Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Ikt.sz.: 1032-83/2006. Ea: Molnár Gabriella Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 423-422, 422-255, 375-111, 501-900 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Tárgy: Szolnok, My-Tech Invest Kft.; biomassza (szalma) tüzelésű erőmű egységes környezethasználati engedélye A Szolnok, Ipari Parkba, a 0969/7 hrsz. alatti ingatlanra tervezett biomassza (szalma) tüzelésű erőmű környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása, mint összevont eljárás során az alábbi döntést hoztam: Határozat A My-Tech Invest Bioenergetikai Beruházó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1027 Budapest, Margit krt. 56. 3. em. 4.; rövidített név: My-Tech Invest Kft.) környezethasználó részére a Szolnok, Ipari Parkba, a 0969/7 hrsz. alatti ingatlanra tervezett biomassza (szalma) tüzelésű erőmű létesítményre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2012. május 31-ig érvényes: Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: Megnevezés: My-Tech Invest Bioenergetikai Beruházó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 1027 Budapest, Margit krt. 56. 3. em. 4. KÜJ szám: 101778064 Cégjegyzékszám: 01-09-739727 Statisztikai számjel (KSH): 13523460-4011-113-01 A fő gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: 4011 2. A létesítmény jellemzői: Cím: : 5000 Szolnok, Ipari Park, Piroskai út Helyrajziszám: 0969/7 EOV koordináták: 200730:731972 KTJ objektum : 101528150 KTJ IPPClétesítmény : 101635573 3. A tevékenység alapadatai: Megnevezés: biomassza (szalma) tüzelésű erőmű Maximális villamos kapacitás (BT): 28,1 MW e Rendelkezésre álló teljesítmény (RTki): 25,4 MW e Tüzelőhő összesen: 81,7 MW th Alkalmazottak száma: 28 NOSE-P kód: 10102 A létesítményben előállított termékek: villamos energia

2 I. A létesítményben végzett tevékenységek A biomassza (szalma) tüzelésű erőmű 28 MWe villamos teljesítményű, elvételes-kondenzációs erőmű, amelynek bevitt hőteljesítménye 81,7 MWth. Az erőmű telephelye Szolnok város külterületén, a város dél-nyugati részén, az M4-es főközlekedési útvonal Szolnokot megkerülő szakaszától délre lévő Ipari Parkban található. Az Ipari Park környezetében tradicionális ipari területek találhatók. Az erőművi technológia főbb elemei A kazánban előállított gőz egy hagyományos gőzciklusban kering. A körfolyamat alap elemei a következők: a kazán, gőzturbina szabályozott elvétellel és megcsapolásokkal, légkondenzátor, tápvíz-előmelegítők, gáztalanítós táptartály, tápszivattyúk, kondenz szivattyú segédrendszerek. A tüzelőanyag A gabonaszalma Az erőmű alap tüzelőanyaga gabonaszalma, amely bálázva kerül beszállításra az erőműbe. A bálák tervezett méretei: Magasság: 1270 ± 50mm Szélesség: 1200 ± 50mm Hosszúság: 2450 ± 200mm A bálák súlytartománya: 400-650 kg Indítási segéd-tüzelőanyag A kazán indításakor a szerkezeti elemeket elő kell melegíteni, ill. a szalma begyulladását biztosító környezetet kell teremteni. Ezen indítási folyamat fenntartására földgáz kerül kazánban elégetésre. Földgáz felhasználás éves szinten megközelítően 177 000 Nm 3 /év. A kazánban támasztó tüzelésre tervezetten nem kerül sor. A folytatott tevékenység részletes ismertetése: 1.1 A tüzelőanyag tároló és ellátó rendszer 1.1.1 Szalma fogadó-, tároló- és továbbító rendszer Az erőmű részére szalmát szállító teherautók a szalmatároló épületén kívül helyezkednek el. A szalmabálákat azonos kialakítású teherautókkal kell eljuttatni az erőműbe. A szalmabálák - adott helyen történő - sikeres és zökkenőmentes kirakodásához a bálákat meghatározott, egyeztetett tűréshatárok szerint kell elhelyezni a teherautókon. Az erőmű 100% terhelés mellett, kb. 5 napi tüzelőanyag befogadására alkalmas zárt tárolóval [az elérhető legjobb technikának (továbbiakban: BAT), a BAT előírásnak megfelelően] kerül kialakításra. A szalmatároló célja tartalék fűtőanyag ellátás biztosítása, ill. a szalma védelme a kedvezőtlen időjárási hatásoktól a kazán feladás előtt.

3 Mind a két szalmatárolót kettős futómacska daruval kell ellátni, amelyek az alábbi feladatokat látják el: A teherautók kirakodása A tároló terület feltöltése A tüzelő sor feltöltése a gőzkazán belépő oldalánál. A szalmabálák nedvesség tartalmát és súlyát automatikusan mérik, amikor a kettős futómacska daru leemeli a bálákat a teherautóról. Túl nagy nedvességtartalmú vagy súlyú szállítmányt vissza kell utasítani. A visszautasított szállítmány visszakerül a földekre, ahol átmeneti tárolást követően visszahordásra, terítésre és beszántásra kerül. Egy pótkocsis teherautó 24 bálát szállít. A szalmabálák két rétegben helyezkednek el (2x6-os sorban). A kettős daru egyidejűleg egy réteget, azaz 12 bálát emel le. A szalmatároló épületben egyidejűleg négy teherautóról lehet lerakodni a négy daru segítségével. A bálák a híddaru segítségével a szalma továbbító konvejerre helyezhetők a kazán belépő oldalánál, vagy áthelyezhetők a tároló térbe. A szalma a szalmatárolóból konvejer segítségével a gőzkazánhoz, ill. a kazánházban a tűztérbe kerül. A szalmabála tároló 4856 db Hesston típusú szalmabálát képes befogadni. Az erőmű szalma fogyasztása a következő: Kazán betöltés: 100 % szalmatüzelés Átlagos fűtőérték 15,33 MJ/kg Szalmafogyasztás: kb. 19,19 t/h, Szalmabála átlagos súlya: kb. 500 kg/bála Bála felhasználás: kb. 38 bála/h A szalmatárolókban kialakított kettős futómacska daruk az alábbi üzemmódokban működhetnek: Teljesen automatikus üzemmód Esti és éjszakai műszak esetén a kettős futómacska daru teljesen automatikus üzemmódba kapcsolódik. A daru vezérlő cellája a tároló terület kezelő rendszerével kommunikál, és az előre kijelölt helyen gyűjti össze a bálákat. A szalmabálák a tüzelő rendszer adagoló sorára kerülnek a felhasználás mértékének megfelelően. Félautomata üzemmód Nappali műszakban, pl. amikor a szalmabálákat leszállítják az erőműbe, az egyik gépkezelő irányítja és ellenőrzi a teherautó kirakodását. Amikor a daru a tároló terület fölé beáll, teljesen automatikusan működik, és megtalálja a bálák pontos helyzetét. A szalmabálák tárolása után a daru új ciklusba kezd. Manuális üzemmód Ez az üzemmód független a daru vezérlő cella működésétől, szerviz és karbantartási célokra alkalmazható. Normál működés közben a nyomógombos cella le van szerelve. Normál üzemmód esetén a gépkezelő két-két db kettős futómacska darut felügyelhet, de a daruk maximális kapacitásának kihasználása érdekében a nappali műszakban a négy db kettős darut két-két gépkezelő működteti. Konvejer rendszer Nappali műszakban, hétköznap a futómacska daru közvetlenül a teherautóról helyezi, adagoló konvejerre a szalmabálákat. Esti és éjszakai műszakban, ill. hétvégén szalmabáláknak a tüzelőanyag adagoló sorra történő áthelyezése a tároló területről történik. A szalmabála konvejereket acéldoboz formájában tervezik, amelyek alsó része tömör, ezzel megakadályozzák a szalma kihullását [a BAT előírásnak megfelelően], így a szalma veszteség minimális. A tömör alsó részben vezető, ill. csúsztató rudak irányítják bálákat a nagy teherbírású vonóláncokhoz. Mindegyik konvejert fogaskerekes AC motor működtet.

4 A szalmatovábbító konvejer rendszer két különböző üzemmódban működtethető: Teljesen automatikus üzemmód Manuális üzemmód 1.1.2 Szalmaadagoló rendszer A szalma továbbító konvejer rendszerről a szalmabálák a gőzkazán előtti négy szalmaadagoló konvejer bejáratánál elhelyezett súlymérő konvejerre kerülnek. Annak érdekében, hogy kazán térből a tűz ne tudjon átterjedni a szalmatárolóba mindegyik tüzelőanyag adagoló konvejer automata lángzáró zsilippel van ellátva, amely két tűzvédelmi csappantyút tartalmaz, közbenső konvejerrel egy bála megtartására. A két tűzvédelmi csappantyú közül az egyik mindig zárva van. A szalma adagoló sor bála konvejere bála pufferként szolgál, így a szalma adagolásban kisebb késedelem elfogadható. A szalmabálák a szalmatépő/osztó csigákhoz kerülnek. A szalmabála haladási sebességét, amellyel a szalmatépő/osztó csavarokhoz kerül, a központi technológiai vezérlő egységből érkező terhelés jel határozza meg. A konvejerek acéldoboz formájú alagútban vannak elhelyezve. Az alagút alsó része tömör anyagból készül a szalma kihullásának megakadályozására. A tömör alsó részben vezető ill. csúsztató rudak irányítják a bálákat a nagy teherbírású vonóláncokhoz. Mindegyik konvejert fogaskerekes AC motor működteti. A szalmabála tépő/elosztó csavaroktól a kettős szállítócsiga formájában kialakított automata adagoló a szalmát az égéstérhez továbbítja. A kettős szállítócsiga és a szalmabála tépő/elosztó csavarok között leválasztó csappantyú van elhelyezve. Ez a csappantyú akadályozza meg, hogy a láng még véletlenül se csapjon vissza. Ezután a szalma vízhűtésű ejtőcsőbe kerül, amely a kettős szállítócsiga és az égéstér között van elhelyezve, és tűzálló, vízhűtésű tűzvédelmi csappantyúval van ellátva. Az erőmű leállításakor a tűzvédelmi csappantyú lezáródik, és a vízpermet megakadályozza lángvisszacsapást. A komplett szalmatüzelési technológiai sor hőérzékelőkkel van ellátva a tűz érzékelésére és egy sor szakaszos vízfüggönyös oltórendszer áll rendelkezésre a tűz továbbterjedésének megakadályozására az erőműben. A másodlagos tüzelőanyagok - amelyek fogadásának technológiai lehetősége kerül csak kimunkálásra a tervezés alatt, annak a kazán technológiához szervesen kapcsolódó részének kivitelezésével, de a komplex rendszer még nem kerül kialakításra, és alkalmazásra -, úgymint faapríték és egyéb csipsz formátumú anyagok bejuttatása csak és kizárólag szalmatüzeléssel együtt lehetséges. 1.1.3 Porszívó rendszer A tüzelőanyag fogadása, helyi tárolása, feladása zárt térben fog történni. A tüzelőanyag fogadás területén a tüzelőanyag kiporzás minimalizálására porszívó rendszer kerül telepítésre, amely rendszer alkalmassá lesz téve a gépjárművek szállító felületeinek tisztítására is [a BAT előírásnak megfelelően]. A rendszer az alábbi összetevőkből áll: Egy kompresszor, légszűrőkkel. Egy ciklon megkerülő vezetékkel a szalma tüzelési sor felett. Komplett csővezeték/tömlő rendszer a szalma kezelő rendszer és a szalma kirakodó rendszer központi területén. A rendszert a kompresszor által létrehozott vákuum működteti. A levegő és a szalma csővezetéken halad át, ahol a szűrők kiválasztják a szalmát. A szűrt levegő a légkörbe, az összegyűjtött szalma a tüzelő sorra vagy konténerbe kerül [a BAT előírásnak megfelelően].

5 1.2 A kazán A kazán alsó alátámasztású konstrukció, membrán falas és ejtőcsövekkel rendelkezik, amelyek egyben a tartószerkezet részét képezik. Külső tartószerkezet nincs. Az elgőzölögtetőn kialakuló azonos hőmérséklet értékeknek köszönhetően a termikus feszültségek minimálisak. A kazán szabadon tágulhat függőleges irányban, aminek következtében a kazán és a rostély közötti szigetelés egyszerűen megvalósítható. A gőzkazán minden csatlakozása hegesztett kivitelezésű. A kazán modern, magas hatásfokú, természetes cirkulációjú, dobos, hűtött, vibrált rostélyú biomassza tüzelésű kazán, mely földgáztüzelésű indító égőrendszerrel kerül kiépítésre. A földgáz égőrendszer a minél gyorsabb üzemi paraméterekre történő beállását segíti. Az indítás során a földgáz égőrendszer néhány órát marad üzemben, folyamatosan csökkentve annak teljesítményét. E rendszernek egy másik funkciója a kazán eseti hőntartása (a biomassza bevitel nélküli, a kazán temperálását szolgáló, hőkiadás nélküli üzemállapot), ami elsősorban a kazán korróziós védelme miatt szükséges. A kazánt a következő alapelemek alkotják: Tápvíz-előmelegítő: A víz/gőz körfolyamat részeként a tápvíz melegítése egy tápvízelőmelegítőben történik. Az előmelegítő a kazán első hőcserélő fokozata, amely hőt vesz át a magasabb hőmérsékletű füstgázból [a BAT előírásnak megfelelően], Égési levegő előmelegítő, amely a keringtetett víz/gőz körfolyamatból átvett hővel melegíti elő a kazánba belépő levegőt [a BAT előírásnak megfelelően], Füstgázhűtő, Elgőzölögtető: Az égőtérben, a tüzelőanyag kémiailag kötött energiája felszabadul és átadódik a kazán membrán falaiban keringő víznek/gőznek. A felmelegített víz aztán elgőzölög. Az elgőzölögtető csövei az égőtér falazatába kerülnek beépítésre sorban vertikálisan, Túlhevítők: a túlhevítő kerül alkalmazásra a kazán legmagasabb füstgáz hőmérsékletű területén a túlhevített gőz termeléséhez. A speciális biomassza égetésére tervezett kazán ellenáll a beboltozódásnak és a korróziós hatásoknak, amely a biomassza tüzelés jellemzője. A gőzkazán természetes áramlású, 3-utas konstrukció, amelyhez előmelegítő és füstgázhűtő csatlakozik. Az égéstér, a 2. és 3. kazán járat gáztömör membrán falakkal van ellátva. A rostély mérete, ill. az égéstér mérete és formája olyan tervezésű, hogy a biomassza tüzelésre leginkább alkalmas legyen. A kazán el van látva a fűtőfelületek ellenőrzéséhez és manuális tisztításához szükséges búvónyílásokkal. A szalma tüzelésére speciális rostély szolgál. A szalmaadagoló rendszerből laza szalmát adagolnak a vibrált rostélyra. A rostély mozgásának hatására a hamu és a salak lehullik a salaktárolóba. A rostély vízhűtéssel rendelkezik. A mozgó rostély a szalma tüzelőanyag speciális tulajdonságai miatt a leghatékonyabb alkalmazható tüzelési eljárás [a BAT előírásnak megfelelően]. Ez az alábbi előnyökkel szolgál: A rostély felületek viszonylag hidegek és a salakképződés minimális Az alacsony villamos energiafogyasztás következtében az üzemeltetési költségek alacsonyak A rostély lapok eróziója alacsony, így a karbantartási költség is alacsony. A rostélyok a párologtató rendszerre csatlakoznak, ami természetes keringtetést biztosít. Az égési levegő a kazánház felső részéből, a környezetből biztosított. Az égési levegő hangtompítón és ventilátoron keresztül a víz/levegő előmelegítőbe kerül, ahonnan az égési levegő a primer levegő áramba, a szekunder levegő áramba és a tercier levegőáramlásokba van leosztva.

6 Ezen levegő elosztásokkal alakul ki a magas égési zóna hőmérséklet (1050 C), és a 2-4 sec-os tartózkodási idő. Az első huzam túlhevítő fokozatánál a hőmérséklet 950 C körüli [a BAT előírásnak megfelelően]. A füstgáz az 1. kazánjáraton /huzamon/ (égéstér), a 2. és 3. kazánjáraton halad át, ill. áthalad a túlhevítő szakaszokon. A 3. járatból a füstgáz az előmelegítőbe és a füstgázhűtőbe, azaz egy bordás csövekből készült hőcserélőbe kerül, amely acél burkolattal van ellátva. A hűtőből kilépve füstgáz füstgáztisztításra kerül, majd ventilátoron, hangtompítón és a kéményen halad át. A kazán fontosabb műszaki paraméterei: A gőzkazán hatékonysága a DIN 1942 német szabvány alapján kerül kiszámításra 25 referencia hőmérsékleten az alsó fűtőérték (LHV) alapján. Az összes teljesítmény adat "tiszta kazánra" van vonatkoztatva, évi 7840 óra üzemidőt felvéve, 30 C külső hőmérséklet esetén. A gőzkazán várható hőteljesítmény adatai 100 % névleges szalma tüzelése esetén: Víz/gőz adatok: Tápvíz tömegáram t/h 109,69 Tápvíz tömegáram kg/s 30,47 Tápvíz nyomás bar(a) 120 Tápvíz hőmérséklet C 230,0 Lefúvatás tömegáram t/h 2,49 Friss gőz tömegáram t/h 107,20 Friss gőz tömegáram kg/s 29,78 Friss gőz nyomás bar(a) 90 Friss gőz hőmérséklet C 540 Nettó hőmennyiség MW 75,41 Fűtőanyag áramlás Fűtőanyag felhasználás t/h 19,19 Fűtőanyag felhasználás t/év 150.434 Alsó fűtőérték MJ/kg 15,33 Víztartalom % 5,98 Hamu tartalom % 6,78 Tüzelési hőenergia MW 81,0 Égéslevegő adatok Belépő levegő hőmérséklet C 35 Levegő hőmérséklet, FD után C 40 Levegő tömegáram kg/s 34,62 Levegő áram Nm 3 /h 96614 Égéstér légfelesleg % 30 Oxigén tartalom, száraz % 4,9 Füstgáz adatok Füstgáz tömegáram kg/s 39,59 Füstgázáram Nm 3 /h 107161 Füstgáz hőmérséklet kémény C 135 Hatásfok (DIN 1942 szerint) % 93,1 1.3 A gőzturbina és a generátor A kazánban termelt (kb. 92 bar, kb. 540 C) túlhevített gőz a megcsapolással rendelkező gőzturbinára, míg a gőzturbina kilépő csonkjából távozó gőz a légkondenzátorba kerül. A kondenzátorból kilépő kondenzátum a kétfokozatú kisnyomású tápvíz-előmelegítőbe jut.

7 A tápvíz előmelegítők a gőzturbina megfelelő megcsapolásairól kapnak fűtőgőzt. A kisnyomású előmelegítés után a tápvíz a termikus gáztalanítós táptartályba kerül, amely szintén a gőzturbina megcsapolásáról van megtáplálva gőzzel. A táptartályból tápszivattyúk szállítják a nagynyomású tápvíz-előmelegítőbe, majd a kazánba a tápvizet. A kondenzációs turbina hajtja meg a generátort, mely 15,75 kv-os gépfeszültségen kapcsolódik a főtranszformátoron keresztül a TITÁSZ 120/20 kv-os alállomás 120 kv-os mezőjébe. 1.4 Egyéb erőművi rendszerek A technológiai elemek kiszolgálására, ellátására, ill. a környezeti terhelések minimalizálása érdekében számos kisegítő létesítmény kerül telepítésre. Ilyen rendszerek az alábbiak: Ágyhamu és pernyekezelő és tároló Füstgáztisztító Kémény Vízkezelő, technológiai hűtő Villamos üzemi alap és segédüzemi Irányítástechnikai Biztonságtechnikai és vagyonvédelmi 1.4.1 Salak eltávolító rendszer A szalma rostélyon történő égetésekor a hamu legnagyobb része a rostélyon marad, és ágyhamuként gyűlik össze. A hamunak csak csekély része halad tovább szállópernyeként a kazánban, ami majd porleválasztásra kerül [a BAT előírásnak megfelelően]. Az ágyhamu a vibrált rostélyról közvetlenül a salaktárolóba hullik. A nedves hamuszállító konvejer folyamatosan üríti a salakot [a BAT előírásnak megfelelően]. A nedves salaktovábbító konvejerről a salak a tároló helyre kerül, ahol mindkét technológiai sor számára külön konténer áll rendelkezésre [a BAT előírásnak megfelelően]. A rostélyon maradó szitált salak a bunkerbe kerül és lehűl. A bunkereket manuális módon hetenként egy vagy két alkalommal ürítik [a BAT előírásnak megfelelően]. 1.4.2 Szállópernye rendszer Az előmelegítő és a füstgázhűtő alatti hamutároló bunkert rendszeres időközönként, és az erőmű leállása során ki kell üríteni. A zsákszűrőkben összegyűlt hamut szállítócsigás konvejer segítségével továbbítják a gyűjtő konténerekbe [a BAT előírásnak megfelelően]. 1.4.3 Füstgáztisztítás Az emisszió kezelés érdekében tüzeléstechnikai intézkedések és füstgáztisztítási technológiák egyaránt alkalmazásra kerülnek. Tüzeléstechnikai intézkedések: A NO X keletkezésének megakadályozására szolgáló elsődleges intézkedésként a kazánba az égési levegő három szinten lesz bevezetve. Az égési levegő a kazánház felső részéből, a környezetből biztosított. Az égési levegő hangtompítón és ventilátoron keresztül a víz/előmelegítőbe kerül, ahonnan az égési levegő a primer, a szekunder és a tercier levegőáramlásokba van leosztva. Ezen levegő elosztásokkal alakul ki a magas égési zóna hőmérséklet (kb. 1050 C), és a 2-4- sec-os tartózkodási idő. Az első huzam túlhevítő fokozatánál a hőmérséklet 950 C körüli. A speciális szalmatüzelésű kazán több jellegzetességgel bír, visszavezethetően a tüzelőanyag égetési tulajdonságaira. Az alacsony hamu olvadáspont miatt magán a rostélyon alacsony hőmérsékletet tartanak a hamu összeállásának elkerülése érdekében. Az égéstérbe több szinten kerül bevezetésre égési levegő, így az egyes égési zónák (szakaszos égés) és az azokban töltött idő (un. tartózkodási idő) alapvetően hatnak az égési folyamatra, és így az égéstermékek képződésére, különösen NO X tekintetében.

8 A rostélyrendszerek alacsony égetési hőmérsékletei előnyösek a NO X emissziók csökkentésénél, ill. a többszintű égési levegő bejuttatás megelőzi a NO X képződését [a BAT előírásnak megfelelően]. Füstgáztisztítás: A szemcsés anyag kibocsátásának, különösen a finom por kibocsátásának (PM 2.5 és PM 10 ) csökkentésére az erőműben szövetszűrő (zsákos szűrő) lesz beépítve a nagy hatékonyságú porleválasztás biztosítására [a BAT előírásnak megfelelően]. A kénvegyületeket nem lehet közvetlenül a rácsról eltávolítani. A tüzelőanyag alacsony kéntartalma miatt mészkő adagolása történik a porleválasztó előtt, jó hatásfokú SO 2 és HCl csökkentést eredményezve [a BAT előírásnak megfelelően]. A mész adagolás ellenőrzése a kéményben lévő SO 2 emisszió mérésének ellenőrzése alapján történik. A mész felhasználás a névleges tüzelőanyag mennyiségnél 84-75 kg/óra. A felhasználásra kerülő mészkövet zárt silókban tárolják [a BAT előírásnak megfelelően]. Az erőmű légszennyező anyag kibocsátásának ellenőrzésére folyamatos emisszió mérő állomást építenek. Az emissziós mérőállomás méri a kibocsátott füstgáz O 2, CO, CO 2, SO 2, NO X és szilárd anyag tartalmát, a füstgáz sebességét, nyomását és hőmérsékletét. A mért adatokat és azok kiértékelését, ellenőrzését, minősítését és naplózását, feldolgozását, tárolását számítógépes rendszer végzi. 1.4.4 Villamos berendezések Az engergiakiadás az áramszolgáltató 120/20kV-os alállomásának 120 kv-os feszültség szintjére történik egy 126/15.75 kv-os főtranszformátoron keresztül. A létesítmény háziüzeme a generátorkapcsokról leágaztatott háziüzemi transzformátorról kerül ellátásra. Villamos berendezések: transzformátorok (főtranszformátor, háziüzemi transzformátor) villamos háziüzem elrendezés, telepítés érintésvédelem, földelés, villámvédelem 1.4.5 Irányítástechnika A technológiai berendezések irányítását egy korszerű DCS (Distributed Control System) alapú irányítástechnikai berendezés látja el. A berendezések telepítése az elektronika teremben ill. vezénylőben történik, ahonnan a teljes berendezés irányítható. A folyamatirányító rendszer tartalmazza: Az automatizálási rendszert A kezelő és felügyelő rendszert A jelátviteli utakat (buszrendszer, hálózat, egyedi huzalozás) Strukturáló, diagnosztizáló és dokumentáló rendszereket (mérnöki rendszerek) Az irányítástechnikai berendezés a következő feladatokat látja el: üzemellenőrzés, amely a méréseket és jelzéseket foglalja magában, automatikus szabályozás, vezérlés, távműködtetés, automatikus működtetés, védelem, kommunikáció a folyamat és az üzemeltető személyek között, az utólagos értékeléshez szükséges adatfeldolgozás és adatrögzítés, elszámolási mérés, az erőmű biztonságos és gazdaságos üzemének folyamatos felügyelete, a karbantartási tevékenységek tervezése, az erőmű vezetők tájékoztatása és az üzemi adatok másodlagos feldolgozása. A kommunikációs berendezések is a vezénylőben helyezkednek el.

9 1.4.6 Biztonságtechnika, vagyonvédelem A létesítmény védelmére objektumfigyelő, kerítésfigyelő, térfigyelő és technológiafigyelő videorendszer lesz telepítve. Az épületeken kívül és belül mozgásérzékelő rendszer, valamint ajtónyitás érzékelő rendszer működik. Ezeknek a rendszereknek a jelzései a vagyonvédelmi központban futnak össze, amely a vezénylőbe lesz telepítve. 1.5 A létesítmény vízigényei: Alapvetően a létesítmény vízigényét két részre lehet osztani, ipari és kommunális jellegű vízigényre. Ipari vízigény és vízkezelési technológiák: Az erőmű nyers ipari vízszükséglete a kazántápvíz és a segédhűtővíz rendszerek igényein alapszik. Az ipari vízellátás az Ipari Park rendszeréről oldható meg, előreláthatóan a BIGE Holding Kft. felszíni, Tiszai vízellátó rendszerének közvetítésével. Az erőmű összes vízigénye 60 t/h, melyből 6 t/h sótalanvíz előállításához, 54 t/h segédhűtővízkénti felhasználáshoz. A sótalanvíz előállító víztechnológia feladata a főtechnológiai gőzkörfolyamat pótvíz igény, ill. kondicionálási szükséglet kielégítése. A pótvízellátás a szűrést követően egy fordított ozmózis (RO) technológián alapuló elősótalanításból és arra épülő kevertágyas utófinomításból áll. A gőzkörfolyamatban keringetett víz kondicionálása pedig annak 30%-nak részáramú tisztítását jelenti. A pótvíz és kondenzvíz vízkezelési technológiájának első lépcsője a szűrés. Az üzembe érkező nyers ipari vizet rétegelt homokszűrőre vezetik, ahonnan a szűrt víz egy közbenső tárolóba jut, mely ellátja az elősótalanító rendszereket, illetve biztosítja a szűrők visszamosatásához szükséges vízmennyiséget. Az elősótalanítás két (1+1) 5 m 3 /h kapacitású RO berendezésen történik. Az RO működési elvét tekintve egy félig áteresztő hártyából (RO membrán) álló szűrő, amelyre nyomást gyakorolnak, és ennek eredményeként a hártyán főleg a vízmolekulák jutnak át nagyon kevés sótartalommal. Ezt nevezik permeátumnak. A víz visszatartott sótartalma a koncentrátummal folyamatosan elvezethető. Az RO berendezés általában 70-75%-os vízkihozattal és 98-99%-os sóvisszatartással üzemel. A kezelt vizet a technológiai igényeknek megfelelően vegyszerekkel is kezelik. A permeátumot egy gáztalanító tornyon keresztül vezetve a permeátum tartályba vezetik, ide kerül bevezetésre a technológiai folyamatból elvett részáramú szűrt kondenzvíz is. Ezt követi egy kevertágyas sótalanítás utófinomítás- melyen át jut a kezelt víz a sótalanvíz tartályba. A kevetrágyak feladata a permeátum tovább finomítása, a sótalanítási folyamat befejezése. A tartályban kation és anioncserélő gyanta összekevert állapotban van. Kapacitása megfelel a pótvíz, ill. a kondenzvíz 50 m 3 /h részáramának kezelésére. A vízelőkészítő épületben kerülnek telepítésre továbbá az utósótalanító regenerálásához szükséges segédberendezések, mint: sav-, lúgtárolók, lefejtők, adagolók, közömbösítők, szivattyúk, kompresszorok. A sótalan víz a tartályból a kalorikus üzembe jut, ahol előmelegítés után kerül a rendszerbe. A segéd hűtővíz rendszerek fogyasztói a nyers ipari hűtővíz hálózatból kapják a szükséges vízmennyiséget. A fontosabb hűtőrendszerek az alábbiak: generátor állórész- (816 m 3 /nap), turbina és generátor csapágyolaj-, mintavételi hűtők (144 m 3 /nap), valamint tápszivattyú és forgógép csapágyhűtés. 1.6 Felszín alatti vizek minősége A tervezett tevékenység során az alábbi résztechnológiák jelenthetnek potenciális veszélyforrást a felszín alatti víz- és földtani közegre: vízelőkészítő rendszer (vegyszerek) A vízelőkészítő rendszer keretében potenciális veszélyforrást a sósav és nátronlúg jelent, mely 1 m 3 -es konténerekben érkezik.

10 Tárolásuk a vízelőkészítő épületben erre a célra kialakított helységben történik. A többi kis mennyiségű vegyszerek, kisebb kiszerelésben érkeznek, nem jelentenek veszélyt a környezetre. gépcsoport segéd berendezései (olajok) A gépcsoport segédberendezései között a gépházban elhelyezett csapágyolaj-, szabályozó olaj-, segédhűtő rendszerekben találhatók, melyeknél kármentők elhelyezését tervezik. Az erőmű kenőolaj ellátását biztosító töltő és ürítő szivattyúk, valamint a friss és fáradt olaj tartályok épületen belül lesznek elhelyezve, megfelelő műszaki védelemmel. olajszigetelésű főtranszformátor (olaj) A transzformátorok közül csak a szabadtéri főtranszformátor rendelkezik olajhűtéssel. Ennek elhelyezése vasbeton kármentőmedencével egybeépített alapon történik. Az itt esetlegesen öszszegyűlő olajos csapadékvizet kiszivattyúzzák. A tervezett tevékenység felszín alatt vízre- és földtani közegre gyakorolt hatás megfigyelésének előfeltételeként elkészült az érintett terület alapállapot felmérése. A felmérések során három mintavételi pont került lemélyítésre, melyből két (SZE-1 és SZE-2) talaj- és három talajvíz mintavételére került sor. Talaj vonatkozásában a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy fémek vonatkozásában minden vizsgált komponens a felszín alatti víz- és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott B szennyezettségi határérték alatt van, kiemelkedő érték egy vizsgált komponens esetében sem mutatható ki. Talajvíz vonatkozásában a három minta eredménye közel azonos, kivéve a nitrát, vas és mangánt, melyek a terület északi részén (SZE-3) magasabbak (nitrát esetében B határértéket meghaladó). Fémek vonatkozásában az ólom tartalom haladja meg kissé (18-22 µg/l) a B szennyezettségi határértéket (10 µ/l). B határérték fölötti a talajvíz bór és szulfát tartalom is. 1.7 Tervezett monitoring hálózat A vizsgálati eredmények alapján a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának megfigyelésére három talajvíz észlelő kút telepítését tervezik. A talajvíz áramlási irányát figyelembe véve az egyik kút a területre belépő talajvízminőség megfigyelése érdekében kerül telepítésre, míg további két kút közül az egyik a vízkezelő épület környezetében, a másik a főtranszformátor közelében (mindkét pont potenciális szennyező forrásnak tekinthető). 1.8 Hulladékkezelés, gazdálkodás megnevezés üzemi gyűjtési mód Fáradt olaj 120 l-es fémhordó Olajszűrő 120 l-es fémhordó Abszorbensek 120 l-es fémhordó Olajos iszap 120 l-es fémhordó Akkumulátorok konténer Festékes göngyölegek 120 l-es fémhordó Festék patronok, tonerek zsák Szárazelemek zsák Fénycsövek zsák Földgázszűrő konténer Csomagolási hulladékok konténer Kimerült ioncserélő gyanta műanyag hordó Rostélyhamu (nedvesítve) konténer Pernye konténer Egyéb települési hulladékok ide értve a kevert települési hulladékokat is kuka, konténer

11 A veszélyes hulladékok átmeneti, keletkezésük helyén történő gyűjtésére a berendezések közelében kialakított munkahelyi, üzemi gyűjtőhelyeken, zárható, egyéb hulladékoktól elkülönített tároló edényzetet helyeznek ki. A létesítményben legnagyobb mennyiségben keletkező rostélyhamu hulladék talajjavítóként visszahordásra kerül a termőföldekre. A kommunális hulladék elszállítását a közszolgáltató végzi. 1.9 Természet- és tájvédelem A létesítmény élővilágvédelmi szempontból egy kevéssé értékes területen található. Tájképi szempontból a létesítmény egységes képet fog mutatni. A telekhatáron kétsoros fásítás és cserjetelepítés, valamint az utcai határon egysoros fatelepítés valósul meg. II. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások 2.1. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok megnevezés EWC kódszám Fáradt olaj 130206* Olajszűrő 160107* Abszorbensek 150202* Olajos iszap 130205* Akkumulátorok 160601* Festékes göngyölegek 150110* Festék patronok, tonerek 080317* Szárazelemek 160602*, 160603* Fénycsövek 200121* 2.2. A tevékenység során keletkező termelési nem veszélyes hulladékok megnevezés EWC kódszám Földgázszűrő 100119 Csomagolási hulladékok 150101-09 Kimerült ioncserélő gyanta 190905 Rostélyhamu 100101 Pernye 100199 2.3. A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok megnevezés Egyéb települési hulladékok ide értve a kevert települési hulladékokat is EWC kódszám 200301 2.4. Légszennyező források, kibocsátott szennyező anyagok Légszennyező pontforrások Kibocsátott szennyező anyagok Biomassza erőmű szalmaégető kazán kéménye Az erőművi porszívó rendszerhez tartozó, szűrt levegőt a légtérbe kibocsátó forrás Szilárd anyag Szén-monoxid (CO) Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben kifejezve) Kén-dioxid és kén-trioxid (SO 2 -ben kifejezve) Kloridok (vízoldhatók, HCl-ben kifejezve) Fluoridok (vízoldhatók, HF-ben kifejezve) Szilárd anyag

12 Az erőműhöz kapcsolódóan egyéb légszennyező forrás a közlekedés. A tüzelőanyag beszállítás tehergépjárművekkel fog történni. A beszállítás gyakorisága: 4,5 db/óra. A kibocsátott légszennyező anyagok terjedését modellező transzmissziós számítások eredményei: Rövididejű koncentrációk vonatkozásában: A kritikus szennyező anyag a NO X, mivel ennek rövididejű maximum immissziója a legmagasabb az órás határértékhez viszonyítva, értéke leggyakoribb légállapotban 37,63 µg/m 3, ami a határérték 19 %-a, kritikus légállapotban pedig 50,16 µg/m 3, a határérték 25 %-a, a kibocsátó forrástól számított 1360 illetve 600 méternél. A HCl immisszió értéke leggyakoribb légállapotban 3,45 µgm 3, ami az órás határérték 17 %-a, kritikus légállapotban pedig 4,6 µg/m 3, a határérték 23 %-a, a kibocsátó forrástól számított 1360 illetve 600 méternél. Az SO 2 rövididejű maximum értéke 18,98 µg/m 3 illetve 25,93 µgm 3, ami az órás határérték 7 %-át, illetve 10 %-át jelenti, a kibocsátó forrástól számított 1360 méternél. Hatásterület vonatkozásában: A NO X rövididejű maximumára vonatkozó hatásterület a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 5. (5) bekezdés b) pontja alapján 3220 méter a legnagyobb kiterjedésű hatásterület A HCl rövididejű maximumára számított hatásterület kiterjedése 3000 méter a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 5. (5) bekezdés b) pontja alapján Az SO 2 rövididejű maximumára a hatásterület a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 5. (5) bekezdés a) pontja alapján 2180 méter Éves immissziós hatás tekintetében: Az éves átlagos NO X koncentráció érték 1,066 µg/m 3 a kibocsátó forrástól számított 1140 méter távolságnál, ÉÉK-ről fújó szél esetén, ami az éves határérték 70-ed része Az SO 2 értéke 0,537 µg/m 3, a kibocsátó forrástól számított 1100 méternél, ÉÉK-ről fújó szél esetén, ami az éves határérték 1 %-át jelenti A HCl immisszió értéke 0,0978 µg/m 3, a kibocsátó forrástól számított 1140 méternél, ÉÉK-ről fújó szél esetén A tervezett kibocsátások esetén a biomassza tüzelésű erőmű hatásterülete 3220 méter. 2.5. A létesítmény ipari szennyvíz- használtvíz kibocsátása Az erőmű szennyvíz- használtvíz kibocsátása a vízelőkészítő használtvízből, elfolyó hűtővizekből, valamint kazánházi és turbinagépházi padlóösszefolyókról származó szennyvizekből tevődik össze. A vízkezelőnél folyamatos használtvíz kibocsátás a membrán-technológián alapuló elősótalanító RO egységnél van, mennyisége 1,8 m 3 /h (43,2 m 3 /nap), sótartalma 1200 mg/l. A kevertágy regenerátum (szennyvíz) szakaszosan, kb. 30 naponként keletkezik, mennyisége 20-30 m 3, sótartalma 12000 mg/l. Az előbbi két ponton keletkező szennyvizek a közömbösítő medencébe kerülnek. Az itt betározott vízből 0,4 m 3 /h a salak nedvesítéséhez lesz felhasználva. A hűtőrendszerekből származó vizek minősége megfelel a felhasznált kezeletlen ipari nyersvíz minőségével, kivéve a hőtartalmát, mely a számítások szerint átlag 8 C fokkal lesz magasabb a felhasznált víz hőfokánál. Összességében a napi átlag 1008 m 3 (58-60 m 3 /h) szennyvíz- használtvíz keletkezése várható, melynek sótartalama 1151-1270 mg/l, lebegőanyag tartalma 11-70 mg/l között váltakozik. A kibocsátott ipari szennyvíz befogadója közvetlenül (az Ipari Park és Bige Holding Kft. csatornarendszerén elvezetve) a Tisza folyó. A kibocsátási paraméterek közül folyamatosan a ph, összes oldott anyag, és a mennyiség meghatározására kerül sor. A keletkező szennyvizek- használtvizek összességében tisztítást nem igényelnek, a technológiai folyamat során gyakorlatilag szennyezőanyag bevitelre nem kerül sor, csupán a sótalanítás okozhat magasabb oldott anyag tartalmat, illetve a hűtővíz magasabb hőtartalmat

13 A befogadóba kerülő szennyező anyagok és azok indikátorai: ph Dikromátos oxigénfogyasztás. KOI k Biokémiai oxigénigény, BOI 5 Ammónia-ammónium-nitrogén Összes foszfor, Pösszes Összes lebegőanyag Összes vas Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) Szulfidok 2.6. A létesítmény ivóvízigénye és kommunális szennyvízkibocsátása A foglalkoztatott 28 fő kommunális vízhasználata napi 6 m 3, mely szennyvízként is jelentkezik. A szennyvíz befogadója az Ipari Park belső kommunális elvezető rendszere, majd a közcsatorna. 2.7. Csapadékvíz kibocsátás Az erőmű területén lévő utak csapadékvíz elvezetése víznyelőkön keresztül, zárt csatornarendszeren történik. Ugyanezen csatornába kerül bevezetésre a tetőkről elfolyó csapadékvíz is. A parkolók területén-, erőművi berendezések térburkolatán keletkező csapadékvíz elvezetése olajleválasztón- zárt rendszerű elvezető hálózaton történik. A szalmatárolók környezetében keletkező csapadékvizet uszadékfogón történő tisztítás után vezetik el. Az elvezetett csapadékvíz három ponton kerül bevezetésre az Ipari Park területén meglévő elválasztó rendszerű csapadék rendszerbe. Az elvezetésre kerülő csapadékvíz mennyiség 792 m 3 /h (220l/s). 2.8. Zajterhelés Az érintett terület: iparterület, illetve részben mezőgazdasági művelésű. A zajterhelés számított értéke részint épületbe, épület falára és szabadba telepített pontszerű, vonalszerű zajforrások hatásából származik, telekhatáron az MSZ-13-111. szabvány szerinti határértékek tarthatók. Az üzemi terület zárt, de a közvetlenül odavezető úton folyó közlekedés zajhatása - vonalasnak minősülő zajforrás- kapcsolódik az érintett területhez. Ennek napi forgalma jelentős -napi 54 db. pótkocsis tehergépkocsi- de a Szolnok-Tószeg közötti 4625-ös sz. út járműforgalma által okozott környezeti zajterhelést 0,8 db-el növeli nappal, érdemben nem módosítja. Éjszaka szállítás nincs. A zaj másodlagos tényező, ami az üzemelés időszakában folyamatosan terhelni fogja a környezetet. A zaj által érintett terület határa jól körülhatárolható. Az üzemi eredetű zajterhelés az ingatlan telekhatárain irányonként 59, 66, 71 db. A létesítmény 500 m-es körén belül védendő lakóingatlan nem található, a közvetlenül hozzá vezető ipari út mentén lakóház nincs. A telepítés során az építés, útépítés csekély mértékben terheli zajjal a környezetet, jórészt ingatlanon belül valósul meg. Az érintett ingatlanokra vonatkozóan nem szükséges zajkibocsátási határértéket megállapítani. A felhagyás csak a bontás idejére fog többlet zajterhelést okozni, ennek volumene nem lesz olyan mértékű, hogy külön zajvédelmi előírást kelljen tenni. III. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidők A tervezett létesítmény megfelel az elérhető legjobb technika, a BAT előírásoknak, a létesítést, üzemeltetést e szerint kell végezni.

14 Különös figyelmet kell fordítani a következőkre: az üzemi kárelhárítási terv (havária terv) keretében meghatározott csatorna elzárási pontokat, a kivitelezési fázisban oly módon kell kialakítani, hogy káresemény bekövetkezése esetén azok hatékonyan beüzemeltethetőek legyenek, a kibocsátott szennyvíz- használtvíz rendszeres mintavétele érdekében, erre alkalmas mintavételi helyet kell kialakítani, az egyéb szennyvizekkel történő elkeveredés előtti ponton, az erőműben használt vegyszerek lefejtő állásait szivárgásmentesen, az anyagnak ellenálló burkolattal ellátottan kell kialakítani, a tevékenység folytatásához szükséges veszélyes anyagok mennyiségének csökkentése, fokozatos kiküszöbölése; a tevékenységhez szükséges víz takarékos, a nyers- és segédanyagok, valamint az energia hatékony felhasználása; biztosítani kell a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását (pl. a szövetszűrőkben leválasztott pernye minősítést követően hulladéklerakón elhelyezik, valamint tulajdonságai alapján esetleg termékké nyilváníttatható); a termelési nemveszélyes-hulladékok, melyek kommunális hulladékként kezelnek a létesítményben (papír, üveg, fém, műanyag), hasznosításának elősegítése érdekében szelektív hulladékgyűjtést kell megvalósítani a telephelyen erre kijelölt és arra alkalmas helyen szelektív hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőedényzetekben (a hulladék fajtáját jelző felirattal kell ellátni); cél, hogy csak azon hulladékok kerüljenek ártalmatlanításra, amelyek hasznosítása jelenleg nem lehetséges; a környezet szennyezésének megelőzése, a káros hatások, ill. ezek kockázatának csökkentése; balesetek megelőzése és a bekövetkezett balesetek környezeti következményeinek csökkentése. IV. Próbaüzemre vonatkozó rendelkezések A próbaüzem kezdetéről és befejezéséről az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a Felügyelőséget. A próbaüzem ideje maximum 6 hónap lehet. A tervezés, kivitelezés és próbaüzem idejére ideiglenes levegőtisztaság-védelmi határértékek kerültek megállapításra, melyet be kell tartani. Az ideiglenes levegőtisztaság-védelmi határértékeket ezen határozat 1. sz. melléklete tartalmazza. A próbaüzem során a létesített folyamatos emisszió mérő állomás által mért adatokat havi rendszerességgel meg kell küldeni a Felügyelőségnek, a megfelelő értékeléssel együtt. A létesített légszennyező pontforrás(ok) légszennyező anyag kibocsátására vonatkozóan ellenőrző emisszió mérést kell végeztetnie az üzemeltetőnek a feladataira akkreditált mérőszervezettel. Az ellenőrző emisszió mérésről készült vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát a megvalósítási dokumentációhoz kell csatolni. Akkreditált laboratórium által végzett mérési eredményekkel kell igazolni, hogy ezen engedély 2. sz. mellékletében előírt határértékeket a kibocsátó tartósan és folyamatosan betartja. A vizsgálatokat ki kell terjeszteni a felhasznált és kibocsátott vízmennyiségekre, illetve kibocsátott szennyvíz- csapadékvíz- használtvíz minőségre. Amennyiben a kibocsátott használtvíz hőmérséklete tartósan 30 ºC fok fölöttinek bizonyul, annak ökológiai hatásának vizsgálatára alapozva, javaslatot kell tenni további intézkedésekre, esetleg egyedi kibocsátási határértékre. A mérési jegyzőkönyvek egy-egy példányát, valamint - amennyiben szükséges - a javaslatot a megvalósítási dokumentációhoz kell csatolni.

15 A létesítmény használatbavétele során zajméréssel kell ellenőrizni a 8/2002. (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet, valamint az MSZ-13-111: 1985 szabvány 3.2. pontja szerinti határértékek teljesülését. Az építésre vonatkozóan nem szükséges zajkibocsátási határérték megállapítása, de a beruházás bonyolítása során kötelesek úgy eljárni, hogy a zajvédelmi érdekek ne sérüljenek. Az építéshez kapcsolódó anyagszállítás kizárólag a főközlekedési utak igénybevételével történhet. A próbaüzem lejárta után, 15 napon belül a környezethasználó köteles bizonyítani, és a Felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. V. Az üzemeltetés feltételrendszere 5.1. Határértékek A megállapított kibocsátási határértékeket ezen határozat mellékletei tartalmazzák. 1. sz. melléklet, Levegőtisztaság-védelmi határértékek (ideiglenes) 2. sz. melléklet, Befogadóba vezetett szennyvizek (használt vizek) kibocsátási határértékei 5.2. Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások 5.2.1 Felszíni vizek, felszín alatti vizek, talaj A vízhasználatokat és a vizek védelmét szolgáló tevékenységeket úgy kell végezni, hogy a felszíni vizek szennyezést megelőzzék, vagy a környezet terhelését a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék, illetve takarékos vízhasználatot és hatékony energiafelhasználást valósítsanak meg. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke, vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció. Az erőmű vízilétesítményeinek kivitelezése vízjogi létesítési engedély köteles tevékenység. Az engedélyezési tervdokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben foglalt tartalmi követelmény alapján össze kell állítani és a Felügyelőségnek be kell nyújtani. 5.2.2 Levegőtisztaság-védelem Nem terhelhetik a környezeti levegőt olyan mértékben, amely a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet értelmében légszennyezést okoz, illetve bűzhatást kelt. Ennek érdekében a műszaki előírások és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni, a lakossági panaszt kizáró módon. Az előzőekben megállapított határértékek a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl. A tisztítóberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni.

16 5.2.3 Védelmi övezet megállapítása A létesítendő légszennyező forrás (kazánkémény) körül 1000 m sugarú védelmi övezetet jelölök ki. A kazánkémény tervezett helyének EOV koordinátái: EOV x : 220 640; EOV y : 769 720 A védelmi övezettel érintett ingatlanok, területek helyrajzi száma: A kazánkéménytől mért 500 m távolságon belül elhelyezkedő ingatlanok helyrajzi számai: 19055/24 0937/111 0937/5 0959/8 0965/4 0971 19055/18 0937/100 0937/112 0937/6 0963 0966 0972 19055/19 0937/101 0937/113 0937/85 0964/1 0967/1 0979/1 19055/23 0937/103 0937/3 0937/99 0964/3 0968 0979/2 0937/104 0937/38 0940 0965/2 0969 19055/16 0937/110 0937/4 0959/7 0965/3 0970 19055/17 A kazánkéménytől mért 500-1000 m távolságon belül elhelyezkedő ingatlanok helyrajzi számai: 0937/106 0937/27 0937/79 0959/2 0961/172 0961/241 0982/20 0937/107 0937/28 0937/80 0959/3 0961/173 0961/242 0982/21 0937/108 0937/29 0937/84 0959/4 0961/174 0961/243 0982/22 0937/109 0937/30 0937/86 0959/5 0961/228 0965/5 0982/23 0937/114 0937/31 0937/87 0960 0961/229 0965/6 0982/24 0937/115 0937/32 0937/88 0961/161 0961/230 0965/7 0982/25 0937/116 0937/33 0937/89 0961/162 0961/231 0967/2 0982/26 0937/15 0937/62 0937/91 0961/163 0961/232 0973 0982/27 0937/19 0937/65 0937/92 0961/164 0961/233 0974 0982/28 0937/20 0937/66 0937/93 0961/165 0961/234 0976 0982/29 0937/21 0937/70 0937/94 0961/166 0961/235 0977 0982/30 0937/22 0937/71 0937/95 0961/167 0961/236 0978 0982/31 0937/23 0937/72 0937/96 0961/168 0961/237 0980 0982/32 0937/24 0937/73 0939 0961/169 0961/238 0981/3 0982/33 0937/25 0937/77 0958/2 0961/170 0961/239 0982/18 0982/34 0937/26 0937/78 0959/1 0961/171 0961/240 0982/19 0982/35 Előírások: A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet a légszennyező tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyező tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a légszennyezőt terhelik. 5.2.4 Hulladékgazdálkodás A keletkező pernye, rostély hamu termőföldön történő hasznosítása kizárólag ellenőrzött körülmények között lehetséges és kizárólag a területileg illetékes Növény és Talajvédelmi Szolgálat talajtani szakvéleménye és engedélye alapján.

17 A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékokat a telephelyen kialakítandó munkahelyi és üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen kell összegyűjteni a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló gyűjtőedényzet (fémhordó, fémkonténer stb.) alkalmazásával. A veszélyes hulladékok gyűjtését a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, többször módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell végezni. A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok gyűjtése során a környezetszennyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A keletkező veszélyes hulladékokat szükség szerint - de évente legalább egyszer az adott hulladék kezelésére környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött Sz -kísérőjegy alkalmazása mellett. Az átvételi/szállítási engedély meglétéről a hulladék tulajdonosának meg kell győződnie. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos fentieken kívüli egyéb esetekben az előzőekben hivatkozott rendelet előírásait kell betartani. A tevékenység végzése során biztosítani kell a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. A tevékenység során keletkező hulladékokkal (veszélyes és nem veszélyes) kapcsolatos - a hulladékgazdálkodásról szóló, többször módosított 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt - kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A technológiai változtatásoknál, módosításoknál, valamint a technológiai folyamatokból képződő hulladékokkal kapcsolatban külön figyelemmel kell lenni a 2000. évi XLIII. törvény 4-9. -ban foglalt előírások maradéktalan teljesítésére. [A hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.] A létesítményben végzett tevékenység technológiai folyamatait szabályozó üzemeltetési szabályzatot meg kell küldeni a Felügyelőségnek, majd jóváhagyás után ismertetni kell minden érintett dolgozóval. 5.3. Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: 5.3.1 Légszennyező forrás mérés-ellenőrzése A létesítményben kiépített folyamatos emisszió mérőállomással a biomassza erőmű szalmaégető kazán szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO 2 ), kén-oxidok mint SO 2, nitrogénoxidok mint NO 2, valamint szilárd anyag szennyező anyagok kibocsátását, valamint a füstgáz hőmérsékletét, nyomását és sebességét folyamatosan mérni és rögzíteni kell. A kloridok (vízoldhatók, HCl-ben kifejezve) és fluoridok (vízoldhatók, HF-ben kifejezve) szennyező anyag kibocsátását időszakos mérésekkel, félévente kell ellenőriztetni. A vizsgálati jegyzőkönyvet minden év június 30. és december 31. napjáig kell megküldeni a Felügyelőségnek. Üzemeltetőnek a folyamatos kibocsátás ellenőrzés eredményeiről félévente, az időszakos mérésekről készített vizsgálati jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg, a 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet 8. számú mellékletében foglaltak szerint feldolgozott és értékelt összefoglaló jelentést kell küldeni a Felügyelőségnek A folyamatos mérőrendszerre, illetve mérésre vonatkozó követelmények: Olyan mérőrendszert kell alkalmazni, amely a kijelölt légszennyező anyagok kibocsátását meghatározó paramétereket folyamatosan érzékeli, méri és regisztrálja. A mérőrendszernek abban az esetben, ha valamely légszennyezőanyag kibocsátása a megállapított határértéket túllépi, azonnali riasztó jelzést kell adnia az üzemeltetőnek.

18 A mérőrendszert úgy kell kialakítani, hogy az gátolja meg az illetéktelen hozzáférést és az eredmények megváltoztatását. A mérőrendszer meghibásodását az üzemeltetőnek a környezetvédelmi hatóság részére 24 órán belül jelenteni kell. A mérőrendszer kalibrálását legalább évente egyszer el kell végeztetni az erre akkreditált szervezettel, de a mérőrendszer üzembe helyezése, átalakítása, javítása után minden alkalommal. Az ellenőrző kalibrálás a helyszínen is elvégezhető. A gyártó által meghatározott rendszerességgel el kell végezni a mérőműszer nullpontjának és referencia értékének ellenőrzését tanúsított anyagmintákkal, vagy használati etalonnal. A mérőrendszer tervszerű, rendszeres megelőző karbantartását az üzemeltetőnek el kell végeztetni, a gyártó által meghatározott gyakorisággal. A kibocsátás folyamatos ellenőrzéséhez szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. Az időszakos mérésekre vonatkozó követelmények: A légszennyező anyag kibocsátás ellenőrzéséhez szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél üzemállapotonként, legalább háromszor félórás mintavétel - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta, legalább 30 perc mintavételi idővel, amennyiben azt a technológia lehetővé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál a mérések időtartamát, a mintavételek számát a ciklusok időtartamától függően úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra, az üzemviteli körülmények pontos rögzítése mellett. Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. Az időszakos mérések során a pontforrásokhoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. Időszakos mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet 19. (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek, valamint rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet 20. (2) bekezdésében foglalt típus alkalmassági felülvizsgálatnak. A folyamatos kibocsátásmérés eredményeit a 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet 8. számú mellékletében foglaltak szerint kell feldolgozni és értékelni: A megállapított kibocsátási határértékeknek a betartása akkor teljesül, ha: a) az adott naptári évben egyetlen érvényesített napi középérték sem haladja meg a kibocsátási határértékeket, és b) az adott naptári évben az összes érvényesített órás középérték 95%-a nem haladja meg a határértékek 200%-át, 5%-a pedig annak 250%-át. Szabályok: A napi középértéket a mért órás középértékekből kell képezni.

19 Az érvényesített órás és napi középértékek meghatározásakor az érvényes mérési adatokból meghatározott érvényes órás középértékeket kell alapul venni. Az érvényes órás középérték az egy óra alatt egy adott komponensre vonatkozó mért értékek számtani középértéke. Az érvényes középértékek kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni a tüzelőberendezés indítási (felfűtési) és leállítási időszakát, valamint azon időtartamokat, amelyek során a mérőrendszer hibásan működött vagy karbantartották azt (érvénytelen adat). Az egyedi (hatósági, ellenőrző) mérési eredmények 95%-os konfidencia-intervallumának értéke nem haladhatja meg a kibocsátási határértékek következő százalékát: kén-dioxid 20% nitrogén-oxidok 20% szilárd anyag (por) 30% A 95%-os konfidencia-intervallum az a határértéknek megfelelő mértékegységben kifejezett tartomány, amelybe az egyedi (hatósági, ellenőrző) mérések során nyert mérési sorozat mért értékeinek 95%-a esik. Az érvényesített órás és napi középértékek meghatározásakor az érvényes órás középértékekből le kell vonni a konfidencia-intervallumot (a teljes sávszélességet). Minden olyan napra vonatkozó napi középértéket érvényteleníteni kell, amely a nap folyamán a mérőrendszer hibás működése, vagy annak karbantartása miatt több mint háromórás középértéket érvénytelenítettek. Ha egy naptári éven belül több mint 10 napot érvénytelenítenek -a fenti okok miatt- a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi az üzemeltetőt, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket a folyamatos mérőrendszer megbízhatóságának biztosítása céljából. Az időszakos emisszió mérések eredményeiből órás középértékeket, illetőleg a mérési időtartamra vonatkoztatott középértéket kell képezni. A kibocsátási határértékek betartása akkor teljesül, ha a mérések eredményeinek középértékei nem haladják meg a megállapított kibocsátási határértékeket. 5.3.2 Légszennyező forrásra vonatkozó adatszolgáltatás A létesített légszennyező pontforrást az arra rendszeresített bejelentési űrlapokon a Felügyelőségnek be kell jelenteni (alapbejelentés). Az alapbejelentést a használatba vételi engedély kérelemmel együtt kell teljesíteni. A légszennyező források tényleges szennyezőanyag kibocsátásáról évente a tárgyévet követő március 31-ig légszennyezés mértéke adatlapon bejelentést kell tenni. Az adatszolgáltatást a folyamatos és időszakos mérések eredményeinek, valamint azoknak a 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet 8. -ában meghatározott módon történő feldolgozása és értékelése alapján kell teljesíteni. 5.3.3 Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásról szóló, módosított 2000. évi XLIII. törvény 51. -a szerint, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendeletben meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, és bejelentést tenni. A kezelt hulladékok mennyiségét minden esetben pontos mérlegeléssel kell megállapítani. A hulladék nyilvántartásba kizárólag a pontos mérlegelésen alapuló mért eredmények kerülhetnek kg-ban, és/vagy t-ban megadva. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeknek a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 6. a) és b) pontjában meghatározottak szerint kell eleget tenni.

20 5.3.4 Üzemnapló Az üzemeltető köteles napra készen üzemnaplót vezetni. Az üzemnaplónak tartalmaznia kell: a technológiai berendezések, valamint a légszennyező anyag-leválasztó berendezések üzemidejét, a mérlegeléssel megállapított hulladék mennyiségi eredményeket minden alkalommal, naprakészen, a létesítményből/gyűjtőhelyről be és kiszállított hulladék mennyiségeket a vonatkozó kísérőjegyek, szállítójegyek sorszámaival és minden egyéb olyan adatot, amely a hulladék nyomon követhetősége szempontjából lényeges, a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat (felhasznált anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük, stb.), a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket, a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás változást, a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét, a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása, vízminőségi kárelhárítási napló, írásos karbantartási program, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. 5.3.5 Éves zárójelentés, összefoglaló jelentés A kibocsátásra jellemző adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyelőségnek meg kell küldeni. Az összefoglaló éves jelentésnek a regisztrált mérési adatok alapján a negyedéves és éves gyakoriság eloszlásokat, valamint a napi középértékek ismertetését és értékelését is tartalmaznia kell. A folyamatos mérőrendszer ellenőrző kalibrálásának bizonylatait is mellékelni kell. A Felügyelőség felhívására a folyamatos mérések részletes eredményeit, illetve az üzemvitelre és a mérőrendszerre vonatkozó egyéb dokumentumokat is be kell mutatni. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: a 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet 17. -a alapján a 4. melléklet szerinti adatlapokat, a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 16. és 27. (6) bekezdés szerinti légszennyezés mértéke éves bejelentést (LM), a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet és a 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet szerinti éves bejelentést. 5.3.6 Éves működési terv Az éves működési tervet a tárgyévet követő január 31-ig a következő tartalommal kell a Felügyelőségre benyújtani: a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.) a technológiában várható, módosítások a várható éves anyagfelhasználás a várható kibocsátások a várható beruházások