Összefoglaló jelentés a 2012/2013. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról



Hasonló dokumentumok
Összefoglaló jelentés a 2013/2014. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról

Összefoglaló jelentés a 2006/2007. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról


Összefoglaló jelentés a 2010/2011. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról

Összefoglaló jelentés a 2009/2010. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról

Összefoglaló jelentés a 2011/2012. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET

A termékenység területi különbségei

Készült: október. 20. E-consult 2000 Kft. Tiszaújváros egészségkép

Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL FEBRUÁR

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

DR. SZIGETI ÉVA BESZÁMOLÓJA A PRAXISÁHOZ TARTOZÓ PÁCIENSEK EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTÁRÓL

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Heves Megyei Igazgatósága

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei ( év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

a munkavédelmi hatóság I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetérıl

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

Prof. Dr. Csath Magdolna

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Ahogy az OEP "pénzeli" Dr. Gresz Miklós OEP Szeged, november 13. gresz 1

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Budapest, február

J E L E N T É S a fekvőbeteg-szakellátás teljesítményéről május

TÁJÉKOZTATÓ A ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság

Osztálytanító, Nap- végző

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, kutatás közben 165

Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában között

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól május

Szabályzat. a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről

Szakvélemény az iskolaegészségügyi ellátás körülményeiről, módszereiről

A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

ISBN: Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd :57

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete április 28-i ülésére

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v

Demens betegek ellátásának

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A ÉVEKBEN

5.1 Demográfia Halálozás Megbetegedés Társadalmi-gazdasági helyzet Egészségmagatartás

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

Oktatási és Kulturális Minisztérium

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 70.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei december 15.

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

A Legfőbb Ügyészség évi költségvetési alapokmánya


M E G H Í V Ó. Gyál Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2360 Gyál, Kőrösi u Szám: 6955/2016.

A HÁZIORVOSI SZOLGÁLAT BESZÁMOLÓJA AZ ELTELT IDŐSZAKRÓL (2014. január 01. december 31.)

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTÉSEK (2006.)

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredményei

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK november

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea

A belügyminiszter../2012. ( ) BM rendelete

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. 1. Az adatlapok kitöltése előtt alaposan tanulmányozza át az útmutatót!

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

Melléklet. Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása

A családtípusok jellemzői

Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

J e l e n t é s. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) működésének legfontosabb jellemzői

A SEVESO irányelvek érvényesülése a lakosságfelkészítésben

Átírás:

Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról Összeállította az Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról A 76/ (VIII. 19.) ESzCsM rendeletben 1/9 nyilvántartási szám alatt szerepel a Jelentés az Iskola-egészségügyi munkáról c. adatgyűjtés és adatszolgáltatás rendje. Az orvosok és védőnők jelentésadási kötelezettségének határideje az iskolaévet követő szeptember 15-e. A statisztikai adatokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet összesíti. Az alábbiakban bemutatjuk a. tanévben végzett munkáról szóló jelentőlapok tábláinak értékelését, összehasonlítva az előző tanév adataival. A jelentésben szereplő normál tantervű oktatási intézmények száma 11/1 Óvoda 4157 44,18 % 469 44,9 % Általános iskola 3368 35,8 % 33 35,94 % Gimnázium 64 6,63 % 65 6,58 % Szakközépiskola 78 7,5 % 689 7,5 % Szakiskola 513 5,45 % 479 5,1 % Egyéb oktatási intézmény 39,41 % 44,48 % Összesen 949 1 % 9188 1 % A jelentésben szereplő intézmények száma a. tanévben csökkent. Csak az egyéb oktatási intézmények esetében emelkedett a jelentést küldők száma, a többi intézménytípus esetében csökkenés volt tapasztalható a 11/ tanévihez képest. (1. sz. melléklet) A jelentésben szereplő sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató oktatási intézmények száma 11/1 Óvoda 3 1,6 % 34 11,85 % Általános iskola 16 53,64 % 149 51,9 % Speciális szakiskola 18 35,76 % 14 36,4 % Összesen 3 1 % 87 1 % A sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó jelentést küldő intézmények száma is csökkent. A gyógypedagógiai óvodák száma emelkedett, de kevesebb általános iskola és a speciális szakiskola részéről érkezett adatszolgáltatás.( sz. melléklet)

Az intézmények számának összehasonlítása az iskola-egészségügyi jelentés és az Oktatási-statisztikai évkönyv adatai alapján,. tanév Iskola-egészségügyi jelentés Oktatási-statisztikai évkönyv Óvoda 413 (469+34) 431 Általános iskola 3451 (33+149) 351 Gimnázium 65 877 Szakközépiskola 689 91 Szakiskola 583 (479+14) 843 (69+153) Összesen 9431 113 Az iskola-egészségügyi jelentés adatait az Oktatási Statisztikai Évkönyv adataival összevetve megállapítható, hogy több általános iskola feladatellátási helyről érkezett jelentés, mint amennyi az Emberi Erőforrások Minisztériuma adataiban található. A középiskolák adatszolgáltatása viszont nem teljeskörű. A két adatgyűjtés között vannak eltérések. A két adatforrásból származó adatok különbségének kiderítése további vizsgálatot igényel. Célszerű lenne az iskola-egészségügyi adatok gyűjtése során az Oktatási Statisztikai Évkönyv módszereinek átvétele, hogy az adatgyűjtés teljességét megállapíthassuk. A jelentést beküldő intézményekbe beíratottak száma 11/1 Óvoda 843 6,5% 71 6,4% Általános iskola 64596 5,11% 6116 5,59% Gimnázium 183699 14,84% 17576 14,91% Szakközépiskola 187871 15,18% 18479 15,67% Szakiskola 11973 9,67% 1711 9,8% Gyógypedagógiai óvoda 186,% 176,1% Gyógypedagógiai ált. isk. 9736,79% 917,77% Speciális szakiskola 777,63% 7674,65% Egyéb oktatási intézmény 3315,7% 333,8% Összesen 137835 1,% 117978 1,% A jelentést beküldő intézményekbe beíratottak száma összességében csökkent a. tanévben a megelőző tanévhez képest, ez a csökkenés minden intézménytípus esetében megfigyelhető volt. 3

A tanulók számának összehasonlítása az iskola-egészségügyi jelentés és az Oktatásistatisztikai évkönyv adatai alapján,. tanév Iskola-egészségügyi jelentés Oktatási-statisztikai évkönyv Óvoda 71 344 Általános iskola 6116 74931 Gimnázium 17576 18956 Szakközépiskola 18479 414 Szakiskola 1711 117543 Gyógypedagógiai óvoda 176 1478 Gyógypedagógiai ált. isk. 917 17863 Speciális szakiskola 7674 9134 Egyéb oktatási intézmény 333?? Összesen 117978 164893 A két adat forrást összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a tanulók 71,7 %-a szerepel az iskola-egészségügyi jelentésben. Az Oktatási Statisztikai Évkönyv adatai a nappali képzésben részesült tanulók számát tartalmazza. 4

A jelentést küldő iskola-egészségügyi tevékenységet végző orvosok és védőnők száma Főfoglalkozású iskolaorvos Budapesten Házi gyermekorvos Budapesten 11/1 46 6 1143 53 46 58 1115 Háziorvos 944 9 Részfoglalkozású orvos 11 117 Orvos összesen 445 398 1 iskolára jutó orvosok száma 5, 6,1 Teljes munkaidejű. isk. védőnő Budapesten 1358 68 45 1374 Részmunkaidejű isk. védőnő 587 364 Védőnő összesen 3945 3738 1 iskolára jutó védőnők száma 4,6 39,5 Az iskola-egészségügyi ellátását elsősorban a házi gyermekorvosi és a vegyes praxisú háziorvosi szolgálat végzi, nagyrészt a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó védőnők segítségével. Az iskolákat ellátó, jelentést küldő orvosok száma csökkent az előző tanévhez viszonyítva. A főfoglalkozású iskolaorvosok száma nem változott, a részfoglalkozású gyermekgyógyász, belgyógyász és egyéb szakvizsgával rendelkező orvosok száma kissé emelkedett, a házi gyermekorvosok, a vegyes praxist ellátó háziorvosok száma pedig csökkent a jelentés adatai szerint. A 1 jelentést küldő iskolára vetített orvos szám emelkedett. (3. sz. melléklet) Az teljes munkaidejű iskolavédőnők száma kissé emelkedett, viszont az iskola-egészségügyi ellátásban dolgozó részmunkaidejű védőnők száma jelentősen csökkent. A 1 iskolára jutó védőnőszám csökkent a megelőző tanévhez viszonyítva. ( sz. melléklet) 66 5

A jelentésben szereplő oktatási intézmények iskolaorvosi tevékenységének néhány mutatója 11/1 Száma 1 tanulóra Száma 1 tanulóra Beíratottak száma (a)* 137835 117978 Közülük gondozást igényel szomato-mentális okból szociális okból 194191 165561 15,69 (a) 13,38 (a) 1991 163571 16,36 (a) 13,87 (a) Balesetet szenvedők 877,71 (a) 994,77 (a) Orvos által megvizsgált tanulók száma (b)* 679596 54,9 (a) 654666 55,5 (a) Összes orvosi vizsgálat száma 178466 159 (b) 1986 167 (b) A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra utaltak száma (c)* pályaalkalmassági célból 15745 45 3,11 (b) 3,57 (b) 15777 541 3,34 (b) 3,88 (b) Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 191493 1 (c) 167338 11 (c) Védőoltások száma 45471 19,83 (a) 369415 31,33 (a) Egészségvédelmi előadások száma 13141 1,6 (a) 1563 1,7 (a) Személyes tanácsadás 181431 14,66 (a) 18545 15,48 (a) * A zárójelben a betű azt jelzi, hogy az egyes arányszámok esetében mely tanulószám a viszonyítási alap. A. tanévben csökkent a jelentést küldő intézmények száma, így csökkent az intézményekbe beíratottak száma is, valamint az orvos által megvizsgált tanulók száma is. A tanév során a beíratottak 55,5 %-a részesült orvosi vizsgálatban. Mind szomato-mentális, mind szociális ok miatt gondozást igénylő tanulók száma csökkent, de az arányuk emelkedett. Az orvosok által regisztrált balesetek aránya is emelkedett. 1 megvizsgált tanulóra 167 vizsgálat jutott, amely több az előző évi 1 főre jutó vizsgálatok számánál. A tanévben a szakorvosi vizsgálatra utaltak aránya és a pályaalkalmassági célból beutalt tanulók aránya alig változott a. tanév adataihoz képest. A 1 tanulóra jutó beutalók száma csökkent. A védőoltások száma és aránya is jelentősen emelkedett. Az 1 főre jutó egészségvédelmi előadások száma nem változott, a személyes tanácsadáson résztvevő gyermekek aránya emelkedett. (5. sz. melléklet) 6

A jelentésben szereplő oktatási intézményekben folyó iskolavédőnői tevékenység néhány mutatója Iskola-egészségügyi tevékenységre fordított összes idő 11/1 796897,4 óra (jelentett) 915916,7 óra (összeadott, 1%)* 7746,74 óra (jelentett) 894861,9 óra (összeadott, 1%)* 1 védőnőre jutó idő 3, óra 39,4 óra Iskola-egészségügyi tevékenységben részt vett gyermekek száma 5419,56 1315,54 Osztályvizsgálatok száma 98345 96754 Osztályvizsgálaton részt vevő gyermekek száma 178535 17641, Osztályvizsgálatra fordított idő 5567,91 óra (55,14%) 57,3 óra (55,95%) 1 gyermekre jutó idő,9,9 Csoportos egészségnevelés Foglalkozás tanítási időben Alkalmak száma 1697 9991 Részt vevő gyermekek száma 174337 39978, A tevékenységre fordított idő 148,56 óra (16,18%) 131154,66 óra (14,66%) Foglalkozás tanítási időn kívül Alkalmak száma 18934 175 Részt vevő gyermekek száma 37549 76347 A tevékenységre fordított idő 388,85 óra (3,59%) 7958,74 óra (3,1%) Egyéni tanácsadás Alkalmak száma 1479 147157 Részt vevő gyermekek száma 3748 31913,3 A tevékenységre fordított idő 9763,38 óra (5,9%) 3546,1 (6,7%) 1 gyermekre jutó idő,7 óra,74 óra Intézkedések száma 3943 48,5 Ellenőrzési alkalmak száma 555 1466 * A jelentést készítő által összeadott óraszám, amely az osztályvizsgálatokra fordított idő, tanítási időben és tanítási időn kívüli foglalkozásokra fordított idő és az egyéni tanácsadásra fordított idő összege. A. tanévben összességében csökkent a védőnők iskola-egészségügyi tevékenységre fordított ideje. A jelentett iskola-egészségügyi tevékenységre fordított összes idő kevesebb, mint az egyes résztevékenységekre fordított jelentett idő összege, pedig a kitöltési útmutató is tartalmazza, hogy mely sorok összeadásából kell megadni az összesített időt, amely természetesen nem egyenlő a védőnő teljes munkaidejével. Az alábbiakban viszonyítási alapként az összeadott időt fogom használni. A védőnők iskola-egészségügyi tevékenységre fordított idejére jobban következtethetünk az 1 védőnőre jutó időből, amelyből látható, hogy a védőnők átlagosan több időt fordítottak ebben a tanévben az iskolaegészségügyre. A tevékenységekben részt vett gyermekek száma csökkent az előző tanévhez viszonyítva. A gyermekek száma meghaladhatja a beiratkozott tanulók számát, mivel egy gyermek több tevékenységben, illetve többször is részt vehetett az adott tevékenységben a tanév folyamán. A tevékenységekben részt vett gyermekek száma viszont csak egész szám lehet. A csoportos egészségnevelésre fordított idők aránya kissé csökkent, osztályvizsgálatokra, egyéni tanácsadásra arányában több időt fordítottak a védőnők, mint az előző tanévben. Az osztályvizsgálat során 1 gyermek vizsgálatára átlagosan 17,4 perc jutott, az egyéni tanácsadás alkalmával 45 perc. Az intézkedések valamint az ellenőrzési alkalmak száma csökkent. 7

Védőnők által végzett vizsgálatok Szűrésre kötelezettek száma 11/1 Megvizsgáltak száma További vizsgálatot igénylők (Kiszűrtek) Száma % Szűrésre kötelezettek száma Megvizsgáltak száma További vizsgálatot igénylők (Kiszűrtek) Száma % Testsúlymérés 5318 494814 6868 13,9 4765 46911 6435 13,6 Testi fejlettség >9 percentil 56398 11,4 5485 11, Testi fejlettség <3 percentil 1184,4 1174,4 Magasság 49965 49859 1817,6 47498 46546 137,7 Látásélesség 499547 49979 69781 14, 47174 46478 66663 14,4 Színlátás 183 1778 396, 178391 1731 446,6 Hallásvizsgálat 4886 465653 6338 1,4 455154 4488 5679 1,3 Golyvaszűrés 41757 48613 389 1, 39115 383469 3738 1, Mozgásszervek 58 49341 133335 7, 47573 468139 1833 7,3 Vérnyomás mérés 513 493591 1495,9 474341 466963 11,6 Ált. személyi higiéne 648514 63893 155,4 6395 68918 14967,4 Tetvesség 744434 735441 6534 3,6 7735 71937 3166 3, A. tanévben testsúlymérés során további vizsgálatokat igénylő gyerekek aránya kissé csökkent a megelőző évhez képest. Kisebb arányban találtak 9 percentil feletti testi fejlettségű tanulókat. A 3 percentil alatti testi fejlettségű tanulók aránya nem változott. Növekedett a kórosan alacsony növésűek előfordulása. Látásélesség-, színlátás, mozgásszervek vizsgálata során kiszűrt, további vizsgálatot igénylő gyermekek aránya emelkedett az előző tanévhez képest. Kisebb arányban szűrtek ki gyermekeket hallás vizsgálat és vérnyomásmérés során. A golyvaszűrésnél kiszűrt gyermekek aránya nem változott. A tetvesek aránya ebben a tanévben csökkent. A szűrésre kötelezettek száma egyik vizsgálat során sem egyezik meg, pedig a kitöltési útmutató pontosan tartalmazza a védőnői szűrésre kötelezettek körét. A színlátás, golyvaszűrés és tetvesség vizsgálat kivételével a szűrővizsgálatra kötelezett évfolyamok megegyeznek, még pedig a,,,,, évfolyam tanulóinál kellett elvégezni. 8

I. kategória Könnyített testnevelés II. kategória Gyógytestnevelés III. kategória Testnevelési besorolások Tanév Fiú Lány Együtt 11/1 1388 1394 11/1 1196 15 11/1 4564 Felmentettek 448 Összesen 11/1 335 8476 47,79 % 46,9 % 48,8 % 48,89 % 38,57 % 38,4 % 46,5 % 45,97 % 1516 1577 1494 151 769 7183 3495 33463 *Iskolába beíratottak száma: 11/ tanév: 115717 fő. tanév: 11768 fő 5,1 % 53,8 % 51, % 51,11 % 61,43 % 61,58 % 53,5 % 54,3 % Iskolába beíratottak %-a* 94,51 971,68 44,11 56 1,86 11833 1, 11665 1,5 6575 5,64 61939 5,59 A. tanévben a könnyített testnevelésben részesülők és a felmentettek aránya kissé emelkedett az előző évhez képest. Csökkent a gyógytestnevelésre járó gyermekek száma és aránya. Összességében a beíratott tanulók 5,59 százalékát sorolták be valamelyik, a normál testneveléstől eltérő testnevelési kategóriába, amely kissé alacsonyabb a megelőző tanévi aránynál. Mindegyik kategóriában magasabb volt a lányok aránya. 9

Morbiditási adatok Az iskola-egészségügy dolgozói 1975. óta gyűjtenek adatokat a megvizsgált tanulókról. Morbiditási adatokat meghatározott (index) osztályokról kell szolgáltatni. A 8/9. tanévig az 5 éves óvodások, 3., 5., 9., 11. osztályos tanulók megbetegedéseit kellett jelenteni, a 9/ tanévtől a,,,,, ét. A korábbi idősorok megtartása végett hogy az időbeni változások nyomon követhetők legyenek a 3. osztályos tanulókét a éval, az 5. osztályos tanulókét a éval, a 9. osztályos tanulókét a éval, a 11. osztályos tanulókét pedig a adatival folytatjuk. Az alacsonyabb osztályokra azért esett a választás, mert a gyermekek később mennek iskolába, ezért így közelít leginkább az átlag életkor a régebbi 3. osztályos és a mostani osztályos tanulók között. A 9. osztályos adatok osztályban történő folytatásából adódhatnak az elemzés során problémák, ami abból adódik, hogy a 9. középiskolások (szakmunkás tanulók, szakközépiskolások), más szemszögből vizsgálja őket a középiskolát ellátó iskolaorvos, mint az általános iskolás at. A bejelentő elváltozások köre nem változott, 34 betegségről, illetve elváltozásról kell adatot szolgáltatni. (Lásd: Függelék) A. tanév bemutatott adatai ( sz., 7. sz., sz. melléklet) önmagukban csak a pillanatnyi helyzetet tükrözik, értékelésük csak a korábbi adatok összevetésével lehetséges. 1 éves időtartam (/1-) adatainak összehasonlítása került értékelésre. Kétféle változás figyelhető meg az adatokból: egyrészt egy korosztályban egy betegség gyakoriságának naptári évenként történő változása. Egyes betegségek gyakoriságának növekedésében szerepet játszhat az is, vannak olyan elváltozások, melynek megítélése egyre pontosabbá válik, eltérhetnek a diagnosztikus módszerek (az Útmutató a tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról szóló jelenés kitöltéséhez 1-ben készült el), továbbá az iskolaorvosok diagnosztikus érzékenysége és jelentési fegyelme is változhat. Másrészt, mivel az iskolában kétévenként felmérik ugyanazokat a tanulókat, így az is megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával hogyan változik egy betegség előfordulása. Vannak elváltozások, amelyek előfordulása az életkor előrehaladtával természetüknél fogva is emelkedik. Szerepet játszik az is, hogy a középfokú intézményekben a szakmai alkalmassági vizsgálatok körültekintőbb vizsgálatokat és szigorúbb megítélést követelnek. A következőkben a jelentendő betegségek, elváltozások egyenként elemezve kerülnek bemutatásra. Az ábrákat a Függelék tartalmazza. Az adatszolgáltatás szerint a csont, izom, kötőszövet elváltozásai a voltak leggyakoribbak az iskolások körében. A középiskolások között 1-14 % közötti a tartási rendellenességek előfordulása, és fiúknál minden korcsoportban gyakoribb, mint lányoknál. A osztályos fiúk 15 %-ának volt rossz tartása. Hasonló mértékű a scoliosis gyakorisága is, de ez az elváltozás lányokban gyakoribb. Mindkét betegség előfordulása növekvő tendenciát mutatott egy adott korcsoportban. A tartási rendellenesség és a scoliosis gyakorisága az iskolás évek előrehaladtával is növekedett. Jelentősen csökkent a Morbus Scheuermann előfordulása a 14-16 évesek között a 1 évvel korábban tapasztalt értékhez képest, de az utóbbi három tanévben emelkedett a gyakorisága. Középiskolás fiúknál majdnem kétszer gyakoribb, mint a lányoknál. A chrondropathiák gyakorisága a középiskolások körében több mint kétszer gyakoribb, mint a fiatalabb gyerekekben. A statikai lábbetegségek (elsősorban a lúdtalp) aránya minden életkorban magas 5 % körüli. Előfordulása a felső és középiskolások körében emelkedett a megelőző tanévhez viszonyítva. A lúdtalp a fiúknál gyakoribb. A látászavarok (fénytörési hibák) aránya az iskolai évek előrehaladtával folyamatosan növekedett, a körében meghaladta a 7 %-ot. Előfordulása nem változott vagy emelkedett az egyes korosztályokban a megelőző tanévhez viszonyítva. A fénytörési hibák a lányok körében fordulnak elő gyakrabban. Örvendetes, hogy a 1

kancsalság előfordulása minden korosztályban csökkenő tendenciájú, és az életkor előrehaladtával is csökkent a gyakorisága. Ez arra utal, hogy már kisgyermekkorban növekszik a kiszűrt és kezelt gyermekek aránya. Az amblyopia előfordulása a kivételével csökkent az egyes korosztályokban, legmagasabb a között, 6,4. A színlátás zavarait nagyobb számban az öröklődés szabálya miatt elsősorban a fiúknál találtuk, mivel osztálytól kötelező vizsgálni, a kisebbeknél kevesebb arányban jelentették. Jelentősen növekedett a vakság és csökkent látás előfordulása a 11/ tanévhez képest, de az azt megelőző tanévekhez képest nem tapasztalható változás. A süketség és hallásvesztés leggyakoribb a középiskolásoknál volt (7,8 ). A hypertonia gyakorisága az iskolás kor alatt több mint tízszeresére növekszik, míg a körében,1 az előfordulása, addig,7 % a esetében. Az utóbbi három tanévben csökkenő tendenciájú a magasvérnyomásban szenvedő gyerekek aránya. A hypertonia előfordulása több mint háromszor gyakoribb a középiskolás fiúk, mint a lányok között. A keringési rendszer elváltozásai között viszonylag stabilnak mondható a vitiumok, cardiomyopathiák (4-6 ) és a ritmuszavarok aránya (,5-4,5 ). Mindkét betegség a középiskolásoknál gyakoribb. A korábbi években a gyomor és nyombélfekély előfordulását rögzítették, a 1/ tanévtől a nemfertőzéses vékony és vastagbélgyulladások előfordulását jelentik. A mutatószámok alacsonyak, mégis figyelemre méltó a korral növekvő gyakoriság (, 1,3 ). A felszívódási zavarok helyett a coeliakia és egyéb táplálék intolerancia, allergia jelentendő. Folyamatosan emelkedett az előfordulásuk, az egyes korosztályokban a jelentés bevezetése óta (1/ tanév) négyszeresére emelkedett a gyakoriság. Lányoknál gyakrabban fordul elő. A krónikus vesebetegségek előfordulása évről évre változatlan az egyes korosztályokban, és középiskolás korban gyakoribb, mint a fiatalabbaknál. A visszamaradt here gyakorisága a kivételével minden korcsoportban csökkent, de a 18 éves korú fiúk körében is előfordult (,9 ). A havivérzés zavarainak előfordulása növekedett, aránya a középiskolás lányok körében 8-1. A diabetes mellitus előfordulása az életkorral növekszik. Legmagasabb a cukorbeteg gyerekek aránya a nál, 3,. A golyva gyakorisága az életkor előrehaladtával szintén emelkedik (1,1 9,8 ). A középiskolás lányok ötször gyakrabban szenvedtek golyvában, mint a fiúk. A kövér gyermekek aránya az utóbbi három tanévben nem változott. Minden korosztályban a gyermekek 1-1 %-a elhízott. Legtöbb obez gyermeket a és között találtak az iskolaorvosok. Az alsósoknál a lányok, idősebb korban fiúknál több a túlsúlyos. A kórosan sovány gyermekek aránya az általános iskolások körében növekedett, a középiskolásoknál kissé csökkent. A növekedés elmaradás gyakorisága minden korosztály esetében növekedett, az életkorral csökkent az előfordulása. Az anaemia gyakorisága az alsós osztályokban csökkent, az idősebb korosztályokban emelkedett. Az élettani sajátosságok miatt a nyolcadikos és középiskolás lányok körében nagyobb az előfordulása, leggyakoribb a osztályos lányok körében, 1 %. Az asthma előfordulása minden életkorban folyamatosan növekedett az évek során.,5-3 % körüli a gyakorisága a jelentés szerint. A kivételével a fiúk körében gyakoribb. Az allergiás megbetegedések helyett 1-től a jelentőlapon az allergiás rhinitis kerül rögzítésre. Előfordulása az iskolás évek előrehaladtával növekedett. A középiskolás tanulók körében 5 % volt a gyakorisága. A fiúknál figyelhető meg 11

magasabb előfordulás. Az atópiás, allergiás bőr és nyálkahártya elváltozások aránya az utóbbi években nem változott lényegében, a fiatalabbak között 1,5 %, az idősebbek között % a gyakoriság a jelentés szerint. A kivételével lányoknál gyakoribb. Szomatoform zavarok a középiskolásoknál fordultak elő gyakrabban (3 ). Az evési és alvási zavarokat 1/ tanév óta jelentik, előfordulásuk meglehetősen változó. Az életkor növekedésével gyakoribb. Minden korosztály esetében megfigyelhető, hogy növekedett az iskolai teljesítmény zavaraival küzdő gyermekek aránya. Különösen magas volt a, nál, ahol 3 % a gyakoriság, majd középiskolában csökken az előfordulása. A magatartási és emocionális zavarok előfordulása az általános iskolások körében magasabb. Az utóbbi két elváltozás fiúknál gyakrabban fordul elő. Az általános iskolások esetében jelentett epilepsziás gyerekek aránya 3-4. A középiskolások között az előfordulása több mint 1 ezrelékponttal emelkedett (5 ). Az agyi bénulás és egyéb bénulás szindróma gyakorisága 1,-1,8 közötti. Összefoglalás A népegészségügyi tevékenység végzéséhez, a gyermekek egészségi állapotának felméréséhez, a beavatkozások helyes megválasztásához és eredményének leméréséhez szükség van megbízható, számszerű adatok gyűjtésére, elemzésére. A nem-fertőző betegségekre vonatkozóan több adatforrás áll rendelkezésre. Ezek részben átfedő, egymással nehezen összevethető, sok esetben kérdéses pontosságú adatokat szolgáltatnak. Az iskolaegészségügyi munka nagy előnye, hogy a tankötelezettség korától az egész gyermek társadalom elérhető számára. A beteg gyermekek kiszűrése mellett így a gyermekek egészségi állapotának megítélésében is nagy szerepet kap. Az adatok megbízhatóságának növelése végett a tárgyi feltételek (rendelő, minimum felszereltség, számítógép, egységes szoftver) megteremtése mellett standardizált indikátor alapú adatgyűjtés bevezetése a célszerű. Az adatgyűjtést szükséges összehangolni az ezzel párhuzamosan folyó házi gyermekorvosi/háziorvosi morbiditási adatgyűjtéssel. Az iskola-egészségügytől a közösségi szűrővizsgálatokkal megcélzott betegségek (mozgásszervi betegségek, növekedés és tápláltság zavarai, érzékszervi betegségek), míg a házi gyermekorvosi/háziorvosi ellátórendszertől az egyéb krónikus betegségek vonatkozásában várhatóak pontos adatok. 1 május Az adatokat elemezte: Dr. Valek Andrea 1

Melléklet 13

A normál tantervű oktatási intézmények által beküldött jelentések száma megyénként és régióként 14 1. sz. melléklet Megye, régió Intézménytípus Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Egyéb Összesen Budapest 459 34 147 18 5 11 1115 Pest 48 3 53 45 4 854 Közép-Magyarország 867 66 153 74 13 1969 Fejér 16 155 3 33 44 Komárom-Esztergom 11 17 18 19 15 73 Veszprém 171 19 5 367 Közép-Dunántúl 443 391 7 77 57 4 144 Győr-Moson-Sopron 164 7 39 9 1 48 Vas 11 1 13 6 3 85 Zala 145 19 15 18 14 1 3 Nyugat-Dunántúl 488 375 55 83 63 5 169 Baranya 183 14 3 18 388 Somogy 195 136 14 8 6 41 Tolna 133 9 16 18 17 6 8 Dél-Dunántúl 511 368 5 69 61 1 171 Borsod-Abaúj-Zemplén 35 98 3 47 3 734 Heves 165 144 14 3 19 1 366 Nógrád 133 95 8 1 7 55 Észak-Magyarország 63 537 5 8 58 3 1355 Hajdú-Bihar 173 153 41 46 33 3 449 Jász-Nagykun-Szolnok 171 14 7 35 4 1 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 54 5 33 35 3 581 Észak-Alföld 598 5 11 116 89 6 143 Bács-Kiskun 19 4 31 31 498 Békés 159 13 7 3 5 375 Csongrád 158 17 46 1 3 377 Dél-Alföld 539 449 73 19 77 3 15 Ország összesen 469 33 65 689 479 44 9188

Megye, régió sz. melléklet A sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató intézmények által beküldött jelentések száma megyénként és régióként Intézménytípus Óvoda Ált. isk. Szakiskola Összesen Budapest 6 18 11 35 Pest 3 5 6 34 Közép-Magyarország 9 43 17 69 Fejér 9 9 18 Komárom-Esztergom 1 4 5 1 Veszprém 1 8 4 13 Közép-Dunántúl 1 18 41 Győr-Moson-Sopron 1 7 7 15 Vas 1 7 1 Zala 4 6 Nyugat-Dunántúl 16 13 31 Baranya 3 4 5 1 Somogy 1 6 18 Tolna 1 4 7 Dél-Dunántúl 6 18 13 37 Borsod-Abaúj-Zemplén 4 1 5 19 Heves 1 5 8 Nógrád 1 5 8 Észak-Magyarország 6 17 1 35 Hajdú-Bihar 1 4 8 13 Jász-Nagykun-Szolnok 6 4 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 7 Észak-Alföld 3 1 17 3 Bács-Kiskun 1 7 5 13 Békés 1 5 4 1 Csongrád 4 1 5 19 Dél-Alföld 6 14 4 Ország összesen 34 149 14 87 15

3. sz. melléklet Iskola-egészségügyi tevékenységet végző orvosok száma megyénként és régióként Megye, régió Főfog. isk. o. Házi gy. o. Háziorvos Részf. belgy. Részf. gy. o. Részf. egyéb Összesen. Budapest 58 45 8 9 6 348 Pest 16 143 56 9 8 Közép-Magyarország 74 388 64 4 38 8 576 Fejér 8 39 3 1 1 81 Komárom-Esztergom 5 37 4 3 1 7 Veszprém 5 3 37 1 77 Közép-Dunántúl 18 18 93 1 6 8 Győr-Moson-Sopron 9 4 36 1 3 93 Vas 7 31 9 1 3 73 Zala 8 7 4 1 8 Nyugat-Dunántúl 4 1 17 8 5 46 Baranya 15 41 37 1 1 1 96 Somogy 3 37 76 1 Tolna 3 7 9 3 3 67 Dél-Dunántúl 1 15 14 6 3 6 83 Borsod-Abaúj-Zemplén 15 54 11 1 184 Heves 1 31 41 1 85 Nógrád 3 18 33 54 Észak-Magyarország 3 13 186 33 Hajdú-Bihar 4 43 47 3 11 Jász-Nagykun-Szolnok 7 5 58 117 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 55 1 1 1 191 Észak-Alföld 43 148 5 3 5 5 49 Bács-Kiskun 14 61 45 1 3 1 15 Békés 5 39 31 1 1 79 Csongrád 17 63 7 19 Dél-Alföld 36 163 13 7 313 Ország összesen 46 1115 9 18 69 3 398 16

sz. melléklet Az iskola-egészségügyi munkában résztvevő védőnők száma megyénként és régióként Megye, régió Teljes munkaidejű iskolavédőnő Részmunkaidejű védőnő Védőnő összesen Budapest 66 3 498 Pest 161 7 368 Közép-Magyarország 47 439 866 Fejér 53 1 153 Komárom-Esztergom 4 59 11 Veszprém 55 86 141 Közép-Dunántúl 15 45 395 Győr-Moson-Sopron 55 19 164 Vas 38 73 111 Zala 53 93 146 Nyugat-Dunántúl 146 75 41 Baranya 54 115 169 Somogy 38 1 158 Tolna 33 94 17 Dél-Dunántúl 15 39 454 Borsod-Abaúj-Zemplén 85 13 98 Heves 36 96 13 Nógrád 4 45 69 Észak-Magyarország 145 354 499 Hajdú-Bihar 65 111 176 Jász-Nagykun-Szolnok 55 87 14 Szabolcs-Szatmár-Bereg 99 149 48 Észak-Alföld 19 347 566 Bács-Kiskun 65 155 Békés 4 85 17 Csongrád 55 135 19 Dél-Alföld 16 375 537 Ország összesen 1374 364 3738 17

Az iskolai tanulók és az orvosi iskola-egészségügyi tevékenység iskolatípusonként I. 5. sz. melléklet Intézménytípus Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Száma % Száma % Száma % Száma % Száma % Az intézménybe beíratottak összes száma október 1-én 71 6116 17576 18479 1711 Közülük gondozást igényel: szomato-mentális okból szociális okból 4896 1976 6,87 15,41 86367 8585 13,93 13,84 31975 9411 18,19 5,35 34849 5 18,87 1,18 1189 668 19,8 4,93 Az intézményben balesetet szenvedők száma 196,8 611,99 1139,65 834,45 568,53 Az adott tanévben orvos által megvizsgált tanulók 19841 7,86 335361 54,8 16443 6,56 11167 6,73 68 63,75 száma Az összes orvosi vizsgálat száma 583 17 574498 171 17736 167 18134 16 1164 16 A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra 1936 9,76 77183 3,1 1964 18,1 534,3 517 36,96 utaltak száma Pályaalkalmassági célból,, 463,43 779 6,95 16191 3,73 Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 1 14 8193 15 19889 13 316 1 9845 118 Védőoltások száma 93 3, 3819 5,93 8413 16,17 6 1,9 176 1,1 Egészségvédelmi előadások száma 9 1,9 6579 1,6 1555,88 171,9 1446 1,35 Személyes tanácsadás 65 8,49 69 11,13 375 1,34 39686 1,49 657 4,83 18

Az intézménybe beíratottak összes száma október 1-én Közülük gondozást igényel: szomato-mentális okból szociális okból Az intézményben balesetet szenvedők száma Az adott tanévben orvos által megvizsgált tanulók száma Az összes orvosi vizsgálat száma A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra utaltak száma Az iskolai tanulók és az orvosi iskola-egészségügyi tevékenység iskolatípusonként II. 5. sz. melléklet Intézménytípus Összesen (I.+II. rész) Gyógyped. óvoda Gyógyped. ált. isk Spec.szakiskola Egyéb intézmény Száma % Száma % Száma % Száma % Száma % 176 917 7674 333 117978 17 68 96,59 38,64 7115 449 78,13 49,3 55 755 65,83 35,9 138 835 39,6 5,8 1991 163571 16,36 13,87 3 1,7 133 1,46 74,96 35 1,6 994,77 13 58,5 5789 63,57 4699 61,3 41 61,79 654666 55,5 55 48 1559 18 817 173 814 138 1986 167 18 17,48 1788 3,89 1818 38,69 519 5,43 15777 3,34 Pályaalkalmassági célból,, 966,56, 541 3,88 Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 19 16 113 189 11 55 11 167338 11 Védőoltások száma 16 9,9 5437 59,7 918 11,96 137 31,4 369415 31,33 Egészségvédelmi előadások száma 1,14 18 1,41,63 8,85 1563 1,7 Személyes tanácsadás 51 8,98 163 17,8 1516 19,76 547 16,56 18545 15,48 19

A jelentett betegségek illetve elváltozások száma és 1 gyermekre számított értéke a megvizsgáltak körében sz. melléklet Betegségek megnevezése eset eset eset eset eset eset 1. Beiratottak száma 5945 5197 5537 53943 6794 6661 Megvizsgáltak száma 517 51358 54485 535 6584 64613 3. Tartási rendellenesség 4831 9,68 54 15,18 6561 1,4 6846 19,4 9314 141,54 8141 16, Scoliosis 76 51,91 357 68,9 4879 89,55 5755 18,48 9644 146,56 8375 19,6 5. Morbus Scheuermann 8,54 45,88 131,4 31 4,35 584 8,87 54 8,11 Chondropathiák 146,8 177 3,45 35 4,31 37 5,79 873 13,7 931 14,41 7. Lúdtalp 13813 64,99 14199 76,47 1486 7,77 1334 51,15 16147 45,38 14514 4,63 Fénytörési hibák 647 13,3 8984 174,93 1447 191,74 1973 6,83 1689 55,44 17534 71,37 9. Kancsalság 543 1,4 418 8,14 339 6, 313 5,9 357 5,43 357 5,53 Amblyopia 18 3,49 4 4,71 6 4,15 331 6,4 4 6,41 367 5,68 11. Színlátás zavarai 178 3,41 38 7,4 146 19, 854 16,1 14 18,3 161 16,4 Vakság és csökkent látás 55 4,89 311 6,6 339 6, 3 6,7 3 4,86 31 4,8 13. Süketség és hallásvesztés 318 6,1 367 7,15 337 6,19 336 6,33 58 7,7 58 7,86 1 Hypertónia 11,11 7 4,4 545 1, 15 19,79 1358,64 174 6,68 15. Vitium, cardiomyopathiák 17 4,16 3 4,5 1 4,6 4,15 374 5,68 393 6,8 1 Ritmuszavarok 188 3,61 13,53 161,95 174 3,8 9 4,41 58 3,99 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás 9,17 14,7 5,46 4,79 77 1,17 8 1,7 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 4 7,71 457 8,9 46 7,8 368 6,94 51 7,75 517 8, 19. Krónikus vesebetegségek 117,4 18,1 14 1,91 11 1,9 187,84 18,8. Visszamaradt here 71 1,36 46,9 16,9 6,11 5,8 3,5 1. Havivérzés zavarai,4 1, 44,81 154,9 66 1,6 564 8,73 Diabetes mellitus 8 1,57 15,4 18,35 155,9 1 3, 198 3,6 3. Golyva 56 1,7 154 3, 83 5,19 356 6,71 537 8,16 634 9,81 Obesitas 553 15,57 611 118,79 647 117,96 693 114,85 7548 114,7 7795 1,64 5. Kóros soványság 17 4,4 11 3,56 139 4,39 113 1,3 1575 3,93 1369 1,19 Növekedés elmaradása 39 5,93 97 5,78 36 5,6 6 4,94 34 4,6 49 3,85 7. Anaemia 187 3,59 173 3,37 67 4,9 313 5,9 431 6,55 317 4,91 Asthma 145 7,34 154 9,8 1533 8,14 1377 5,96 3,7 166 5,7 9. Allergiás rhinitis 155,4 137 5,84 1699 31,18 1749 3,97 3588 54,53 399 51,6 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 741 14, 87 15,71 76 13,95 81 15,1 14 1,31 1165 18,3 31. Szomatoform zavarok 37,71 56 1,9 7 1,8 6 1,13 3 3,39 195 3, 3 Evési és alvási zavarok 8,54 11,1 6,48 46,87 95 1,44 84 1,3 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 1375 6,38 157 9,73 1648 3,5 145 6,48 136 19,85 15 18,96 3 Magatartási és emocionális zavarok 74 13,51 71 13,86 854 15,67 75 13,67 68 1,33 58 7,86 35. Epilepszia 168 3, 175 3,41 194 3,56 4 3,85 341 5,18 3 4,98 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 75 1,44 91 1,77 99 1,8 75 1,41 8 1,5 94 1,45

A jelentett betegségek illetve elváltozások száma a megvizsgált fiúk és lányok körében 7. sz. melléklet Betegségek megnevezése fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány 1. Beiratottak száma 765 568 6757 515 879 6958 756 6417 33933 349 391 33689 Megvizsgáltak száma 6786 5341 648 495 78 6663 758 5994 3945 3859 31896 3717 3. Tartási rendellenesség 68 149 98 474 357 354 371 315 59 4 4438 373 Scoliosis 1359 1347 174 1767 69 61 787 968 4554 59 3669 476 5. Morbus Scheuermann 19 9 5 5 79 18 13 356 8 314 1 Chondropathiák 81 65 95 8 133 1 179 18 375 498 376 555 7. Lúdtalp 7613 6 754 6659 843 6819 711 63 845 7697 743 7111 Fénytörési hibák 358 3369 43 495 463 584 4868 615 718 9681 731 113 9. Kancsalság 75 68 14 4 17 169 165 148 171 186 165 19 Amblyopia 91 91 13 139 15 11 165 166 7 15 174 193 11. Színlátás zavarai 164 14 353 7 991 55 796 58 1149 55 111 5 Vakság és csökkent látás 11 134 147 164 174 165 151 171 143 177 19 181 13. Süketség és hallásvesztés 178 14 165 181 156 183 153 36 7 77 31 1 Hypertónia 59 51 114 113 34 1 76 34 154 34 1376 348 15. Vitium, cardiomyopathiák 1 97 13 1 15 116 98 1 178 196 187 6 1 Ritmuszavarok 19 79 6 7 78 83 84 9 117 173 116 14 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás 5 4 8 6 1 13 5 17 39 38 4 4 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 191 11 174 83 1 5 17 198 196 314 5 31 19. Krónikus vesebetegségek 63 54 5 58 54 5 44 57 8 15 7 11. Visszamaradt here 71 46 16 6 5 3 1. Havivérzés zavarai 1 44 154 66 564 Diabetes mellitus 4 4 55 5 66 6 8 73 98 114 95 13 3. Golyva 4 3 47 17 17 176 11 55 98 439 113 51 Obesitas 795 78 314 977 3374 353 313 99 471 3477 473 35 5. Kóros soványság 687 585 65 585 71 68 644 486 84 771 563 86 Növekedés elmaradása 148 161 174 13 18 14 136 16 15 199 86 163 7. Anaemia 14 83 79 94 17 16 98 15 9 339 55 6 Asthma 855 57 91 59 93 63 81 567 19 98 84 858 9. Allergiás rhinitis 614 441 78 599 96 737 99 757 1857 1731 174 1595 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 353 388 373 434 33 48 388 413 713 689 539 66 31. Szomatoform zavarok 15 3 4 36 34 35 5 14 119 7 15 3 Evési és alvási zavarok 14 14 5 6 1 16 19 7 7 68 1 63 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 876 499 961 566 16 588 889 516 8 484 76 463 3 Magatartási és emocionális zavarok 48 4 53 9 61 33 474 51 35 38 85 3 35. Epilepszia 87 81 9 83 115 79 115 89 6 135 163 159 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 46 9 56 35 49 5 51 4 47 35 4 5 1

A jelentett betegségek illetve elváltozások 1 fiúra és lányra számítva sz. melléklet Betegségek megnevezése fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány 1. Beiratottak száma 765 568 6757 515 879 6958 756 6417 33933 349 391 33689 Megvizsgáltak száma 6786 5341 648 495 78 6663 758 5994 3945 3859 31896 3717 3. Tartási rendellenesség 1,13 84,8 11,88 99,16 16,5 114,54 137,5 1, 154,56 18,49 139,14 113,18 Scoliosis 5,74 53,15 65,89 7,8 81,55 97,89 13, 114,18 138,3 154,9 115,3 143,84 5. Morbus Scheuermann,71,36,95,8 1,87,96 4,73 3,96 1,81 6,94 9,84 6,4 Chondropathiák 3,,57 3,6 3,9 4,78 3,83 6,6 4,9 11,38 15,16 11,79 16,96 7. Lúdtalp 84, 44,66 85,5 66,89 89,9 55,75 6,44 39,4 56,49 34,4 3,1 17,35 Fénytörési hibák 114,16 13,95 15,68 198,48 166,16 18,43 179,91 34,86 16,36 94,6 9,53 31,16 9. Kancsalság 1,7 1,58 8,1 8,18 6,11 6,34 6,1 5,69 5,19 5,66 5,17 5,87 Amblyopia 3,4 3,59 3,9 5,57 4,49 3,79 6,1 6,39 6,8 6,54 5,46 5,9 11. Színlátás zavarai 6,1,55 13,37 1,8 35,6,6 9,4,3 34,88 1,67 31,7 1,53 Vakság és csökkent látás 4,5 5,9 5,57 6,57 6,5 6,19 5,58 6,58 4,34 5,39 4,4 5,53 13. Süketség és hallásvesztés 6,65 5,5 7,65 6,61 6,51 5,85 6,76 5,89 7,16 8,8 8,68 7,6 1 Hypertónia,,1 4,3 4,53 11,65 8,9 6,83 1,46 31,99 9,5 43,14 1,64 15. Vitium, cardiomyopathiák 4,48 3,83 5, 4,1 3,77 4,35 3,6 4,69 5,4 5,96 5,86 6,3 1 Ritmuszavarok 4,7 3,1,7,81,8 3,11 3,1 3,46 3,55 5,6 3,64 4,34 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás,19,16,3,4,43,49,9,65 1,18 1,16 1,3 1, 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 7,13 8,33 6,59 11,34 7, 8,44 6,8 7,6 5,95 9,56 6,43 9,54 19. Krónikus vesebetegségek,35,13 1,89,3 1,94 1,88 1,63,19,49 3,,6 3,36. Visszamaradt here,65, 1,74,,58,,,,15,,9, 1. Havivérzés zavarai,,8,,4, 1,65, 5,9,,15, 17,4 Diabetes mellitus 1,49 1,66,8,,37,33 3,3,81,97 3,47,98 3,15 3. Golyva,9 1,6 1,78 4,9 3,85 6,6 3,73 9,81,97 13,36 3,54 15,9 Obesitas 14,35 16,86 118,3 119,3 11,7 114,5 114,68 115,3 13,57 15,8 133,97 17,65 5. Kóros soványság 5,65 3,9 3,67 3,45 5, 3,55 3,8 18,7 4,4 3,46 17,65 4,64 Növekedés elmaradása 5,53 6,35 6,59 4,93 6,54 4,65 5,3 4,85 3,19 6,6,7 4,98 7. Anaemia 3,88 3,8,99 3,77 3,85 6, 3,6 8,7,79 1,3 1,7 8,1 Asthma 31,9,49 34,53 3,73 33,43,6 9,94 1,81 33,15 8,4 5,1 6, 9. Allergiás rhinitis,9 17,4 7,57 4,1 34,58 7,64 36,66 9,1 56,37 5,68 53,4 48,75 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 13,18 15,31 14,1 17,39 11,93 16,5 14,34 15,89 1,64,97 16,9 19,13 31. Szomatoform zavarok,8,59 1,1,96 1,9 1,8 1,9,96 3,16 3,6,19 3,8 3 Evési és alvási zavarok,5,55,19,4,36,6,7 1,4,8,7,66 1,93 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 3,7 19,69 36,39,69 38,1,5 3,86 19,85 4,95 14,73 3,89 14,15 3 Magatartási és emocionális zavarok 17,9 8,84 19,5 8,38,3 8,74 17,5 9,66 1,68 9,98 8,94 6,8 35. Epilepszia 3,5 3, 3,48 3,33 4,13,96 4,5 3,4 6,5 4,11 5,11 4,86 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 1,7 1,14,1 1,4 1,76 1,88 1,88,9 1,43 1,7 1,3 1,59

Függelék 3

Morbiditási adatlapon jelentendő betegségek megnevezése 1. Beiratottak száma Megvizsgáltak száma 3. Tartási rendellenesség Scoliosis 5. Morbus Scheuermann Chondropathiák 7. Lúdtalp Fénytörési hibák és alkalmazkodási nehézségek 9. Kancsalság Amblyopia 11. Színlátás zavarai Vakság és csökkent látás 13. Süketség és hallásvesztés 1 Hypertónia 15. Vitium, cardiomyopathiák 1 Ritmuszavarok 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladások 1 Coeliakia és egyéb táplálkozási intolerancia, allergia 19. Krónikus vesebetegségek. Visszamaradt here 1. Havivérzés zavarai Diabetes mellitus 3. Golyva Obesitas 5. Kóros soványság Növekedés elmaradása 7. Anaemia Asthma 9. Allergiás rhinitis 3. Atopiás, allergiás bőr és nyálkahártya jelenségek 31. Szomatoform zavarok 3 Evési és alvási zavarok 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 3 Magatartási és emocionális zavarok 35. Epilepszia 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindrómák 4

5 3. Tartási rendellenesség 4 6 8 1 1 14 16 /1 /3 8/9 11/1 Scoliosis 4 6 8 1 1 14 16 /1 /3 8/9 11/1 5. Morbus Scheuermann 4 6 8 1 1 14 16 /1 /3 8/9 11/1

6 Chondropathiák 4 6 8 1 1 14 16 18 1/ /3 8/9 11/1 7. Lúdtalp 5 1 15 5 3 /1 /3 8/9 11/1 Fénytörési hibák 5 1 15 5 3 /1 /3 8/9 11/1

7 9. Kancsalság 4 6 8 1 1 14 16 /1 /3 8/9 11/1 Amblyopia 1 3 4 5 6 7 8 9 /1 /3 8/9 11/1 11. Színlátás zavarai 5 1 15 5 /1 /3 8/9 11/1

8 Vakság és csökkent látás 1 3 4 5 6 7 1/ /3 8/9 11/1 13. Süketség és hallásvesztés 1 3 4 5 6 7 8 9 /1 /3 8/9 11/1 1 Hypertonia 5 1 15 5 3 35 /1 /3 8/9 11/1

9 15. Vitium, cardiomyopathia 1 3 4 5 6 7 /1 /3 8/9 11/1 1 Ritmuszavarok 1 3 4 5 6 /1 /3 8/9 11/1 17. Nem fertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás,,4,6,8 1 1, 1,4 1,6 1,8 /1 /3 8/9 11/1

1 9 8 7 6 5 4 3 1 1 Coeliakia és egyéb táplálék intolerancia, allergia /1 /3 8/9 11/1 3,5 3,5 1,5 1,5 19. Krónikus vesebetegségek /1 /3 8/9 11/1 1,8 1,6 1,4 1, 1,8,6,4,. Visszamaradt here /1 /3 8/9 11/1 3

31 1. Havivérzés zavarai 4 6 8 1 1 1/ /3 8/9 11/1 Diabetes mellitus,5 1 1,5,5 3 3,5 /1 /3 8/9 11/1 3. Golyva 4 6 8 1 1 /1 /3 8/9 11/1

3 Obesitas 4 6 8 1 1 14 /1 /3 8/9 11/1 5. Kóros soványság 5 1 15 5 3 /1 /3 8/9 11/1 Növekedés elmaradása 1 3 4 5 6 7 /1 /3 8/9 11/1

33 7. Anaemia 1 3 4 5 6 7 /1 /3 8/9 11/1 Asthma 5 1 15 5 3 35 /1 /3 8/9 11/1 9. Allergiás rhinitis 1 3 4 5 6 1/ /3 8/9 11/1

4 35 3 5 15 1 5 3. Atópiás, allergiás bőr és nyálkahártya jelenségek /1 /3 8/9 11/1 4,5 4 3,5 3,5 1,5 1,5 31. Szomatoform zavarok /1 /3 8/9 11/1 1,8 1,6 1,4 1, 1,8,6,4, 3 Evési és alvási zavarok 1/ /3 8/9 11/1 34

35 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 5 1 15 5 3 35 /1 /3 8/9 11/1 3 Magatartási és emocionális zavarok 4 6 8 1 1 14 16 18 /1 /3 8/9 11/1 35. Epilepszia 1 3 4 5 6 /1 /3 8/9 11/1

,5 1,5 1,5 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 1/ /3 8/9 11/1 36