A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 2. kiadás Debrecen, 2017. december 11. Prof. Dr. habil Komlósi István

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. ELKÖTELEZETTSÉG... 4 1.1. MINŐSÉGPOLITIKA... 4 1.2. KÖRNYEZETI POLITIKA... 5 1.3. Küldetés nyilatkozat... 6 1.4. Vezetői nyilatkozat... 7 2. KAR BEMUTATÁSA... 8 2.1 Szervezeti ábra... 9 3. Meghatározások és definíciók... 10 4. A szervezet környezet... 14 4.1. A szervezet és környezetének megértése... 14 4.2. Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértése... 16 4.3. A minőségirányítási rendszer alkalmazási területének meghatározása... 16 4.4. A integrált irányítási rendszer folyamatai... 17 4.4.1. A IIR rendszer folyamatai... 17 4.4.2. Dokumentált információ fenntartása... 17 5. Vezetői szerepvállalás... 19 5.1. Vezetői szerepvállalás és elkötelezettség... 19 5.1.1. Általános előírások... 19 5.1.2. Vevőközpontúság... 19 5.2. Politika... 20 5.2.1. A minőségpolitika kialakítása... 20 5.2.2. A politikák kommunikálása... 20 5.3. Szervezeti szerepek, felelősségek és hatáskörök... 20 6. Tervezés... 25 6.1. A kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos tevékenységek... 25 6.1.1. Kockázatok és lehetőségek... 25 6.1.2. Kockázatok tervezése... 25 Környezeti tényezők... 25 6.1.3. Megfelelési kötelezettségek... 26 6.1.4. A tevékenységek megtervezése... 26 6.2. Minőségcélok és az elérésük megtervezése... 26 6.2.1. Minőségcélok... 26 6.2.2. A minőségcélok tervezése... 28 6.3. A változtatások tervezése... 28 7. Támogatás... 30 7.1. Erőforrások... 30 7.1.1. Általános előírások... 30 7.1.2. Munkatársak... 30 7.1.2. Infrastruktúra... 31 7.1.4. A folyamatok működési környezete... 32 7.1.5. Megfigyeléshez és méréshez szükséges erőforrások... 32 7.1.5.1. Általános előírások... 32 7.1.5.2. A mérés visszavezethetősége... 34 7.1.6. Szervezeti ismeretek... 36 7.2. Felkészültség (kompetencia)... 37 7.3. Tudatosság... 37 7.4. Kommunikáció... 38 7.5. Dokumentált információ... 39 7.5.1. Általános előírások... 39 7.5.2. Létrehozás és frissítés... 39 7.5.3. A dokumentált információk felügyelete... 43 7.5.3.1. dokumentált információk... 43 7.5.3.2. Dokumentált információk felügyelete... 43 8. Működés... 44 8.1. Működéstervezés és -felügyelet... 44 8.2. A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó követelmények... 45 Kiadás: 2. Oldalszám: 2/57

8.2.1. Kapcsolattartás a vevővel... 45 8.2.2. A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó követelmények meghatározása... 45 8.2.3. A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó követelmények átvizsgálása... 45 8.2.3.1. Átvizsgálás... 45 8.2.3.2. Dokumentált információk... 46 8.2.4. A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó követelmények megváltozása... 46 8.3. A termékek és a szolgáltatások tervezése és fejlesztése... 46 8.3.1. Általános előírás... 46 8.4. A külső forrásból biztosított folyamatok, termékek és szolgáltatások felügyelete... 46 8.4.1. Általános előírások... 46 8.4.2. A felügyelet típusa és mértéke... 47 8.4.3. Információk a külső szolgáltatók részére... 47 8.5. A termék előállítása és a szolgáltatás nyújtása... 48 8.5.1. A termék-előállítás és a szolgáltatásnyújtás szabályozása... 48 8.5.2. Azonosítás és nyomonkövethetőség... 48 8.5.3. A vevők vagy a külső szolgáltatók tulajdona... 49 8.5.4. Megóvás... 49 8.5.5. Kiszállítás utáni tevékenységek... 49 8.5.6. Változáskezelés... 49 8.6 A termékek és szolgáltatások kibocsátása... 50 8.7. A nem megfelelő kimenetek felügyelete... 50 8.7.1. A szervezetünk gondoskodik arról... 50 8.7.2. A szervezetnek olyan dokumentált információt kell megőriznie, amely... 50 9. Teljesítményértékelés... 51 9.1. Figyelemmel kísérés, mérés, elemzés és értékelés... 51 9.1.1. Általános előírások... 51 9.1.2. Vevői elégedettség... 52 9.1.3. Elemzés és értékelés... 52 9.2. Belső audit... 52 9.2.1. A szervezetünk tervezett időközönként belső auditokat... 52 9.2.2. A szervezetünk:... 53 9.3. Vezetőségi átvizsgálás... 54 9.3.1. Általános előírások... 54 9.3.2. A vezetőségi átvizsgálás bemenetei... 54 9.3.3. A vezetőségi átvizsgálás kimenetei... 54 10. Fejlesztés... 56 10.1. Általános előírások... 56 10.2. Nemmegfelelőség és helyesbítő tevékenység... 56 10.2.1. Amikor nemmegfelelőség fordul elő... 56 10.2.2. A szervezetnek bizonyítékként dokumentált információt kell megőriznie:... 56 10.3. Folyamatos fejlesztés... 56 Kiadás: 2. Oldalszám: 3/57

1. ELKÖTELEZETTSÉG 1.1. MINŐSÉGPOLITIKA A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar a Debreceni Egyetem minőségpolitikájával összhangban, a tudományterületén folytatott oktatás, kutatás, valamint a szaktanácsadási tevékenysége során megszerzett hazai és nemzetközi szakmai hírnevének megtartása és bővítése érdekében a minőségi színvonalának állandó fejlesztésére, tökéletesítésére törekszik. A fenti célok elérése érdekében a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezetése a következőket vállalja: munkatársait úgy választja ki, hogy felsőoktatási feladatokat, az oktatást, a kutatást és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadást a követelményeknek magas színvonalon elégítse ki, a partnerek igényeinek megismerését, azok kiváló, és egyenletes minőségű teljesítését, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar minőségcéljaiban megfogalmazottak megvalósítását, minőségpolitikáját és minőségbiztosítási rendszerét időszakosan átvizsgálja, aktualizálja, fejleszti, a mindenkor érvényes Felsőoktatási Törvény előírásainak, a Magyar Akkreditációs Bizottság elvárásainak, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatás minőségbiztosításával kapcsolatos útmutatásainak megfelelően, figyelembe véve a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjeit. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átfogó, az ISO 9001:2015 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszert működtet, annak folyamatos fejlesztésével és fenntartásával hírnevét kívánja erősíteni. A vezetőség elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségirányítási rendszer működtetésében, fejlesztésében, és ezt az elkötelezettséget minden munkatársától elvárja. Debrecen, 2017. december 11. Prof. Dr. habil Komlósi István dékán Kiadás: 2. Oldalszám: 4/57

1.2. KÖRNYEZETI POLITIKA A fenntartónk, a partnereink, kiemelten a hallgatók, a hatóságok, a lakosság és a munkavállalók elvárása, hogy oktatási, kutatási, képzési, szaktanácsadási folyamataink kialakítása, működtetése és a kapcsolódó tevékenységek során a környezeti elemek gazdaságos felhasználásán, a környezetterhelések minimalizálásán keresztül hozzájáruljunk a fenntartható fejlődéshez. A kar mindenkori célja hogy, az egészséges élelmiszer, életminőség és tisztább környezet kialakításához az Európai Felsőoktatási tér normáinak mindenkori betartásával járuljon hozzá. Ezért a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyik kiemelt feladata a környezet megóvása, a környezeti szemlélet kialakítása és folyamatos fejlesztése. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átfogó, az MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány követelményeinek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszert működtet, amely kapcsolatban áll és közös elemeket tartalmaz a minőségirányítási rendszerrel. A környezetvédelmi célok kitűzésekor, és annak elérése érdekében olyan intézkedéseket hozunk, melyek figyelembe veszik a törvényi előírásokat, lehetővé teszik a környezetterhelési kockázatok és káros hatások folyamatos mérését, kiértékelését és csökkentését. Kötelezettséget vállalunk az érvényes jogszabályok, szabványok, szakhatósági előírások betartására, a múltbeli szennyeződések felszámolására. Meghatározó feladatunk, hogy pedagógiai céljainkban és erre épülő oktatási tananyagainkban munkatársainkkal törekedjük hallgatóink környezet iránti elkötelezettségének folyamatos fejlesztésére. Kutatási célkitűzéseink között megkülönböztetően kezeljük a természeti erőforrások megújíthatóságának fenntarthatóságát és a környezetetikai normák betartását. Munkavégzés során állandó szempont a jól követhető folyamatok kialakítása, az anyag- és energiatakarékosság és az ezt tükröző folyamatos környezethigénia, tisztaság és rend. Szállítóink kiválasztásakor figyelembe vesszük a környezetvédelmi követelmények teljesülését. Munkatársaink számára eljuttatunk minden olyan információt, amelyek tevékenységünk környezeti hatásainak értékeléséhez szükségesek. Debrecen, 2017. december 11. Prof. Dr. habil Komlósi István dékán Kiadás: 2. Oldalszám: 5/57

1.3. Küldetés nyilatkozat A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar küldetése a multifunkciós mezőgazdaság és a vidék fejlesztése az Észak-Alföldi Régióban és Kelet- Magyarországon. Az intézmény ennek megfelelően az elsődleges szakemberképzésen túl regionális, országos, illetve nemzetközi kutatási és szaktanácsadási feladatokat is ellát. A fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés követelményeinek megfelelően bővültek oktatási-képzési, kutatási területeink. A tudományok egymás közötti kapcsolata egyre erősödik, ami közép- és hosszútávon is kívánatos. Törekvésünk akár jelszóként is használható: sokszínű képzés átjárhatóság. Karunk rendelkezik a kialakuló lineáris képzés valamennyi szintjének személyi és infrastruktúrális feltételeivel. Oktatási programjaink felépítésükben, szerkezetükben rugalmasak, tartalmukban sokszínűek. Akkreditált laboratóriumaink lehetőséget nyújtanak olyan szegmensek elnyerésére, amelyek folyamatos piaci igényeket elégítenek ki. Célunk magas színvonalú hallgatói és kutatói laboratóriumok kialakítása. Speciális, nagy értékű műszerek és speciális mérési eljárások feltételrendszerének biztosítása. A Karon működő és egyre szélesebb területekre kiterjedő doktori iskolák és azok doktori programjai megfelelő hátteret nyújtanak a tehetséges fiatalok tudományos továbbképzéséhez. Debrecen, 2017. december 11. Prof. Dr. habil Komlósi István dékán Kiadás: 2. Oldalszám: 6/57

1.4. Vezetői nyilatkozat Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar célja, hogy az integrált irányítási rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével, valamint a vonatkozó törvények és a szabványok előírásainak betartásával biztosítsuk oktatási, kutatási, képzési, szaktanácsadási feladataink és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásaink minőségi és környezetkímélő megvalósítását. E célok elérése érdekében a KAR - nemzetközi, független tanúsító szervezet által minősített és rendszeresen felülvizsgált - rendszert hozott létre és működtet. Kérem a Kar minden munkavállalóját, hallgatóját a Kar környezeti és minőség politikájának megvalósítására. Munkájukban érvényesüljön az igényesség, a folyamatos fejlődés, és maradéktalanul hajtsák végre az Integrált tirányítási Kézikönyvben leírtakból adódó feladatokat. Az Integrált irányítási rendszer működtetésével és ellenőrzésével a környezetirányítási és minőségirányítási vezetőt (IIR vezető) bízom meg. Minden munkavállaló, hallgató felelős - a saját területén az Integrált Irányítási Kézikönyvben és az utasításokban előírtak önálló, alkotó és kezdeményező jellegű megvalósításáért. Az Integrált Irányítási Kézikönyvben meghatározott feladatok végrehajtását ezzel egyidejűleg elrendelem. Debrecen, 2017. december 11. Prof. Dr. habil Komlósi István dékán Kiadás: 2. Oldalszám: 7/57

2. KAR BEMUTATÁSA Debrecenben agrár felsőoktatási képzés 1868-ban, a Debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet megalakulásával kezdődött. Ez az időpont jelzi Debrecenben és Kelet- Magyarországon az agrár felsőoktatás kezdetét. Az intézmény 1874-1906 között Középfokú Gazdasági Tanintézet, majd 1944-ig Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven működött. Intézményünk 1945-1949 között a Magyar Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Debreceni Osztálya megnevezéssel folytatta tevékenységét. 1953-ban a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián indult újra a képzés. 1962 és 1970 között a szakember képzés egyetemi szintre emelkedett az Agrártudományi Főiskolán. 1970 és 1999 között az intézmény egyetemi rangot kapott, a Debreceni Agrártudományi Egyetem két vidéki karral (Szarvas, kezdetben Hódmezővásárhely, később Mezőtúr) látta el küldetését. 2000. január 1-jén öt egyetemi, három főiskolai karral és három kutatóintézettel megalakult a Debreceni Egyetem. 2002-ben létrejött az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar és 2006-ra 15-re növedekett az Egyetem karainak száma. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) és az Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (GVK) valamint három kutatóintézet alkotta az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumát (AGTC). A Kar meghatározó szerepet tölt be a térség vidék- és környezet-, valamint a multifunkciós mezőgazdaság fejlesztésében, amelyhez a regionális, az országos és a nemzetközi kutatási feladatok sikeres teljesítése is hozzájárul. Az elmúlt időszakban tovább bővültek elsősorban a hazai kutatási lehetőségek. Növekedett a sikeres kutatási pályázatok aránya, a klasszikus agrár jellegű kutatási témák mellett előtérbe kerültek a környezetgazdálkodási, a természetvédelmi, az élelmiszer minőségbiztosítási, a technológiai jellegű, valamint az interdiszciplináris kutatási témák. Megerősödtek egyes szakmai, tudományos műhelyek. Ennek bizonyítéka, hogy növekedett a minőségi publikációs tevékenység és a konferenciaszervező aktivitás. A Kar kutatási tevékenységét alapvetően meghatározza a három doktori iskola sokszínű programja és az iskolák iránt mutatkozó fokozott érdeklődés. A Kar humán erőforrásában is lényeges változás következett be, hiszen az elmúlt időszakban a vezető oktatói kar egy része elérte a nyugdíjkorhatárt és helyükbe fiatal oktatók léptek. Karunk oktatói jelentős szerepet töltenek be a regionális, országos és nemzetközi szakmai életben egyaránt, amelyet számos oktató, kutató tudományos előrelépése, valamint az odaítélt kitüntetések, díjak is jeleznek. Számottevően javult a Kar oktatásának és kutatásának infrastruktúrális feltételrendszere. Növekedett a különböző oktató termek, helyiségek száma, használjuk a Táj- és Vidékfejlesztési Központ infrastruktúráját, felújításra került a színházterem, kialakítottunk néhány speciális szaktantermet. A tantermek oktatástechnikai felszerelése nagymértékben korszerűsödött. Megújult az Aula, átadásra került az új Élettudományi Központ, elkezdődött az Élelmiszertudományi, illetve Informatikai Központ beruházása. A Mezőgazdaságtudományi Kar sokszínű oktatási tevékenysége, a kialakított többlépcsős képzési rendszer, az infrastruktúrális fejlesztések, a kutatási területek bővülése, valamint a humán erőforrás gazdálkodás tervszerűsége figyelemre méltó fejlődést mutat. Megállapítható, hogy a Kar minden tekintetben színvonalasan megfelel a közeljövő szakmai és társadalmi elvárásainak és képes az új feladatokat eredményesen teljesíteni. Kiadás: 2. Oldalszám: 8/57

2.1 Szervezeti ábra Dékán IIR vezető tanszéki felelősök Dékánhelyettesek Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet 14 fő Agrárműszerközpont 9 fő Száraz Területek Koordinációs Kutató Központja Agrár Lovasiskola Dékáni Hivatal Tanulmányi Osztály Agrár és Gazdálkodási Szak- és Felnőttképzési Intézet 2 fő Agrokémiai és Talajtani Intézet 14 fő Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet 32 fő Élelmiszertechnológiai Intézet 15 fő Élelmiszertudományi Intézet 15 fő Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet 23 fő Kertészettudományi Intézet 8 fő Növénytudományi Intézet 22 fő Növényvédelmi Intézet 9 fő Kiadás: 2. Oldalszám: 9/57

3. Meghatározások és definíciók A meghatározások forrása: Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár, (ISO 9000:2015) szabvány, ISO 14001:2015 3. fejezet Termék: egy folyamat eredménye. Folyamat: egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át. Minőség: annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket. Követelmény: kinyilvánított igény vagy elvárás, amely általában magától értetődő vagy kötelező. Vevői megelégedettség: a vevő észlelése arról, hogy milyen mértékben teljesülnek a vevő követelményei. Képesség: egy szervezetnek, rendszernek vagy folyamatnak az az adottsága, hogy olyan terméket hozzon létre, amely ki fogja elégíteni az illető termékre vonatkozó követelményeket. Minősítés: olyan fokozat vagy rang, ami a különböző minőségi követelményeket, termékeket, folyamatokat ill. hasonló funkciójú rendszereket osztályoz. Minőségirányítási rendszer: irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából. Minőségpolitika: egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetőség által hivatalosan kinyilvánított átfogó szándékai és irányvonala. Minőségcél: a minőséggel kapcsolatos valamennyi elérni kívánt szándék és célkitűzés. Minőségtervezés: a minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében. Minőségszabályozás: a minőségirányítás része, amely a minőségi követelmények kielégítésével foglalkozik. Kiadás: 2. Oldalszám: 10/57

Minőségbiztosítás: a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. Minőségfejlesztés: a minőségirányítás része, amelynek feladata, hogy a minőségkövetelmények kielégítésének képességét növelje. Folyamatos fejlesztés: olyan ismétlődő intézkedés, amelynek célja a követelménykielégítési képesség növelése. Hatékonyság: az a mérték, amely a tervezett intézkedések megvalósulnak, és a tervezett eredmények teljesülnek. Eredményesség: a bekövetkezett eredmény és a felhasznált erőforrás közötti kapcsolat. Szervezet: az emberek és lehetőségek olyan csoportja, amelyekre a felelősségkör, hatáskör és ezek kapcsolatai jellemzőek. Szervezeti felépítés: a felelősségi körök, hatáskörök és munkatársak közti kapcsolatok elrendezése. Infrastruktúra: egy szervezet működéséhez szükséges feltételek, berendezések és szolgáltatások rendszere. (be)szállító: szervezet vagy személy, amely vagy aki rendelkezésre bocsát egy terméket. Folyamat: egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át. Projekt: egy olyan különleges folyamat, amely egy sor koordinált és ellenőrzött intézkedésből áll, kezdő és befejező dátumokkal, azzal a célkitűzéssel, hogy egy meghatározott követelményeknek megfelelő célt valósítson meg, beleértve az idő, költség és erőforrás megszorításokat. Tervezés és fejlesztés: folyamatok összessége, amely a követelményeket előírt jellemzőkké vagy egy termék, folyamat vagy rendszer előírásaivá alakítja át. Eljárás: egy meghatározott módja egy intézkedés vagy folyamat véghezvitelének. Minőségi jellemző: terméknek, folyamatnak vagy rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos saját jellemzője. Megfelelőség: egy követelmény teljesülése. Kiadás: 2. Oldalszám: 11/57

Nemmegfelelőség: egy követelmény nem teljesülése. Megelőző tevékenység: tevékenység egy lehetséges nemmegfelelőség vagy más nem kívánatos lehetséges helyzet okának kiküszöbölésére. Helyesbítő tevékenység: tevékenység egy észlelt nemmegfelelőség vagy más nem kívánatos helyzet okának kiküszöbölésére. Dokumentum: információ és annak hordozója. Előírás: dokumentum, amely követelményeket határoz meg. Minőségirányítási kézikönyv: dokumentum, amely meghatározza egy szervezet minőségirányítási rendszerét. Minőségterv: dokumentum, amely előírja, hogy kinek, mikor, milyen eljárásokat és ezekhez milyen erőforrásokat kell alkalmaznia egy meghatározott projekthez, termékhez, folyamathoz vagy szerződéshez. Feljegyzés: dokumentum, amely rögzíti az elért eredményeket vagy bizonyítja tevékenységek megtörténtét. Mérőeszköz: olyan mérőműszer, szoftver, etalon, anyagminta, segédberendezés vagy ezek kombinációja, amely egy mérési folyamat elvégzéséhez szükséges. Tájékoztató mérésre szolgáló mérőeszköz (TM): azon mérőeszközök. melyeket nem szükséges kalibrálni, hitelesíteni, mivel a velük végzett mérések csak tájékoztató, iránymutató, tesztelő jellegűek. Kötelező hitelesítésű mérőeszközök (KM): az érvényes Korm. rendelet mellékletében felsorolt azon mérőműszerek, amelyek cégünknél használatosak. Hitelesítés: Hatósági tevékenység, melynek során a mérőeszköznek az engedélyezett mérőeszköz típussal való azonosságát, műszaki jellemzőinek és pontosságának megfelelőségét vizsgálják és minősítik. Kalibrálás: Olyan műveletek összessége, amelyekkel előírt feltételek mellett megállapítható az összefüggés egy mérőeszköz vagy egy mérőrendszer értékmutatása vagy egy mérték által reprezentált érték és a mérendő mennyiség megfelelő értékei között. Metrológiai feladatkör: a mérés szabályozási rendszerének meghatározásával és bevezetésével kapcsolatos szervezeti felelősségi kör. A vezetői folyamatokat: szabályozási- ill. döntési tevékenységek jellemzik, ezért nevezzük ezeket irányítási ill. vezetési (management) folyamatoknak. Kiadás: 2. Oldalszám: 12/57

Az alapvető folyamatokat: a vállalat üzletviteléből lehet levezetni. Jellemzői: értékteremtés, a külső vevő áll a folyamat végén, lényegesen hozzájárul a vállalat sikeréhez, a vevői megelégedettséghez, közvetlen vevői kapcsolatuk van, és a vevő kész a folyamat outputjáért fizetni. A támogató folyamatok: megteremtik az alapvető ill. a management folyamatok elvégzésének feltételeit. A támogató folyamatoknak mindig belső ügyfeleik vannak. Folyamatos fejlesztés: olyan ismétlődő intézkedés, amelynek célja a követelménykielégítési képesség növelése. Követelmény: olyan szükség vagy elvárás, ami előre megállapításra került, ill. általánosan elvárt, vagy kötelező. Környezeti politika: a felső vezetős által a környezeti teljesítménnyel kapcsolatban hivatalosan kinyilvánított szándékai és irányvonala. Környezeti cél: a környezeti politikájával összhangban elérni kívánt célkitűzés. környezeti tényező: a szervezet tevékenységeinek, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerül vagy kerülhet a környezettel. Környezeti hatás: A környezet bármilyen irányú változása, amely részben vagy teljes egészében a szervezet környezeti tényezőitől származik. Környezeti teljesítmény: a környezeti tényezők kezeléséhez kapcsolódó teljesítmény. Kiadás: 2. Oldalszám: 13/57

4. A szervezet környezet 4.1. A szervezet és környezetének megértése Szervezetünk meghatározza azokat a külső és belső tényezőket, amelyek fontosak a szándékaink és a stratégiánk szempontjából. Meghatározzuk azokat a tényezőket, amelyek segítenek a Integrált irányítási rendszerünk hatékony működéséhez. Figyelemmel kísérjük és évente a vezetőségi felülvizsgálat alkalmával felülvizsgáljuk ezekre a külső és belső tényezőkre vonatkozó információkat. A szervezetünk SWOT-elemzés segítségével azonosítja a szervezet lényeges külső és belső tényezőit. Ezen tényezők a következők: erősségei (Strenghts), gyengeségei (Weaknesses), lehetőségei (Opportunities) és veszélyei (Threats). A SWOT-analízis fogalomrendszerében erősségek alatt olyan szervezeti képességeket értünk, amelyekben a szervezet a versenytárssal szemben relatív fölényt élvez. Gyengeségek alatt olyan szervezeti jellemzőket, funkciókat értünk, amelyekben az elemzett szervezet relatív versenyhátrányban van. Mind az erősségek, mind a gyengeségek relatív kategóriák, azokat a tényezőket jelölik, amelyek a vetélytársakkal szemben előnyt vagy hátrányt jelentenek az adott szervezetet illetően. A lehetőségek azok a szervezeten kívüli, makro- és mikrokörnyezeti tényezők, amelyek kedvező feltételeket biztosítanak a szervezet számára. Veszélyek alatt azokat a kedvezőtlen külső hatásokat kell érteni, amelyek megnehezíthetik a szervezet működésének gazdaságos fenntartását, illetve hatásos válaszlépések nélkül megakadályozhatják a szervezet fejlődését. Kiadás: 2. Oldalszám: 14/57

Kiadás: 2. Oldalszám: 15/57

4.2. Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértése Szervezetünk meghatározza azokat az érdekelt feleket, amelyek lényegesek a integráltirányítási rendszerünk szempontjából, valamint meghatározzuk az érdekelt feleknek azon követelményeit, amelyek fontosak az integrált irányítási rendszerünk szempontjából. Vevőink igényei és elvárásai pl.: határidők betartása, kiváló minőségű szolgáltatás biztosítása, jó minőség olcsón, azonnali rendelkezésre állás, profi technikai háttér. Tulajdonos igényei pl.: átláthatóság, az erőforrások hatékony felhasználása, költségkeret betartása, a dolgozók megtartása. A szervezetünk munkatársai számára a vezetés elkötelezett a megfelelő munkakörnyezet biztosításában, az előre haladásukat segítjük képzések oktatások segítségével. A szervezet évente dolgozói elégedettséget mér, melyből meghatározzuk a fejlesztendő területeket és javító intézkedéseket vezetünk be. (B/42-01-01 Dolgozói elégedettségmérés; B/42-01-02 Elemzőlap dolgozói megelégedettség méréshez) Szállítóinkkal és partnereinkkel a kölcsönösen előnyös kapcsolatot igyekszünk kialakítani. meghatározzuk igényeiket, és szállítóinkat a jelen kézikönyv 8.4-es fejezetében leírtaknak segítségével minősítjük. Szervezetünk érdekelt fele természetesen a társadalom. Legfontosabb feladatunk, hogy tevékenységünket mindig a jogszabályi követelményeknek megfelelően végezzük el. Ennek érdekében a jogszabályok változását folyamatosan figyelemmel kísérjük. (B/42-01-03 Külső dokumentum nyilvántartó lap). 4.3. A minőségirányítási rendszer alkalmazási területének meghatározása Integrált irányítási rendszerünket az MSZ EN ISO 9001:2015 és az MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány követelményeivel az oktatás, kutatás, képzés és szaktanácsadási tevékenységére dolgoztuk ki. Integrált irányítási rendszerünk alkalmazási területének kialakításakor figyelembe vettük a szervezet azon külső és belső tényezőit, melyek fontosak a minőségirányítási és a környezetirányítási rendszer működése szempontjából, az érdekelt felek követelményeit, valamint a szervezetünk tevékenységeit. Nem alkalmazott követelmények: A szervezet minőségirányítási rendszere nem tartalmazza a tervezés és fejlesztés szabályozására vonatkozó 8.3 minőségirányítási rendszer követelményeket, mivel a kar ilyen tevékenységet nem végez. Kiadás: 2. Oldalszám: 16/57

4.4. A integrált irányítási rendszer folyamatai 4.4.1. A IIR rendszer folyamatai Integrált irányítási rendszerünk kialakításakor azonosítottuk folyamatainkat, (jelen kézikönyv I. melléklete) azok sorrendjét és kapcsolódásait (jelenkézikönyv II. melléklete), meghatároztuk a folyamatok működtetéséhez szükséges erőforrásokat és követelményeket, valamint ezen folyamatokat ellenőrizzük, mérjük, és ennek eredményeit felhasználjuk a folyamatok tökéletesítéséhez. A bevezetési tevékenységeket felülvizsgáljuk a tervezett eredmények szempontjából, és a folyamatainkat folyamatosan javítjuk. Vezetőségi átvizsgálásokon felülvizsgáljuk folyamatainkat, és meghatározzuk a szükséges javító intézkedéseket, fejlesztéseket, majd az eredményüket a következő vezetőségi átvizsgálás alkalmával értékeljük. Kijelöljük a felelősöket és a hatásköröket. Jelen kézikönyv 6.1-es fejezetében rögzítetteknek megfelelően foglalkozunk a kockázatokkal. Mindezek alapján a vezetés elkötelezett a folyamatok és a minőségirányítási rendszer fejlesztése mellett. Alapvető folyamata az oktatás, kutatás, képzés és szaktanácsadási tevékenység. Alapvető folyamatunkat a vevői követelmények meghatározásával, rögzítésével kezdjük, és a hatósági és törvényi előírások betartásával végezzük. Alapvető folyamatainkat a támogató folyamatok segítik: A szolgáltatási folyamatunkhoz szükséges beszerzési folyamatok végzése, az alvállalkozói tevékenységek koordinálása, ellenőrzése, a beszállítók, alvállalkozók minősítési folyamata, képzési, oktatási folyamatok, a munka előkészítés, dokumentumok kezelése, mérő- és megfigyelő eszközök felügyelete, gazdálkodási információs folyamatok. Támogató folyamataink része a belső auditok. A vevői elégedettséget, valamint folyamatainkat mérjük, vezetői felülvizsgálatainkat e mérések alapján folyamatosan végezzük. A felülvizsgálat eredményei pedig beépülnek a stratégiai fejlesztési folyamatba, az emberi erőforrás tervezésbe, a felhasznált eszközök tervezési folyamatába, pénzügyi tervek készítésébe, valamint a szervezetfejlesztés döntési folyamatába. A meghatározott követelmények dokumentációs rendszerünkben rögzítésre kerültek. Integrált irányítási rendszerünket 2008.01.01-től kezdődően bevezettük, folyamatosan működtetjük és fejlesztjük. 4.4.2. Dokumentált információ fenntartása Kiadás: 2. Oldalszám: 17/57

Folyamataink működésének támogatásához szervezetünk dokumentált információkat tart fenn, a dokumentált információkat megőrizzük, hogy megbizonyosodjunk a folyamatok tervszerinti végrehajtásáról. A dokumentálás részletes követelményeit jelen kézikönyv 7.5-ös fejezete tartalmazza. Kiadás: 2. Oldalszám: 18/57

5. Vezetői szerepvállalás 5.1. Vezetői szerepvállalás és elkötelezettség 5.1.1. Általános előírások A vezetőség, elkötelezett az integrált irányítási rendszer létrehozása, működtetése és folyamatos fejlesztése iránt azáltal, hogy: - vállalja az elszámolhatóságot a minőségirányítási rendszer eredményességéért; - biztosítja a minőségpolitika és a minőségcélok - biztosítja a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását a minőségirányítási rendszerre, valamint ezek összhangját a szervezet környezetével és stratégiai irányvonalával; - biztosítja a minőségirányítási rendszer követelményeinek beépülését a szervezet üzleti folyamataiba; - elősegíti a folyamatszemléletű megközelítés és a kockázatalapú gondolkodásmód alkalmazását; - biztosítja a minőségirányítási rendszerhez szükséges erőforrások rendelkezésre állását; - kommunikálja az eredményes minőségirányítás és a minőségirányítási rendszer követelményeinek való megfelelés fontosságát; - biztosítja, hogy a minőségirányítási rendszer elérje tervezett eredményeit; - bevonja, irányítja és támogatja a munkatársakat abban, hogy hozzájáruljanak a minőségirányítási rendszer eredményességéhez; - előmozdítja a fejlesztést; - támogatást nyújt az egyéb lényeges irányító szerepkörben lévőknek, hogy bizonyíthassák a felelősségi területeikhez kapcsolódó vezetői szerepvállalásukat. 5.1.2. Vevőközpontúság Vevőink (megrendelőink) igényeit, elvárásait (beleértve a vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket) a vevőinkkel történő megállapodás, szerződéskötés illetve a megrendelőkkel történő egyeztetések során tisztázzuk, és olyan formában rögzítjük, amely biztosítja, hogy az érintett területek ezeket az igényeket maradéktalanul ki tudják elégíteni. A vevői elvárások és a vonatkozó jogszabályok maradéktalan teljesítését szabályozott módon a szolgáltatásaink közben, és a szolgáltatásaink befejezésekor vizsgáljuk, a végrehajtást csak a vevői elvárások maradéktalan teljesítése esetén tekintjük elfogadottnak. Meghatározzuk és foglalkozunk azokkal a kockázatokkal és lehetőségekkel, amelyek hatással lehetnek a szolgáltatások megfelelőségére és a vevői elégedettség növelésének képességére. A vevői elégedettség növelésének fenntartására összpontosítunk. Kiadás: 2. Oldalszám: 19/57

5.2. Politika 5.2.1. A minőségpolitika kialakítása Minőségpolitikánk - megfelel a szervezetünk szándékainak és környezetének, valamint támogatja annak stratégiai irányvonalát; - keretet ad a minőségcélok kitűzéséhez; - elkötelezettséget tartalmaz az alkalmazható követelmények teljesítésére; - elkötelezettséget tartalmaz a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztésére. Minőségpolitikánkat jelen kézikönyv 1.1. fejezete tartalmazza a vezetői nyilatkozattal együtt. Környezeti politikánk A Kar vezetősége a szervezet stratégiai céljainak, az MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány követelményeivel összhangban, meghatározta környezeti politikáját, melyben kinyilvánította az elkötelezettségét a folyamatos fejlesztésre és a környezetszennyezés megelőzésére. A környezeti politika részét képezi a Kézikönyvnek, és ennek megfelelően kerül kiadásra, elosztásra, kezelés. A környezeti politika megismertetéséről a vezetőség oktatás keretében gondoskodik a szervezet minden szintjén. A környezeti politika ismeretéről és alkalmazásáról a belső környezetközpontú irányítási auditok keretében győződünk meg. A környezeti politika aktualitásának vizsgálatát, valamint a továbbfejlesztés lehetőségeinek elemzését a vezetői átvizsgálások keretében végezzük. 5.2.2. A politikák kommunikálása A politikánkat: - dokumentált információként bocsájtjuk rendelkezésre és tartjuk fenn (Jelen kéziköny 1.1. fejezete; - a szervezeten belül kommunikáljuk, megértetjük minőségügyi oktatás keretén belül, illetve alkalmazzuk; - a lényeges érdekelt feleik számára rendelkezésre bocsájtjuk (akár a kézikönyvvel együtt kérés szerint, akár a szervezet honlapján). 5.3. Szervezeti szerepek, felelősségek és hatáskörök Valamennyi munkatársunk felelős a rábízott feladatok előírásoknak megfelelő elvégzéséért. Az egyes munkakörök alá- és fölérendeltsége a szervezeti ábrán kerültek rögzítésre (lásd 2.2. fejezet). A vezetők és beosztottak feladatait és a hatásköröket az egyes beosztásokra kidolgozott Munkaköri leírások rögzítik. Szervezetünk vezetőségének az MSZ EN ISO 9001:2015 szabvány követelményeinek folyamatos teljesülése érdekében megbízott felelőse a minőségügyi vezető. Feladatait, felelősségét és hatáskörét a Kézikönyv, és a Munkaköri leírása tartalmazzák. Kiadás: 2. Oldalszám: 20/57

A szervezetünk vezetése a minőségügyi vezetőt bízta meg: - annak biztosítására, hogy a minőségirányítási rendszer megfeleljen e nemzetközi szabvány követelményeinek; - annak biztosítására, hogy a folyamatok a szándék szerinti kimeneteiket eredményezzék; - a minőségirányítási rendszer teljesítményéről és a fejlesztési lehetőségekről (lásd a 10.1. szakaszt) szóló jelentés készítésére, különösen a felső vezetőség számára; - a vevőközpontúság előmozdításának biztosítására az egész szervezetben; - annak biztosítására, hogy a minőségirányítási rendszer működőképessége fennmaradjon a minőségirányítási rendszer változtatásainak tervezése és bevezetése során. A vezetők környezetközpontú irányítási rendszerrel kapcsolatos felelőssége és hatásköre: Dékán a jövőkép és a küldetésnyilatkozat aktualizálása, a Kar környezeti politikájának jóváhagyása, meghirdetése és aktualizálása, a Kar környezetközpontú irányítási rendszerének hatékony működéséhez szükséges feltételek megteremtése, a Környezetirányítási Kézikönyv kiadása és módosításának engedélyezése, a környezetvédelemmel kapcsolatos elkötelezettség megteremtése, a környezetközpontú irányítási rendszer működésének felügyelete a környezetirányítási vezetőn keresztül, a környezetközpontú irányítási rendszer működtetéséhez szükséges, megfelelő szakképzettségű munkaerő biztosítása, a Kar külső kommunikációjával összefüggő tevékenységek koordinálása, végrehajtása, a környezetpolitikával összhangban a Kari műszaki és egyéb fejlesztések tervezése és végrehajtása, a Környezetirányítási Kézikönyvben előírt feladatok (szabályzatok) szerinti működés biztosítása a Karon. Környezetirányítás vezető a környezetpolitikából eredő feladatok meghatározásában, végrehajtásában való közreműködés, a környezetközpontú gondolkodás elősegítése, tudatosítása, a környezetközpontú irányítási célok, programok kidolgozásában való közreműködés, beszállítók környezetirányítás-szempontú vizsgálatának szakmai irányítása, a helyesbítő, megelőző tevékenységek megvalósításának felügyelete, koordinálása, Kiadás: 2. Oldalszám: 21/57

a környezetközpontú irányítási rendszer működéséhez szükséges mérőeszközök biztosítása, a szervezeti egységben található laboratóriumi berendezések, eszközök és gépek környezetszennyezést megelőző karbantartási és felújítási tevékenység végrehajtásának ellenőrzése, a környezetközpontú irányítási rendszer belső auditja feltételeinek a biztosítása, Környezetirányítási megbízott a környezetközpontú irányítási rendszer eseményeiről negyedéves jelentések készítése a felső vezetés számára, a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetéséből, működtetéséből adódó operatív feladatok koordinálása, végrehajtása, a hulladékok és veszélyes hulladékok kezelésének felügyelete, a hulladékokra, környezetterhelésekre vonatkozó nyilvántartások, hatósági jelentések előírások szerinti vezetése, elkészítése, a környezetközpontú irányítási rendszer információinak figyelemmel kísérése, feldolgozása, elemzése, a helyesbítő, megelőző tevékenységek kezdeményezése, megvalósításuk ellenőrzése, a környezetközpontú irányítási rendszer eseményeiről információk továbbítása a vezetés számára az igényeknek, előírásoknak megfelelően, a környezetirányítás dokumentációs rendszerének, feljegyzési rendszerének kialakítása, fejlesztése, felügyelete, kapcsolattartás a környezetvédelmi hatóságokkal és önkormányzatokkal, törvényi, jogszabályi előírások figyelemmel kísérése, a környezetközpontú irányítási rendszer működését (működtetését) biztosító szabályzatok kezelése (szabályzatok készítésének koordinálása, véleményeztetése, előterjesztése, kiadása, szétosztása, visszavonása, selejtezése, törzspéldányok megőrzése), a környezetközpontú irányítási rendszer belső auditjának megszervezése, lebonyolítása, Intézetvezető, tanszékvezető, hivatalvezető az Intézet, tanszék környezetközpontú irányítási rendszerének hatékony működéséhez szükséges feltételek megteremtése, a Környezetirányítási Kézikönyvben előírt feladatok (szabályzatok) szerinti működés biztosítása az Intézetben tanszéken, hivatalban.. a hatáskörébe tartozó környezetközpontú irányítási rendszer elemek működtetése, különös figyelemmel a környezetterhelésre, környezetközpontú irányítási munka rendszeres felügyelete az Intézetben tanszéken, hivatalban, Kiadás: 2. Oldalszám: 22/57

a munkavédelmi előírásoknak megfelelő munkavégzés biztosítása, közreműködés a környezetügyi oktatással kapcsolatos tematika összeállításában és az oktatás végrehajtásának ellenőrzésében, veszélyes anyagok és készítmények, hulladékok előírások szerinti tárolásának, felhasználásának biztosítása, veszélyes hulladékok átmeneti tárolásának biztosítása, a munkavállalók környezetügyi képzésével kapcsolatos feladatok végrehajtatása, Intézeti és Tanszéki környezetirányítási felelős az irányítása alá tartozó területen a rend, a tisztaság és a szelektív hulladékgyűjtés biztosítása, környezetközpontú irányítási szempontok figyelembevétele az azonosítás, jelölés, javítás során, szervezeti egységhez tartozó laboratóriumok, gyakorlati helyek baleset, és környezetvédelmi berendezéseinek, eszközeinek megelőző karbantartási és felújítási tevékenység végrehajtásának ellenőrzése, a kommunális hulladékkezelés koordinálása, takarékos és környezetkímélő üzemeltetési lehetőségek bevezetése; takarékosságot, minimális környezetterhelést biztosító tevékenység biztosítása, a Környezetirányítási Kézikönyvben előírt feladatok (szabályzatok) szerinti működés biztosítása az általa felügyelt területeken. A környezetterheléssel kapcsolatos munkavállalói felelősség Karunk valamennyi munkavállalója felelős a rábízott munkafeladat környezetközpontú irányítási követelményeinek megismeréséért, az előírásoknak megfelelő elvégzéséért, a nem üzemszerű állapot jelzéséért - és lehetőség szerint - az észlelt környezetszennyezés megszüntetéséért. A munkavállalók kötelesek a munkavégzésük során keletkező hulladékot az arra kijelölt, szelektív tárolókban gyűjteni. Kötelesek részt venni a környezetközpontú irányítási rendszer javítására irányuló tevékenységekben, a környezetközpontú irányítási csoportmunka támogatásában, kijelölés esetén közreműködésben. Erőforrások (tárgyi és személyi feltételek) Karunk oktatási módszereit, az oktatáshoz használt technológiákat és ellenőrzési rendszerét úgy alakítja ki, személyi állományát úgy választja meg, hogy a fenntartói megállapodás szerint, az előírt környezetvédelmi szempontokat kielégítő oktatási és kutatási módszerekkel, folyamattokkal, alkalmazott technológiákkal teljesíthesse. Ehhez a megfelelő műszaki színvonalú eszközök rendelkezésre állnak, amit a vezetőség beruházási és oktatás-, kutatásfejlesztési tevékenységgel biztosít. Kiadás: 2. Oldalszám: 23/57

A környezetterhelés felügyeletét az oktatási és kutatási folyamat résztvevőitől és azok közvetlen irányítóitól független személy, a környezetirányítási vezető látja el. A vezetőség képviselője A Dékán bízza meg környezetirányítás vezetőt és hatáskörrel ruházza fel az MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszer kialakításával, bevezetésével és fenntartásával, működtetésének irányításával és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásával. A környezetirányítás vezető gondoskodik arról, hogy a vezetőség részére jelentések készüljenek a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéről, a tovább-fejlesztés érdekében. A környezetirányítás vezető irányítja az operatív munkát végző környezetirányítási megbízottat, és rajta keresztül az intézeti és tanszéki környezetirányítási felelősök munkáját. Kiadás: 2. Oldalszám: 24/57

6. Tervezés 6.1. A kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos tevékenységek 6.1.1. Kockázatok és lehetőségek Szervezetünk irányítási rendszer tervezése során át gondolja a 4.1. szakaszban hivatkozott tényezőket és a 4.2. szakaszban hivatkozott követelményeket, valamint meghatározzuk azokat a kockázatokat és lehetőségeket, amelyekkel foglalkozni kell ahhoz, hogy: - biztosítsuk, hogy a minőségirányítási rendszer el tudja érni az elvárt eredményeket; - növeljük a kívánt hatásokat; - megelőzzük vagy csökkentsük a nem kívánt hatásokat; - fejlesztést érjünk el. 6.1.2. Kockázatok tervezése Szervezetünk megtervezi az ezen kockázatokkal és lehetőségekkel foglalkozó tevékenységeket. Valamint azt, hogy hogyan integráljuk és vezessük be Integrált irányítási rendszerünk folyamataiba (lásd a 4.4. szakaszt) ezeket a tevékenységeket. Értékeljük ezeknek a tevékenységeknek az eredményességét is vezetőségi átvizsgálás alkalmával. A kockázatok azonosítását az IIR vezető készíti elő, és a szervezet vezetőségének feladata a javító intézkedések, fejlesztések bevezetése. Környezeti tényezők A környezeti tényezők felügyelete terén olyan szabályozást valósítunk meg amely: megfelel az MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány követelményeinek, kiterjed az összes, általunk befolyásolható környezeti hatásra, lehetővé teszi tevékenységünk környezeti szempontjainak elemzését, biztosítja a jelentős környezeti hatások meghatározását és ezek alapján a környezeti, célok és előirányzatok, valamint programok kitűzését. A szabályozás Karunk valamennyi felügyelt (környezetközpontú irányítási és minőségirányítási rendszerébe bevont) folyamatára vonatkozik. A KE/31-01 Környezeti tényezők és hatásaik figyelemmel kísérése című eljárásleírás részletezi a környezeti tényezők és hatások feltárásával, értékelésével kapcsolatos eljárásokat, módszereket és felelősségeket. A jelentős környezeti hatások meghatározásához pontrendszert alakítottunk ki, melynél az értékelés szempontjait a hatás súlyossága, a bekövetkezés valószínűsége, valamint a hatás észlelhetősége szerint határoztuk meg. A környezeti tényezők és hatások vizsgálatát az oktatási és kutatási tevékenységre, valamint a vészhelyzetekre terjesztettük ki. Elköteleztük magunkat, hogy rendszeresen elvégezzük ezeket a vizsgálatokat a jelenleg folytatott és esetleg a későbbiekben megváltoztatott, illetve Kiadás: 2. Oldalszám: 25/57

bevezetésre kerülő újabb technológiák, oktatási módszerek, vagy tevékenységek esetén is. A környezeti tényezők és hatások vizsgálatáért és értékeléséért a intézetek, tanszékek, laboratoriumok vezetői és a környezetirányítási vezető a felelősek. Környezetközpontú irányítási rendszerünket a debreceni campusra terjesztettük ki, ahol az oktatási kutatási, képzési és szaktanácsadási tevékenységünket folytatjuk. 6.1.3. Megfelelési kötelezettségek Kar működése szempontjából fontos jogi, és egyéb követelmények nyilvántartását, változásaik nyomon követését a KE/32-01 Szabványok és környezetvédelmi jogszabályok felügyelete című eljárásleírás alapján a környezetirányítási megbízott végzi. A környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokról jegyzéket vezet, amelyet a Kar számítógép hálózatán a környezetirányításban fontos szereppel bíró vezetők elérhetnek. A szervezeti egységvezetők - igény esetén - minden rájuk vonatkozó jogszabályt megkapnak. A környezetirányítási vezető feladata hogy az új vagy a megváltozott jogszabályokat átvizsgálja abból a szempontból, hogy a változások érintik-e, és ha igen, akkor milyen mértékben tevékenységünket. Ha kibocsátásokat, tevékenységeket vagy a környezetközpontú irányítási rendszer működését érinti a változás, akkor a környezetirányítási vezető az Dékán részére előterjesztést készít, ez alapján hajtjuk végre a szükséges beavatkozásokat (változtatásokat). Amennyiben a jogszabály változása környezetközpontú irányítási célokat, valamint azok végrehajtási programját érinti, akkor a módosítás elkészítése és jóváhagyatása a IIR vezető feladata. 6.1.4. A tevékenységek megtervezése A Kar megtervezi azokat a tevékenységeket, amelyekkel kezeli a jelentős környezeti tényezőket, megfelelési kötelezettségeit és az azonosított kockázatait. Vezetőségi átvizsgálás során értékeli ezen tevékenységeit. 6.2. Minőségcélok és az elérésük megtervezése 6.2.1. Minőségcélok Szervezetünk vezetősége a minőségpolitikában meghatározottakkal összhangban határozza meg minőségirányítási céljait a változó vevői (megrendelői), és piaci igényekhez, jogszabályi követelményekhez alkalmazkodva és a folyamatos fejlesztés lehetőségeit keresve a vezetőség hosszú távú céljait a vezetőségi átvizsgálások keretében határozza meg. A vezetőség célja, hogy a minőségcélok: - legyenek összhangban a minőségpolitikával; - legyenek mérhetők; - vegyék figyelembe az alkalmazható követelményeket; - vonatkozzanak a szolgáltatások megfelelőségére és a vevői elégedettség növelésére; - legyenek figyelemmel kísérve; Kiadás: 2. Oldalszám: 26/57

- legyenek kommunikálva; - legyenek megfelelően frissítve. Elsődleges minőségcélok: - tevékenységünk minden területén rendszeres ellenőrzéseket végzünk, az ellenőrzéseink gyakoriságát szükség szerint módosítjuk, - vizsgáljuk a vevői reklamációkat, csökkentjük a reklamációk számát, - megrendelőinknek magas színvonalú szakmai segítséget nyújtunk, - munkatársaink ismereteit, szaktudását folyamatosan növeljük, - berendezéseink műszaki színvonalát folyamatosan felülvizsgáljuk, felújításokat és berendezés beszerzéseket végzünk. A környezeti célok és előirányzatok kitűzésével célunk olyan középtávú feladatok meghatározása, amelyek: figyelembe veszik a feltárt, a környezetre jelentős hatásokat, és azok javítására, csökkentésére irányulnak, megvalósítására a személyi, tárgyi, anyagi és pénzügyi erőforrásokat biztosítjuk. A középtávú környezeti célok előkészítése a KE/33-01 Környezeti célok és előirányzatok, valamint a környezetközpontú irányítási program meghatározása című környezetközpontú irányítási eljárásleírás alapján a környezetirányítási vezető feladata a szervezeti egységek vezetőivel együttműködve. Karunk a környezeti célok, előirányzatok kitűzésekor és felülvizsgálatakor figyelembe veszi a jogi és az egyéb követelményeket, a szervezet jelentős környezeti tényezőit, a lehetséges műszaki változatokat, a pénzügyi-, a működési- és az üzleti követelményeket, továbbá az érdekelt felek véleményét. Környezeti céljaink és előirányzataink megvalósításával környezeti teljesítésünk fejlesztését és a környezetszennyezés megelőzését kívánjuk elérni. A környezetközpontú irányítási programok összeállításával célunk olyan éves, vagy középtávú feladatok programszerű előírása és a végrehajtás elrendelése, amelyek a feltárt jelentős környezeti hatások kezelését szolgálják. A program összeállítása a szervezeti egységek vezetőivel együttműködve a környezetirányítási vezető feladata. A célok meghatározására, valamint az erre épülő programok kitűzésére, illetve a programokban foglaltak végrehajtására KE/33-01 Környezeti célok és előirányzatok, valamint a környezetközpontú irányítási program meghatározása című környezetközpontú irányítási eljárásleírás alapján működtetjük. A programban pontosan meghatározzuk: az elvégzendő feladatokat, a feladatok teljesítéséhez szükséges kritériumokat, a szükséges erőforrásokat, Kiadás: 2. Oldalszám: 27/57

a szükséges dokumentálást, a felelősöket, a teljesítési határidőt. Ha a végrehajtás során a programban változtatások szükségesek, akkor a környezetirányítási vezető feladata a módosult körülmény vizsgálata (a szükséges egyeztetésekkel együtt) és a módosítás előterjesztése jóváhagyásra. A jóváhagyott programból minden érdekelt kap. A programban meghatározott feladatok végrehajtásának irányításáért a környezetirányítási megbízott, az ellenőrzésért a környezetirányítási vezető a felelős. A intézeti és tanszéki környezetirányítási felelősöknek a vezetőségi átvizsgáláson kell beszámolniuk a teljesítésről. A hivatalokban ezt a feladatot a környezetirányítási megbízott látja el. A környezetközpontú irányítási rendszerünk ezen fejezetéhez tartozó eljárások a következők: KE/31-01 KE/31-02 KE/31-03 KE/31-04 KE/31-05 KE/31-06 KE/31-07 KE/31-08 KE/32-01 KE/33-01 Környezeti hatások felmérése és értékelése Környezetvédelmi megfigyelések és mérések Energia felhasználása Levegőtisztaság védelem Hulladékok gyűjtése Felszíni, felszín alatti vizek és a talaj védelme Víz- és szennyvíz kezelés Zaj és rezgésterhelés Szabványok és környezetvédelmi jogszabályok felügyelete Környezeti célok és előirányzatok, valamint a környezetközpontú irányítási program meghatározása 6.2.2. A minőségcélok tervezése Minden év első vezetőségi felülvizsgálatán meghatározzuk az adott évre vonatkozó konkrét számszerűsíthető minőségcélokat, a minőségpolitikával, valamint az elsődleges célokkal összhangban. A minőségcélok meghatározásakor, rögzítjük, hogy: - mit fogunk tenni; - milyen erőforrásokra lesz szükségünk; - ki lesz a felelős; - mikorra teljesülnek minőségcéljaink; - hogyan értékeljük majd az eredményeket. 6.3. A változtatások tervezése Ha a szervezetünk elhatározza, hogy az irányítási rendszeren változtatni kell, a változtatást tervezetten és módszeresen kell végrehajtanunk (lásd a 4.4. szakaszt). Kiadás: 2. Oldalszám: 28/57