Társasági adó
Társasági adó 2018.07.26-tól hatályos évközi változások
1.) Fogalom változása: energiahatékonysági beruházás, Tao 4. 11a. pont Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás fogalmának módosítása: az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, felújítás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor, 2018. 07. 26-tól az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás fogalom kibővítésre került a felújítással, így az energiahatékonysági projektek esetében érvényesíthető a kedvezmény akkor is, ha a számviteli törvény szerinti felújításról van szó. Első ízben alkalmazni 2018. 07. 26. követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet. Tao 29/A. (62)
2.) Adóalap csökkentő tétel változása, Tao 7. (18a)-(18d) A belföldi illetőségű adózótól közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra vonatkozó csökkentő tételt a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója megosztottan érvényesítheti a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó közös írásbeli nyilatkozata alapján, összesen legfeljebb a szolgáltatás nyújtója által érvényesíthető összegben. Az alkalmazás feltétele, hogy a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó az adóbevallás benyújtásáig írásbeli nyilatkozatban rögzítik a szolgáltatás kutatási és és kísérleti fejlesztési szolgáltatási minőségét, a szolgáltatás nyújtója által érvényesíthető összeget, valamint ebből a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó által figyelembe vehető összeget. A nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felel. A csökkentésre sem a szolgáltatás nyújtója, sem a megrendelő nem alkalmazhatja alkalmazhatja az (1) bekezdés w) pontjában foglaltakat. 2018. 07. 26-tól hatályos a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetlenül nyújtott K+F szolgáltatásra tekintettel, ha az eredménye beépül a K+F tevékenységbe, az adóalap csökkentő tételt a szolgáltatás nyújtója helyett az érintett felek írásbeli nyilatkozata alapján a megrendelő és a nyújtó megosztva érvényesíthetik. Az összes igénybevehető kedvezmény a szolgáltatás nyújtónál rendelkezésre álló maximum lehet. A megosztás feltétele a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó együttes írásbeli nyilatkozata a kedvezmény megosztásáról. E megosztás alá tartozó kedvezményt a kapcsolt vállalkozások felé nem lehet továbbadni. A megosztás első alkalommal a 2018. évre alkalmazható. Tao 29/A. (64)
3.) Adókedvezmény változása, Tao 22/E. - Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben. - Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége - Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 %-ának, - Közép-Mo régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 %-ának, - Észak-Mo, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 %- ának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. 2018. 07. 26-tól az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás kedvezményét a beruházás mellett a számviteli szempontból felújításnak minősülő projektek esetében is igénybe lehet venni például világítás-, fűtéskorszerűsítésnél, ha megfelelnek a törvényi feltételeknek. Az adókedvezmény maximális támogatási intenzitására vonatkozó rész is módosításra került, hogy az Általános Csoportmentességi Rendelet szerint biztosított támogatási intenzitásoknak megfelelően lehessen lehívni a kedvezményt. Korábban a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 %-ának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget lehetett igénybe venni. Átmeneti rendelkezés szerint 2018. 07. 26. követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet első alkalommal alkalmazni.
4.) Adókedvezmények önellenőrzéssel való érvényesítése, Tao tv 29/D. (11), (16) Az alábbi rendelkezések hatályon kívül kerültek: A TAO törvényben meghatározott adókedvezmény érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség. Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az őt megillető adókedvezmények teljes körű kihasználásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. 2018. 07. 26-tól hatályon kívül kerültek azok a korábbi rendelkezések, amelyek alapján az adókedvezmények önellenőrzéssel való érvényesítésére nem volt lehetőség, mert a Tao kedvezmények érvényesítésére a bevallás benyújtásáig kellett az adózónak döntenie, hogy igénybe veszi-e a kedvezményt vagy sem. A változás oka, hogy a rendelkezés nem volt összhangban az adóigazgatási eljárás szabályával, ahol az adókedvezménynél is lehetséges az utólagos választás.
5.) 2014-ben keletkezett adóalapnál nem érvényesített veszteség érvényesíthetősége az adóalapnál, Tao tv. 29/A. (6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. 12. 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2030. 12. 31. napját magában foglaló adóévben (korábban 2025. 12. 31. napját magában foglaló adóévben volt lehetőség) lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. 2018. 12. 22-től Magyarország versenyképességének javítása érdekében 2030-ig van lehetőség 2004-2014. adóévekben keletkezett elhatárolt veszteségek felhasználására. Korábban 2025. 12. 31. napját magában foglaló adóévben volt lehetőség. Ezekre a veszteségekre nem vonatkozik az 5 adóéves korlát.
Társasági adó 2019-től hatályos változások
1.) Csoportos adóalanyiság PÉLDA Milyen szempontokat lehet felsorolni a csoportos adóalanyiság választása mellett? Veszteségelhatárolás - a tagok a csoportos adóalanyiság előtti időszakban keletkezett elhatárolt veszteségeiket csak egyedileg tudják felhasználni feltételekkel, de a csoport más tagjának, illetve a csoport egészének nem tudják átadni ezeket a veszteségeket, de a csoporttagság előtti, még fel nem használt elhatárolt veszteséget a csoportból való kiválást követően magával viheti a kiváló csoporttag. - a csoporttagság ideje alatt keletkezett veszteség a csoportot illeti meg, így ha egy csoporttag a csoportból kiválik, a csoporttagság idején keletkezett elhatárolt veszteségeit nem viheti magával, az a csoporté marad, ha a csoport megszűnik, a csoportszintű fel nem használt elhatárolt veszteség elveszik. A transzferár szabályok csoporton belüli alkalmazása - a csoportos társasági adóalanyiság tagjai között a csoportos adóalanyiság létrejöttét követően megvalósuló ügyletekre nem kell alkalmazni transzferár szabályt. - azokra a csoportos adóalanyiság létrejöttét megelőzően megvalósult ügyletekre, amelyekre az adóalap szokásos piaci mértékűre történő kiigazítása még nem történt meg egyik vagy mindkét félnél, az adóalap-módosítást alkalmazni kell. - a csoportos adóalanyiság létrejöttét követően megvalósuló ügyletekre a Tao. tv. szerinti dokumentációs kötelezettséget a csoportos társasági adóalany szintjén a csoportképviselő útján kell teljesíteni.
1.) Csoportos adóalanyiság PÉLDA Milyen szempontokat lehet felsorolni a csoportos adóalanyiság választása mellett? Adókedvezmények alkalmazása - az adókedvezmények szempontjából egyetlen adózónak minősül a csoport, az ehhez szükséges jognyilatkozatokat a csoportképviselő teheti meg. - a megkezdett adókedvezményeket a csoport érvényesítheti, ha a csoporttag megfelel a kedvezmény érvényesítésének a feltételeinek csoporttagként is, ha a csoporttagság megszűnik, akkor elviszi a kedvezményt az ezt érvényesítő csoporttag. - a csoport adókedvezmény érvényesítése esetén a feltételnek megfelelést egy csoporttag vállalja, ha megszűnik a csoporttagsága a csoport az adókedvezményt tovább nem érvényesítheti kivétellel, korláttal. Adófelajánlás Kilépés lehetősége
1.) Csoportos adóalanyiság: létrejötte, TAO tv. 2/A., Art. 268. (1) 15a. - Belföldi illetőségű adózónak minősül a legalább 2 személy által létrehozott csoportos TAO alany; - Adózó egyidejűleg csak egy csoportos TAO alany tagja lehet; - Átmeneti rendelkezés szerint a csoportos TAO alany létrehozására irányuló kérelmet első alkalommal 2019. 01. 01-je és 2019. 01. 15-e között lehetett benyújtani, ha a határozat engedélyező, akkor a csoportos TAO alany 2019. 01. 01-jétől jött létre, Art. 274/B. (1) Felhatalmazást kapott a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalanyiság részletes szabályait az alábbiakra vonatkozóan - létrehozás, - az ahhoz való csatlakozás, - az abból való kilépésre irányuló eljárás, valamint - a csoportos társasági adóalanyisággal összefüggő adókötelezettségek teljesítése és - az adózói jogok gyakorlása.
1.) Csoportos adóalanyiság: létrejötte, TAO tv. 2/A. A csoportos TAO alany tagja (csoporttag) lehet - a gt., - az egyesülés, - az európai rt., - a szövetkezet, az európai szövetkezet, - az egyéni cég, - az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és - belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet, feltéve, hogy a) az adózók között min. 75 %-os arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, b) a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos, c) a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történik, és d) a csoporttagok könyvvezetésének pénzneme azonos.
1.) Csoportos adóalanyiság: létrejötte, Art. XII/A. fejezetet 114/A. A csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló kérelem A csoportos társasági adóalany létrehozását a csoportos társasági adóalanyhoz csatlakozni szándékozó adózók által benyújtott közös kérelem alapján az adóhatóság engedélyezi a Tao tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csoportos társasági adóalany az adóhatóság engedélyével, a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön létre. A csoportos társasági adóalany létrehozásának engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig nyújtható be (jogvesztő). A csoportos társaság adóalany létrehozását engedélyező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
1.) Csoportos adóalanyiság: létrejötte, Art. XII/A. fejezetet 114/B. Csatlakozás a csoportos társasági adóalanyhoz, a kilépés szabályai és a jogutódlás A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozást a csatlakozni kívánó adózó és a csoporttagok által kijelölt csoporttag mint csoportképviselő közös kérelmére az adóhatóság engedélyezi a Tao tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csoporttagság az adóhatóság engedélyével, a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön létre. A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig nyújtható be (jogvesztő). A csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozást engedélyező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A csoportos társasági adóalany tagja kiléphet a csoportos társasági adóalanyból. A csoportos társasági adóalanyból történő kilépést a kilépő csoporttag és a csoportképviselő által benyújtott közös kérelem alapján az adóhatóság engedélyezi. A csoporttagság az adóhatóság engedélyével, azon adóév utolsó napján szűnik meg, amelyben a kilépési kérelmet benyújtották. A csoporttag jogutódlással történő megszűnését a megszűnésre vonatkozó bírósági döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a csoportképviselő az adóhatósághoz bejelenti.
1.) Csoportos adóalanyiság: létrejötte, Art. XII/A. fejezetet 114/C. A csoportos társasági adóalany megszűnése Az adóhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatot visszavonja, ha - a csoportképviselő valamennyi csoporttag feltétlen beleegyező nyilatkozatának csatolása mellett a csoportos társasági adóalany megszüntetését kéri, - a csoportképviselő a képviseletet nem vállalja, és az új csoportképviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerint nem történik meg, - a csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttagra a Tao tv. 2/A. (2) (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem vagy nem teljes körűen teljesülnek, ezek a feltételek az alábbiak»az adózó csak 1 csoportos társasági adóalany lehet;»a csoporttag lehet: gt, egyesülés, európai rt, szöv, európai szöv, egyéni cég, üzletvezetésének helyére tekintettel belf-i illetőségű adózónak minősülő külf-i személy és belf-i telephelye útján a külf-i vállalkozó lehet;»a tagok között meghat arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn,»a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos,»a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény, vagy az IFRS-ek szerint történik, és»a csoporttagok könyvvezetésének pénzneme azonos. - a csoportos társasági adóalanyban részt vevő csoporttagok száma kettő alá csökken, vagy - a csoportos társasági adóalanyban részt vevő valamennyi csoporttag jogutód nélkül megszűnik.
1.) Csoportos adóalanyiság: létrejötte, Art. XII/A. fejezetet 114/D. A csoportos társasági adóalany csoportazonosító számának megállapítása Az adóhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatban a csoportos társasági adóalany részére csoportazonosító számot állapít meg. A csoportképviselő a csoportazonosító számot a közös adókötelezettségek teljesítése és a közös adózói jogok gyakorlása érdekében kiállított minden iraton feltünteti. A csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalanyt érintő adóval összefüggő adóügyben az adóhatóság részére átadott iraton a saját adószáma mellett a csoportazonosító számot is feltünteti. Ha az Art. eltérően nem rendelkezik, a TAO-val kapcsolatos adóügyben a csoportos társasági adóalany részére megállapított csoportazonosító számra az adószámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.) Csoportos adóalanyiság: létrejötte, Art. XII/A. fejezetet 114/E. Felelősség a csoportos társasági adóalany adókötelezettségeiért -A csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttag a csoportos társasági adóalanyiság időszakát követően is a csoportos társasági adóalanyban részt vevő valamennyi többi csoporttaggal egyetemlegesen felelős»a csoportos társasági adóalanynak a csoporttag csoporttagsága fennállása alatt keletkezett adókötelezettsége, és»a csoportos társasági adóalanynak a tag csoporttagságát megelőző időszakban keletkezett adókötelezettsége teljesítéséért. -A felelősség azon adómegállapítási időszak tekintetében is fennáll, amelynek csak egy részében állt fenn a csoporttag csoporttagsága.
1.) Csoportos adóalanyiság: létrejötte, Art. XII/A. fejezetet 114/F. Csoportos társasági adóalany pénzforgalmi számlája A csoportos társasági adóalany Tao tv. szerinti adófizetési kötelezettsége, illetve a Tao tv. szerint őt megillető adóvisszatérítés teljesítésére a csoportképviselő által az adóhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számlája szolgál.
1.) Csoportos adóalanyiság: adókötelezettsége, adózó jogai, TAO tv. 5. (11) A csoportos társasági adóalany adókötelezettségét, valamint adózói jogait a csoporttagok közül e célra kijelölt és az adóhatóságnak bejelentett csoporttag mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti. A csoportképviselő olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a csoportos TAO alany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. A csoportos TAO alany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében a csoporttag nyilatkozatot tesz, továbbá olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. E nyilatkozatot és nyilvántartást a csoporttag a csoportos TAO alany bevallásának benyújtására nyitva álló határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő rendelkezésére bocsátja.
1.) Csoportos adóalanyiság: adókötelezettsége, adózó jogai, TAO tv. 6. (3a), (3b), (3c), (3d), (3e) A csoportos TAO alany és a csoportos TAO alanyhoz történő csatlakozás kérelemre, az adóhatóság engedélyével jön létre. A csoportos TAO alany adókötelezettsége, a csatlakozó tag csoporttagsága a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik. A csoportos TAO alany megszűnik (3b) - a megszüntetése napján, valamint - azt a napot megelőző napon, amelyen megszűnése hiányában már nem lenne legalább két tagja. Az adózó csoporttagsága megszűnik (3c) - adókötelezettsége megszűnése, - kilépése és - a csoportos TAO alany megszűnése napján, valamint - azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek. Ha a (3b) és (3c) bekezdés szerinti megjelölt megszűnési időpont nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja a (3b) és (3c) bekezdésben foglaltaktól eltérően a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ha a csoportos TAO alany, illetve a csoporttagság nem az üzleti év utolsó napján szűnik meg, akkor a megszűnés napját követő nappal a csoporttagoknak, illetve az érintett csoporttagnak önálló adóéve kezdődik. A csoporttag jogutódja a csoportos társasági adóalany tagjaként alakul meg, kivéve, ha már megalakulásakor sem felel meg a tagságra előírt összes feltételnek.
1.) Csoportos adóalanyiság: TAO alap megállapítása,tao tv. 6. (12) A csoportos TAO alany adóévi adóalapja: az egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a csoport veszteségével (feltételekkel). [nem negatív egyedi adóalapok - csoport vesztesége] A csoporttag adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz NAV részére: az egyedi adóalapjáról adóévenként, a csoportos TAO alany adóévre vonatkozó adóbevallásának benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig. A csoportképviselő adóbevallásban adatot szolgáltat az adóhatóságnak: a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról. A csoportos TAO alany adóalapjának módosítása érdekében egyedi adóalapjáról haladéktalanul új nyilatkozatot tesz, ha a csoporttag az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy - egyedi adóalapját nem a TAO tv-nek megfelelően állapította meg, vagy - adóbevallással egyenértékű nyilatkozata számítási hiba vagy - elírás miatt az egyedi adóalap tekintetében hibás.
1.) Csoportos adóalanyiság: TAO alap megállapítása,tao tv. 6. (13) A csoporttagok egyedi adóalapjaik megállapítása során úgy járnak el, mintha csoporttagságuk nem állna fenn. Az egyedileg megállapított adóalap meghatározása során a csoporttagok között nem alkalmazható: - a K + F kedvezmény átadása [7. (1) w)]; - a műemléki ingatlanok beruházásához, felújításához, karbantartásához kapcsolódó kedvezmények átadása [7. (1) x)], valamint - a jogdíj és a K + F kedvezmény [7. (1) s) és t)] alkalmazásakor a csoporttag nem érvényesíthet több kedvezményt annál, mint ami a szokásos piaci ár figyelembevételével megilleti.
1.) Csoportos adóalanyiság: veszteségelhatárolás,tao tv. 17. (15)-(18) -A csoportos TAO alany adóévi elhatárolt vesztesége egyenlő: az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével, feltéve, hogy az egyedi adóalapok a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkeztek. -Az csoportos TAO alany elhatárolt veszteség elszámolása: a csoportos TAO alany adóalapjának megállapításakor számolható el annak csökkentéseként, de legfeljebb olyan mértékig, hogy a csoportos TAO alany adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is elérje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagjai elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított egyedi adóalapjai összegének 50 %-át.
1.) Csoportos adóalanyiság: veszteségelhatárolás,tao tv. 17. (15)-(18) - A csoportos TAO alany elhatárolt vesztesége: a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő 5. adóévben számolható el a csoportos TAO alany adóalapjának csökkentéseként. - A csoportos TAO alany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke: együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 %-át. - Ha a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnt meg, a csoportos TAO alany tagjává válást megelőzően keletkezett elhatárolt veszteségét az általános szabályok szerint használhatja fel.
1.) Csoportos adóalanyiság: kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak, TAO tv. 18. (10), (10a), (10b) A csoportos TAO alany tagjai a transzferár szabályokat csak olyan egymás közötti korábbi jogügyletükre alkalmazzák, amelynél a csoporttaggá válást megelőzően az adóalap csökkentés és a másik kapcsolt félnél a növelés miatt elszámolt összeg még nem ellentételezte egymást. A csoportos TAO alany tagjai a dokumentáció készítési kötelezettségüket: a csoportképviselő útján teljesítik. Ha az adózó csoportos adóalanyban fennálló tagsága nem adókötelezettsége megszűnése miatt szűnt meg, az adózó és a csoportos TAO alany többi tagja a dokumentáció készítési kötelezettségét első alkalommal a csoporttagság megszűnését követő első adóbevallása benyújtásáig teljesíti minden olyan jogügyletre, amely tekintetében a tagság fennállása alatt mentesült e kötelezettség alól, de amely ezt követően befolyásolja adóalapját.
1.) Csoportos adóalanyiság: a TAO mértéke,tao tv. 19. A társasági adó mértéke 9 %. A társasági adó a pozitív adóalap (ideértve a csoportos társasági adóalany pozitív adóalapját is, de ide nem értve a csoporttagok egyedi adóalapját) és az adómérték szorzata.
1.) Csoportos adóalanyiság: a fizetendő adó,tao tv. 19. - A csoportos TAO alany adóévi fizetendő adóját: a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani. - Az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót: a csoportképviselő a csoportos TAO alany társasági adóbevallásában feltünteti és a beszámolóját, könyvviteli zárlatát a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító csoporttag az adózott eredménye terhére adófizetési kötelezettségként elszámolja.
1.) Csoportos adóalanyiság: adókedvezmény,tao tv. 23. (8)-(14) A csoportos TAO alany az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül. Azt az adókedvezményt, amelyre a csoporttag a csoporttagsága előtt szerzett jogot, a csoportos TAO alany akkor érvényesítheti, ha a csoporttag a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Ha az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére továbbra is jogosult marad. A csoportos TAO alany adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti. Amennyiben a feltételek teljesítését vállaló csoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társasági adóalany a továbbiakban nem lesz jogosult, kivéve, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg és jogutódja szintén a csoportos társasági adóalanyiság tagja. A csoportos TAO alany adókedvezményre történő jogszerzés és az adókedvezmény érvényesítése érdekében szükséges jognyilatkozatát a csoportos társasági adóalany időszaka alatt kizárólag a csoportképviselő teheti meg.
1.) Csoportos adóalanyiság: adókedvezmény,tao tv. 23. (8)-(14) A fejlesztési adókedvezményt a csoportos TAO alany a jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adóból érvényesíti, max. a jogosult csoporttagra jutó számított adó 80 %- áig. Az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményét a csoportos TAO alany a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett számított adóból érvényesíti, max. a jogosult csoporttagra jutó, fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70 %-áig. Minden más adókedvezményt a csoportos TAO alany a fejlesztési adókedvezménnyel és energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményével csökkentett egyedi számított adók összegéből max. annak 70 %-áig érvényesíthet.
1.) Csoportos adóalanyiság PÉLDA A,B,C adóalany csoportos adóalany lesz 2019-től 2019., 2020. adatok: Tagok TAO alap Felhasználható veszteség A 500 0 B 360 260 C -400 0 Tagok TAO alap Felhasználható veszteség A 340 0 B 190 80 C 250 0
1.) Csoportos adóalanyiság PÉLDA Csoportos és egyedi adóalap meghatározása 2019-ben: Tagok TAO alap Felhasználható veszteség Leírt veszteség Adóalap A 500 0 0 500 B 360 260 180 180 C -400 0 0 0 Csoport összesen 680 400 250 430 ezt a C veszteségét 400 már a tárgyévben is fel lehet használni max. (500+360)x0,5= =430-180=250 680-250=430
1.) Csoportos adóalanyiság PÉLDA Csoportos és egyedi adóalap meghatározása 2020-ban: Tagok TAO alap Felhasználható veszteség Leírt veszteség Adóalap A 340 0 0 340 B 190 80 80 110 C 250 0 0 250 Csoport összesen 700 150 150 550 előző évi csop veszt fel nem használt része 400-250=150 max. (340+190+250)x x0,5= =390-80=310 700-150=550
2.) Bejelentett részesedés fogalmának kiegészítése,tao tv. 7. (1) d) dz) A bejelentett részesedés fogalma 2018. 01. 01-től változott, mely szerint bármely mértékű részesedés bejelentett részesedésnek minősülhet, feltéve az adóhatóságnak 75 napon belül bejelentették a szerzés tényét. Korábban min.10 %-os mértékű részesedést kellett szerezni első körben. A bejelentett részesedés értékesítésének, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyeresége, feltéve, hogy a részesedést az adózó az értékesítését megelőzően legalább 1 éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának). 2018. 07. 26-tól az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának. 2018. 07. 26-tól átmeneti rendelkezés szerint a 2017. 12. 31-ét követően szerzett további részesedések adózói választás szerint 2018. 07. 26-án hatályos szabályok figyelembevételével, a hatálybalépést követő 75 napon belül bejelenthetőek voltak az adóhatóságnak. Tao 29. (63)
2.) Bejelentett részesedés fogalmának kiegészítése,tao tv. 4. 5. pont A belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével, feltéve, hogy az adózó a szerzést (ide nem értve a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedését és a korábban már bejelentett részesedésre vonatkozóan az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő vagy jogutód általi részesedésszerzést) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak.. 2018. 08. 25. bejelentett részesedés fogalom változása:»hatályon kívül került, ami alapján a további részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a részesedés szerzését bejelentette az adóhatósághoz, ezért az újonnan szerzett részesedések bejelentésével kedvezményre jogosítanak akkor is, ha a korábban megszerzett részesedés nem volt bejelentve;»megszűnt bejelentett részesedésként való kezelése a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegynek;»nem kell megismételni a bejelentést a társasági forma váltással, egyesüléssel, szétválással érintett korábban már bejelentett részesedésekre.
2.) Bejelentett részesedés fogalmának kiegészítése PÉLDA 2019-ben egy Tao alany adózó egy belföldi jogi személyben 4 %-os mértékű részesedést szerzett, amit a cégbírósági bejegyzés napját követő 10. napon bejelentett az adóhatóságnak. Ezt követően újabb 8 %-os mértékű részesedést szerez ugyanabban a belföldi jogi személyben. Ezt a részesedését is bejelenti a cégbírósági bejegyzést követő 15. napon. Bejelentett részesedésnek minősülhet a szerzett részesedés?»belföldi jogi személyben szerezte,»a szerzett részesedés bármely mértékű lehet,»határidőben bejelentette az adóhatóságnak,»a további, vagyis a 2. körben szerzett részesedésnek már korábban sem volt meghatározott szerzési minimum mértéke, és már nem feltétele a bejelentésének, hogy a korábbi részesedést bejelentette az adóhatóságnak.
2.) Bejelentett részesedés fogalmának kiegészítése,tao tv. 4. 5. A belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével, feltéve, hogy az adózó a szerzést (ide nem értve a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedését és a korábban már bejelentett részesedésre vonatkozóan az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő vagy jogutód általi részesedésszerzést) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye;.; a bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg 2019-től a bejelentett részesedés fogalma kibővítésre került a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttag bejelentésére vonatkozó rendelkezéssel
3.) Bejelentett immateriális jószág fogalmának kiegészítése,tao tv. 4. 5a. A megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág, feltéve, hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatálybalépésének napja, előállítás napjának a használatbavétel napja minősül; ; a bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg 2019-től a bejelentett immateriális jószág fogalma kibővült a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttag bejelentésére vonatkozó rendelkezéssel
4.) Munkahelyi óvoda fogalma, adóalapban elszámolhatósága, TAO 4. 24/a. Munkahelyi óvoda fogalma: Olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 %-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek az óvodai nevelését biztosítja. 2019-től a munkahelyi óvoda fogalma belekerült a Tao törvénybe. A munkahelyi óvoda üzemeltetésére fordított kiadások a Tao alapjának meghatározásakor elismert költségnek minősülnek. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: a munkahelyi óvoda, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költség, ráfordítás. TAO 3.sz.mell.B/20.
5.) Fejlesztési tartalék adóalapban érvényesíthető összegének változása,tao 7. (1) f.) pont Az adózás előtti eredményt csökkenti: az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 %-a és legfeljebb adóévenként 10 milliárd Ft, a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő 4. adóév végéig beruházásra kell fordítani. 2019-től 10 milliárd Ft-ra növekedett a fejlesztési tartalék összege. Korábban 500 millió Ft volt.
6.) A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedéshez kapcsolódó módosítás, PÉLDA TAO 7. (1) m.) pont Az adózás előtti eredményt csökkenti: a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosa a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként legfeljebb 20 millió Ft, figyelemmel a (8) (8e) [itt korábban (8d) szerepelt] bekezdésben foglaltakra. 2019-től a 20 millió Ft-os korlát számítása szempontjából a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetéseket nem kell összevonni. A 20 millió Ft/év korlát szempontjából az egy vállalkozásra tekintettel érvényesíthető kedvezmény összegét kell vizsgálni. PÉLDA: A 2018-as rendelkezés alapján a 20 millió Ft-os korlát szempontjából az adózó a korai fázisú vállalkozásba az adott évben történő befektetésének éves összegét kellett vizsgálni. 2019-től megváltozott a szabály, amely szerint a 20 millió Ft-os éves korlát vizsgálatakor az egy adózó által egy befektetés vonatkozásában érvényesíthető adóalap csökkentés összege nem haladhatja meg a 20 millió Ft-ot. Az ilyen típusú befektetésekhez azonban éves összegre vonatkozó korlát nem került meghatározásra.
6.) A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedéshez kapcsolódó módosítás,tao 7. (8e) Az adózás előtti eredményt csökkentő tétel alkalmazásának feltétele: A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés részbeni kivezetése, továbbá a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre vonatkozó értékvesztés elszámolása esetén, a részbeni kivezetés, az értékvesztés elszámolása adóévében és az azt követő, a csökkentés érvényesítésére rendelkezésre álló adóévben, adóévekben az (1) bekezdés m) pontja szerinti összeget a részbeni kivezetésre, értékvesztésre tekintettel megállapított értékkel arányosan kell megállapítani. 2019-től, ha az adózó a korai fázisú vállalkozásban lévő részesedést kivezeti vagy értékvesztést számol el utána, akkor az adózás előtti eredményt csökkentő tétel csak az alacsonyabb könyv szerinti értékre érvényesíthető.
6.) A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedéshez kapcsolódó módosítás,tao 8. (1) g) Az adózás előtti eredményt növelő tétel alkalmazásának feltétele: az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. (1) bekezdés m) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese a kivezetés adóévében, ha a részesedésszerzés adóévét követő 3. adóév végéig a szerzett részesedést bármilyen jogcímen az átalakulás, egyesülés, szétválás, kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere miatti kivezetést kivéve az adózó kivezeti, részben kivezeti. Ha az adózó a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedését a részesedésszerzést követő 3. adóév végéig kivezeti a könyveiből, akkor az adóalap csökkentésként elszámolt összeg 2-szerese növeli az adózás előtti eredményét. 2019. előtt az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés a kivételek között került felsorolásra. 2019-től ez a felsorolás kibővült a kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere miatti kivezetésekkel.
7.) Önellenőrzéshez kapcsolódó adóalap-korrekciós tétel pontosítása, TAO tv. 7. (1) u), 8. (1) p) Az adózás előtti eredményt csökkenti: az adóellenőrzés, az Air, az Art. szerinti önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi kts., ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg. Az adózás előtti eredményt növeli: az adóellenőrzés, az Air., az Art. szerinti önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg. 2019-től csak az Art. szerinti önellenőrzés esetén alkalmazhatóak az önellenőrzéshez kapcsolódó csökkentő, növelő tételek. Az ilyen adóalap módosító tételek a számviteli törvény szerint a tárgyévi eredményben elszámolt nem jelentős összegű hibahatásokat semlegesítik, mivel azok korábbi évek adóalapját érintik, melyet az adóalany az ART szerinti önellenőrzés keretében módosít az elévülési időn belül, vagyis önellenőrzések esetén csak akkor van szükség az adóalap növelésére vagy csökkentésére, ha adózási szempontú önellenőrzés miatt keletkezik a tárgyévi eredmény terhére elszámolt tétel. 2019. előtt, ha nem jelentős összegű hiba került feltárásra, akkor adóalap módosítási kötelezettsége keletkezett az adózónak, függetlenül attól, hogy a korábban bevallott adóalap az elévülésre vonatkozó rendelkezésekre tekintettel módosítva lett-e vagy sem, vagyis a számviteli értelemben vett önellenőrzés esetén kellett az adóalapot módosítani, függetlenül attól, hogy az adózási elévülésre tekintettel az érintett korábbi adóalap korrigálására sor került, vagy sem.
8.) Ingyenes juttatásban részesülő szervezet nem vállalkozási tevékenységhez kapott juttatásról szóló egyszerűsített nyilatkozata,tao tv 3. sz. mell. A/13. Nem elismert költség, ráfordítás a Tao alap meghatározásakor: az adózó által az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt Áfa, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó Tao-t megfizeti, amelyet a Tao bevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik,
8.) Ingyenes juttatásban részesülő szervezet nem vállalkozási tevékenységhez kapott juttatásról szóló egyszerűsített nyilatkozata,tao tv 3. sz. mell. A/13. A juttatásban részesülő például civil szervezet egyszerűsített nyilatkozatot adhat a juttatónak arról, hogy a juttatást nem vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. Ez a nyilatkozat ahhoz hasonló, mint amikor pl. vállalkozási tevékenységet nem végez pl. a civil szervezet és erről nyilatkozik a juttatónak. Ez a nyilatkozat szükséges a juttatás adóalapban való elismertségéhez. A juttató a nyilatkozat birtokában elismert költségként kezelheti a juttatást, és így nem kell megemelnie a Tao alapját.
9.) Alapelv szövegének pontosítása, TAO tv. 1. (2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata), [korábban más hasonló cselekmény tartalma] megvalósítja a szabály, az adóelőny célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. A módosítás a 2016/1164. tanácsi irányelvben foglalt rendeltetésszerűségre vonatkozó előírással való harmonizációt szolgálja és megkönnyíti a jogértelmezést, azoknál a jogügyleteknél, amelyek célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny elérése, amely összhangban van az adóelőnyt biztosító jogszabály tárgyával vagy céljával. Ebben az esetben az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, ha a jogügylethez valós gazdasági, kereskedelmi indokok is hozzárendelhetőek.
10.) Ellenőrzött külföldi társaság fogalmának változása,tao 4. 11. Ellenőrzött külföldi társaság: A.) a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen) - a szavazati jogok 50 %-át meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy - a jegyzett tőkéből 50 %-kot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy - adózott nyereségéből 50 %-ot meghaladó részre jogosult, abban az adóévében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett Tao-nak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a Tao, amelyet az illetősége szerinti államot Mo-nak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által megfizetett, Tao-nak megfelelő adót, valamint B.) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által megfizetett Tao-nak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a Tao, amelyet a telephely szerinti államot Mo-nak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett Tao-nak megfelelő adót, 2019-ben az ellenőrzött külföldi társaság fogalma megváltozott, mivel összhangba kellett hozni a 2016/1164 tanácsi irányelvben foglalt egyes rendelkezésekkel.
10.) Ellenőrzött külföldi társaság fogalmának változása, PÉLDA Az egyik esetben a külföldön fizetett adó 4.000, magyarországi illetőség esetén elméletben fizetett volna 7.000. A másik esetben a külföldön fizetett adó 6000, magyarországi illetőség esetén elméletben fizetett volna 16000. Külföldi állam joga szerint megállapított adó Tao. tv. alapján fizetendő adó Különbözet Minősítés (az 50%-os feltétel teljesülése esetén) 4000 7000 57000-4000=3000 4000 3000 nem minősülhet ellenőrzött külföldi társaságnak 6000 16000 16000-6000=10000 6000 10000 így ellenőrzött külföldi társaságnak minősülhet
10.) Ellenőrzött külföldi társaság fogalmának változása,tao 4. 11. c), d) 2019-től új feltételként jelent meg, hogy nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely -kizárólag valódi jogügyletből származó jövedelemmel rendelkezik, amelyet az adózó igazol»elsődlegesen nem adóelőny elérése céljából hajtják végre, és»önálló eszközökkel és kockázatokkal rendelkezik, amit nem a magyar adózó menedzsel.
10.) Ellenőrzött külföldi társaság fogalmának változása, TAO tv. 4. 11. e) 2019-től új feltételként jelent meg, hogy nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely - adózás előtti eredménye max. 243.952.500 Ft és a nem kereskedelmi tevékenységből származó (tőke) jövedelme a 23.495.250 Ft összeghatárt meg nem haladó nyereség, vagy - nyeresége nem haladja meg a működési költségei 10 %-át.
10.) Ellenőrzött külföldi társaság fogalmának változása, TAO tv. 4. 11. f), g) 2019-től nem minősül kereskedelmi tevékenységből származó jövedelemnek -a kamat, -a pénzügyi eszközből származó jövedelem, -a szellemi alkotások jogából származó jövedelem, -a részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem, -a pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem, -a biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem, -az a jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára történő értékesítéséből, kapcsolt vállalkozásoktól történő beszerzéséből származik, amennyiben az ilyen jövedelmet szerző személy ahhoz kapcsolódva nem, vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket. 2019-től a működési költség mit nem foglal magában a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti ország határain kívül értékesített áruk bekerülési értékét, valamint a kapcsolt vállalkozások részére teljesített kifizetések alapján elszámolt költséget, ráfordítást.
10.) Ellenőrzött külföldi társaság fogalmának változása, TAO 4. 11. h) Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi telephely, amely olyan az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamának nem minősülő államban fekszik, amellyel Magyarországnak a külföldi telephely jövedelmét a magyar társasági adózás alól mentesítő rendelkezést tartalmazó egyezménye áll fenn, és amely az említett egyezmény szerint telephelynek minősül. A 2016/1164. tanácsi irányelv az EU-n és az EGT-én kívüli telephelyekre nem terjed ki, mert ezekre a kettős adóztatás elkerüléséről szóló bilaterális egyezmények vonatkoznak. Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a telephely jövedelme Mo-on mentesítendő a társasági adóztatás alól, akkor annak a magyar Tao alapba történő bevonása ellentétes lenne az egyezményben foglaltakkal.
10.) Ellenőrzött külföldi társasághoz kapcsolódó adóalap módosító tételek változása,tao tv. 8. (1) f) Az adózás előtti eredményt növeli: az adózó azon adóévében, amelyben az ellenőrzött külföldi társaság adóévének utolsó napja van, az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó, az ellenőrzött külföldi társaság adóévének utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény jóváhagyott (felosztott) osztalékkal csökkentett része olyan mértékben, amilyen mértékben az az adózó által ellátott jelentős személyi funkciókhoz kapcsolódó eszközökhöz és kockázatokhoz kötődik, feltéve, hogy az így kapott összeg pozitív. Az adóalap-növelő tételt az adózó a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával, a szokásos piaci ár elve alapján köteles meghatározni. Ha ellenőrzött külf-i társasági státusz áll fönn, akkor a jelentős személyi funkciók alapján meghatározott arányban a magyar adózó adóalapját növelni kell a 2019- től hatályos módosítás szerint.
10.) Ellenőrzött külföldi társasághoz kapcsolódó adóalap módosító tételek változása,tao 7. (1) gy) 3. alpont Az adózás előtti eredményt csökkenti: az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének értékesítésekor, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésekor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, de legfeljebb (a 8. (1) f) pontja alapján) az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg. Ha az ellenőrzött külf-i társaságban fennálló részesedést eladják vagy apportálják, akkor a fel nem osztott nyereség miatti növelő tétel összegéig csökkenteni lehet az adóalapot.
10.) Ellenőrzött külföldi társasághoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés, TAO 29/A. (75) Az adózó a 2019-ben kezdődő adóévére választhatja, hogy adókötelezettségét a 4. 11. pontja, valamint 8. (1) bekezdés f) pontja és (9) bekezdése 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint teljesíti. Átmeneti rendelkezés szerint az adózó választhatja, hogy a 2019. évre az adókötelezettségét a 2018. 12. 31-én hatályos szabályok alapján teljesíti.
11.) Kamatlevonás korlátozási szabály: fogalmak,tao tv. 4. 50-56. 2019-től kamatlevonás korlátozási szabály került a Tao törvénybe a 2016/1164. tanácsi irányelv alapján, a korábbi alultőkésítési szabály helyett. Az új rendelkezés az adóelkerülések, adóalapátcsoportosítások megakadályozását szolgálja. Új fogalmak kerültek bevezetésre az irányelvvel összhangban. - finanszírozási kts.; - nettó finanszírozási kts.; - hosszú távú állami infrastrukturális beruházás; - adózási szempontból különálló adózó; - összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport; - kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény; - kamatlevonási kapacitás.
11.) Kamatlevonás korlátozási szabály: fogalmak, TAO tv. 4. 50. Finanszírozási költség: a kamatráfordítás, a kamattal gazdasági értelemben egyenértékű költség, ráfordítás, valamint a finanszírozási forrás bevonásával összefüggésben elszámolt költség, ráfordítás, ideértve az eszköz bekerülési értéke részeként és a 18. (1) bekezdés a) pontja alapján csökkentésként elszámolt összeget is, de ide nem értve az olyan finanszírozási költséget, amelynek célja hosszú távú állami infrastrukturális beruházás finanszírozása, feltéve, hogy a beruházás üzemeltetője, a finanszírozási költségek, a beruházás részét képező tárgyi eszközök és az annak kapcsán keletkező jövedelem egyaránt az Európai Unióban található, illetve merül fel;
11.) Kamatlevonás korlátozási szabály: fogalmak,tao tv. 4. 52. Hosszú távú állami infrastrukturális beruházás: olyan, a társadalom egészének közös érdekét szolgáló tevékenység, amely jelenértéken legalább 100 millió eurónak megfelelő értékű tárgyi eszköz létrehozására, fejlesztésére, működtetésére vagy karbantartására vonatkozik;
11.) Kamatlevonás korlátozási szabály: fogalmak, TAO tv. 4. 51. Nettó finanszírozási költség: az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit, azzal, hogy adóköteles bevételként figyelembe kell venni a 18. (1) bekezdés b) pontja alapján növelésként elszámolt összeget is; + kamatráfordítás, a kamattal gazdasági értelemben egyenértékű költség, ráfordítás, valamint a finanszírozási forrás bevonásával összefüggésben elszámolt költség, ráfordítás + kapcsolt vállalk.között alkalm.árak miatti csökkentő tétel (finanszírozási költség) - adóköteles kamatbevételek (kapcsolt vállalk.között alkalm.árak miatti növelő tétel) = NETTÓ FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉG