HÁZIREND DALLAM Alapfokú Művészeti Iskola 2014.09.01. Intézményünkben az alapfokú művészetoktatás azzal a szándékkal jött létre, hogy lehetőséget nyújtsunk az esztétikai érzékenység, a szépre való hajlam, a harmonikus magatartás iránti nyitottság és az igényesség kialakítására, hogy diákjaink a művészet segítségével megismerhessék az egyetemes emberi kultúra, a nemzeti hagyományok értékeit és önmagunkat. A házirend a magatartás szabályait rögzíti. A Dallam Zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézményként a növendékek, szülők és az iskola tanári karának szoros, közvetlen kapcsolatára épül. Az "egyszemélyes" oktatás lehetővé teszi a növendékek, szülők és tanárok közötti azonnali, közvetlen információcserét. Házirendünk alapja közös művészeti-zenei otthonunk megteremtése. A házirend tartalma: 1. A tanulók jogai és kötelességei 2. A diákképviselet és a diákkörök szabályozása 3. Óvó, védő intézkedések 4. A szülők jogai és kötelességei 5. A zeneiskola munkarendje 6. Az épület és helyiségeinek használati rendje 7. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 8. Eljárási szabályok 9. Hatályba lépés
2 1. A tanulók jogai és kötelességei 1.1. A zeneiskola tanulói jogviszonya a felvételt követő beíratással jön létre. 1.2. A zeneiskola biztosítja a tanulóknak, hogy - 2 előképző, 6 alapfokú és 4 továbbképző évfolyamon az alapvető zenei műveltséget megszerezze, megismerje, valamint zenei képességeit a hangszeres és elméleti tanulás során maximálisan kifejlessze. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 1.3. A zeneiskolás növendékek A és B tagozaton tanulhatnak. "A" tagozat 2 x 30 perces hangszeres óra 2 x 45 perces elméleti szolfézs óra "B" tagozat 2 x 45 perces hangszeres óra 2 x 45 perces szolfézs óra Komplex művészeti oktató-nevelő programunk a zenei órákon felül a társművészetek tanulását, megismerését is lehetővé teszi a növendékeknek. 1.4. A növendékek órabeosztása tanév elején a szaktanároknál történik. 1.5. A növendékeknek kötelessége a zenei órákra lelkiismeretesen felkészüljön, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően eleget tegyen a tanulmányi kötelezettségeinek. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választható foglalkozásokon. A növendékek hangszeres szereplése iskolán kívüli rendezvényeken a szaktanárral való megbeszélés szerint történhet. 1.6. A növendékek az adott tanév hangszeres és elméleti anyagából félévkor és év végén beszámolót tesznek zárt vagy nyilvános vizsgakoncert keretében. Az elért eredményről bizonyítványt kapnak. Az alap évfolyamok végén alapvizsgát, a továbbképző évfolyamok végén művészeti záróvizsgát tesznek a növendékek. Az elért eredményről bizonyítványt kapnak. 1.7. Ellenőrző könyvét hivatalos iratnak megfelelően kezelje, a tanítási órára magával vigye, a bejegyzéseket írassa alá szüleivel. 1.8. Ügyeljen teste, ruházata ápoltságára, tisztaságára, alkotómunkához megfelelő öltözködésére, viselkedésére. 1.9. Az oktató-nevelő munka zavartalansága érdekében csendesen, a folyosón, aulában kialakított várakozó helyeken kell megvárni a csoportos órák kezdését, ill. a szülőnek a tanítási óra végét. A szülők a szaktanárral történt megbeszélés alapján látogathatják az órákat. 1.9. A zeneiskola által szervezett hangversenyek, ismeretterjesztő előadások, Zenebarát kör koncertek szerves részei az oktató-nevelő munkának, ezért a részvétel mindenki 2
3 számára ajánlott. Tanszakonként, félévenként 1-1 házi hangversennyel egybekötött szülői értekezleten vesznek részt a növendékek. 1.10. Ügyeljen teste, ruházata ápoltságára, tisztaságára, alkotómunkához megfelelő öltözködésére, viselkedésére. Az iskola ünnepélyein és egyéb közös rendezvényein az iskola által előírt fehér ing, és sötét nadrág vagy szoknya viselete kötelező. 1.11. A zeneiskola a növendékek hangszertanulását hangszer, kotta és könyvkölcsönzéssel segíti. A kölcsönzés a szaktanárokon keresztül az átvételi elismervény aláírásával, kölcsönzési díj befizetésével történik. 1.12. A tanulók térítési, illetve tandíjat fizetnek Az erről szóló határozatot az igazgató a tanév elején hirdeti ki. 1.13. A tanév folyamán mulasztott órákat köteles a növendék igazolni. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, a hiányzás első napján a tanuló, vagy a szülő telefonon tájékoztatja az iskolát a mulasztásról. A mulasztást 8 napon belül igazolnia kell annál a szaktanárnál, akinél a tanuló hiányzott. A mulasztást az intézmény igazoltnak tekinti, ha - a tanuló kiskorú esetén a szülő írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra, - a tanuló beteg volt és azt orvos igazolja, - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola értesíti a szülőt, ha a kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztás következményeire, - azaz, hogy 10 óra igazolatlan mulasztás esetén megszűnik a tanuló jogviszonya. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. 1.14. Károkozás esetén az igazgató a károkozás körülményeit megvizsgálja, az okozott kár nagyságát felméri. A kárt okozó kiskorú tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatja a vizsgálat eredményéről. Egyidejűleg a szülőt felszólítja az okozott kár megtérítésére. Eredménytelen felszólítás esetén az iskola igazgatója pert indíthat a szülő illetve a tanuló ellen. Saját értékek megőrzése: Nagyobb összegű pénzt, ékszert, értéktárgyat, mobiltelefont, személyi hívót mindenki csak a saját felelősségére hozhat az iskolába. Tanórán a tanuló mobil telefont kikapcsolt állapotban köteles tartani. 3
2. A diákképviselet és a diákkörök szabályozása, a tanulók jutalmazása 2.1. Diákképviselet: 4 A tanulók képviselőik útján véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek az iskola életét érintő kérdésekre. Diákképviselő(k) útján részt vehetnek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában. A tanulóközösségek dönthetnek a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint diákképviselők megválasztásában. Szervezett véleménynyilvánítást az iskola igazgatója, szaktanára, a tanulók nagyobb közössége kezdeményezhet. A véleményezési jog szempontjából az iskola tanulólétszámának 25%-át meghaladó közösség minősül nagyobb közösségnek. A diákkör (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, énekkar) bármely formája csak akkor jöhet létre, ha azt legalább 10 tanuló igényli, az igényt a tanulók csoportja az igazgatónak írásba bejelentik és az igazgató a diákkör vezetésével foglalkozó személyt megbízza. 2.2. A tanulók jutalmazásának elvei: Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanítványaink a szaktanár és az igazgató javaslatára, szaktanári, igazgatói dicséret adható, mely bejegyzésre kerül az év végi bizonyítványba. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten tárgyi jutalom (kotta, könyv, hanglemez) is adható. A jutalmazás főbb szempontjai: kiemelkedő szorgalmú tanuló, az iskolai és egyéb rendezvényeken, hangversenyeken, aktívan és magas színvonalú közreműködéssel vesz részt, főtárgyból, kötelező és választott tárgyakból is kiváló eredményt ér el szorgalma és tehetsége szerint, magatartása példamutató. 3. Óvó, védő intézkedések A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő (a tantermek, szertárok, előadótermek, kiállítótermek bejáratán kifüggesztett) ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel. Kötelessége, hogy az előírásoknak (átvételi-, használatba vételi elismervény) megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Kártérítés esetén a vonatkozó jogszabályok az irányadók. 4
4. A szülők jogai és kötelességei 5 A szülői szervezet, mint a tanulók szüleinek önkéntes társulása - a zeneiskola közösségének szerves részeként erősíti az iskola és a család kapcsolatát, segíti a zeneiskola és a családi nevelés összehangolását, a zeneiskola célkitűzéseinek megvalósítását, biztosítja a szülők részvételét a tanulók erkölcsi, esztétikai, érzelmi nevelésében. Főbb tevékenységi területei: Szervezi a szülők tájékoztatását a zenei, esztétikai nevelés kérdéseiről, a zeneiskola céljairól, közvetíti a szülők kérését, javaslatait az igazgatóhoz. Ösztönzi a szülőket a nevelő-oktató munka támogatására, tevékenyen közreműködik a zeneiskolai rendezvények lebonyolításában, propagálja az iskola tevékenységét és munkáját. Társadalmi munka szervezésével és végzésével hozzájárul a zeneiskola tárgyi feltételeinek javításához. Az egyes főtárgyak tanáraihoz beosztott tanulók szülei tanszaki szülői szervezetet alkotnak. Az tanszaki szülői szervezet egy választott taggal képviseltetheti magát a zeneiskola választmányában. A tanszaki szülői szervezetek képviselői együttesen alkotják a zeneiskolai szülői szervezet választmányát, amelynek munkáját a választmány által az egyes tisztségekre (elnök, elnökhelyettes, gazdasági felelős, stb.) megválasztott szülők végzik. A választmány elnökét meg kell hívni a zeneiskolai tanácskozások minden olyan napirendjére, amelyen a következő témák szerepelnek: A zeneiskola és a szülői szervezet munkájának egyeztetése és értékelése. A szülők anyagi megterhelésével járó iskolai kirándulások, táborok szervezése, stb. A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik: működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása, a szülők körében társadalmi munka szervezése, a rendelkezésre álló pénzeszközökből a zeneiskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A szülői szervezet véleményező jogkört gyakorol: a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben (pl. a tanórán kívüli foglalkozások rendjének megállapításában) a házirend megállapításában a zeneiskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatása formáinak meghatározásában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. Az intézmény dokumentumainak megismerése, véleményezése.(pp, SZMSZ, MIP) 5
6 5. A zeneiskola munkarendje 5.1. Nyitva tartás Az iskola szorgalmi időben hétfőtől szombatig az oktató-nevelő munkának megfelelő időbeosztás szerint tart nyitva. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári szünetben - a fenntartó és az intézményvezető - irodai ügyeleti napokat tart. Ennek közzétételéről az igazgató gondoskodik. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. Az ügyeleti időn kívül a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. Egyéb esetekben (például rendezvény) az épületben való tartózkodásra az igazgató adhat engedélyt. 5.2. A tanárok benntartózkodásáról, a tanév elején összeállított és kifüggesztett órarend ad tájékoztatást. 5.3. Az iskola a rendezvények, szünetek, ünnepek, alkotónapok rendjét az éves munkaterv alapján mindenki számára hozzáférhető helyen (a bejárati hirdetőtáblán) közli, a tanév megszokott rendjétől eltérő változásokról írásban tájékoztat. 5.4. A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, egyéb esetekben pedig időpontegyeztetés után kereshetik föl az iskola tanárait. A fogadóórák időpontjait a tájékoztató füzet tartalmazza. 5.5. Az épület nyitását és zárását a kulcsnyilvántartásban rögzített személyek anyagi felelősség terhe mellett végzik. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. 6. A létesítmény és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energia-felhasználással való takarékosságért, a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a házirend betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés mellett tartózkodhat. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. 6
7 Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők (bérlők) a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az épület, tantermeiben, helyiségeiben és egyéb területén dohányozni tilos. Dohányzás kizárólag az épület főbejáratától legalább 5 méteres távolságon túl történhet. Az épület, tantermek, mellékhelyiségek tisztaságára, épségére mindenkinek kötelessége figyelni, vigyázni. Károkozásért az elkövető felelősséggel tartozik az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata alapján. Kerékpárt behozni tilos! 7. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 7.1. Alapelvek, célok A fegyelmező intézkedés során, együttesen kell alkalmazni a gyermekek, tanulók mindenekfelett álló érdekét és azt az általános elvet, hogy az egyéni érdekek érvényesítése során tekintettel kell lenni a közösség, a többi tanuló érdekeire. Különösen vonatkozik ez a tanítási órán, a tanórán kívüli programokon és az iskolán kívüli programokon alkalmazott fegyelmezési lehetőségekre. A fegyelmezés során be kell tartani a fokozatosság és az arányosság elvét. A fegyelmező intézkedést türelemmel és a köznevelésről szóló törvény és további, a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok betartásával kell alkalmazni. A fegyelmezés során tiszteletben kell tartani a tanuló emberi méltóságát és személyiségi jogait. A fegyelmi intézkedés lehet: Szóbeli figyelmeztetés. Írásbeli figyelmeztetés, melyet az ellenőrzőbe kell bejegyeztetni és a szülővel láttamoztatni. Szigorú figyelmeztetés és konzultáció a szülővel a tanulóra vonatkozó nevelési feladatokról. Súlyos esetben fegyelmi vizsgálat lefolytatása fegyelmi vétség megállapítására, a mulasztás körülményeinek feltárása, továbbiakban való elkerülése és a többi tanuló jogainak gyakorlása érdekében. 7.2. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai: A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: 7
8 - Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. - A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. - Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. Az eljárásról szóló tájékoztatás, ill. az egyeztető eljárás lefolytatásának ideje alatt a fegyelmi eljárás nem folytatható. - Az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket - az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. - Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet okozó tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. - A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. - Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet okozó féllel külön-külön beszélgetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. - Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet okozó fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. - Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett vagy annak képviselője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. - Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon - Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. - Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. - Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. - A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni, a személyiségi jogok teljes körű tiszteletben tartásával. - A nyilvánosságra hozatal nem akadályozhatja az egyeztető eljárásban vállaltak teljesítését. 8
9 A tanulóval szemben lefolytatható fegyelmi eljárás részletes szabályai - A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. - A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. - A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. - A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. 8. Eljárási szabályok A házirend a nyilvánosságra hozatalának dátumától érvényes. Az iskola igazgatója és a pedagógusok a Házirend érvényesülését folyamatosan figyelemmel kísérik. A házirend hatálya az iskolai életre (beleértve az intézménybe érkezéstől, az onnan való távozásig, az iskola helyszínei közötti közlekedést is), valamint az intézmény területén kívüli iskolai rendezvényekre terjed ki. A házirend megsértése fegyelmező intézkedést, vagy fegyelmi büntetést von maga után. A házirendet az iskola igazgatója terjeszti a nevelőtestület elé, és a nevelőtestület fogadja el. A nevelőtestület az elfogadás előtt beszerzi a szülői szervezet véleményét. A házirendet az intézmény vezetője hagyja jóvá, melyről tájékoztatja a fenntartót. 9
10 Közzététel: a házirendet az intézmény folyosóján, továbbá weblapján minden érdekelt számára elérhetővé kell tenni. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a tanulónak át kell adni. 9. Záró rendelkezés, hatályba lépés A Dallam AMI módosított, egységes szerkezetbe foglalt Házirendjét a Szülői Munkaközösség megismerte, véleményezte. Az abban foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja a nevelőtestületnek. Tatabánya, 2014. augusztus 28. A Dallam AMI módosított, egységes szerkezetbe foglalt Házirendjét a Nevelőtestület megismerte, megtárgyalta. Az abban foglaltakkal egyetért, elfogadja. Jóváhagyásra javasolja az iskola igazgatójának. Tatabánya, 2014. augusztus 27-28-29. A Dallam Alapfokú Művészeti Iskola Házirendjét, melyet a Nevelőtestület 2014. augusztus 27-28-29-én tartott értekezletén elfogadott, a Dallam Alapítvány, mint fenntartó a 35/2014 határozatszámmal jóváhagyom. Tatabánya, 2014. augusztus 29. 10