Általános energetikai helyzetkép

Hasonló dokumentumok
Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

A villamosenergia termelés helyzete Európában

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest, április 12. Vajdahunyad Vára. Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

Magyarország Energia Jövőképe

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A fenntartható energetika kérdései

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége október 7. Energetikai Körkép Konferencia

A gázellátás fejlődése Európában

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon

Megújuló energia piac hazai kilátásai

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

K+F lehet bármi szerepe?

Átalakuló energiapiac

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

8. Energia és környezet

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés

A fenntarthatóság sajátosságai

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Megújuló energia: mit, miért, mennyibıl? Varró László Stratégia Fejlesztés Igazgató MOL Csoport 2010 Március 10

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje

Tervezzük együtt a jövőt!

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

NCST és a NAPENERGIA

Szekszárd távfűtése Paksról

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

Napenergia kontra atomenergia

A VILÁG ENERGIA HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE 2005 ÉS 2030 KÖZÖTT

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

A megújuló energiahordozók szerepe

ENERGIEWENDE Németország energiapolitikája

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

ENERGETIKAI BERUHÁZÁST KÖVETŐ TÁJÉKOZTATÓ KÉPZÉS DR. TALAMON ATTILA

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A biomassza rövid története:

Átírás:

Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma (MET) Budapest, 2016. szeptember 22. Általános energetikai helyzetkép dr. Molnár László, ETE főtitkár

A globális primer energia felhasználás energiahordozónként az IEA Új Politika Szcenárió szerint, 2013-2040, Mtoe Az adott időszakban az 33%-os növekedés várható Egyéb megújuló Bioenergia Vízenergia Nukleáris Földgáz Olaj Szén Megújulók Egyéb meg. Bioen. Víz Atom Földgáz A megújulók helyzete 2040-ben 2040-ben a megújuló energiák részaránya még nem éri el a 20%-ot, az egyéb megújulók (szél, nap, stb.) pedig még csak 6% körül lesz. Forrás: IEA WEO-2015 Olaj Szén 2

A US rendelkezik a legnagyobb olajkészlettel 2016, mrd hordó Más források szerint Venezuela vezeti a listát 298 mrd bbl-lel 3

Kőolaj termelés a Világban, 2015 1000 hordó/nap Az USA a legnagyobb termelő a Világon, majd Szaudi Arábia és Oroszország következik Az EU-ban nincs jelentős olajtermelő Forrás: US DoE EIA 4

Bizonyított gáz készletek és gáz termelés az Új politika szcenárió szerint, 1000 mrd m 3 ill. mrd m 3 1 tcm = 1000 mrd m 3 5 Forrás: IEA World Energy Outlook 2014

Hogyan érhetjük el a CO 2 csökkentési célokat és a Föld melegedésének lelassítását, megállítását? A legfontosabb dekarbonizációs technológiák Az energiahatékonyság fejlesztése az energia-termelés és felhasználás terén; A megújuló energiák fokozott alkalmazása, de nem szabad az ellátásbiztonságot veszélyeztetni (időzítés!); A szén- és földgáz felhasználás fokozatos csökkentése (de CCS); Az atomenergia szinten tartása vagy fejlesztése; A közlekedés és a fűtés villamosítása; Az energiatudatosság növelése; Az energiatakarékosságot motiváló árrendszer bevezetése. 6

A Párizsi klímacsúcs céljainak (max. 2 o C melegedés) teljesítését veszélyeztető tényezők A lakosság gyors növekedése (2100-ig kb. +1,5 milliárd fő) A szegénység: A mai és a jövőben megszülető népesség minden tagja szeretne jobban élni, szebb lakásban lakni, több elektronikai eszközt használni és jobb autót használni. Vagyis több energiát fogyasztani! Fontos gazdasági gondok: gazdasági válságok; lassuló kínai gazdaság; az EU tartósan alacsony növekedése; a fejlődő országok növekedésének megtorpanása; az OPEC, Oroszország és több más olajtermelő ország válsága az alacsony olajárak miatt; a migránsok tömeges beáramlása. + Olcsó olaj és gázárak. Kérdés, hogy ilyen válságos körülmények között a kormányok mennyire lesznek képesek/hajlandók arra, hogy egy távoli, absztrakt céllal, a 2100-ig bekövetkező melegedés megállításával 7 foglalkozzanak.

Hol tart ma az EU? Az Európa 2020 stratégia (2008) indikátorai terén elért eredmények Nyomorban élők száma Nő a nyomorban élők száma, 2014-ben az Unió lakosainak negyede élt nyomorban, 121 millió ember Foglalkoztatási ráta K+F kiadások Felsőfokú iskolai végzettség Jelen helyzet ÜHG kibocsátás Korai iskolaelhagyások Forrás: Eurostat Végső energiafogyasztás Megújuló energiák aránya az energiafogyasztásban Primer energiafelhasználás 8

Az EU klímavédelmi politikája 9

Az EU klímavédelmi politikájának fő elemei Kötelező célkitűzések, direktívák kidolgozása; A megújuló energiák növelésének intenzív támogatása; A fosszilis energiák elsősorban a szén kiszorítása az energia-mixből elsősorban fiskális eszközökkel; Az atomenergia fejlesztésének, szinten tartásának megnehezítése (pl. az állami támogatás megtiltásával), egyes országokban az atomerőművek leállítása (pl. Németország). 10

Szárazföldi szélturbinák Németországban, 2016 Minden 10 km 2 -re jut egy szélturbina Látványuk az embereket, forgásuk a madárvilágot zavarja 11

Tengeri (off-shore) szélturbinák Németországban Létesítésük hatalmas környezet-szennyezéssel jár Az így termelt áram 2-4-szer drágább a földgáz tüzelésű illetve az atom erőművekben termeltnél 12

Megújuló energia támogatások a top-15 országban, 2013, Mrd USD A fajlagos német támogatások 5-10-20-szor nagyobbak, mint a fejlett országokban. Kínánál 50-szer, Indiánál 160-szor nagyobb a német fajlagos támogatás Forrás: OECD IEA WEO-2014 A német megújuló energiák gyors felfutását sem a megújulók magas versenyképessége okozza, hanem a rendkívül nagy beruházási és ár- támogatás. Kérdés, hogy a hatalmas német támogatások hogyan hatnak a versenyképességre, és meddig marad meg a politikai támogatottság? 13

Kapacitás értékek: Atom, szél, nap Mennyi energiát tud termelni egy adott technológia? A kapacitás érték azt mutatja, hogy egy év alatt pl. 1000 MW kapacitással hány MWh villamosenergiát lehet termelni. A Paksi Atomerőmű Ezért képtelenség az év, azaz a az 8760 a korábban óra 92%-ában termel az elmúlt évek statisztikái alapján. A szélenergia ezzel szemben sokat csak 15%-ban, emlegetett 1300 feltevés, órában termel, hogy a nominális a kapacitásra 2000 vetítve, MW-os a német statisztika Paksi Erőmű alapján. Ennél is rosszabb kiváltható a helyzet 2000 a napenergiánál, MW szélenergiával. mely kb. csak 10%-ban termel. Azaz 1000 MW nukleáris kapacitás hatszor annyi energiát termel, mint egy azonos kapacitású szélturbina-farm. A napenergiánál pedig ez az arány még rosszabb, az atomerőmű kilencszer több energiát termel. 14

A szél és napenergia rendszer működése Németországban Jelenleg a szélparkok beépített kapacitása 36 488 MW, míg a napelemeké 37 013 MW, a megújulók által termelt pillanatnyi energia szintje egyre magasabbra kerül. 2014- ben már volt olyan nap is májusban, mikor ez az érték már 60% körül volt. Ellenben továbbra is egy évben több száz óra van, mikor szinte 0% a termelésük. Emiatt egyre nehezebb a belföldi erőművekkel szabályozni az ingadozást, mert azok minimum terhelése nem fér be a hazai villamosenergia-piaci ár alá Napkelte után exportra termelés alakul ki. de nem képesek a környező országok az összes fölös energiát átvenni, mert ők is a saját napi terhelési csúcsaikra előre lekötött teljesítménnyel rendelkeznek. Így kialakulhat negatív ár, ami egyet jelent azzal, hogy a termelő fizet azért, hogy átvegyék tőle az áramot. Délután a megújulók kilépésével, hirtelen megugrik a konvencionális termelés iránti igény, és az export importba fordul. Az ország erőművei gyakran nem tudnak lépést tartani ezzel az egy-két óra alatt bekövetkező teljesítményváltozással Megjegyzendő, hogy az E.ON nemzetközi gyakorlatából szerzett tapasztalatai alapján 30 % feletti megújuló penetráció esetén a belépő megújuló termelés 90 %-át le kell fedni szabályozható energiatermeléssel (meglévő, újonnan létesített vagy importált teljesítménnyel). 15 Forrás: Varjú György véleménye

Megújulós mottó: A helyben megtermelt energiát helyben fogyaszd el! Ehelyett: áram-transzport ezer km-ekre + hurokáramok Évi egymilliárd eurónyi, úgynevezett jóléti veszteséget okoznak Európában a villamosenergia-rendszerekben keletkező, úgynevezett hurokáramlások. A megoldás a hálózatfejlesztés, valamint a fogyasztás és a termelés struktúrájának, eloszlásának szabályozása. Hurokáram Termelő zóna Fogyasztó zóna 16

A megújulók fejlődésének negatív hatásai a villamosenergia szektorra A szabályozó erőművek számának kritikus szint alá csökkenése, Áremelkedések ill. bizonyos időszakokban negatív árak kialakulása (a termelő fizet), Hatalmas és drága vezetékfejlesztések, A kötelező átvétel tönkreveri a versenypiacot, A hagyományos energiavállalatok veszteségessé válnak, elveszítik vagyonuk nagy részét (pl. E.On, RWE), Ugyanakkor a kötelező átvétel a megújuló energiáknak biztos nyereséget garantál. Az ellátásbiztonság csökkenése. 17

Klímavédelmi és energetikai jövőkép Németország vs. USA 3 megdöbbentő ábra Az Energiewende hatásai 17

USA villamosenergia felhasználás, 2000-2040 USA: 25 %-os növekedés Source: EIA, Annual Energy Outlook 2015 19

USA primerenergia felhasználás 1980-2040 USA: néhány %-os növekedés Source: EIA, Annual Energy Outlook 2015 20

Törlés A CO 2 emissziók a jövőbeli gazdasági növekedéstől, az energiafogyasztástól és az energia-áraktól függenek Az USA emissziók stagnálnak a következő negyedszázadban Az energiához köthető CO2 emissziók, millió tonna 6 250 History 2013 Projections 6 000 High Economic Growth 5 750 5 500 High Oil and Gas Resource US Referencia szcenárió 5 250 Emissziók: US stagnál, Németország Low Economic 80%! Growth Ki vállalja ennek az erőltetett fejlesztésnek a költségeit? Hoz-e bármiféle előnyt, hasznot ez a fejlesztést? Az USA-tól leszakadó Németország ezzel felzárkózik 5 000 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 Source: EIA, Annual Energy Outlook 2015 vagy tovább Outlook nő a lemaradása? 21 21

Az EU és Németország CO 2 kibocsátás csökkentési erőfeszítéseinek hatása a globális emissziókra A kínai energia-igény növekedés 2035-ig nagyobb mint a teljes európai fogyasztás. A fejlett régiókban a fogyasztás stagnál. Az EU a Föld lakosságának 7%-át, energia-fogyasztásának és a CO 2 emisszióknak kb. 10 %-át adja. A fejlődő országok gyors növekedése miatt az EU tagállamok rendkívüli erőfeszítései a globális CO 2 kibocsátások csökkentésére nem vezetnek eredményre Az EU csak évi 0,1%-kal csökkenti a globális emissziót, míg azok évi 1,4%-kal nőnek. Az Energiewende mindössze 0,02%-kal csökkenti a globális kibocsátásokat 22

Energiewende: Cui prodest? Mi a német politika valódi célja? A Föld megmentése? Nem, ahhoz Németország túl kicsi A német zöld ipar helyzetbe hozása? Igen A politikai népszerűség megőrzése, választás megnyerése? Igen A megoldás? A megújulók, az olaj, a gáz és az atom hosszútávú, békés együttélése De Németország nagy árat fizethet ezért az egyéni, a többi fejlett országtól eltérő útért 23

Köszönöm megtisztelő figyelmüket The End 24