MUNKAVÉDELEM 1.5 2.5 A német Műszaki Szabályzatok (TR) sorozat töltőállomásokra vonatkozó tagjának legújabb, átdolgozott változata Tárgyszavak: műszaki szabályzat; Németország; üzemanyagtöltő állomás; éghető folyadék; engedélyezés. A német Szövetségi Szociális és Munkaügyi Minisztérium (BMA) kiadásában 2002. márciusában átdolgozott formában megjelent az Éghető Folyadékok Műszaki Szabályzatának töltőállomásokra vonatkozó 1996. évi száma (Technische Regel für brennbare Flüssigkeiten, TRbF 40 Tankstellen ), amely nemcsak az AI, AII és B veszélyességi osztályba tartozó üzemanyagokat szabályozó, eddigi TRbF 40-et helyettesíti, hanem felváltja a TRbF 212-t is, amely tartalmazta a töltőállomások A III osztályú éghető folyadékok tárolására és letöltésére szolgáló részeinek követelményeit. A TRbF 40 kiegészült továbbá mindazokkal a követelményekkel, amelyeket a TRbF 100 és 200 a töltőállomásokra felsorolt. Egyidejűleg visszavonták a TRbF 120, 212 és 220 jelű kiadványt. Az eddigi, 100 és 200 sorozatú TRbF kiadványok követelményei számos az alábbiakban ismertetendő változtatással kerültek át a TRbF 40-be. A TRbF 40 felosztása A TRbF 40 a tervezéstől a napi ellenőrzésig terjedő szabályokat tömbökbe csoportosítja: 1. és 2. Általános követelmények, jelentés- és engedélykötelesség, átfedések a cseppfolyósított gázt kezelő töltőállomásokkal, fogalmi meghatározások. 3. és 4. Üzemanyagok tárolására, letöltésére és beszállítására vonatkozó építési és talajfelületi, valamint a használt olaj tárolását és töltését érintő követelmények. 5. és 6. Lángátütés elleni védekezés szükségessége és kialakítása, robbanásveszélyes területek kijelölése, robbanásveszély elleni intézkedések. 7.-től 10.-ig Töltőállomások felszerelésének követelményei, további tűzvédelmi rendszabályok.
11.-től 15.-ig Üzemi követelmények: utasítások, tisztítás, karbantartás, leállás, ellenőrzés. A TRbF 40 hét függeléke közül az A C jelűek az eddigi TRbF 112-ben és 212-ben felsorolt, a töltőállomások felépítésére vonatkozó követelmények érvényben maradt, a D és E jelűek a TRbF 120-ban és 220-ban szereplő követelményeket tartalmazza (miután a felsorolt négy szabályzatot a TRbF 40 megjelenésével egyidejűleg visszavonták), a G függelék megadja az A1 veszélyességi osztályba tartozó fáradt olajok gyűjtőtartályaival szemben támasztott bárki általi használat esetén betartandó követelményeket. Ezek a függelékek összefoglalják a töltőállomások berendezését, szerelését és üzemét szabályozó követelményeket. Egyedüli kivételt képeznek az ezideig a TRbF 131 2. részében a vezetéktömlőkre megadott követelmények, amelyek most az az új TRbF 50 B függelékében ( csővezetékek ) találhatók. Kötelező engedélyeztetés A régi (1996-os) TRbF 40 és a TRbF 212 összevonása kapcsán az új (2002-es) TRbF 40-be átkerül a töltőállomás AIII veszélyességi osztályú részeire vonatkozó valamennyi követelmény, az azóta bekövetkezett műszaki fejlődésnek megfelelő szerkesztőségi módosításokkal. Az új szabály szerint alapvetően minden töltőállomás engedélyköteles, kivéve azokat, amelyek kizárólag A III veszélyességi osztályú üzemanyagokat tárolnak és szolgáltatnak ki. Az AI, II és B osztályú anyagokkal is dolgozó töltőállomásoknak csak azon részei mentesülnek a kötelező engedélyeztetés alól, amelyek kizárólag AIII osztályú üzemanyagokkal foglalkoznak. Ez a kizárólagosság nem teljesül, ha az AIII osztályba tartozó tartályok aknanyílásai az AI osztályú üzemanyagok kiadóegységeinek környezetében (a kifolyószelep közelében) vannak, vagy AI és AIII osztályú üzemanyagokat elosztott tartályban együtt tárolnak. Szerelési előírások Az 1996-os TRbF 40 igen terjedelmes, az üzemanyagtöltő állomások releváns minőségi követelményeire vonatkozó függelékének hátterében a BMA-nak az a felfogása állt, amely ide tartozónak (és az európai 94/9/EK irányelv hatálya alá tartozónak) vélt számos (pl. a szellőző árbóc magasságát meghatározó) voltaképpen szerelési vagy kivitelezési előírást. Ezeket a sok részletre kiterjedő követelményeket átsorolták a TRbF 20-ba, így az említett függelék lényegesen megrövidült, és most már valóban csak a töltőállomások felépítését és felszerelését szabályozza. A jövőben azonban az európai szab-
ványosítás ezekre az előírásokra is kiterjed majd, így kikerülnek az éghető folyadékok műszaki szabályainak köréből. Mélybe vezető lefolyások A mélyebben fekvő terekbe vezető nyílásokat és lefolyásokat szabályozó 4. sz. pontot a TRbF 40 új kiadása kiegészíti a töltőállomás A III részeire vonatkozó követelményekkel, továbbá lényeges változtatásként törli az 1996-os kiadványba az élővizek védelmében felvett, de sokat vitatott 5. fejezetet. Ez ugyanis ellentmondásban volt többek közt a TRbF 212-vel, amely szerint AIII üzemanyagokat szolgáltató berendezéseken belül ilyen, leválasztóval ellátott lefolyások megengedhetők, AI-es anyagok kezelése esetén nem. Minthogy folyamatban van az élővizeket veszélyeztető anyagok Műszaki Szabályzatának (TRwS) Töltőállomások c. kötete, amely minden részletre kiterjedően rendezi a töltőállomások vízvédelmet érintő építési szabályait, az említett részt a 2002-es változatban, átdolgozás helyett, törölték. Fáradt olaj tárolása és letöltése Az 1996-os TRbF 40 érvénye az éghető folyadékok közül az üzemanyagokra, vagyis az éghető folyadékok rendelete (VbF) értelmében a gépjárművek, vízi járművek és repülőgépek belső égésű motorját hajtó folyadékokra korlátozódik, nem terjed ki sem a fáradt, sem a friss olajra, amely szükséges ugyan a motor működéséhez, de a hajtásában nem vesz részt. A zárt ciklusú gazdálkodás követelményével kibővített német hulladéktörvény (az 1994-es legújabban 2000-ben módosított KrW/AbfG) mindenkit, aki olajat árusít, annak használat utáni visszavételére kötelez. Ez a töltőállomásokra is vonatkozik, tehát gondoskodniuk kell a fáradt olaj tárolására, kezelésére alkalmas helyről és felszerelésről. Ezzel együtt a TRbF 40 érvényességi tartományát is ki kellett terjeszteni a fáradt olajra. A 4.6 szám G függeléke ennek raktározási és áttöltési előírásait tartalmazza. Eszerint a töltőállomások fáradt olaja az AI veszélyességi osztályú fáradt olaj bárki általi tárolására szolgáló gyűjtőtartályban tárolható. Az ezt tartalmazó, nagyrészt a TRbF 20-ből átvett G függeléket kiegészítették egy további fejezettel, amely tiltja a gyűjtőtartályok elhelyezését a VbF által a töltőállomáshoz tartozónak megnevezett területeken, azaz a leadóberendezések és a tartályfeltöltés, valamint a föld alatti tartályaknák közelében, a tankoló járművek érkező és távozó útvonalánál és várakozóhelyénél. A G függelékben közölt további előírások szerint a gyűjtőtartályokat nem szabad felállítani sem zárt helyiségben,
sem közvetlen napsugárzásnak kitett helyen, vagy megfelelő védőtetőről kell gondoskodni (a reggeli és esti sugarak súrolhatják a tartályokat). Védekezés lángátcsapás ellen Az 1996-os TRbF 40 kibocsátása után amely már közölte a tárolótartályok lángátcsapásbiztos armatúrával való kötelező felszerelésének kritériumait 2001-ben megjelent a 12874 sz. DIN EN-szabvány az újabb felépítési és ellenőrzési követelményekkel. A szabvány a lángátcsapásbiztos armatúra kifejezést lángátcsapásbiztosítással (flame arrester = lángmegállító ) helyettesíti, így ez került át az új TRbF 40-be is. Másfelől kimaradhattak a függelékből a lángátcsapásbiztosítás felépítési követelményei, mivel ezeket szabvány rögzíti, a kivitelezési és szerelési előírásokat pedig maga a TRbF 40 átdolgozott szövege sorolja fel. A TRbF 40-be 5.7 számként változatlanul átvették a csőleágazásoknál alkalmazandó lángátcsapás-biztosításokat. Töltőállomásokon is vannak ugyanis elágazó vezetékrendszerek, amelyekben összegyűlhet éghető folyadék gőze. Az ezekbe átcsapó láng a tűz ellenőrizetlen terjedését indíthatja el, és ezt kell lángmegállítókkal megakadályozni. Robbanásvédelem A TRbF 40 számára a robbanásveszélyes területekre vonatkozó kimerítő és érvényes meghatározásokat az előző megfogalmazásból csaknem változatlanul, a TRbF 30 oldható kötésekre és csatlakozásokra vonatkozó tételeit viszont lényegesen átdolgozva vették át. Az utóbbiakkal kapcsolatban az új TRbF 40 6.5 fejezete kifejti, hogy a robbanásveszélyes területek kijelölése gyakorlati szempontok szerint történt, és ezeket a mindenkori műszaki ismeretek mérlegelésével kell elfogadni, azaz a kijelöléstől el lehet térni, amennyiben ezt a robbanásvédelmi dokumentum kellően alátámasztja. A robbanásvédelmi dokumentum az 1999/92/EK jelű, a munkavállalók védelmét robbanásveszélyes helyeken szabályozó európai irányelvből származik, amely ennek kiállítását az üzemeltető számára kötelezően írja elő. Ezt a követelményt az üzembiztonsági rendelet beemeli a német joganyagba. A robbanásvédelmi dokumentum kötelező pontjai: a robbanásveszély meghatározása és értékelése, a potenciálisan szabaddá váló éghető folyadékok és gőzeik természete és mennyisége, a robbanás által veszélyeztetett térségek kijelölése és felosztása övezetekre, védelmi rendszabályok, szellőzés, határoló falak stb. meghatározása,
megfelelő üzemi eszközök és védőrendszerek kiválasztása, dolgozók oktatása, üzemi útmutatók elkészítése stb. A kiválasztott eszközöknek és védőrendszereknek ki kell elégíteniük a 94/9/EK-irányelv követelményeit, amely az eszközbiztonsági törvényt kiegészítő 11. végrehajtási rendelet (11. GSGV) formájában már szintén a nemzeti joganyag része. Az európai irányelv az eszközöket, az 1., 2. vagy 3. osztályba sorolja az égésgócok kialakulásának valószínűsége szerint. A nem sokkal a korábbi TRbF 40 megjelenése után, 1996-ban hatályba lépett VbF függeléke már közli a robbanásveszélyes zónák és a 94/9/EK irányelv szerinti eszközkategóriák közötti egyeztetést a töltőállomások számára is kötelezően. Ezt a hozzárendelést a 2002-es TRbF 40 felvette 6.7 számába, ahol megadja, hogy milyen osztályú eszköz mely övezetben használható. Ettől akkor lehet eltérni, ha a szabályos robbanásvédelmi dokumentum hasonló biztonsági szintet igazol. Szigetelőelemek villám elleni védelme Szigetelésre elektromosan elkülönítendő részek között, pl. föld alatti tartályokon és csővezetékeken alkalmazott katódos korrózióvédelem esetén van szükség. Zivatar alkalmával a töltőállomás közelében becsapódó villám helyén fellépő erős áramok a fémrészekben sűrűsödnek, emiatt a köztük levő szigetelőtesten átütés következhet be. Ez a jelenség mint tűz- és robbanásfészek építési-szerkezeti megoldásokkal nem küszöbölhető ki, ezért következményeinek elhárításáról, ill. lehetőség szerinti enyhítéséről kell gondoskodni. A szigetelőtesteket rendszerint csővezetékben helyezik el. Ha a cső nincs megtöltve folyadékkal (pl. a gázt visszavezető vezetékben), akkor belsejében állandósul a robbanásveszélyes atmoszféra, tehát a legveszélyesebb 0 zónába kell besorolni. A csövön kívül csökken a robbanás valószínűsége, így a kivevőoszlop besorolása a következő, 1 veszélyességi övezet. A TRbF 40 előírja a 0 övezetben az átütés megakadályozását pl. szikraköz létesítésével, de ezek nem tesznek eleget a 94/9/EK jelű európai irányelv követelményének. Bár egy az európai szabvány szerint készült szikraköz, pl. nyomásbiztos betokolás, meg tudná akadályozni a környező atmoszféra meggyulladását az egymással szemben levő kontaktusok közti közvetlen átütés következtében, de a villámütés keltette nagy sebességnövekedésű áram már nem marad a fémes vezetőben, átüt a burkoló házba és vissza, sőt abból ki is lép, vagyis a szikraköz nem robbanásbiztos. Ezt a TRbF 40 új változata nem is írja elő, de az un. maradékkockázatot elég alacsonynak minősíti. A német Műszaki Szabályzatok sorozatának (Technische Regel, TR) számos tagja túlnyomórészt az érintett berendezések felépítésére és anyagaira vonatkozó követelményeket tartalmaz. A minisztérium kívánságára ezeket a Szabályzatokat visszavonják, de annak érdekében, hogy az ismeretanyag a
gyakorlat rendelkezésére álljon, egyes TR-ekhez függelékként csatolták őket. Ez szükségessé tett bizonyos módosításokat a TRbF 40 2002 márciusában közzétett szövegén is. Ez a legújabb változat a Bundesarbeitsblatt 2002. júniusi számában jelent meg, az éghető folyadékokra vonatkozó szabályzatok (Technische Regel für brennbare Flüssigkeiten) sorozat alábbi tagjainak ilyen értelemben korszerűsített szövegével együtt: TRbF 20 Raktárak, TRbF 30 Töltőállomások, kiürítő állomások, repülőgéptöltő állomások, TRbF 50 Csővezetékek, TRbF 60 Mozgó tartályok. (Dr. Boros Tiborné) Frobese, D.-H.: Neufassung der Technischen Regel für brennbare Flüssigkeiten TRbF 40 Tankstellen. = Technische Überwachung, 43. k. 7/8. sz. 2002. p. 19 24. Holzapfel, A.: Gefahr gebanat. = Umweltmagazin, 31. k. 11. sz. 2001. p. 20 24. EGYÉB IRODALOM Magyar Finn Twinning Projekt Munkahelyi egészség és biztonság 2001 2002. = Munkavédelem Biztonságtechnika, 14. k. 4. sz. 2002. p. 3. Bige P.: Az Európai Parlament és a Tanács 97/23/EC számú Irányelve, a tagállamok nyomástartó berendezésekre vonatkozó jogszabályainak összehangolására. (Nyomástartó berendezés irányelv). = Munkavédelem Biztonságtechnika, 14. k. 4. sz. 2002. p. 11 22.