Előírások robbanásveszélyes helyek készülékeire és védőrendszereire

Átírás

1 MUNKAVÉDELEM Előírások robbanásveszélyes helyek készülékeire és védőrendszereire Tárgyszavak: robbanásveszély; robbanásveszélyes atmoszféra; villamos berendezés; jogszabály; irányelv; robbanásvédelem. Az európai belső piac politikai célja a kereskedelmi gátak lebontása, ami lehetővé teszi az Európai Unión belüli szabad áruforgalmat. A személyekre, háziállatokra és javakra vonatkozó (GSA = Gesundheit von Personen, Haustieren und Sachen) alapvető biztonsági és egészségi követelményeket az irányelvek tartalmazzák, amelyeket később összhangba hozott szabványok fognak helyettesíteni. Az ATEX-137 EU irányelv (1999/92/EG) a felhasználókra vonatkozó követelményeket rögzíti, robbanásvédelmi dokumentum készítését teszi kötelezővé, az ATEX 95 (94/9/EG) a gyártókra vonatkozó követelményeket tartalmazza. A 94/9/EG irányelv (ATEX 95) Az Európai Parlament 94/9/EG irányelve követelményeket tartalmaz a robbanásveszélyes helyeken alkalmazott készülékekre és védőrendszerekre vonatkozóan, amelyeket a gyártóknak a tervezési és fejlesztési fázisban kell figyelembe venni. A készülékek megfelelését az említett irányelvnek, és minden idevonatkozó irányelvnek a CE jelzés tanúsítja július 1-je után az EU-ban csak olyan készülékek és védőrendszerek hozhatók forgalomba, amelyek megfelelnek a 94/9/EG követelményeinek. A régi törvények ekkor hatályukat vesztik. Érvényességi terület Az irányelv érvényes valamennyi robbanásveszélyes helyen alkalmazott készülékre és védőrendszerre, kivéve az első fejezet első bekezdésében, a (4) mondatban felsorolt készülékeket: pl. orvosi berendezé-

2 sek, olyan készülékek, ahol a robbanásveszélyt kizárólag robbanóanyagok, ill. kémiailag instabil anyagok jelentik, olyan házi használatú készülékek, amelyek csak ritkán vannak robbanásveszélyes körülmények között, járművek stb. Készülékcsoportok és kategóriák Az új irányelvek a gyártókhoz szólnak azzal a céllal, hogy az adott termék feleljen meg a rávonatkozó irányelveknek és megkaphassa a CE jelölést. A robbanásveszélyes atmoszférák övezetekre osztása továbbra is a mindenkori üzemeltető feladata (1. táblázat). Készülékcsoportok és kategóriák 1. táblázat Készülékcsoport I II II II II Kategória M1 M2 1D 1G 2D 2G 3D 3G Alkalmazás föld alatti bányák, valamint azok berendezései: robbanóképes atmoszféra esetén további üzemelésüket biztosítani kell; föld alatti bányák, valamint azok berendezései: robbanóképes atmoszféra esetén le kell állítani porok gázok, ködök, gőzök porok gázok, ködök, gőzök porok gázok, ködök, gőzök 20-as zóna 0-ás zóna 21-es zóna 1-es zóna 22-es zóna 2-es zóna A gyártó a készülékcsoport és a kategória szerint besorolja termékeit, amelyeket ismertetőjeggyel látnak el. A készülék számára kikötött készülékcsoport, ill. kategória alapján az egyes zónákban való alkalmazást pl. az EN :1997 szerint rögzítik. A konformitás értékelése a 94/9/EG irányelv szerint A robbanásveszélyes helyeken alkalmazott készülékek konformitásértékelési eljárását az irányelv 8. fejezete tartalmazza. Az eljárás függ attól, hogy elektromos vagy nem elektromos készülékről van szó. A II. készülékcsoport 3-as kategóriájába tartozó elektromos és nem elektromos készülék esetén a konformitásértékelést a gyártó saját felelősségére is elvégezheti.

3 A készülékcsoportnak és kategóriának, valamint az elektromos és nem elektromos készüléknek megfelelően minőségbiztosítási intézkedésekre van szükség. Alkalmazandó szabványok Ha a gyártó a harmonizált EG szabványt, pl. az EN t alkalmazza, amely az elektromos, robbanás ellen védett berendezésekre vonatkozik, akkor abból lehet kiindulni, hogy a GSA (Gesundheit von Personen, Haustieren und Sachen) teljesül. Ez a harmonizált szabványokban rögzített ismertetőjegyekben is kifejezésre jut. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre a termékre harmonizált szabvány, európai szabványtervezetekre, nemzetközi biztonsági előírásokra, pl. IEC, valamint nemzeti szabványokra is lehet hivatkozni. Mivel ekkor a harmonizált szabványok előírásai csak részben teljesülnek, az ismertetőjegyet nem lehet alkalmazni. Nem elektromos készülékekre az EN szabványsorozatot kell alkalmazni. Az ilyen termékekre a meglevő potenciális gyújtóforrások kockázatelemzésére van szükség, amelynek során figyelembe kell venni a potenciális gyújtóforrás normális, várható és ritka meghibásodását, és ajánlást kell adnia a gyújtóforrás gátlására vonatkozó intézkedésekre. EG-gyártmánymodell-vizsgálat Az EG modellvizsgálat annak eldöntésére szolgál, hogy egy reprezentatív minta megfelel-e az irányelvnek, ill. az alkalmazandó, harmonizált szabványnak. A gyártó vagy meghatalmazottja, vagy a termék forgalombahozataláért felelős személy a kijelölt vizsgálóhelyre benyújtja a megfelelő bizonyítékokat és egy vizsgálandó mintát, ahol azt megvizsgálják és erről jelentést készítenek. Pozitív eredmény esetén EG gyártmánymodell-vizsgálati igazolást állítanak ki. Minőségbiztosítás A bevezetett minőségbiztosítási rendszernek bizonyítania kell, hogy a termék felépítése megegyezik a modellvizsgálati igazolásban ismertetettel, a műszaki dokumentációval és a 94/9/EG követelményeivel. A vizsgálatra kijelölt helyen az EN szerint, a benyújtott minőségbiztosítási dokumentumok és a vállalati auditálás alapján vizsgálják a benyújtott dokumentumot. Pozitív megítélés esetén elismerik a minőségbiztosítási rendszert három év időtartamra.

4 A minőségbiztosítást kiállító hely ismertető számát a gyártó a CE jelzés után tünteti fel. Pl. CE 0032, ahol a 0032 szám a TÜV Nord Cert GmbH vizsgálóhely ismertető száma. Az 99/92/EG irányelv (ATEX 137) Ez az irányelv a munkaadókra vonatkozó követelményeket rögzíti: robbanás elleni és robbanásvédelmi intézkedések, robbanási kockázat megítélése, biztonságos munkakörülmények kialakítása (oktatás, műszaki intézkedések végrehajtása stb.), kötelezettség a koordinálásra a külső cégekkel és látogatókkal, a robbanóképes területek övezetekre osztása, a megfelelő felszerelés kiválasztása, robbanásvédelmi dokumentum készítése. Az irányelvekben rögzített követelmények a június 30-a óta üzembe állított munkahelyekre vonatkoznak. Minimális követelmények A robbanásveszélyes környezetben dolgozók biztonságának javítására és egészségének védelmére vonatkozó minimális követelményeket az irányelv II függeléke tartalmazza, amelyek részben szervezési, részben műszaki intézkedések. A munkáltatónak a dolgozót ki kell oktatnia a veszélyről. Bizonyos munkáknál veszélyelemzést kell készíteni, és a munkát csak engedéllyel lehet elvégezni (szervezési intézkedések). Veszély esetén a következő műszaki intézkedésekre van szükség: a robbanóképes atmoszféra kiengedése (elvezetése), elektrosztatikus feltöltődés elleni intézkedések, csak biztonságos készülékek és csatlakozások alkalmazhatók, intézkedések a robbanás elkerülésére, vagy ha ez nem megoldható, akkor a robbanás hatásának korlátozására, optikai és akusztikus riasztó- és evakuálóberendezések felszerelése, a szükségberendezések felszerelése és karbantartása, szükségállapot esetére szolgáló áramellátó felszerelése és az automatikus folyamatok áthidalása, üzembeállítás előtt szakembernek meg kell győződnie a robbanás elleni biztonságról.

5 Összehasonlítás a veszélyes munkaanyagokról szóló 98/24/EG irányelvvel Mindkét irányelv célja a munkavállaló egészségének és biztonságának védelme. Az 99/92/EG irányelv sok követelménye összehasonlítható a 98/24/EG követelményeivel, valamint az ATEX irányelv II függelékében szereplő minimális követelményeket már a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó irányelv is tartalmazza. Az ATEX irányelv egyes előírásai azonban nem alkalmazhatók más veszélyekre, többek közt pl. a robbanásveszélyes helyek osztályozása és zónabeosztása, a készülékek és berendezések kiválasztása ilyen helyekre, a robbanásveszélyes területek ismertetőjegye, a robbanásveszélyes hely biztos robbanásvédelmének igazolása, gondoskodás a dolgozók megfelelő védőruházatáról, a munka koordinálása, ha egyidejűleg különböző munkákat kell végezni. Összefüggés az ATEX 137 és az ATEX 95 között A 94/9/EG irányelv (ATEX 95) elektromos és nem elektromos berendezések felszerelésére és használatára vonatkozóan ad előírásokat, robbanásveszélyes légkörben. Az irányelv célja az árucsere megkönnyítése a tagországokban. Az ATEX 95-ben található három készülékkategória megfelel az ATEX 137 három zónájának. Ez annyit jelent, hogy pl. a 2 vagy 22 zónában, ahol normális üzem esetén nincs vagy csak ritkán fordul elő robbanóképes atmoszféra, csak 3-as kategóriájú készüléket lehet használni. Ezzel szemben az 1-es kategóriába tartozó készüléket 0, ill. 20-as zónában lehet alkalmazni, mivel normális üzemben egyáltalán nem, csak meghibásodás esetén jelentenek gyúlásveszélyt. Robbanásvédelmi dokumentum A 99/92/EG-ben előírt robbanásvédelmi dokumentum igazolja, hogy a munkáltató meghatározta és értékelte a robbanási kockázatokat és megtette a megfelelő védőintézkedéseket. Ha olyan mértékben keletkezik robbanóképes atmoszféra, hogy védőintézkedésekre van szükség, akkor a dokumentumnak zónabeosztást

6 is kell tartalmaznia, és érthetően ki kell fejeznie, hogy a minimális követelmények teljesülnek. Abban az esetben, ha a munkakörülmények változnak, a dokumentumot át kell dolgozni. A robbanásvédelmi dokumentumot önálló dokumentumként vagy a biztonsági jelentés részeként lehet kidolgozni. Felépítés a folyamat vagy készülék működési vagy eljárási leírása, a felhasznált anyagok gyújtás- vagy robbanástechnikai jellemzői, zónabeosztás, a lehetséges gyújtóforrások analízise a készülékek kiválasztása, veszélyeztetési elemzés, a védőintézkedések indoklása, megelőző és konstruktív védőintézkedések, műszaki és szervezési védőintézkedések. A készülékek és az eljárások leírása A robbanásvédelmi dokumentumban a készülék vagy az eljárás műszaki leírásánál minden lényeges részletre ki kell térni, beleértve az üzemmódot, a kulcseljárásokat, hogy a lényeges készüléktartományokat azonosítani lehessen. Égés- és robbanástechnikai jellemzők Fel kell sorolni azokat az anyagokat, amelyeket az eljárásban felhasználnak, valamint azok égés- és robbanástechnikai jellemzőit. A gyulladás valószínűségének megítéléséhez szükség van a tipikus jellemzőkre (pl. gyulladáspont, öngyulladási képesség, oxigén határkoncentráció, robbanási határ, robbanási jellemzők stb.). Az említett jellemző számok meghatározására azonban nincs minden esetben szükség, mivel azok az irodalomban megtalálhatók, ill. a tipikus határértéket lehet használni. Pl. az oxigén határkoncentrációja a tipikus szénhidrogénekre nitrogénben 9 10 %(V/V). Zónabeosztás Az 1999/92/EG irányelv szerint egy terület akkor robbanásveszélyes, ha a robbanóképes atmoszféra olyan mennyiségben keletkezik, hogy speciális robbanásvédelmi intézkedésekre van szükség. Gázokból, gőzökből és aeroszolokból álló robbanóképes atmoszféra esetén az 1, 2

7 és 3 zónát használják, a 20, 21 és 22 zónát pedig robbanóképes porok esetén. A területek osztályozása a DIN EN európai szabvány alapján is történhet gázokra és gőzökre, és a DIN EN szerint porokra. Az európai szabványokban szereplő zónaosztályozás gázokra, gőzökre és porokra a forrásokból való felszabadulás koncepciójára épül: 0/20 zóna: folyamatos felszabadulási forrás, a készülékek vagy porelvezető berendezések belsejében keletkezik, ill. könnyen gyúló folyadékok felszínén. 1/21 zóna: elsődleges felszabadulási forrás, rendszerint a készüléken kívül jelentkezik, pl. mintavevő helyeken, töltő- és ürítőkészülékeknél, amelyeknek nincs elszívásuk. 2/22 zóna: másodlagos felszabadulási forrás pl. mintavevő helyeknél, szerelvényeknél, biztonsági szelepeknél, lefúvató berendezéseknél, ritkán használt hozzáférésű berendezéseknél. A zónabeosztás függ a szellőzéstől, és határát porok esetén 1 m-es körzetben, gázok esetén 1-3 m-es körzetben lehet maghatározni. A lehetséges gyújtóforrások elemzése Lehetséges gyújtóforrások: forró felületek, lángok és forró gázok, mechanikus szikrák, elektromos készülékek, sztatikus elektromosság, kémiai reakció (termikus instabilitás). A készülék kiválasztása A készülékek és védőrendszerek kiválasztásának kritériumait az 1999/92/EG irányelv rögzíti: 0 vagy 20 zóna: 1-es kategóriába tartozó készülékek, 1 vagy 21 zóna: 1-es vagy 2-es kategóriába tartozó készülékek, 2 vagy 22 zóna: 1, 2 vagy 3-as kategóriába tartozó készülékek. A robbanóképes atmoszférában működő, nem elektromos berendezések megítélésének módját az EN európai szabvány tartalmazza. Ebben összefüggés található a robbanóképes atmoszféra gyakorisága és a gyújtóforrások között.

8 Veszélyelemzés Az irányelv előírja, hogy a robbanásvédelmi dokumentumnak tartalmaznia kell a veszélyelemzést. A legtöbb esetben elegendő a robbanóképes atmoszféra kialakulásának valószínűségét megállapítani, és a lehetséges gyújtóforrásokat elemezni, és a gyújtóforrás kiküszöbölésére teendő intézkedéseket megállapítani. Bonyolultabb készülékek esetén a készülék kiválasztásához jó segítséget nyújt a RASE kutatási program keretében kidolgozott módszer, amelyet többek között pneumatikus porszállító, szórófülke, elszívóberendezés és gázturbina esetén alkalmaztak. Speciáis megelőző intézkedések A robbanásvédelmi dokumentumnak ez a része a robbanásvédelmi intézkedések összefoglalása, pl. robbanásbiztos építési mód, nyomásleeresztő készülékek, a robbanás elszigetelése, a robbanás elfojtása. A dokumentumnak az olyan speciális intézkedéseket is tartalmaznia kell, mint pl. a tartályok földelése. Alkalmazás a tagországokban Az Európai Unió irányelveit a tagországoknak be kell építeniük hazai jogrendjükbe. Az 1999/92/EG esetén ez az időpont június 30. A nemzeti jogrendbe való beillesztés az egyes országokban más és más. Van, ahol az ATEX 137-et a robbanásveszélyes helyeken alkalmazott veszélyes kémiai anyagok kezelésére vonatkozó előírással együtt alkalmazzák, van, ahol az ATEX irányelv alkalmazásához két jogszabályt alkotnak. Nem egységes a dokumentációs kötelezettség időpontja sem. Tanácsos volna a tagállamokban szigorúbb mértéket alkalmazni. A nemzetközi vállalatok szempontjából is előnyös volna, ha az egyes országok között a lehető legkisebb lenne a különbség. Összeállította: Szobor Albertné Schwedt, K.-H.: Geräte und Schutzsysteme in explosionsgefährdeten Bereichen. = Technische Überwachung, 44. k. 5. sz p Rogers, R. L.; Broeckmann, B.; Frick, R.: Explosionsschutzdokument nach ATEX 137. = Technische Überwachung, 44. k. 1/2. sz p