MAGYAR HONVtDELMI SPORT - SZOVE T StG FÜZETEI R4DVÁNYI LÁSZLÓ...,. MAGNETOFON K~SZULÉKEK KORSZERÜSIT~SE
-,. '!...
RADVANYI LASZLú MAGNETOFON KÉSZÜLÉKEK,, ~,. KORSZERUSI-rESE MAGYAR HONVED~LNIJ 1963 SYORTSZÖVETS~
MAGY AR HONV~DELMI SPQRTSZ:>V.Ii:TSEG. RADiöAMAT6R FOZi:TEI 52. ~ZAM Szerkesztf: KUN.TúZSEF.. K iadja: e Magyar HonvMem Sportszövetség Rákóezt Lapidedó FeeiO,s:.K.édár -'~rt.- Mü&U~k ve~et6: SmOi ZOI.t6n 5550 Pédány, 3 (v AIS tcrjedeem 625700;1 - Zrnyi N yomda, Budapest. Feeös vezető: Bogár Imre Igazgató ' ' 0.,:...,.-.:'Jo.., :... -.;. ~-!. - - _.. ~..._ -. ;;;ö '... - "":...:..}, ) a...,.
~. ' ', BE VEZE'.fEs Végigapoz-va a magnókészüékek gyá~ i ismertet/sit, megepő adatokat taáunk. Az amatőt körökbe-n ma már átaában eterjedt 9,5 és 4,75 cm'sec. szaagsebességekke oyan kiváó hangrögzítés vaósítható meg, ami pár év eőtt még eképzeheteten vot. Néhány kiragadott péda: "Terta 922'' "Saba TK 12.5-S-,,Phiips RK 35'' "Uher 4.000 Rep ort"' 9,5 cmfsec-né 9,5 cm/seo-né 4,75 cmjsec-né Dinamika: 55 db ( t) 9,5 cmjsec-né Dinamika: 60 db {!) 9,5 cm/ sec-né 4, 75 ern/sec-né 2,4 cmjsec-né 60-14000 H z 40-16000 Hz 4{)- 8000Hz 50-14000 Hz 50-18000 Hz 50-11 OOO Hz 70-5000Hz i,.. A fenti adatok ehihetőségét saját méréseink is igazoták: ma már aacsony szaagsebességge is tényegesen megvaósítható a rntnden igényt kieégitő hangszaag fevéte. A fenti jó eredményeket a gyárak nem vaami kiöneges fejekke, vagy vaarrüyen "csqdakapcsoiis" segítségéve érik e, titkuk csupán: megfeeő mínőségű szaag ha.sználata meett, oyan mechanika.i és erósitéstechntkai viszonyokat étesitení, meyec messzemen6en figyeembe veszik a mágneses hangrögzítésnek a közemúlt ban még ényegteennek tartott követeményeit is. Féreértések ekerüése v0gett eúre is kijeentjük: nagyon jó ismerjük a m ágneses hangrögzítéssei kapcsoatos szakirodamat és eméeteket, meye;k eéggé szűk jwrá tok közé s7..o'itják a "ehetőség~ket". Nem érezzük magunkat ietékeseknek arrn, hogy a fentiekke vitába szájunk, de az eért eredményeket neh.'ink is tényeknek ke e!ogadnunk, és arnennyib~:n módunkhan á, jgyekszünk ugyanezt eérni, sőt túszárnyan i. Az utóbbi pár év aatt igen sokat fejődött a hangszaag technika, ezért a pár éves, nem egyszer még igen jó karban evö magnó k~szü ~ékek hangminőség szempontjábó máris eavu tnak tekinthetők Több odaró femerüt a kérdés, hogy ezeket a készüékeke1: mi módon ehetne.. kor szerúsí!te.ri"?.jeen füzetben erre vonatkozóan adunk pár tanácsot. 3
Részeies útmutatást nem adhatunk. rnet't oyan sokfée, és kiönbözö áapotban evő készüék van amatőrkézen, hogy minden vátozatra kitérni nem ehet. A hangmnőség megjavításának irányvonaát és főbb gyakorati módszet eit ismertetjük azza a tudatta!, hogy a küönböző e setekben a egfőbb segítség továbbra is az amatőr egyéni taáékonysága marad. Kiegészítésképpen közöjük a hangszaagfevéteekné gyakt abban hasznát segédberendezések ismertetését és néhány, a gyakoratban jó bevát megodást. Ehhe?. a hasznos munkához - 'runcynek gyümöcse esz minden bizonnya a még jobb, éethűbb hang - kíván sok sikert a Szerző. \ ( 4
! ' MAGNÓKÉSZÜLitKEK KORSZERÜSÍTÉSE 1. A k.oi'szerúsítés céja Pár évve ezeőtt még nagyon jó készüéknek tekintett-ék az oyat, ameyik 9,5 cmjsec sebcsségen 80-8000 Hz-es ft e}{vencia-átvitee és 35 d B-es dinamikáva t ende<ezett. Ma már aí\ Iyen gép még akjmr s megérett a.feújításra, ha egyébként kifogástaanu is müködik. A javítássa foga kozó szet vek azonban - érthetöen - csak a készüék eredeti hangmin6ségének visszaáítását váa ják, a korszerüsítést azonban nem, má r csak azért sem, mert az egy régebbi készüémé mindenképpen hosszadajnas, dőt. és i.iremet igény ő munka. A cészüék.,fe.piszkáása" ugyanis csak épésrő épésre, a kiönböző szempontok és ehetőségejt a apos vizsgáata és a szükséges v~toztatások végrehaj tása útján töt t.énhetik. A végső eredményt azonban eőre garantáni így sem ehet, mert akadhatnak tényezők, meyek megvátoztatásához egyes kt' szüékek teje-s átépítése enne szükséges. 2. A korszerű sítés tényezői A,.korszerűbb" fogaom magnókészüékekné több részre oszt.ható. Ezek: cészerűbb, könnyebben kezezhető és több mű.veet végrehajtásá'a akamas mechanikai feépítés, könnyebb súy, izésesebb, szebb küsö. és ami a egényegesebb: jobb elektroakusztikai tuajdonságok. A fentiek közü a már megevő }{észüékekné jóformán csak a egutosó követemény, a hangminóseg vátoztatha tó, javítható meg amatéir eszközökke'. Mechanikai vátoztatás eseteg csak a fejekke kapcsoatban szükséges, erre vissza fogunk térn i. A hangminóség fejavítása három követemény tejesítését kivánja: Ezek:. a méy hang, 2. a magas hang átvite további kiterjesztése, vaamint 3. a dinamika fokozása. Mindezeket pedig két épcsőben ke eosz.. tani! fevétené és ejátszásná. A hangminőséget befoyásoó tényezők:. a hasznát szaag minósége. 2. a fej áapota és típusa, 5
S. a fej és a szaag kifogástaan érintkezése, 4. a fejet érő v<:ütakozó mágneses tér kompenzáhatósága, 5. az akamazol eőjágnesező iram és hangkorrekciók météke és -,.ég\i ' 6. az erősi:tö ájapota. 3. A szaag ir4nti követemények Az utóbbi évek aatt a mágneses hangrög zítés (szaag) fpjveteii technikája énye~,~ ;\Iig vátozott, Jegaábbis nem oyan m~rtékben, ami megmagyarázná a fetűnőe;n jó eredményt. Lényf'gE\s fejődés mutatkozott azonban a hangszataoo1.-ná. Esősorban is ennek tudható be az egyre javuó hangmjnőség. A korszeru, aacsonysebességű szaagot az aábbiak jeemzik: a t'égebbi a acsonysebessegű szaagokná hasznátná 1{4sebb koe citivitású, dc,,szögetes hiszte rézis görbé've" ren<ekezö vasoxid. (. ábn\.) (Ezt a szögetes formát á taában az öntés közben a.kamazott mágneses orientáássa eet kia~'tani, és az csak a szalag hoss~in'inyában m~ttatkoj v - J..1 v / H 1. ábra <:ik. Természetesen küöneges vasoxidfajta ke hozzá.) A vasoxidat n fóiához kötő akk mennyiségének minimumra h07-ása, a vasoxid réteg nagy nyomássa történő tömörítése és simitása, a réteg miné vékonyabb, de tökéetesen egyenetes!ehordása,.a vasoxid-akk diszperzió tisztasága és homogeni.ása ~ végü a hordozó 'fóia hajé<onysága, v-aa rrün a fejre vaó fefekvő készsége. Iyen 1:uajd("nságokka csak aig néhány s.zaagf<ajta t endeke.-i k. Szerenesés köri.\mény,.ht>gy a hazai gyartású Owfon CRF 88/L sza }ag - a hajékonyságot kivéve - rendekezik a szükséges tuajdonságokka és korszerú aacsonysebességű üzemre akamas. K észüékünk beáít-ásához, ietve bc'/mréséhez oyan szaagtípust szerezzünk be, me trnek kifogástaan rninőséoe kiinduási aapu szogá~hat a további munkánkhoz. Akamatan: a:.: AO.FA. CH, C~ CR, Fen-ania, nyugati AGFA 4004, de nagyon ió az ugyancsak nyugati AGFA PE s~ 6
rozatú, a BASF LGS és a későbbi,,angspie" típusok. a Sonocoor szu agok. Természetesen csak az ismei tebbeket emítve. Amerikai (Scotch, Audió tape, Irish stb.) szaagokat nem ajánjuk, mert opti-máis beáí tásuk átaában ényegesen etér az európai. szaagokét6, és a hozzájuk,,beótt" készüékeken bajos másfée szaagga jó eredményt eérni. Ha azután megfeeő szaagga a magnónkat rendbe hoztuk, a ké' sőbbi időkben a gépünk segítségéve is ki tudjuk váasztani a hozzá hasznáható szaa.gfajtákat. 4. A fej minősége Hazai vu>zonyatban ez jeenti ma még a egnagyobb gondot. A jeeneg foyjamatosan beszex-ezhető Káxoyi-fée fej több okbó is akamatan céjainkra. Ugyancsak eavutnak tekinthető a ML és a bakeitházas Fes fejtípus is. Eenben igen jó az oykor beszerezhető Bogen gyűrűsfej. Az aacsony szaagseb,_,sségekre akamas fejekné nemrégen még megkövetet küönegesen kis résméret ma már túhaadott ááspont; 3-4 mikron aá emenni nemcsak szükségteen, de töb b okbó káros is. (Fevétené iyen esetben csak a szaagréteg sohasem tökéetesen egyen etes egküső pár mikronos része mágneseződik fe, ejáts?..ásná pedig a tú kis rés a szaag fuxusána;k részbeni meé!(záródását okozza stb.) Heyette a fej szimetrkus feépítése, kiváó mágneses árnyékoása, küönegesen jó minöségű, és emezet mag, trapéz aakó rés stb. a dőntő szempontok Az amatőr résrerő a fej kiváasztásáná a tenti jeemzők eeenőrzése természete-sen aig vaósítj1a!.ó meg, az eg,vedü ját ható út: korszerg, eismet1: tipus a kamazá~a. A jó maga.mang-viss?..aadás egyik fetétenü megkövetet fetétee. ;,~ szaagnak a fejtésen vaó kifogástaan, JOntos citvezetése. A szaagnak odairányú imboygás, csúszkáás nékü ke futnia, és a fejrésre, vaamint annak közvetjen környékére egyenetes nyomássa ke rásimunia. A egtöbb korsze1'íí szaag vékony, ágy és hajékony fóiára készü, ezért azokat s:r.aagvezető babákka pontos irányba kényszeríteni nem ehet. A vezetőbabák C!3k megszabják az irányt, a :szaag odairányú ingadozástó mentes futásé a húzódob és i szaagot nyomo gumigörgö kifogástaan áapotátó, egymáshoz., és a szaaghoz v.szonyított. heyzetétő függ. (Tengeyeik egymáshoz k épe>.st pár huzamosan, a szaag futási irányára pedig merőegesen ájanak..) Ugyancsak a pontos szaagfutást biztosítja a fejre futó szaag féker.ése is. Ez két heyen történik: a efutó szaagorsó mérséket fékezésé ve, vaamint a s?..aagot a fejre nyomó ficpárna segítségével A efutó orsó tú erős fékezése szükségteen, sőt káros, mert iyenkor a t.öbbét kevésbé rugamas szaag a efutó orsó rohasem tökéetes, imboygó for-! ; 1 t ' f '
gása miatt hosszirányban a forgás ütemében meg-megnyúik, ami végeredményben nyávogást oko;z;. E;z; az eőféke7...és csak oyan mérvii egyen, amit 20-30 g-nyi húzóerő e tud győzni. A szaagot a fejre nyomó ficpárna szerepe csak másodsorban.a fékezés. A fő feadata a szaagot egyenetesen és megbízhatóan a fej- 1-ést'e nyomni. Szükségteen a nagy nyomás, az csak a fej kopását sietteti, 70 g/cm2 átaában eég szokott enn i. A ficpárna pontos beáítása a magashang-visszaadás értékének a megfi~.<,yeéséve történik. Sem a ficpáma feújítása után közvetenü. sem pedig új fej beheyezése után nem kapjuk meg az optimáis magashangátvitet A fejnek több órás, a ticpárná,ak eseteg több naws.<opác;x ~ van :;z.ü;:fiége ahhoz, hogy a egmegfeeőbb szalagfefekvés a fejrb -e meg vaósujon. Ezen még a fej "eőpoi t'ozása" sem segit, sőt az iyen beavatkozás határozottan káros. A kifogástaan fejtüköx kiképzését bízzuk a szaagra. Egyes készüékekné (M.ambó, régebbi Erkf') a ficpámát vé<ony, rugamas acéapra vagy acérugóra erösltették. a Mambóná hozzá m. g a szaaghoz VISzonyított egkedvezőtenebb heyzetben; ezekné a készüékekné a ficpárna egcsekéyebb eporosodására is - kiönösen fényes hátodaú szaagokná -, a szaagnyomó csikorgó, zizegő hang jeentkezéséve rezgésbe jön, ami a fevét.e.be is beekerüve, eh ontja azt. (A Mamhóná a ficpárna csak a szaagfékezés céjait szogája.) A ficpárna fejre simuó feüete mindi.g vaamive na~.<,yobb egyen, mi't a szaag áta a fejre csiszot "tükör". Kisebb ficpárna nemcsak gödör koptatására készteti a szaagot, hanern az így keetkező gihörbő a szaag az eőfékezés ingadozásainak ütemében ki-{iernetedik, ami magátó értetődően a fej"réstő vaó ütemes etávoodássa azonos. A fej, a ficpárna, de még a szaagvezetők és a szaaghúzó dob is QYakori eenőrzésre és ti.sztogatás-~ a. szorut A f ejtükön e vagy a résre rakódott szemme még aig Látható szennyezödés is máx tetemes magashangcsökkenés1; okoz, esősorban természetesen a egmagasabb hangok. 8-15 OOO Hz tájékán. Ugyanez tapasztaható a fejrés igen csekéy eáítódása, vagy a ficpár na kopása esetén is. Ezek ee.enőrzésére és eseteges gyors utánáíthatósága végett tartsunk készenétben egy - akár átaunk készített - mérőszaagot, rneyre többe~ között a magasabb hangfrekvenciák is fe vannak véve. A mérőszaagga a készüék hibátan votáró bármikor gyorsan tájékozódni tudunk. A szaagvezetésre és a fejre fordított apróékos, gondos munka nem feeseges. A szaagnak a fejrésen vaó tökéetes fefekvésén és a szaag pontos vezctésén múik nagyrészt a jó magashangátvitel 6. A fevéieí bangkorrekció és eőmágnesezés A hangszaagró a ejátszásr-a átkapcsot kombinát fejje csak abban az esetben ~aphatunk hangfrekvenciás feszütséget, ha az azt eőidéző mágneses t1uxus a szaagon rajta van. Az eső feadat tehát, oyan fevétei viszonyokat. kiaakítani, hogy a szükséges frekvenciasáv a vasoxidréteg femágnesezésén. keresztü miné határozottabb, magasabb, és torzítatan mértékben megvaósuj on.
'! L A gyakoratbó tudjuk, hogy a méy és a közepes frekvenciákná ez könnyen megvaósítható, de a magasabb hangok mrto:nányában küönfée nehézségekke ke megbirkóznunk. Az esb és egtermészetesebb jeenség: a jeentős önindukcióva rendekező kombinát fej emekedő fr ekve:j.ciúva arányusan nö\'ekvő beső eenáása. Ezen könnyen tudunk segíteni, akár úgy, hogy a fejet egy 50-100 kohmos eenájáson át átjuk e hangfrekvenciás feszütségge (ekkor ugycmis a fejen átfoyó áramot gyakoratiag frekvenciafüggetenü ez az eenáás fogja megszabni, és nem az enné jóva kisebb beső eenáású fej), de kompenzáhatjuk ezt az eenáás-növekedést a fej eé kötött párh=.a.mos RC tagga is. Nehezebb feadat a másik nehézségge megbirkózni: a femágn esezett vasoxidszemesék magas hangokná bekövetkező remammeia csökkenéséve. Küönösen számoni!;:e ezze a jeenségge aacsony szaagsebességeknél A jerögzítés a vasoxidrétegben ugyanis a fejrés után az egyre csökkenő mágneses erő tér egy bizonyos értékéné, az ún. "kritikus zónában" követ kezie be. Aacsony szaagseb ességné a mágne.ssé vát vasrészecskék assan táv-oodnak e ebbő a kt'itikus zónábó, és m ert magasabb frekvenciákon már akkor eenkező irányúvá váik a CcmágnE>se71S té', mikor annak iyert értemű vátozása a kritikus zón ábó még aig etávozott vast észec.skék megszerzett remanens mágne~égét e\:sök,enti. (Iyen módon remanens mágnesség növekedés nem J;;övetkezhetik be, mert azt csak a kriti...'ms zónában evőnéj erősebb tér okozhatná, onnan viszont a szaag szakasz mát etávozott. Remanens mágnesség csökken ése azonban a vasoxid hiszter-ézis görbéjének aakjátó, és természetesen a vas koercitív erejétő függöen a rrtikusná ényegesen gyengébb mágneses térné is bekövetkezik, ha az eenkező irányúvá váik.) Iyen remanencia csökkentő hatása küönben az eőmágnesező térnek is van, de az a fevenni kívánt hang:frekvenciás sávban végig egyenetes, ezért nem 21avar. A z eőmágnesezés bizonyos értéj,en vaó túnöveéséve azonban emiatt (de más miatt is) f okozatos hangcrocsökkenés tapasztaható. A magas hangokná bekövetkező Iemágneseződés egyensúyozására meddő igyekezet enne túzott m agas hang emeéssei kikényszeríteni azok rögz\tését. Az iyen ejárás a bek öv~t<ezhető túvezéréstő etekintve a kritikus zóna bizonyt..'anná váását. tiszéesedé.sét okozná, és m~g csa.'<. rontana a heyzeten. Az egyedui jttrhaotó út, a már eőzőekben em!.tett kifogástaan fej, fejtükör és s;<.aagfefekvésen kívü, megfe eő minöségü szaag hasznáata, vaamint az eúmág;u sezö áram optimáis bcáhtása. A kritikus zóna ugyanis a szaag vasoxid rétegében aaku ki. Aakja és terjedeme a szaag rétegvru;tagságának, m:igneses tuajdonságainak, és az akamazott eőmágnesező térnek a függvénye, és ugyancsak a szaag vasoxidrétegének a mágneses tuajdonsága határozza meg, hogy az mennyire á e11en a emágneseződésnetk. Megfeeő tuajdonságokka rendekező szaagokat eóúitani a gyárak feadata, azok közü egfejebb csak kiváasztani tudjuk a megfe-
eőt, de a többi tényezőt mi tartjuk a kezünkben, azok maradéktaan megv.aósít~sáró nekünk ke gondos«xnunk. Ezek közé tartozik az eőrnágne,;ezü!.ram OiAimúi:; b<!<ídítása is. Nemcsak a jó rnagashangátvite, de az eérhető tnami!:-..a is ezze á össze'úggésben. Az eőmágnesezö áram csökkenésé ve ugyanis emekedik a szaag aapzaja. Az eőmágnesezés növeéséve viszont romik a magashangok rögzíthetősége, de egy bizonyos hat.árig emekedik a sza Jagró visszakapható hangerő (a közepes és mé-j.y frekvenciákná), azaz a szaag érzékenysége javu, majd tovább növeve az eőmágnesezést, átaános érzé,enységcsőkkenés következik be. A heyes beáítás a mi esetünkben az optimáis magas hang 1 ögzíthetőség eérésére irányu. Itt ép eőtérbe ismét a szaag megfeeő minősége" mert a szaag vasoxidrétegének szerkezete szabja meg a csökkenő eőmágnesezés áta eőtérbe nyomuó aapzaj mértékét. Korszeru aacsonysebességű szaagokná ezt az aapzajt ma már sikeri oyan a s.csony értéken tartani, hogy az optimáis magas hnng átvitere történő eőmágnesezés beáiítása zajnövekedés, d e torzítás szempontjábó is, aig játsz;i,j{ szerepet, és iyen esetben s eohetséges a kívánatos dinamika eérése. A fenti okokan kivü egyéb tény ezői' s okoznak a fevétené (de eginkább majd a ejátszásná) magas han g csökkenést, ezért ezek némi eensúyozása érdekében átajános szokás a fevétené magashang emeést akamazni. Ennek gyakorati értékeire a későbbiejtben m ég Visszatérünk. A ~y hangok11a k m eg[e eő má gnesezettség szaagra rögzítése könnyú feadat. Az indukciós eve n múkódö ejátszó fejje vaó etapogatáskor a szsag áta a fejtekercsben ketett feszütség azonban oktávonként törvényszerüen 6-6 db-e csök...;:en. Ez azt jeenti, hogy ha az aapszintet GOO Hz-re vonatkoztat.juk, akkor 500 Hz-né már 6, 250 Hz-né 12, végü 30 Hz-nÉ' 30 de-es fc-szütségcsöj::kentésse ke számonunk. 30 db-es méy hang emeés a korszerű.erősítőtechnikáva ugyan könnyen megodható feadat, de nem könnyú akkor, a:nikor a magnőfejrő kapott gyenge aacsonyfrekvenciás feszütség feerösítésérő van szó.bármiyen kedvező is ugyan a fej eheyezáse, árnyékoása stb., a tejet érő háóz.at, vagy teepes magnőná a hajtómotor szórt mágneses tere miatt tets:?..őeges méy hangemeés nem akamazható. 1000-30 Hz között kb. 24 db méyemeés a feső határ, amey háó:?..ati táskakészüékné még akamazható, a többit fevétei méy han gemeéssei ehet pótoni. Természetesen azonna megszüeti' erre az eenérv: iyen esetben a méy hango,at túvezérejük a fevé~né Gyawratiag azonban egyszerűbb a heyzet. Eőször is, a korszerü 'hangszaagok dinamikája már oyan tág, hogy a egtöbb zeneszámná szükségteen fevéteimr a tejes kivezérés határát megközeíteni. Ha azon jóva beü maradunk, aigha történi{ meg a méy hangomá i fenyegető túvc>~rés. De ha mégis megtört6:1j!c. tapasztaatbó tudjuk, hogy a méy hangok csekéy etorzuf.sa ko ri. : ~ sem zava r1, sőt, egy zenei mű keretében érzékeini is aig ehet. De m eg a1natőr vis7.0nyatban a méy 10
hangok at nem megfe1 eően fevevő mkrofonok p. up-ok stb, matt úgyis áandó küzdeem foyik a méy hangok vaósághü visszaadása érdekében, iyen viszonyok között Iruönösen nem ke aggóclunk a méy hangok túvezérést omzó erös.sége miatt. A szüt.séges korrekciók gyakorkhi é.i.úkei: ő a későbbiekben esz szó. '. A ejátszó hangkorrekció Mint az eőbbiekbeo már ernjtettük, a s?.aagró kapott hangfrek~ venciás feszütség 9,5 cm/si>;e szaagsebességné kb. 5000 Hz-tó visszafee egyenetesen esik, mégpedig ottávonként 6 ub-e. (Oktávonként cfceződik a feszütség.) Ezt az est;st ejátszáskor ke heyrehoznunk Ez a hangerősíro áncban eeyezett hangkorrekciós tagga könnyen megvaó-o sítható. 11 A sz.aagon evő mágneses része<:skék öndernagnetiz:iódása, vaamint az ún. "réshau)s'' és egyéb kevésbé jeentős veszteségek miatt fokozatosan erósödö, de megkö reítően sem ineáris feszütségcsökkenés jeentkezik a J1~agasabb ha.!1gok tartományában. Részetesen fogak o2ai ezeknek. a veszteségeknek okaiva, jeen füzet keretében értemete n enne, mert azon át.aában Úé:j'sem tudn~k segíteni, csupán a követ. kezményüket az erősítés foyamán meg.<özcítően heyre konigáni. Magátó értetődő, hogy amit ezen túmenően tehetünk: a szaag és a fejrés egymás közti viszonyát a ca.,kedvezőbbre ke beáítanunk. A m ár errő emondottakon kvü a miné jobb magas hang ejátszáshoz szük~ séges a fejtikör tökéetes simastiga és ezze kapcsoatban a fejrés sza.. aggru érin tkező fejmag sarkainak Itifogástaan " ées satkú" kicépzése. Ez csak finomszemc>és, sima szaag több órás üz~-me után aaku k i. Durva szemcsés, episzkoódott szaag. rosszu akamazott vagy túnyo.: mott ficpárna hatására a fejtükör hosszirányban karcossá, a réséek pedig a rést J.titö tő kt>rnény bronzemez dacára is, egömböyitette ván ak, ami végegesen ehetetenné teszi a szaagon ugyan rajta evő,.de a résné rövidebb sza,aszra fevitt. hangfreh."venciák visszajátsiásat, sót a sarkok egömbö:yödése a~ ~ffa~tiv égrés széesedését is okozza. Ugyancsak igen fon tos szerepe van a fejtükör áandó tisztán tartásának is. 8. Az erősítő Gyakran tapasztatuk, hogy egyes amatőrök a magnakészüékek f eújításáná az erősítőrészre nig fordítana!< gondot. Hoott meddő minden igyekezet, ha az nincsen kifog1staan áap::.tban. A magnóerösitő iránt bizonyos szempontokbó a követemények megehetősen nagyok. Amfg p. az erősitékre á~ában j eemző kimenő tejesítmény itt csak másodsorbun érdekes, de szücséges a han~korrekciók n éküi 20-20 OOO Hz-ig terjeeő ineáris, torzftúsmentf'.s erős í tés, az aacsony aapzajnívó a m ikrofónia é.3 gcrje:iés:nentcsség még tejesen fecsavart hange t ő-szabáyozó m ~ ett is.
Az erősítő bemérését cészerű Itiiktatott hangkorre;:ciókka a végcsőtó fokozatonként eőre menve evégezni. Ezt természetesen csak hanggenerátor (>s hangirekvenciás csővotmérö segítségéve tudjuk végrehajtani. 'I'orzftásmét öre itaúban nincsen szü<ségünk, de.ió hasznáható egy oszciosz<óp. Amennyíben e rősítőnk e>ektromosan rendben van és rátérün;: a hangfrekvenciá!> mérésekre, az eső hiba rendszerint már a végfokná jeentkezik, mégpedig a kimenő trafó gyenge minősége miatt. Ha a méy hang átvitené esést tapasztaunk, megkísérehetjük a tj:afómag hé7.ogát össze};a :~pá ússa csökkenteni, ha ez nem segít, szükségessé váhatik nagyobb vasmagga, ietve nagyobb primér önincihkcióva egy másik kimenő trafót készíteni. Iyen esetben a m3gas han~ átvite javítása érdekében a szekunder menetek feét a primér tekercs aá. a másik feét a primér tekercs közepe tájára heyezzük e. A "Hi-Fi" han.g;itvite érdekében ekerüheteten a végfok frekvenciafüggeten negatív visszacsatoása. Ez egyszerü módon: a végcső anódkivezetését az eőtt.e evő erősítőcső anódkivezetéséve t>sszekötő 1-1,5 Mohmos eenáása megvaósít.ható. (A katódejtő eenáás 100.uF-os átbokkoása iyen esetben te1 mészet~sen megmarad.) Negatív visszacsa;,oás akamazásáva a végcső erősítés csökkenéséve is s7.&monunk k '11; ez azono<ut az eőző fokozatok erősítés tartaékáva renoszerin kompenzáható. H a a végfokoza rendben \~an. az eőerősítő fokozatok frekvencia átvitee rendsze1 mt nem OROZ gondot. Ezekné méy hangesést átaában csak a kis érték'ii csatoó wndenzátorok. e<>eteg kiszáradt katód ekók okozhatnak. EzeK kicseréése rendszerint segít. A csatoó kondenzátorok értéké'1ek növeését azonbnn ne vigyük tú1zásba, max 50 n.f eég szokott enni. Iyen ~ éira ió minóségí styrofex vagy oajkondenzátorokat hasznájunk. A nugy :apacitású kerarnikus (bariumtitanat) <ondenzátorok tejesen akamatanok. me1 t torzitiist okozna!<. Ha az erbsitőn~:et a kifogástaan méy hangátvitdre rendbe hoztu<, gyakran eőfordu, hogv a tejesen fecsavat t hangcréiszab:hyozó esetén begerjed, mégpedig aacsony, néh:íny! z-es ütemben. Ennek oka ay. anódfeszi.itsf>gnek iyen ::.!ac,;on. trekvenciara már eé-gtc"1en szürése. E:zen az eső ~t-ősítőcső anódfeszütség szü; óánc~nak az időáandój! nak a növeéseve (n:~gyobb é1 tékü tkú, vagy szur(>eenáá:;) segíthetünk. Makacs esetben a csatoó kondc n?.ioroh: értékének n~mi csökkent~se is szüksé~essé váhatik. Magasabb fre{venciáwn történő begerjedést 1ö1eg n végcső és a kimenő tra::ó. vaamint a tracó m2cgvezeték kapacitiv c saloása az eső erősítőfokozatta, ietve annak akatrészeive okoz. Ezé1 t szükséges az eső cső árnyékoó burába zárása, sőt a hozzá tartozó akateészek eárnyékoása. de ajánatos a végcső anódját is a kimenő trafó beső. ke:~..dn kivezetéséhez kötnl?
L_ Aapzaj, háózati mor!f'~ Következő épésként meg ke vizsgánun.'- az erösítőnket, hogy aapzaj, vaamint háózuti morgás szempontjábó megfee-e a követeményeknek. 9,5 cm/sec szaagsebességné az eérni kívánt dinamika 50 db 50 Hz tájékán viszont mintegy 24 db emeést ke akamaznun.k, ami egyértemű azza, hogy a kimeneten mérhető háózati aapmorgás ro-értéke az erősítő tejes kivezéréséné kapott feszütségné egaább 74 db-e aacsonyabb ke hogy egyen. Ez már igen komoy köv etemény. P édáu 4 V maximáis kimenő feszütség esetén annak 5000-ed része, azaz O,R mv. Ez enne a kívá natos érték, ami azonban a egtöbb magnóná jeene~ tejesítheteten. Ha sikerü ü-15 mv-ig emenni, ez a gyawratban tejesen tieégítő, mert füünk az iyen aacso.ny frekvenciára kevésb,; érúkeny. Hasonó a heyzet a mag.as hangúk terüetén is. aho a cső és eenáászaj owzhat nehézségeket. Háózati morgást az a ábbia~ okozhatnak: a eégteen szűrés; b nem megfep.ő típusú eső erősítő cső; c) az eső erős itö cső áthidahatatan, vagy kapacítás szegény kondenzátorra áthida t katódejtő eenáása; d) heyteenü eheyezett, vagy bekötött födeő vezetékek. g) a fejre jutó szórt mágneses tér. Vizsgájuk meg sor jában. r t L a) Eégtden SZÚTé Gyári magnók~züékekné a.z anódfeszütség szúrése kifogástaan ekók ese tébe.ri megfeeő szokott enni. A egeső cső anód:feszütségének utánszűrése (20-30 kohmos eenáás + 16 ttf ekőva) azonban szükségessé váhatik. A kifogástaan szűrés küönben is a készüékben akamazott hangkorrekció eőtti fokozatokban a egfontosabb, mert korrekció után már méy emeés nincsen. b) Az e6erősftő cső Az esí erősítőcső ehetőeg az iyen céra szerkesztett EF 4() vagy EF 86 egyen, meyekné messzemenően figyeembe vették a fűtőáram vátakozó mágnes tet e zavaró hatásának tiküszöböését. Ezek a speciáis csövek más szempontbó is ( csőzaj, mikrofónia stb.) a egai:a1masabbak hangfrekvenciás eőerósítésre. Más tfpusú cső hasznáata esetén szükségessé váhatik azok kiváogatása, mert egyes pédányok küönösen a mikrofóniára vaó érzé-. kenységüt mi.att, nem hasz.náhatók. Az eső erősítőcső í-ütése még speciás csőné is okozhat háózati morgást, ha a fűtővezeték egyik ága nincsen ekötve a fémaap-aphoz. Még jobb megodás a fűtővezeték födeését egy a fűtgvezetékre kötött 13
!. '.1~1000 ohmos kis huzapo~ útján, az ón. fatésközepeésget ~ odani. (2. ábra.) _ KatóqejtQ e~náás heyett ~án:atos 1:\Z es6 c2ő katódját közv.~ eni a födpontra kötrii, és az e6f~szütséget naay fdőáandójú ~, kompexumma (10 nf + 10 Mohm CR-tag) eőáitani. (3. ábra.) í t()() 2. cifn'a 3. cibra '. ~ '\!aamuyep okbó. ez. nem akamazható (p. kaszkód er&t6 fokq.;. ~1>.. ~gy a fíítővezetéket a katódhoz vjszonyitva 4o0-50 vot + >Oi -~Y _.jes~tségre ke emeni, ami ~tán megaitadá.yozza a fútöfeszüt:. _.cégnek a fűtőszá emis!;ziója közvetítéséve történő kat~ jutfsét. {4... 4b~),. Y~ e~etben szóba jöhetne az, eső erósitőcső egyenáramma tö'-'- Íénő fútése is. de ezt, s a fentebb vázot nehézsé-ieket is, rövidesen kj,fogja k.üszöböni a tranzisztorok akamazása. Oyan amatőr, aki ~
'. ~ f t r ) ~ i a vonaon otthonosan mozog, és rendekezi"k megfeeo aacsony aap ~j ú tranzisztorra, mátis megkísérelheti ezt az u tat követni Az aacsony impedunciájú ejátszófej küönöse n a!kamas a tranz.i.sztorra vaó csatakoztatásra. Iyen megodást áthatunk az 5. ábr'.m. r a ~ fok P138 O,J/1 r i c 5. ábra Fő'Lde.é.~i pontok Nemcsak háózati morgásnövek.edést, de gerjedést is okoz.~at az W" nyékot vezetékek, hidegitó pontok nem megfeeő kiváasztá.sq és fémaaphoz!(1:\tése. A háózati trafó szórt mágneses mezeje ugyanis a kornyező fémakatrészekben. veze-tékekben feszütséget induká. Ennek :az eső erősftócsőre jutását meg ke akadáyozni, mert bármiyen csekéy is ez a feszütség, a sokezerszeres erősítés után már jeentős aapm.orgás növekedést okozhat. Emiatt a fejtő az eső e'ósítőcső rácsá110z vezető árnyékot kábet az aváztó szigete!ni ke, és az árnyékoó harisnyát csak egy ponton. cészerűen a csófogaatná, szabad az avázhoz kötni. A fejbő kijövő vezetékek árnyékeását se kössük össze a rácsvezeték árnyékoásáv.a. mert az eőbbit a fejtokka szokták összekötni és az így képezett két távoi pont össze,ötése a fémaap-apban kiszámíthatatan irányban foyó áramok rniatt zavaró feszütséget juttat az eső esőre. Ugyanez vonatmzik a fejtó az átkapcsoóhoz, és onnan az es6 csőhöz fut6 vezetéke;:re s. {Szigorúbban véve ez a szabáy némi enyhítéssei a további erősítőfokozatc-k "meeg" vezetékeire is érvényes.) A "csak egy ponton födeés" szabáyát azonban nem szabad féreérteni. Tejesen hibás enne és könnyen gerjedés t okozna az a megodás,
ha az erősítő vaamennyi fokozatához tartozó hideg pontokat összesítve egy heyen kötnénk a t:émaap-jnphoz. Heyesebb, ha ezt a szabáyt csak a.z egyes fokoz.atokva vonatkoztatjuk és a z ahhoz tarto7.6 a katrészek kivezetéseít, vez.etéke-ket közösítjük térbei húrok képzése n~kui egy, a csőhöz egközeebb fekvő, a fémaap-appa összefüggő csatakozóponton. Az aapzaj csökkentése A magas hangok ke ő emeésé t megnehezítő aa pzaj az erősítót ietően kettős ej:eöetú: csőzaj és (!enáászaj. A csőzaj átaában csak a eg~ső et ősftőcsőné játszik szerepet. Az egyedüi segítség megfeeő típus hasznáata. Ez a már emített EF 40- EF 86 csöve{.ke útaában megodottoat tekinthető. Ezekné a csövekné s jeentkezhet azonban csőza j a csövek aáí-ütése vagy eöregedése révén. Haottunk azonban oyan esetrő is, hogy a javító amatőr a csőfogaat utánforrasztásáná forraszt67sírt (!) hasznát, ez a páka meegétő szétfutott a fogaat szigetet testén, és pár hónap múva annyi port kötött e finom massza aakjában, hogy az egyébként kifogástaan cső is máró honapra zajossá vát tőe. (Benzines emosás segftett!) Az eenáást:a.it szintén az eső cső munkaeenáhá.sa vag_v gyenge minőségű csatoó kondem:átora okozhat. (Az utóbbi ugyan n em "eenáás", de zaja hasonó ehet.) Kiiogást<>an mi n0ségű akatrészek és magasabb wattszámú eenáás hasznáata segíthet. Makacsabb esetekben a segédrács feszütségének vátoztatásáva csökkenteni ehet a munkaeenááson átfotvó nyugami áramot, és ezze oykor annak zaját is. 9. A fej k om pen7..áása A egtöbb esetben a fej áta fesude!t háózati morgás csökkentése okozza a Jegkomoyabb nehézséget A háózati trafó, a hsjtómotor és egyes készüékekné a fojtótekercs szórt mágneses mezeje a ejtít~zó fejb& feszütséget induká. Ennek csökjcentése érdekében a egcéravezetőbb út a zavart okozó akatrészek megfeeő eheyezáse (távoítása és eforgatása) enne. Ez azonban a egtöbb esetben mát megvátoztathatatan. Sokat segít a fej szimmet1"ikus, i~&ttekercses kiképzése (iyen p. a Bogen fej), de ez is csak homogén mágneses mez5 eset-én nyújt keő védemet; iyen h omogén zavaró térre azonban magnón nemiger szám íthatunk Ezért fon tcis a fejet mágnesesen is árnyékoó permauoy bura kifogástaan minő sége. Sokszor azonban ez sem eég. Ajánjuk ezért a fej eé heyezett árn yékoó emez hasznáa tá t Cés zerű kiankítását a 6. ábrán áthatjuk. A kb. 1 mm vastag permaoy C vagy Mu-meta Jemezt egy már hasznáaton tivüi fe)tokbó vághatjuk ki. A kivágást fém-ombí-üréssze vé- 16
gezzük, mert az oóva történő kivágásná meggörbu és ez már egymagában is, de az utána kö\'etkező simára ~aapáás is, erontja a mágneses tuajdonságait. Az ok-vetenü szükséges ha jításokat ées sarokka képezzüo> ki; igy csak az anyag kis része károsodik. A Jemezre a ficpárnát nitróé!kka ragaszthatjuk fe.,--, L, h--... p t 1=1-~ r 6. éb-ta A fej áta fevett morgást tovább csökhmthetjük kompenzáó tekercs akamazásáva. Ez a fej közeében eheyezett és minden irányban efot gatható 50-100 menetes tekercs. Cészerű papú magga, egy kihúzható oermaoy emezesikra etészíteni. (7. ábxa.) Kedvező esetben jeentős mértékben kompenzáni tudjuk vee a nemkívánatos morgást okozó feszütséget. Ezt a tekereset a fejvezeték,,hideg", tehát ejátszáskor födet ágáb <~ iktassu-k be. Arnyékoni nem szü~séges. 7. ábra 10. A bangkorrekciót Mínt már emjitettük, a hangszaa;;ró a fejje evehctó jefeszi.i "ég nem frekvencia-ineárisan azonos a fev~ tekor a készüék bemeneti kapcsaira adott hangfrekvenciás feszütségge. Magátó é t tetődik, hogy a vaósághű hangvisszaadást csak a tapa.szta' ~ tétésekke e en é?"tehnű erösitésse ehet megvaósftani. A ejátszásra átkapcsot erösítő eredetieg ineáris frekvenciarnenetét tehát úgy ke rnegvátoztatni, hogv 37. nuntegy "tükörkép,... egye-n a sza!agt:ó kapott fcszütséoggörbének. ~ Radviinyi: Magnetofon 'i
A fevét(tri kortekciq Kűönböző okok (veszteségek stb.) miatt már a fevéte sem történhétik fre~vencia-ineáris erősítésset A 8. ábrán áthatjuk az Ozafon CRF 88 szaag frekvencia menetét 9,5 cmfsec szaagsebességné fevevő és ejátszó f:angkorrekciók nékü. Feüetesen kiétiékeve a görbé-t úgy tűnik, mintha semmifée fevétei korrek.ciórn sem enne szükség, hiszen még 18 OOO Hz-né is 15 db a je/ zaj viszony, és az. iyen magas hang ok gyakoratban eőforduó erőssége a 15 db-t aigha haadja meg. Igen ám, de ezek a magas frekvenciák A CRF./ifJ.stc11og frene?ck:menéh: ---- -... --~ V:~5 cm/3ec \. ''" és:t90% ;- zajszint :,...-- ~,T 50 tfxj 2XJ 500 ngya:ncsat gyakoratiag ényegesen gyeng~b e'k, és gya~~bben kerünek fevétere a közép és méy hangokná, ezért azok a közép hangokra beáított kivezérésné a zajszint aá kerinek Hogy ez ne történhessen meg, fevétekor mintegy 8000 Hz-tö fefeé magas-c>jneést akamazunk, mégpedig oktávomként 8-10 db meredekségge. Nem kd fénünk az így fenyegető túvezéréstői. rnert mint már emítettü!" eze!{ a magas hangok a gyakoratban a k<izép hangomái sokszo'osan gyengébben kerunek fevétere. Túvezérés egfejebb csak a hanggenerátorra történő rnéi'és:né fenyeget, ezért az Iyen mérésné ezt az emeést vegyük figyej,embe és a szokásos 1000 Hz-né megkezdett mérésné a kivezédési szin- tet már eeve aacsonyabbra áítsuk be. Nem átaánosan efogadott, de egyre gyakrabban akamazott módszer a rnéyebb hangok mérséket emeése fevétekor. Ez azért eőnyös. mert a méy hangok feé oktávonként 6 db-es törvény$urú esés 30-40 Hz tájékán már oyan mérvű méyemeés akamaz.ását igényi eját s-.áskor, ami a küönböző zavaró tenyezők rniatt csak nehe:ien va6sfthat6 meg. Sőt a közhasznáatra készüt táskamagnók kis hangszóró és dobozmérete miatt a jobb méy hangvisszaadás érdekében még a fentieken tú menő méy hangemeés is indokot ehet. Ez utóbbit egyes gyárak akamazzák is, mégpedig részben fevétei, részben ejátszási méy hangtúemeésse. De még így sem garantáják készüékeiket 40 Hz aatti frekvenciák átviteére.
A fent ieket, mint járható utat emítjük meg, ami kétségteenü megkönnyíti a kieégitő méy hangátvitet. A saját részünkró azonban késziiékbe beépített fevétt:'i méy hangemeést nem akamazunk abbó a meggondoásbó kiinduva, hogy a fevétei méyemeésse a szaag ismétet átjátszása nehézsége.<et okoz, t~kintve azt, hogy átmásoáskor az eőző méyerneéshez hozzáadódik az ismétet emeés, ami már megengedheteten. Eheyett a magnó eé kapcsot keverő-eőerősítőve áítjuk be a egkedvezőbb értéket, Iyen vátoztatható eöz.etes hangszín-szabáyozási ehetőségre a egtöbb fevétené amúgyis sztikségünk van. A hangemezkrő mikrofonna stb. töct.énő fevéteek ugyanis csak megfeeő eőzetes korrekcióva vehetök fe kifogástaanu. A magas hangok fevétekor történő eseteges tú.emeése a tapasztaat szerint, aig okoz nehézségeket az átmásoáskor. Ugyanis ha a keeténé több enne, azt a ejátszó m agnó hangszín-szabáyozójáva koni ~ehet. A fevétei hangkorrekció beáításáná rnindenesetre vegyük figyeembe azt is, hogy az átaunk fevett szaag frekvencia menete oyan egyen, hogy az bármiyen más, kifogástaan késziékke ejátszva se egyen a vaóságosná bántóan etérő hangszínezetű. A fevevő hangkorrekció gyakorati kivitee készüékenként, ietve tipusonként vátozó. F:ekvencinfüggő negatív visszacsatoás, sziírőkör, vagy a kettő kombinációjáva odják meg. A egtöbb, ma már eavutnak tekinthető készaékné az eredeti megodás nem mindig akamas a jeenegi kivánairnak szernti átaakításra. Egy egyszerű, de jó bevát, csak magas hangemeő korrekciós sz<irő kapcsoasát a 9. ábrán közöjük Ennek akamazásakor az erösítő frekvenciamenete ineáris, csupán a fejre vezetett feszitséget szíírjük meg a szűkségesnek megfeeően. A magasemeés mértékét az R vátoztatásáva utánáíthatjuk. A fejen átfoyó hangfrekvenciás áram frekvenciamenetének fevétee a fej hidegvezetékébe iktatott 1000 ohmos eenáásra kapcsot hangfrekvenciás miivotrnérőv e történhetik. Természetesen iyen mérésné az eómágnesezó áramot rnee >:E' szüntetni. 1!1 ~--------~----r::r----~-1==~~--~ -~ ~ (1- ISV ~ '.7St:m/$ec né C 2S!JpF 9.5 cmj.sec-né C 60pF 19 cmts«-nét c.eo pr, 9. ábra 19
A ejátszó hangkorrekció A közemütban még átaános s?..abáy vot: fevéten! csak magas-, ejátszásná pedig csak méyemeést szabad akamazni. A ejátszásná 'i{a\mazott magaseme.és ugyanis nemcsak a magas hangokat, de a szaag aapzaját is emei, ez pedig v geredményben dinamika szüküést okoz. A korszerű hangszaagoknak heyes beáítás meett azonban ma már oyan aacsony a zajszintjük, hogy a kieégitő nwgas hangátvite érdekében ejátszáskor a méy hangemeésen kívü magas hangemeést is akamaz.hatunk ané<ü, hogy ez számba veheti:> dinamikacsökkenéssej járna. Lineáris átvite 12-14 OOO Hz-ig ugyan ejátszási magasemeés nékü is megodható, de ennek megvaósítása amatőrviszonyok között megfontoandó. Tapasztaati tény ugyanis, hogy egy ineáris frekvenciamenett magnó hangszóróra kapcsova, me~közeitően sem ket Vaósághű hanghatás t. Ennek számtaan om közü a ~ényegesebbek: a hangszórónak és dobozának egyenőhen hang'visszaadása, a fü hangerősségtő függő, ietve azza vátozó hangmagasság é rzékenysége, vaamint a heyiség akusztikai viszonyai. A egheyesebb út természetesen a magnó ineáris áfvitere vaó beáítása és a hangszórónak e.gy hangszínszabáyozás póterősítőve vaó működtetése enne. Ez.azonban nehézkes és kötséges megodás. Tudják ezt a gyárak is, ezért ma már a magnókészüékeket. kivéte nékü eátják hangszín-szabáyozóva is, meye a beépítetten túmenő hangkorrekció is ehetséges. Az ezze történő korrekciós ehetőségek azonban kotátozot tak, és nem mindig kieégjtőek. Az amatőr számára ezért járható út az js, ha figyeemme a ehagatási viszonyair:a, eseteg egyéni fzésé1>e, a beépített hangkorrekciót már eeve úgy áítja be, hogy az.a megítéese szerint éethű, kifogástaan hangvisszaadást biztosítson. Tudniv-aó ugyanis, hogy jeeneg még nem ismertink oyan méresi módszereket, meyek iyen tekintetben az emberi zenei hauást és a közízést vitadöntően heyettesbteni tudná, már csak azért sem, mert a minőség iránti követemény áandóan, és gyors iramban fokozódik. Az egyre jobb minőség're, ~ethűségre törekvő amatőr mindenképpen eérkezik arra a pontra, amey után a szokásos, de jeen-eg még nem szabványosítható ejátszási hangkorrekciótó e ke térnie. A gyakoratban a küsó, megfeeöe'.n dobozot hangszóró hasznáata esetérj rendszerint eég a magas hangok túemeése. Fokomttabb méy hangemeés egfe jebb csak.a magnóba épített kisméretű hangszóró hasznáatáva indokot, de az így kikényszerített méy hangvisszaadástó nem várhatunk természetes, éethű hanghatást. Nem ineáris átvitere beáitott magnóva, magátó értetődően, szaagmásoás csak utánkorrekeién át végezhető e ki'fogástaanu. A ejátszó hangkorrekció a fe.jvéteihez hasonóan az erősítőben 20...
többféeképpp-n odható meg. Egy egyszerű, de jó bevát szüröt a 10. ábrán áthatunk. Ezt a ineáisra beáított e rősí tő bát meyik két fokozata közé beiktathatjuk Figyeemme ke ennünk azonban az aábbiakra: az eőzp C!'>Ö munkaeenáása ne h:gy!n 50 kohmná nagyobb ésiékú; a szúrőt csatoó kondenzátor nékü kössük az anódemezhez, s a csatoó kondenzátor a szürő után kötendó. A fenti szúró méy hangemeésének mértékét az Rt vát<>ztatásáva, a magas hangemeést az R2 vaamint a hangszín-szabáyozóként akamazott P --ve áitjuk be. Q."i/'1 (ht:jng.ui7) c -4--ta-..._. J ~ 70k ion ~--~-c=r~c=j-~f~~, - p ' : : 1,n ~! as11 c-!.3 10. ábra J. A fenti szűróve a ineáris átviteen túmenő magas hangemeés ne.!i vaósítható meg. egaábbis nem a kívánt mértékben. A magas hangemeés szűrésse, vagy negativ vissz;,1csatoássa történő további emeése egyértemű enne az átaános erősítés tovnbbi csökkentésévd, amit a egtöbb készüék et ösítés tartaéka mar nem tud pótoni. Emiatt a e játszófej rezonanciába hozását javasojuk a szükségesnek mutatkozé> 12-15 OOO fu f-ekvencián. A ~godása igen egyszerű: a ejátszásr-a kapcsot fejet áthidajuk egy 150--30 pf-os kondenzátorra. A egkedvezőbb értéket ehagatás (ttján ki ke keresni. Nem egyszerű feadat, mert az amatőr gyakorat.ban ma még 'it.ka az oyan fevéte, ameyik ezeket a magas hangokat is tartamazz:a, mégpedi.g heyes arányban. H<1nggenerátor hangjának visszahagatása c.~ak erősen vitatható, bizonytaan eredményt ad. Természetesen a fpj "átbokkoásái" úgy kc:ojj megvaósitani. hogy az fevétekor ne maradjon a fejen, tehát nem a fejkivezetésekre kötjük közvetenü, hanem a vee öss7.-efüggö, csak ejátszáskor szet epe kapó átkapcsoó kontaktusokra. Ügyejünk azonban, hogy a koi'denzátor födeendő pontja kerüjön a "hideg" pontra, nehogy ez az ejárás kapacitív "brummforrássá" vátozzon át. 21
Hongkorrekci.ók a 4,75 cm[sec sebességné Swnunk ke még az eterjedőben evő 4,75 cm/sec szaagsebesség~ rő is. Enné a sebességné a szaagró k-apott feszütség frekvenciamenete hasonó a 8. ábrán áthatóhoz, azr..a a küönbségge, hogy 20 Hz-tő mintegy 3500 Hz-ig 6 db-e aacsonyabb a fejrő kapott feszütség (fee a 9.5 cm-né mérh.ető fes;o;ütségnek). A magas hangok :3500 Hz-tő vaamive gyorsabban esnek, úgyhogy már 10 OOO Hz körü eétik a zajszintet. A 9,5.cmjsec sebességné akamazott hangkorrekciókat ezért módo ::;ítani ke. Fevétehez hasznáhatjuk a 9. ábrán evő ha ngkorrekciót, de a C kapacitások értékét magasabbra, kb. 250 pf-re vegyük. A ejáu~zó hangkorrekcióná a 10. ábrán az R2 euenúás növeendő. Ha fejet áthidaó rezonancia konden:7.átort akamaztunk, úgy annak értéke annyira növeendő, ogy a rezonancia kb. 7000 Hz i.örnyékére essen. L A tö'ő oszciátor Az erősítő témakörébe tartozik a törő oszciátor is. A régebbi magnókészüékekné átaában pennaboymagos tö,'őfejeket hasznátak. Ezeknek oyan nagy a veszteségük, hogy nagytejcsít.tnény(j tö' ő( szt iátor beép.ítésére vot szükség. Emiatt természetesen az anódfeszüt.:égfo1t~ és vee a háóz:ati trafó mér 'te is megnőtt. Ma már töréshez kizáróag ferrit magos törőfejet hasznának, am ()yan jó hatásfokú, hogy a régebbi törőtejes ítménynek csak a töredékére van szükség. Egy készüék korszeríísitéséné nekünk is iyet ke beépítenünk. Az eredmény: ényegesen csökken az anódár-am szükséget, ami magáva hozza a szűres javuását. Oszciátor cso<ént megtarthatjuk az eredeti nagyobb teíjesítményt'i csövet, de akamazzunk erőtejes negatív visszacsatoást, tehát a katódját 2-300 ohmos áthidaatan eenáássa tössük a födpontra. Ezáta csökken a cső torzítása, és kevesebb zavaró interferenciafüttyöt okoz a rádi6bó történő fevéteeknél A torzítatan jeformájú eőmágnesező áram egyébként a fevéte minőségét is javítja. A ferritmagos törőfej csatakoztatását egyes géptípusokná a késöbbtekben tárgyajuk. 12. A készüék demagnetizáás3 Átaakítás vagy javítás után a többé-kevés~ mágneses szerszátnóktö a készüék szaagga érintkező, vagy csak a szaag: közeében evő Vá&- és acérészei femágnesezódnék, ami viszont ejátszáskor a szaág aapzaját növei meg, sőt végegesen zajossá teheti az eredetbég kifo- gástaan fevétet is. Ezért az ekészüt gép emített akat'észeit ajánatos az aább ismertetendő demagnetizáó tekercs közeítése, majd távoításáva demagnetizáni. Ezt a műveetet nem árt 1-2 havonkén az üzemben evő magnón is evégezni. Dema.gnet:!Zááskor a magnót kapcsojuk
; k. mert a fejre jutó igen erős v átakozó mágneses tér az erősítót oy mértékben tú vezéreheti, hogy a végfok, béeé'i vc a hnngszórót is. megsérühet. Demagnetizáó tekercsként jó fehasz.1áható egy oyan kimenő trafó, meiynek vasmagja M-1 emezido~okbó van öss1.erakva. Az emezeket eszedve, a kimenő trafó primer (nagyobb menetszámú) tekercsére 220 vot háózati feszütségei - termé'!zetesen vátóáramot --" kapcsova igen erős, szórt váta.kozó irá!wú mágneses teret kapunk. A feszihtséghozzávezetést és a tekerc.<:rc vaó csatakczást kifogástaanu sz:igetejük e, mert a háózati csatakozás megszakításakor a tekercsben veszéyes feszütségökés keetkezhet. 13. Egyes k észféktipusomtu ajánott vátoztatásot ML-MOM-FMV. (EHR 11-12) Eredetieg a ML áta 19 cmfsec sebességre tervezett készüék. Amatőr kezdeményeresre aakitották át később kétsebessegre. A'E. aacso- nyabbik szaagsebesség azonban nem a szabványosnak tekintett 9.5 cm/ sec. hanem enné aacsonyabb, mintegy 9,2 crn/sec. Emi at.~ ezt a géptípust J{'i.(ogástaanu korszerűsíteni nem ehet, me1't a vee fevett szaagok más, későbbi gy:írtá:sú t~s~iékekk e é5ak tor-z.í:va játszható< é, t]gyane'e. fordítva is fenná. Ez.:m a hiányosságon csat motorcseréve vagy iegaábbis a'e. amatör számára megodhatatan tengeycseréve ehetne segíteni. Ame-nnyiben csak a saját készüékünk részére készítün!;: fevéteeket, érdemes a hangminőséget fejavitani. Ez már azért is indokot ehet, mert az idők foyamán ekopott és fi; már beszerezhetetén ML fejet úgyis korszerubbe ke pótoni. A fejcsere b izonyos fokú feszerszámöz<>ttságot. és a müszerész munkákban vaó j~ágot kíván, mert a régebbi egybeépített fejpár heyett két küönáó f ejet csak új fejtartóemezek készítéséve ehet beépíteni. (Hasonó követemény többé-kev>..sbé mirtdén fejcseréné fenná.) Enné a géptípusná az új törőfejet igyekezzünk miné közeebb eheyezni a kombinát fejhez, mert atkor az eredeti szaagnym;nó szer Irezet a törőfejoda i szár némi meghosszabbítása utá u hasznáható marad. Az erősítőné az aábbi vátoztatások ajánhatók: A egrégibb Itiadásúakná a 6 AU 6 csővet EF 40, vagy EF 86-ra cserejük ki. A fejet á thidaó 0,1 Mohmos eenáást, vaamint az egyes pédányokná ugyanitt taáható 160 pf kondenzátort vegyü~ ki. Ugyancsak etávoítható a következő fokozat rácsát a födre kötő 160 pf kondenzátor s. A második és a harmadik fokozatként dogozó ECC 40 csóné nega~ tív visszacsatoássa odották meg a szükséges hangkorrekciókat. Ezeknek aapos megvátoztatásáva ehetne csak a jeeneg kivánato~ frekvenciamenetet kiaakítani. Az iyen te1 mészetű átaakítás sikere tapasz.. taataínk szerint enné a késwéktipusná bizonytaan. Heyesebb és 23
egyszerűbb megodás az eredeti korrekciós tagok kiépítése ufán az erősitót a már korábban emítettek figyeembevéteéve ineárisra beáítani, majd a 10. fejezetben eírt hangkorrekciós szűrőket beépíteni. Ferritmagos törőfej akamazása esetén a törőoszciátorná akamazzunk negatív visszacsatoást. Az oszciátor tekercsrő ekerü a 10 nf-os kondenzátor, heyette 150o-5000 p F soros kondenzátorra csatakozunk a törőfejre. ERKEL Enné a kész!ué~tfpusná, bíír eődeihez hasonóan a sebességvátás szintén a hajtómotor póusszám vátásáva történik; egy ügyes fogássa eérték, hogy a 9,5 cm/sec se.bességné a szaag megközeítően ezze a sebességge is haad. A korszerűsítés itt is fejcseréve kezdődik. Az eredeti "Minifux" fej tapasztaataink szerint nem akamas 9,5 cm-es szaagsebességné a 12 OOO Hz-en feüi ha.n~rekvenciá,k átviteére. A további, erősítőre vonatkozó átaakítás kétirányú ehet. Amennyiben megtartjuk az eredeti hangkorrekciós megodást, annak magasemeésé: úgy fevétei, mint ejátszó áásban a magasabb frekvenciák irányában e ke toni. Ez az ECC 85 erősítőcső negatív visszacsatoó áncában evő soros rezgőkör kapacitásainak értékcsökkentéséve érhető e. Az emeés mértéke és "sávszéessége" az emített rezgőkörbe iktatott 4 db 500 ohmos huzapotméterre áitható be fevétel ejátszás áásra. vaamint sebességekre vonatkozóan küön-küön. Amennyiben a méyemeést keene utána áítanun!{, bizonyos határok között ezt is megtehetjük az ugyancsak a negatív visszacsatoókörben evő soros R- C tagok vátoztatásáva. Tapasz1aataink s<gerint azonban.a fenti úton optimáis eredmény nem érhető e. K üönösen a ejátszási méyemeés bizonyu kevésnek. 1 Ezért enn~j a géptípusná is megkisérehetjük a "másik utat", a ineárisra beáított erősítőbe a már emített szűrők beépítését. A szű rők értéke természetesen seb ességen{~.nt küönböző, ene is figyeemme ke ennünk. 'ERT A 811 Fejet enné a készüékné csak akkor szükséges cseréni, ha az már áthatóan megkopott, vagy ha méréseink akamáva kiderü, hogy meghibásodott. A törőfej megmaradhat, bár már kapható ebbe a géptípusba is beépíthető ferr itmagos törőfej. Csere eseren csökken az anódáramfevéte, és ezze javu az anódfeszütség szúrése is. Ez a készüék már sok tekintetben korszerűnek tekinth ető, egyed~ii hiányossága az, hogy nem hasznája ki a korszerű szaagok áta ma már eérhető maximáis ehetőségeket. A készüék tervezői ugyanis a hangkorrekciókná a nemzetközi szabványokat (?) tartották szem eőtt (R. T. 1960. 3. sz.), mey aatt véhetően a. DIN szabványt értették, egy oyan szabványt, meynek hangkorrekciós eőírásait a közhasznáatra gyártott gépekné maguk a szabvány gazdái, a németek sem tartják be.
- - A Terta 811 fevétei magaserr-eése tú korán, már 2000 Hz-né kezdődik, hoott 4000-4500 Hz-né keene kezdődnie, és meredekebben kb. 8 db/oktáv) emekednie. A ejátszási hang>:or-rekcióná kb. 8000 Hz után 6 dbfoktávonkénti emeés ajánható oy módon meg-.raóstva. hogy P7. az emeés a beépített hangszínszabáyozóva szükség ese tén (p. másoáskot ) csökkenthető egyen. Egy megvaósított vátoztatást a. áxán közünk. I f60 2SO 5() n T \ ff1 k S -800 11. ábra A magasemeés megvátoztatásán kívü a méy hangátvite fejavítása is szükséges. Emiatt a csövek közti csatoó kondenzátorokat kb. 50 nf értékűre cseréjük ki. Az iven beavatkozás után eseteg bekövetke-w néhány Hz-es begerjedést az eső cső anódteszütség szüréséne~ fokozásáva szüntet.hetjük meg. UgyancsaK szükségessé váhat a kimenőtrafó kicseréése. Ezt ekerühetjük, ha ejáts7.áskor póterősítőt és meg feeő kü ső hangszórót hasznáunk. VIAMBó Eső épésként itt is fejcsere szükséges. Ez.t a cserét azonban ki ke egészíteni oyan mechanikai átaatitássa, m~y megodja a szaagnaft a kombinát fej résére vaó ránycmását. Kíséretieg igazoható ugyanis. 12. dbra 25
hogy még a Jegjobb minőségü, hajékony és véiony szaagr ó sem kapink kifogástaan magas hangátvitet (10 OOO Hz-en feü) aacsony szaagsebességen a szaag fejrenyomása nékü. A Mambóná azonban Iyen fices ~yomókoar eheyezése nem egyszerű feadat, rnert a fej e őtti teret kitöti a szaaget a fejek közé nyomó bakeitkar. Egy ehetséges megodást a 12. ábrán közjünk A régebbi, a szaaget a tör'ófej szééhez nyomó, csak fékezésre szogáó kb. mm-es rugamas acéapot, meynek kiviteezése és eheyezése nem is vitathatóan heyteen, vagy vastagabb, berezgésre kevésbé hajamos anyagbó készütte cseréjük ki, vagy e is hagyhatjuk, amenynyiben vaamiyen ötetes amatőrfogássa megodjuk a szaag e!utó orsótengeye oorténö eőfeszítését A Ma mbónak, bár át.aános véeményen szerint "jó a hangja", a gyártó váaat áta közöt frekvenciaátvitee ma már szciknek t ekinthető. (100-9000 Hz.) Az erősítőrész hangátviteének megvátöztatása a zsúfot összeépítés miatt apt'6ékos, türemet igényi? munka, bár sok vátoztatás nem szükséges. A jobb méy hangátvite érdekében szükséges ehet a kimenő trafó cseréje. Az eső cső, C3 jezésű 10 nf-os csatoókondenzátorát 50 nf-osra cseréjük. Az iyen esetb!m beköve-tkezhető gerjed&- esetén a C2 10 ttf-os szfu ókondenzátor 32 #-ra cseréendő. A végcs6 új katódekója 100 p.f-os esz. Az újabb kiadású M 5-né a végcső rácsköri csatoó kon denzátora 2ű-25 nf-osra cseréendő. A m agas hangátvite fokozása érdekében a fejet "fehangoó" 470 pf 16ó-250 pf-r e vátozik. Az RI4-C20-bó áó fevétei szgró a 13. ábra szeri:nt módosttandó. Az eőmágnesezés beáításáj:a ezután a máx. E C C 85 ~ fj -----_J,..---:;ff---:- 13. 4bra