Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ Előterjesztés a Kormány részére az egységes európai segélyhívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR) magyarországi megvalósításával kapcsolatos további feladatokról Budapest, 2007. november 8.
Egyeztetési lap NÉV EGYETÉRT NEM ÉRT EGYET ÉSZREVÉTELT TETT HATÁRIDŐBEN NEM ADOTT VÉLEMÉNYT 2. / 54 oldal
1. Az előterjesztés előzményei I. Vezetői összefoglaló A 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer szolgáltatásainak fejlesztését a kormányprogram kiemelten kezeli: A készenléti szolgálatok hatékony és eredményes működésében kulcsfontosságú szerep hárul az ügyeletekre és a segélyhívásokat, bejelentéseket fogadó központokra, a 112-es sürgősségi rendszerre alapozott tevékenységirányítási rendszerek integrációjára. Ezeknek alkalmasaknak kell lenniük a külföldi állampolgárokkal való kommunikációra, a gyors intézkedésre, a térfigyelő rendszerekkel való együttműködésre. Ezek fejlesztése kiemelt feladat. Folytatjuk a készenléti rádió-távközlési rendszer, az EDR valamennyi szervnél történő alkalmazását. Az Európai Bizottság 2006. április 6-án kötelességszegési eljárást indított Magyarország ellen a hívó helye automatikus megállapításának elmaradása kapcsán. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben kapott felhatalmazás alapján a GKM 23/2007 (II.23.) sz. rendeletében kötelezte a távközlési szolgáltatókat a helymeghatározási adatok rendelkezésre bocsátására, 2008. december 1-ig ideiglenes, lekérdezéses megoldással, utána pedig a tervezett ESR rendszerhez kapcsolódóan automatikusan. A fentiek alapján az Európai Bizottság az eljárást 2007 júniusában megszüntette. Azóta a főbb szolgáltatók ennek teljesítésére műszakilag felkészültek. A Kormány a 2031/2007. (III.7.) kormányhatározatában döntött az ESR rendszer megvalósításáról és az érintett tárcáknak konkrét előkészítő feladatokat határozott meg a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ és a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos koordinálásával. A jelen előterjesztés áttekintést ad az ESR rendszer megvalósítását célzó projekt-előkészítő munka eredményeiről, a megoldás lehetséges alternatíváiról, és ezen keresztül megalapozza a megvalósításhoz szükséges döntéseket. 2. A kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Szolgáltató állam fejezetben előírt célokhoz több vonatkozásban kapcsolódik. A kormányprogram olyan szolgáltató közigazgatás kialakítását tűzte ki céljául, amelyet nem a bürokratikus logika, hanem a feladatok minél hatékonyabb teljesítésének igénye mozgat. Az egyetlen hívószámon történő segélyhívással több, a segélynyújtásban érintett szervezet elérése válik párhuzamosan lehetségessé, és a segélyhívással a bajba jutottak számára történő gyors és összehangolt munka eredményeivel a szolgáltató közigazgatás közvetlenül és konkrét eredményekkel igazolhatja, hogy valóban az emberekért működik, valamint 3. / 54 oldal
működésének középpontjába a polgárok igényeit és elvárásait helyezi. A hívásfogadás és a tényleges segítségnyújtás szolgáltatási szintje is javulhat. Fő jellemzője az eddig szétaprózottan és részben koordinálatlanul működő mentési jellegű segítséggel szemben, hogy redundanciától mentes, költség-hatékony, gyors döntést és azonnali végrehajtást biztosít, illetve a mentési tevékenység haladéktalan megkezdését szolgálja. 3. Tartalmi összefoglaló Az Elektronikuskormányzat-központ elvégezte az Egységes Segélyhívó Rendszer megvalósításához szükséges, az elmúlt időszakban a kormányzati szerveknél született és rendelkezésére bocsátott iratanyagainak és az Európai Bizottság vonatkozó dokumentumainak (Segélyhívásokkal Foglalkozó Szakértői Bizottság, EGEA) vizsgálatát. A 2031/2007 (III.7.) kormányhatározatban foglaltak szerint az Elektronikuskormányzat-központ a felelősként megjelölt miniszterek által delegált szakértőkből álló munkacsoport segítségével tovább folytatta a projekt előkészítő munkálatait. Az előterjesztésben javaslatot teszünk a megvalósítandó rendszer szervezeti-, műszaki- és finanszírozási modelljére. A projekt tervezett eredményének, a magas színvonalú, folytonos szolgáltatásnak fenntarthatósága megkívánja az ESR rendszer működését megalapozó jogszabályi környezet megalkotását. Mivel mind az elektronikus hírközlésről szóló törvény, mind a már meglévő és a különböző mentő- és segélyszolgáltatással foglalkozó egyéb szervezetek (elsősorban a rendőrség és a tűzoltó szolgálatok) működését törvények és Kormány- valamint miniszteri rendeletek határozzák meg, indokolt ezért egyrészt ezen törvények megfelelő módosítását, illetve ezzel párhuzamosan az ESR kialakításának és működésének elsődlegesen adatkezeléssel kapcsolatos követelményeit törvényben rögzíteni, amire más módon a szakértői elemzés alapján nem látszik kodifikációs szempontból elfogadható megoldás. Ezt követi a kormány-, illetve miniszteri rendeletek módosítása és megalkotása. A törvényjavaslat kidolgozása és egyeztetése folyamatban van, annak az ESR rendszer üzembe helyezéséig kell hatályba lépnie. A 112-es segélyhívószám 1999 óta ingyenesen hívható a magyarországi vezetékes és mobil távbeszélő hálózatokból, a segélyhívásokat a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a megyei rendőr-főkapitányságok fogadják. Ennek működtetésére a Rendőrség nevesített támogatást nem kap. Ugyanakkor az ún. nemzeti hívószámok (104, 105, 107) tovább élnek. Az Országos Mentőszolgálat a 104 fogadására 26 központot alakított ki. 107-es fogadás a rendőrkapitányságokon és rendőr-főkapitányságokon, 105-ös fogadás az önkormányzati és köztestületi tűzoltóságokon történik, mindkét feladat esetében országosan több mint 150 helyen. A segélyhívások fogadása és a kapcsolódó tevékenységirányítási feladatok koordinálása jelenleg egymástól eltérő módon történik. A hívásfogadásnak elvárt szolgáltatási szintje nincs, a várakoztatási idő jelentős. Az összesített információk és számítások alapján jelenleg országosan, az érintett szerveknél összesen, egyidejűleg mintegy 734 fő foglalkozik segélyhívások kezelésével és 4. / 54 oldal
feldolgozásával. Ez azt jelenti, hogy a napi 24 órás elérhetőséget kb. 2200 fővel lehet biztosítani. Tekintettel arra, hogy ezek zöme kapcsolt munkakör, az ügyeleti szolgálattal összefüggésben, ezért nehezen lehet megbecsülni, hogy mekkora a jelenleg hívásfogadásra fordított munkaidőalap, illetve ennek költsége. Óvatos becslések szerint évi mintegy 1.5 milliárd forint. Figyelembe véve azonban a kapcsolt munkaköröket, illetve a készenléti szervek általános munkaidőalap-hiányát 1, ennek a pénzügyi átcsoportosíthatósága kétséges. Az esetlegesen felszabadítható források kimutatásában az érintett szervezetek ellenérdekeltek. Az ESR által célzott folyamatok egy része (tevékenységirányítás) a szakmailag hatékony munkavégzés, illetve a speciális szakmai adatkezelési szabályok miatt az adott szervezetek hatáskörében marad és továbbra is saját erőforrásokat vesz igénybe. Ugyanakkor a tevékenységirányítás szétaprózottsága megszűnhet, az élőmunka hatékonysága megnő. A fentieket is figyelembe véve az ESR rendszer megvalósításának legfontosabb indokai a következők: A fenti helyzet korrekciójának igénye és az a tény, hogy Magyarországon hasonlóan a többi európai államhoz a magyar állampolgárok és az ide látogató külföldiek alanyi jogon várhatják el, hogy amennyiben a biztonságuk, az egészségük, a vagyonuk veszélybe kerül, úgy az arra hivatott készenléti szervezetek a lehető leggyorsabban és eredményesen segítséget nyújtsanak. Hatékonyabbá válik a segélynyújtási folyamat azáltal, hogy a hívás-fogadók szűrik a hívásokat és csak a tényleges, intézkedést igénylő bejelentések jutnak el a feladatot végrehajtó készenléti szervezetekhez. A tevékenység-irányítók terheltsége is csökken, ezért nagyobb figyelmet tudnak fordítani a hatékony intézkedés-irányításra. Jelenleg, megkövetelt szolgáltatási szint hiányában a segélyhívásoknál az állampolgár a tárcsázás után esetenként csak akár 3 perces várakozás után tudja a bejelentését megtenni. Az ESR megvalósulásával ez 15 másodperces előírt szolgáltatási szinttel megtörténhet. Az egységes európai segélyhívószám (112) és az ezt működtető segélyhívást fogadó szolgálat működése közösségi előírás. 2 A segélyhívásokkal foglalkozó szervezeteket a kellő hatékonyság eléréséhez professzionális információs, döntéstámogató rendszerrel szükséges támogatni. A segélyhívásokat fogadó rendszerrel együtt működtetni szükséges egy, a különböző veszélyhelyzetekben összehangolt irányítást lehetővé tevő, a készenléti szervek között élő és operatív kapcsolatot biztosító tevékenységirányítási keretrendszert. Maga az ESR tehát egységes, de kétszintű rendszer, magába foglalja a központi hívásfogadást és a végrehajtó szervezetek kompetenciájában maradó, de a jelenleginél koncentráltabb és hatékonyabb tevékenységirányítást. Az eddigi előkészítő munka során ennek szakmai tartalmáról az érintettek megállapodtak. 1 A tűzoltók jelenleg az európai országok normáinál magasabb óraszámban végzik munkájukat, ez egyben jogvita alapja is, melynek rendezése folyamatban van. A rendőrség esetében a finanszírozott létszámhoz képest létszámhiány van, ugyanakkor a segélyhívás-fogadást jelenleg kapcsolt munkakörben látják el. 2 - Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról - Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve a személyes adatoknak az elektronikus távközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről 5. / 54 oldal
A 112-es kapcsán alapfeladatként tartja számon az Európai Bizottság a segélyhívó fél által használt telefon, illetve az e célból alkalmazott egyéb kommunikációra alkalmas készülék földrajzi helyének azaz közvetve magának a hívást végző természetes személynek - a pontos hely-meghatározhatóságát, az erre vonatkozó szolgáltatói kötelezettségek kormányzati előírását. Ezt a 23/2007 (II.23.) GKM rendelet eljárásjogilag rendezi, azonban a hatékony fogadó felület kialakítása az ESR projekt feladata. Az ESR működésének lényegi eleme, hogy a segélyhívások előfeldolgozása egy elkülönült szervezetnél történik, de a végrehajtás továbbra is az önálló szakmai felelősséget hordozó készenléti szervezetek feladata marad. A segélyhívásokat fogadó a behívó kikérdezése alapján eldönti, hogy a hívás valóban segélyhívás-e, és ha igen, akkor az melyik szerv hatáskörébe, illetve területi illetékességébe tartozik. Az adatokat oda továbbítja. A 112-es hívásfogadón keresztül a rendőrség, a mentők és a tűzoltók irányító központjai szükség esetén egyszerre juthatnak a hatékony intézkedést lehetővé tevő információhoz. Ezt követően a szükséges segítség természetének megfelelően intézkednek saját szakmai előírásaik és tevékenységük felelősségi szabályai szerint. Az érintett készenléti szervezetek a többirányú segélynyújtást igénylő események során tevékenységük egymás közötti koordinálására az Egységes Digitális Rádió-távközlő rendszert (EDR) használják. Az elvégzett számítások és összehasonlító elemzések alapján, országos szinten, csúcsidőben mintegy 120 hívás-fogadó munkahely szükséges a jelenlegi segélyhívó számokra érkező, napi mintegy 60-65 ezer hívás eredményes kezeléséhez. Ezt alapul véve, az üzembiztonsági követelmények, illetve az üzem- és méretgazdasági számítások azt mutatják, hogy három hívásfogadó központot célszerű létrehozni. Egyet Budapesten, egyet az ország keleti-, egyet a nyugati felében. Megvizsgáltuk a régiónkénti kialakítás lehetőségét is, de ez esetben a költségek mintegy 30-35%-kal lennének magasabbak. (1. sz. melléklet Méretezési számítások) Miért három hívás fogadó központot kell létrehozni? Biztonság: A kritikus fontosságú információtechnológiai infrastruktúrára vonatkozó szakmai szabályok szerint legalább két egymástól minimum 50 km-re elhelyezkedő egymás számára meleg tartalékot képező központot célszerű kialakítani. A rendszer hiba és katasztrófa tűrőképességét, visszaállási képességét (reziliencia) növelni lehet három központ létrehozásával, amelyek egymás számára, kölcsönösen meleg tartalékot jelentenek. Rendelkezésre állás: Két vagy három központ esetén, az ország területén keletkező hívások egyenletesebben terhelik a központokat. Túlterhelés esetén az un. túlcsordulást le tudják kezelni, egymást ki tudják segíteni. Nagyon magas valószínűséggel áll rendelkezésre hívásfogadó operátor, még jelentősebb, helyi káresetek, vész és veszélyhelyzetek esetében is. Gazdaságosság: Három központ biztonsági és rendelkezésre állási szempontból megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújt. Több központ kiépítése, amely az elosztottság révén, tovább csökkentené a sebezhetőséget, nem költségcsökkenéshez, hanem növekedéshez vezetne. A Minimálisan szükséges alapinfrastruktúrát minden létesítménynél és telephelyen ki kellene építeni. Az ESR 112 számmal kapcsolatos távközlési szolgáltatások gazdasági terhet jelentenek a telekommunikációs szolgáltatókra. A legjelentősebb, piacvezető szolgáltató, amelynek tulajdonában vannak a legfontosabb transzport és gerinchálózatok, a hálózati 6. / 54 oldal
topológia sajátosságai miatt szintén három központ kialakítását részesítené előnyben. A távközlési szolgáltató számára az információtechnológia, biztonság és gazdaságosság tekintetében ez az ésszerű kompromisszumot jelentené. Társadalmi hatás, munkaerőpiac: Az ország három elkülönült területén jelenne meg munkaerőigény, egyenletesebben terhelve a munkaerőpiacot. A gazdasági multiplikátor hatása jelentősebb lehet, a beruházáshoz kapcsolódó tevékenységek és a folyamatos foglalkoztatottság kialakulása miatt. A központokat úgy kell kialakítani, hogy azok szükség esetén egymást is tudják helyettesíteni, valamint, hogy az egységes 112-es hívószámon kívül a nemzeti hívószámokra (104, 105, 107) érkező hívásokat is képesek legyenek magas szolgáltatási szinten fogadni. Az ESR megvalósításának szempontjából megfelelő kezelést kíván, hogy az Egészségügyi Minisztérium a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében pályázatot kíván benyújtani A prehospitális ellátás elérhetőségének és biztonságának javítása az infokommunikáció fejlesztésével címen, amelynek a kedvezményezettje az Országos Mentőszolgálat. Ez a pályázat nem érinti közvetlenül az ESR rendszer megvalósulását, hasznosulását, de elfogadása esetén biztosítani kell a két rendszer hatékony együttműködését. Ennek szakmai egyeztetése megtörtént. 4. 112-es segélyhívó szolgáltatás megvalósítás Magyarországon és az EU követelmények A magyarországi megvalósítás szempontjából az EU jogszabályok és azok továbbfejlesztési irányai két szinten szabnak feladatokat. Első szinten a jelenleg hatályos és a tagállamokkal szemben kötelező követelményként megjelenő 112 szolgáltatási elemek, a második szinten pedig az ajánlott, vagy a közelebbi és a távolabbi jövőben a szakmai egyeztetések eredményeként létrejövő szabványok, illetve szabványosítást előkészítő munkaanyagok elemeinek beemelése az EU jogszabályokba. Ez utóbbiak a továbbfejlesztés és fejlődés tendenciáit jelzik, amelyekre szintén érdemes figyelni. Különösen azért, mert a már felmerült igények az egyes tagállamok a szolgáltatási szintjeinek egységesítése végett komoly szervezési és technológia problémákat jelentenek, súlyos anyagi teherrel járhatnak az érintett feleknél, elsősorban a távközlési, elektronikus hírközléssel foglalkozó vállalatoknál, de az államigazgatás oldalán is, ha a kiindulásnál legalább a lehetőségüket nem vesszük figyelembe. Az EU jogszabályok jelenlegi alapkövetelményei: Minden EU tagállamban a 112-es hívószám segélyhívási célokat szolgáljon. A 112-es számon a segélyhívási szolgáltatás mind a saját, mind más EU tagállamok polgárainak rendelkezésére álljon. A 112-es szolgáltatásnak mind vezetékes, mind a mobilszolgáltatásból elérhetőnek kell lennie. A 112-es segélyhívást kezdeményező hívó fél, a hívás helyszínének azonosítása a műszaki tudományok állása, illetve ennek fényében a távközlési szolgáltatók lehetőségei szerint valósuljon meg. A segélyhívási szolgáltatásnak folyamatosan rendelkezésre kell állnia (365/7/24). A nyilvános telefonhálózat szolgáltatóknak ingyenesen kell a 112-es számon kezdeményezett segélyhívás szolgáltatást nyújtaniuk. A hívó fél telefonszámát el kell juttatni a hívásfogadó központba, ha bármilyen adat- vagy személyiségvédelmi ok felmerül, azon a törvény ereje folytán túl kell lépni. 7. / 54 oldal
Magyarország a fentebbi pontokat már teljesíti, vagy teljesíteni fogja a 112-es ESR projekt végrehajtása után. A 23/2007 (II.23.) GKM rendelet a 3. és 4. követelmény megvalósítását kötelezővé teszi az elektronikus hírközlési törvényre támaszkodva a távközlési szolgáltatók számára. A rendelet megfogalmazása magasabb műszaki színvonalat ír elő a hívás kezdeményező helyszíni adatainak megállapítására ahhoz képest, ahogy azt több tagállamban megvalósították. Tipikus megoldás egyes tagállamokban, hogy a vezetékes telefonról érkező hívások helyszínének megállapítására a távközlési szolgáltatók évente aktualizált, informatikai adathordozón (CD/DVD) publikált nyilvántartását használják fel. A magyar követelmény jelenleg az, hogy mind a vezetékes mind a mobil végponti távbeszélő készülékről kezdeményezett hívás esetén, egy párhuzamos adatcsatornán megérkezzenek a helyszín azonosítására szolgáló adatok. Ez magasabb műszaki színvonalat és nagyobb megbízhatóságot jelent. A Magyarországon megvalósítandó segélyhívást fogadó központok műszaki képességeit a megvalósítás időszakában tehát az előbbiek figyelembe vételével indokolt kialakítani: Vezetékes és mobil hívásokat tudjon fogadni. A távközlési szolgáltatók által küldött helyszín meghatározási adatokat tudja fogadni és feldolgozni. Az ingyenességet a törvény biztosítja. A magas rendelkezésre állást a leendő hívásfogadó központ műszaki tulajdonságai szavatolják (biztonsági, üzembiztonsági, rendelkezésre állási szolgáltatási szintek). AZ EU anyagokban további igények is megjelennek, de nem kötelező, az EU bírósági útján kikényszeríthető formában: Mind a hazai mind a külföldi polgárok legyenek tudatában a 112-es rendszer létezésének. Az EU hivatalos nyelvein elérhető legyen az ESR szolgáltatás. A fogyatékosok, fogyatékkal élők számára is rendelkezésre kell állnia a segélyhívási rendszernek (megfelelő műszaki megoldásokkal). A 112-es segélyhívószám használatának lehetőségéről Magyarországon ma is van folyamatos tájékoztatás: az autóutak és autópályák melletti hirdetőtáblák, valamint a rendőrautók oldalára felfestett hívószám. A 112-es ESR kivitelezése után, a projekt-zárás részeként tájékoztató kampányt tartunk szükségesnek az ismertség és a potenciális használat tudatosságának növelése érdekében. Magyarországon, a rendőrségnél, a 112-es ügyeleteken már ma is alkalmaznak ügyeletes tolmácsszolgáltatást, a jelentősebb európai nyelveken (angol, német), illetve a határmentén a szomszéd országok nyelvein. Ezt a megoldást a Magyarországon kialakítandó segélyhívást fogadó központok követni fogják. Az EU tagállamokban hasonló megoldásokat találunk a kisebb nyelvek esetén, a jelentősebb európai nyelvekre, illetve a szomszédos országok nyelvére vannak tolmácsszolgáltatások. A nagyobb lélekszámú országokban a tipikus megoldás a saját hazai nyelv, esetleg a határkörzetekben a szomszédos országok nyelvén tudnak hívást fogadni. Az EU jogalkotási folyamatában és a 112-es ESR szolgáltatásainak egységesítése végett a hosszabb távú cél az, hogy az EU hivatalos nyelvein rendelkezésre álljon a 112-es szolgáltatás, amely egy minimális szolgáltatási szintet jelent. A hivatalos nyelvek várhatóan az angol, német és francia nyelvet fogják jelenteni. 8. / 54 oldal
A különböző fogyatékosok támogatása az EU-ban is meglehetősen kezdetleges szinte áll. A támogatás első szintje az, hogy a hívásfogadó központok SMS-ek fogadására, feldolgozására és kezelésére is képes legyenek, és a távközlési szolgáltatók az SMS-ekhez ugyanúgy továbbítsák a helyszín-meghatározási adatokat. Ez az ESR szolgáltatás a tagállamokban végzett felmérések szerint csak nagyon kevés helyen áll rendelkezésre. Magyarországon is csak hosszabb távon képzelhető el, mert a távközlési szolgáltatókkal további együttműködést, szabványosítást igényel, ezért ennek az igénynek a megvalósítását a 112-es ESR továbbfejlesztése részeként kell a jövőben kezelni. Természetesen az SMS szolgáltatás nem kizárólagosan fogyatékosok számára állhat rendelkezésre. Problémát jelent, hogy az SMS-ek nem szükségszerűen azonnal jutnak el a központokba. A fogyatékosok támogatására egyes EU tagállamokban, - de elsősorban az USA-ban a szolgáltatók bevezettek olyan távközlési szolgáltatásokat, amelyek több, hátrányos helyzetű fogyatékos csoport távközlési igényeinek kiszolgálására alkalmasak (gyengén látók, vakok, siketek és némák, szellemei fogyatékosok). Ezek a relay services -nek nevezett szolgáltatások egyelőre nem állnak rendelkezésre a hazai távközlési szolgáltatóknál. Az egyetlen kivételnek tekinthető az SMS szolgáltatás. Van olyan távközlési szolgáltató, amely kedvező díjcsomaggal nyújt szolgáltatás vakok és gyengén látók részére, de ez a szolgáltatás nem érhető el egységesen minden szolgáltatónál. Hasonló lépés a segélyhívási célból küldött elektronikus levelek fogadása és feldolgozása, amelyet a fogyatékosok is igénybe vehetnének. Az EU-ban kevés helyen áll rendelkezésre ESR szolgáltatás elektronikus levelezés útján. Ennek oka az is, hogy a helyszín meghatározás súlyos műszaki kérdéseket vet fel. A fentiek elvezetnek azokhoz a problémákhoz, amelyet a segélyhívási célból kezdeményezett (1) VoIP (Voice over IP), az IP telefonszolgáltatás, illetve (2) a hang és adat továbbítása TCP/IP-n keresztül (a világháló felhasználásával) jelent. A helyszín meghatározás egy ilyen segélyhívási kezdeményezés esetében még nem teljesen megoldott műszaki kérdés, akár fix asztali gépről, mobil gépről, WIFI, stb. kapcsolatról legyen szó. Az Amerikai Egyesült Államokban a 911-es hívószámmal kapcsolatban folynak műszaki szabványosítási és technológiai fejlesztések. Az EU várhatóan ezt fogja követni és jogalkotási és szabvány kidolgozási tevékenységében tekintettel lesz majd az elért eredményekre. Magyarországon ezzel a kérdéssel a jelenleg tervezett projekt keretei között még nem tudunk foglalkozni, a világháló (Web, Internet, IP kapcsolat) adatkapcsolatain keresztül érkező segélyhívás fogadás, feldolgozás is csak a hosszabb távú fejlesztés része. Fel kell készíteni az ESR-t a várhatóan rövid időn belül EU normaként megjelenő automatikus e-call segélykérő jelzések fogadására is. A műszaki problémák ellenére az EU szakmai egyeztetési és a jogalkotási folyamata abba az irányba mutat, hogy olyan követelmények fognak megjelenni, hogy a 112-es ESR a fogyatékosok számára is könnyen elérhető legyen. Ennek megvalósításához a távközlési szolgáltatóknak szolgáltatásaik választékát, a fogyatékosokat támogató megoldások irányában kell bővíteni. Ez az állam oldalán nem csak egyszerű szabályozási kérdésként jelentkezik. Ha a piac elég érett lesz ahhoz, hogy ilyen szolgáltatások elérhetők legyenek, akkor tud váltani a magyarországi szabályozás, és a 112-es ESR hívásfogadó központok továbbfejlesztése révén lehet beilleszteni a fogyatékosokat támogató eszközökről indított hívások fogadását, feldolgozását és kezelését. A hosszabb távú fejlesztésekben érdemes figyelembe venni az EU ez irányú kezdeményezéseit és nyomon követni a fejleményeket. Magyarországon a 112-es ESR projekt sikeressége érdekében az alapkövetelményekre kell koncentrálni, amelyekkel az EU követelmények teljesíthetők. A jelen előterjesztésben leírt rendszer ezeket a követelményeket teljesíti, és alkalmas arra, hogy a várható további 9. / 54 oldal
követelményeknek is könnyen meg tudjon felelni. Mivel komplex megoldásról van szó, annak részleges megvalósítása az EU előírásokat nem elégíti ki. 5. Szervezeti modell Megvizsgáltuk a hívásfogadás lehetséges szervezeti, feladat-ellátási modelljeit. Megállapítható, hogy ebben az EU országok gyakorlata nem egységes, azt a nemzeti jogszabályok, szervezeti kultúrák és történeti meghatározottságok függvényében alakították ki. Lényegében három típusú országos modell figyelhető meg: az állami vagy állami tulajdonú szerv általi működtetés, a tevékenység kiszervezése, illetve az egyik kitüntetett készenléti szervhez történő telepítése. A hívásfogadás tevékenységének kiszervezését az állami szférából Magyarországon igen problematikusnak értékeltük, mivel kötelező adatkezelést, különösen a különleges adatok kezelését a magyar adatvédelem gyakorlata szerint nem bíztak eddig még gazdálkodó szervezetre. Nem látszik célszerűnek egy ilyen bizonytalan kimenetelű akár Alkotmánybíróságig is eljutó vitával terhelni a kötelező feladat megoldását. A kiszervezés azért sem célszerű, mert a segélyhívás-fogadáshoz szükséges állandó készenléti típusú rendelkezésre állásban nem lehet a magánfoglalkoztatás javára különbséget kimutatni. A segélyhívó központok fizető (vállalkozási bevételt eredményező) szolgáltatásokkal való bővítése a segélyhívások abszolút prioritása mellett kevéssé látszik vonzónak az üzleti befektetők számára. Az esetleges üzleti szolgáltatások igénybe vétele pedig a segélyhívásoktól független külső tényezők függvénye lehet. A segélyhívás-fogadás speciális szakértelmet igényel, ami ugyancsak ellene hat a kezelőszemélyzetnek, a csúcsidőszakokra ilyen úton való bővítési lehetőségének ami egyébként racionális lehetne. Komoly adatkezelési problémát jelent, ha az érintett készenléti szervezetek egyike kitüntetettként fogadja a segélyhívásokat. A többi készenléti szerv határozottan elutasítja ezt a lehetőséget, mert nem látja biztosítottnak, hogy a hívással kapcsolatos információk késedelem nélkül és teljes körűen megjelennek nála az eltérő szervezeti és intézkedési kultúrák miatt. Felvetődhet az ESR üzemeltetésére önálló szervezet (költségvetési intézmény) alapítása is. Ezt azért nem javasoljuk, mert az önálló szervezethez kapcsolódó kiszolgáló- és háttértevékenységek (funkcionális területek) magasabb költségeket eredményeznek, mint ha egy meglevő intézmény feladatát bővítenénk ezekkel. Az önálló szervezet létrehozása ezen kívül az ESR rendszer üzembe állításának kormányhatározatban előírt határidejét is kockázatossá tenné. A fenti peremfeltételek alapján a jelen ismeretek szerint egy olyan szervezetre javasoljuk bízni a hívásfogadást, amely már létezik, a tevékenység a profiljába beilleszthető és a segélynyújtó szervezetek is elfogadnak, mint megbízható, hiteles információforrást. Hozzá tud férni a szükséges közhiteles nyilvántartásokhoz (személy- és lakcímnyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás, körözési adatbázis), valamint rendelkezik ügyfélszolgálati, illetve adatkezelési tapasztalatokkal és alapinfrastruktúrával. A jelenlegi költségvetési intézmények közül erre a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) 10. / 54 oldal
látszik a legalkalmasabbnak. A KEK KH szervezeti kultúrájába az ESR rendszer működését integrálni szükséges, ez, mint minden szervezeti változás kockázatot jelent, amit proaktívan kezelni szükséges. Az egyik legalkalmasabb kockázatmérséklési módszer a szolgáltatási szintek meghatározása és azok felügyelete, az esetleges eltérések kezelése, a szükséges helyesbítő intézkedések foganatosítása. A fentiek alapján javasoljuk, hogy a hívásfogadó központok a KEK KH szervezeti keretei között jöjjenek létre. Az ESR számítástechnikai infrastruktúráját a KEK KH infrastruktúrájára alapozva lehet a költség-hatékony módon létrehozni, ezzel szemben a zöldmezős beruházás megemelné a költségeket. Az előválogatott és feldolgozott hívásokat a hívásfogadó az OMSZ 26 tevékenységirányító központjába, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságokra, és a megyei (budapesti) katasztrófavédelmi igazgatóságokra, illetve a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságra összesen mintegy 75 helyszínre (28+20+20 +7 tartalék, illetve különleges egység = 75) továbbítja. E szervezetek tevékenységirányító ügyeletei az ESR rendszer további felhasználási helyei. A 75 helyszínre centralizált tevékenységirányítás eleve szervezeti változást eredményez az érintett készenléti szerveknél. Ez szükségszerű, de ennél nagyobb mérvű átszervezés kockázata igen nagy lenne. (a helyszínek további csökkentése az alaptevékenység teljes átszervezésével valósítható csak meg). A tevékenység irányítókat, szemben a jelenlegi helyzettel, nem célszerű osztott munkakörben foglalkoztatni, a kialakításhoz szükséges humán erőforrás, az érintett készenléti szervekkel egyeztetve, rendelkezésre áll. A segélyhívás-fogadás megvalósítása a KEK KH keretein belül: A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala jelentős ügyfélszolgálati tapasztalatokkal rendelkező szervezet az államigazgatásban, a tevékenység a profiljába beilleszthető és a segélynyújtó szervezetek elfogadják, mint megbízható, hiteles információforrást, hozzá tud férni a szükséges közhiteles nyilvántartásokhoz, valamint rendelkezik olyan infrastruktúrával, amely alapját képezheti a rendszernek. A fentieket figyelembe véve, javasoljuk, hogy a hívásfogadó központok a KEK KH szervezeti keretei között jöjjenek létre. A hívásfogadó központok személyi állományát célszerű, ha munkavállalók alkotják. A kalkulált létszám 380-400 fő (5 műszak 70 fővel [30+20+20] váltásos 24 órában, 1 műszak csak nappalos 50 fővel [20+15+15] a hétköznap csúcsidőben). + Előnye a megoldásnak: A beruházás költsége alacsonyabb A végzendő feladatok jól körülírhatók, szabályozhatók, a szolgáltatási szintek meghatározhatók. A segélyhívások fogadása és kezelése teljes egészében az államigazgatás keretein belül marad. Nem jelent biztonsági kockázatot, mivel kialakult biztonsági kultúrával, szabályrendszerrel rendelkező szervezetről van szó. A közhiteles és szenzitív adatokhoz történő hozzáférés személyi és technikai feltételei adottak. 11. / 54 oldal
A segélynyújtó szervezetek elfogadják a KEK KH-t, mint megbízható, hiteles információforrás. A hivatal rendelkezik hasonló, ügyfélkapcsolati rendszerek megszervezésének szervezeti és üzemeltetési tapasztalataival. A hivatal rendelkezik olyan központi infrastruktúrával, amely alapját képezheti a rendszernek. Olcsóbb az üzemeltetés, mint a szolgáltatás-vásárlás esetén. Kvalifikált munkahely-teremtés a közszférában. 3 Működőképes a megoldás akkor is, ha az ESR (technológiai) rendszer beruházással, illetve ha ICT szolgáltatás-vásárlással valósul meg. - Hátránya a megoldásnak: A beruházási költségek prognózisának bizonytalansága nagyobb A hivatal létszámát bővíteni szükséges. A dologi költségeken felül személyi juttatás előirányzat növekményt is jelent. A segélyhívás-fogadás megvalósítása teljes körű szolgáltatás-vásárlással: A segélyhívás-fogadást egy külső, nem állami cég végzi szolgáltatás keretében. A végzendő feladatok jól körülírhatók, szabályozhatók, a szolgáltatási szintek meghatározhatók. Bizonytalansági tényező a polgárjogi szerződéssel átruházandó felelősség kérdése, problémát jelenthet a készenléti szervek támogatottságának hiánya. A projekt pontosan ezen szubjektív okok miatt nem tudott hosszú éveken keresztül túljutni az előkészítő szakaszon. További problémát okoz a közhiteles nyilvántartásokhoz való hozzáférés biztosítása egy vállalkozó számára. Ez a megoldás drágább, mert a szolgáltatás bevétele nem forgalomfüggő, így a szolgáltató átlag profitigényét finanszírozni szükséges. Az esetlegesen bevételt eredményező kiegészítő szolgáltatások az ESR rendszer szempontjából diszfunkcionálisak és más működő európai rendszerek esetében sem ez a gyakorlat. Ezzel, ha a rendszerbe az elérhető bevétel érdekében más szolgáltatások is integrálásra kerülnek, más rövid számon (pl.: 116), nem csak a szolgáltatási szint veszélyeztetett, hanem az ESR hálózat zártságának feladásával a rendszer biztonsága is. + Előnye a megoldásnak: A költségek viszonylag jól prognosztizálhatók. A végzendő feladatok jól körülírhatók, szabályozhatók, a szolgáltatási szintek meghatározhatók. Személyi juttatás előirányzatot nem terhel A humán erőforrás biztosítása és annak kiképzése a szolgáltató feladata (a követelményrendszer kidolgozása és a vizsgáztatás marad csak a projekt feladata). 3 A kvalifikált személyzet követelménye: valamennyi érintett készenléti szerv szakmai ismereteinek birtoklása azon a szinten, amely a segélyhívások fogadásához, értékeléséhez és minősítéséhez szükséges, valamint pszichológiai alkalmasság válsághelyzetekben is. További elvárás a nyelvtudás és az ESR rendszer készségszintű használatához szükséges tudás és gyakorlat megszerzése. 12. / 54 oldal
- Hátránya a megoldásnak: Ez a megoldás nagy valószínűséggel drágább, mint a saját szervezettel végzett tevékenység. A szükségessé váló változtatások csak szerződésmódosításon keresztül lehetségesek, ami lassú és nehézkes. A készenléti szolgálatok szervezeti kultúrája nem fogadja be az üzleti szereplők aktív részvételét folyamataikba. Biztonsági kockázatot jelenthet az üzleti élet stratégiai döntéseinek hatása (pl. kivásárlás, átalakulás, stb.) Különleges szabályozást igényel a közhiteles és egyéb szenzitív adatokhoz való hozzáférés biztosítása. A segélyhívás-fogadás a jelenlegi helyen (Rendőrség) történik: A hívásfogadásnak és az informatikai támogatásnak a jelenlegi rendőrségi szervezethez kell igazodnia, ami azt jelenti, hogy 19 helyszínre kell a rendszert telepíteni, ami jelentős többletköltségeket jelent, a hívásfogadók mérete lényegesen az üzemgazdasági optimum alatt marad. Elvileg elképzelhető a rendőrség szervezetén belül kevesebb hívásfogadó is, de ennek integrálásához a rendőrségi irányítási rendszer teljes átalakítására van szükség, ami a jelenlegi szakmai elgondolások között nem szerepel. + Előnye a megoldásnak: Nem kell változtatni a jelenlegi hívás irányokon. Mivel a jelenlegi rendszerre épül, szervezeti változással nem jár. - Hátránya a megoldásnak: A 112-es hívások továbbra is a Rendőrségre futnak be, így oda továbbra is jellemző módon a rendőri intézkedést igényelő hívások érkeznek, így az elsődleges intézkedések is szükségképpen rendőri jellegűek. Az eltérő szervezeti- és intézkedési kultúrák, protokollok miatti ellentmondás megmarad, és a többi érintett szerv hosszabb távon is ragaszkodik a nemzeti hívószámok fenntartásához, sőt az arra épülő saját fejlesztésekhez. Nincs előzetes hívásszűrés, a rosszindulatú, illetve téves hívások kiszűrése a rendőrség feladata marad továbbra is. 6. Finanszírozás lehetséges megoldásai A rendszer üzembe helyezését a korábbi 2031/2007 (III.7.) sz. kormányhatározatnak megfelelően 2008. december 1-i határidővel kell megvalósítani. A megvalósítás történhet, állami beruházással, illetve szolgáltatás-vásárlással, a szükséges eszközök bérletével vagy egyéb hosszabb távú fizetési technikával. Mindkét esetben azzal a feltételezéssel élünk, hogy a három hívásfogadó központ meglévő, kihasználatlan állami tulajdonú ingatlanban létesül. 13. / 54 oldal
Az ESR rendszer megvalósítása szolgáltatás-vásárlással (ICT eszközbérlettel): Az ESR rendszer megvalósításának becsült bekerülési költsége 5,5 milliárd Ft. Amennyiben a rendszer szolgáltatás-vásárlással valósul meg, célszerű 1+7 éves futamidőt tervezni, amelyből az első év a beruházás megvalósítása. A fennmaradó 7 év az IT eszközöknél két teljes amortizációs ciklust is magában foglal. Ennél hosszabb futamidő nem célszerű, mivel ezután technológiai váltás várható. Szolgáltatási díjat 2009-től kellene fizetni, praktikusan havonta, részletekben. Az építészeti beruházást, amely kb. 945 millió Ft, ebben az esetben is külön célszerű kezelni és állami beruházásként megvalósítani, mivel a hívásfogadók állami objektumban települnek. Az ingatlanok esetében a beruházás értékmegőrző jellegű. A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat, illetve a későbbi évekre vonatkozó előzetes számítások ezt a verziót támasztják alá. + Előnye a megoldásnak: A költségek viszonylag jól prognosztizálhatók. A kiadások csak 2009-től jelentkeznek, havi részletekben. Egy költségvetési évet sokkal kisebb mértékű forrásigény terhel. Az amortizációs költségek eloszlanak a szerződés ideje alatt a szolgáltatási díjban. A beruházás minden kockázata a szolgáltatót terheli. - Hátránya a megoldásnak: A szolgáltatási futamidő végére az összköltség legalább 15-20 %-kal magasabb lesz (a finanszírozás önmagában 7-13% közé tehető 4 ), mint az egyszeri 5,5 milliárd Ft. A szolgáltatási szerződés lejártáig ismételten közbeszerzést kell kiírni, ahol a valódi verseny már kérdéses. Az ESR rendszer megvalósítása állami beruházással: Az ESR rendszer megvalósításának becsült költsége egyszeri 5,5 milliárd Ft, és figyelemmel arra, hogy a rendszer átadási határideje 2008. december 1., pénzügytechnikai megoldástól függően a forrásigény a 2008. vagy a 2009. évi költségvetést terheli. Az ingatlanok esetében a beruházás értéknövelő jellegű. A hívásfogadó központokat lehetőleg meglévő állami ingatlanokban célszerű kialakítani, így azok bérlete további költségként nem merül fel. A helyszínek kiválasztása az érintett szervezetek átalakulási folyamataival összhangban zajlik. + Előnye a megoldásnak: A költségek viszonylag jól prognosztizálhatóak. Rövid időintervallumban jelentkező beruházási forrásigény. Nem szükséges különválasztani az építészeti beruházást, egy fővállalkozói szerződést célzó közbeszerzési eljárást lehet lefolytatni. - Hátránya a megoldásnak: Egyszeri, nagy összegű forrásigény, amely a költségvetési egyensúlyt befolyásolhatja. 4 Az eddigi hasonló állami tenderek tapasztalatai alapján 14. / 54 oldal
A rendszer 7 éves életgörbéje alatt mintegy 1,2 milliárd Ft egyszeri pótlási költségigény (IT eszközök) merül fel. Működtetési költségek Abban az esetben, ha a hívásfogadás a KEK KH szervezetében történik, az éves működtetés 2009-es árakon számolva mintegy évi 1,8 milliárd Ft kiadást jelent. Ha a hívásfogadás is szolgáltatás-vásárlással valósul meg, úgy ez vélhetően ennél többe kerül. A rendszer fenti határidőre történő üzembe helyezéséhez már 2008-ban szükséges a hívásfogadó szervezet felállítása és a megfelelő személyzet toborzása, kiválasztása és a kompetencia fejlesztése, a személyzet betanítása. Ennek becsült költsége 500 millió Ft. (egyszeri költség) A KEK KH szervezeti keretein belül az üzemeltető szervezetet 2008. II. félév elején fel kell állítani és folyamatosan feltölteni a szakállomány kiképzésének biztosítása és a próbaüzemek miatt. Jelenleg a segélyhívásokat fogadó szolgálatoknál mintegy 2200 ember foglalkozik a hívások fogadásával, valamint a tevékenység irányításával. Az emberi erőforrás becslése a készenléti szolgálatoktól származik. Az említett tevékenységek zöme a mai munkaszervezés mellett kapcsolt munkakörökben valósul meg, ami a szolgáltatási szint javításának korlátja is. Feltételezve a kétszintű ESR üzembe állítását, ez az erőforrás szakmai szempontból eredményesebben lesz kihasználható, mert a téves, rosszindulatú, stb., hívások nem a szakmai tevékenység-irányítókat fogják terhelni. Ugyanakkor szigorúan a segélyhívásokkal kapcsolatos tevékenységirányítás hatékonyabbá válik, mert az ott szükséges emberi erőforrás lecsökken. A kapcsolt munkakörökben felszabaduló munkaidőalap kihasználása természetesen az érintett szerv feladata, az alapfeladatokra felhasználható döntés esetén, az ESR csak a lehetőséget teremti meg. Megvizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy az ESR hívásfogadó folyamatos működtetésének költségeit (kb. 1.8 milliárd Ft/év) ne az állami költségvetésnek kelljen viselnie, hanem az legyen más jövedelemtulajdonosra átterhelve. Olyan külső érdekeltek (stake holderek) keresése, amelyeknek az ESR-ből a lakosságon kívül közvetlen vagy közvetett előnyük származik (társadalombiztosítás, biztosító társaságok) nem eredményezett életképes üzleti modellt, ezek az előnyök ugyanis csak közvetve és nehezen számszerűsíthetők. Célszerű azonban ezeket a lehetőségeket folyamatosan vizsgálni, hiszen ezek a források a működés finanszírozásába az érdekeltségi elemek létrejöttekor bármikor a későbbiekben is bevonhatók. Elvileg elképzelhető az ESR működtetési költségeinek átterhelése a távközlési szolgáltatókra, akik ezt nyilván a beszélgetési díjakban az előfizetőkre áthárítanák. Erre vagy a mobilszolgáltatók által fizetendő koncessziós jellegű díjakon keresztül az új szerződésekben, vagy az Eht-ban definiált Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogató Kasszához hasonlóan lenne lehetőség (feltöltése árbevétel-arányos). Maga a kassza erre nem alkalmas, hiszen az egyetemes szolgáltatásra kötelezettek többlet költségeinek elismerésére szolgál. Figyelemmel kell ugyanakkor lenni arra is, hogy önmagában a segélyhívások ingyenessége, illetve a most már konkrét jogszabályban előírt hívás-helymeghatározás a szolgáltatóknak nem csak 15. / 54 oldal
működési, hanem jelentős beruházási költségtöbbletet is jelent. Feszültséget, ellentmondást okoz az is, hogy a 112-vel kapcsolatos, távközlési szolgáltatók által viselendő költségek jelentős része a vezetékes szolgáltatókat terheli, ahol a piac beszűkülése miatt a költségviselő képesség egyébként is romlik. A Pénzügyminisztérium a távközlési szolgáltatók bevonásával kialakított megoldásokat nem támogatja. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak az ESR tárcaközi munkacsoportban többször kifejtett véleménye szerint nincs és nem alkotható az EU előírásokkal harmonizáló jogi eszköz arra, hogy a segély-hívásfogadó költségei a szolgáltatókra illetve a fogyasztókra legyenek áthárítva. A tervezett fejlesztés nem valósul meg: Az ESR rendszer megvalósulásától függetlenül EU elvárás, hogy a 112-es segélyhívásokhoz szolgáltatni kell a hívásra vonatkozó helymeghatározási információkat. Jelenleg a 112-es számokra érkező hívásokat kizárólag a Rendőrség fogadja, ezért ezek az információk csak ott lennének elérhetőek és informatikai támogatás hiányában a többi segélynyújtó szervezet legfeljebb szóbeli információt kaphat, valamint a rendőrségnél is elvesztené a jelentőségét, hisz nincs hol az adatokat megjeleníteni. Az Európai Bizottság a hívás helymeghatározásra vonatkozó kötelezettség szegési eljárást annak ismeretében szűntette meg, hogy a hívás helyére vonatkozó adatok 2008 decemberétől automatikusan fognak rendelkezésre állni. (GKM rendelet) Amennyiben az ESR nem teremt ehhez fogadó felületet, akkor ezt a vállalást nem fogjuk teljesíteni. A távközlési szolgáltatók ezt az adatszolgáltatást az EHT alapján térítésmentesen végzik. Annak végrehajtására a jelentősebb szolgáltatók műszakilag már felkészültek. + Előnye a jelen helyzet fennmaradásának: Nem kell változtatni a jelenlegi hívás irányokon. A jelenlegi költségeken felül plusz igény nem jelentkezik. - Hátránya a jelen helyzet fennmaradásának: A 112-es hívások továbbra is a Rendőrségre futnak be, így oda továbbra is jellemző módon a rendőri intézkedést igényelő hívások érkeznek, a szolgáltatási szint nem változik. A nemzeti hívószámok fenntartása elengedhetetlen, a 112 azokat változatlanul csak kiegészíti. A segélynyújtás hatékonysága nem javul. Az együttműködő szervezetek változatlanul nem tudnak egymással érdemben kommunikálni az egységes adattartalmú infokommunikációs támogatás nélkül. A különböző segélyhívó számokra érkező hívások kezelése egymástól eltérő módon történik, nincsenek szolgáltatási szintek, nincs esemény-alapú feldolgozó rendszer, nincs egységes kikérdező protokoll. Nincs hívásszűrés a rosszindulatú, illetve téves hívások kiszűrésére. Nincs biztosítva a hívások többnyelvűségének kezelése. 16. / 54 oldal
Az események és az azokkal kapcsolatos információk utólagos visszakeresése nagyon nehézkes. Kihasználatlanul maradnak az Egységes Digitális Rádió-távközlő rendszer egyes, már működő szolgáltatásai által nyújtott előnyök. Az EU előírásokat nem tudjuk teljesíteni, így vélhetően új kötelességszegési eljárás indul. 7. Várható gazdasági és szakmai hatások Figyelemmel az elkövetkező évek költségvetési lehetőségeire, a finanszírozási megoldások közül az ICT eszközbérleti konstrukciót javasoljuk. Így a rendszer létesítése és fenntartása a 2008. évi költségvetést maximum 1,6 md Ft-tal, a 2009-2014 évek költségvetését maximum évi 2,7-3 md Ft-tal terhelné meg. A részletes indoklásban szereplő számításainkhoz figyelembe kell venni, hogy mivel versenytárgyalás előtt vagyunk, a beruházási költségek tekintetében igyekeztünk felső becslést adni. A bérlet esetére az általunk prognosztizált évi költségek a PM által tervezett előirányzattal szinkronba hozhatók. A tervezett ütemezés betartásához még 2007. évben le kell folytatni a szükséges közbeszerzési eljárásokat és megkötni azokat a szállítási és szolgáltatási szerződéseket, amelyek alapján az eszközbeszerzések, ingatlan-kialakítások, átalakítások és beruházások 2008-ban majd megtörténhetnek. A 112-es segélyhívószám használata továbbra is díjmentes, de az ellátás jellegéből adódóan maga a tényleges segítségnyújtás (a gyógyítás költségei, a tűzoltás során felhasznált és elszámolandó anyagok, eszközök stb.) a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően lehet térítéses is. A jogosulatlan igénybevétel az eddigi gyakorlathoz hasonlóan külön jogszabályváltozások nélkül is kezelhető. Természetesen az ESR-rel kapcsolatos lakossági felvilágosító tevékenység kapcsán erre is ki kell térni. A legjelentősebb szakmai hatás, hogy az ESR-ben feladatokat ellátó szervezetek egységes információellátása, irányítása és átlátható együttműködése eredményeként a szolgáltatási színvonal növekszik. Az előbbieken túl egyértelműen kedvező, hogy a hazánkba látogató külföldiek és a magyar lakosság számára a segítségnyújtás hatékonyabbá válik, biztonságérzetük megerősödik. Létrejön egy olyan folyamatosan felügyelt országos hálózati rendszer, és azzal együtt egy szakmai információs bázis, amely egyrészt infokommunikációs háttérrel biztosítja a segítségnyújtó szervezet gyors mozgósítását, másrészt mérhetővé teszi a közszolgáltatás ellátási színvonalát. Az ESR megvalósítása a lakosság számára pozitív hatást eredményez, mivel az állam szolgáltató jellege hangsúlyosabb és közvetlen módon érzékelhető lesz. További hozadék a bajbajutottak és hozzátartozóik elégedettségének növekedése és a segítségnyújtáshoz szükséges időráfordítás csökkenése. Az információáramlás hatékonyságának növekedése miatt javulnak a sérültek fogadásának előfeltételei. Az Európai Unió szempontjából kedvező hatás, hogy az európai polgárok az elvárt egységes szolgáltatást vehetik igénybe. 17. / 54 oldal
A projekt sikeressége szempontjából igen fontos elem az a média és kommunikációs tevékenység, amely azt hivatott szolgálni, hogy még a bevezetés előtt minden állampolgár tisztában legyen azzal, hogy mire számíthat az, aki a 112-t tárcsázza, és mi történik a segélykérése után. A kommunikációs tevékenység része pl. a segélynyújtó szervezetek járműveinek matricázása, valamint információs táblák elkészítése is, amelyeket a frekventált és turisták által gyakran látogatott helyeken, valamint a határátkelőknél célszerű elhelyezni. Az ESR megvalósításával az ún. nemzeti hívószámokat (104, 105, 107) nem lehet azonnal megszüntetni, azonban azok fokozatos háttérbe szorulása várható. A vonatkozó EU előírás ugyanis a szolgáltatók számára csak a 112 esetében írja elő az automatikus (és ingyenes) hívás-helymeghatározást és a GKM rendelet is ezt tartalmazza. Az ezt felhasználó korszerű térinformatikai alkalmazások tehát csak a 112 -re építhetők. A jelenleg több mint 150 helyen fogadott 105 és 107 struktúráját mindenképp át kell alakítani, így célszerű valamennyi nemzeti hívószámot a 112 -es hívásfogadó központokba átirányítani. Az ESR megvalósítását követően a 104, 105 és 107 hívószámok fokozatosan irányíthatók át, 1 év alatt teljes körűen, annak ellenére, hogy az Egészségügyi Minisztérium és az OMSZ a 104 fogadásával a jelenlegi helyszíneken hosszabb távon számol. Az Egészségügyi Minisztérium TIOP pályázatának sikeressége esetén a tervezett tevékenység-irányító munkahelyek számossága csökkenthető (az OMSZ a helyszínenkénti 5 db helyett, 2 db telepítését tartja indokoltnak), ugyanakkor szükséges a megfelelő interfész kialakítása a két rendszer között. A legfontosabb egyeztetési kérdések: az eseményazonosító, szinkronidő, térképi azonosság, kikérdezési protokoll és a kikérdezési adatlap alapadatai. Ezeket a technológiai és rendszer szintű egyeztetéseket elvégeztük, így a két rendszer összhangja biztosított. Az OMSZ projekt ESR-t érintő tevékenység-irányítás része, csak egy viszonylag szűk szelete. Az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. Törvény 12/A. (5) alapján, a közbeszerzésekről szóló törvény alá tartozó a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérő, vagy meghaladó mértékű, az állami költségvetésből több éven át finanszírozandó közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének tekintendő a költségvetési szerv részére, vagy a meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a költségvetési törvényben, vagy az Országgyűlés által a költségvetési törvényjavaslat központi költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány mértékéről történő határozathozatalával megállapított dologi vagy felhalmozási előirányzat. Központi vagy társadalombiztosítási költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv ilyen előirányzat hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárást a kormány előzetes engedélye alapján. Ehhez kérjük a Kormány hozzájárulását. A kötelezettségvállalás ugyanakkor nem minősül az Aht. 12/B. szerinti kötelezettségvállalásnak, mivel az ott felsorolt valamennyi követelmény nem teljesül. 18. / 54 oldal
8. Várható társadalmi hatások Az ESR megvalósítása a lakosság számára pozitív hatást eredményez, mivel az állam szolgáltató jellege hangsúlyosabb és közvetlen módon érzékelhető lesz. További hozadék a bajbajutottak és hozzátartozóik elégedettségének növekedése és a segítségnyújtáshoz szükséges időráfordítás csökkenése. Az információáramlás hatékonyságának növekedése miatt javulnak a sérültek ellátásának előfeltételei. Az Európai Unió szempontjából kedvező hatás, hogy az európai polgárok az elvárt egységes szolgáltatást vehetik igénybe. A projekt sikeressége szempontjából igen fontos elem az a média és kommunikációs tevékenység, amely azt hivatott szolgálni, hogy még a bevezetés előtt minden állampolgár tisztában legyen azzal, hogy mire számíthat az, aki a 112-t tárcsázza, és mi történik a segélykérése után. A kommunikációs tevékenység része pl. a segélynyújtó szervezetek járműveinek matricázása, valamint információs táblák elkészítése is, amelyeket a frekventált és turisták által gyakran látogatott helyeken, valamint a határátkelőknél célszerű elhelyezni. 9. Kapcsolódások Az előterjesztés logikai és szerves egységet képez a közigazgatás korszerűsítése érdekében benyújtott, az elmúlt évben tárgyalt előterjesztésekkel, ugyanakkor közvetlenül érinti az egyes ágazatokban dolgozó, egymástól ma szervezetileg elkülönült (központi) közigazgatási szervek által irányított, segélyszervezeti feladatokat ellátó, felügyeletük alatt álló egységeinek önállóságát. Utóbbiak érdekeltek az ESR központi és regionális kialakításának tervezésében és a későbbiekben annak gyakorlati megvalósításában, de nem elhanyagolható külön-érdekeik is vannak. Mindezek miatt csak összehangolt közigazgatási lépésekkel és az üzleti alapokon működő szolgáltatókkal, gazdasági társaságokkal is együttműködve, de az állami irányítás és szabályozás eszközrendszerét is határozottan alkalmazva lehet eredményes munkát végezni a 112-es ESR bevezetésének elkészítése során. Az ESR bevezetésével kapcsolatos munkákhoz értelemszerűen szorosan kapcsolódik a távközlési szolgáltatóknak az a műszaki felkészülése is, amely a segélyt hívó fél helymeghatározási adatainak a segélyszolgálatok részére történő elektronikus átadása érdekében szükséges. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium evégett előirányzott műszaki előírásai és szabályzói intézkedései megfelelnek az ESR célkitűzéseinek. Az eddigi előkészítő munkák tapasztalataként megállapítható, hogy a már meglevő ismeretanyag jobb hasznosításával és további, egy közigazgatási központból koordinált szakmai előkészítő munkával az ESR kialakítását meg lehet valósítani, azaz érdemi változást érhető el a segélyhívások eredményességének javításában, az egységes európai segélyhívás elektronikus úton történő gyakorlatának megvalósításában. 19. / 54 oldal
10. Javaslat a sajtó tájékoztatására A) VÁLTOZAT Az előkészítő jelegű munka jelenlegi fázisában még indokolatlannak tartjuk. B) VÁLTOZAT Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): X A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): A Kormány az Európai Unióval történő szorosabb együttműködés, továbbá a közigazgatási tevékenység színvonalának javítása, a közigazgatási szervek szolgáltatásainak egységesítése, s a segélynyújtás közszolgáltatásként történő átszervezése érdekében meghatározta az Európai Segélyhívó Rendszerhez történő érdemi csatlakozást biztosító magyarországi Rendszer kialakításának alapfeltételeit és a megvalósítás feladatainak időrendjét. A magyarországi ESR - kapcsolódva az Unió rendszereihez - közszolgáltatásként és egységes irányító-központokból fogja biztosítani a hazai lakosság és a külföldiek számára az elektronikus úton elérhető segélyszolgáltatásokat. Az ESR a belsőleg zárt informatikai hálózatával -, továbbra is megőrzi a bármilyen okból bajba jutottak, az egészségügyi szolgáltatásokat és a rendőrségi segítséget a segélyszolgálatok útján igénybe vevők számára azt, hogy a segítségnyújtás során megadott adataikhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Tárcán belüli nyilatkozók szintje: Kormánybiztos (államtitkár) X X X X X X 11. Megjegyzések A tervezett szabályozás nem tartozik a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) kormányrendelet hatálya alá. A szabályozás információs társadalmi szolgáltatásra is vonatkozik, amely bejelentési kötelezettség tárgya lenne, de nem tartalmaz normatív jellegű előírásokat, ezért a műszaki 20. / 54 oldal