KATOLÍCKE CIRKEVNÉ DEJINY ŠALE A TEŠEDÍKOVA V ROKOCH 1918-1928 VÁGSELLYE ÉS PERED KATOLIKUS EGYHÁZTÖRTÉNETE 1918 ÉS 1928 KÖZÖTT

SELYE JÁNOS EGYETEM Tanárképző Kar KATOLÍCKE CIRKEVNÉ DEJINY ŠALE A TEŠEDÍKOVA V ROKOCH 1918-1928 VÁGSELLYE ÉS PERED KATOLIKUS EGYHÁZTÖRTÉNETE 1918 ÉS 1928 KÖZÖTT DIPLOMOVÁ PRÁCA - DIPLOMAMUNKA Študijný program: Tanulmányi program: Študijný odbor: Tanulmányi szak: Pracovisko (katedra/ústav): Munkahely (tanszék/intézet): Vedúci záverečnej práce: A szakdolgozat vezetője: Informatika - história Informatika Történelem 1.1.1. Učiteľstvo akademických predmetov KHI Katedra histórie Történelem Tanszék Attila Simon, PhD. Komárno 2010 Bc. Gabriel Herencsár

UNIVERZITA J. SELYEHO Pedagogická fakulta ZADANIE ZÁVEREČNEJ PRÁCE Meno a priezvisko študenta: Študijný program: Študijný odbor: Typ záverečnej práce: Jazyk práce: Sekundárny jazyk: Bc. Gabriel Herencsár informatika, história (Učiteľské štúdium, magisterský II. st., denná forma) 1.1.1. Učiteľstvo akademických predmetov DIPLOMOVÁ PRÁCA maďarský slovenský Téma: Anotácia: Vedúci: Oponent: Katedra: Vágsellye és Pered katolikus egyháztörténete 1918 és 1928 között. A munka a katolikus egyház két világháború közötti történetével foglalkozik. Arra keresi a választ, hogy milyen hatást gyakorolt az 1918-20-as államfordulat a két mátyusföldi plébánia, a peredi és vágsellyei katolikus közösség életére. A munka elsősorban a vágsellyei levéltár anyagára fog épülni. Attila Simon, PhD. doc. László Szarka, CSc. KHI Katedra histórie Vedúci katedry: Attila Simon, PhD. Dátum zadania: 29. 11. 2008 Dátum schválenia: 13. 01. 2010

Köszönetnyilvánítás Diplomamunkám nem jöhetett volna létre, ha Novák Veronika, a vágsellyei levéltár igazgatónője nem viselte volna szívén a Vágsellyei járásban található plébániai hivatalok levéltári iratanyagának begyűjtését és rendszerezését. Ezúton is köszönöm neki, hogy támogatott munkám megírásában. Köszönettel tartozom Pokreisz Hildegardának, aki mindig segítőkész volt és sokat segített kutatásom során. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Simon Attilának, aki szakmai tanácsaival és támogatásával hozzájárult munkám elkészítéséhez.

Abstrakt v štátnom jazyku Gabriel Herencsár: Katolícke cirkevné dejiny Šale a Tešedíkova v rokoch 1918-1928. Univerzita J. Selyeho, Komárno, 2010. Predtmetom tejto práce je história katolíckej cirkvi Šale a Tešedíkova v rozpätí desiatich rokov 1918-1928. Zámerom práce je nájsť odpoveď na to, aký vplyv mala po prvej svetovej vojne novovzniknutá Prvá Československá republika na históriu cirkvi týchto dvoch obcí Matúšovej zeme. Hlavným cieľom práce je poukázať na konflikty, ktoré vznikali v rokoch 1918 až 1928 v okrese Šaľa, konkrétne v Šali a v Tešedíkove, medzi farskými a štátnymi úradmi. Prvá časť práce skúma situáciu katolíckej cirkvi, v prvých desiatich rokoch novovzniknutej Československej republike. Druhá časť práce opisuje históriu katolickej cirkvi v Šali a v Tešedíkove medzi rokmi 1918 a 1928. Konflikty spomínané v práci, medzi farskými úradmi okresu Šaľa a štátnymi úradmi, silne ovplyvnili cirkevnú históriu Šale aj Tešedíkova. Šaľa, Tešedíkovo, katolická cirkev, 1919-1928

Absztrakt Herencsár Gabriel: Vágsellye és Pered katolikus egyháztörténete 1918 és 1928 között, Selye János Egyetem, Révkomárom, 2010. Jelen munka tárgya Vágsellye és Pered 1918 és 1928 közötti katolikus egyháztörténete. A munka arra keresi a választ, hogy a két mátyusföldi település katolikus egyháztörténetére milyen hatással volt az első világháború után létrejövő Csehszlovák Köztársaság. A dolgozat alapvető célja bemutatni azon konfliktusokat, amelyek a Vágsellyei járás, különösképpen Vágsellye és Pered településein található plébániai hivatalok és az állami hatóság közt létrejöttek 1918 és 1928 között. A munka első részében az 1918 után létrejövő Csehszlovák Köztársaság első tíz évében a Katolikus Egyház helyzetét ismerteti. A dolgozat második részében Vágsellye és Pered egyháztörténetét taglalja 1918 és 1928 között. A dolgozatban tárgyalt konfliktusok, amelyek a Vágsellyei járás plébániai hivatalok és az állami hatóságok között jöttek létre, döntően befolyásolták Vágsellye és Pered egyháztörténetét. Vágsellye, Pered, katolikus egyház, 1918-1928

Abstrakt Gabriel Herencsár: The church history of Vágsellye and Pered between 1918 and 1928, University of Selye János, Komárno, 2010. The work presented here deals with the Catholic Church history of Vágsellye and Pered between 1918 and 1928. The work tries to find the answer for the question that how the creation of the Republic of Czechoslovakia affected the Catholic Church history of the two settlements of Mátyusföld. The basic aim of the paper is to bring forward the conflicts that came into existence especially between the parish offices of Vágsellye, Pered and the whole Vágsellye County and the state authority between 1918 and 1928. In the first part the paper deals with the situation of the Catholic Church in the first ten years of the Czechoslovak Republic. In the second part it covers the Church History of Vágsellye and Pered between 1918 and 1928. The conflicts between the parish offices of Vágsellye County and the state authority and which are covered in this work, greatly influenced the church history of Vágsellye and Pered. Vágsellye, Pered, Catholic Church, 1918-1928.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 7 Táblázatjegyzék... 9 Bevezetés... 10 1. A téma szakirodalma és forrásai... 12 1.1 Levéltári források... 12 1.2 A téma szakirodalma... 13 2. A katolikus egyház helyzete Csehszlovákiában 1918 és 1928 között... 17 2.1 A csehszlovákiai katolikus egyház helyzete az új államalakulatban... 18 2.1.2 Kezdeményezések a szlovák hívők megnyerésére... 19 2.1.3 A csehek katolikusellenes politikájának kezdete... 21 2.2 A csehszlovákiai katolikus egyház a Köztársaság első éveiben... 23 2.2.1 A püspökök kiutasítása... 23 2.2.2 A csehszlovákiai katolikus magyar papságot és hívőket ért sérelmek... 26 2.2.3 A három új szlovák püspök kinevezése... 28 2.2.4 A szlovákiai magyar papság memorandumai 1928-ig... 30 2.3 A szlovákiai magyar katolikus mozgalmi élet kialakulása... 37 2.3.1 Politizáló papok 1918 és 1928 között az Országos Keresztényszocialista Pártban... 37 2.3.2 Szlovákia magyar katolikus ifjúsági mozgalmak... 40 3. Vágsellye és Pered katolikus egyháztörténete 1918 és 1928 között... 42 3.1 A Vágsellyei esperesi kerület egyház közigazgatása... 43 3.1.1 A lelkészek engedelmességi fogadalma... 46 3.1.2 Vágsellye és Pered plébánosa... 47 3.2 A katolikus egyház helyzete Vágsellyén és Pereden Csehszlovák Köztársaság első éveiben... 49 3.2.1 A Papi Tanács... 49 3.2.2 Vágsellye és Pered katonai megszállása és Vavro Šrobár tiltó intézkedése... 52 3.3 A katolikus egyház helyzete Vágsellyén és Pereden a húszas évek elején... 55 3.3.1 Harangszentelés... 57 3.3.2 A szlovák istentisztelet bevezetése a vágsellyei templomban... 58

3.4 A Vágsellyei járásba tartozó plébániák konfliktusai a csehszlovák hatóságokkal... 62 3.4.1 Szent István ünnepe 1920 és 1925 közötti Vágsellyei járásban található templomokban... 63 3.4.2 Magyar állami jelképek a vágsellyei Jézus Szentséges Szíve felvonuláson... 69 3.4.3 A fel nem díszített plébániai hivatalok október 28-án... 70 3.4.4 Az 1924-es és az 1925-ös püspöki pásztorlevél felolvasása... 71 3.4.5 A zsigárdi plébános konfliktusa az esperessel és a peredi pappal... 72 Összegzés... 74 Súhrn... 77 Felhasznált irodalom jegyzéke... 79 I. Források... 79 II. Szakirodalom... 79 Melléklet... 87

Táblázatjegyzék Tab. 1 A lelkészség aránya az I. - IV. választási időszakban a szenátorok és képviselők között.... 38 Tab. 2 A Vágsellyei esperesi kerülethez tartozó plébániák 1918-ban.... 44 Tab. 3 A Vágsellyei esperesi kerülethez tartozó plébániák 1927-ben.... 45 Tab. 4 Vágsellye és Pered magyar nemzetiségének aránya... 55 Tab. 5 Vágsellye és Pered római katolikus híveinek száma.... 56 Tab. 6 A nemzetiség arány alakulása Vágsellyén 1919 és 1930 között... 58 9

Bevezetés 1989 után a szlovákiai magyar kisebbségtörténeti kutatások köre kiszélesedett, új témák és új megközelítések láttak napvilágot. Azonban teljes mértékben hiányoznak a katolikus egyháztörténettel foglalkozó tudományos megalapozottságú történettudományi feldolgozások, monográfiák, forráskiadványok és tanulmánykötetek. Ez nagyobbrészt annak tudható be, hogy a szlovákiai katolikus szervezetek struktúrájából hiányzik a levéltári elem. A téma kutatását csak tovább nehezíti, hogy a püspöki levéltár fondjai a kutatók számára Gaucsík István véleménye szerint 1 szinte hozzáférhetetlenek. Novák Veronika már 2005-ben arra mutatott rá, hogy» ( ) az utóbbi időben a magyar katolikus papok hiánya miatt üresen maradt plébániák iratai az enyészetnek voltak és vannak kitéve.«2 Ezt a tarthatatlan helyzetet próbálta orvosolni Novák Veronika, amikor 2008 és 2009 folyamán begyűjtötte a vágsellyei levéltárba a környék plébániai hivatalainak iratait és könyveit. Dolgozatom megírását azért tartottam fontosnak, mert tudomásom szerint munkám az első, és remélhetőleg nem az utolsó feldolgozás, amely a vágsellyei levéltárba begyűjtött plébániai hivatalok iratainak a forrásbázisán alapszik. Diplomamunkám tárgya Vágsellye és Pered 1918 és 1928 közötti római katolikus egyháztörténete. A kutatás tárgyát nem képezte a plébánosok pásztorrációjának és a plébániai hivatalok gazdasági helyzetének bemutatása. Vágsellye és Pered plébániai hivatalai élén 1928 után bekövetkezett személycserék (Vágsellyén 1930-ban, Pereden 1929-ben) következtében új korszak kezdődött a települések egyháztörténetében. Dolgozatom írásánál ezért tartottam fontosnak, hogy a két település katolikus egyháztörténetének csak az 1918-tól 1928-ig terjedő korszakát ismertesem. Munkámban arra keresem a választ, hogy a két mátyusföldi település katolikus egyháztörténetére milyen hatással volt az első világháború után létrejövő Csehszlovák Köztársaság. A dolgozatom alapvető célja bemutatni azon konfliktusokat, amelyek a Vágsellyei járás, különösképpen Vágsellye és Pered településein található plébániai hivatalok és az állami hatóság közt létrejöttek 1918 és 1928 között. Munkám elkészítése során szükségesnek tartottam, hogy Vágsellye és Pered község plébániai hivatalai és a 1 Ld. Gaucsík István: Helyzetkép a szlovákiai magyar katolikus levéltárakról a kulturális intézményépítés tükrében. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2006. 1. sz. 153-154. 2 Id. Uo. 156. 10

csehszlovák hatóságok közt létrejött konfrontáció tárgyalásánál kitérjek a Vágsellyei járásban található plébániai hivatalok konfliktusaira is. Ugyanis a Vágsellyei járásban történt ellentétek a plébániai hivatalok és az állami hatóságok között hatással voltak Vágsellye és Pered papjainak plébániai hivataluk vezetésére. Munkám első részében ismertetem a Katolikus Egyház helyzetét az 1918-ban létrejött Csehszlovák Köztársaság első tíz évében. Ismertetem a magyar püspökök eltávolítását, az új szlovák püspökök kinevezését és a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű katolikus papság memorandumait. A dolgozat második részében taglalom Vágsellye és Pered egyháztörténetét 1918 és 1928 között. Tárgyalom a Vágsellyei járásban található plébániai hivatalok és az állami hivatalok között létrejött konfliktusokat is. Kitérek a plébánosok közt létrejött személyi konfliktusok bemutatására is. 11

1. A téma szakirodalma és forrásai 1.1 Levéltári források Amint már korábban utaltunk rá többek között azért hiányoznak a katolikus egyháztörténettel foglalkozó tudományos megalapozottságú történettudományi feldolgozások, monográfiák, forráskiadványok és tanulmánykötetek, mert a szlovákiai katolikus szervezetek struktúrájából hiányzik a levéltári elem. Ezen tarthatatlan állapotot próbálta orvosolni Novák Veronika, amikor 2008 és 2009 folyamán begyűjtötte a vágsellyei levéltárba a környék plébániai hivatalainak iratait és könyveit. A Vágsellyei járásban található plébániai hivatalok közül Vágsellye, Deáki, Pered és Vághosszúfalu iratállományát sikerült begyűjteni a vágsellyei levéltárba. A levéltári források közül a kutatásaim szempontjából legfontosabbnak a peredi és vágsellyei plébániai hivatal és a vágsellyei járási hivatal iratanyagai bizonyultak. A peredi plébániai hivatal iratállományának gerincét elsősorban anyakönyvi, különböző alapítványi és gazdasági iratok alkotják. A plébánia hivatalok iratállományát a plébánosok rendezték az évek folyamán. Ha a plébános elhagyta az adott plébániai hivatalát, bizonyos számú iratot is magával vitt/vihetett az új parókiájába. Így a peredi plébániai hivatal anyagai közt fellelhető más településre vonatkozó irat is. Mivel nem mindegyik plébános vezette precízen plébániája levéltárát és megtörténhetett, hogy a pap áthelyezése esetén magával vitte a levéltári anyagokat, ezért a peredi plébániai hivatal levéltárában is találkozunk olyan évekkel, amelyeknek iratállaga gazdag (Ribány Olivér vezetése alatt 1907-1929) és olyan évekkel is, amelyek sokkal szerényebbek (Révész Ferenc vezetése alatt 1930-1938). Ugyanez megállapítható a vágsellyei plébániai hivatal levéltárára is, ahol a húszas évek iratállománya viszonylag gazdag, de az új plébános érkezésével a harmincas években sokkal kevesebb olyan forrás maradt fent, amely fontos egyháztörténeti információkat tartalmaz. A vágsellyei és peredi plébániai hivatal iratállagában a Vegyes elnevezésű csoport iratai bizonyultak a leghasznosabbnak kutatásom szempontjából. Ezen csoporton belül többek között megtalálható a plébánosok levelezése az állami és egyházi hatóságokkal. A peredi plébániai hivatal iratállományából összesen tíz forrást, a vágsellyei plébániai hivatal anyagai közül pedig hatot használtam fel munkám elkészítéséhez. 12

A vágsellyei járási hivatal fondjában az Egyház (Cirkev XX.) és a Biztonság (Bezpečnosť III.) elnevezésű csoport alatt találtam diplomamunkámhoz fontos iratokat. A vágsellyei járási hivatal iratállományából összesen 11 forrást használtam fel. 1.2 A téma szakirodalma A munkám során felhasznált szakirodalom közül kettő, a Borsody István szerkesztette Magyarok Csehszlovákiában című kötetben szereplő Noszkay Ödön által írt tanulmány 3 és Haiczl Kálmán által írt könyve, 4 1945 előtt jelent meg. Magyarok Csehszlovákiában című kötet első kiadása 1938-ban jelent meg. A könyv Borsody István által írt előszavában olvashatjuk, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbséget ért főbb eseményeket és változásokat volt hivatott összefoglalni a kötet. A könyvben szereplő A keresztény egyházak című tanulmány, melyet Noszkay Ödön írt, összefoglalja a magyar kisebbséget érintő csehszlovák keresztény egyház történetét 1918-tól 1938-ig. Noszkay tanulmányában kitér a papképzés problémájára is, de a tanulmány rövid terjedelme miatt kimaradt a csehszlovákiai magyar papság memorandumainak részletesebb ismertetése. Haiczl Kálmán Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából című könyvéből nagyon sok információt tudhatunk meg a szlovákiai magyar papság memorandumairól. Ám kritikával kell kezelnünk a könyvben található megállapításokat, ugyanis a szerző sokszor szubjektív álláspontját közli művében. A második világháború után megjelent és a témával foglalkozó szakirodalom közül Salacz Gábor könyvét 5 használtam fel munkámban. Salacz Gábor művében ismerteti Vatikán és Csehszlovákia, illetve a Szentszék és Magyarország között történt diplomáciai tárgyalásokat az új csehszlovák püspökök kinevezésével és egyházmegyék kialakításával kapcsolatban. A szerző művében összegzi a csehszlovákiai katolikus egyház történetén belül a magyar kisebbségeket érintő főbb eseményeket. 3 Ld. Noszkay Ödön: A magyar katolicizmus. In: Borsody István (szerk.): Magyarok Csehszlovákiában 1918 1938. Méry Ratio, Somorja, 2002, 7-13. 4 Ld. Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából. Magyar Sion különlenyomata, Esztergom, 1940. 5 Ld. Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház a szomszédos államok uralma alatt. Aurora Könyvek, München, 1975. 13

Az 1989-ben megtörtént rendszerváltozás után egyre több olyan tanulmány, cikk és könyv jelent meg, amely csehszlovákiai katolikus egyháztörténettel foglalkozott. A szlovák tanulmányok, illetve könyvek közül Juraj Dolinský könyveit 6, Róbert Letz és Peter Zubko tanulmányát 7 használtam fel. Mind a három szlovák szerző könyvében, illetve tanulmányában a szlovák egyháztörténetet ismerteti és nem tér ki a magyar papok memorandumaira. Róbert Letz tanulmányában a csehszlovák egyháztörténetet politikai szemszögből mutatta be. A cseh nyelvű irodalomból haszonnal forgattam Cyril Hišem, Emila Hrabovec, Miloš Kouřil és Miloš Trapl munkáit. 8 A magyar tanulmányok közül, amelyek a csehszlovák katolikus egyháztörténet két világháború közötti korszakával is foglalkoztak és a rendszerváltás után jelentek meg, elsősorban András Károly, Molnár Imre, Sebők László, Sinkó Ferenc és Tengely Adrienn tanulmányait 9 használtam fel. Molnár Imre 1998-ban megjelent tanulmánya különösen hasznosnak bizonyult munkám elkészítése szempontjából. Ebben a tanul- 6 Ld. Dolinský, Juraj: Cirkevné dejiny Slovenska II. Trnavská univerzita, Teologická fakulta, Dobrá kniha, Bratislava, 2002. és Ld. Dolinský, Juraj: Cirkev a štát na Slovensku v rokoch 1918 1938. Dobrá kniha, Trnava, 1999. 7 Ld. Letz, Róbert: Úsilia o vztvorenie Slovenskej cirkevnej provincie v rokoch 1918 až 1938. In: Múlik, Peter (szerk.): Katolická cirkev a Slováci. Úsilie Slovákov o samostatnú cirkevnú provinciu. Zborník referátov z odborného seminára 20 rokov samostatnej cirkevnej provincie. Bernolákova spoločnosť, [Bratislava Sereď], [1999], 43-62.; Ld. Zubko, Peter: Katolická cirkev na Slovensku (1918-2000). Zubko, Peter (et. al.): Církev v české a slovenské historii. Společnost pro dialog církve a státu, Olomouc, 2004, 13-14. www.cirkev-stat.org [2010.03.25.] 8 Ld. Hišem, Cyril: Cirkev v novovzniknutej Československej republike. In: Zubko, Peter (et. al.): Církev v české... i. m. 13-25.; Ld. Hrabovec, Emila: Menovanie biskupov v kontexte bilaterálnych vzťahov medzi ČSR a Svätou stolicou 1918-1928. In: Harna, Josef Valenta, Jaroslav Voráček, Emil (zost.): Československo 1918-1938. Osudy demokracie ve středi Evropě, sv. 2, Historický ústav AV ČR, Praha 1999, 542-555.; Ld. Kouřil, Miloš: Katoličtí kněží v politice Československa v medziválečném období. In: Papajík, David Koucká, Ivana (ed.): Politický katolicismus v nástupnických státech Rakousko- Uherské monarchie v letech 1918-1938. Vydavatelství UP, Olomouc, 2001, 31-41.; Ld. Trapl, Miloš: Začlenění římskokatolické církve do české společnosti po roc 1918. In: Československo 1918-1938. Osudy demokracie ve středi Evropě, sv. l, Historický ústav AV ČR, Praha 1999, 141-147. 9 Ld. András Károly: Tények és problémák a magyar kisebbségek egyházi életében. Regio Kisebbségtudományi Szemle, 1991, 3. szám, 13-37.; Ld. Molnár Imre: A magyar anyanyelvű egyházak helyzete Csehszlovákiában. In: Filep Tamás Gusztáv-Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1938. I. köt. Történelem demográfia és szociológia nyelvhasználat és nyelvfejlődés a mindennapok kultúrája vallás és egyház. Ister, Budapest, 1998, 207-257.; Ld. Sebők László: A katolikus egyházszervezet változásai Trianon óta. Regio Kisebbségtudományi Szemle, 1991. 3. sz., 65-88.; Ld. Sinkó Ferenc: Magyar katolikus reform-mozgalmak Csehszlovákiában (1918-1938). In: Félbemaradt reformkor 1935-1949. Törekvések Magyarország keresztény humanista megújítására, a haza és a szegénység szolgálatában. Püski, Róma 1990 Budapest 2006, 123-135.; Ld. Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban. Egyháztörténeti szemle, 2007. 1. sz. http://www.unimiskolc.hu/~egyhtort/cikkek/tengely-nemzetisegi.htm [2010.03.20.]; Ld. Tengely Adrienn: Adalékok az 1918-1919-es polgári demokrácia vidéki történetéhez. A szepesi római katolikus egyházmegye eseményei az őszirózsás forradalom és a cseh megszállás között. Publikon társadalomtudományi portál http://www.publikon.com/htmls/tanulmanyok.html?id=33&essayid=145&download=1 [2010.03.20.]; Ld. Tengely Adrienn: A Papi Tanács (1918-1919). Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2007, 3-4. sz. 19-68. 14

mányban a szerző részletesen kitért a csehszlovákiai magyar katolikus hívők és papságot ért sérelmekre. Az egykori prohászkás, Sinkó Ferenc dolgozatában a csehszlovákiai magyar katolikus mozgalmi élet történetét ismerteti részletesen. Tengely Adrienn tanulmányaiban az 1918-1919-es egyháztörténeti eseményeket ismerteteti. Tanulmányaiban ő már nem nélkülözi a levéltári forrásokat. Munkám megírásánál felhasználtam Gyurgyík László demográfus 1921-es és 1930-as népszámlálás vallási adataival foglalkozó tanulmányát. 10 A szlovákiai magyar szerzők tollából származó könyvek közül felhasználtam Angyal Béla, Popély Gyula és Simon Attila monográfiáját. 11 Külön ki kell térnem Angyal Béla 2002-ben megjelent monográfiájára, mert ebben a szerző ismertette a magyar katolikus papok politikában betöltött szerepét is 1918 és 1938 között. Ugyancsak Angyal Béla volt a szerzője annak a forráskiadványnak, amely 2004-ben jelent meg és a Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 címet viselte. Ebben a forráskiadványban a dokumentumok közt helyett kapott a Népakarat című hetilap tudósítása az 1919-ben történt magyar katolikus papság gyűléséről, és a Keresztényszocialista Párt egyházpolitikáját közlő Prágai Magyar Hírlap beszámolója is. 12 Popély Gyula 1995-ben megjelent monográfiája, az Ellenszélben bár egyháztörténetre nem tért ki, de fontos adatokat tartalmazott az új Csehszlovák közigazgatás kialakulásával kapcsolatban. Simon Attila monográfiája a Csehszlovákiában a két világháború közt történt földreformot és kolonizációt vette górcső alá. A monográfia értelemszerűen nem tért ki a korszak egyháztörténetére, de fontos információkat találtam benne a korszak politikai történetével kapcsolatban is. Dolgozatom megírásához nélkülözhetetlennek bizonyult Rácz Kálmán disszertációs munkája, melyet 2009-ben az ELTE Történettudományi Doktori 10 Ld. Gyurgyík László: A csehszlovákiai magyarság felekezeti megoszlásának alakulása 1921 és 1991 között. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2000. 3. sz. 55 65. 11 Ld. Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938. Fórum Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Galánta Dunaszerdahely, 2002.; Ld. Popély Gyula: Ellenszélben. A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban (1918-1925). Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 1995.; Ld. Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél- Szlovákiában a két világháború között. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2009. 12 Ld. Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936. Fórum kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Somorja Dunaszerdahely, 2004, 9. sz. dokumentum: A magyar katolikus papság gyűlése, 1919; 55-56. 72. sz. dokumentum: A Keresztényszocialista Párt egyházpolitikai programja, 1926; 341-343. 15

Iskolájában védett meg. A történész az Esztergomi érsekség diszmembrációján túl ismertette a korszak (értsd alatta 1918-1938) egyháztörténetét is. 13 Végül, de nem utolsó sorban a Mátyusfölddel, és benne Vágsellye és Pered település egyház- és társadalomtörténetét érintő, Bukovszky László, Szabó Eszter és Németh Erika által írt is tanulmányok 14 is hasznosnak bizonyultak munkám elkészítéséhez. Különösen a Vágsellyéről írt monográfia, melyben Novák Veronika és Bukovszky László tanulmányait használtam fel, bizonyult nélkülözhetetlennek. 15 13 Ld. Rácz Kálmán: Az esztergomi érsekség diszmembrációja 1918-1938. Doktori disszertáció, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 2008, 25-26. http://doktori.btk.elte.hu/hist/raczkalman/ [2010.03.16.] 14 Ld. Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918-1919-ben és 1938-ban. In: uő: (szerk.): Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Lokális és regionális monográfiák 4. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aururum Könyvkiadó, Komárom Dunaszerdahely, 2005, 123-147.; uő.: A Mátyusföld közigazgatásának alakulása. In: uő: (szerk.): Mátyusföld II i. m. 23-43.; Ld. Szabó Eszter: Mátyusföldi egyháztörténet. In: Bukovszky László (szerk.): Mátyusföld II i. m. 283-297.; Ld. Németh Erika: A Mátyusföld társadalmi, nemzetiségi és vallási összetételének alakulása. In: Bukovszky László (szerk.): Mátyusföld II i. m. 299-308. 15 Ld. Novák Veronika: Vágsellye 1526-tól az 1848-as forradalomig. In: Bukovszky László et. al: Vágsellye 1002-2002. Vágsellye és Vidéke Polgári Társulás, Vágsellye, 2002, 26-88.; Ld. Bukovszky László: Vágsellye története az 1848-1849-es forradalom- és szabadságharctól Trianonig. In: uő: et. al: Vágsellye i. m. 89-117.; Ld. uő. Vágsellye története az első Csehszlovák Köztársaság húsz éve alatt. In: uő. et. al: Vágsellye i. m. 118-145. 16

2. A katolikus egyház helyzete Csehszlovákiában 1918 és 1928 között Az első világháború után új korszak kezdődött Európa történelmében. A központi hatalmak vereségével végződő nagy háború után a győztes Antant hatalmak a Párizs környéki békeszerződésekben átrajzolhatták Európa térképét. A vesztes Osztrák-Magyar Monarchia területén az Antant hatalmakkal szövetséges új nemzetállamok alakultak. Így jöhetett létre a soknemzetiségű csehszlovák nemzetállam is. 16 A Csehszlovák Köztársaságot 1918. október 28-án kiáltották ki Prágában. Október 30-án Turócszentmártonban szlovák politikusok elfogadták a Szlovák nemzet nyilatkozata című deklarációt. Ezzel a két államalapító aktussal a cseh és szlovák nemzeti mozgalom vezetői deklarálták a két nemzet különválását az Osztrák-Magyar Monarchia államalakulatából, és egy közös független csehszlovák állam létrejöttét is. 17 A Csehszlovákiába került magyar kisebbségnek és a katolikus egyháznak alkalmazkodnia kellett az új körülményekhez. Az új állam területén szükségessé vált az egyházkormányzat újjászervezése és az egyházi élet kereteinek megreformálása. Az egyházaknak fel kellett vennie a harcot, az egyházi reformokat sürgető liberális és szocialista áramlatokkal szemben, amelyeket a hatalmon lévő kormány preferált. 16 A témával kapcsolatban lásd Szarka László: A soknemzetiségű csehszlovák nemzetállam születése 1919-ben. Érvek, viták az 1919. évi párizsi békekonferencián. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2005. 3. sz. 109-121. 17 Ld. Krajčovičová, Natália: Začlenovanie Slovenska do Československej republiky (1918-1920). In: Zemko, Milan Bystrický, Valerián (ed.): Slovensko v Československu (1918-1939). Veda, Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, Bratislava, 2004, 60. 17

2.1 A csehszlovákiai katolikus egyház helyzete az új államalakulatban 2.1.1 A csehszlovákiai magyarság felekezeti megoszlása 18 Az 1921-ben rendezett népszámlálás adatai alapján a Csehszlovák Köztársaság összlakosságának döntő többsége a katolikus egyház tagjának vallotta magát. Szlovákiában az evangélikus, a református és az izraelita egyház volt a további meghatározó felekezet. Csehországban pedig a huszita tradíciókra alapozó, ún. csehszlovák egyház volt a második legjelentősebb egyházi felekezet. 1920. január 8-án alapították meg és később tagjainak száma meghaladta az 520 ezret. A cseh testvérek és a német evangélikusok számaránya már jóval kisebb volt a csehszlovák egyházhoz viszonyítva. A népszámlálás a csehországi izraeliták számát 125 ezer főben állapította meg. 19 Összehasonlítva a felekezeten kívüli megoszlást a cseh történelmi és szlovák országrészekben megállapítható, hogy míg Szlovákiában a felekezeten kívüliek száma 0,23% volt, a cseh országrészekben (Csehország, Morvaországgal és Sziléziával együtt) ez a szám elérte e terület lakosságának 7,2% - át. 20 Az elvilágiasodásnak köszönhetően az iparilag fejlett cseh országrészben többen hagyták el az egyházat, mint a Szlovákiában. Az 1921-es népszámlálás a szlovákiai magyarok számát 637 183 főben állapította meg. A római katolikusoknak a magyar népességen belüli aránya 70,3% volt. Az evangélikus egyházakhoz tartozók részletes adatait nemzetiségi bontásban az 1921- es népszámlálás nem tartalmazta. 21 Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a szlovákiai magyarok száma 592 337 fő volt. Ebből felekezeti összetételében a lakosság 71,29% vallotta magát római és görög katolikusnak. Az evangélikus egyházhoz összesítve a magyarság 24,83% tartozott. 18 A két világháború közötti népszámlálások nemzetiségi vonatkozásaival kapcsolatban lásd Gyurgyík László: A (cseh)szlovákiai magyarság a demográfiai, valamint település- és társadalomszerkezetének alakulása 1918-1998. In: Filep Tamás Gusztáv-Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar i. m. 81-131. 19 Ld. Gyurgyík László: A csehszlovákiai magyarság i. m. 55 65. 20 Ld. Uo. 21 Ld. Uo. 18

Ebből 3,42% a lutheránus, és a 21,35% református felekezet alkotta. Az izraelita felekezethez a lakosság 1,64% tartozott. 22 A Csehszlovákiához csatolt terület legnagyobb hitközsége kiterjedésében és lélekszámában is a katolikus egyház volt. Szlovákia és Kárpátalja területén 311 magyar katolikus plébánia működött. A nagyszombati adminisztratúrához 155, a rozsnyói püspökséghez 44, a szatmári egyházmegye csehszlovák részéhez 37, a kassai egyházmegye csehszlovák részén 52, a nyitrai egyházmegyéhez 15 és a szepsi püspökséghez pedig 2 magyar plébánia tartozott. A besztercebányai egyházmegyében 2 vegyes nyelvű plébánia működött a két világháború közti időszakban. Az eperjesi görög katolikus püspökséghez 5 és a munkácsi görög katolikus püspökséghez pedig 20 magyar plébánia tartozott. 23 A katolikus szlovák hívők magyar állam iránti lojalitása különösen fontossá vált 1918 őszén, a Monarchia végóráiban. A magyar római katolikus egyház hercegprímása októberben próbálta megnyerni a szlovák hívőket a magyar ügy érdekében. Később az 1918. október 31-ben létrejött Károlyi Mihály kormánya 24 is megszólította a nemzetiségi hívőket. 2.1.2 Kezdeményezések a szlovák hívők megnyerésére Az esztergomi hercegprímás, Csernoch János 25 a Monarchia 1918. október 4-i békeajánlatának hatására, lépéseket kezdeményezett a felvidéki szlovák katolikusok megnyerésére. Október 8-i körlevelében figyelmeztette a felvidéki püspököket 26 a wilsoni pontokban megfogalmazott önrendelkezés előnyeire és veszélyeire is. Körlevelében a hercegprímás kívánatosnak tartotta, hogy a felvidéki szlovák lakosság ne a közigazgatás szervei által irányítva, hanem különféle társadalmi szervezeteken 22 Ld. Gyurgyík László: A csehszlovákiai magyarság i. m. 55 65. 23 Ld. Molnár Imre: A magyar anyanyelvű egyházak i. m. 210. 24 Gróf Károlyi Mihály (1875-1955) kormánya 1918. október 31-től 1919. március 21-ig tartott. Ld. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. Században. Osiris Kiadó, Budapest, 2005, 112-123. 25 Csernoch János (1852-1927) Szakolcán született, szlovák származású volt. 1874-ben szentelték pappá. 1880-tól 1893-ig az esztergomi érseki hivatalban működött. 1890-ben esztergomi kanonok lett és címzetes apát. 1908-ban őt nevezték ki csanádi püspöknek. 1911-ben Ferenc József kalocsai érsekké nevezte ki. 1913-ban Vaszary Kolos lemondott és őt választották Magyarország hercegprímásává és Esztergom érsekévé. Ld. Rácz Kálmán: Az esztergomi érsekség diszmembrációja i. m., 25-26. 26 Név szerint: Párvy Sándor szepesi, Radnai Farkas besztercebányai, Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspöket és Batthyány Vilmos nyitrai ordinátust. Ld. Rácz Kálmán: Az esztergomi érsekség diszmembrációja i. m. 10-11. 19

keresztül nyilvánítsa ki, hogy nem hajlandó kiválni a magyar állam kötelékéből. Csernoch október 23-án újabb körlevelet írt, amelyben felszólította az esztergomi főegyházmegye espereseit, hogy hívják össze kerületükbe azon plébánosokat, akik szlovák hívők körében tevékenykednek. A plébánosok a szlovák népet buzdítsák Szent István koronája iránti hűségre. A hercegprímás a keresztény hitet és szlovák nyelvet fenyegető csehek általi veszélyekre hívta fel a figyelmet, és erre alapozva próbálta megnyerni a szlovák hívők lojalitását a Magyar Királysághoz. Az esperesek válaszleveleik többségében, a szlovák katolikus hívők magyar állam iránti hűségéről biztosították a hercegprímást. 27 A hercegprímás felvidéki akciójának hatására Andrej Hlinka 28, a szlovák katolikusok szellemi vezetője, szlovák nyelvű felhívásban kérte meg a Csehszlovákiához került történelmi Felvidék lelkészeit, hogy nyilatkozatban csatlakozzanak az új államalakulathoz. A szlovák papság ezután több gyűlést tartott, amelyen lényegében kinyilvánították az egyház adminisztratív szakadását. 29 A hatalomváltás időszakában a szlovák papság megosztott volt a Magyarországhoz való viszonyulást tekintve. A Monarchia háborús veresége után a nemzeti mozgalomhoz közel állók állásfoglalására a magyar egyházi vezetés meggyőzési kísérlete már nem volt hatással. 30 1918. október 31-én hatalomra kerülő Károlyi Mihály-kormánya is próbálkozott a katolikus nemzetiségi vidékek megnyerésével. November 23-án Persián Ádám, a katolikus ügyekért felelős kormánybiztos, a magyar püspököket megkerülve, köriratot intézett a felvidéki papsághoz. A köriratban ismertette a népkormány nemzetiségi politikáját és megígérte, hogy a szlovák nép számára biztosítani fogja mindazon vallási és kulturális szükségleteket, amelyek az elszakadó részekben nem kapnának meg. Továbbá biztosította a szlovák hívőket arról, hogy a magyar kormány tiszteletben fogja tartani a Katolikus Egyház jogait, és biztosítani fogja az önkormányzati jogot a hívők számára. 31 27 Ld. Rácz Kálmán: Az esztergomi érsekség diszmembrációja i. m. 11-15. 28 Hlinka, Andrej (1864-1938) szlovák politikus és katolikus pap. 1892-től tagja a Zichy gróf vezette néppártnak. 1905-ben saját szlovák pártot alapított. 1908-ban két év börtönbüntetésre ítélték a szlovák nemzeti mozgalomban folytatott tevékenysége végett. 1918-ban a turócszentmártoni deklaráció egyik aláírója, és decemberben a Szlovák Néppárt tevékenységének felújítója. 1920-tól a néppárt nemzetgyűlési képviselője, és haláláig tagja maradt a prágai Nemzetgyűlésnek. Szlovákia autonómiájának a híve. Ld. Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés i. m. 313. 29 Ld. Molnár Imre: A magyar anyanyelvű egyházak i. m. 211. 30 Ld. Rácz Kálmán: Az esztergomi érsekség diszmembrációja i. m. 19. 31 Ld. Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi i. m. 20

Persián a szlovák hívők megnyerése érdekében a számukra népszerűtlen, szlovákul nem beszélő püspököket elsősorban Batthyány Vilmos nyitrai püspököt a cseheket megelőzve megpróbálta lemondatni. A kormánybiztosnak novemberben nem sikerült a nyitrai püspököt távozásra bírnia és a köriratával sem érte el a szlovák hívők támogatását a magyar ügy érdekében. 32 2.1.3 A csehek katolikusellenes politikájának kezdete A Csehszlovák Köztársaságot az első években antiklerikalizmus jellemezte, melynek a cseh országrészben politikai-társadalmi előzményei voltak. A cseh történelmi országrészekben (Cseh-, Morvaország és Szilézia) működő püspökök egy részének német arisztokrata származása is negatívan hatott a cseh nemzeti mozgalom képviselői és a katolikus egyház kapcsolatára. 1918 előtt az összes iskolákban az első kötelező tantárgy a hittan volt, a tanítás elején és végén imádkozniuk kellett a diákoknak. Tanítói felügyelet mellett a diákok kötelesek voltak részt venni az egyházi ünnepeken és a vásárnapi istentiszteleten. Ezt is kritizálták Ciszlajtánia liberális és szocialista politikusai, és Tomáš Garrigue Masaryk professzorral az élen felléptek a római katolikus egyház ellen. 33 Róbert Letz szlovák történész szerint a cseh katolikusellenes koncepció kialakulása nem írható teljesen a cseh liberalizmus számlájára. Az Osztrák-Magyar Monarchia osztrák részein az egyház és az állam nagyon közel állt egymáshoz. Az állami hatalom gyakran összeolvadt és átfedte az egyházat. A 19. századi cseh irodalom és történetírás nagyon kritikusan, sőt negatívan viszonyult a Katolikus Egyház intézetéhez, amely segítette a cseh nemzetet elnémetesíteni és függetleníteni. 34 A cseh liberális és szocialista politikusok kapcsolata romlott a Katolikus Egyházzal az első világháború alatt, mert a püspöki kar többsége kiállt a Monarchia katonai céljainak támogatása mellet. Sőt külföldön, a cseh önálló államért folytatott harcnak az osztrákellenes koncepció mellet, egy katolikusellenes dimenziója is volt. 32 A Károlyi Mihály-kormány később egyházpolitikai vonatkozásban úgy próbálta megnyerni a nemzetiségeket, hogy a vallási ügyekben teljes önkormányzati jogot adott a ruszinoknak, németeknek és szlovákoknak. Ld. Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi i. m. 33 Ld. Trapl, Miloš: Začlenění římskokatolické... i. m. 141-142. 34 Letz, Róbert: Úsilia o vztvorenie i. m. 43. 21

Masaryk első hivatalos fellépése Svájcban az Osztrák-Magyar Monarchia ellen összefüggésben volt Husz János elégetésének évfordulójával. 35 Masaryk professzor 1918 májusában a Pittsburgben (USA) az amerikai szlovákoknak mondott beszédében már kihangsúlyozta, hogy az egyháznak teljesen szabadnak kell lennie. Nem szabad állami egyháznak létrejönnie. Masaryk beszédében egyházellenes nézeteire is kitért, amelyet kizárólag Osztrák-Magyar Katolikus Egyház ellenesnek minősítet. 36 Csehszlovákia katolikusellenes politikájának első komoly megnyilvánulására 1918. november 3-án került sor, a fehérhegyi csata évfordulóján. A prágai tömeggyűlésen a szocialista pártok szónokai a római katolikus egyházat bírálták. Kihangsúlyozták a Katolikus Egyház részvételét a Habsburg elnyomásban. Hangoztatták a Vatikán történelmi szerepét, a fehérhegyi csata elvesztése utáni csehellenes lépésekben. A gyűlést követően a tömeg az Óváros térre vonult, ahol ledöntötték az oszlopon álló Szűz Mária szobrát. Ezzel az eseménnyel kezdődött Csehszlovákia 1918 és 1920 közötti katolikusellenes lépéseinek sorozata. 37 A csehországi katolikusellenes légkörben a cseh papság Papi Egység (Jednota katolického duchovenstva) nevezetű szervezetbe tömörülve követelte az egyház reformját. 1918. november 11-én hozták létre Prágában a szervezetet, és az egész országban csatlakoztak hozzá katolikus papok. Az év végére tagjainak száma elérte az 1300-at. 1919 májusában létrejött a központi Birodalmi Egység (Ríšska Jednota), amelyet három országrész szervezete alkotott (Cseh-, Morvaország és Szlovákia). A szlovákiai szervezet Zsolnán jött létre 1919. szeptember 10-én. A Papi Egység legradikálisabb tagjai 1920. január 8-án létrehozták a csehszlovák egyházat. Megalakulása után XV. Benedek pápa exkommunikálta a felekezetet. 38 35 Ld. Trapl, Miloš: Začlenění římskokatolické... i. m. 141-142. 36 Masaryk beszéde nyilvánvalóan az amerikai katolikus szlovákokhoz szólt. Id. Hišem, Cyril: Cirkev v novovzniknutej... i. m. 13-14. 37 Ld. Rácz Kálmán: Az esztergomi érsekség diszmembrációja i. m. 85. 38 Vö. Letz, Róbert: Úsilia o vztvorenie i. m. 59. és Vö. Dolinský, Juraj: Cirkevné dejiny... i. m. 68. 22

2.2 A csehszlovákiai katolikus egyház a Köztársaság első éveiben Az első világháború után egészen a Modus vivendi megkötéséig tartó időszakban az összes csehszlovák kormány programjában szerepelt az egyház és az állam szétválasztása. A végrehajtásának módszeréről a pártoknak és politikusoknak különböző véleményük volt. Viszont a legtöbb csehszlovák politikus úgy vélekedet, hogy a szétválasztásra csak akkor kerülhet sor, ha rendeződnek az állam és egyház között fennálló problémák. Fontos volt a csehszlovák állam számára, hogy az egyházi vezetők elhivatottak legyenek az új államért, az egyházmegyék az új államhatárhoz igazodjanak és a prágai kormány a Monarchiában a magyar király és osztrák császár által gyakorolt főkegyúri jogot, megőrizhesse. 39 Amíg a cseh országrészekben kisebb területi és személyi változtatásra volt szükség, addig a szlovák országrészben sokkal drasztikusabb változtatásokat kellett végrehajtani a csehszlovák elképzelések teljesítéséhez. 40 2.2.1 A püspökök kiutasítása A rózsahegyi plébános, Andrej Hlinka köré csoportosuló szlovák papság, már a Köztársaság első hónapjaiban, követelte a független szlovák egyházi tartomány létrehozását. Hlinka kezdeményezésére létrejött a szlovák papi tanács. A végrehajtó bizottsága először 1918. november 28-án ülésezett. Itt már nyíltan követelték a szlovákiai egyházi hierarchia reformját. A végrehajtó bizottság véleménye szerint a Szlovák területen található egyházmegyéknek szlovák nemzetiségű püspöke kell, hogy legyen. A kivételt Kassa püspöke képezte, mert ő a Monarchia alatt is nyíltan kiállt szlovák hívői mellett. 41 1918. december 10-én a prágai Nemzetgyűlés elfogadta a 64/1918. sz. törvényt, amely Szlovákia Csehszlovákiába való beintegrálásáról volt hivatott gondoskodni. A törvény 2. paragrafusa értelmében az egyházi tisztségviselőknek is engedelmességi 39 Ld. Hrabovec, Emila: Menovanie biskupov... i. m. 542-543. 40 A cseh országrészekben 1919-ben püspöki székből távoznia kellett a prágai Pavel Huynnak és az olomoutzi Lva Skrbenský metropolitának. 1926-ban Norbert Jan Klein, brüni püspök távozott hivatálából. Ld. Kouřil, Miloš: Katoličtí kněží v politice... i. m. 32. 41 Ld. Letz, Róbert: Úsilia o vztvorenie i. m. 45. 23

fogadalmat kellett tenniük a Csehszlovák Köztársaságra, hogy megtarthassák hivatalukat. 42 A paragrafusban az is szerepelt, hogy a kérvényezők engedelmességi fogadalmának alkalmasságát, a csehszlovák hatóságoknak engedélyezniük kell. A 14. paragrafusa pedig kimondta, hogy a csehszlovák kormány teljhatalommal ruházhatja fel valamelyik tagját azzal a céllal, hogy az a volt magyar területeken belátása szerint kötelező érvényű rendeleteket bocsáthasson ki, és mindent megtegyen a rend fenntartása, valamint a konszolidált állami élet megteremtése érdekében. 43 A prágai kormány másnap, 1918. december 11-én kinevezte Vavro Šrobárt 44 Szlovákia teljhatalmú miniszterévé. 1918. december 12-én a Zsolnára érkezett Šrobár, ahol embereivel megszervezte a Szlovákia Teljhatalmú Minisztériumát. 45 Šrobár evangélikus és liberális körökből nevezte ki referenseit. A szlovák katolikusok Andrej Hlinkával az élen ez ellen tiltakoztak, és Zsolnán létrehozták december 19-én a Szlovák Néppártot. Šrobár december 30-án nevezte ki egyházügyi referensé Karol Anton Medveckýt, akit a szlovák papi tanács ajánlott erre a posztra. 46 A szlovák papi tanács még 1918 decemberében a bécsi nunciatúrát megkerülve, a csehszlovák hatóság segítségével akarta eltávolítani az általa magyarónnak titulált püspököket. Mérvadó volt az Apostoli Szentszék álláspontja ez ügyben. Ugyanis 1918 és 1919-ben a Vatikán a várakozás politikáját választotta, amíg Közép-Európában nem konszolidálódik a politikai helyzet. 1919 január elején Zsolnán megtartott szlovák katolikusok gyűlésén elfogadták a szlovák katolikus autonómia törvény tervezetét, és az előkészítő bizottságot is kinevezték. A gyűlésen döntés született a püspökök ügyében is. K. A. Medveckýt és Ján Kovalíkot megbízták azzal, hogy a bécsi nunciustól kérvényezzék a püspökök eltávolítását. Medvecký előbb Šrobárral konzultált az ügyben, aki T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz küldte a papi tanács kinevezett küldöttségét audienciára. A köztársasági elnök január 18-án fogadta K. A. Medveckýt és Ján Kovalíkot. T. G. Masaryk elutasította az akció hivatalos karakterét, és kizárólagosan személyes karakte- 42 Az idézett törvény 2. paragrafusa az egyházi tisztségviselők mellet az önkormányzati tisztségviselők, hivatalnokok és alkalmazottaikra is vonatkozott. Ld. Popély Gyula: Ellenszélben i. m. 31-32. 43 Uo. 31-32. 44 Šrobár, Vavro (1867-1950) szlovák politikus és rózsahegyi orvos. Az első világháború előtt részt vett a szlovák nemzeti mozgalomban. Szlovákia első teljhatalmú minisztere volt. 1925-tól nemzetgyűlési képviselő, majd szenátor. Ld. Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés i. m. 330. 45 Ld. Popély Gyula: Ellenszélben i. m. 32. 46 Ld. Letz, Róbert: Úsilia o vztvorenie i. m. 46. 24

rűnek kellet lennie a látogatásnak. 47 Egyben megbízta a küldöttséget, hogy tolmácsolja a nunciusnak állama érdeklődését a Vatikánnal való hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvételére. 48 1919. január 20-án valósult meg a szlovák küldöttség látogatása a bécsi nunciusnál, ahol ismertették a szlovák papság álláspontját a felvidéki püspökök ügyében. A Szlovák delegátus kérelmeit memorandum formájában is átadták az Apostoli Szentszék képviselőinek. Ez a látogatás a későbbiekben elősegítette a Csehszlovák Köztársaság és a Vatikán közti hivatalos diplomáciai kapcsolat felvételét. Az első látogatást több tárgyalás követte, ahol a szlovák felet K. A. Medvecký és a bécsi nunciatúrát Clemente Micara képviselte. A tárgyalások után a felvidéki püspökök ügyében nem történt változás. 1919. március 3-án a bécsi nuncius, Volfre di Bonza meglátogatta Masaryk köztársasági elnököt. Miután a látogatás és a többi tárgyalás sem mozdította elő a szlovák püspökök ügyét, Vavro Šrobár miniszter radikális lépésre szánta el magát. 49 Šrobár a magyar érzelmű püspököket egyszerűen kiutasította az országból. Báthy Lászlót, a nagyszombati érseki helynököt a cseh hatóságok már 1918 novemberében letartóztatták. 1919 márciusában pedig kiutasították az országból. Csernoch a szlovákiai papság megelégedettségére Báthy utódául Richard F. Osvaldot jelölte ki. 50 Vavro Šrobár K. A. Medvecký kezdeményezésére a nyitrai püspököt, Batthyány Vilmost 1919. március 26-án a köztársaság biztonságának veszélyeztetése végett letartóztatta. Másnap kiutasították az országból. 51 Batthyány Vilmos és Báthy Lászlón kívül kiutasították Radnai Farkas besztercebányai püspököt is. A szepesi egyházmegye püspöke, Pávry Sándor 1919 márciusában meghalt. Novák István eperjesi püspök 1918 novemberében önként hagyta el az országot. 52 Kassa püspöke, Fischer-Colbrie Ágoston, 1925-ben bekövetkezett haláláig megtarthatta hivatalát, mert letette a hűségesküt, és a Vatikán támogatta őt. 53 47 Ld. Letz, Róbert: Úsilia o vztvorenie i. m. 46-47. 48 Ld. Rácz Kálmán: Az esztergomi érsekség diszmembrációja i. m. 52. 49 Ld. Letz, Róbert: Úsilia o vztvorenie i. m. 47. 50 Ld. Schematizmus slovenských katolických diecéz 1971. Spolok Sv. Vojtecha, Bratislava, 1971, 253. 51 Ld. Salacz Gábor: A magyar katolikus i. m. 11-12. 52 Ld. Uo. 13. 53 K. A. Medvecký meneszteni szerette volna Fischer-Colbrie Ágostont is. A kassai főszékesegyházi káptalan kiállt Kassa püspöke mellett és felhívta Medvecký alaptalan vádjaira a figyelmet. 1920. december 1. levelét az összes kassai kanonok és több száz pap is aláírta. Ld. Hišem, Cyril: Cirkev v novovzniknutej... i. m. 15. 25

A kiutasított püspökök egyházmegyéjét az általuk kijelölt helynökök irányították. A nyitrai egyházmegyét Jeszenszky Alajos irányította, az ő halála után 1921. január 13-án Kondor Istvánt nevezték ki a posztra. Khebrich Márton segéd püspök irányította az eperjesi egyházmegyét. 1919 márciusában viszont lemondott és Štefan Mišíket választották meg utódául, aki viszont július 27-én meghalt, és ettől kezdve Marián Blahát bízták meg az eperjesi egyházmegye irányításával. A rozsnyói egyházmegye élén Tetscher helynök állt. A besztercebányai egyházmegye élén Gürtler J. később pedig Kohút J. helynök állt. 54 2.2.2 A csehszlovákiai katolikus magyar papságot és hívőket ért sérelmek Az újonnan létrejövő Csehszlovák államalakulatban a kezdeti években a szlovákiai egyházak helyzete különösen nehéznek bizonyult. A lakosság 1918 novemberében több helyen megtagadta a plébános járandóságának beszolgáltatását. Az egyházmegyei közigazgatást nehezítette a posta megbízhatatlan működése. 55 A felvidéki területekre november 2-tól bevonuló cseh légiós csapatok pedig ellenségként kezelték a katolikus egyházat. 56 Csehszlovákiában 1919 és 1920 között az államhatalom szempontjából megbízhatatlannak nyilvánították a papokat, az egyházi hatóságok megkérdezése nélkül mozdították el hivatalaikból. Az újonnan kinevezett lelkipásztoroknál pedig fontosabb szempont volt az államhatalommal szembeni lojalitás, mint az egyházi funkciók betöltésének képessége. Az egyházi személyek zaklatását sem az esztergomi érsek, hercegprímás, Csernoch János, sem a Vatikán nem tudta megszüntetni. Csernoch egyházmegyéje feletti joghatóságát felfüggesztették. A Vatikánnak pedig ezekben az években a Csehszlovák Köztársasággal semmilyen diplomáciai kapcsolatot nem létesített. 57 A Köztársaság első éveiben elkezdődött az egyházi birtokok állami kisajátítása. Szlovákia teljhatalmú minisztere 1919. augusztus 11-én kelt 132. sz. rendeletével többek között zár alá vette az esztergomi érsekség, a nyitrai, a szepesi és a besztercebányai püspökségek, az esztergomi főkáptalan, a váci székeskáptalan, a vallásalap, 54 Ld. Dolinský, Juraj: Cirkev a štát i. m. 30. 55 Ld. Tengely Adrienn: Adalékok az 1918-1919-es polgári demokrácia... i. m. 56 A cseh légiós csapatok a mai Szlovákia egész területét az 1918. december 23-án átadott Vix-jegyzék után tudták elfoglalni. Ld. Popély Gyula: Ellenszélben i. m. 13,26. 57 Ld. Molnár Imre: A magyar anyanyelvű egyházak i. m. 212. 26

a lekéri, a zirci és jászói apátságok, az esztergomi és budapesti papnöveldék, és bencések Szlovákia területén található összes ingó és ingatlan vagyonát. 58 Az állam az egyházi vagyon kizárólagos tulajdonosává nevezte ki magát és megadóztatta az egyházat. Az egyház számára nehéz helyzetet teremtett a csehszlovák földreform bevezetése és végrehajtása is. A szlovákiai egyházak közül csak a római katolikus egyháztól 232 416 hold 59 földet foglalt el az állam. A földreform egyben kérdésessé tette az egyházfenntartó kegyúri kötelességek teljesítését, ugyanis azt nem rendezte. 60 A magyar tannyelvű egyházi iskolák kisajátítása is 1919 és 1920-as években kezdődött. Az államosítással egyet nem értő tanárokat egyszerűen kiutasították az országból. A piaristák kilenc Felvidéki gimnáziumot már 1919-ben kénytelenek voltak elhagyni. A komáromi bencés gimnáziumot viszont nem számolták fel. A fennmaradásához szükséges tőkét kezdetben a pozsonyi minisztérium egyházügyi osztálya által már 1919. májusában lefoglalt, de novemberig ki nem sajátított deáki és füssi bencés birtokok bevételéből fedezték. A tanári karnak 1920. június 9-én hűségesküt kellett tennie. A nyár folyamán az igazgatót a cseh hatóságok lemondásra szólították fel és több tanárnak el kellett hagynia az intézményt. 61 A komáromi bencés gimnázium volt az egyetlen olyan magyar intézmény, amelyet nem államosítottak és fennmaradhatott az első Csehszlovák Köztársaság teljes időszakában. A csehszlovák kormány 1919. október 14-én állami ünnepé nyilvánította október 28-át a köztársaság megalakulásának évfordulóját. Azon papok ellen, akik ezen az ünnepen csak csöndes istentiszteletet tartottak és megtagadták a csehszlovák himnusz éneklését a templomban, a hatóságok büntetőeljárást indíthattak. 62 Ezzel szemben a csehszlovák hatóságok büntették az ünnepi istentiszteletet Szent István napján, mert azt államellenes tettnek minősítették. 1920 augusztusában kapta meg az Esztergom-egyházmegyei papság a nagyszombati vikárius 3385. számú rendeletét, amely Szent István ünnepének megtartását megtiltotta. Ezen a napon tilos volt egyházi beszédet és énekes szentmisét tartani. A rendelet végrehajtását csendőrök is ellenőrizték, ezért a plébánosoknak ki kellett hir- 58 Ld. Salacz Gábor: A magyar katolikus i. m. 14. 59 A Rácz Kálmán tanulmányában egy részletes táblázatban közölte az egyes javadalmas egyházi intézmények földbirtokainak határváltozás utáni elhelyezkedését, és ebben a táblázatban összesítve a magyar Katolikus Egyháztól Csehszlovákiához került 229 531 kat. hold föld. Vö. Rácz Kálmán: Esztergomi érsek kontra csehszlovák állam (1. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2004. 3. sz. 37-39. 60 Ld. Molnár Imre: A magyar anyanyelvű egyházak i. m. 212. 61 Ld. Salacz Gábor: A magyar katolikus i. m. 14-16. 62 Ld. Dolinský, Juraj: Cirkev a štát i. m. 15. 27