Tóth Tamás főosztályvezető Kapros Zoltán energetikus mérnök szakértő. Budapest, április 06.

Átírás

1 Szabályozási környezet az energiahatékonyság szolgálatában Tóth Tamás főosztályvezető Kapros Zoltán energetikus mérnök szakértő Budapest, április 06.

2 Energia hatékonyság Nem hatékony szénerőművek Megújuló energiaforrások Metán emisszió csökkentése Fosszilis en. támogatás leépítése A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott szükséges intézkedéstípusok Forrás: IEA WEO Special Report 2

3 COP 21 klíma megállapodás keretei A világon az energiaintenzitás javulásának az üteme háromszor nagyobb, mint az elmúlt évtizedben; Az új erőművek legalább 60%-ban megújuló energia alapúak; A földgáz az egyetlen fosszilis energia, aminek az aránya növekedhet az energia mixben; USA, Európa és Japán szénfelhasználása 45%-kal csökken 2030-ig; Öreg, nem hatékony szénerőművek jelentős részének bezárása ig az energiahatékonyság szerepe 49%, megújuló energia 17% 3

4 /30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról Forrás: NFM 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 4

5 A jogalkotó céljai 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv: az EU mind az ipari-, mind a szolgáltatói szektor területén jelentős energia-megtakarítási potenciált feltételez. Az energetikai audit az egyes iparági szereplők versenyképességének előmozdítását, valamint az energiatudatos vállalatirányítás elterjedését is hivatott szolgálni. 5

6 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv indokai A február 4-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy teljesíteni kell a júniusi Európai Tanács által 2020-ra kitűzött 20 %-os energiahatékonysági célkitűzést, amelynek elérése jelenleg nem halad megfelelő ütemben. A 2007-ben készített előrejelzések 2020-ra 1842 Mtoe primerenergia fogyasztást prognosztizáltak. A 20 %-os csökkentés Mtoe célértéket eredményez ban, ami az előrejelzésekhez képest 368 Mtoe csökkenés. Az EU közösség célértékének eléréséhez új átfogó és komplex kötelezettségek kiszabására van szükség. Ugyanakkor az EU jelentős energia-megtakarítási potenciált feltételezett a tagállamoknál. 6

7 A nemzeti energiahatékonysági célok A magyar nemzeti reformprogramról elfogadásáról szól 1261/2015. (IV. 30.) Kormány határozat szerint összhangban az EU 2020 céljaival a nemzeti energiahatékonysági célt 92 PJ/év primerenergia felhasználás megtakarításban, illetve 73 PJ/év végső energiafogyasztás csökkentésben határozza meg. A Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről szóló 1160/2015. (III. 20.) kormányhatározat konkrét céljai: tény ölbe tett közös ölbe tett közös kéz erőfeszítés kéz erőfeszítés Primer energia fel- Használás [PJ/év] Végső energiafogyasztás [PJ/év]

8 77/2011. (X. 14.) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról, módosítva az 5/2015. (III. 20.) OGY határozattal 27/2015. (VI. 17.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról a háztartások jövedelmének bővülése, ne okozza a háztartási energiafelhasználás növekedését, hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság, 10% energia megtakarítás a környezeti szempontok figyelembevételével, a motorizált közlekedés csökkentése, adórendszer zöldítése. 2 évenkénti beszámolási kötelezettség 8

9 Energiahatékonysággal kapcsolatos új vagy módosított jogszabályok a közelmúltból évi LVII. Törvény az energiahatékonyságról évi XCV. törvény az emisszió kereskedelmi rendszer magyar államot megillető kvótabevételeinek megosztási és célzott felhasználási szabályainak módosításáról a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat. 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról 232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet a költségvetési intézmények fosszilis energia felhasználásának csökkentése érdekében napelemes villamosenergia-termelő erőmű működtetéséről 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 65/2011. (IV. 15.) Korm. Rendelet az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 69/2013. (XI. 28.) NFM rendelet a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról 25/2015. (V. 26.) NFM rendelet az energiahatékonyság növelését elősegítő tájékoztatásról 1114/2015. (III. 6.) Korm. határozata a Zöldbank koncepció megszervezése érdekében szükséges intézkedésekről 1160/2015. (III. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről 1261/2015. (IV. 30.) Korm. határozat Magyarország évi Nemzeti Reform Programjának elfogadásáról 1487/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Jedlik Ányos Tervhez kapcsolódó jogalkotási feladatokról 1885/2015. (XII. 3.) Korm. Határozata Modern Városok Program végrehajtása érdekében szükséges forrás biztosításáról 9

10 KEHOP, GINOP, TOP, VEKOP (730 Mrd Ft) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP): 1. Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés: 24,4 Mrd Ft 2. Épületek energiahatékonysági korszeresítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával (központi költségvetési szervek, lakosság, önkormányzatok): 236 Mrd Ft 3. Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, megújuló alapra helyezése: 45 Mrd Ft 4. Szemléletformálási programok: 2 Mrd Ft TOP: III. + VI. prioritás: 187 Mrd Ft Cél: Energetikai célú beavatkozások ösztönzése önkormányzatok körében vissza nem térítendő támogatásokkal (Épülethez kötődő energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás növelése, Megújuló energia felhasználásra alapozott autonóm energiaellátás) GINOP: IV. Prioritás : 69,9 Mrd Ft Cél: Gazdaságfejlesztést élénkítő energetikai célú beavatkozások támogatása vissza nem térítendő támogatásokkal (Energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás növelését célzó fejlesztések, jellemzően épülethez kötődően, Gazdasági-termelési folyamathoz kapcsolódó energiahatékonyságot, valamint megújuló energiafelhasználás növekedését célzó fejlesztések) GINOP Energetikai pénzügyi eszközök a VIII. prioritásban: 176 Mrd Ft VEKOP: GINOP 4. prioritás tükörkiírása a KMR régióban: 11,7 Mrd Ft Cél: Épületenergetikai célú beavatkozások ösztönzése vállalkozások számára a Közép-Magyarországi Régióban, Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pénzügyi eszközök a Közép- Magyarországi Régióban 10

11 Energiahatékonysági politika egyéb stratégiai céljai az önkormányzatoknál (1) Összhang az önkormányzatok hosszú távú fejlesztési koncepcióikkal és stratégiáikkal; (2) Az önerő eltörlése illetve minimalizálása pályázatoknál; (3) A nem támogatható sikerdíj jellegű költségek megszüntetése; (4) A pályázatok sikertelenségi kockázatának mérséklése; (5) A tervezés, előkészítés költséghatékonyságának javítása, a pályázatok egyszerűsítése; (6) Modern Városok Program (25 Mrd Ft 2015-ben). 11

12 Energiastatisztikai adatok 12

13 Jogszabályi háttér június 7-étől hatályos az energiahatékonyságról szóló évi LVII. törvény, mely az energiahatékonyságról szóló 2012/27 EU irányelv rendelkezéseit ültette át a hazai jogrendszerbe. az energiahatékonyságról szóló évi LVII. Törvény (Ehat.tv.) az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V.26.) Korm. rendelet az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 26/2015. (V.26.) NFM rendelet az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díj összegére, megfizetésének módjára és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 7/2015 (X.16.) MEKH rendelet 13

14 Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Ehat. tv. 4. (1) A magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításába történő beruházások ösztönzésére hosszú távú stratégiaként Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát kell kidolgozni. 3 évente felülvizsgálat. NÉeS specifikus célkitűzésekből az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet alapján az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy központi költségvetési támogatás igénybevétele esetén január 1-jétől szükséges alkalmazni a TNM rendelet hatálya alá tartozó épületek esetében a költségoptimalizált energetikai követelményértékeket. Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU Irányelv előírja, hogy a tagországok számára a közel nulla (a továbbiakban: NZEB) követelményszintet január 1-től új épületek esetében kötelező lesz alkalmazni, emellett középületek esetében január 1-től. A meglévő épületek felújítása helyett egy új építés esetében a közel nulla követelményszintet kell figyelembe venni. A NÉeS a Nemzeti Energiastratégia 2030-ban megfogalmazottak figyelembevételével az épületek energiafelhasználásánál évre 49 PJ/év, 2030-ra 111 PJ/év primerenergia megtakarítás elérését tűzi ki célul. 14

15 Önkormányzatok kötelezettségei energiahatékonysági törvény és vhr. Szerint 1 Vhr. 8. A közintézmények által megkötésre kerülő energiahatékonyság-alapú szerződés kötelező tartalmi elemei a következők: k) az energiahatékonysági szolgáltatással elért megtakarítás rendszeres mérésére vonatkozó rendelkezések, a mérések referencia időpontjai, továbbá a megtakarítás ellenőrzésére, nyomon követésére vonatkozó rendelkezések, l) az energiahatékonysági szolgáltatással elért megtakarítás pénzbeli értékének felek közötti megosztására vonatkozó rendelkezések, m) az előzetes energetikai auditálás eredménye. 15

16 A MEKH feladatai az energetikai auditálási kötelezettséggel összefüggésben Vezeti az energetikai auditálásra jogosult személyek és szervezetek névjegyzékét Vezeti a regisztráló szervezetek névjegyzékét és felügyeli az energetikai auditálással kapcsolatos, az energiahatékonysági törvényben meghatározott tevékenységüket (ennek keretében jóváhagyja például a szakmai vizsga tartalmára és eljárásrendjére vonatkozó szabályzatot, továbbá felügyeli a felkészítő tanfolyamokat és a szakmai vizsgákat) Ellenőrzi a kötelező energetikai auditálás teljesítését, valamint az elvégzett auditok megfelelőségét (a jogszabályi megfelelőséget évente vizsgálja az auditok statisztikailag jelentős hányadánál) 16

17 Önkormányzatok tájékoztatása Ehat. tv. 7. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal d) a 20. szerinti energiahatékonysági tájékoztató honlapot tart fenn; 20. (1) Az energiafogyasztók és a piaci szereplők részére az energiahatékonysági és energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről szóló tájékoztatást elektronikus úton, rendszeresen frissülő honlapon (a továbbiakban: energiahatékonysági tájékoztató honlap) keresztül kell megvalósítani. (2) Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon lehetőséget kell adni arra, hogy az energiahatékonysági szolgáltatók és a pénzügyi szolgáltatást végző szervezetek az energiafogyasztók számára információt tegyenek közzé az általuk nyújtott, energiahatékonysági célokat szolgáló vagy segítő szolgáltatásokról. 17

18 Navigate to... Elindult az energiahatékonyságról szóló tájékoztató honlap Energiahatékonyság növelése, megújuló energia használata az alacsony energiaköltségekért Az energiahatékonysági honlap az alábbi témakörökben nyújt tájékoztatást: Az energiahatékonysággal kapcsolatos jogszabályok Szolgáltatások és beruházások támogatására rendelkezésre álló pénzügyi keret Tájékoztató, szemléletformáló képzési kezdeményezések, jó gyakorlatok Energiahatékonysági szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás (pl. szerződésminták) Energiacímkézési rendszerek Közintézmények tájékoztatása (pl. energiahatékonysági terv kialakításához minta, előnyök és eszközök) Kis-és középvállalkozások, valamint a lakosság tájékoztatása az energetikai auditálásról és annak előnyeiről + Egyéb tájékoztatási lehetőségek: Lakossági energia-megtakarítási kalkulátor KKV kalkulátor Önkormányzatok tervezését segítő alkalmazás (tervezett energiahatékonysági vagy megújuló energiaforrás hasznosításán alapuló beruházás értékelése minimális paraméterek megadásával) + Megújuló energiaforrásból előállított energiával kapcsolatos tájékoztatás (pl. támogatási rendszer) 18

19 Policy kalkulátor (a települési önkormányzatok számára készített megújuló energetikai és energiahatékonysági modell) A decentralizált energiatermelés a klímaváltozás fő terepe. Ennek helyszíne az önkormányzatis szektor. A fenntartható fejlődés kulcsterülete az önkormányzati energiagazdálkodás és tudatos fejlesztés. Ez csak felülről várt támogatásokkal, passzív hozzá állással kevés eredményt hoz. Aktivizálni kívánjuk az önkormányzati törekvéseket és segíteni őket abban, hogy kibontakoztassák képességeiket a fenntartható fejlődés, és az energiabiztonság megőrzése érdekében Ennek a küldetésnek egyik eleme a kifejlesztett policy kalkulátor 19

20 Policy kalkulátor, mint a projektgenerálást segítő közhasznú informatikai alkalmazás Egyszerűsített települési potenciálbecslés: napenergia, szélenergia,biomassza hasznosításra; Tipikus beruházási, fejlesztési portfólió (megújuló energia hasznosítás, energiahatékonyság) igény és potenciál alapon történő felvázolása; Pénzügyi irányadó értékelése a tipikus beruházási lehetőségeknek; Kalkulációs tábla a javasolt beruházások megtérülésének előzetes becslésére. 20

21 Nemzeti Energetikusi Hálózat (NEH) javaslata Probléma: az energetikai fejlesztéshez szükséges átfogó műszaki, jogi, forrásszerzési és menedzsment ismeretek szükségesek, amely többnyire nem állnak rendelkezésre a helyi önkormányzatoknál. Az energetikusi ismeret és szaktudás hiánya kihat az energiafelhasználásra és az energia költségekre. Egy központi vezérelven működő országos energetikusi hálózat választ adhat ezekre a kihívásokra, tanácsadóként eljárva az önkormányzati intézményfejlesztési, valamint a gazdasági társaságok energiahatékonysági kérdéseiben. Lehetőség: A megyei (fővárosi) kormányhivatalokban, valamint a több mint lakosú települések (fővárosi kerületek) járási kormányhivatalaiban. Ez országosan kb. 100 db energetikusi iroda létrehozását jelentené. 21

22 A NEH javasolt feladatköreiből: az önkormányzatok ösztönzése az együttműködésre, a szükséges szakmai kompetenciák kidolgozása és képzési programok szervezése, valamint összehangolása, önkormányzati energetikai vonatkozású stratégiák kialakításának támogatása, lektorálása, megvalósításának nyomon követése, valamint azokkal kapcsolatos jelentéstétel adatszolgáltatás a nemzeti szintű energiastratégiai tervezésért felelős központi szerv számára a megvalósítás és a működtetés költségeinek folyamatos felügyelete és értékelése, a racionális és hatékony működés ellenőrzése, továbbá értékelő és mutatórendszer kialakítása, önkormányzati és állami középületek energiafogyasztási adatainak gyűjtése, ellenőrzése; önkormányzatok számára biztosított ingyenes energetikai tanácsadás, mérnök-energetikusi szakmai feladatok ellátása a helyi önkormányzati intézményeknél, illetve egyes állami kezelésű ingatlanoknál (pl. energetikai beszerzések szakmai támogatása, közreműködés szerződéskötésnél, szerződések, energiaszámlák ellenőrzése, teljesítménygazdálkodás optimalizálása stb.) az önkormányzatok kérése esetén az iroda munkatársainak szakmai alkalmassága mértékében. 22

23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 23