A SZEKSZÁRDI DIENES VALÉRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA VALÉRIA DIENES GRUNDSCHULE HÁZIRENDJE Szekszárd, 2014. 12. 15. Simon Andrea intézményvezető 1
Tartalomjegyzék 1. Bevezető rendelkezések... 4 1.1 Az intézmény adatai... 4 2. Jogok és kötelességek... 5 2.1 A tanulók jogai... 5 2.2 Tanulói jogok gyakorlása... 6 2.3 A tanulók kötelességei... 7 2.4 A hetesek kötelességei:... 7 2.5 Az ügyeletesek kötelességei:... 8 2.6 A tanulói kötelességek betartatása... 8 2.7 A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája... 8 3. A tanulók mulasztásainak igazolása... 8 4. A magántanulói és szünetelői jogviszony működtetése, az osztályozó vizsga rendje.. 9 4.1 A magántanulói jogviszony működtetése,... 9 4.2 Szünetelői jogviszony... 10 4.3 Az osztályozó vizsga rendje... 11 4.4 Iskolai felvétel helyhiány esetén... 11 5. Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások, térítési díj befizetése, visszafizetése 11 5.1 Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások... 11 5.2 A térítési díj visszafizetésére vonatkozó szabályok... 12 5.3 A tanuló által készített dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás... 12 6. A tankönyvellátás helyi rendje... 12 7. Az iskola által kiadott iratok alaki-formai követelményei, a kiadványozás szabályai 13 8. Az iskola munkarendje... 14 8.1 Csengetési rend:... 14 9. A napközivel, menzával kapcsolatos szabályok... 15 9.1 Étkezések rendje... 15 9.2 A menzai étkezés rendje... 15 9.3 A napközis elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elvei... 15 9.4 A napközi rendje... 16 10. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások rendje... 16 10.1 A tanítási órák, napközis foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama... 16 10.2 A tantárgyválasztás eljárási kérdései... 17 2
10.3 Tanórán kívüli foglalkozások... 17 10.4 Az egyéb foglalkozások megszervezésére vonatkozó általános szabályok:... 17 10.5 Az egyéb foglalkozások megszervezésére vonatkozó speciális szabályok:... 18 10.6 A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok... 18 10.7 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások... 19 10.7.2 Énekkar... 19 10.7.3 Sportkörök... 19 10.7.4 Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások)... 19 10.8 A diákkörök létrehozásának rendje:... 20 10.9 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások... 20 10.9.1 Versenyek és bajnokságok... 20 10.9.2 Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások... 20 10.9.3 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok... 20 10.9.4 Kulturális intézmények látogatása... 21 10.9.5 Egyéb rendezvények... 21 11. Balesetvédelem, vagyonvédelem... 21 11.1 Balesetvédelem... 21 11.2 Vagyonvédelem, kártérítés... 21 12. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek, eszközeinek használati rendje... 22 12.1 A tanulói szekrényekre vonatkozó szabályok... 22 13. Rendezvények szabályai... 22 14. Az oktatáshoz nem szükséges eszközök használata... 22 15. Értékelés... 23 15.1 A magatartás és a szorgalom értékelése... 23 15.2 Fegyelmező intézkedések formái... 24 15.3 A fegyelmező intézkedések tartalmuk talján... 25 15.4 Jutalmazás... 27 16. Záró rendelkezések... 28 Mellékletek 3
1. Bevezető rendelkezések A házirend az iskolánk diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Hatályos az iskola teljes területén, az iskolai rendezvényeken és az iskola által szervezett a pedagógiai program által meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre. Betartása és betartatása a nevelési-oktatási intézményünkbe felvett minden tanulónak, iskolánk összes pedagógusának és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottaknak, az óraadóknak, valamint a nevelési-oktatási intézményben nem pedagógusmunkakört betöltőknek joga és kötelessége! Hatálya kiterjed a gyermekek, szüleire, törvényes képviselőire, a köznevelési intézmény fenntartóira. Az iskola tanulóira, pedagógusaira, más dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden egyéb szabályzat, például a Pedagógiai Program és a Szervezeti Működési Szabályzat. A nevelési-oktatási intézmény házirendjének elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A döntés előtt ki kell kérni az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményét. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A házirend nyilvános. A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény házirendje tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. Az iskola hivatalos dokumentumait, köztük a házirendet is, a szülő számára elérhetővé kell tenni. Megtalálható az iskola honlapján és egy példány az iskolai könyvtárban olvasható. A házirend érdemi változása esetén arról a szülőt és a tanulót tájékoztatni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján kötelesek megismertetni tanítványaikkal a házirendet. Ezen házirend: a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 20/2012. (VIII.) EMMI rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; 1.1 Az intézmény adatai Neve: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule Székhelye: 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert u. 6. E-mail címe: titkarsag@dienessuli.hu 4
2. Jogok és kötelességek 2.1 A tanulók jogai Az alábbi jogok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban képességeinek, adottságának, érdeklődésének megfelelően aktívan vegyen részt; a nevelési-oktatási intézményben biztonságban, egészséges környezetben tanuljon; A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére terjednek ki. A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében személyiségét, emberi méltóságát vallási, világnézeti meggyőződését, nemzeti önazonosságát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára, feltéve, ha e jogának gyakorlása nem ütközik más jogszabályba, nem sérti másoknak e jogát; vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és/vagy erkölcsoktatásban részesüljön; részt vegyen tanulmányi versenyeken, kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a DÖK dönthet; 5
csak napi 2 témazáró dolgozatot írjon előzetes egyeztetés alapján, amelyet a tanár legalább egy héttel előre jelez; kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja; érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön; hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékozódhasson a jogok gyakorlásához szükséges eljárásokról; az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon; képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen; kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, iskolarádió) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen; tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén; egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, a védőnő és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét; igénybe vegye az iskola könyvtárát, számítógépes termét, az iskola sportfelszereléseit; rendszeres egészségügyi ellátásban és felügyeletben részesüljön; szociális kedvezményekben (étkezési támogatás, tankönyvsegély) részesüljön; értesüljön a nem alanyi jogon járó tankönyv-támogatási és egyéb szociális igényekről; magántanuló legyen a szakértői bizottság javaslatára vagy a szülő kérésére; szüneteltetői jogviszonyt létesítsen a szülő kérésére; sajátos nevelési igényű tanulóként állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság véleményében leírtak szerint kell biztosítani; válasszon az iskola által kínált választható tantárgyak, foglalkozások közül; a szünetet a folyosón vagy az udvaron töltse. 2.2 Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, a szaktanártól, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 51%-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály, 25 fő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. 6
2.3 A tanulók kötelességei Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy: megismerje és betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit; tiszteletben tartsa az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse. Segítse rászoruló társait; az iskola jó hírnevének megőrzése; a napszaknak megfelelően köszönjön; részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon; folyamatosan részt vegyen az általa szabadon választott tanítási órán (szakkör, felzárkóztatás, tehetséggondozás). rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének; az előírásoknak megfelelően kezelje és óvja a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet; az iskolai környezet és a használt eszközök rendben tartásában, felügyeletében (tanulói ügyelet, hetesi teendők) közreműködjön; óvja saját társai testi épségét. Ha saját, társait vagy mást veszélyeztető állapotot, tevékenységet észlel, azonnal jelentse az ügyeletes nevelőnek vagy bármelyik pedagógusnak; biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem; a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza; ellenőrzőjét minden tanítási napon magával vigye, a kapott érdemjegyeket naprakészen beírja-beírassa, a bejegyzéseket a legrövidebb időn belül a szülővel aláírassa és ezt az osztályfőnöknek bemutassa; segítse iskolánk feladatainak teljesítését, hagyományaink ápolását; az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. Az iskola a tanulók munkahelye, ahol kerülni kell a feltűnést keltő kinézetet, megjelenést (smink, festett köröm, haj); az iskolai ünnepélyeken ünneplő ruhában jelenjen meg. Ez fiúk esetében sötét nadrág, fehér ing és iskolai kitűző, lányoknál sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz és iskolai kitűző; a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában közreműködjön; a hetesi feladatokat elvégezze; ügyeletesi kötelességének eleget tegyen. 2.4 A hetesek kötelességei: biztosítsák a tanítás tárgyi feltételeit: tiszta tábla, kréta, szellőztetés; jelentsék a hiányzók nevét; 7
ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor a becsengetés után 5 perccel keressék meg a szaktanárt, illetve jelezzék az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát; óra végén gondoskodnak az osztály rendjéről, tisztaságáról (letörlik a táblát, kinyitják az ablakokat, összeszedik/összeszedetik a szemetet). 2.5 Az ügyeletesek kötelességei: reggel fél nyolckor legyen a kijelölt posztján; tűzze ki a jelvényét, hogy azonosítható legyen; sétáljon a folyosón és ne üljön a padon; szóban figyelmeztesse a rendbontókat, ha ez nem elegendő, írja fel a neveket, és jelezze az ügyeletes tanárnak; legyen határozott, de sohasem sértő, durva, erőszakoskodó; ősszel és tavasszal a kisrendőrök negyed 8-tól az iskola előtti zebrán segítsék a gyalogosok biztonságos közlekedését; pénteken az ügyeletvezetők adják le osztályfőnöküknek a heti jelentést. 2.6 A tanulói kötelességek betartatása Az a tanuló, aki a kötelességeit nem tartja be, a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető a szaktanár, az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök vagy az igazgató által. 2.7 A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája Az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthat és információkat kaphat a tanuló: az osztályfőnökétől osztályfőnöki órákon a diákönkormányzati ülésen a diákönkormányzati képviselő útján az éves rendes iskolaülésen a házirendben foglaltak végrehajtásának tapasztalatairól 3. A tanulók mulasztásainak igazolása Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglaltak szerint. A későn érkező tanulót a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát (45 perc), a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. 8
Ha a tanuló az óráról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Családi vagy hivatalos távolmaradást 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradást az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható: a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. a tanuló beteg volt és az megfelelően igazolta, a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola nem kapott tájékoztatást, az osztályfőnöknek a szülőt értesítenie kell. Ha a tanköteles korú tanuló 1 napot hiányzik igazolatlanul, az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az osztályfőnök köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíteni. Ha az igazolatlan mulasztások száma eléri a harminc órát, azt a gyermekjóléti szolgálatnak kell jelezni. Ötven igazolatlan óra esetén ismét a jegyzői gyámhatósághoz és a gyermekjóléti szolgálatnak kell levelet írni a mulasztásról. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban mérlegelve az összes körülményt dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. 4. A magántanulói és szünetelői jogviszony működtetése, az osztályozó vizsga rendje 4.1 A magántanulói jogviszony működtetése, Magántanulói státus akkor létesül, ha a tanuló az iskolával magántanulói jogviszonyt létesít, de kivételes esetben az iskola is kezdeményezheti a jogviszony létesítését. Magántanuló lehet, a fogyatékkal élő vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanuló, ha szakértői bizottság, illetve a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján folytatja tankötelezettségét. 9
ha a tanuló szakorvosi vélemény alapján otthoni vagy kórházi ellátás keretében tartós gyógykezelésben részesül. ha a szülő úgy dönt, hogy gyermeke rendszeres iskolába járás helyett magántanulóként teljesíti tankötelezettségét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó vagy az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. A számonkérés formáját szóban és/vagy írásban határozhatja meg a szaktanár saját hatáskörben. A vizsgák időpontjáról az osztályfőnök a szaktanárokkal egyeztetve 1 héttel korábban értesíti írásban a szülőt. A vizsgákról való igazolatlan távolmaradás elégtelen év végi eredményt jelent. A magántanulónak joga van látogatni a tanórákat, ha a házirend szabályait betartja. Jogában áll bármilyen iskolai szolgáltatást igénybe venni (könyvtár használata, menza, napközi, tankönyvtámogatás). A magántanuló a tanórák látogatása nélkül végzi felkészülését, amennyiben a szülő aláírásával igazolja, hogy gyermeke osztályozó vizsgára való felkészítését saját maga biztosítja. A magántanuló köteles tanév végén osztályozóvizsgát tenni. A vizsgákról való igazolatlan távolmaradás elégtelen év végi eredményt jelent. 4.2 Szünetelői jogviszony A szünetelői jogviszony a szülő kérésére jöhet létre. A tanuló jogviszonyban marad az iskolával, az osztálynaplóban a neve rögzítve van, de távolléte nem minősül hiányzásnak. A szülő maga gondoskodik a tanuló felkészítéséről, aki nem veheti igénybe az iskola szolgáltatásait. Ha a tanuló a kérelmezés időpontjától számított 1 éven belül nem jelentkezik az iskolában, az a tanulói jogviszonyának megszűnését jelenti. 10
4.3 Az osztályozó vizsga rendje Az osztályozó vizsga ideje: félévkor: amennyiben ezt továbbtanulása szükségessé teszi, egyébként a tanítási év utolsó előtti hetében. Az osztályozó vizsga időpontjáról az iskola értesíti a tanuló szüleit. 4.4 Iskolai felvétel helyhiány esetén Ha az iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy testvére az adott intézmény tanulója, vagy munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. 5. Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások, térítési díj befizetése, visszafizetése 5.1 Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, a tanulók rendeletben meghatározott egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, 11
a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola, a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor, sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás. Az Nkt. 2. (2) bekezdésében meghatározottak mellett térítésmentes a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, a fejlesztő felkészítés és a fejlesztő iskolai oktatás. 5.2 A térítési díj visszafizetésére vonatkozó szabályok A tanuló az iskolában igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Az étkezési térítési díjakat minden hónapban a tanév elején meghatározott rend szerint a gazdasági irodában lehet befizetni vagy banki átutalással rendezni. Lehetőség van arra, hogy a befizetett, időben nem lemondott ebédet a szülő egy alkalommal elszállítsa. 5.3 A tanuló által készített dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. 6. A tankönyvellátás helyi rendje A 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről: Az intézmény könyvtárába beleltározásra kerülnek az állam által térítésmentesen biztosított, több éves használatra szánt tankönyvek, valamint a nevelők számára vásárolt tanári példányok. A tankönyv rendelés összeállítása a tantestület aktív közreműködésével az intézményvezető hatásköre. A tankönyvek kiválasztásába a fenntartónak, a szülőknek és az iskolaszéknek, az intézményi tanácsnak, a DÖK-nek, véleményezési joga van. A rendelés elektronikus feltöltése a tankönyvfelelős feladata. 12
A térítésmentesen használható tankönyvek az iskola tulajdonát képezik. Azokat az iskolai könyvtárból - beleltározás után - kölcsönzi a diák 1 tanéves használatra tanév kezdéskor. (Kivétel az atlaszok, ezek 4 éves használatra maradhatnak a tanulónál, csak akkor kell visszahozni, ha az iskolából távozik a tanuló.) Az így kölcsönzött tankönyveket a tanév végi utolsó héten vissza kell hozni ép, használható állapotban. Ezeket a tankönyveket átlátszó fóliával kérjük bekötni, rá címke ragasztható a diák adatainak feltüntetésére. A tankönyvekben csak ceruzával lehet jelölni a legszükségesebbeket. Toll, szövegkiemelő használata tilos! Megrongált (összefirkált, koszos, hiányos, sérült stb.) vagy elvesztett tankönyv helyett annak ép példányát kell a tanév végén leadni! Abban az esetben, ha a tanuló tanév közben iskolát vált köteles az iskolától kapott tankönyvcsomagot a távozás előtt leadni a könyvtárban. 7. Az iskola által kiadott iratok alaki-formai követelményei, a kiadványozás szabályai Külső szervhez vagy személyhez küldendő irat kiadmányként történő aláírására csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben, iratkezelési szabályzatban meghatározott kiadmányozási jog alapján kerülhet sor. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Az intézmény által kiadmányozott iratnak az alábbiakat tartalmaznia (pl. az OM azonosító alatt): Kiadmányozás: A nevelési-oktatási intézmény neve: Székhelye: Iktatószám: Ügyintéző: Ügyintézés helye: Ügyintézés ideje: Az irat aláírójának neve, beosztása: Az intézmény körbélyegzőjének lenyomata: Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok. A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. A közfeladatot ellátó szerv által használt valamennyi bélyegző és elektronikus aláírás kezelésének rendjéről és nyilvántartásáról az iratkezelési szabályzat vagy más belső szabályzat rendelkezik. 13
8. Az iskola munkarendje A tanítás 8.00 órakor kezdődik. Az iskola 7.00-tól nevelői felügyeletet biztosít a korábban érkező tanulók számára.7.00-7.30-ig a főbejárati földszinti zsibongóban és a folyosón várakozhatnak a tanulók.7.30-750-ig jó idő esetén az udvaron, rossz időben az osztályterem előtt tartózkodhatnak. Minden diák a tanítás kezdete előtt 10 perccel korábban érkezzen meg az iskolába. Óraközi szünetekben az ügyeletes tanár és az ügyeletes tanulók rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, jó idő esetén a 2. szünetben az udvaron tartózkodhatnak. A 4. szünetben a felsősök jó idő esetén levonulnak az udvarra, az alsó tagozatosok a tanteremben maradnak. Az iskola területét a tanulók csak osztályfőnöki, igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel hagyhatják el. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében vagy engedélyével tartózkodhatnak a tanulók. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a gazdasági irodában vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda csak tanári engedéllyel mehetnek be. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyetteseit azonnal is megkereshetik. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. A tanulók étkezését a városi diákétkeztetési konyha biztosítja. Az iskolában büfé és is működik, amely az óraközi szünetekben tart nyitva. Ezen kívül automatákból is vásárolhatnak a tanulók. Az egészséges életmódra vonatkozó szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelezőek. Amennyiben a tanulók óraszáma meghaladja a 6-ot, az órák között 20 perces szünetet kell biztosítani a főétkezésre. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-7. tanórában tartandók, de szervezési okokból nem kötelező tanítási óra esetén megengedhető a nulladik óra is. Az iskola területén rágógumit rágni tilos! 8.1 Csengetési rend: Óra Becsengetés Kicsengetés 1. 8 00 8 45 2. 9 00 9 45 3. 10 00 10 45 4. 11 00 11 45 5. 12 05 12 50 6. 13 00 13 45 7. 13 55 14 40 14
9. A napközivel, menzával kapcsolatos szabályok 9.1 Étkezések rendje A napközis csoportok az ebédlőben, a menzások a menzai folyosón étkeznek. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem és a menza rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet, menzát. Aki a menzai étkezés szabályait nem tartja be, az időlegesen vagy véglegesen kitiltható. 9.2 A menzai étkezés rendje Azon osztályok tanulói, akiknek 4-6 órájuk van, csak utolsó órájuk után ebédelhetnek. Akiknek 7 vagy annál több tanítási órájuk van, külön beosztás szerint étkeznek. Kicsengetés után a szaktanár lekíséri a menzára az osztályt. A folyosón a tanulók megvárják az ügyeletes tanár érkezését. A kísérő tanárok beosztásuknak megfelelően figyelik, segítik a menzasor és az ebédelés rendjét. Az osztályától lemaradó diák a sor végére álljon. Belépéskor mindenki hangosan köszönjön a személyzetnek. Az ebédlőben minden diák csendben, kulturáltan viselkedjen és étkezzen, a fiúk ne viseljenek sapkát. Ha a tanulók végeztek, fegyelmezetten vigyék vissza a tálcát, helyüket hagyják rendben maguk után. A testnevelés óráról/órára vonulás jó idő esetén ne a folyosón keresztül történjen. 9.3 A napközis elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elvei A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve az első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A napközi otthonba, illetve a tanulószobai foglalkozásra minden jelentkező tanulót fel kell venni. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a fenntartótól igényelni kell a további csoport működéséhez szükséges anyagi fedezetet. Az átmeneti helyzetben a döntés szempontjai a következők: akiknek napközben az otthoni felügyelete nem megoldott akiknek mindkét szülője dolgozik akik állami gondoskodás alatt állnak akik rosszabb szociális körülmények között élnek 15
9.4 A napközi rendje Tanórák után a napközis tanulók a napközis terem előtt, a folyosón várják nevelőjüket.* A csoport minden tagja együtt megy ebédelni és együtt is jön vissza az étteremből. Mindenki kulturáltan, csendben ebédel. A tanulók ellátják a naposi teendőket. A tanulók szabad idejükben nem hagyhatják el engedély nélkül az iskola területét. Kinti játék közben csak a nevelő engedélyével szabad az épületben tartózkodni. A tanulók a napközis nevelőnek bemutatják az írásbeli feladataikat, lehetőség szerint felmondják a szóbeli tudnivalókat. A tanuláshoz a nevelő nyugodt feltételeket biztosít. Az a tanuló, aki a tanórák rendjét zavarja, durva, antiszociális magatartásával a napközis tevékenységet akadályozza, időlegesen vagy véglegesen kizárható a napköziből. Ha valaki a többi tanulót zajongással, beszélgetéssel zavarja, az a napköziből kizárható. Ha a tanuló rendszeresen 16 óra előtt megy el a napköziből (egyes napokon), a szülő erről szóló írásbeli nyilatkozatát a naplóban kell megőrizni. A napköziből a tanulók a megszokottól eltérő időpontban csak a szülők írásbeli engedélye alapján engedhetők el. A *-gal jelzett szabály a felső tagozatosokra vonatkozik. 10. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások rendje 10.1 A tanítási órák, napközis foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14 35 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek 15 perc hosszúak, a negyedik tanóra után 20 perces, az ötödik tanóra után 10 perces. Kéthetes órarend szerint dolgozunk. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17 00 óráig tart az alsó tagozatban. A tanulók kötelező iskolában tartózkodásának ideje 8.00-16-00. A délutáni foglalkozások látogatása alól az intézményvezető adhat felmentést. Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és menzai ellátását. A jelentkezést írásban szülői aláírással kell jelezni az iskola által kiadott jelentkezési lapon. A napközis foglalkozások rendje: 11.45 től 17.00 óráig Menzai étkeztetés rendje: 11.45 től 14.00 óráig A felső tagozatos tanulószobás csoportoknak 16 00 óráig tart a foglalkozás, nevelői felügyelet. 16
10.2 A tantárgyválasztás eljárási kérdései Első osztálytól lehetőség van a német nemzetiségi és német nemzetiségi kétnyelvű oktatás választására az iskolai alapító okiratában foglaltak szerint. Az általános tantervű osztályokban lehetőséget biztosítunk az angol informatika oktatás igénybevételére is. A 3. osztály végén kötelező egy idegen nyelv választása. A humán forrásainkat figyelembe véve igényfelmérést végzünk, majd a létszámok figyelembe vételével döntünk az induló nyelvi csoportokról. 10.3 Tanórán kívüli foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozásokat 14 00 órától a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Kerülni kell a kötelező tanórák utáni csatlakozó időpontokban az egyéb foglalkozásokat. Tanulók érdekeit figyelembe véve minimum 30 percnek kell eltelnie a foglalkozások között. Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett egyéb rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon tanulószoba továbbá: szakkörök, énekkar, diáksportkör, felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások 10.4 Az egyéb foglalkozások megszervezésére vonatkozó általános szabályok: Az egyéb foglakozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes. Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közösség, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézményvezetőnél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 8-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni az iskola által kiküldött jelentkezési lapon a szülő aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezetőhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt (délutáni órarend). Az egyéb foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. 17
A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. Az egyéb foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. Az egyéb foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az egyéb foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 10.5 Az egyéb foglalkozások megszervezésére vonatkozó speciális szabályok: Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal, az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban (hónapban) osztályaik számára egy napos tanulmányi kirándulást szerveznek. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az intézményvezető előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A 2013/14-es tanévtől kezdve felmenő rendszerben az 1. és 5. osztályos tanulók illetve szüleik választhatnak az erkölcstan, illetve hit-és erkölcstan tanulása között. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az iskola órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és erkölcstan oktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 10.6 A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napköziben a tanulók nevelését és oktatását, szabad idejének hasznos eltöltését az utolsó óra befejezésétől 17 óráig biztosítjuk. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg az iskola működési rendjének figyelembe vételével. A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra az intézményvezető vagy helyettese engedélyt adhat. 18
10.7 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Erről a tényről, valamint a jelentkezés jogkövetkezményeiről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt- a tanulót és szülőjét tájékoztatni kell. Év közben kimaradni csak a szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. A tanulószobai és fejlesztő foglalkozásokon való részvételre is ezek a mérvadóak. A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően tehetséggondozási céllal indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 10.7.1 Továbbtanulást elősegítő foglalkozások Nyolcadikosaink részére az első félév időtartamára előkészítő foglalkozást szervezünk matematikából, magyarból a középiskolára való felkészítés céljából. Nyelvvizsga-előkészítő foglalkozásokat szervezünk német és angol nyelvből, ECDL vizsgára felkészítést informatikából. A jelentkezés önkéntes. 10.7.2 Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 10.7.3 Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinknak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, szertorna, atlétika) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Az intézményvezető, illetve helyettesei ellenőrzik a foglalkozásokat, illetve támogatják a sportköri munkát. 10.7.4 Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatást. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történnek. A harmadik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatás- 19
sal - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. 10.8 A diákkörök létrehozásának rendje: A tanuló javasolhatja, kezdeményezheti diákkör létrehozását, ha annak céljai, működése nem ellentétes az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott alapelvekkel. Diákköröket azonos érdeklődésű tanulók hozhatnak létre. A diákkörök október 1-jén kezdik meg működésüket és a tanév végéig tartanak. A diákkörök tevékenységéről az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat és a szülőket. A diákkörre való jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év időtartamának idejére a foglalkozásokon részt venni. 10.9 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 10.9.1 Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a munkaközösségek vezetői irányítják. 10.9.2 Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyek célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézményvezető-helyettesnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján tájékoztatni kell, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 10.9.3 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport- és tudományos rendezvény az intézményvezető engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a 20
szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 10.9.4 Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az intézményvezető engedélye szükséges. 10.9.5 Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolítását be kell jelenteni az intézmény vezetőjének. 11. Balesetvédelem, vagyonvédelem 11.1 Balesetvédelem A tanév megkezdésekor minden tanulónak baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órákon kerül sor. A számítástechnika, technika és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell vennie a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Balesetveszélyt jelentő eszközöket (gyufa, öngyújtó, szúró-vágó eszközök) az iskolába behozni tilos Tűz- és bombariadó esetén, riasztásra, a folyosókon kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. 11.2 Vagyonvédelem, kártérítés A tantermekben elhelyezett készülékeket (projektor, interaktív tábla) a tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni és az egyéni tulajdont tiszteletben tartani. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból eredő károkért a tanuló részlegesen, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) felelős. A kártérítés mértékéről az igazgató javaslatára a tantestület dönt vizsgálat alapján az érvényes jogszabályok figyelembe vételével. A vizsgálat tényéről és a dön- 21
tésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásnak megfelelően az iskola pert indíthat. 12. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek, eszközeinek használati rendje Az iskola épületeit, helységeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helységeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helységeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A tantermek, öltözők zárásáért a pedagógusok felelősek, a tornatermek csak nevelői felügyelettel használhatók. Ez alól csak az intézményvezető adhat felmentést. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helységeit elsősorban a hivatalos időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helységeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és a helységekben tartózkodhatnak. 12.1 A tanulói szekrényekre vonatkozó szabályok Az 1. emeleti szekrényeket az osztályok beosztása szerint kell használni, s azt vagyonvédelmi okokból állandóan zárva kell tartani. A szekrénykulcsot a tanulók év elején megkapják, s azt a tanév végén kötelesek az osztályfőnöknek leadni. A kulcs elvesztése esetén a diák saját költségén köteles pótolni azt. A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. 13. Rendezvények szabályai Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. Az iskolai rendezvények, teadélutánok, discók az előkészítés és rendrakás terhe mellett legkésőbb 2000 óráig tarthatók. 14. Az oktatáshoz nem szükséges eszközök használata 22
Tanításhoz nem tartozó felszerelést, figyelmet elvonó eszközöket nem ajánlatos és csak saját felelősségre lehet az iskolába behozni (zenelejátszó eszközök, híradástechnikai eszközök, nagy értékű ékszer, számot tevő mennyiségű pénz, egyéb elektromos eszközök). Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Az iskola területén a mobiltelefon használata tilos. Azt az iskolába érkezéskor ki kell kapcsolni és távozáskor lehet bekapcsolni. Csak tanári engedéllyel, sürgős esetben szabad bekapcsolni. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. Az engedély nélkül bekapcsolt telefont a pedagógus elveszi, és az igazgatóhelyettesnek leadja. Az órán, szünetben elvett telefonokat csak szülő veheti át az igazgatóhelyettestől. A tanítási óra és a személyiségi jogok védelme miatt szigorúan tilos a tanulóknak a szünetben vagy a tanórán felvételeket készíteni, ennél is súlyosabb vétség azokat másokkal megosztani. 15. Értékelés A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az értékelési és az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi osztályzatokat a szaktanár határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő osztályzatot is meghatározhat a szaktanár. 15.1 A magatartás és a szorgalom értékelése Magatartás Példás Jó Változó Rossz Fegyelmezettsége Nincsenek vele fegyelmezési problémák, pozitívan hat másokra Viselkedés- kultúrája, hangneme Hatása a társas kapcsolatokra Házirend betartása Kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias Pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, kezdeményező Betartja, arra ösztönöz Megfelelő, ritkán fordulnak vele elő kismértékű fegyelmezési problémák Kevés kivetnivalót hagy maga után, apróbb hiányosságok tapasztalhatók Jóindulatú, de befolyást nem gyakorol Kismértékben vét a szabályok ellen A közösséget zavaró, kifogásolható Udvariatlan, időnként bántó, sértő, néha goromba Ingadozó, közömbös, vonakodó A közösséget erősen zavaró, önmagát és másokat veszélyeztető Durva, romboló, közönséges, hangoskodó, trágár Negatív, szélsőséges, lélektelen, megfélemlítő Részben tartja be Önkényes, a szabályokat tudatosan mellőzi 23