MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK EU elvárások és hazai lehetőségek

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK EU elvárások és hazai lehetőségek Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos, az MTA Megújul juló Albizottság g tagja Magyar Ipari Ökológiai TársasT rsaság Budapest, 2010.február r 17. Barabás s Villa Európai Unió energiapolitikája COM(2007)1 Energia nélkül Európa nem működőképes Kihívások éghajlatváltozás, a behozataltól való növekvő függőség, egyre magasabb energiaárak, EU tagállamainak egymásra utaltságából adódó ellátási zavarok kezelése, energiaellátás fenntarthatósága, biztonsága és versenyképessége. 1

Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról (2008/2239(INI)) 2., Megerősíti a 2008.január 23-i döntést, hogy 2020-ra három célt kell elérni: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os, illetve nemzetközi megállapodások esetében 30%-os csökkentését, az energiafogyasztás legalább 20%-os csökkentését, és a megújuló energia legalább 20%-os arányának elérését a végső energiafogyasztásban; felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy gazdaságuk energiafelhasználását tegyék a lehető leghatékonyabbá annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljanak az éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez; felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy 2050-ig legalább 80%-kal csökkentsék az üveghatású gázok kibocsátását;{???} felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi érdekelt féllel egyeztetve dolgozza ki a lehetséges energetikai forgatókönyveket, amelyek szemléltetik az említett célkitűzések eléréséhez vezető lehetséges megoldásokat, valamint az azok mögött rejlő műszaki és gazdasági feltételezéseket; A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600 1400 Energiafogyasztás (Exajoule /év ) 1200 1000 800 600 400 egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kőolaj szén 200 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 Év 2

ÜVEGHÁZI GÁZOK JELLEMZŐI CO 2 CH 4 N 2 O CFC-12 ipari forradalmat megelőző koncentráció 280 ppm 700 ppb 275 ppb - koncentráció 1994-ben 358 ppm 1720 ppb 312 ppb 0,27 ppb légköri tartózkodási idő (év) 50-200 12 120 12 relatív üvegház-gáz hatékonyság 1 21 310 9700 változás % 28 150 13 Szén-dioxid-kibocsátás a világon 35 30 2008-ban 30,178 Mrd t (+1,8%) nemzetközi szállítás többi fejlődő szén -dioxid -kibocsátás, Mrdt 25 20 15 10 5 0 1990 1995 2000 2005 2010 Kína többi átmeneti Oroszország többi fejlett Japán EU-27 (hazánk is) USA Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz. 2009. p. 56-65. 3

A tíz legnagyobb CO 2 -kibocsátó 7000 25 6496 M t CO2 t CO2 / fő 5909 6000 19,5 20 5000 18,0 4000 15 3000 11,4 10,2 10,0 10,5 10 2000 1000 4,9 1611 1450 1301 831 8,8 7,9 597 540 512 465 5 0 Kína USA Oroszország 1,2 Kanada India Japán Németország Nagy- Dél-Korea Britannia Olaszország 0 Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz. 2009. p. 59. A szén-dioxid-kibocsátás jövője 30 alapeset szén -dioxid -emiszió, Mrdtona 25 20 15 10 5 0 tüzelőanyagváltás hatékonyság javulása leválasztás elkerülési eset 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 Forrás: BWK Brennstoff-Wärme-Kraft, 59. k. 3. sz. 2007. p. 52. 4

Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról (2008/2239(INI)) 2., Megerősíti a 2008.január 23-i döntést, hogy 2020-ra három célt kell elérni: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os, illetve nemzetközi megállapodások esetében 30%-os csökkentését, az energiafogyasztás legalább 20%-os csökkentését, és a megújuló energia legalább 20%-os arányának elérését a végső energiafogyasztásban; felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy gazdaságuk energiafelhasználását tegyék a lehető leghatékonyabbá annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljanak az éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez; felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy 2050-ig legalább 80%-kal csökkentsék az üveghatású gázok kibocsátását;{???} felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi érdekelt féllel egyeztetve dolgozza ki a lehetséges energetikai forgatókönyveket, amelyek szemléltetik az említett célkitűzések eléréséhez vezető lehetséges megoldásokat, valamint az azok mögött rejlő műszaki és gazdasági feltételezéseket; A hazai megtakarítási lehetőségek kihasználása A termelés energiahatékonyságának növelése A közlekedés energiafogyasztásának racionalizálása Az épületek fűtési energia felhasználásának csökkentése (hőszigetelés) /2002/91/EK Irányelv az épületek energiateljesítményéről/ A megújuló energia hordozók fokozott hasznosítása 5

Megújuló energiaforrások használatának szükségessége A környezet szennyezésének (talaj, víz, levegő) csökkentése. Az üvegházi gázok (CO, CO 2, NO x, CH 4, SF 6, stb.) kibocsátásának mérséklése. A fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziója. A fosszilis tüzelőanyagok árának növekedése. A természet állapotának további rontása nélküli fenntartható fejlődés megvalósítása. Megújuló energiahordozók hasznosításának növelése Nem csak energiapolitikai kérdés, hanem: - környezetvédelmi, - importfüggőség csökkentési, - vidék- és agrárfejlesztési, - fenntartható fejlődést segítő, - energia import csökkentő, - mezőgazdasági területek hasznosítását segítő, - helyi életkörülmény javító, - helyben maradást biztosító, stb. 6

Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK Irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról Rögzíti a tagállamok által 2020-ra elérendő célszámokat. Magyarország 13 %. Rögzíti a bioüzemanyagok 10 %-s kötelező arányát és számítási metodikáját. A felhasználás növekedés elősegítésére támogatási rendszerek vizsgálata (távhő, hűtőenergia, villamos energia,stb.). Oktatás, információ, helyi, regionális tájékoztatási kötelezettség. Jelentési kötelezettség 2011.december 31-ig, majd kétévente előrehaladási jelentés. Meghatározza a nemzeti cselekvési tervek egységes formanyomtatványát /C(2009)5174/ 2009. 06.30. Összefoglalva az ellátásbiztonság és fenntarthatóság terén a két közösségi jogszabálycsomag céljai találkoznak: a belső piac fejlődése elősegítheti a fenntarthatóságot a megújuló energiák részarányának növelése hozzájárulhat az ellátás-biztonsághoz Előttünk álló feladat a jogharmonizáció: Belső energia-piaci csomag: 2011.március Megújuló irányelv: 2010. december 7

ELLÁTÁSBIZTONSÁG-ENERGIA IMPORT FÜGGŐSÉGÜNK import% struktúra% ( felhasználás ) Szilárd ( szén és tűzifa) 20% 10,9% Kőolaj és termékek 86% 25,7% Földgáz 81% 43,9% Villamos energia(primer) 17% 15,1% Megújuló - 4,4% ÖSSZESEN ~67%(79%) 100% Stratégiai cél Az új magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését. 8

Ellátásbiztonság Cél Részterületek Az energiaellátás folyamatosságán ak és biztonságának fenntartása és javítása. Energiaforrás-struktúra Energiaimport diverzifikáció Stratégiai energiahordozó készletek Infrastruktúra fejlesztések Lakosság ellátása, szociális felelősség Versenyképesség Cél Részterületek Az energetika járuljon hozzá hazánk versenyképességének növekedéséhez. Liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU belső energiapiacába Energiaárak Technológiai előrehaladás és K+F 9

Fenntarthatóság Cél Részterületek Fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése. Energiahatékonyság, energiatakarékosság Megújuló energiaforrások Éghajlatváltozás: energia- és klímapolitika összefüggései Az energia- és közlekedéspolitika összefüggései A Megújuló Energia Cselekvési Tervet 2010. június 31-ig le kell adni az EU felé. Energiatakarékosságot és a megújuló energiaforrásokat érintő főbb joganyagok 40/2008.(IV. 7.) O.GY. határozat (Magyar Energiapolitika) 2007. évi LXXXVI. tv. (villamos energia) 2008. évi XL. tv. (gázenergia) # 1993. évi LVIII. tv.(bányászat) 1995. évi LIII. tv. a környezetvédelemről 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról 2005. évi. tv. a környezetvédelmi termékdíjról 273/2007.(X.19) Korm.r. (termelés elősegítés) 109/2007.(XII.23.) GKM. rend. (átviteli szétosztás) 389/2007.(XII.23.) Korm.r. (kötelező átvétel) 2148/2008.(X.31.) Korm.hat. (megújuló stratégia) #A gáztörvény alapján a biogázt a földgáz hálózatba be lehet vezetni, ha a tisztítás során eléri a földgázra vonatkozó szabvány előírásokat. 10

Az energiahatékonysághoz kapcsolódó fő dokumentumok 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról 7/2006(V.24.)TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról A Kormány 2019/2008(II.23.) Korm.hat.-tal elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet 17/2008(IV.30.) Korm.hat. Az épületenergetikai feladatok végrehajtási rendjéről 176/2008(IV.30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 264/2008(XI.06.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) 2001 PJ PJ 2007 (2008) % Geotermia 3,6 3,6 (4) 6,4 Napenergia napkollektor napelem 0,06 0 0,1 (0,169) 0,001(0,002) 0 0 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) 30,6 45,18 (51,06) 80,7 (79,1) Biogáz 0,13 0,60 (0,91) 1 Vízenergia 0,67 0,76 (0,779 1 Szélenergia 0 0,40 (0,74) 0,7 Bio-üzemanyagok 0 0,84 (6,9) 1,5 ÖSSZESEN 35,1 51,48 (64,54) 91,3 Hulladékégetés 1,3 4,53 (3,86) 8,7 Mindösszesen 36,4 56,0 (66,5) 100 11

Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergiatermelés Geotermia Napenergia Tűzifa (szilárd biomassza) Biogáz Vízenergia Szélenergia Összesen Hulladékégetés fele Mindösszesen 2001 GWh - 0,06 7 7,6 186 0,9 201,5 56 257 2007 (2008) GWh - 0,3 (0,55) 1373 (1766) 44 (69) 210 (213) 110 (205) 1737 (2253) 141(110) 1878 (2363) % - 0 73 2 11 6 94 8 100 Megújulók a végső energiafelhasználásból Svédország Lettország Finnország Ausztria Portugália Észtország Románia Dánia Szlovénia Litvánia Franciaország Bulgária Spanyolország Lengyelország 16% 9,4% 8,7% 7,2% 10,3% 20,5% 25% 18,0% 24% 17,8% 17,0% 23,3% 25% 16,0% 23% 15,0% 15% 20% 23% 28,5% 31% 30% 39,8% 42% 34,9% 34% 38% cél tény 49% 20% 2020 2005 Görögország Szlovákia Csehország Németország Olaszország Magyarország Írország Ciprus Hollandia Belgium Egyesült Királyság Luxemburg Málta 1,3% 0,9% 0,0% 3,1% 2,9% 2,4% 2,2% 5,8% 5,2% 4,3% 6,9% 6,7% 6,1% 11% 10% 14% 13% 13% 13% 14% 13% 16% 15% 18% 18% 17% 12

2005 2011 2013 2015 Hogyan kell ezt teljesíteni? Fokozatosan és nem csak a villamos energiával. 4,3% 6,47% 7,34% 8,21% villany hő és hideg en. üzemanyag 2017 2020 9,95% 13% 0 20 40 60 80 100 120 megújulóból eredő végső energiafelhasználás, PJ (%) 18% 16% 14% 12% Megújuló energiahordozó felhasználások, kötelezettségek, stratégia zöldáram felhasználás összes megújuló felhasználás zöldáram kötelezettség stratégia összes megújuló összes megújuló kötelezettség 15,9% 13,0% 10% 8% 6% 5,3% 5,9% 5,8% 4% 2% 3,3% 4,3% 3,6% 0% 0,7% 2001 2005 2006 2007 2008 2010 2020 13

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, vagy mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások osztályozása több módon lehetséges: - fajtánkénti (pl. víz, nap, geotermia, szél, biomassza,), - létrehozható energiafajta szerinti csoportosítás (pl. hőenergia, villamos energia,stb.) - hasznosíthatósága (pl. folyamatosan rendelkezésre álló, rendszertelenül, vagy rendszeresen bizonyos napszakhoz kötődő) Általában energiagazdálkodási szempontból az a hasznosabb, amelyik hő- és villamos energia termelésre alkalmas és megoldható a folyamatos rendelkezésre állása és az igények szerint szabályozható. A megújuló energiaforrások felhasználásának három legfontosabb területe : átalakítás villamos energiává, átalakítás hőenergiává és átalakítás üzemanyaggá A hulladék egy része olyan energetikai hasznosításra váró anyag ami folyamatosan újra keletkezik és átalakítható a felsorolt formákra. 14

Megújuló energiaforrások (1) A vízenergia a folyók vízhozamától függően elvileg folyamatosan rendelkezésre áll és az igények szerint szabályozható, de csak villamos energia termelésre használható. A szélenergia szintén a kisméretű mechanikai munkát ellátó szélkerekeken kívül - villamos energia előállítását teszi lehetővé, de a rendelkezésre állása kiszámíthatatlan. A napenergia mind hő-, mind villamos energia előállítására alkalmas, de hasznosítási időszaka napszaktól és évszaktól, sőt időjárástól függően változik. A geotermikus energia szintén alkalmas lehet, mind hő-, mind villamos energia előállítására és a rendelkezésre állás is folyamatossá tehető, de a föld belsejéből felhozott termálvizet - ami a hőt hordozza - a környezetvédelmi előírások alapján vissza kell juttatni a megcsapolt rétegbe. Megújuló energiaforrások (2) Magyarországon termelődő biomassza a megújuló energiaforrások domináns tényezője. Hasznosításuk nagyon sok módon lehetséges, alkalmasak mind hő-, mind villamos energia termelésre, rendelkezésre állásuk folyamatossá tehető. Van száraz, folyékony és légnemű biomassza. Jelenleg az ország megújuló energia felhasználásának több mint 85 %-a biomassza alapú. EU által hozott Irányelvek, a csatlakozott országok részére kiadott elvárások teljesítése csak a biomassza alapú energiatermelés jelentős mértékű növelésének segítségével lehetséges. Itt a biomassza hasznosítás összes területét figyelembe kell venni, úgy mint a biogáz termelés áram- és hőtermelési célra, energetikai növénytermelés hő-, villamos energia és motorhajtóanyag előállításra, száraz biomassza hasznosítás tüzelési és villamos energia termelési célra. 15

Megújuló energiaforrások hasznosítható potenciálja Elméleti potenciál Konverziós potenciál Technikai potenciál Gazdasági potenciál Fenntartható potenciál Fizikailag rendelkezésre álló energiamennyiség" Adott technológiai szinten kiaknázható Strukturális korlátok között reálisan kiaknázható" Társadalmi ökológiai tényezőkkel összhangban kiaknázható potenciál Gazdaságosan kiaknázható potenciál Forrás: Dr. Dinya Megújuló energia potenciál MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság tagjai által elkészített felmérése alapján: aktív szolár termikus potenciál 48,8 PJ/év mezőgazdasági szolár termikus potenciál 2,6 PJ/év passzív szolár termikus potenciál 37,8 PJ/év szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év 405 e MWp 486 TWh/év vízenergia potenciál ~4000 GWh 14,4 PJ/év Szélenergia potenciál ~ 148 TWh 532,8 PJ/év geotermális potenciál 63,5 PJ/év biomassza potenciál 203-328 PJ/év Összesen kb. 2600-2700 PJ/év 16

Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 2007 70 60 50 40 50 58 4648 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított 30 En.növény term. 20 10 0 3,6 4 0,18 7,2 5 1 2,02 0,7 Engedélyezett szél. kap-ból Geotermia Biomasza Vízenergia Nap Szél 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 2008-2020 11,36 3,6 0,141,66 50,9 143,4 0,7 6,12 0,70,88 19,55 6,9 2008 2020 terv Geotermia Biomasza Vízenergia Bio üzemanyag Nap Szél 17

Főbb mutatók 160% 150% 140% villamos energia összenergia GDP 130% 1980=10% 120% 110% 100% 90% 80% *: előzetes adat 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 198 1989 190 191 192 193 194 195 196 197 198 19 20 201 202 203 204 205 206 207 208* Egy év alatt, 2009-ben 2008-hez képest: A hazai erőművek villamosenergia-termelése csökkent. 40,0 TWh 36,0 TWh 10,2% A villamosenergia-ellátásban az importszaldó növekedett. 3,9 TWh 5,5 TWh + 41,2% Az összes villamosenergia-felhasználásunk kisebb lett. 43,9 TWh 41,5 TWh 5,3% Paks 15,427TWh, hazai termelés 43%; bruttó felhasználás 37,3%; Előzetes, kerekített számokkal. 18

Hol tartunk 2010-ben 2009. évi előzetes adatok alapján A gazdasági válság hatása érződik a 2009. évi energia felhasználási adatok előzetes értékeiben. A megújuló energiafelhasználás növekedési pályán maradt. Ennek következtében a megújuló részarány várhatóan eléri a 2011-re tervezett arányt. (~ 6,5%) Évek 2008 2009 előzetes Változás Összenergia felhasználás 1125 PJ 1040 PJ - 7,55% Vill. energia 43,8 TWh 41,5 TWh - 5,3 % A gazdasági visszaesés utáni fejlődési pálya lehetőségek (%) 145 Optimista szcenárió Realista szcenárió Pesszimista szcenárió 135 125 115 105 95 85 75 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 19

A 2000-2008 időszaki GDP-energiafelhasználás regresszió figyelembe vételével 2020-ra a következő energiaigény növekményekkel, illetve energia igénnyel lehet számolni: Szcenárió Optimista Realista Pesszimista 2020. évi energia igény % [2007. év =100 %] 108,09 % 106,39 % 101,93 % 2020. évi energia igény PJ * [2007. év = 1125 PJ] 1217 PJ 1198 PJ 1148 PJ Á Az energiaig ény az energiatakar ékossági intézkedéseket még nem tartalmazza (PJ) 1250 A gazdasági visszaesés utáni energiafelhasználás változási trendek 1200 1217 1198 1150 1148 1100 1050 1000 1035 1029 992 950 900 Optimista szcenárió 20% megtakarítás Realista szcenárió 15% megtakarítás Pesszimista szcenárió 10% megtakarítás 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 20

A gazdasági visszaesés utáni időszak megújuló energiaforrás változási terve Megújuló energiafelhasználás mindösszesen 2005 2008 2010 2015 2020 Mindösszesen PJ 49,92 66,5 70,43 104,17 135 Bioüzemanyag PJ 0,21 6,9 9 15 19,55 Összesen (bioüzemanyag nélkül) PJ 49,71 59,6 61,43 89,17 115,45 Vízenergia PJ 0,73 0,77 0,77 0,83 0,9 Szél PJ 0,04 0,08 0,16 4,93 6,12 Napenergia (napelem+napkollektor) PJ 0,08 0,16 0,26 0,83 1,32 Geotermikus PJ 3,63 4,0 4,5 7,23 10,52 Biomassza PJ 43,56 51,73 52,03 64,9 80,64 Biogáz+biometán PJ 0,30 0,91 1,76 8,15 12,9 Hulladék megújuló része PJ 1,38 1,95 1,95 2,3 3,05 Napenergia hasznosítás Hasznosíthatóság területei: lakosság, közület, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás. Módja: használati melegvíz készítés (HMV), épületek fűtése, légtér temperálása medencék vizének temperálása, szárítás, aszalás, levegőztetés, villamos energia termelés 21

Napenergia potenciál Napsugárzás energia hozama 1265kWh/ m 2,év = 4914 MJ/m 2,év Magyarország területe 9,3 millió hektár = 93 x 10 9 m 2 Magyarország területére eső napenergia 457x10 3 PJ Magyarország energia felhasználása 1150 PJ Napenergia/energia felhasználás 400 szoros 1 m 2 napkollektor ~ 500 kwh/év = 1800 MJ/év 4 PJ ~ 2,2 millió m 2 kollektor Napenergia hasznosítás 22

Magyarországi napenergia hasznosítás Jelenleg összesen ~100.000 m 2 napkollektor van hazánkban felszerelve. Lehetőség több millió m 2. Energiatermelése 50 GWh hő = 180 TJ Ez 5,3 M m 3 földgázzal egyenértékű Napelem ~690 kw működik. Lehetőség min. 200 MW. termelése 410 MWh = 1,48 TJ Szélesebb körű elterjedés akadálya a többlet beruházás költségvonzata. A lakások 80,2 %-a földgázzal ellátott! A települések 90 %-ában a földgáz bekötésre került! Magyarországi napenergia hasznosítás Csepel Csalitos utcai Óvoda + 6 közintézmény 23

Napenergia hasznosítás Napelemek árának változása 2001. dec. és 2007. nov. között 125 Watt teljesítmény feletti rendszerek esetén BUDAPEST, XI. KER. ÖNKORMÁNYZAT 20 kwp 24

Egy kis statisztika (1.) Energiafelhasználás 1120 PJ 2008. év Az energia felhasználásának megoszlása: - lakosság 38,4 % - ipar 34,8 % - kommunális 18,6 % - egyéb 8,2 % Egy kis statisztika (2.) A lakossági energia felhasználás megoszlása: - fűtés 70 % - vízmelegítés 11 % - főzés 15 % - egyéb 4 % Fűtés+melegvíz= 81%; lakosság 38,4%= összesenből 31,1% 1120PJ 31,1%-a 350PJ; ezt lehet naptudatos építészettel, napkollektorokkal, napelemekkel és egyéb megújuló energiaforrás hasznosításával, illetve energia takarékossággal csökkenteni. Kommunális szektor esetén ez mintegy 150 PJ érték. Szükség van egy regionális, vagy kistérségi energetikusi hálózat kiépítésére. 25

Szélenergia trend Dr. Tóth T LászlL szló Szélenergia pályázat 410 MW kvóta A Magyar Energia Hivatal 2009. augusztus 28-án megjelentette a a széler lerőművi kapacitás-létes tesítési si jogosultságra gra vonatkozó pályázati kiírást. A pályázható szélerőmű kapacitás összes mennyisége 410 MW, amelyből 280 MW az országban lévő 6 hálózati engedélyesből kettőnek (E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft.) a területére együttesen, míg a fennmaradó 130 MW az ország többi részére (E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., az ELMŰ Hálózati Kft. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. együttes területére) vonatkozóan kerül meghirdetésre. Dr. Tóth T LászlL szló 26

A magyarországi vízenergia hasznosítás lehetőségei A műszakilag hasznosítható vízerőkészlet nagyságát a korábbi felmérések kb. 1000 MW és 7 TWh/év nagyágúra teszik. A vízerőkészlet hasznosításának kérdését az alábbiak jellemzik: A vízenergia természeti erőforrásként az állam tulajdona és a hasznosításához szükséges területek (pl. a vízfolyások medre, parti területi, hullámtere) általánosságban az állam tulajdonában vannak. Sem az állam, sem a tulajdonost megszemélyesítő szervezet, sem pedig a kezelési feladatokat ellátó vízügy nem döntött a tulajdonában lévő értékek hasznosításáról és nem rendelkezik tervekkel. A jogszabályok az adott szakterületet nem fedik le teljes körűen és nem alakultak ki a nemzetközi gyakorlatban szokásos koncesszió alapfeltételei. Így ahol megpróbálkoztak bármilyen kis teljesítményű vízenergia hasznosításának engedélyeztetésével akadályokba ütköztek. A jogszabályok hiányában nem védhetők azok a döntések sem, melyeket esetenként a vízügyi szervezet valamelyik perifériális egysége saját hatáskörében hoz. A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon átrohannak a vizek nincs energetikai hasznosítás 27

Az emberek életminőségét befolyásoló stratégiai elemek Szén készlet Kőolaj készlet Földgáz készlet Ivóvíz készlet Vízgazdálkodással az ivóvíz készletek növelése érdekében cél legyen a bejövő vizek országon belül tartása, energia- és víz gazdálkodás céljából vízerőművek és tározós erőművek építése, árvizek esetére is alkalmas tározó tavak létesítése, aszály esetén a tározó tavakból az öntözés biztosítása, Duna-Tisza csatorna megépítése, a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozása. ^A tavakból az elszivárgás az üledékes kőzeteken keresztül az ország stratégiai ivóvíz készletét növeli. 28

Megújuló energiaforrások létesítmények Vízerőművek Kisköre 28 MW Tiszalök 11,4 MW Kesznyéten 4,4 MW Ikervár + Nyugati törpék 3,8 MW Gibárt 0,5 MW Felsődobsza 0,52 MW Kvassay 1,6 MW Nick 2 MW Napjainkban 25 telephelyen üzemel vízerőmű, összesen 56,933 MW beépített teljesítménnyel. A Föld hője Forrás: Dr. Rybach 29

A geotermális energiakészleteket, hőtartalmukat tekintve a különböző szerzőktől származó osztályozás szerint sorolják a kis-, a közepes- és a nagy entalpiájú kategóriába. A geotermális készletek osztályozása a hőtartalom szerint Készletek 1. Kis entalpiájú készletek 2. Közepes entalpiájú készletek 3. Nagy entalpiájú készletek Mufler és Cataldi (1978) < 90 90 150 > 150 Mélységi hőmérséklet o C Hochstein (1990) < 125 125 225 > 225 Benderitter és Cormy (1990) < 100 100 200 > 200 Forrás: Dr. Lorberer 30

Magyarország hévíztárolói /VITUKI/ I. II. Fatüzelésű erőművek Szélerőművek Hulladéktüzelésű erőművek Energianövényt hasznosítók Földhő-hasznosító erőművek Kis vízerőművek Naperőművek 31

Az ország összterülete 9,303 millió ha (100,0%) Erdővel borított 2005 2,011 millió ha ( 21,6%) Erdővel borított 1967 1,572 millió ha ( 16,9%) Összes élőfa készlet ~340 millió m 3 (100%) Éves növekmény ~13 millió m 3 ( ~4%) Éves fakitermelés ~7 millió m 3 ( ~2%) Fa az erőművekhez Pécsi Erőmű Borsodi Erőmű Ajkai Erőmű Vértesi Erőmű Szakolyi Erőmű kb. 1,55 millió tonna ~ 380 e tonna ~ 300 e tonna ~ 400 e tonna ~ 300 e tonna ~ 175 e tonna Magyarország biomassza potenciálja Számítást végzők MTA Megújuló Energia Albizottsága (2005-2006.) Energia Klub (2006.) Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, 2006.) FVM (2007.) Alsó érték Felső érték PJ / év 203 328 58 223 145,5 260 Szélsőértékek: 58 328 32

Biomassza alapú kis fűtő- és erőmű hálózat A kisméretű biomassza tüzelésre, mezőgazdasági és erdészeti hulladékok, illetve termesztett energia növények hasznosításra alapozott erőművek és fűtőművek hármas célt szolgálnak: - hozzájárulnak ellátásbiztonság növeléséhez; - munkahelyeket teremtenek nem utolsó sorban az ország elmaradott - régióiban (pl. szociális zöldenergia program) hozzájárulnak a megújuló energiák hasznosítására vonatkozó EU követelmények teljesítéséhez. A ténylegesen kiépítendő biomassza erőműkkel kapcsolatos döntésnek figyelembe kell vennie a a körzetében rendelkezésre álló, illetve közép távon megtermelhető tüzelőanyagot, figyelembe véve a gazdaságos szállítási távolságot (és elérhető módot); 5-20MW 25-50 km-en belül. a villamos energia termelő kapacitások beilleszthetőségét a hálózati rendszerbe, a fűtőművi hő hasznosítási lehetőségét a távhőszolgáltatásban, a villamos energia termelés során keletkező hőenergia hasznosítási lehetőségét (co- és trigeneráció, elkerülendő a kondenzációs üzemmód), a gazdaságos tüzelőanyag biztosításhoz, az erőmű, a fűtőmű létesítéshez és működéshez szükséges támogatási rendszer és források biztosíthatóságát. Új biomassza forrás lehetőségek erdőtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdőtisztítás közmunka alapon, öregfa begyűjtés megszervezése, nád hasznosítás, fás szárú energetikai növénytermesztés, egynyári és évelős növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói. 33

Hulladék vagy melléktermék Növénytermesztési melléktermék (PJ) 169,6 gabonaszalma 67 kukoricaszár 78 napraforgószár 17 repceszár 3 napraforgóhéj 1,9 venyige-nyesedék 2,7 Erdőgazdálkodási melléktermék (PJ) 31 hagyományos tűzifa 24 fűrészipari melléktermékek (kéreg, por, darabos eselék) Fafeldolgozás (PJ) 4 7 faporok, forgácsok, selejt naturfa hull. Lignocellulózok összesen: 204,6 PJ 4 Keletkező hulladékok Megnevezés Potenciál (PJ/év) Almostrágya + 31,5 Hígtrágya + 13,6 élelmiszerip. hull. 0,3 települési szennyvíz ++ 406,7 települési szilárd szerves 31,7 kommunális összesen 438,4 + több mint 500 állattartó telep vár megoldást ++ legalább 550 település, ill. település csoport 34

Megújuló energiaforrások hasznosításával, energiatakarékossággal elérhető eredmények A meglévő földgáz üzemű berendezések mellé alternatívaként, szilárd tüzelő berendezések üzembe helyezése. Biomassza begyűjtés és helyi kis fűtőművi (0,1-1 MW) hasznosítás, közmunka, vagy kkv alapon. Energia célú ültetvények telepítése, akár saját célú tüzelőanyag előállítás érdekében. Hőszigeteléssel, nyílászáró cserékkel jelentős energia költség megtakarítás. Fűtés szabályzás. 1 0 C hőmérséklet változás 6% energia megtakarítás. Napkollektorok alkalmazásával az évi hmv. szükséglet 60-65%-a előállítható. Önkormányzati épületek, intézmények, lakások. Munkahely teremtés helyi szinten. Adók helyben maradnak. KÖSZÖNÖM M MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Bohoczky Ferenc Ny. vezető főtanácsos Közlekedési, HírkH rközlési és Energia-ügyi gyi Minisztérium www.khem.gov.hu 35