Ügyiratszám: TA/4278-4/2011 a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 491/2011. (IV. 14.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- Hírközli Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) hivatalból lefolytatott eljárásában az MTM-SBS Televízió Zrt. (a médiaszolgáltatás állandó megneveze: TV2; 1145 Budapest, Róna utca 174.) médiaszolgáltatóval (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Médiatanács megállapítja, hogy a Médiaszolgáltató 2010. november 6-án megsértette a rádiózásról televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény kiskorúak védelmére vonatkozó azon rendelkezét, amely meghatározza, hogy mely műsorszámokat kell a III. korhatárkategóriába sorolni, illetve az említett törvény azon rendelkezét, amely meghatározza a III. korhatár-kategóriába tartozó műsorszámok közzétételére irányadó idősávot. A törvénysértek miatt a Médiatanács 6.074.296,- Ft, azaz hatmillió-hetvennégyezer-kettőszázkilencvenhat forint összegű kötbért érvényesít a Médiaszolgáltatóval szemben. A Médiatanács megállapítja, hogy a Médiaszolgáltató 2010. november 3-4. között összesen öt alkalommal megsértette a rádiózásról televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény kiskorúak védelmére vonatkozó azon rendelkezét, amely kimondja, hogy a kategorizálandó műsorszámok műsorelőzetesei mely idősávban tehetők közzé. A törvénysértek miatt a Médiatanács 1.012.283,- Ft, azaz egymillió-tizenkettőezer-kettőszáznyolcvanháromezer forint összegű kötbért érvényesít a Médiaszolgáltatóval szemben. A kötbért a Médiaszolgáltató e határozat közlét követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00295141-00000024 számú számlájára. E határozat ellen fellebbeznek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. Indokolás A Médiatanács a rádiózásról televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 41. (1) bekezdének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján lefolytatott, a 736/2010. (XII. 8.) számú határozatával elrendelt hatósági ellenőrz keretében hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató TV2 adóján 2010. november 6-án 19:03:05 órai kezdettel sugárzott Magellán című műsorszámot, az alábbiakat tapasztalta.
A műsorszám a II. korhatár-kategóriába ( tizenkét éven aluliak számára a megtekinte nagykorú mellett ajánlott ) sorolva került közzétételre. A műsorszám tartalma: A műsorszámban három téma szerepelt. Először a Megasztár versenyzőjéről, Tolvai Renátáról rajongó táboráról volt látható egy riport, amelyben a nagymamája, a zenetanára a barátnői szólaltak meg. Ezt követően az erotikus fotózásról sztriptízről került bemutatásra egy összeállítás Az érzékek ára címmel. Már a műsorvezető felkonferálásában elhangzott, hogy a háziasszonyok is egyre nagyobb érdeklődt mutatnak a szolgáltatások iránt. A műsorszegmensben az erotika kiállítás egyik fellépője, egy vezető férfimagazin playmate-je, valamint a sztriptíz világbajnok tűnt fel mindegyikükre jellemző volt az extrém, kihívó, szexuális ingerkeltre alkalmas öltözék, ill. néhány alkalommal a meztelenség. Kiszel Tünde fehérnemű fotóinak Pirner Alma aktfotózásán kzült felvételeinek bemutatására is sor került. Az utolsó riport (Női pánik) extrém ismerkedi tippeket igyekezett összegyűjteni, illetve a szingli létről beszélgettek különböző sztárokkal. A hatósági ellenőrz során a Médiatanács figyelembe vette, hogy a műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve ha a problémás rzek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatók, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egzséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlőde olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkeszti, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A Magellán műfajilag ismeretterjesztő magazin, amelynek segítségével újabb újabb információkat tudhatunk meg a Föld titkairól, az emberi csodákról, az állatvilág sokszínűségéről a tudományról (ld. a Médiaszolgáltató honlapján). A műsor az esetek többségében valóban a tudomány felfedezeiről számol be. Az ellenőrzött műsorszám azonban eltért a fent jelzett témaválasztástól, a bulvár magazinok egyik fő kérdkörét, a szexualitást helyezte a középpontba. Főként a magyarországi erotikus fotózásokról hangzottak el információk. A hatósági ellenőrz megállapítása szerint a műsorszámból kiderült, hogy számos fotóstúdió létezik, amely lehetőséget ad bárki számára arra, hogy erotikus képeket kzítsen magáról. A hatósági ellenőrz során a Médiatanács figyelembe vette, hogy 12-16 év közötti életkorra tehető a gyermekek értékrendjének, világképének kialakulása. A fiatalok eszményképeket keresnek, amelyhez az azonosulási mintákat az őket körülvevő környezetből adaptálják. Különösen fontos tehát, hogy a nemi szerepek eltanulásakor a serdülők világos, számukra érthető társadalmilag elfogadott mintákat lássanak. A serdülőkorúak szellemi erkölcsi fejlődére a szülői a társadalmi instrukciók mellett óriási hatása van a médiának, valamint a benne megjelenő témák feldolgozásának. A televízión keresztül könnyen elérhető szexuális információ akkor nem rejt veszélyeket, ha az a kiskorú fejlődi szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást, azaz nem hatásvadász módon, a nemiséget túlhangsúlyozva foglalkozik a kényesebb témákkal. A hatósági ellenőrz megállapítása szerint a vizsgált műsorszámban ez nem valósult meg, hiszen a riportban bemutatott téma feldolgozásmódja nem volt megfelelő, s az alkalmas volt a fiatalkorú nézők erkölcsi fejlődének kedvezőtlen befolyásolására. A hatósági ellenőrz megállapítása szerint a műsorszám leginkább problematikus elemének mind a verbalitás, mind a vizualitás terén megjelenő szexualitás, a nemiség kihangsúlyozása tekinthető. A vizuális ráközelítek kiemelek révén (az erotika 2
kiállításon pózoló sztriptíztáncos lányokról kzített többször megismételt felvételek, a nők alsó fertályáról, terpesztett lábairól a fehérneműjükről kzített közeli képek) megvalósult az erotikus fotózásnak, sztriptíznek a szenzációhajhász, intenzív bemutatása. Számos alkalommal láthatók voltak közeli, sőt olykor szuperközeli képek a lányok meztelen melleiről, tangás fenekéről. A hatósági ellenőrz megállapítása szerint az összes problémás beállítás a testiséget hangsúlyozó célzattal került bemutatásra. Például a novemberi Playboy címlaplánya egy autómosóban, az autó motorháztetőjén, a szélvédő üvegnek támaszkodva ült szétterpesztett lábakkal egy sárga szivaccsal takarta el elsődleges nemi szervét. A felvétel során a kamera többször szuperközeli képeken mutatta a hölgy melleit a fenekét. Egy korábbi elsőfokú bírósági ítélet (8. K. 30830/2003/10.) rámutatott arra, hogy a meztelenséget ábrázoló képsorok egymást követő megjelene, vagyis az előfordulás gyakorisága a bemutatás elnyújtott, intenzív módja - a nemi szervek látványa nélkül is - meghaladhatja azt a mértéket, ami a II. kategóriába sorolt műsorok esetében még elfogadható. A Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.239/2006/4. számú ítéletében egy erotikus aktfotózásról kzült bulvár-összeállítás kapcsán kimondta, hogy a másodfokú bíróságnak kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a II. kategóriájú műsorszámok tartalmának szükséges eleme-e a meztelen női test ábrázolása. A hatósági ellenőrz megállapítása szerint aggályosnak tekinthető továbbá, hogy a narráció alkalmas volt annak a téves képzetnek a serdülőkorú nézőkben történő erősítére, hogy csupán a dekoratív, plasztikai beavatkozást igénybevevő hölgyeknek lehet erotikus kisugárzása. A hatósági ellenőrz megállapítása szerint a riport kiemelte továbbá, hogy mind a fotózás, mind a szépségmegőrz roppant költségigényes dolog, de egyre növekszik az igény a szolgáltatások iránt. A hatósági ellenőrz megállapítása szerint a műsorszám ártalmas hatásának fokozására volt alkalmas mind a műsorvezető, mind pedig a nyilatkozók azon álláspontja, miszerint az erotikus fotózás a sztriptíz az egzséges szexuális élet rze. A hatósági ellenőrz megállapítása szerint problémás elemnek minősül továbbá, hogy az illusztrációként bevágott, a hölgyek idomait kiemelő közelképek, valamint a médiában bemutatott sztárként kezelt, csupán a testük megmutatásával ismertté váló személyiségek (mint pl.lévai Adrienn, Pirner Alma) példaképekké válhatnak a védendő korosztály tagjai előtt, ezzel torz mintát, illetve értékrendszert építhetnek a személyiségükbe, hiszen kiváló pénzkereseti lehetőségként az ismertté válás egyik módjaként állítják be a tevékenységüket: Nagy a tét, hiszen a magazinok egy-egy meztelen képsorozatért akár milliókat is képesek fizetni, sőt több modell, Dundika, Kustánczi Lia vagy Voksán Virág énekesi, zenz karrierje is férfi magazinok címlapjairól indult. A Hatóság álláspontja szerint az ilyen típusú tevékenységek társadalmi szintű elfogadottságát, esetleges hátrányait korlátozott élettapasztalatuk miatt a tizenhat éven aluliak nehezen ítélhetik meg. A hatósági ellenőrz megállapításai szerint a műsorszám három szegmense közül Az érzékek ára című volt problematikusnak tekinthető a kiskorúak védelme szempontjából. Ezzel kapcsolatban a Médiatanács figyelembe vette, hogy a 137/2005. (VII. 20.) számú ORTT határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben hozott másodfokú ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy azon műsorszámok esetében, amelyek elkülönült rzekből állnak, akár egy szegmens súlyosabb minősíte is maga után vonhatja az egz műsorszám magasabb korhatár-kategóriába történő átsorolását. Erre, valamint arra tekintettel, hogy a műsorszám tartalma (a téma ábrázolásmódja) a hatósági ellenőrz megállapítása szerint alkalmas volt a tizenhat éven aluliak fejlődének kedvezőtlen befolyásolására, a műsorszámot a III. korhatár-kategóriába kellett volna sorolni, s a 21:00-05:00 óra közötti idősávban közzétenni. 3
A hatósági ellenőrz során a fentieken túl megállapítást nyert, hogy a műsorszám műsorelőzetesei 2010. november 3-4. között összesen 5 alkalommal nem a megengedett idősávban kerültek sugárzásra. A hatósági ellenőrz fentiekben tett megállapításai alapján az Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) bekezdében foglalt rendelkezek megsérte merült fel. A Médiatanács a közigazgatási hatósági eljárás szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. -a alapján a médiaszolgáltatásokról tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. (1) 182. -a b) pontjának ba) alpontjában foglalt hatósági felügyeleti hatáskörében, hivatalból hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben. A hatósági eljárás során a Médiatanácsnak az eljárási szabályok tekintetében az Mttv. rendelkezeit, míg a jogsértekkel kapcsolatos anyagi jogi szabályok tekintetében az elkövetkor hatályos Rttv. szabályait kellett alkalmazni az Mttv. 216. (1) (3) bekezdeiben foglalt rendelkezek alapján. A Ket. 51. (1) bekezdében foglalt rendelkeznek megfelelően az ügyféli jogok érvényesüle érdekében a Médiatanács tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a hatósági ellenőrz megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Médiaszolgáltató a 2011. február 4-én kézbesített hatósági felhívásnak a 2011. február 9-én kelt február 11-én eljuttatott levelében tett eleget. Írásbeli nyilatkozatában a Médiaszolgáltató a hivatkozott Rttv.-beli rendelkezek idézét a tényállás ismétlét követően vitatta a hatósági ellenőrz megállapításait. Megítéle szerint a hatósági felhívásban említett 12-16 éves korosztály értékrendjének kialakulásában főleg a személyes kontaktuson alapuló elsődleges szocializációs közegek (család kortárs csoport) játszanak szerepet, az erkölcsi értékrend kialakításában a média szerepe elhanyagolható. Ennek megfelelően a Médiaszolgáltató szerint a személyes értékrend etika elsődlegesen családi minták alapján alakul ki: a közvetlen környezet által képviselt erkölcsi normák interiorizálódnak a gyermekekben a nevel során, s ez szűrődik át kőbb a kortárs csoport értékrendjén (illetve a csoport választása többnyire már önmagában is egyben értékrend-választást is jelent a gyermek rzéről). A fentieknek megfelelően a Médiaszolgáltató jelezte, hogy az erkölcsi értékrend világkép a közvetlen kommunikáció, személyes kapcsolatok útján formálódik, ebben a média nem játszik szerepet. Ellenkező esetben a Médiaszolgáltató megjegyze szerint az azonos médiumokat megtekintő gyermekek azonos értékrenddel rendelkeznének, ami nem így van. A fentiek alátámasztása érdekében a Médiaszolgáltató mellékelte a hatósági honlapon megtalálható, a Szonda Ipsos által kzített felmért a 8-14 éves gyermekek kommunikációs szokásairól (KID.COMM). E felmér szerint a különböző médiumokból érkező információkat a gyermekek kevsé tekintik hitelesnek, viszont a szülők, családtagok a személyes kommunikáció egyéb formái nagyobb hitelességgel bírnak számukra. A Médiaszolgáltató kifejtette azt is, hogy az említett műsorszegmensben megjelent személyiségek nem pozitív példaként kerültek bemutatásra. Az ügy érdemével kapcsolatban a Médiaszolgáltató előadta továbbá, hogy az Rttv. 5/B. - ának nyelvtani, logikai értelmezén túl a klasszifikáció során figyelemmel volt az ORTT 1494/20202. (X. 17.) számú határozatában kifejtett iránymutatásra is, illetve a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó joggyakorlatára. A Médiaszolgáltató kifejezte, hogy az Rttv. 5/B. (3) bekezdében meghatározott tényállási elemek közül az érintett 12-16 éves korosztály tekintetében nem látta megvalósulni a fizikai fejlőd kedvezőtlen befolyásolásának lehetőségét, hasonlóképpen a korosztályhoz tartozók szellemi fejlődének kedvezőtlen befolyásolására sem tekintette alkalmasnak a műsorszámot, hiszen az abban megjelenő, a 4
hatósági ellenőrz megállapításaiban felsorolt jelenetek ezeket a fejlődtípusokat feltehetően nem érintik. Az említett korosztály erkölcsi fejlődének kedvezőtlen befolyásolására a Médiaszolgáltató azért nem tartotta alkalmasnak a műsorszámot, mert álláspontja szerint ennek a korosztálynak az említett szakmákról (sztriptíz táncos stb.) művelőiről, az ilyenfajta tevékenység erkölcsi megítéléről van véleménye, s ennek megváltoztatására a műsorszám önmagában, tartalmánál fogva nem volt alkalmas. A Médiaszolgáltató írásbeli nyilatkozata végén megjegyezte, hogy a Magellán ahogy az a hatósági ellenőrz megállapításaiban is szerepel többnyire tudományos kérdekről, felfedezekről számol be érdekes, szórakoztató stílusban, s ezzel járul hozzá a kiskorúak tudásanyagának fejlesztéhez, világképének kitágításához, a tudományok iránti érdeklődük felkeltéhez. Az előadottakra figyelemmel a Médiaszolgáltató alaptalannak tartotta a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezek megsértének vélelmezét, ezért kérte az eljárás megszüntetét. A médiaszolgáltatói nyilatkozat tartalmának ismeretében a Médiatanács az alábbi megállapításokat tette. 1. A Médiatanács arra a megállapításra jutott, hogy a vizsgált esetben sérültek az Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) bekezdében foglalt rendelkezek. Az Rttv. vonatkozó rendelkezei értelmében: 5/B. (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősíte: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. 5/C. (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzsel ellátva 21.00 05.00 óra között tehető közzé. A hatósági ellenőrz rzletesen indokolva rámutatott arra, hogy Az érzékek ára című szegmens témájának megjeleníti módja nem felelt meg az adott kategóriára irányadó törvényi előírásoknak: elégtelen volt a műsorszám médiaszolgáltatói klasszifikációja. A szegmens témájaként az erotika, mint üzlet, mint kiváló pénzkereseti érvényesüli lehetőség szerepelt. E téma kapcsán a nemiség, szexualitás kihangsúlyozott, elnyújtott, intenzív verbális, de főképp vizuális bemutatására került sor (sztriptíztáncos lányokról kzített felvételek, női alsó fertályakról, terpesztett lábakról, női fehérneműkről, meztelen női mellekről, tangás meztelen fenekekről vagy elsődleges női nemi szervét éppen csak eltakaró modellről kzült közeli, illetve szuperközeli felvételek bemutatása). Ezzel kapcsolatban a Médiatanács figyelembe vette a Fővárosi Ítélőtábla által a 4.Kf.27.239/2006/4. számú ítéletben egy erotikus aktfotózásról kzült bulvár-összeállítás kapcsán kimondta: a másodfokú bíróságnak kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a II. kategóriájú műsorszámok tartalmának szükséges eleme-e a meztelen női test ábrázolása. Egy másik ügyben az elsőfokú bíróság hasonló aggályát fejezte ki: kifejtette, hogy a meztelenséget ábrázoló képsorok egymást követő megjelene, vagyis az előfordulás gyakorisága a bemutatás elnyújtott, intenzív módja a nemi szervek látványa nélkül is meghaladhatja azt a mértéket, amely a II. korhatár-kategóriába sorolt műsorok esetében még elfogadható. 5
Az Rttv. 5/F. -ában foglalt felhatalmazás alapján hozott 1494/2002. (X. 17.) számú ORTT határozat közleménye szerint: A II. kategóriába sorolt műsorszámokat az általános nézőközönség rzére szánták, azonban a tizenkét éven aluliak számára megtekintük nagykorú felügyelete mellett ajánlott, miután tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek számukra nehézséget jelenthetnek a látottak önálló értelmi érzelmi feldolgozásában. Ugyanakkor a műsorszolgáltatónak különös gonddal szükséges eljárni annak kapcsán, hogy az ebbe a kategóriába sorolt műsorszámok témaválasztása, továbbá feldolgozásának módja a 12 16 év közötti korosztály érettségi szintjének megfelelő legyen. A műsorszámok minősíténél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének értékrendszerének kialakulása. A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdül időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek kerese a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek. A műsorszegmens témája az ábrázolás módja következtében azt sugallta, hogy az erotika rendkívül kifizetődő, hiszen egyre növekszik rá az igény, az érvényesül könnyű útja (itt példák is elhangzottak), az erotikus kisugárzás pedig jórzt szépzeti beavatkozásoknak köszönhető. Az ezzel kapcsolatosan bemutatott tevékenységek társadalmi elfogadottságának, esetleges hátrányainak megítélére a Médiatanács álláspontja szerint a 16 éven aluliak élettapasztalataik korlátozott voltára, s erkölcsi értékrendszerük kialakulatlanságára figyelemmel kevbé képesek. Erre tekintettel a Médiatanács megállapította, hogy a műsorszegmens alkalmas volt a 16 éven aluliak erkölcsi fejlődének kedvezőtlen befolyásolására, hiszen a serdül időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek kerese jellemző. A Médiatanács a megítéle kialakítása során a klasszifikációs ügyekben kialakult bírósági gyakorlatot is figyelembe vette. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete a felelős megfelelő klasszifikáció jelentőségével kapcsolatban kifejtette: a kiskorúak egzséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlőde olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkeszti, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Egyúttal több esetben is megfogalmazódott a bírósági gyakorlatban, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni éppen a minősítnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel az egz műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni annak megfelelően sugározni. 6
2. A Médiatanács a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató megsértette az Rttv. bekezdében foglalt rendelkezt, mivel a nem megfelelően klasszifikált, s nem megfelelő idősávban sugárzott műsorszám műsorelőzeteseit öt alkalommal nem az irányadó idősávban tette közzé. A rendelkezre álló adatok tanúsága szerint 2010-ben eddig az alábbi táblázat szerinti esetekben kerültek megállapításra az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezeinek megsértei a Médiaszolgáltatóval szemben. médiahatósági a megsértett Rttv.-beli határozat száma rendelkez 76/2010. (I. 13.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 294/2010. (II. 17.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 7 a törvénysértek az alkalmazott elkövetének időpontja jogkövetkezmény 2009. október 10-16. 28.760.870,- Ft 6.710.865,- Ft 2009. szeptember 15., 20.-21. 29. 8.628.261,- Ft 1.438.044,- Ft 295/2010. (II. 17.) Rttv. 5/B. (2) 2009. október 10-11. 1.917.391,- Ft 296/2010. (II. 17.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 2009. október 3-25. 388/2010. (III. 3.) Rttv. 5/B. (4) 5/C. (3) 438/2010. (III. 10.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 2009. szeptember 20. Rttv. 112. (1) a) 2009. december 8-11. 11.504.348,- Ft 1.917.391,- Ft 440/2010. (III. 10.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 2009. november 16-21. 441/2010. (III. 10.) Rttv. 5/B. (3) 5/C. (2) 2009. november 30- december 4. 530/2010. (III. 24.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 2009. december 16-18. 624/2010. (IV. 7.) Rttv. 5/B. (3) 2010. január 4-7., 12-15. Rttv. 112. (1) a) 5/C. (2) 18-19. 735/2010. (IV. 21.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 2010. január 6., 11. 14. 736/2010. (IV. 21.) Rttv. 5/B. (2) 2010. január 1. 775/2010. (V. 5.) Rttv. 5/B. (3) 5/C. (2) 2010. február 6. 863/2010. (V. 5.) Rttv. 5/B. (2) 2010. január 16-17. 1.917.391,- Ft 72/2010. (X. 12.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 2010. március 17. 74/2010. (X. 12.) Rttv. 5/B. (3) 2010. március 24. Rttv. 112. (1) a) 378/2010. (X. 27.) Rttv. 5/B. (3) 5/C. (2) 2010. április 11. 418/2010. (X. 27.) Rttv. 5/B. (3) 2010. május 1. 3.834.783,- Ft 657/2010. (XI. 10.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 2010. augusztus 16- szeptember 3. 18.222.888,- Ft 722/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3) 5/C. (2) 723/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 1.012.283,- Ft 2010. augusztus 16. Rttv. 112. (1) a) 2010. január 22., 28-29. a 17.256.522,- Ft
724/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 725/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 726/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 727/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 728/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 729/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 730/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 731/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 2.876.086,- Ft 2010. február 8. a 2010. február 11. a 2010. február 3-4-5. a 17.256.522,- Ft 2.876.086,- Ft 2010. február 23-25- 2010. április 7. 2010. február 15-16-17. a 2010. február 12. a 2010. március 1. a 17.256.522,- Ft 2.876.086,- Ft 732/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 2010. április 23. a 747/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (2) 2010. július 17-18. 2.024.765,- Ft 758/2010. (XII. 8.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 2010. szeptember 7-8-9-10., 13-14., 16., 20. 24. 54.668.664,- Ft 1.012.283,- Ft 813/2010. (XII. 15.) Rttv. 5/A. (3) 2010. május 25. 819/2010. (XII. 15.) Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) 2010. szeptember 25- október 15. 1.917.391,- Ft 24.297.184,- Ft 1.012.283,- Ft A fenti adatok alapján a Médiatanács megállapította, hogy 2010-ben a Médiaszolgáltató rendszeresen nem megfelelően tett eleget az Rttv.-ben foglalt klasszifikációs kötelezettségének, s egyúttal levonható az a következtet, miszerint leginkább a II. III. korhatár-kategória elhatárolása okozott gondot a Médiaszolgáltatónak [hiszen a 34 határozat közül 28-ban az Rttv. 5/B. (3) bekezdében foglalt rendelkez megsérte került megállapításra]. A fenti adatok alapján levont következteteket a Médiatanács súlyosító körülményként vette figyelembe a jogkövetkezmény megállapítása során, ezért a jogkövető magatartásra ösztönz érdekében, valamint az eset súlyára tekintettel a Műsorszolgáltatási Szerződ szerinti kötbér szankció alkalmazását látta indokoltnak. A Műsorszolgáltatási Szerződ 11.6.1.9. pontja értelmében: 11.6.1.9. A Törvény 5/B. (3) bekezdében foglaltak megszege esetén, amennyiben az 05.00 21.00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a,... 8
A Műsorszolgáltatási Szerződ 11.6.1.10. pontja szerint: 11.6.1.10. A Törvény 5/C. (2) bekezdében foglaltak megszege esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a. A Műsorszolgáltatási Szerződ 11.6.1.12. pontja szerint: 11.6.1.12. Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy ugyanazon műsorszámmal a Törvény ( ), 5/B. (3) az 5/C. (2) bekezdeinek megsérte egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetre kötelezni. Erre tekintettel a Médiatanács által érvényesített kötbér összege a magasabb kötbérmértéknek megfelelően 6.074.296,- Ft, figyelemmel arra, hogy a kötbéralap a törvénysértek elkövetének időpontjában 2.024.765.384,- Ft volt. A fenti táblázatban közölt adatokból megállapítható, hogy a Médiaszolgáltató 2010. évben visszatérően megsértette az Rttv. bekezdében foglalt rendelkezt is, amely megállapítást a Médiatanács súlyosító körülményként értékelt. Ennek következtében a Médiatanács a kel elkövetett jogsértek tekintetében, az egy alkalommal történt jogsért jogkövetkezményének megfelelő összegű kötbért érvényesíti a Médiaszolgáltatóval szemben. A Műsorszolgáltatási Szerződ 11.6.1.5. pontja értelmében: 11.6.1.5. A Törvény bekezdében foglaltak megszege esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 %-a. Erre tekintettel a Médiatanács által érvényesített kötbér összege 1.012.283,- Ft, figyelemmel arra, hogy a kötbéralap a törvénysértek elkövetének időpontjában 2.024.765.384,- Ft volt. A szankció kiszabásakor a Médiatanács figyelembe vette a hatóság korábbi jogalkalmazói gyakorlatát is, tekintettel volt arra, hogy a Médiaszolgáltató eredetileg a II. korhatárkategóriába sorolta a műsorszámot, ennek megfelelően sugározta 21.00 órát megelőzően a et. A Médiatanács külön tekintettel volt arra, hogy egy esetleges újabb jogsért következtében alkalmazandó kötbérszankció esetén érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétlsel járó növekvő progresszivitás a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A hatályos Műsorszolgáltatási Szerződ értelmében a Médiaszolgáltatóval szemben kötbér érvényesítére a Médiatanács bír hatáskörrel. A Médiatanács az Mttv. 216. (3) bekezdében foglalt rendelkez alapján a törvénysértek megállapítása, valamint a jogkövetkezmények meghatározása során az Rttv. anyagi jogi rendelkezeit alkalmazta, figyelemmel az Mttv. 187. (8) bekezdében foglaltakra. Az Mttv. 187. (8) bekezdében foglalt rendelkez szerint: 187. (8) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződsel rendelkező médiaszolgáltatókkal szemben a szerződben foglalt kötbért, illetve egyéb jogkövetkezményeket kizárólag közigazgatási úton érvényesítheti. A hatósági eljárás során a Ket. 153. (2) bekezdében foglalt rendelkez szerinti eljárási költség nem merült fel. 9
A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezde d) pontjának da) alpontjában, továbbá az Mttv. 163. (1) (3) bekezdében a 164. -ában foglalt rendelkezeken alapul. Budapest, 2011. április 14. A Médiatanács nevében Szalai Annamária elnök Dr. Vass Ágnes hitelesítő tag 10