Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia konferencia CEU Auditorium, 2013. november 6.
Tartalom I. A Világ energiapolitikai jellemzői II. III. IV. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén Magyarország energiapolitikájának bemutatása A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök
I. A világ energiapolitikai jellemzői Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1,5 Földünk lenne. Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network 2010 3
I. A világ energiapolitikai jellemzői Qudrillion Btu 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 120 Kína primerenergia felhasználásának alakulása 100 80 60 40 20 0 Kína energiafogyasztása 1990 óta ötszörösére növekedett A növekvő trend minden jel szerint folytatódni fog 4
I. A világ energiapolitikai jellemzői A túlfogyasztás a fosszilis energiahordozó készletek gyorsuló kimerülését eredményezi A globális olajtermelés alakulása az IEA New Policies Scenario -ja alapján A kitermelési hozamcsúcsok várható ideje olaj - 2010-2020 között szén -100-150 év múlva földgáz -200 év múlva 235 urán - 100-120 év múlva 238 urán - 10000-60000 év múlva 5
I. A világ energiapolitikai jellemzői Az USA gázkitermelésének alakulása 6
I. A világ energiapolitikai jellemzői 7
I. A világ energiapolitikai jellemzői Világ energiapolitikai jellemzői Afrika szerepe, geopolitikai kockázatok Hatalmas potenciális energiaforrások (pl. víz, kőolaj, földgáz, uránium, nap- és geotermikus energia) Alacsony kihasználtság az infrastruktúra fejletlensége miatt Az olaj- és gázexport jelentősége Súlyos energetikai visszásságok Jelentős nemzetközi energetikai befektetések (Világbank, Kína, India) 8
I. A világ energiapolitikai jellemzői A földközi-tengeri (mediterrán) energiagyűrű 9
I. A világ energiapolitikai jellemzői Forrás: MEKH 10
I. A világ energiapolitikai jellemzői Forrás: MEKH 11
Forrás: MEKH 12
I. A Világ energiapolitikai jellemzői II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök 13
II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén Az európai energiapolitika prioritásai az integrált energiapiac az energiaellátás biztonsága az energiaágazat fenntarthatósága az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása. Elmozdulás a közös energiapolitika felé és az EU 20-20-20 célkitűzések 14
II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén Az Európai Unió problémái az energiapolitika területén az egyre növekvő importfüggőség, a korlátozott diverzifikáció, a magas és változékony energiaárak, a növekvő globális szintű energiaigény, a termelő és tranzitországokat érintő biztonsági problémák, az éghajlatváltozás növekvő fenyegetése, az energiahatékonyság területén elért lassú előrehaladás, a megújuló energiaforrások egyre növekvő arányával kapcsolatos kihívások, az energiapiacok nagyobb átláthatósága, integrációja és összekapcsolódása. 15
II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén Az EU intézkedései és célkitűzései az energiahatékonyság terén 2011-ben a Tanács és a Bizottság megállapította, hogy a 2020-ra kitűzött 20%-os energia-megtakarítás elérése veszélyben van 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 16
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása I. A Világ energiapolitikai jellemzői II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök 17
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása Hazai energiapolitikai célkitűzések Energia importfüggőség csökkentése: energiatakarékossággal, energiahatékonysággal, megújulók részarányának növelésével, beszerzési útvonalak és források diverzifikálásával Állam szabályozó szerepének növelése Új alkuk az energiaszolgáltatókkal Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása Kapcsolódó ipar tudatos fejlesztése Energiaszegénység csökkentése Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése Rezsicsökkentés 18
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása A függetlenedés fő eszközei energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához, a hazai szén- és lignitvagyon, valamint a szénhidrogén készletek környezetbarát felhasználása. 19
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása Hazai energiapolitikai célkitűzések Stratégiaalkotás Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv Energiastratégia 2030 kitekintéssel 2050-re Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020 kitekintéssel 2030-ig 20
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (NCsT) - Kitörési pont - A vidék fenntartható fejlesztése Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (NCsT) 2010-ben elkészült. Folyamatban van a további cselekvési tervek elkészítése A cselekvési tervek elkészülte után a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása következik, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. 21
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása 2005 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Eredmények és ütemterv Megújuló energiaforrások részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásban 16 % 14 % 12 % 10 % 8 % 6 % 4 % 2 % 0 % NCsT Terv Tény 2012-ben elértük a 2016-os célkitűzést 22
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása Az NCsT felülvizsgálata az 1491/2012. (XI. 13.) Korm. határozat alapján A felülvizsgálat célja a 14,65%-os célkitűzés eléréséhez : az NCsT esetleges finomítása, a technológiai változások indukálta piaci folyamatok, az időközben megszületett hazai és Európai Uniós szabályozások integrálására. A Magyarország által 2020-ra vállalt 14,65 %-os megújuló részarány cél nem változik. 23
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása Primer energia felhasználás, PJ Energiatakarékosság és energiahatékonyság, mint a Nemzeti Energiastratégia eszköze A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia 1 600 A 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 %-kal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is 50 PJ primerenergia csökkenést prognosztizál 1 500 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 900 17% megtakarítás 23% megtakarítás Tényleges Közös erőfeszítés Ölbe tett kéz Zöld forgatókönyv 800 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 év 24
III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása A hazai épületállomány energetikai állapota 4,2 milliós hazai épületállomány Ennek körülbelül 70 %-a felújításra szorul Az energiafelhasználás 40 %-a kötődik rossz állapotú épületekhez Az épületek a legnagyobb hazai szén-dioxid kibocsátók Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 25
I. A Világ energiapolitikai jellemzői II. Az Európai Unió általános problémái az energiahatékonyság területén III. Magyarország energiapolitikájának bemutatása IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök 26
IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök Zöldgazdaság-fejlesztést elősegítő támogatási és finanszírozási rendszerek MFF Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR) 2014-2020 közötti tervezési folyamat operatív programjai (KEHOP, GINOP, TOP) EED irányelv 27
IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök 20,00 Az EUA azonnali kvóták árfolyamának változása 2011-óta 15,00 10,00 EUA spot 5,00-03/01/2011 30/05/2011 18/10/2011 14/03/2012 03/08/2012 21/12/2012 16/05/2013 04/10/2013 Az Európai Bizottság által tervezett strukturális reformok 1. Az EU kibocsátás-csökkentési célkitűzésének növelése 20%-ról 30%-ra 2020-ig 2. Kibocsátási egységek törlése a 3. kereskedési időszakban 3. Az éves lineáris csökkentési tényező korai felülvizsgálata 4. Az ETS hatályának kiterjesztése más ágazatokra 5. A nemzetközi kreditekhez való hozzáférés korlátozása 6. Diszkrecionális árképzési mechanizmusok Backloading javaslat 900 millió tonna kibocsátási egység ideiglenes kivonása a piacról, majd visszatöltése a kereskedési időszak végén. 28
IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök Kvótabevételek alakulása 2013-2014. 80 60 Bevétel (millió EUR) 40 20 0 2013 2014 Növekvő értékesíthető kvótamennyiség Növekvő kvótabevételek: 49 millió EUR 73 millió EUR Növekvő felhasználható keretösszeg a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer számára 29
IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök A 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló Európai Uniós források tervezése (MFF) A zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó operatív programok tématerületei: Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) a lakosság, a központi költségvetések szervek és a non-profit szektor energiahatékonysági fejlesztései, megújuló energiaforrások alkalmazása, távhőrendszerek korszerűsítése Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a vállalkozások energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztései, energetikai K+F+I Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) önkormányzatok energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztései 30
IV. A 2014-2020-as célkitűzések és ennek megvalósítására szolgáló eszközök Energiahatékonysági Irányelv (EED) Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU Irányelv egy közös keretrendszert hoz létre annak érdekében, hogy Európai Uniós szinten a közös célkitűzés, azaz 2020-ig a 20 %-os energiahatékonyság elérése teljesüljön. Főbb rendelkezései: Az épületek felújítása (4. cikk) A közintézmények példamutató szerepe (5. cikk) Az értékesített energiamennyiség 1,5%-ának megfelelő új energiamegtakarítást kell elérni évente (7. cikk) Energetikai auditok és energiagazdálkodási rendszerek (8. cikk) A fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítása (14. cikk) 31
Köszönöm a figyelmet! Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár sajto@nfm.gov.hu 32