A HUDI21056 Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014
Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: dinpi@dinpi.hu Web: http://www.dinpi.hu Felelős tervező Baranyai Zsolt Fehér Balázs Schrett Andrea Vezető szakértők Vidra Tamás (természetvédelem) Vincze Tibor (agrár) Közreműködő szakértők Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Petrányi Gergely Horváth Soma Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!
Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv... 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név... 1.2. Azonosító kód. 1.3. Kiterjedés... 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek... 1.5. Érintett települések... 1.6. Egyéb védettségi kategóriák... 1.7. Tervezési és egyéb előírások.. 2. Veszélyeztető tényezők... 3. Kezelési feladatok meghatározása.. 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.. 3.2. Kezelési javaslatok... 3.2.1. Élőhelyek kezelése. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 3.2.4. Kutatás, monitorozás.. 3.2.5. Mellékletek. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében.. 3.3.1. Agrártámogatások.. 3.3.2. Pályázatok.. 3.3.3. Egyéb.. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei... 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése... 1.1. Környezeti adottságok. 1.1.1. Éghajlati adottságok. 1.1.2. Vízrajzi adottságok... 1.1.3. Talajtani adottságok. 1.2. Természeti adottságok. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek... 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok.. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok.. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok.. 1.1. Területhasználat... 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás... 1.3.2. Tulajdoni viszonyok. 1.3.3. Területhasználat és kezelés. 2. Felhasznált irodalom 3. Térképek..
I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a továbbiakban kjtt) 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI21056 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 6968,27 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak *6250 Síksági pannon löszgyepek 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Jelen tervkészítés keretei között, a terület 2013. évi élőhelytérképezése során megtalált Natura 2000 jelölő élőhelyek: *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak *6240 Szubpannon sztyeppék *6250 Síksági pannon löszgyepek *6260 Pannon homoki gyepek 1.4.2. Jelölő fajok dunai tarajosgőte kisfészkű aszat mocsári teknős nagy tűzlepke réti csík szivárványos ökle vágó csík vidra vöröshasú unka (Triturus dobrogicus) (Cirsium brachycephalum) (Emys orbicularis) (Lycaena dispar) (Misgurnus fossilis) (Rhodeus sericeus amarus) (Cobitis taenia) (Lutra lutra) (Bombina bombina) 4
1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. PEST MEGYE Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Jászkarajenő 3031 46,54 Kocsér 653,7 9,72 Kőröstetétlen 519,9 15,93 Törtel 815 9,69 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Tiszajenő 326 11,56 Tiszavárkony 190,6 5,35 Tószeg 846,8 14,31 BÁCS-KISKUN MEGYE Tiszakécske 584,4 4,39 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület (HUDI10004) szikes tó szikes tó Jászkarajenői puszták különleges madárvédelmi terület Vízjárás-dűlő Sós-gyep szikes tó Felsőkarai szikes tavak 1. szikes tó Felsőkarai szikes tavak 2. szikes tó Felsőkarai szikes tavak 3. szikes tó Felsőkarai szikes tavak 4. Kiterjedés (ha) 6667 Védetté nyilvánító jogszabály száma 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 5
ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület Típus Kód Név országos ökológiai hálózat övezet országos ökológiai hálózat övezet szikes tó Felsőkarai szikes tavak 6. szikes tó Felsőkarai szikes tavak 7. szikes tó Törteli-ernyő 1. szikes tó Törteli-ernyő 2. szikes tó Törteli-ernyő 3. szikes tó Törteli-ernyő 4. szikes tó Törteli-ernyő 5. szikes tó szikes tó szikes tó szikes tó szikes tó szikes tó MT OF Alsókarai-szikes-tó Törőcsik-dűlő Csizmás Faluszéli szikes-tó Régi halastó Varga-nádas magterület ökológiai folyosó Kiterjedés (ha) Védetté nyilvánító jogszabály száma a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 6
Típus Kód Név országos ökológiai hálózat övezet PT pufferterület Kiterjedés (ha) Védetté nyilvánító jogszabály száma az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv A területre nincsen sem elfogadott, sem jóváhagyásra váró természetvédelmi kezelési terv. 1.7.2. Településrendezési eszközök Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési tervéről Kocsér Község Önkormányzata képviselő-testületének 10/2003. (XII. 19.) Ök rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Kőröstetétlen Önkormányzata képviselő-testületének Község 2/2006. (V. 15.) Ök rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12./ 2013. (X.04.) számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról Tiszajenő Község Önkormányzat 15/2006. (VI. 30.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2004.(XI.01.) sz. Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A Jászkarajenői puszták Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik: Nagykőrösi Erdőtervezési Körzet, Szolnok-Jászsági Erdőtervezési Körzet Kecskeméti Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv: A 814 sz. Abonyi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2008. január 1. 2017. december 31.) A 921 sz. Szolnoki Körzet Erdőterve (érvényes: 2005. január 1. 2014. december 31.) A 812 sz. Ceglédi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2007. január 1. 2016. december 31.) 7
1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek 1.7.5. Halgazdálkodási tervek 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2.12 Nagykőrösi-homokhát részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság 1.7.7. Egyéb tervek 1.7.8. Jogerős engedélyek 8
2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve A02.02 haszonnövény váltás M A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A04.02.05 alullegeltetés vegyes háziállat állománnyal A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya D01.02 autópályák, autóútak, főés mellékutak D02.01 villany- és telefonvezetékek E01.03 diszperz (tanyasias) emberi jelenlét Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű ) H H H M H L Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak élőhelyek homogenizálódása minden élőhely élőhelyek cserjésedés minden élőhely élőhelyek cserjésedés homogenizálódása, homogenizálódása, minden élőhely élőhelyek felszámolása, zavarás nagyobb testű madarak minden élőhely E03.01 háztartás hulladék L minden élőhely F01.01 intenzív, vagy intenzívebbé váló haltenyésztés M? F03.01 vadászat M *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak taposás, madárállomány zavarása, elsősorban vízivad-vadászat során F04 növénygyűjtés, általános (szárazföldi) H02.05 szennyvíz beszivárgás a talajvízbe I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte L M M minden élőhely minden élőhely minden élőhely J02.03.01 nagy léptékű vízelvezetés H *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak kiszáradás J02.05.02 J02.07.01 J02.07.02 belvízviszonyok megváltoztatása talajvíz kivétel mezőgazdasági célra talajvíz kivétel lakossági vízellátás céljából H M M *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak kiszáradás *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak kiszáradás *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak kiszáradás 9
J03.01 tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió M M *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak kiszáradás *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak K01.03 kiszáradás M *1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 10
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen cél az alföldi szikes élőhelytípusok és az ahhoz kötődő fajkészlet minél nagyobb változatosságú megőrzése, melynek eszköze a vízellátottság aktív javítása és a belső fragmentáltság felszámolása. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban a gyepgazdálkodással), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti. 3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. 5. pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az alábbi előírások a Jászkarajenői puszták Natura 2000 terület országos jelentőségű védett temészeti területet nem érintő részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban a országos jelentőségű védett természeti területeken (ex lege védett szikes tavak) a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területen a vizes élőhelyek fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó, az egyéb, természetvédelmi kezelésekhez tartozó, valamint a terület bemutatását szolgáló beruházások támogatandók. Ilyen beruházások lehetnek: - természetvédelmi célú vízgazdálkodás lehetőségeinek kialakítása, árasztásos vízpótlás megvalósítása érdekében a meglévő árokrendszerek, zsilipek felülvizsgálata, - a Natura 2000 területen húzódó 20 kw-os távvezetékek kereszttartóinak szigetelése, szükség esetén földkábelre cserélése a madárpusztulások megakadályozása érdekében, - oktatási- és bemutatóhelyek létesítése. 11
A gazdálkodáshoz nem köthető, valamint a Natura 2000 terület fenntartásához, fejlesztéséhez, bemutatásához nem szükséges beruházások kerülendők különösen a területen jellemző következő tevékenységek: 20kV-os és 0,4 kv-os légvezetékek építése, mezőgazdasági földutak burkolt úttá történő kialakítása. Gazdálkodáshoz köthető javaslatok: A területen a vizes élőhelyek fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó, a természetvédelmi kezelésekhez tartozó, valamint a terület bemutatását szolgáló beruházások támogatandók. Ilyen beruházások lehetnek: - természetvédelmi célú vízgazdálkodás lehetőségeinek kialakítása, árasztásos vízpótlás megvalósítása érdekében a meglévő árokrendszerek, zsilipek felülvizsgálata, - a Natura 2000 területen húzódó 20 kv-os távvezetékek kereszttartóinak szigetelése, szükség esetén földkábelre cserélése a madárpusztulások megakadályozása érdekében, - oktatási- és bemutatóhelyek létesítése. A gazdálkodáshoz nem köthető, valamint a Natura 2000 terület fenntartásához, fejlesztéséhez, bemutatásához nem szükséges beruházások kerülendők különösen a területen jellemző következő tevékenységek: 20kV-os és 0,4 kv-os légvezetékek építése, mezőgazdasági földutak burkolt úttá történő kialakítása. Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. Hínarasok 2. Nádasok 3. Kaszálással és legeltetéssel hasznosítható területek 4. Kizárólag legeltetésre javasolt területek 5. Fasorok, cserje- és erdősávok 6. Őshonos vagy idegenhonos fafajok dominálta erdők 7. Szántók, kertek, gyümölcsösök 8. Erősen leromlott és beépített élőhelyek 9. Halastavak 1. Hínarasok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): 12
Ab Folyók, áramló vizű csatornák hínárnövényzete A kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő (a nádaratás is), beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet. 2. Nádasok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V47 V51 V53 V59 V60 V61 December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni. A nádszegély kontrollált égetését az illetékes hatóság engedélyével december 1. és február 15. között kell elvégezni, a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve és annak felügyeletével. V62 A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. 3. Kaszálással és legeltetéssel hasznosítható területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B5 Nem zsombékoló magassásrétek D34 Mocsárrétek F1a Ürmöspuszták F1b Cickórós puszták F2 Szikes rétek F3 Kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepek F4 Üde mézpázsitos szikfokok OB Jellegtelen üde gyepek OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OD Lágyszárú évelő özönfajok állományai OF Magaskórós ruderális gyomnövényzet 13
H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek H5b Homoki sztyeprétek A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken kaszálás és legeltetés egyaránt ajánlott kezelési mód. A nedvesebb élőhelytípusok B5, D34, F2, F4, (esetleg OB) esetén a tavaszi időszakban kaszálás javasolt, amelyet később a száradással párhuzamosan legeltetés válthat fel. A szárazabb típusok akár egész évben alkalmasak legeltetésre szükség esetén tisztító kaszálással kiegészítve. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY17 GY22 GY23 GY24 GY26 GY27 GY28 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Cserjeirtás nem megengedett. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. 14
GY29 GY30 GY31 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY33 GY34 A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY36 A terület túllegeltetése tilos. GY41 Legeltetési sűrűség 0,2-1,0 ÁE/ha. GY45 A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. GY47 Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. GY54 Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. GY57 Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. GY58 Inváziós növényekkel fertőzött gyepben csak a mentesítést követően lehet legeltetni. GY61 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át. GY64 Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY67 GY68 GY69 GY70 GY73 GY80 GY83 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. Legeltethető állatfaj: juh. Legeltethető állatfaj: kecske. Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). Kaszálás június 30. után lehetséges. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. 15
GY84 Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY85 GY87 GY92 GY93 GY99 GY101 Vadriasztó lánc használata kötelező. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni. GY102 GY103 A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY104 GY109 GY112 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 GY117 GY118 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. Élőhelyrekonstrukció. 4. Kizárólag legeltetésre javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B2 Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet B6 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak BA Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál F5 Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete OG Taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet OA Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek 16
A kezelési egységhez tartozó élőhelytípusok területe legeltetéssel hasznosítható. Kaszálással történő hasznosításuk nem javasolt. A fenti kezelési egységhez tartozó élőhelytípusok közül egyesek (B6, F5, BA) a kaszálás hatására homogenizálódnak, egysíkúvá válnak. Ezen élőhelyek változatosságát legeltetéssel lehet fenntartani. A kezelési egységbe tartozó élőhelytípusok másik csoportja kaszálásra kifejezetten nem alkalmas (B2, OG, OA). A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY17 GY18 GY19 GY24 GY25 GY26 GY27 GY34 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Cserjeirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. 17
GY40 Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha. GY46 Március 15. és május 31. között a legeltetés tilos. *inkább június 30-ig GY47 Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. GY61 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át. GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. GY116 GY117 GY118 V08 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. Élőhelyrekonstrukció. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. 5. Fasorok, cserje- és erdősávok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok P2c Idegenhonos cserje vagy japánkeserűfű fajok uralta állományok Fenti kezelési egységhez tartozó élőhelyek csekély részaránnyal képviseltetik magukat a Jászkarajenői puszták Natura 2000 területen. Kezelést nem igényel (nem őshonos cserje- és faegyedek szomszédos területekre történő esetleges átterjedését ettől függetlenül meg kell akadályozni). 6. Őshonos vagy idegenhonos fafajok dominálta erdők Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők RDb Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők S1 Ültetett akácosok S2 Nemesnyárasok 18
S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: E01 E03 E04 E05 E06 E17 E20 E36 E46 E51 E67 A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. A körzeti erdőtervezés során a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. Fakitermelés csak augusztus 15. és december 15. között végezhető. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók. 7. Szántók, kertek, gyümölcsösök Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák T10 Fiatal parlag és ugar T2 Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák T6 Extenzív szántók T8 Extenzív szőlők és gyümölcsösök T9 Kiskertek A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: SZ01 SZ07 SZ22 SZ36 SZ43 SZ44 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. 19
SZ45 SZ46 SZ48 SZ58 Öntözés tilos. Melioráció tilos. Drénezés tilos. Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges. 8. Erősen leromlott és beépített élőhelyek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U10 Tanyák, családi gazdaságok U11 Út- és vasúthálózat U7 Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak Reális cél minden, ehhez a kezelési egységhez tartozó élőhely esetén fenti élőhelyek további kiterjedésének megakadályozása. Az U7 élőhelytípusba tartozó felhagyott bányák esetén azok rekultiválása szükséges. 9. Halastavak Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U9 Állóvizek A kezelési egységhez tartozik a Jászkarajenő településtől délkeleti irányban elhelyezkedő, 81 hektáros Jászkarajenői halastó a mellette lévő 6 hektáros teleltető tavakkal, valamint két kisebb halastó: egy 6,8 ha kiterjedésű Jászkarajenőtől északi irányban, és egy 2,3 ha kiterjedésű Tószegtől nyugati irányban. A terület szikes tavai nem tartoznak a fenti kezelési egységhez, azok természetes élőhelykategóriákba kerültek besorolásra! A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V19 V21 V23 V24 V26 V27 Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. A víz leeresztésének megkezdése előtti 30. naptól trágyázni nem szabad. A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/év/ha szerves trágya használható. A természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható. A területen élő és táplálkozó madarak riasztása csak korlátozottan végezhető, (15%-os idő és 20%-os területi korlát), ezt a kötelezően elkészítendő madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. A területi korlátozás (20%) tóegységenként értendő. Halastavak nyílt vízfelületein csérek, szerkők, sirályok megtelepedését segítő mesterséges fészkelő szigetek kialakítása és karbantartása szükséges. 20
V28 Védett récefajok megtelepedését segítő mesterséges ládák kihelyezése halastavak part menti növényzetébe és szegélyeibe, nádasokba, növényzettel borított szigetekre. V34 V37 V47 V51 V53 V59 V60 V61 A tavasszal szárazon álló tavakat július 15-ig nem lehet feltölteni. A halastavakat az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével legkésőbb április 1-ig fel kell tölteni. December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni. A nádszegély kontrollált égetését az illetékes hatóság engedélyével december 1. és február 15. között kell elvégezni, a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve és annak felügyeletével. V62 V63 A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Élőhely-rekonstrukció. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 3.2.4. Kutatás, monitorozás 3.2.5. Mellékletek 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.2. Pályázatok 3.3.3. Egyéb 21
3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Levél, e-mail, személyes egyeztetés, gazdafórumok, honlap 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A fenntartási terv egyeztetése során a DINPI az alább felsorolt érdekelteket kereste meg: - területileg illetékes járási hivatal, - a jelentős területeket művelő gazdák A tervkészítés jelenlegi fázisáig a fent megkeresettektől nem érkeztek be vélemények. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók gazdafórumok keretében valósulnak meg. 22
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció
1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület Magyarország kistájainak katasztere (2010. Szerk.: Dövényi Zoltán) alapján a következő kistájakat érinti: Pilis-alpári-homokhát, Gerje-Perje-sík. A tervezési terület környezeti adottságai a kistájak megfelelő környezeti adottságain keresztül kerülnek bemutatásra. 1.1.1. Éghajlati adottságok Gerje-Perje-sík Mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető terület, amely már közel van a meleg-száraz típushoz. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,3 C, ill. 17,5 C. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 33,5-34,0 C, a leghidegebb téli napok minimumaié pedig -16,5 C. Az évi csapadékösszeg DK-en 510-530 mm. A vegetációs időben 300-310 mm eső hullik. A terület ariditási indexe 1,30-1,35. Pilis-alpári-homokhát A mérsékelten meleg és a meleg határán fekvő kistáj. Az egész kistáj száraz éghajlatú. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 C, de D-en a 10,5 C-ot is eléri. Az évi csapadékösszeg 510 es 530 mm közötti, a vegetációs időszakban 300-310 mm, D-en 310 fölött. Az ariditási index 1,32-1,36. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti. A meleg, száraz éghajlat csak a kisebb vízigényű növényeknek kedvez. 1.1.2. Vízrajzi adottságok Gerje-Perje-sík Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A vízjárási adatok hézagosak, így csak becslésünk van arról, hogy a Gerje-Perje ritka árvizei meghaladják a 20 m3/s-ot. Máskor viszont alig vezetnek vizet. Árvizekre csak kora nyáron számíthatunk. Vízminősége II. osztályú. A csatornákhoz kapcsolódó ártér belvizeit 400 km-t meghaladó csatornahálózat vezeti le. A "talajvíz" 2-4 m melyen érhető el. Mennyisége nem jelentős. Pilis-alpári-homokhát A kistájat számos, a Tiszához vezető vízfolyás keresztezi (Gerje, Kőrös-ér, Gógány-ér, Kurtilaposi-csatorna, Csukás-ér, Pejtsik-csatorna). Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A ritka árvizek nyár elején jelentkeznek, míg az év nagy részében alig van vizük. 1.1.3. Talajtani adottságok 24
Gerje-Perje-sík A táj legkiterjedtebb talajtípusát (29%) löszös alapkőzeten képződött, fölkent vályog, helyenként homok vagy agyagos vályog mechanikai összetételű, kedvező termékenységű és vízgazdálkodású, csupán a talaj mélyebb rétegeiben (1,5-2 m alatt) szikesedő, mélyben sós réti csernozjom talajok képviselik. A tájban a szikes talajtípusok jelentős területen fordulnak elő. Szikes talajok tekintetében jelentős változatosságot mutat: réti csernozjom, mészlepedékes csernozjom, mélyben sós réti csernozjom, sztyeppesedő réti szolonyec, humuszos homoktalajok, réti szolonyec talajok jellemzik. Pilis-alpári-homokhát A kistáj 12 talajtípusából a futó- és a humuszos homoktalajok, a barnaföldek, a csernozjom jellegű homoktalajok, a réti talajok többsége, vagyis a homokon képződött talajféleségek az összterület kb. 80%-át teszik ki. A löszös alapkőzeten képződött szikes talajok szoloncsák-szolonyecekből, réti szolonyecekből, sztyeppesedő réti szolonyecekből és szolonyeces réti talajokból tevődnek össze. 1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak B 6250 Síksági pannon löszgyepek D D (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható.) A 2013. évi élőhelytérképezés során rögzített, az SDF adatlapon nem szereplő további Natura 2000 jelölő élőhelyek: 6240 Szubpannon sztyeppék 6260 Pannon homoki gyepek Élőhely neve Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely kódja: 1530 25
Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 6271,43 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 3681,5 ha. Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: F1a Ürmöspuszták Definíció: Festuca pseudovina és kodominánsként leggyakrabban az Artemisia santonicum által dominált, rövidfüvű, sziki fajokban gazdag, sztyepréti és réti fajokat nem vagy alig tartalmazó, általában nagy kiterjedésű, időszakosan nedves szárazgyepek. F1b Cickórós puszták Definíció: Alföldi, rövid vagy magasabb füvű, általában Festuca pseudovina és Achillea fajok dominálta, szegényes fajkészletű, sziki (zömmel pszeudohalofiton) és szárazgyepi, illetve réti generalistákból álló (sziki ürömben és sztenohalofiton fajokban általában szegény) szárazgyep, illetve szárazabb rét egykori ártereken és kiszáradó, kilúgzódó szikes pusztákon, nem ritkán erősebben szikes gyepekkel mozaikolva. F2 Szikes rétek Definíció: Magasfüvű, a vegetációs időszak kezdeti szakaszán átmenetileg vízzel borított rétek, melyek különböző mértékben szikesedett, illetve szikesedő (szolonyeces vagy szoloncsákos) réti talajokon alakulnak ki. Jellemző fűfajaik: Agrostis stolonifera, Alopecurus pratensis, Beckmannia eruciformis, Glyceria fluitans subsp. poiformis, Alopecurus geniculatus, Festuca arundinacea, Elymus repens.jellegzetesebb egyéb egyszikűek: Carex distans, C. melanostachya, Juncus gerardii. F3 Kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepe Definíció: Sziki, mocsárréti és sztyepfajokból álló, ernyős-magaskórós fiziognómiájú, jellemzően tiszántúli, tavasszal nedves, nyáron száraz szikes rét. Gyakoribb karakterfajai az Aster punctatus, Artemisia pontica, Peucedanum officinale. Előfordul szikes és ártéri környezetben egyaránt. Üde változatai magasfövű, karakterfajokban gazdag rétek, és magaskórós rétsztyepek a szárazabbak részben már alacsonyabb füvűek, a cickórós puszta felé mutatnak átmenetet. F4 Üde mézpázsitos szikfokok Definíció: Erősen szikes talajú, hosszabb ideig vízborította (tavasszal vizes, nyáron akár csontszáraz), rétszerű gyepek, amelyekben az évelő növényzet összborítása az 50%-ot meghaladja. Domináns fajai apuccinellia limosa, P. festuciformis subsp. intermedia, Carex divisa. F5 Padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzet Definíció: A vegetációs időszak jelentős részében vízzel borított szikes tavakban az élőhely kiszáradása után megjelenő, zömmel egyéves fajok által alkotott halofiton növényzet, valamint padkaközi pangó vizes területeken kialakult vakszik, szikér és kis borítású (<50%), általában alacsony növényzetű szikfok növényzet, utóbbit főleg évelő fajok alkotják. A5 Szikes, víziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos hínár Definíció: Kis termetű gyökerező hínárnövények sekély, szikes tavakban vagy tócsákban élő úszó (Ranunculus) vagy alámerült (Zannichelia, Potamogeton, Chara) fajszegény hínárvegetációja. B6 - Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak Definíció: Erősen szikes talajú, a vegetációs időszak jelentős részében (esetleg egészében) szikes vízzel borított mocsarak, amelyek növényzetét uralkodóan Bolboschoenus maritimus, Scirpus lacustrissubsp. tabernaemontani, 26
Eleocharis uniglumis, Scirpus litoralis, esetleg konszociáció alkotóként a Phragmites australis alkotja. A 2013. évben végzett élőhelytérképezés a következő ide tartozó élőhelyek jelenlétés mutatta ki: B6 - Zsiókás, kötőkákás és nádas, szikes vizű mocsarak Tiszta, térképezhető méretű előfordulása a vizsgált területen nem jellemző. A szikes tavak parti szegélyén, nagy gyepmátrixok mélyedéseiben, illetve néhány erősen szikes talajú csatorna mentén azonban megtalálhatók. F1a - Ürmöspuszták Rövidfüvű, veresnadrágcsenkesz (Festuca pseudovina) és sziki üröm (Artemisia santonicum) által leginkább jellemezhető élőhelyek, melyek jelentős részét juhokkal, kisaebb részét marhával legeltetik. Általános fajai a sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicus), a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) és a sóvirág (Limonium gmelini). Jellegzetesen mozaikolnak a cickórós gyepekkel, sziki rétekkel és vakszikekkel, F1b - Cickórós puszták Cickafark fajok (Achillea spp.) által mindenképpen meghatározott, de sziki ürmöt nem tartalmazó, réti és szárazgyepi fajokkal együttesen jellemezhető élőhely. Ez a típus nem képez nagy kiterjedésű teljesen homogén foltokat, hanem mozaikol az ürmöspusztákkal és a sziki rétekkel, de a löszös hátakon a löszgyepekkel, a homokon pedig a homokpusztákkal is. F2 - Szikes rétek A legnagyobb kiterjedésben előkerült gyepek. Magasfüvű, ecsetpázsit és tarackbúza által dominált gyepek. Kisebb kiterjedésben hernyópázsitos formációk is megjelennek. Szinte minden esetben kaszálják, de általánosan elmondható, hogy ezen felül erősen legeltetik is, emiatt helyenként erősen zsombékosodik. Sokszor mozaikolnak egyéb élőhelytípusokkal. F4 - Üde mézpázsitos szikfokok Főleg medrekben előforduló, F1a, F1b és F2 mozaikokban találhatók. F5 - Padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete A szikes tavak szegélyén a zsióka nagyobb állományai, a tómederben pedig bárányparéj, mézpázsit fordult elő. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: B6 - Zsiókás, kötőkákás és nádas, szikes vizű mocsarak Természetességi kategória szerint 3-as és 4-es besorolásúak. F1a - Ürmöspuszták Természetességük 3-as és 4-es, a legeltetés mértékétől függően. F1b - Cickórós puszták Természetességük 3-as és 4-es. F2 - Szikes rétek Természetességük 4-es és 3-as. F4 - Üde mézpázsitos szikfokok Természetessége: jobbára 4, ritkább a 3. F5 - Padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete Természetessége: 3 és 5 Élőhely veszélyeztetettsége: Összességében kielégítő az élőhelyek állapota. Veszélyeztető tényezők: vízhiány (K01.03 n n ) (J02.06 i i ), beszántás (A02.03 i i ), trágyázás (A07 i i ), mezőgazdasági használat hiánya (A04.03 i i ) B6 - Zsiókás, kötőkákás és nádas, szikes vizű mocsarak Emberi tevékenység, az élőhely teljes mértékű megváltoztatása pl. beszántás. F1a - Ürmöspuszták Veszélyeztető tényező a legeltetés mértéktelensége, különösen száraz években. F1b - Cickórós puszták Veszélyeztető tényező a fás növények betelepülése (köztük a nem 27
honos ezüstfa, akác) és az özöngyomok megjelenése (Solidago sp.). degradáltságról árulkodik az Eryngium fajok felszaporodása is. F2 - Szikes rétek Veszélyezető tényezők közé sorolhatók a használat megváltozása, pl a marhával való túllegeltetés, illetve az özöngyomok betelepülése a felhagyás következményeként. F4 - Üde mézpázsitos szikfokok Veszélyeztető: túllegeltetés F5 - Padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete A két szebb, nem legeltetett tómeder szántók közt található. Élőhely neve Szubpannon sztyeppék Élőhely kódja: 6240 Élőhely előfordulásai a területen: Mindössze 3 egymáshoz közel eső folt képviseli az élőhelytípust Kocsér és Köröstetétlen nközött a Nyilas-összekötőcsatorna Kőrösérbe történő becsatlakozása előtt. Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: - 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 9,565 ha. Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: H2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek Definíció: Dolomit vagy nem karrosodó mészkő alapkőzeten előforduló délies kitettségű, változó mértékben záródó szárazgyepek. Valójában nyíltabb sziklagyep és zártabb lejtősztyep foltok alkotta mozaiktársulások. Állományaikat sziklai- és sztyepfajok együttes dominanciája jellemzi. H3a Lejtőgyepek egyéb kemény alapkőzeten Definíció: Keskenylevelű pázsitfüvek dominálta záródó, középmagas, fajgazdag, száraz gyeptársulások a sztyepzóna hegy- és dombvidéki képviselői. Közös jellemvonásuk, hogy kemény alapkőzetekhez (ez egyaránt lehet meszes, vagy szilikátos kőzet, de dolomit és könnyen málló mészkő nem) kötődő, csaknem fátlan hegylábi, illetve lejtőgyepek. H5a Kötött talajú sztyeprétek (lösz, agyag, nem köves lejtőhordalék, tufák) Definíció: Elsősorban az alföldi és hegylábi lösz, valamint a homokot kivéve minden nem kemény alapkőzeten kialakult, humuszban általában gazdag talajokon élő zárt szárazgyepek. Domináns fűfajuk legtöbbször a Festuca rupicola, gyakran a Bromus inermis, Agropyron intermedium (Elymus hispidus), Stipa-fajok és a Bothriochloa ischaemum. A 2013. évben végzett élőhelytérképezés során a H5a élőhelytípus került elő a területről. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: természetességi értékelése 3-4 közötti. 28
Élőhely veszélyeztetettsége: Összességében kielégítő az élőhely állapota. Veszélyeztető tényezők: vadállomány (F03.01.01 i i ), illegális emberi használat (technikai sportok) (G01.03.02 i i ), cserjésedés (K02.01 i i ), hagyományos gazdálkodási mód hiánya (A04.03) i n, invazív fajok terjedése( I01 i i ), területfejlesztési szándékok (E i i ), helyenként a túlzott mezőgazdasági használat (A02.01 i i, szomszédos mezőgazdasági használat hatásai (vegyszer elsodródás, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 i i ) (A02.03 i i ), égetés (J01.01 i i ), fragmentálódás (J03.02 i i ) Veszélyeztető tényező: túllegeltetés Élőhely neve Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhelytípus mindössze 5 kis folt képviseli a Csukás ér mentén. Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: - 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 0,9 ha. Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: H5a Kötött talajú sztyeprétek (lösz, agyag, nem köves lejtőhordalék, tufák) Definíció: Elsősorban az alföldi és hegylábi lösz, valamint a homokot kivéve minden nem kemény alapkőzeten kialakult, humuszban általában gazdag talajokon élő zárt szárazgyepek. Domináns fűfajuk legtöbbször a Festuca rupicola, gyakran a Bromus inermis, Agropyron intermedium (Elymus hispidus), Stipa-fajok és a Bothriochloa ischaemum. I2 Löszfalak és szakadópartok növényzete Definíció: Löszfalak, löszös-agyagos szakadópartok, meredek löszös lejtők nyílt pionír növényzete Kochia (Bassia) prostrata-val és Agropyron pectinatum-val (A. pectiniforme, A. cristatum). A 2013. évben végzett élőhelytérképezés során a H5a élőhelytípus került elő a területről. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: természetességi értékelése 3-4 közötti. 29