Doktori (PhD) értekezés tézisei. Feczkó Tivadar. Veszprémi Egyetem



Hasonló dokumentumok
Magyarországon a lakosság 40 %a élt biztonságos vagyoni, anyagi és kulturális N U OPpQ\HN N ] WW NHW WHNLQWKHWM N D WiUVDGDOPL JD]GDViJL pv SROLWLNDL

VESZPRÉMI EGYETEM. Állattudományi Intézet ÁLLATÉLETTANI ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM

AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola

$IHOQ WWNRULWDQXOiVPRWLYiFLyL )HOQ WWNRULWDQXOiVLNpSHVVpJHN. (O DGiVRPEDQ NpW D IHOQ WWNRUL WDQXOiVVDO NDSFVRODWRV NpUGpVN UW D IHOQ WWNRUL

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Els negyedéves gyorsjelentés

Kivonat 3. Abstract 4. Auszug Irodalmi áttekintés Kísérleti rész 21

GEORGIKON MÉDIA 99 KONFERENCIA

2. A dohányzás egészségügyi következményei

A LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN

2 A GÉP FELÉPÍTÉSE ÁLTALÁNOS MECHANIKAI RÉSZEK H(*(6=7 75$16=)250È ELEKTROMOS VEZÉRLÉS A GÉP FELÁLLÍTÁSA...

SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN

DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Írta: MÁJER JÁNOS

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Salma Imre MTA doktori pályázatához

DOKTORI (PHD) DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI

Használati útmutató UG 2200 Nova UG 3000 Nova UG 4500 Nova

$N ]P YHO GpVD]LVNRODLIHOQ WWRNWDWiVNDSFVRODWDLpVOHKHW VpJHL

7DQXOMRQRODV]XO)LUHQ]pEHQ

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

VESZPRÉMI EGYETEM. Növényvédelmi Intézet. Interdiszciplináris Doktori Iskola ,VNRODYH]HW. Dr. Várnagy László. MTA doktora DR.

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ ANIKÓ

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM. Gazdálkodás- és Szervezés Tudományok Doktori Iskolája. DR. SOMOGYI SÁNDOR Ph.D.

A FINOM AEROSZOL TÖMEGMÉRLEGÉNEK MEGHATÁROZÁSA A RÉSZECSKÉK NAGYSÁGÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN

KARTONPACK DOBOZIPARI RT ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A BRITTON CAPITAL & CONSULTING B()(.7(7, TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Részvényenként forint ellenérték ellenében.


TARTALOMJEGYZÉK 1. KIVONATOK MAGYAR 1<(/9 KIVONAT ANGOL NYEL

1. Globális dohányzási tendenciák

&LJiQ\J\HUHNHND]LVNROiEDQFLJiQ\IHOQ WWHND PXQNDHU SLDFRQ

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSÁNAK IRÁNYMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA

KIP THORNE INTERSTELLAR ÉS A TUDOMÁNY

VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK e57(6ë7-(

Salma Imre ELTE Kémiai Intézet, Analitikai Kémiai Tsz. URL:

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

* 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

Közlekedési emissziók időbeli változása nagy forgalmú ausztriai alagútban végzett mérések alapján

VESZPRÉMI EGYETEM A FÉNY ÉS A KISFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREK HATÁSA MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁKRA. Dr. NAGY PÁL

CIAS - ERMO 482 Mikrohullámú sorompó kültéri védelemhez Szerelési útmutató

JELENTÉS. $](8WDJiOODPRNpVD](8IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRV stratégiáinak, illetve programjainak vizsgálata, elemzése c.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS CSAVAJDA ÉVA KESZTHELY

Szakmai zárójelentés Vezető kutató: Dr. Molnár Mihály Pályázat azonosító: F69029

PXOWLPpGLiVHODGiVpV IHODGDWODSV]HUNHV]W-NLpUWpNHOSURJUDPFVRPDJ

2000. december 15. A Nagybányai Baleset Felmérésére Alakult Nemzetközi Munkacsoport jelentése

VV]HWHY LpVN YHWNH]PpQ\HL

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Veszprémi Egyetem. Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora. Dr. Neményi Miklós MTA doktora

INVARIANCIAELVEK A SZOCIOLÓGIAELMÉLETBEN ÉS AZ EMPIRIKUS KUTATÁSBAN

PhD értekezés tézisei. Döntési helyzetek és mechanizmusok a. Michl Gábor

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Dr. NAGY PÁL VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY

Veszprémi Egyetem. PhD tézisek. Papp István. A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból

JELENTÉS. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Debreceni Egyetem, Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék. Dr.Kerényi Attila egyetemi tanár

Témavezetők: Dr. Bozóki Zoltán, egyetemi tanár Dr. Ajtai Tibor, tudományos munkatárs

Laboratóriumi gyakorlatok

6]NHQQHU NiEHO 6]RIWYHU &'520RQ

KS WI ELŐNYPONTOK. Szennyeződésekre gyakorlatilag érzéketlen, nagypontosságú, hosszú élettartamú térfogatáram-mérő.

VESZPRÉMI EGYETEM KESZTHELY. Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék

KIRÁLIS I FORMÁCIÓK TERJEDÉSI MECHA IZMUSA ALKIL-KOBALT-TRIKARBO IL- FOSZFÁ KOMPLEXEKBE. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Kurdi Róbert.

A KLÍMA ÉS A TERÜLETHASZNOSÍTÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI A TISZA MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Horváth Szilvia Makra László Mika János 1

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Dévényi Márta devenyi@ktk.pte.hu /

VESZPRÉMI EGYETEM. Állattudományi Intézet ÁLLATÉLETTANI ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

NAGYENERGIÁJÚ SUGÁRZÁS ÉS LÚGOS KEZELÉS HATÁSA A CELLULÓZ TULAJDONSÁGAIRA

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Petróczki Ferenc

KS HORDOZHATÓ KIVITEL

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A KARTONPACK DOBOZIPARI RT. ÁLTAL KIBOCSÁTOTT ÖSSZES SZAVAZATI JOGOT BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYRE

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

1 Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

A mérési feladatot összeállította: Várady Péter BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék szeptember 7.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

3UROyJXV. 5;$OSKDERO\Jy*HVW7HFKÈVYiQ\NXWDWy,QWp]HW.XWDWyEi]LVD. 6DMiW HV]HYHV]HWW ]LKiOiViQ pv I OpEHQ G E UJ V]tYYHUpVpQ NtY O V]LQWH

TANULMÁNYOK A KICSI SZÉP. A DETERMINÁCIÓS EGYÜTTHATÓ ÉRTELMEZÉSE ÉS HASZNÁLATA A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSBAN *

oldalszám: 1/9 Biztonsági adatlap 1907/2006/EK, 31. cikk és 453/2010/EU rendelet I-es melléklete szerint

PEGASUS HASZNÁLATI UTASÍTÁS TRAKTORRA FÜGGESZTETT TÁRCSÁS KULTIVÁTOR. Rendelési szám MG1079 Nyomtatás száma és ideje aug.

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

Biztonsági adatlap 1907/2006/EK, 31. cikk szerint

Önéletrajz Dr. Bányai Orsolya.

A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN. Kudela Gábor 1, Balásházy Imre 2

Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén

Biokatalitikus Baeyer-Villiger oxidációk Doktori (PhD) értekezés tézisei. Muskotál Adél. Dr. Vonderviszt Ferenc

Egyezmény. a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya. a Magyar Köztársaság Kormánya között. az audiovizuális kapcsolatokról

Dokt ori (Ph D) Ért e ke zés. Doktori (PhD) Értekezés KONTÓ GIZELLA KES ZTHELY

Főbb nemzetközi trendek a légköri aeroszol kutatásában

TUDÁSMENEDZSMENT A TANULÓ TÁRSADALOMBAN

PIC16F877 KÍSÉRLETI PANEL

HJ\V]HU&WLV]WiQWDUWiVDpVIHOW OWpVHN QQ\HGpQYpJUHKDMWKDWó.

1 Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

VÉKONYLEMEZEK ELLENÁLLÁS-PONTKÖTÉSEINEK MINŐSÉGCENTRIKUS OPTIMALIZÁLÁSA

2. SZAKASZ: A veszély meghatározása

Sztentbordába integrált markerek előállítása lézersugaras mikromemunkálással. Nagy Péter 1,2

A meszezés hatása a talaj mikrobiális biomassza mennyiségére két savanyú homoktalajon

Típusjel magyarázat...10 Méretek...10 Beépítési feltételek...11 A frekvenciaváltó bekötése Csatlakozókapcsok...14

AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

oldalszám: 1/10 Biztonsági adatlap 1907/2006/EK, 31. cikk és 453/2010/EU rendelet I-es melléklete szerint

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

Átírás:

AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK ÉS AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK ÉGHAJLATI HATÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori (PhD) értekezés tézisei Feczkó Tivadar Veszprémi Egyetem 2003

1. Bevezetés $ OpJN UEHQ WDOiOKDWy Q\RPDQ\DJRN MHOHQW VHQ EHIRO\iVROMiN D] HOHNWURPiJQHVes sugárzásátviteli folyamatokat és ennek következményeként az éghajlatot. Mind az üvegházhatású gázok, mind az aeroszol részecskék légköri koncentrációja az emberi tevékenység miatt az utóbbi pywl]hghnehq MHOHQW V YiOWR]iVRQ PHQW NHUHV]W O $] YHJKi]KDWisú gázok a Nap rövidhullámú VXJiU]iViWiWHQJHGLNDI OGIHOV]tQU légkört. ONLERFViWRWWKRVV]~KXOOiP~VXJiU]iVWHOQ\HOLNH]iOWDOPHOHJtWLND $] YHJKi]KDWiV LVPHUW pv VRNDW WDQXOPiQ\R]RWW MHOHQVpJ $ OpJN UL DHURV]RO D OHYHJ EHQ szuszpendált szilárd és foo\pnrq\upv]hfvnpne O iooynroorlgglv]shu]uhqgv]hu PHO\IRQWRVV]HUHSHW MiWV]LN D OpJN UEHQ YpJEHPHQ N O QE ] IL]LNDL pv NpPLDL IRO\DPDWRNEDQ YDODPLQW D] HOHPHN biogeokémiai körforgalmának szabályozásában. Az aeroszol részecskék a légköri optikai jelenségek IRQWRV V]HUHSO L D 1DSEyO punh] U YLGKXOOiP~ VXJiU]iVW V]yUMiN LOOHWYH HOQ\HOLN WRYiEEi D IHOK N szerkezetét befolyásolják, aminek eredményeképpen közvetve hatnak a sugárzásátviteli folyamatokra. $]DHURV]ROVXJiU]iVJ\HQJtW KDWiViQDNYL]VJiODWD nagy lendületet kapott, miután a klímamodellekben HO UHMHO]HWWPHOHJHGpVW~O]RWWPpUWpN QHNEL]RQ\XOW$NXWDWiVIRQWRVViJiWHU VtWHWWHD]DWpQ\KRJ\D OHJQDJ\REE PpUWpN HXUySDLOHYHJ V]HQQ\H]pVLG V]DNiEDQD UHJLRQiOLVK PpUVpNOHWWXODMGRQNpSSHQ nem növekedett, annak ellenére, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja fokozatosan emelkedett. $]DHURV]ROHJ\LNOpQ\HJHVWXODMGRQViJDDU YLGKR]]iYHW OHJHVHQQDSOpJN ULWDUWy]NRGiVL LG (QQHN HUHGPpQ\HNpQW pjkdmodwud J\DNRUROW KDWiVD MHOHQW VHQ HOWpr a több éves ill. évtizedes WDUWy]NRGiVL LG YHO UHQGHONH] YHJKi]KDWiV~ Ji]RNpWyO $ U YLG WDUWy]NRGiVL LG PLDWW D] DHURV]RO UpV]HFVNpN NRQFHQWUiFLyMD WpUEHQ pv LG EHQ UHQGNtY O YiOWR]pNRQ\ D NLERFViWiVL KHO\HN N ]HOpEHQ jóval nagyobb, mint a forrásoktól távol. Éppen ezért számos tulajdonságuk, így a részecskék által RNR]RWWpJKDMODWLNpQ\V]HUYL]VJiODWiWUHJLRQiOLVOpSWpNEHQFpOV]HU pvv] NVpJHVHOYpJH]QL Munkám célja a légköri sugárzásátvitelben legaktívabb finom (d 1,0 µm) aeroszol részecskék reglrqiolv N ]YHWOHQ pjkdmodwl NpQ\V]HUpQHN EHFVOpVH HJ\V]HU GRER] PRGHOO VHJtWVpJpYHO WRYiEEi D] DHURV]RO N ]YHWHWW pjkdmodwl KDWiViQDN HO ]HWHV EHFVOpVH YROW 9L]VJiOWDP D V]pQ-dioxid, a metán és a dinitrogén-r[lghpehulwhypnhq\vpje OV]iUPD]y YHJKi]KDWását. Végül, összevetettem az ammónium-szulfát aeroszol és a szén-dioxid antropogén éghajlati hatásában az utóbbi két évtizedben bekövetkezett változásokat. A légkör nyomanyagainak éghajlatra gyakorolt hatását doboz modell segítségével számoltam. A modellszámítás során számos forrásból származó paramétert vettem figyelembe. Az aeroszol kémiai és optikai sajátságait felszíni mérésekkel vizsgáltam, a légkör sugárzási és meteorológiai WXODMGRQViJDLW P KROGDN DGDWDLQDN pv JOREiOLV EHFVOpVHN IHOKDV]QiOiViYDO KDWároztam meg. Az YHJKi]KDWiV~Ji]RNNRQFHQWUiFLyLV]LQWpQIHOV]tQLPpUpVHNE OV]iUPD]WDN

2. Új tudományos eredmények 1. Megállapítottam, hogy Magyarországon az éghajlat közvetlen szabályozásában az optikailag aktív légköri finom aeroszol részecskék ammónium-szulfát és széntartalmú vegyületei játsszák a legfontosabb szerepet. Az ammónium-v]xoiiw IpQ\V]yUiVL KDWpNRQ\ViJD N ]HOtW OHJ NpWV]HU akkora, mint az aeroszol szén tartalmáé. 2. Meghatároztam a finom aeroszol ammónium-szulfát tartalmának a napsugárzás szórása miatt EHN YHWNH] QHJDWtY HO MHO UHJLRQiOLV N ]YHWOHQ pjkdmodwl NpQ\V]HUpW PLQGHQ pyv]dnud $] ammónium-szulfát koncentrációjának és a meteorológiai paramétereknek következményeként a legnagyobb közvetlen sugárzási kényszert nyáron fejti ki, míg éghajlati hatása tavasszal KR]]iYHW OHJHVHQ -D VV]HO -a a nyári értéknek, ugyanakkor télen gyakorlatilag elhanyagolhatóan kicsi (<5 %). 3. Az aeroszol széntartalmának közvetlen éghajlati hatását szintén évszakosan becsültem. A szén szórási éghajlati kényszerének a legnagyobb értékét az ammónium-v]xoiiwwyohowpu HQ VV]HO tapasztaltam. Ez az érték 45 %-a az ammónium-v]xoiiw Q\iUL FV~FViQDN $ V]pQ V]L maximumához képest a nyári szórási kényszer 10 %-kal, a tavaszi 50 %-kal kisebb, míg a téli hatás az ammónium-szulfáthoz hasonlóan elhanyagolható (5 %). Az aeroszol részecskék IpQ\HOQ\HOpVH N YHWNH]WpEHQ IHOOpS PHOHJtW pjkdmodwl KDWiVW D] DHURV]RO V]pQWDUWDOPiKR] UHQGHOYHV]iPROWDP $V]pQSR]LWtYpJKDMODWL NpQ\V]HUHMHOHQW VPpUWpNEHQ FV NNHQWL az aeroszol V]yUiVDPLDWWOpWUHM Y K W KDWiVW D]DGRWWpYV]DN V]yUiVLNpQ\V]HUpKH]YLV]RQ\tWYDWDYDVV]DO %-kal, nyáron 17 %-NDO VV]HO-kal, míg télen 85 %-kal. 4. (O ]HWHVEHFVOpVWYpJH]WHPD]DHURV]RON ]YHWHWWpJKDMODWLKDWiViUD(V]HULQWD]évi átlagos értéke hasonló nagyságú, mint az ammónium-szulfát aeroszol közvetlen éghajlati kényszere (1 Wm -2 ) V]HP HO közvetlennek. WW WDUWYD KRJ\ D N ]YHWHWW KDWiV EHFVOpVpQHN VRNNDO QDJ\REE D EL]RQ\WDODQViJD PLQW D 5. Tanulmányoztam a három legfontosabb,whuppv]hwhviruuivrnndolvuhqghonh] YHJKi]KDWiV~Ji] a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid éghajlati kényszerét, és összevetettem a közvetlen DHURV]RONpQ\V]HUUHO$] DHURV]ROUpV]HFVNpN pjkdmodwlnpq\v]huhkdvrqoyqdj\vijuhqg PLQWD] üvegházhdwiv~ Ji]RNp pv D] py HJ\HV V]DNDV]DLEDQ D] HO EELHN K W KDWiVD PHJKDODGKDWMD D PHOHJtW KDWiVW 6. Az ammónium-szulfát, és a szén-dioxid éghajlati hatásának változását két évtizedes léptékben is megvizsgáltam. A 80-as évek elejéhez képest 2000-re az ammónium-v]xoiiwnrqfhqwuiflymhohqw V

csökkenése, és a szén-dioxid koncentráció folyamatos növekedése következtében a szén-dioxid DQWURSRJpQ pjkdmodwl PHOHJtW KDWiVD -V]HUHVpUH Q WW PtJ D] DPPyQLXP-szulfát antropogén N ]YHWOHQ K W KDWiVD PDMGQHP -kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a régióban a két OHJIRQWRVDEE HPEHUL HUHGHW helyi klíma melegedésének irányába hatott. pjkdmodwl NpQ\V]HUW RNR]yOpJN ULDONRWyD]XWyEELNpWpYWL]HGEHQD

3. Az értekezés tárgykörében megjelent tudományos közlemények 1. T. Feczkó, A. Molnár, Zs. Sárvári, D. Temesi, E. Mészáros: The carbon-sulfate ratio of fine aerosol as the function of size distribution at a rural site in Hungary. Journal of Aerosol Science 31 (2000) 184-185 2. Molnár A., Mészáros E., Feczkó T., Temesi D.: Mass balance of aerosol particles as a function of their size. Nucleation and atmospheric aerosols 2000 ed. B. N. Hale, M. Kulmala, American Institute of Physics, AIP Conference Proceedings 534 (2000) 751-754 3. T. Feczkó, A. Molnár, E. Mészáros: Atmospheric aerosol extinction in relation to the major components of fine particles in rural air in summer. Journal of Aerosol Science 32 (2001) 639-640 4. Temesi, D., Molnár, A., Mészáros, E., Feczkó, T., Gelencsér, A., Kiss, G. and Krivácsy, Z. Size resolved chemical mass balance of aerosol particles over rural Hungary Atmospheric Environment 35 (2001) 4347-4355 5. D. Temesi, Á. Molnár, T. Feczkó and E. Mészáros: Diurnal variation in the size distribution of water soluble organic compounds. Journal of Aerosol Science 32 (2001) S689-690 6. T. Feczkó, A. Molnár, E. Mészáros, G. Major: Regional climate forcing of aerosol estimated by a box model for a rural site in Central Europe during summer. Atmospheric Environment 36 (2002) 4125-4131 7. D. Temesi, A. Molnár, E. Mészáros, T. Feczkó: Seasonal and diurnal variation in the size distribution of fine carbonaceous particles over rural Hungary. Atmospheric Environment 37 (2002) 139-146. 8. T. Feczkó, A. Molnár, E. Mészáros: Variation of anthropogenic climate forcing due to aerosol particles and greenhouse gases in Hungary.,G MiUiV. (Közlésre beküldve, korrekciókkal elfogadva).

$]puwhnh]pvwiuj\n UpEHQPHJWDUWRWWWXGRPiQ\RVHO DGiVRN 1. Molnár A., Mészáros E., Feczkó T., Temesi D.: Mass balance of aerosol particles as a function of their size. International Conference on Nucleation and Atmospheric Aerosols 2000. augusztus 6-11. Rolla, USA 2. T. Feczkó, A. Molnár, Zs. Sárvári, D. Temesi, E. Mészáros: The carbon-sulfate ratio of fine aerosol as the function of size distribution at a rural site in Hungary. Europian Aerosol Conference 2000. szeptember 3-8. Dublin, Írország 3. Temesi D., Molnár A., Mészáros E., Feczkó T.: A légköri aeroszol tömegmérlegének meghatározása nagyságszerinti eloszlás függvényében. XXIII..pPLDL (O DGyL 1DSRN 2000. november 20-22. Szeged. 4. Feczkó T., Molnár Á.: A finom légköri aeroszol optikai tulajdonságai a kémiai összetétel I JJYpQ\pEHQ0 V]DNLNpPLDLQDSRN isulolv-26. Veszprém 5. T. Feczkó, A. Molnár, E. Mészáros: Atmospheric aerosol extinction in relation to the major components of fine particles in rural air in summer. Europian Aerosol Conference 2001. szeptember 3-8. Lipcse, Németország 6. D. Temesi, Á. Molnár, T. Feczkó and E. Mészáros: Diurnal variation in the size distribution of water soluble organic compounds Europian Aerosol Conference 2001. szeptember 3-8. Lipcse, Németország 7. Feczkó T., Molnár Á., Mészáros E.: Az ammónium-szulfát aeroszol és a szén-dioxid éghajlati hatásának változása Magyarországon. VI. Magyar Aeroszol Konferencia, 2002. október 10-11. Debrecen. 8. Mészáros E., Feczkó T., Molnár Á.: Kísérlet a légköri aeroszol közvetett éghajlati hatásának megbecslésére. VI. Magyar Aeroszol Konferencia, 2002. október 10-11. Debrecen 9. T. Feczkó, A. Molnár, E. Mészáros: Variation of aerosol direct forcing in Central Europe. Europian Aerosol Conference 2003. augusztus 31- szeptember 5. Madrid, Spanyolország