszervi fejlődési zavarral küzdő (gyengénlátók, nagyothallók) Enyhén értelmi vagy beszédfogyatékos Pszichés fejlődési zavarral küzdő (ezen belül tanulási zavarral küzdő ilyen a dislexia, disgráfia, discalculia; továbbá figyelemzavarral küzdő, valamint magatartásszabályozási zavarral küzdő) tanulókat. 9
10.1.5. Tiszavasvári Maximális tanulói létszám: 1195 fő Tiszavasvári, Petőfi u. 4. Óvodai nevelés A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Oktatást kiegészítő tevékenység (oktatási- nevelés módszertani tanácsadás, szakmai tervezés, szakértés) 10.1.6. Tiszavasvári, Petőfi u. 6-8. Általános iskolai nevelés-oktatás 1-8 évfolyam A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Szakiskolai nevelés-oktatás 9-11.évfolyam 20.mezőgazdasági szakmacsoport; Ágazati besorolás: XXXIII. Mezőgazdaság 34 621 01 Gazda 31 622 01 0010 31 02 Kertész Gyümölcstermesztő (régi OKJ szerint kifutó rendszerben) 34 622 02 Kertész 34 622 01 Dísznövénykertész 2.szociális szakmacsoport; Ágazati besorolás: III.szociális 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló A többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléseoktatása Gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12.évfolyam Felnőttoktatási esti munkarend Oktatást kiegészítő tevékenység (oktatási- nevelés módszertani tanácsadás, szakmai tervezés, szakértés) 250 fő 100 fő 105 fő 140 fő 2011.évi CXC. törvény 4. 25.pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az intézmény ellátja a Érzékszervi fejlődési zavarral küzdő (gyengénlátók, nagyothallók) Enyhén értelmi vagy beszédfogyatékos Pszichés fejlődési zavarral küzdő (ezen belül tanulási zavarral küzdő ilyen a dislexia, disgráfia, discalculia; továbbá figyelemzavarral küzdő, valamint magatartásszabályozási zavarral küzdő) tanulókat. 10.1.7. Tiszavasvári, Petőfi u. 24. Óvodai nevelés A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Oktatást kiegészítő tevékenység (oktatási- nevelés módszertani tanácsadás, szakmai tervezés, szakértés) 10.1.8. Tiszavasvári, Kossuth u. 76. Általános iskolai nevelés-oktatás 1-8 évfolyam A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 100 fő 500 fő 10
Oktatást kiegészítő tevékenység (oktatási- nevelés módszertani tanácsadás, szakmai tervezés, szakértés) I.2 Jogszabályi háttér 1. 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 3. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4. 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 5. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 6. 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 7. 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 8. 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 9. 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 10. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 11. 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről I.3 A pedagógiai alapelvek, értékek Küldetésnyilatkozat Szolgáltatásaink során biztonságos, az intézményhasználók aktuális elvárásait követő,a társadalmi és gazdasági kihívásokra rugalmasan reagáló nevelést, oktatást, képzést kívánunk biztosítani, amelyben élvezhetjük az óvodázásban, az iskoláztatásban érintetett szülők és a közművelődési szolgáltatást igénylő lakosság elégedettségét, támogatását. Intézményünkben az oktatás nevelés képzés egységes folyamatában olyan, európai szemléletű, önálló életkezdésre felkészült állampolgárt kíván formálni az itt tanuló diákokból, akik önállóan és tudatosan képesek saját sorsukat irányítani, igénylik a közéletiséget, és rendelkeznek azokkal a készségekkel, kompetenciákkal, amelyek a továbbhaladáshoz, a felnõtt életbe való beilleszkedéshez, a felsõfokú tanulmányok folytatásához, a szakmatanuláshoz, a szakma megújításához és a munkavállaláshoz szükségesek 11
Intézményünk pedagógiai ars poeticájából fakadó küldetésének tekinti: 1. a magyarság, Európa és régiónk kulturális értékeinek közvetítését, 2. a munkavállaláshoz, az önálló életkezdéshez nélkülözhetetlen kompetenciák közvetítését, 3. az élethosszig tartó tanulás készségének kialakítását, 4. napjaink kihívásaira válaszoló modern alap- és szakmai ismeretek és idegennyelvtudás közvetítését, 5. tanulóink képességeinek differenciált fejlesztését, a tehetséggondozást, 6. a felnőttkor küszöbén álló diákok önálló érvényesülésre való nevelését, 7. esélyteremtést, esélykompenzációt a különböző hátrányokkal küszködő gyerekeknek, fiataloknak és fiatal felnőtteknek. Az intézmény napi működését értékrendje és céljai alapozzák meg. Legfontosabb alapelvünk az elkövetkező évekre, hogy harmonikus személyiséget fejlesztő, emberléptékű, diákközpontú, korszerű tudásbázist és hatékony kompetenciákat közvetítő iskolaként működjünk. Az iskola nevelőtestülete a diákok, a szülők, a fenntartó, a közvetett partnerek és a társadalmi környezet igényeinek, elvárásainak minél teljesebb kielégítésére törekedve pedagógiai hagyományaira - építve fogalmazta meg az iskola pedagógiai alapelveit, céljai, feladatait. Az értékek hosszú távon alapvetően meghatározzák az iskola működését, programját, a vezetési stílusát, munkamódszereit. Iskolánk rengeteg szállal kötődik szűkebb tágabb környezetéhez, ami az értékekkel összefüggésben azt jelenti, hogy működése egy jól definiálható társadalmi politikai kulturális közegben zajlik. A nevelőtestület a partneri igény és elégedettség mérések alapján intézményünk jövőbeni prioritásait az alábbiakban határozta meg: 1. készítsen fel a sikeres iskolakezdésre, testi-mentális, érzelmi és értelmi fejlesztés révén, 2. alapozza meg az alapműveltséget, az önálló életkezdéshez, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alapkompetenciákat, 3. konvertálható tudásalapokat közvetítsen, 4. alapozza meg az idegen nyelvoktatást és az informatikai műveltséget, annak kompetenciáira alapozzon, 12
5. készítsen fel a praktikus életvezetési technikákra és az önálló életvezetésre, 6. gondozza a tehetségígéretű gyerekeket, fiatalokat minden területen, 7. kompenzálja a tanköteles korúak, ill. a fiatal felnőttek hátrányait 8. alapozza meg a szakmatanulást, a felsőoktatási tanulmányokat. Mindezek megvalósítása alapvető értékek mentén történik, ezért fontos feladatnak tekintjük a folyamatos értékközvetítést, ennek keretében: az egészséges, kiegyensúlyozott személyiség értékeinek érvényesítését (az élet tisztelete, az egészség értéke, stb.) az én harmóniájára vonatkozó értékek megismerését (önismeret, önművelés,stb.) a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek megjelenítését a szűkebb és tágabb közösségben (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia stb.) a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek szerinti szocializációt (permanens tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség ). Az iskola: értékrendjében emberközpontú, humanista; tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén,a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. Fontos, hogy intézményünk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejlessze nevelő-oktató munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak és az új oktatási módszerek állnak pl. projekt oktatás.. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok a gyerekek szülei. 13
Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a kerületi oktatásügyben és a közéletben. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: demokrácia értékei A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot (szülői munkaközösséggel kooperatív kapcsolat, szülők iskolája előadás sorozat stb.). Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend, valamint az egyetemes kultúra hagyományos és új értékei hatják át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra, a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Az értékközvetítésben részt vesznek: nevelőink, akik egyéni sikernek tekintik tanítványaik jó tanulmányi eredményességét, az elért sikereket, a harmonikus tanár diák kapcsolatot, a partneri elégedettséget, az iskola közösségei (a szülői munkaközösségek, az Iskolai Diákönkormányzat), akik alakítják az iskola tagintézményei közösségeinek arculatát, az intézményről kialakult képet. Kiket várunk intézményünkbe? az általános műveltséget, a társadalmi szocializációt közvetítő. a munka világát játékosan tanító általános iskolánkat és nevelőit elfogadó 6-14 éves gyerekeket az általános iskolába, azokat a fiatal felnőtteket, akik elmélyült ismeretek birtokában, jól felkészülve szeretnének a munkaerőpiacra kilépni a középiskola, szakképzés után, azokat a diákokat, akik az információs társadalom aktív részeseivé akarnak válni a számítástechnikai és nyelvi ismeretek birtokában, nemcsak a kiváló, de a zömében átlagos képességgel rendelkező, hátrányos helyzetű, iskolai kudarcokkal küszködő diákoknak is lehetőséget biztosítunk, hogy megszerezzék az érettségit, önmaguk képességeihez mérten sikeresnek érezzék magukat, s rendelkezzenek olyan kompetenciákkal, amelyek lehetővé teszik, hogy ne kezdjék a felnőtt életüket munkanélküliként. 14
II. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. Az intézmény kiemelt célkitűzései Milyen embereket szeretnénk nevelni? Intézményünk olyan légkört kíván teremteni, ahol jól érzi magát a diák és a tanár egyaránt. Ez határozott és következetes vezetési stílust kíván az intézmény-szervezet minden szintjén, hogy a céljaink megvalósulása érdekében, a nyugodt, biztonságos tevékenykedtetésnek, tanítás-tanulásnak megfelelő rend és fegyelem legyen. Nevelési elveink fontos része a tanár-diák kapcsolat mai korhoz illeszkedő alakítása. Egy ilyen kapcsolat csak a kölcsönös bizalomra épülhet. Megfelelő hangnemben mindent el lehet és kell mondani, mindenre lehet megoldást találni. Az egyes nevelési területek eljárások egymástól nem választhatók el. A nevelés oktatásunk szerves része. A helyi tanterveink megjelölik a legfontosabb tevékenységi formákat. Az intézmény gyakorlatában egyetlen nevelési terület sem élvezhet prioritást, hiszen komplex személyiség nevelés a célunk. Rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a gazdasági-társadalmi változásokhoz, Alkotó módon viszonyuljanak a folyamatosan változó, alakuló konstellációkhoz Legyenek kooperatívak, azaz tudjanak együttműködni, tolerálják a másságot, kezdeményezzenek és vállalják a kockázatot Autonóm személyiségként vállalják a felelősséget, rendelkezzenek belső fegyelmezettséggel Véleményüket, érdekeiket, tudják megfogalmazni, és érvényesítésében konszenzusra törekedjenek Az ép testben ép lélek elve alapján nagy jelentőséget tulajdonítunk az egészséges életmódra nevelésnek. Célunk, hogy diákjaink ismerjék az emberiség globális problémáit, az egyén és a társadalom felelősségét, a lehetőségeket és korlátokat. Feladatunk az iskola eszközeivel az esélyegyenlőség biztosítása, a társadalmi rétegződés, a családok gazdasági státusza miatti hátrányok csökkentése. A nevelési program átdolgozása előtt - az alapelvek meghatározásához - nevelőtestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb értékeket, amelyeket a nevelőtestület nevelő-oktatómunkája során prioritásnak tekint. E prioritások alapján fogalmaztuk meg alapelveinket, amelyek nevelő munkánkat meghatározzák. Közösen elfogadott, intézményünk által képviselt, legfontosabb értékek: tolerancia, egymás és a másság tisztelete, megbecsülése, humanizmus, szeretet, elfogadás, becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom, a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára, önfegyelem, önismeret, 15
pontosság, igényesség és kitartás a munkában, a tudás, a munka, az értékteremtés, önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete. Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során az előbbiekben felsorolt értékek közvetítését és következetes képviseletét alapfeladatnak tekintjük, nevelő-oktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük. Intézményünk a fentiekben megfogalmazott célokat komplex tevékenységrendszer révén kívánja elérni, melynek egyik legfontosabb eleme a tanítás-tanulás során érvényesülő nevelőmunka. Ennek tervezhető elemei a helyi nevelési programban, ill. a helyi tantervekben előre megtervezettek. Színterei: a tanórák, ünnepségek, hagyományok ápolását szolgáló tagintézményi szintű, csoport-,osztály- és iskolai keretben szervezett rendezvények, a partnerintézményekkel, kisebbségi önkormányzatokkal tervezett közös programok, szülői közösségekkel együttesen szervezett programok, mentálhigiéniás szolgáltatások, Szándékaink szerint a tanórákon, és a tanórákon kívül is a differenciált foglalkoztatás és az egyéni bánásmódnak kell érvényesülnie. Céljaink az óvodai és iskolai munkakapcsolatok és együttműködés fejlesztése, egymás munkájának jobb megismerése és kölcsönös elismerése, a közösen kialakított és tagintézményenként érvényesített alapnormák betartása és betartatása, a helyi társadalomban jelentkező általános és sajátos problémák őszinte, nyílt feltárása, elemzése és a megoldások keresése, a tagintézményi hagyományok megteremtése és ápolása a nevelőközösségekben, intézményi közösségekben a közösségi szellem erősítése, A kitűzött célok sikerkritériumait a képzési profilonként kimunkált helyi nevelési, pedagógiai és közművelődési programok tartalmazzák. A kitűzött intézményi célok elérését szolgáló feladataink a differenciált fejlesztés és értékelés érvényesítése, a korszerű pedagógiai módszertan elsajátítása és alkalmazása a nevelő-oktatómunka során, a tanórán kívüli nevelőmunkának is legyen meg a becsülete, de alapvető elvárás, hogy a tanórai munka keretében végzett tanulás-tanítás végzése legyen színvonalas. 16
A munkaközösségek vezetői legyenek szakmai kérdésekben a tagintézmény-vezetők közvetlen munkatársai, segítői, egyben váljanak a szakmai műhelyek tényleges szakmai irányítóivá, időt kell fordítani az intézményi közösségekben a személyes kapcsolatok kialakítására és ápolására, a tanuló környezetének családi körülményeinek megismerésére. Meg kell alapozni, hogy a magasabb évfolyamok diákközösségei alsóbb évfolyamokra gyakorolt pozitív hatása domináljon. Legyen követelmény és gyakorlat a diák - diák által történő nevelése is. A magatartás megítélése érdekében az általánosan elfogadott egyéni és közösségi normákat tudatosítani kell, illetve a nevelőtestülettel egyetértésben meg kell követelni a gyakorlatban. A nevelő-oktató munkánk, a tanítás-tanulás során azt a célt szolgáljuk, hogy az iskolánkba beiratkozott gyerekek, tanulók a különböző szintű adottságokkal, az eltérő ütemű fejlődésükkel, az intézményesen elsajátított és az óvodán, iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységeikkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban mind teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a diákok képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi az általános műveltség elsajátítását és az önálló ismeretszerzést. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokat jelöltük meg: Az intézmény pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási gyakorlata segítse elő a helyes énkép kialakulását, és fejlessze az önismeretet. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmagunk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai, társadalmi normák iránti fogékonyságot. A nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a diákok maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy diákjaink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a műveltségi területeken a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg, és törekszünk a diákok önés világszemléletének folyamatos formálására. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részérõl, amelyben a tanulók tudásának, 17
képességeinek, kompetenciáinak, egész személyiségének fejlõdése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az nevelés - oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A kognitív fejlesztés területén elvégzendő feladatok: a megismerési vágy fejlesztése, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, az érdeklődés fejlesztése, motivációs igény kialakítása, a továbbtanulási szándék segítése, a kognitív képességek (kognitív kommunikáció) fejlesztése. A társadalmi szocializáció és közösségi nevelés területén elvégzendő feladatok: a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapodásának segítése, a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival, pozitív egyéni értékrend kialakítása, konstruktív magatartásformák elsajátítása, pozitív érzelmi légkör kifejlesztése, a diákok kooperációs képességének fejlesztése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a diákokkal, az önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is, az önkifejezési és önértékelő képesség kialakítása és fejlesztése, az önismeret fejlesztése, önfejlesztő képesség fejlesztése, a tehetség kibontakozásának segítése. az intézmény kisgyermekkortól a szakmaszerzésig, továbbtanulásának kapujáig kívánja a családdal partnerségben kísérni, és komplex programmal adottságait kiteljesíteni neveltjeit, az esélyteremtést szolgálja az egyéni fejlődéskövetés, magasabb színvonalú oktatás: kompetenciaalapú, tevékenységközpontú tanítás-tanulás annak feltételeinek, humánerőforrásainak biztosításával, alkalmazkodás a családok, tanulók szociokultúrális hátteréhez, elvárásaihoz, a hátrányos helyzetű, problémás gyerekek iskolai sikerességének elősegítése, a gyerekek egyéni szükségleteihez igazított tanulói/tanítási módszerekkel, az iskolai nevelői közösség: nem korrigál, hanem az erősségekre alapoz, tiszteli és partnerként kezeli a gyermek családját, a tapasztalati, cselekedtető nevelési gyakorlatot helyezi előtérbe, minden tevékenységével, az iskolai programjaival, közösségfejlesztő munkájával a peremhelyzetű gyerekek felemelkedéséért, életesélyeinek megteremtéséért munkálkodik. a mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan építhetik további 18
tanulmányaikat, és mutassunk utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit, a gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése álljon a középpontban, minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges, széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak. nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra. II.1. Fejlesztési területek nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a 19
hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan 20