A beszámítás jogi szabályozása Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet továbbképzése Dr. Csák Réka osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2011. február 24.
Dr. Páva Hanna helyettes államtitkár Rauh Edit főosztályvezető
A felnőttképzés területei Iskolai rendszerű képzés,, amely általános, középfokú vagy felsőfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzésére irányul, ennek törvényi szabályozását a közoktatási törvény és a felsőoktatási törvény tartalmazza. Iskolarendszeren kívüli képzés,, melynek törvényi szabályozásáról alapvetően a felnőttképzési törvény és a szakképzési törvény rendelkezik, illetőleg végrehajtási rendeletek pl. gyakorlati képzés indításának feltételeiről szóló OM rendelet itt rendezik a személyi feltételeket.
A felnőttképzési törvény szerves egységet alkot a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvénnyel (Szt.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénnyel (Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénnyel (Ftv.), illetőleg a Szakképzési hozzájárulásról szóló tv-el, itt szabályozzák a Képzési Alapból történő finanszírozást.
Az Szt. rendelkezései szerint képzéstípusok szakképesítést megalapozó szakmai alapképzések, az állam által elismert (OKJ-s) szakképesítés megszerzésére irányuló képzés, munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzés, a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére irányulú képzés, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzés, a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzés, a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre, továbbá az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzés.
Az Szt. 2. (1) bekezdése szerint a szakképzés intézményei: a) a szakközépiskola; b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is [a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképző iskola]; c) a felsőoktatási intézmény; d) az állami felnőttképzési intézmény; e) a felnőttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény; f) a központi képzőhely
Az előzetes megszerzett ismeretek beszámítására vonatkozó jogszabályi háttér A szakmai képesítések elismeréséről szóló Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK irányelv (a továbbiakban: EK irányelv).
Az EK irányelv 3. szakasz 31. cikk (3) bekezdése alapján az általános ápolói képzés legalább hároméves vagy 4 600 órás elméleti képzést és klinikai gyakorlatot foglal magában,, amelyen belül az elméleti képzés tartama a teljes képzés minimális időtartamának legalább egyharmadát, a klinikai gyakorlat pedig legalább a felét teszi ki. A tagállamok részlegesen mentesíthetik azokat, akik képzésének egy része olyan kurzusokon történt, amelyek legalább ezzel egyenértékű szintűek voltak.
A hazai szabályozás Az Szt. hatálya kiterjed az iskolai rendszerű képzésekre, továbbá a felnőttképzési törvény alapján szabályozott iskolarendszeren kívüli képzésekre.
Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei közé tartozik:
a) a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági követelmények, valamint az előírt gyakorlat, b) a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények ba) a szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételeket, bb) a szakmai vizsga részei és tantárgyai, bc) a vizsgarészek alóli felmentés esetei, módja és feltételei, bd) a vizsgarészek és vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok, be) a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai, c) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsga letételének a szakmai követelmények és a vizsgakövetelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága,
Az Szt. 11. (1) bekezdése szerint a szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) ) a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz lehet fellebbezni.
Vizsga alóli mentesítés Az Szt. 11. (2) bekezdése szerint a szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről - a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének javaslatára - a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a felmentés jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn. A vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik vizsgán elért redmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg.
Összefoglalva A szakképzés során a beszámítás szoros összhangban van a közoktatási és a szakképzési törvényben foglalt rendelkezésekkel. A beszámítás nem jelent automatikus vizsgamentességet,, csak a képzési időben való részvétel lerövidítését. Felmentés esetén a résztvevőt az adott modulból nem terheli oktatáson való részvételi- és vizsgakötelezettség. Felmentés bármely modulból kapható, ha a résztvevő igazolni tudja, hogy az adott modul ismeretkörét korábbi tanulmányai során tanulta és abból eredményes vizsgát tett, feltéve hogy a tartalmi egyezőség teljes körű.
Az előzetes tudás beszámításának lehetősége problémás, jelenleg többnyire csak az OKJ azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítései esetén működik megfelelően, a közös modulok beszámításával. A különböző szakmacsoportokba tartozó (de közös szakmai tartalmakat, kompetenciákat is magába foglaló) szakképesítések esetén pl. szociális, pedagógiai jellegű szakképesítések a beszámíthatóság lehetősége elenyésző. Az OKJ előtti ún. régi típusú szakképzések beszámítására jelenleg nincs elfogadható eljárás, módszertan.
Az előzetesen szerzett ismeretek beszámításáról a felnőttképzésről szóló törvény is tartalmaz előírásokat Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. A képzési program tartalmazza: a) a képzés során megszerezhető kompetenciát, b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, c) a tervezett képzési időt, d) a képzés formáit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás), e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot, f) a maximális csoportlétszámot, g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.
A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez.. A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését,, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni. A fenti törvény 20. (1) bekezdése a felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt, melynek többek között tartalmaznia kell: d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
Köszönöm megtisztelő figyelmüket