Térképtan
A térkép fogalma 1. A Föld vagy más égitest felszínének, vagy a felszínre vonatkoztatott természeti és társadalmi típusú tárgyaknak és jelenségeknek meghatározott matematikai szabályok vagy mértani törvények szerint síkba vetített, méretarányosan kisebbített, általánosított, és sajátos grafikai jelrendszerrel bemutatott felülnézeti ábrázolása. 2. A földfelszín arányosan kisebbített, egy vetületi rendszerrel vízszintes síkra kivetített mása.
A térkép részei Térképlap: a térkép teljes területe. Térképtükör: a térkép térképrajzzal, illetve nem térképes részeivel (jelmagyarázattal, egyéb szöveges információkkal) fedett része. Kivágat: a térképtükörnek a ténylegesen térképrajzzal kitöltött része(i). Térképkeret: A térképtükör határvonala, amely egy, kettő vagy több vonalból állhat. Több vonal esetén a külső és belső keretvonal közötti rész a keretmező, amely tartalmazhatja például a keresőhálózat és a fokhálózat megírásait, illetve egyéb információkat (pl. utak kivezető irányai stb.). Cím, szelvényszám
Méretarány vagy lépték A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valóságban vízszintesre redukált hossznak az aránya. Általánosabban: "A méretarány azt mutatja, hogy a térképen egységnyi hosszúság (rendszerint 1 cm) a valóságban hány centiméternek felel meg. A méretarány a térképeknek a legfontosabb, mindig feltüntetendő adata és jellemzője." Jelölése: M= 1: 10 000
Aránymérték
Jelmagyarázat A jelmagyarázat a térképi jelkulcs legfontosabb jeleit és azok rövid magyarázatát tartalmazza a térképolvasás megkönnyítésére. A térképi jeleket szigorú rendben, csoportosítva, meghatározott sorrend szerint mutatja be. A jelmagyarázat tartalma függ a térkép típusától, céljától, a rendelkezésre álló helytől és a célközönség térképismereti fokától.
Térkép részei Fokhálózat vagy keresőhálózat Északjel A északi irányt jelző nyíl a térkép szélén. A térképek keretvonalai (kifutós tükör esetén a lap szélei) általában egybeesnek a fő világtájak irányával, és a térkép felső széle az északi irány (a térkép északfejes"). Amennyiben a térkép ehhez képest elforgatva ábrázolja a területet, az északjel nem hagyható el a térképről. Az északjel a térképeken általában a mágneses északi irányt mutatja, topográfiai szelvényeken a földrajzi (csillagászati) és a mágneses északi irány eltérését (deklináció) is feltüntetik.
Térkép részei Áttekintő térkép A főtérkép méretarányánál kisebb, a célterületet ábrázoló térkép, amely a melléktérképek kivágatának, illetve, szelvényezett térképmű esetén az egyes szelvények kivágatának határvonalait mutatja be. Kolofon: a térkép szerkesztésére, kiadására vonatkozó információkat tartalmazó jegyzet a térkép szélén A térkép szerzője, kiadója Az adatgyűjtés lezárásának és/vagy a térkép kiadásának dátuma ISBN szám Szerzői jogok
Térképtípusok Földmérési alaptérkép A földmérési vagy kataszteri térkép az ingatlan-nyilvántartáshoz, ingatlanadózáshoz kapcsolódó természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint országok, települések, földrészletek pontos határvonalait 1:500-1:4000 méretarányban tartalmazó térkép. Topográfiai térkép Topográfiai vagy fototopográfiai felmérés alapján készített, illetve ilyen módon készült térképből levezetett, sík és domborzatrajzot ábrázoló, legtöbbször tervezési, kutatási, valamint védelmi célokra készített térkép. Méretaránya 1:10000-től 1:200000-ig terjed. Tájfutótérkép Olyan közvetlen terepi tájékozódást szolgáló nagy- és nagyobb közepes méretarányú térképtípus, amely a terepelemeket sajátos jelkulccsal olyan részletességgel ábrázolja, amely a terepen futósebesség mellett is szembetűnő a versenyző számára. Tipikus méretaránya: 1:15 000.
Térképtípusok Turistatérkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amelyről a különböző módon folytatott (gyalogos, kerékpáros, sítalp) túrázás szempontjából fontos terepi tájékoztató jelzések közvetlenül leolvashatók. Vízisport-térkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amely az álló- és folyóvizeket, mint közlekedésre és sportolásra alkalmas közeget felületként ábrázolja, a közlekedést és a sportolást segítő adatok kiemelt feltüntetésével. Várostérkép Olyan nagy- vagy közepes méretarányú közvetlen tájékozódást szolgáló térképek, amelyek a települések belterületi (lakóterületi) részét mutatják be és ábrázolásmódjuk elsősorban a közlekedésre alkalmas közterületek kiemelését, valamint a település életében fontos objektumok feltüntetését célozza meg.
Térképtípusok Autótérkép (autóstérkép) Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló térképtípus, amelynek segítségével két objektum közötti, autóval járható, legrövidebb közút, az útminőség figyelembe vételével leolvasható. Általános földrajzi térkép Olyan közepes és kisméretarányú térképek, amelyek egy adott terület mind természeti-, mind társadalmi eredetű jellemzőit mutatják be, a méretarány adta lehetőségek legteljesebb kihasználásával. E térképtípusokon a természeti és a társadalmi eredetű részletek egyensúlyban vannak egymással. Igazgatási térkép Olyan közepes vagy kis méretarányú térképek, amelyek a társadalom által létrehozott különböző jellegű igazgatási egységeket, azok határait és szintjeit, valamint a igazgatási funkciókkal ellátott objektumokat ábrázolják.
Térképtípusok Közlekedési térkép Olyan, bármilyen méretarányú térképek, amelyek a megfelelő közlekedési tematika (út, vasút, tömegközlekedés) jellemzőit ábrázolják valamilyen szempont szerinti bemutatásban. A közlekedési térképek egy olyan összefoglaló térképcsoport, amelyen belül specifikusan válnak el a különböző közlekedési tematikát nagy részletességgel bemutató altípusok. Történelmi térkép Elmúlt korok természetföldrajzi, igazgatási-hatalmi-politikai, gazdasági, közlekedési szerkezetét, migrációit és csapatmozgásait mutatják be. Minden olyan térkép történelmi térkép, amelynek vonatkozási ideje letűnt korra vagy időpontra vonatkozik, de térképi megjelenítése a modern kartográfiai ábrázolásmóddal történik. A történelmi térképek egy része kartográfiai értelemben besorolható valamelyik tömegtérkép térképtípusba.
Térképtípusok Csillagtérkép Az égbolton látható csillagokat és egyéb objektumokat (csillaghalmazok, galaxisok, ködök, a Tejút stb.) ábrázolják. Fontos jellemzőjük, hogy adott határfényességig ábrázolják ezeket az objektumokat, van koordináta-rendszerük, meghatározott vetületben készülnek, a csillagképeket valamilyen módon ábrázolják vagy nem ábrázolják, az egyes csillagokat és más objektumokat azonosítják (katalógusszámmal, névvel). Izobártérkép Olyan időjárási térkép, amely adott magasságban a légnyomások térbeli eloszlását mutatja. Ezen az izobárok kötik össze az azonos légnyomással rendelkező pontokat.