Tanmenetjavaslat a 9. osztályos irodalom kísérleti tankönyvhöz

Tanmenetjavaslat a 9. osztályos irodalom kísérleti tankönyvhöz Óra Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 1 Bevezetés, ismétlés; ismerkedés a tananyaggal Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag Tanórai értelmezésre vagy otthoni olvasásra ajánlott szövegek Ennek az órának a célja, hogy a tanulók fölfrissítsék irodalmi tudásukat, illetve megismerjék a tankönyvet, a tanévben előforduló kötelező és ajánlott olvasmányok jegyzékét. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése azáltal, hogy a tanulók gyakorolják az odafigyelést egymásra. A jelen tanév kötelező és ajánlott olvasmányainak, valamint memoritereinek rövid áttekintése. Nem jellemző. Esetleg szabadon választott ráhangoló szöveg értelmezése. 2 Mítosz és mitológia Az óra elsődleges célja a fogalomtisztázás, és hogy a tanulók megismerkedjenek az irodalmi szöveg kialakulásának folyamatával. A cél elsősorban a mítosznak a mesétől való elkülönítés (példafeladat: mítosz és mese összehasonlítása páros munkában). Emellett sor kerül a görög mitológia alapvető jellemzőinek a bemutatására A szövegértés, a lényeglátás Olvasás, az írott szöveg megértése. Istennemzedékek, olümposzi istenek, tudományos és mitologikus világkép. Daidaolsz és Ikarosz mítosza 3 A görög mitológia A görög mitológia legfontosabb történeteinek, a legfontosabb isteneknek a megismertetése. Olvasás, az írott szöveg megértése. Mítosz, mitológia, eredetmonda, eredetmítosz, modern mitológiák megemlítése (Trónok harca, Gyűrűk Ura stb.) Európé mítosza 4 A trójai mondakör A trójai mondakör alaposabb vizsgálata. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése: mítosz és monda hasonlóságai és különbségei. Az A trójai mondakör eseményei, szereplői, Iliász, részletek

önismeret és a társas kultúra fejlesztése: páros munka. mitologikus értelmezése. 5 Az eposz műfaja Ennek az órának az elsődleges feladata, hogy tisztázza az eposz műfajával kapcsolatos tudnivalókat, elhelyezze azt az irodalmi hagyományban. Irodalmi eszközök és formákra való érzékenység feltámasztása. Az eposz műfaji jellegzetességei. Időmértékes verselés, a négymorás verslábak (daktilus, spondeus) és a hexameter. Iliász, részletek 6 Az eposz műfaja Az eposzi kellékek és jellemzők megismertetése, gyakorlása példákkal. Irodalmi kultúra, műértelmezés. Az eposz műfaji jellegzetességei, az eposzi kellékek. Iliász, részletek 7 A homéroszi eposzok A már részben megismert Iliász és a még ismeretlen Odüsszeia cselekményének rendszeres áttekintése. Olvasás, az írott szöveg megértése: feladatok a szöveggel kapcsolatban. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése: a monda (különösen az eredetmonda műfaja); a nézőpont problematikája. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék Iliász és Odüsszeia áttekintése. Odüsszeia, részletek 8 Homérosz és Akhilleusz: a szerző és a hős Az előző órák ismeretanyag-bősége után ezt az órát ajánlott a szerző és a hős figurájának játékos, közösségi feldolgozásának szentelni. Olvasás, az írott szöveg megértése: feladatok a szöveggel kapcsolatban. Önismeret Az ún. homéroszi kérdés. Szerző, mű. A hős régen és ma. Odüsszeia, részletek 9 A görög líra versformái Az elsődleges cél az időmértékes versformák bemutatása. Az esztétikai érzék és a ritmusérzék A hárommorás verslébak bemutatása, gyakorlása. Szolón versei 10 A görög líra fejlődése Ismerkedés a görög líra legfontosabb mestereivel, az alapvető műfajokkal és a Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése. Az önismeret és a Szapphó, Anakreón, Szapphó, Anakreón és Alkaiosz versei.

strófákkal. társas kultúra fejlesztése: együttműködés csoportmunkában. A munka végeztével a csoport tagjai értékeljék egymás munkáját. Alkaiosz, műfajok, strófák. 11 Görög epika és líra összefoglalás Az eddig tanultak összefoglalása, fogalmak átismétlése. Az eddig tanultak összefoglalása. Lényeglátás és összefüggések meglátásának Összefüggések. További, korábban kimaradt szemelvények. 12 A görög epika és líra - Dolgozat Írásbeli számonkérés. Teszt. A rendszerezett tudásról való beszámolás. Nincs. 13 A görög színjátszás kezdetei A görög dráma kialakulása, jellemzőinek áttekintése, összehasonlítása a modern európai színházzal. Drámai kultúra, drámai műfajok értelmezése: a tragédia, szatírjáték, komédia műfaja mint műértelmezési probléma. Az önismeret és a társas kultúra Dionüszosz-kultusz, dionüszia, drámai műfajok, tragédia, komédia, szatírjáték Nietzsche: A tragédia születése, részlet 14 A görög drámairodalom Ismerkedés Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész és Arisztophanész munkásságával. A tragikus triász életműve, a legfontosabb drámai műfajok. Arisztotelész: Poétika, részlet 15 Szophoklész: Oedipus király A mű feldolgozása. A sors és a hübrisz problémája. Ezen az órán lehetőség nyílik erkölcsi problémák megvitatására: bűnös-e a főhős, ha a sorsával szembe akar szállni? Az erkölcsi és a történeti érzék Az írott szöveg megértése: betű szerinti és mögöttes jelentés. Oedipus király. Hübrisz, tragédia, thébai mondakör. Szophoklész: Oedipus király, szemelvény 16 Szophoklész: Antigoné A már ismert szöveg feldolgozása. A sors és a hübrisz problémája. Ezen az órán lehetőség nyílik erkölcsi problémák megvitatására: mi az oka Antigoné dacolásának? Az isteni törvények iránti elkötelezettség, vagy Kreónnal szembeni Az erkölcsi és a történeti érzék Az írott szöveg megértése: betű szerinti és mögöttes jelentés. A csoportmunka és a páros munka a társas kultúra fejlesztéséhez járul hozzá. Antigoné, analitikus dráma Szophoklész: Antigoné, szemelvény

dac? 17 Görög drámairodalom dolgozat Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési, szövegalkotási, verstani feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra, és méri a memoriterek elsajátításának szintjét is. Szövegalkotás a kompozíciós képesség Nincs. 18 A római császárkor költészete: Catullus és Vergilius Ennek az órának az a célja, hogy Catullus és Vergilius költészetének legfontosabb jellemzői elhangozzanak. A szöveggyűjteményben szereplő művek megismerésre, értelmezésre kerüljenek Aeneis, római aranykor, ambivalens, ambivalencia Catullus veresi különféle fordításokban, Vergilius: Negyedik ekloga 19 A római császárkor költészete: Vergilius és Horatius Ezen az órán az a feladat, hogy a tanulók megértsék a meglehetősen nehéz nyelvezetű Horatius-ódák szövegét. Az óra második fele alkalmat teremthet az aurea mediocritas és a középszerűség problémájának nyílt megvitatására. Olvasás, az írott szöveg megértése. Lényeglátás Kétértelműség, többféle nézőpont. aurea mediocritas, ars poetica, Aeneis Horatius: Licinius Murenához, Thaliarchushoz, Ars poetica 20 Az antikvitás irodalma Összefoglalás Az óra célja, hogy az antikvitás irodalmának tanulása közben összegyűlt tudásanyagot rendszerezze, a fogalmakat átismételje. Az eddigi tudásanyag átismétlése, összefoglalása. A lényeglátás fejlesztése, összefüggések meglátásának A korábban nem szereplő szövegek olvasása.

21 Az antikvitás irodalma Témazáró dolgozat Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési és szövegalkotási feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra. Íráskészség és feladatmegoldás 22 A Biblia A Biblia jellemzése. A Biblia és az európai kultúra. A Biblia és a mítoszok. Az óra célja a mítoszok és a bibiliai történetek közti hasonlóságok és különbségek megfogalmazása. Biblia fölépítése, kanonizáció. A vízözön. 23 Biblia és irodalom Az óra célja a bibliai szöveg és az irodalmi szöveg problémájának megvitatása. Erkölcsi érzék Bibliafordítások. Bibliai műfajok: zsoltár, himnusz, parabola, történetírás. A bábeli torony. 24 A bibliai teremtéstörténetek Bibliai teremtéstörténetek és a mítoszokban megismert teremtéstörténetek összehasonlítása. Vallás és irodalom vitakészség és erkölcsi érzék Teremtéstörténetek, bűnbeesés-történetek, vízözön-történetek. A Tóra és a Talmud. Az első és a második teremtéstörténet. 25 Az Ószövetség könyvei Átfogó ismerkedés az Ószövetséggel. Fogalomtisztázás: zsoltár, prófécia, stb. Az óra végén kiscsoportos beszélgetés Jónás felelősségéről és a prófétaszerepről. Beszédkészség: a csoportmunka eredményének ismertetése. A csoportmunka és a társas kultúra fejlesztéséhez járul hozzá. Az Ószövetség könyvei, keletkezése és fölépítése. 23. 42. és 55. zsoltár, Jónás könyve, részlet 26 Az Újszövetség felépítése Átfogó ismerkedés az Újszövetséggel. Beszélgetés Jézus személyéről és hatásáról. Olvasás, az írott szöveg megértése; írás, szövegalkotás; irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése; az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti Az Újszövetség könyvei, keletkezése és felépítése. evangélium, apostoli levél, szinoptikusok, apokrifek, húsvét, pünkösd, János evangéliuma (részlet), a Szeretethimnusz

érzék mennybemenetel, színeváltozás 27 Jézus gyermekkora és példabeszédei Az óra célja Jézus alakjának és beszédmódjának bemutatása. A parabola fogalmának tisztázása. Az óra végén kitekintés az antik állatmesére. Társas együttélés fejlesztése csoportmunka, a drámajáték az erkölcsi érzék fejlesztéséhez járul hozzá. Parabola. Részletek Máté és Lukács evangéliumából 28 Összefoglalás Biblia A Bibliáról tanultak összefoglalása. Fogalmak átismétlése. Az összefüggések iránti érzékenység fejlesztése, lényeglátás. 29 Biblia Témazáró dolgozat Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési és szövegalkotási feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra. Szövegalkotás a kompozíciós képesség Feladatmegoldás készségének 30 A középkori keresztény irodalom A középkor jellemzése. Csoportmunka: mit gondolunk arról, hogy középkor? A csoportmunka kiértékelése. Előítéletek. Az erkölcsi érzék fejlesztése a középkor megítélése változásainak megbeszélésével. himnusz, zsoltár, legenda, intelem, Todi himnusza, Ambrus Esti imája, Ágoston: Vallomások (részlet) 31 A lovagi irodalom A lovagi eszmények és a lovagi kultúra megismerése. Vita: szükség van-e ma a gavallériára? Az olvasott szövegekkel összefüggésben az esztétikai és erkölcsi érzék Trubadúrok és Minnesängerek Carmina Burana (részlet), Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán

32 Dante Alighieri: Isteni színjáték Az Isteni színjáték egy részletének értelmező olvasása. A teljes mű szerkezetének és mondanivalójának átfogó ismertetése. A szöveg gondolati, érzelmihangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás. Irodalmi kultúra Pokol, purgatórium, paradicsom, üdvtörténet, szent Luca, számmisztika, számszimbolika, Beatrice, tercina, invesztitúra-harc Isteni színjáték (részletek) 33 Francois Villon költészete Villon figurájának megismerése. Az ellentétesség fogalmának középkori értelme. Az esztétikai érzék fejlesztése: költői képek és alakzatok. Bűn és bűnhődés üdvösség és kárhozat. Az erkölcsi érzék fejlesztése: a jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi helyzetekben és a művekben. Kettősség, ballada műfaji sajátosságai, ajánlás, Villon választott művei 34 Az Árpád-kor magyarországi irodalma A magyar kultúra és műveltség elhelyezése az európai kontextusban. Árpád-kori latinnyelvű irodalom. Halotti beszéd és könyörgés. 35 Az első magyar vers: az Ómagyar Mária-siralom Ennek az órának a célja, hogy a tanulók megértsék az ómagyar-kori vers szövegét. Szövegértés, szófejtés, nyelvtörténeti változások és az irodalmi szöveg értelmezésének lehetőségei. A nyelvi tudatosság és az erkölcsi érzék Planctus, fordítás, olvasat, betűhív átirat, kódex; Memoriter: néhány szakasz a siralomból. Ómagyar Máriasiralom 36 Liturgikus drámák a középkorban Misztériumjáték, mirákulum és moralitás fogalmának tisztázása. Egy pásztorjáték dramaturgiai panelei. Ezt az órát összekapcsolhatjuk a karácsonyi készülettel. Misztériumjáték, mirákulum, moralitás, betlehemes-játék, feltámadási játék Akárki (részletek) 37 A világi színjátszás kezdetei A templomi színjátszás utcára kerülésének folyamata. Ehhez ajánlott irodalom az Akárki c. kötet utószava. Commedia dell' arte, a farce stb. Drámajáték segítségével a szociális érzék A commedia dell'arte és a farce. Pathelin Péter prókátor (részletek)

fogalmak tisztázása. 38 Összefoglalás Középkor A középkoriv irodalomról tanultak összefoglalása, fogalmak átismétlése és tisztázása. Rendszerezés, a lényeglátás és összefüggések meglátásának 39 Középkor Témazáró dolgozat Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési és szövegalkotási feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra. Íráskészség és feladatmegoldás 40 Az európai reneszánsz bevezetés A humanizmus és reneszánsz kor és korstílus ismertetése. A legfontosabb reneszánsz művészek és gondolkodók megemlítése. Az órán lehetőséget érdemes adni a legfontosabb reneszánsz képzőművészeti alkotások megtekintésére. Reneszánsz, humanizmus, polihisztor, utánzás, harmónia, klasszikusklasszicista Mirandola: Heptaplus (részlet) 41 Giovanni Boccaccio: Dekameron. A novella Boccaccio novelláskötetének átfogó ismertetése. A novella műfajának elhatárolása a vicctől és az anekdotától. Novellaelemzés. Erkölcsi érzék fejlesztése: szórakoztatás és megbotránkoztatás. Novella, csattanó, fordulat, tetőpont. Boccaccio: Dekameron (részletek) 5. nap 9. előadás Végezetül szól az íródeák 42 Petrarca Daloskönyve A szonett műfajának és a szonettformának jellemzése. A komponált verseskötet. Egy szonett elemző bemutatása. A reneszánsz udvari szerelem jellemzése közben lehetőség van a lovagi szerelemmel való összehasonlításra. Olvasás, az írott szöveg megértése; írás, szövegalkotás; irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése; az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék Szonett-forma, dal, helyzetdal, idill. Petrarca: Áldott a nap Ti szerencsés füvek Pó, földi kérgem

43 A koraújkori magyar irodalom Az óra célja, hogy a magyar reneszánsz műveltség és kultúra európai kultúrába és műveltségbe ágyazottságát megmutassa. Mátyás király kultúraszervező munkássága, corvina, udvari humanizmus, históriás ének, széphistória. Tinódi: Egri históriának summája (részletek) 44 A reformáció. A reformáció korának magyar irodalma A reformáció jellemzése. Hatása a nemzeti nyelvű irodalmakra. Az óra végén lehetőség van az elvek különbözősége miatti szakítás problémájának drámajátékkal való feldolgozására. Következhet-e a vitából teljes eltávolodás? A társas együttélés, a vitakultúra Reformáció, katolikus, protestáns, református, evangélikus, unitárius, Luther, Kálvin, Zwingli, Szervét Mihály, Dávid Ferenc, Bornemisza, Károli, Szenci Molnár, Sylvester János. Sylvester János: Az magyar nípnek Kecskeméti Vég Mihály: LV. zsoltár 45 Janus Pannonius pályája Ismerkedés az első világhíres magyar költő alakjával. Reneszánsz kultúra és Mátyás király. Mátyás uralma Janus Pannonius költészetének tükrében. Janus Pannonius életművének alapvonalai. Janus Pannonius: Saját lelkéhez 46 Janus Pannonius epigrammaköltészete Az óra célja az epigramma-elemzés. Egy dunántúli mandulafához. Ismerkedés a kétértelműséggel és az irodalmi igényű gúnyolódással. Az óra második felében csoportmunka: epigramma-írás. A versformát figyelmen kívül lehet hagyni. Irodalmi művek értelmezése: az epigramma-műfaj felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, verslábak, cezúra. A csattanó és a vers többi része viszonyának megértése. Epigramma, metafora, allegória. Janus Pannonius: Hunyadi Jánosnak Egy dunántúli mandulafáról Pannónia dicsérete 47 Janus Pannonius elégiái Egy elégia elemzése. Az óra célja egy nagyobb terjedelmű lírai művel való foglalkozás. Irodalmi szöveg értelmezése. Elégia, disztichon. Janus Pannonius: Búcsú Váradtól.

48 Balassi Bálint pályája Balassi Bálint alakjával való ismerkedés. Reneszánsz udvari kultúra továbbélése Balassi költészetében. Balassi szenvedélyessége. Az óra célja fölkelteni a diákság érdeklődését Balassi figurája iránt. Zsoltárparafrázis, istenes ének, szerelmi költészet, reneszánsz udvari kultúra, az udvari ember. Balassi életének legfontosabb eseményei. Balassi: Adj már csendességet 49 Balassi Bálint szerelmi költészete Ez az óra alkalmat adhat az élményköltészet és a poeta doctus által művelt költészet fogalmainak körüljárására. 50 Egy katonaének Ez a vers alkalmat ad annak tisztázására, hogy milyen lehetősége van egy költőnek egy vers kompozíciójának kialakításával, illetve a reneszánsz szimmetria irodalmi megjelenésének vizsgálatára. Erkölcsi és irodalmi érzék Irodalmi eszközök és formákra ill. a kompozícióra való érzékenység feltámasztása. Versciklus, toposz, petrarkizmus, Júlia-ciklus. Balassi-strófa, nótajelzés Balassi: Hogy Júliára talála A darvaknak szól Júliát hasonlítja a szerelemhez Balassi: Egy katonaének 51 Balassi Bálint lírai önéletrajza egy reneszánsz kötetkompozíció Egy verseskötet epikus olvasatának vizsgálata. Az órán az egyes versek nagyobb kompozícióba helyezésének lehetőségeit vizsgálhatják a tanulók. Az egyedi és az általános összefüggéseivel a komplex gondolkodás Verskötet, udvarló-kötet, lírai önéletrajz, Balassakódex, kötetkompozíció Balassi: Bocsásd meg Úristen Óh, én édes hazám 52 Összefoglalás a reneszánsz irodalom Összefoglalás a reneszánsz irodalom, a reneszánsz művészetről tanultak ismétlése, fogalmak tisztázása. A tanulási képesség fejlesztése: információk, adatok visszakeresése tanári irányítással. Szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések. 53 Reneszánsz dolgozat Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési és szövegalkotási feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra. Rövidebb szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása. Saját vélemény megfogalmazása, megvédése

érvekkel. 54 William Shakespeare pályája Az órán a Shakespeare-i színház jellemzése az Ahogy tetszik c. mű Színház az egész világ kezdetű monológja, illetve a Szent Iván-éji álom és a Hamlet színház a színházban jelenetei segítségével. A késő reneszánsz-korszak jellemzése. Erzsébet-kor, Globe, szonettek. Shakespeare: LXXV. szonett XXVII. szonett 55 Shakespeare: Romeo és Júlia Az ismert szöveg alapján drámaelemzés. A mű filmes feldolgozásainak megtekintése és elemzése. Erkölcsi érzék Toposz, tragikum, tragédia, látszat, valóság, véletlen, emelkedett és alantas, prológus, vándortéma. Romeo és Júlia (részletek) 56 Shakespeare: Hamlet, dán királyfi Ismerkedés a bosszúdráma-műfaj hagyományaival. Hogyan lehet egy hagyományos műfajban újat megfogalmazni? Az erkölcsi érzék fejlesztése: mindennapi konfliktusok megjelenése és megjelenítése egy drámában. A klasszikus dráma helyzetei a hétköznapokban. Drámajáték. Párbeszéd és monológ. Bosszúdráma, monológ, öntükrözés, dilemma Hamlet (részletek) 57 Összefoglalás reneszánsz A reneszánsz és a késő reneszánsz művészet összefoglalása, fogalmak tisztázása, átismétlése. A történeti és művészi érzék fejlesztése: az európai történelem és művészet összefüggéseinek átismétlése. 58 Az európai reneszánsz Témazáró dolgozat Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési és szövegalkotási feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra. Szövegalkotás a kompozíciós képesség Feladatmegoldás készségének

59 Az európai barokk Ismerkedés a barokk művészettel. Az óra második felében csoportmunka: közhelyek gyűjtése a barokk művészetről. Vita. Erkölcsi érzék Az előítéletek lerombolása közvetlen tapasztalatszerzéssel. Társas együttélés fejlesztése nyílt vitával. Festőiség, dinamizmus, illúziókeltés, reformáció, ellenreformáció. Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak (részlet) 60 A magyar barokk irodalom Pázmány Péter és a hitvitázó irodalom, a magyar barokk költészet áttekintése. Mikes Kelemen levelei. Az óra célja elsősorban ismeretbővítés. Kalauz, prédikáció, fiktív levél, misszilis levél. Pázmány Péter: Az utolsó ítéletnek rettenetességérűl 61 Zrínyi Miklós pályája Zrínyi Miklós a történelmi szereplő és költő. Az óra célja a történelmi és irodalmi tudásanyag összekapcsolása. Zrínyi élete és munkássága Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság 62 A Szigeti veszedelem keletkezése, felépítése A Szigeti veszedelem általános jellemzése. A hős problémájának körüljárásával az erkölcsi érzék Áldozatkészség, önfeláldozás. A barokk eposz jellemzői, előképek. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (Az olvasónak, Pars prima, Peroratio) Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (Ötödik ének) 63 A magyar barokk eposz A Szigeti veszedelem központi alakjának, a várvédő Zrínyinek a megismerése. A barokk műfaji jellegzetességek tanulmányozása. A barokk keresztény hőseszménye, az athleta Christi összehasonlítása Akhilleusszal. A tanulási képesség fejlesztése: információk, adatok visszakeresése tanári irányítással. Szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések. Inverzió, Zrínyi-strófa, bokorrím. Athleta christi. 64 Összefoglalás európai és magyar barokk A barokk korszakról tanultak átismétlése, összefoglalása. Fogalomtisztázás. Ismeretek rendszerezése, átismétlése. A tanulási, koncentrációs képesség

65 Témazáró dolgozat Európai és magyar barokk Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési, szövegalkotási, verstani feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra, és méri a memoriterek elsajátításának szintjét is. Szövegalkotás a gondolkodási képesség 66 Az európai klasszicizmus. A barokk és klasszicizmus legfontosabb jellemzői. Racionalizmus és vallásosság együttélése. A barokk dinamizmusa és a klasszicista statikusság. Az óra célja, hogy a tanulók szembesüljenek azzal, hogy egy korban, egymással párhuzamosan is létezhetnek stílusirányzatok hogy a stlílusfejlődés nem feltétlenül lineáris folyamat. Kizárólagosság és linearitás. Gondolkodási paradigma felülvizsgálata. Erkölcsi érzék Felvilágosodás, racionalizmus, klasszicizmus, Descartes, koordináta-rendszer, empirizmus. Descartes: Értekezés a módszerről (részlet) Winckelmann: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról (részlet) 67 A klasszicista dráma. Boileau. Ezen az órán a Shakespeare-i színház és a klasszicista dráma összehasonlításával jellemezzük a racionalista, klasszicista drámát. Boileau, Corneille és Racine bemutatása. Hármas egység, racionalizmus, statikus jellem, antik irodalmi toposz. Boileau: Költészettan 68 Molière színháza A vándortársulatból királyi, udvari színházi társulat. Vígjátéki karakterek, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az óra célja, hogy megfogalmazza: mi az, ami kiválthatja a nevetést. Az óra lehetőséget ad rövid, komikus jelenetek eljátszására, csoportmunkában A társas együttélés, a vitakultúra Drámajátékok segítségével a drámai érzék Jellemkomikum, helyzetkomikum, jellemtípus. Molière: Tartuffe (4. felvonás, az asztaljelenet) 69 Molière: Tartuffe A Tartuffe fogadtatása. Az álszentség, az álszent jellemzése. A drámaelemzés mellett az óra ezen erkölcsi probléma Beszédkészség: olvasmányélmény tartalmának felidézése, elmondása. A társas együttélés, a vitakultúra Rezonőr, álszentség, helyes ítélet, helytelen ítélet, deus ex machina. Molière: Tartuffe (1. felvonás)

70 Összefoglalás Barokk és klasszicista irodalom 71 Témazáró A francia klasszicizmus feldolgozására, átbeszélésére is lehetőséget nyújt. A barokk és klasszicizmus legfontosabb jellemzőinek átismétlése. Fogalmak tisztázása, értelmezése. Drámajátékok segítségével a drámai érzék Az erkölcsi érzék fejlesztése: mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban. Ismeretek rendszerezése.