BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEM, MINT TUDOMÁNY

BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEM, MINT TUDOMÁNY

IDŐSZÁMÍTÁS idő ábrázolása: egyenes, mindkét végén nyíl (végtelen) szakaszok és kezdőpont kell, hogy mérhessük a természeti ciklusokat már az ősi népek is megfigyelték: - év (Föld a Nap körül, 365 és ¼ nap) - hónap (Hold a Föld körül, 29 és ½ nap) - nap (Föld saját tengelye körül)

A MAI NAPTÁRUNK KIALAKULÁSA 1 év = 12 hónap, de napév és holdév különbsége eltérő naptári rendszerek napévet használunk mi, holdévet pl. a muszlimok szökőév: a ¼ nap 4 évente kiad egy teljeset, ekkor +1 szökőnap február 29. Kr. e. 1. sz, Julius Caesar vezette be Julián-naptár még ez sem teljesen pontos, 400 évente nem kell szökőévet tartani Kr. u. 16. sz, XIII. Gergely pápa vezette be Gregorián-naptár mi is ezt használjuk 3300 évente csak 1 nap eltérés év kezdete: jan. 1. csak a középkor végétől, azelőtt dec. 25. (karácsony) napok számozása: ez is csak a középkor végétől rómaiaknál Kalendae (1.) és Idus (15.); keresztényeknél szentek ünnepe

IDŐSZÁMÍTÁSI RENDSZEREK kezdetben uralkodók, főtisztviselők trónra lépése (pl. Egyiptom, görögök, Róma) keresztény időszámítás: Krisztus születése, Kr. e. = i. e. és Kr. u. = i. sz. nincs 0. év! évtizedek 1-10 stb., évszázadok 101-200, évezredek 1001-2000 egyéb időszámítások pl.: zsidók: Kr. e. 3761 (világ teremtése) görögök: Kr. e. 776 (első olimpia) rómaiak: Kr. e. 753 (Róma alapítása) muszlimok: Kr. u. 622 (Mohamed áttelepülése Mekkából Medinába)

A TÖRTÉNELEM FŐ KORSZAKAI ŐSKOR: Kr. e. 3 millió (az ember kialakulása) - 3500 (az első civilizációk megjelenése) ÓKOR: Kr. e. 3500 - Kr. u. 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása) KÖZÉPKOR: Kr. u. 476-1492 (Amerika felfedezése) ÚJKOR: Kr. u. 1492-1914 (az első világháború kirobbanása) LEGÚJABBKOR / MODERN KOR: Kr. u. 1914-től

TÖRTÉNELMI FORRÁSOK ÉS GYŰJTEMÉNYEK történelmi forrás = minden olyan dolog, amelyből következtethetünk a múltra vonatkozóan típusai: 1. tárgyi forrás 2. íratlan / szellemi forrás 3. írott forrás forráskritika: - főleg az írott forrásoknál fontos - el kell különítenünk: - a szubjektív (=a szerző személyes véleménye)és az - objektív (= tárgyszerű, elfogulatlan) adatokat

MÚZEUMOK tárgyi források gyűjtése Magyar Nemzeti Múzeum: - gr. Széchényi Ferenc alapítványa, 1802. - saját családi gyűjtemény, majd később bővül - kiválások: Szépművészeti M., Iparművészeti M., Néprajzi M. ezután vidéken is, ma 200+ múzeum országszerte történelemmel kapcsolatos múzeumok: - Szépművészeti M. (egyiptomi, görög kiállítás) - Hadtörténeti M. (honvédség gyűjteménye, fegyverek, térképek, katonai iratok, könyvek) - Magyar Nemzeti Galéria (magyar festészet, szobrászat, rajzművészet) - Bp.-i Történeti M. (főváros története, ide tartozik az Aquincumi M. is), - Közlekedési M., Terror Háza stb.

KÖNYVTÁRAK nemzeti könyvtárunk az Országos Széchényi Könyvtár - a M. Nemzeti Múzeummal együtt alapítva - 1949-től önálló - köteles példányokat kap minden magyarországi nyomdától, ezenfelül gyűjti a magyar vonatkozású anyagokat külföldről közkönyvtárak: Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Kvt. (1904.) szakkönyvtárak: kutatóknak, pl. MTA Kvt-a (tudomány), Országgy. Kvt. (politika) iskolai könyvtárak: minden oktatási intézményben LEVÉLTÁRAK hivatalos iratok gyűjtése, első a Magyar Országos Levéltár (1756) nehézség: a legtöbb irat latin / német nyelven (magyar csak 1844 óta hivatalos nyelv)

AZ EMBER KIALAKULÁSA ÉS AZ ŐSKOR

AZ EMBER SZÁRMAZÁSÁNAK KUTATÁSA nehézségek: - kevés nyom (barlangokban, mocsarakban, kőzetekben) - emiatt az őskorral kapcsolatos ismereteink nem teljesen biztosak kutatásban segít: régészet, embertan, földtan, őslénytan a XIX. század előtt a Biblia alapján azt hitték, hogy Isten teremtette a mai élőlényeket (mikor a földből olyan állatok csontjai kerültek elő, amelyek ma már nem élnek ( sárkányok, azaz dinoszauruszok), azt gondolták, ezek a vízözön során pusztultak el)

egy angol tudós, Charles Darwin ismerte fel először az evolúció jelenségét (őt még kinevették ezért) evolúció: az a folyamat, amelynek során a fejletlenebb élőlényekből a természetes kiválasztódás (=a változó körülményekhez való alkalmazkodás) útján fejlettebb élőlények válnak; valamennyi élőlény így jött létre az evolúció nem egyenes, vannak zsákutcák (pl. Australopithecus, később neander-völgyi ember) az ember nem a majomtól származik, hanem a 2 fajnak közös őse volt az ember esetében a fejlődés - az agytérfogat növekedésében - a felegyenesedésben - a kéz használatában nyilvánul meg oka: majom-őseink a trópusi erdőkből áttelepültek a füves síkságokra, itt már nem volt szükség arra, hogy a kéz ágat markoljon, szükség volt viszont a felegyenesedésre, hogy jobban lássák a ragadozókat

AZ EMBER KIALAKULÁSA 70 millió éve: mókusszerű rágcsáló (az ember és a majom közös őse) 30 millió éve: egyiptomi majom 14-17 millió éve: Proconsul nagyobb koponya 2-5 millió éve: Australopithecus ( déli majom ) eszközhasználat; de a faj nem fejlődött tovább (zsákutca)

2 millió éve: HOMO HABILIS ( ÜGYES EMBER ) 750 cm 3 agy, emberi fogazat (mindenevő) kavicseszközök, tűz ismerete 1,5 millió éve: HOMO ERECTUS ( FELEGYENESEDETT EMBER ) az első emberfaj Afrikán kívül, 50 fős telepekben él lelőhelyek: Jáva, Peking, Vértesszőlős 300 ezer éve: neander-völgyi ember a mai ember kihalt változata agya már hasonló a miénkhez hordákban élt, csoportosan vadásztak (pl. a féllábú öregember csontváza) beszéd, szertartások lelőhelyek: Neander-völgy (No.), Tata, Érd, Subalyuk (Mo.) kipusztult vagy összeolvadt a mai emberrel

100 ezer éve: HOMO SAPIENS ( BÖLCS EMBER ) lelőhelyek: sok, 1. Crô-Magnon (Fro), erről cro-magnoni embernek is nevezik benépesíti az egész Földet: Afrikát, Eurázsiát, majd a Bering-szoroson át Amerikát is mivel ilyen eltérő természeti feltételek között élt, hamarosan 4 altípus (rassz) alakult ki: europid (Európa, Ny-Ázsia, É- Afrika): világos bőr- és hajszín, férfiaknál erős arcszőr mongolid (Kelet-Ázsia, Amerika): sárgás vagy vöröses bőr, mandulaszemek, gyenge arcszőrzet negrid (Afrika): sötét bőr ausztralid (Ausztrália): sötét bőr

AZ ŐSKOR SZAKASZAI az őskor a kőeszközök megmunkálása alapján 2 részre osztható: őskőkor =pattintott kőkor = PALEOLITIKUM i.e. 10 000-ig középső kőkor = MEZOLITIKUM újkőkor = csiszolt kőkor = NEOLITIKUM - i.e. 8 000 3 000. I.e. 10 000 a határ: ekkor ért véget az utolsó jégkorszak felmelegedés eszközkészítés fejlődése: fa-, csont- és kőeszközök, nyél feltalálása; csiszolás nedves homokkal (élesebb, finomabb eszközök)

ÉLETMÓD AZ ŐSKŐKORBAN zsákmányoló életmód: halász / vadász / gyűjt. fegyverek: szigony, íj-nyíl; vagy csapda jól szervezett társadalom, ahol mindenkinek megvan a dolga (a beszéd segítségével szervezhetik meg): a férfiak vadásznak, a nők gyümölcsöt/gyökereket gyűjtögetnek, az öregek pedig tanítják a fiatalabbakat az ősember meglepően kényelmesen élt első fontos találmányok : kőeszközök, nyelv, tűz (meleget ad, sütni-főzni lehet vele, elriasztja a vadállatokat, össze lehet ülni körülötte)

a hiedelemvilágot áthatja a mágia: - eszerint minden létező dolognak lelke van - a lélekben van egy erő (mana) - ezt az ember a megfelelő szertartásokkal a saját javára fordíthat - minden törzs úgy hitte, egy közös őstől származik (totem), ez lehetett állat, növény, term. Jelenség - a totem megvédte a törzset - a totemizmus a tárgyakban szellemek élnek, ezek is segíthetnek barlangrajzok: Lascaux (Fro.) Altamira (Spo.)

AZ ÚJKŐKOR A TERMELŐ ÉLETMÓD KIALAKULÁSA növénytermesztés: először csak learatták az elhullott magokat, később tudatosan vetették el őket növények nemesítése (búza - rizs - kukorica) eszközök (ásóbot, eke, sarló, őrlőkő) állattenyésztés: először csak háziasítás (húsért), később itt is nemesítés 1. kutya, 2. kecske és juh (első igazi haszonállatok), 3. szarvasmarha, sertés, 4. ló, szamár, teve

a zsákmányolóról a termelő életmódra való áttérés elsőként a Közel-Keleten ( termékeny félhold ) i. e. VII-IV. évezredben, mert itt voltak adottak a megfelelő növények és állatok letelepedés állandó falvak: földbe mélyített nád- és vályogházak, gabonát vermekben tárolják hiedelemvilág: Termékenységkultusz (Vénusz-szobrocskák)

AZ ELSŐ MESTERSÉGEK ÉS A KERESKEDELEM MEGJELENÉSE a termelés fejlődésével lehetővé vált, hogy ne mindenki földműveléssel foglalkozzon, megjelent az ipar és a kereskedelem fazekasság: tárolás-szállítás; kezdetben agyaghurka napon szárítva, majd tűzön kiégetik; fazekaskorong szövés: először csak vesszőket, majd kender rostja és juh gyapja; szövőszék fémmegmunkálás: először a rezet fedezték fel (Kr. e. III. évezred), majd a réz + ón ötvözetéből álló bronzot (Kr. e. II. évezred), végül a vasat (Kr. e. I. évezredtől) kereskedelem az eltérő adottságokkal rendelkező területek között: először ajándékozás, majd cserekereskedelem kereskedelmi utak: pl. Baltikum - Mediterráneum (borostyán)

AZ ELSŐ VÁROSOK ÉS AZ ÁLLAM KIALAKULÁSA falvak néhol városokká nőttek: pl. Jerikó, Çatal Hüyük nincsenek utcák, a négyszögletes házakba felülről, létrákon mentek be; nincsenek ablakok; a lakásban szentély, a padló alá temetnek a társadalom egyre bonyolultabbá válik elkülönül a papi (hivatalnoki) és a katonai osztály megjelent az állam az állam feladatai: a termelés megszervezése (öntözéses földművelés) védelem, az élet megszervezése (törvények)

MEZOPOTÁMIA

TERMÉSZETI VISZONYOK Mezopotámia (gör.) = Folyamköz (Tigris és Eufrátesz), ma Irak forró, sivatagos terület termelés csak öntözéssel (gátak, csatornák) ennek megszervezésére kell az állam termelés: gabona, gyümölcs-zöldség, szarvasmarha, juh, nád, agyag nincs: fa, kő, fém importálni kell

Mezopotámiában 2 nép lakott: É-on az AKKÁDok D-en a SUMERek

A SUMEREK eredetük bizonytalan Kr. e. 3500 körül vándorolnak be északról Mezopotámia déli részére (Sumer) fallal körülvett városállamok: Ur, Uruk, Lagas, Nippur központjukban templom = zikkurat templomgazdaság: földek nagy része a templomhoz tartozik, szabadok művelik; a terményeket a templom gyűjti be és osztja szét; kézművesek is

A SUMEREK társadalom: élén papkirályok (enszi) papok és hivatalnokok: gazdaság felügyelete közrendűek: parasztok, kézművesek és kereskedők rabszolgák (kevés) városok egymás ellen harcolnak (termőföldért, csatornákért) Kr. e. III. évezred végére hanyatlás: földek elszikesednek a folyamatos öntözés miatt (emiatt a gazdaság súlypontja észak felé tolódik)

A SUMER KULTÚRA ÉKÍRÁS: kezdetben gazdasági cél (tárolókon jelölés) a jelek folyamatosan egyszerűsödtek: képírás, majd szótagírás agyagtáblákba nyomták íróvesszővel, majd kiszárították / kiégették a jeleket minden mezopotámiai nép átveszi és a saját nyelvéhez igazítja oktatás: írnokiskolák = edubba = Tábla Háza

VALLÁS: politeizmus, több száz (ezer?) isten a legfontosabb Anu (ég), Enlil (föld) és Éa (óceán) kegyetlen, szeszélyes istenek, akik saját szolgálatukra teremtették az embert Gilgames-eposz, vízözön-történet TUDOMÁNYOK: csillagászat matematika 12 hónap (állatövi jegyek) 60-as számrendszer 360 o időmérés

AZ AKKÁDOK Mezopotámia északi része Akkád a sémi nyelvcsaládba tartoznak királyuk, Sarrukín Kr. e. 2300 körül egyesíti Sumert és Akkádot egységes birodalom a városfalak lerombolása a városok élére saját emberei központi hadsereg Fővárosa: Akkád a sumerek beleolvadnak a későbbi népekbe nyelvük szent nyelv lesz műveltségük minden mezopotámiai kultúra alapja

AZ ÓBABILONI BIRODALOM az Akkád Birodalom Kr. e. 2100 körül összeomlik nomád amurrúk érkeznek Mezopotámiába átveszik a helyi kultúrát, nyelvet fővárosuk Babilon = Bab ili = Isten kapuja az Óbabiloni Bir. fénykora a Kr. e. XVIII. század, ekkor uralkodott legjelentősebb királya, Hammurapi

HAMMURAPI TÖRVÉNYKÖNYVE az első ránk maradt törvénygyűjtemény fekete dioritoszlopon kb. 300 igazságos ítélet nem kötelező érvényű, csak iránymutatás a bíráknak szerkezetük bűntett ð büntetés társadalmi csoportok: palota és templom, előkelők, szabadok, félszabadok (függő helyzetűek, muskénum), (adós)rabszolgaság büntetések: szigorúak, talio-elv ( szemet szemért ), gyakran halál, de néha már pénzbírság; társadalmi helyzettől is függ a mértékük családi élet: apa teljhatalma, gyermekeivel tetszése szerint bánhat, állam védi velük szemben

EGYIPTOM

TERMÉSZETI VISZONYOK fő folyója a Nílus forrása (Etiópia) és torkolata (delta) Alsó- és Felső-Egyiptom határok: Líbiai-sivatag, Nílus zuhatagai, Vörös-tenger, Földközi-tenger sivatag, kő van, fa nincs, arany délre földjét a Nílus áradása termékenyíti meg: fekete föld vs vörös föld

GAZDASÁG Egyiptom, a Nílus ajándéka. Herodotos a élelemtermelés csak a Nílus 25 km széles sávjában biztosított. a gazdaság alapja a mezőgazdaság. ÖNTÖZÉSES-ÁRASZTÁSOS FÖLDMŰVELÉS a termelést a Nílus évenkénti áradása határozza meg. jún.-júl. áradás (termékeny iszap = kemet) okt.-nov. visszahúzódás (terméketlen vörös iszap = deseret) begyűjtés, majd újraelosztás = redisztribúció

TÁRSADALOM HIERARCHIKUS = alá-fölé rendelt viszony istenkirályság (fáraó, a napisten fia) papok, katonák, írnokok közrendűek házi rabszolgaság

1. A FÁRAÓ Hórusz = Sólyomisten a Napisten = Ré fia teljhatalmú = despotikus + isteni = szakrális feladatai: - képviseli a társadalmat a túlvilágon - irányít - hadvezér a Fáraó helyettese a Vezír 2. KATONAI, HIVATALNOKI RÉTEG Katonai vezetők = a Vezír alatt helyezkednek el Egyiptom kerületekre = nomoszra van felosztva ezek vezetői a Nomarchoszok Papság feladatai: - istentisztelet - tudomány, írás (hieroglif) - az állam gyakorlati vezetése Írnokok = világi értelmiség, nem papi feladatai: - a Fáraó parancsait közvetíti a nép felé - ők végzik az újraelosztást

A HIEROGLIF ÍRÁS MEGFEJTÉSE kép-, szótag- és hangjelek, egyszerűsödött (háromféle) kőre és papiruszra írtak A ROSETTE-I KŐ 1799-ben Napóleon egyiptomi hadjárata során előkerült követ a megtalálási helyéről rosette-i kőnek nevezték el A kőre i.e. 196-ban két nyelven és háromféle írásrendszerrel rávésett szöveg Ptolemaios Epiphanés király tiszteletére hozott határozatokat rögzítette. Jean-Francois-Champollion A kövön a szöveg hieroglifákkal (szent véset), démotikus ( népi ) írással és görögül is szerepel, ami alapján 1822-ben J. F. Champollion megfejtette a hieroglifákat.

3. KÖZRENDŰ SZABADOK ÉS RABSZOLGÁK KÖZRENDŰ SZABADOK: ők vannak a legtöbben - a társadalom 90%. feladatai: DOLGOZNAK: - a földeken - kézművesek - építik a piramisokat - ők alkotják a hadsereget. A RABSZOLGÁK száma az Óbirodalomban jelentéktelen. Az Újbirodalomban, a hódítások következtében már többen vannak. Nincsen semmilyen joguk = beszélő szerszámok NEM ŐK ÉPÍTIK A PIRAMISOKAT!

Osiris HITVILÁG több istenhívő = Politeista mivel az éghajlat meleg, száraz, a Nap meghatározza az egyiptomiak életét. Napkultusz. - Napisten = Ré - Sólyomisten = Hórusz (állatistenek = totemizmus) - Osiris és Isis a világ teremtői (emberszerű istenek) az egész evilági életük középpontjában a túlvilág áll! - Mumifikálás = tartósítás a túlvilági életre. - a túlvilági életre tartósít

Dzsószer szakkarai lépcsős piramisa Gízai-fennsíkon Kheopsz, Khefrén és Mükarinosz piramisai

KORSZAKOLÁS a ma is használt ókori Egyiptom korszakolását Manetontól vettük át i.e. 3. században papi tisztségben dolgozott és beosztotta az egyiptomi uralkodó családokat = dinasztiákat. Archaikus kor: i.e. 3000 2700. Óbirodalom: i.e. 2700 2200. III.-VI. dinasztia 1. Átmeneti kor: i.e. 2200 2100. Középbirodalom: i.e. 2100 1800. XI.-XIV. din. 2. Átmeneti kor: i.e. 1800 1500. Újbirodalom: i.e. 1500 1100. XVIII.-XX. din. Késői kor: i.e. 1100 525.

ARCHAIKUS KOR i.e. 3000 2700. Kr. e. IV. évezred végén földművelő falvak, majd 2 állam alakult ki Kr. e. 2900 k.: Ménész felső-egyiptomi király meghódítja Alsó-Egyiptomot (kettős korona, államnév) ÓBIRODALOM i.e. 2700 2200. III.-VI. dinasztia főváros: Memphis az Óbirodalomban időszakában a legerősebb a fáraó hatalma piramis építések kora! formájuk fokozatosan alakult ki, első Dzsószer lépcsős piramisa legnagyobb Hufué (Kheopsz): 146 m magas volt, 2 millió átlagosan 2,5 tonnás kőtömb a legjelentősebb fáraók: Dzsószer Kheopsz (Hufu) Khefrén (Hafru) Mükerinosz (Menkauré) életmód: tárgyak, táplálék (sör!), kozmetika tudomány: orvoslás, matematika, csillagászat

1. ÁTMENETI KOR ÉS A KÖZÉPBIRODALOM az Óbirodalom végén meggyengült a központi hatalom, Egyiptom szétesett ezután a Középbirodalomban átmenetileg ismét megerősödik, ennek a hükszosz hódítás vet véget a hükszoszok kiűzése után Egyiptom egyesül ÚJBIRODALOM Kr. e. II. évezred Egyiptom fénykora új eszközök: vas, ló, harci szekér; saduf (vízemelő) központ Théba Kr. e. 15. század: Hatsepszut: női fáraó III. Thotmesz: hadjáratok hódítások révén Egyiptom nagyhatalommá válik, gazdagodás, thébai Amon-papság növekvő hatalma Kr. e. 14. század: Ehnaton: reformja - monoteizmus (Aton, Naphimnusz), új főváros Ahet-Aton, reformja kudarcba fullad Tutanhamon: ellenreform, sírját 1916-ban fedezte fel Lord Carter Kr. e. 13. század: II. Ramszesz alatt Egyiptom fénykora, csata a hettitákkal (Kades), végül békekötés Újbirodalom vége: jelentéktelen fáraók, külső hódítók (asszírok, majd véglegesen a perzsák)

FÖNÍCIA, PALESZTINA ZSIDÓ VALLÁS

FÖNÍCIA vékony tengerparti sáv Ny-ról a tenger, K-ről a Libanoni-hegység határol nem alkottak egységes államot különálló városállamokban laktak legfontosabbak Türosz, Szidón és Büblosz a városok élén királyok de a gazdag kereskedőknek is komoly politikai befolyása volt fő megélhetésük kézműipar és a tengeri kereskedelem kiváló hajósok bejárták az egész Földközitengert, hogy árukat vegyenek és adjanak el árucikkek: cédrusfa, üveg és bíborfesték

a föníciai gyarmatosítás: a hajósok érdekében bizonyos távolságokra kereskedelmi állomásokat létesítettek szerte a Földközi-tenger partjain itt a megálló hajósok feltölthették készleteiket a gyarmatok közül néhány idővel nagy várossá fejlődött a legfontosabb föníciai gyarmatváros Karthago ("új város") a föníciaiak találmánya az ábécé nyelvük lejegyzésére 22 írásjelből álló ábécét használtak, amely csak a mássalhangzókat jelölte a föníciai ábécét átvették a görögök, kiegészítették magánhangzókkal, és módosítva ezt az ábécét használjuk ma is Föníciát a Kr. e. VIII. században meghódította az Asszír Birodalom a nyugati gyarmatok pedig később Karthago vezetése alatt egyesültek

PALESZTINA lakói: héberek / zsidók történetükről sok legenda fennmaradt a Biblia ószövetségi részében Egyiptomból valószínűleg a Kr. e. XIII. században vonultak ki a legenda szerint Mózes vezetésével Palesztinába ők Kánaánnak ("az ígéret földje") nevezték a Kánaánt hosszú, véres harcok során foglalták el az őslakó filiszteusoktól a héberek eredetileg vándorló, nomád pásztorkodó életmódot folytattak nem alkottak államot, hanem 12 törzsük volt szükség esetén, pl. ítélkezés vagy háború vezetése céljából bírákat választottak, ilyen volt pl. Sámson

a zsidó állam a Kr. e. X. században jött létre 3 uralkodója volt: Saul Dávid: egyesítette a törzseket és megépítette a fővárost, Jeruzsálemet. Salamon: Dávid fia, az ő idejében a királyi hatalom már erős volt - Salamon megszüntette a törzseket - helyettük 12 körzetre osztotta az országot - élükön az általa kinevezett kormányzók álltak - Salamon nagy építtető is volt jeruzsálemi Templomot

Salamon halála után a zsidó állam 2 részre szakadt: É-on Izrael alakult ki, Szamária központtal D-en pedig Júda (Júdea), Jeruzsálem központtal a IX-VIII. század a hanyatlás kora, ekkor léptek fel a próféták, hogy figyelmeztessenek a veszélyekre a zsidó államokat végül meghódították a mezopotámiai birodalmak: Izraelt az asszírok (Kr. e. 721) Júdát a babilóniak foglalták el (Kr. e. 587) A babiloni király, II. Nabú-kudurri-uszur (a bibliai Nabukodonozor) leromboltatta a Templomot és a zsidókat fogságba hurcolta Babilonba (a "babiloni fogság") néhány évtized múlva a perzsák szabadították ki őket, de Palesztina ekkortól végleg a nagy keleti birodalmak része lett

A ZSIDÓ VALLÁS héberek egyedülálló alkotása a kereszténység és az iszlám alapja monoteista vallás isten neve JAHVE (Jehova): tűz és vihar istene, kezdetben elismerik más népek isteneit később nem választott nép tudat Szövetség - frigyláda a jeruzsálemi Templomban, benne a 2 kőtábla) nevét később nem szabad kiejteni ( Isten, Úr ) Tízparancsolat + egyéb törvények (Mózes öt könyve) = Tóra (Törvény) szentírás még a Talmud (hagyomány) és a próféták könyvei ezek a Biblia Ószövetségi részét alkotják ma Salamon Templomát a rómaiak rombolják le megmaradt része a mai Siratófal ezután már templomok nincsenek csak gyülekezeti helyek = zsinagóga nincs áldozat, csak istentisztelet, Tóra olvasása Messiás várása: Isten küldötte, aki egyszer eljön, hogy megszabadítsa a népet az ellenségeitől (keresztények szerint Jézus)

Zsidó szokások: étkezési törvények: csak kóser étel pl. nem keveredik vér és tej, ellentéte a tréfli, disznóhús stb. tilos körülmetélés (egy néphez tartozás kifejezése) ünnepek: szombat (sabbat) szent nap, dolgozni tilos pészah (zsidó húsvét az Egyiptomból szabadulás emlékére) hanuka (menóra = hétágú gyertyatartó)

BIRODALMAK KELETEN ASSZÍRIA, BABILON, PERZSIA

AZ ASSZÍR BIRODALOM Mezopotámia legészakabbi része a Tigris középső folyásánál, minden irányban nyílt terület több a csapadék (nem kell öntözni), hegyekben fa és fém (ólom, vas) lakói az asszírok (akkádok leszármazottai) főv. Assur, később Ninive Kr. e. X-VII. század: meghódítják Babilont, Palesztinát, Föníciát és Egyiptomot is - ez Asszíria fénykora (Újasszír Birodalom) állam élén a király, ő a hadvezér és Assur (nemzeti isten) főpapja legnagyobb uralkodója a Kr. e. VII. században Assur-ban-apli

HADSEREG Asszíria katonaállam a hadsereg több tízezer fős elitje a harci szekeresek (nemesek) általános mozgósítás parasztok (gyalogosok, lovasság) vasfegyverek kegyetlen hadjáratok zsákmányolás népek áttelepítése (deportálás) a leigázott népeket félelemben tartották (terror) gyűlölték őket állandó lázongás végül ellenfeleika médek és a babilóniak összefognak és Kr. e. 612-ben elfoglalják Ninivét bukása után 3 utódállam: Ny-on a független Egyiptom É-on a médek D-en Babilon

AZ ÚJBABILONI BIRODALOM az arámiak (káldok) nomád népként jöttek Mezopotámiába átvették a kultúrát vezetőjük Babilon királyává kiáltotta ki magát ők vezették az Asszíria elleni felkelést is Babilon 2. aranykora

legnagyobb uralkodója II. Nabú-kudurri-uszur: építkezések: Marduk temploma (vlsz. a bibliai Bábel tornya), Szemiramisz függőkertjei, Istar-kapu hódítások: 587 Jeruzsálem elfoglalása (Bibliában Nabukodonozor, babiloni fogság kezdete) 539: a perzsák elfoglalják Babilont

A PERZSA BIRODALOM a perzsák az indoeurópai népek közé tartoznak valaha közös őseik voltak a legtöbb mai európai néppel és az indiaiakkal Kr. e. II. évezredben érkeztek meg Iránba: hegyvidék, kevés csapadék pásztorkodás, lótartás (kiváló lovasság) Kr. e. VII. század: egységes királyság (Akhaimenész - Akhaimenida-dinasztia)

a birodalom létrejötte 3 uralkodó nevéhez fűződik: Kürosz (559-530): birodalom létrehozása, médek meghódítása, Babilon meghódítása (harc nélkül vonul be) - zsidók hazaengedése Kambüszész (529-522): 525 Egyiptom meghódítása; halála után trónviszály Dareiosz (522-486): fénykor, hódítások, de sikertelen háború a görögökkel

A PERZSA BIRODALOM I. DAREIOSZ ALATT főváros Perszepolisz, de Babilon is fontos birodalom jellege: nem erőszakkal tartják össze nincsenek kegyetlen hadjáratok a király nem szól bele a meghódított országok belső viszonyaiba tiszteli a helyi szokásokat közigazgatás: 20 tartomány (szatrapia), élén kormányzók (szatrapák) királyi megbízottak állandóan ellenőrzik őket fejlett írásbeliség gazdaság: virágzó kereskedelem a birodalom különböző részei között tartományok gazdagságuk szerint adóznak ( Dáriusz kincse ) pénzgazdálkodás bankházak Királyi Út (Szúsza és Szardeisz között 2700 km hosszan, állomások 25 km-nként)

HADSEREG élén a 10 ezer Halhatatlan (királyi gárda, békében rendfenntartás, háborúban elit) hadsereg a birodalom minden vidékéről

VALLÁS legfőbb isten Ahura Mazda, tőle származik Jó Szellem és Gonosz Szellem alaptétele, hogy a fény és a sötétség örökös harcban áll (dualizmus) hatott a kereszténységre is alapítója Zarathustra szentírása az Aveszta (=tanítás) papjai a mágusok ma is követik pár tízezren Iránban és Indiában (párszik).

INDIA

TERMÉSZETI VISZONYOK szubkontinens, határok: Indiai-óceán, Himalája; elzártság a világ többi részétől éghajlat: monszun, délen és keleten dzsungel, északon ligetes síkság, nyugaton sivatag két nagy folyó: Indus, Gangesz (öntözéses földművelés), rizst és búzát termesztenek

INDIA ÓKORI TÖRTÉNELME Az Indus-völgyi civilizáció (Kr. e. III. évezred) az Indus mentén alakult ki fejlett városi civilizáció: nagyvárosok (pl. Harappa, Mohendzso-Daro), többemeletes házak, egyenes utak, csatornázás a mezopotámiaihoz hasonló társadalom és kultúra, lakói a sötét bőrű dravidák írásuk megfejtetlen hanyatlásukat a terület elsivatagosodása okozta (kb. mint a sumereknél) Az árják Kr. e. 1500-tól nomád, indoeurópai árják költöztek be a hanyatló Indus-völgyi civilizáció területére, majd később kelet felé terjeszkedve a Gangesz térségét is elfoglalták a két nép (árják és dravidák) egybeolvadásával létrejön az indiai nép India (Kínával ellentétben) általában politikailag megosztott, területén kisebb államok vetélkednek egyedül a Kr. e. 3. században, Asóka király uralma alatt alatt egyesül a szubkontinens nagy része (csak átmenetileg, azután újra szétesés)

TÁRSADALOM, KULTÚRA társadalom: kasztrendszer kaszt = örökletes társadalmi helyzetű réteg (csak újjászületéssel lehet kikerülni belőle) négy nagy kaszt (varna): 1. papok (bráhmanák), 2. harcosok, nemesek (ksatriják), 3. köznép (vaisják), 4. szolgák (súdrák); ezeken belül többezer kicsi a kaszt meghatározza a foglalkozást, kivel házasodhat és étkezhet együtt felsőbb kasztok tagjai világosabb (árják leszármazottai), alsóbb kasztoké sötétebb bőrűek (dravidák leszármazottai) irodalom: szanszkrit nyelv, gazdag irodalom leghíresebb a két eposz: a Mahábhárata és a Rámájana tudományok: fejlett matematika (indiai eredetűek az arab számok és a nulla), orvoslás, csillagászat

INDIA VALLÁSAI eredeti vallása a brahmanizmus: politeizmus, három főisten Brahmá (teremtő), Visnu (megtartó) és Siva (pusztító) reinkarnáció tana (végcél ebből megszabadulni és egyesülni az istenekkel) karma-tan: az ember újjászületése a tetteitől függ a brahmanizmus mai neve hinduizmus és ma is India legelterjedtebb vallása ebből származik pl. a Krisna-hívők egyháza is buddhizmus: alapítója Gautama Sziddhártha herceg (Kr. e. 563-483), aki elhagyta a vagyont és a hatalmat a megvilágosodás kedvéért (neve Buddha = "a Megvilágosodott) legfőbb tanításait a Négy Nemes Igazság foglalja össze: az emberi élet lényegében szenvedéssel teli, e szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás, van egy út, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól, a megszabaduláshoz az ún. Nemes Nyolcrétű Ösvény vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés cél a nirvána ("kilobbanás"), azaz az újjászületések megszakítása a buddhizmus mára jórészt kiszorult Indiából, de elterjedt Ázsia nagy részén (pl. Kína, Japán, Korea, Mongólia, Tibet, Délkelet-Ázsia országai)

KÍNA

TERMÉSZETI VISZONYOK határok: nyugatra sivatag, keletre tenger, délen dzsungel, északra erdők - ez is elzárt ország, még inkább, mint India két folyam: Huang-ho (Sárga-folyó) és Jangce (Kék-folyó), síkságukon öntözés minden talpalatnyi helyet megművelnek (rizs), a pásztorkodást barbár szokásnak tartják hitük szerint a világ közepe (Csungkuo: Középső Birodalom), nevében ma is

KÍNAI DINASZTIÁK AZ ÓKORBAN történelmüket dinasztiák szerint tartják számon (állandó körforgás: egy hadvezér / lázadó megkapja az Ég megbízatását és császár lesz, aztán utódai eljátsszák az Ég megbízatását és elvesztik uralmukat) Sang-Jin (Kr. e. 16-11. sz.): Huangho mentén, az első kínai állam fejlett bronzművesség, jóslócsontok (első kínai írás) Csou (Kr. e. 11-3. sz.): Jangcéig terjed, élén a király, alatta fejedelmek a királyi hatalom meggyengül, szétesés; az utolsó párszáz év a Harcoló Fejedelmek Kora: hét állam vetélkedik a főhatalomért Kr. e. 221: Cseng fejedelem, Csin ura legyőzi ellenségeit és egyesíti a birodalmat (innentől szinte folyamatos) Csin (Kr. e. 3. sz.): Cseng Csin Si Huang-ti néven az első kínai császár egységesítés (törvények, írás, mértékek, pénz, kocsitengelyek) Nagy Fal építésének kezdete (nomádok ellen, újkorig épül, 2500 km, 12 m magas, 100 méterenként bástya) hagyományok üldözése (könyvégetés), halála után nem sokkal lázadás sírjában agyaghadsereg (régi emberáldozat nyoma, 1971-ben fedezték fel) Han (Kr. e. 3. - Kr. u. 3. század): virágzás, vas használata, fejlett kézművesség terjeszkedés nyugat felé a sárgaturbánosok lázadása dönti meg

TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA társadalom: parasztok és előkelők (vizsgarendszerrel bárki bekerülhet, mandarinok ) írás: képírás (miért jó? - 1. egyszótagú szavak, 2. különböző nyelvek, de az írást mindenki érti) 1000 jel alapszókincs, 4000 már műveltnek számít; az írás külön művészet (kalligráfia) találmányok: porcelán, selyem (Selyemút), mágnes, iránytű, puskapor, nyomtatás, papír Kína vallásai konfucianizmus alapítója Kung Fu-ce ősök és hagyományok tisztelete helyes kormányzás elvei: példamutatás törvények helyett, tisztességes élet taoizmus alapítója Lao-ce, Út és erény könyve (magyarul Weöres S. fordításában) ellentétek, jin és jang állandó harca és egybeolvadása működteti a világot a tao az Út, a dolgok rendje és harmóniája, a világtól való elvonulással és szemlélődéssel kell megérezni