3.3. A gimnasztika, mint a prevenció eszköze Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. 10-11. oldal: A gimnasztika feladatai 11. oldal: A gimnasztika jellemzői 11-12. oldal: A gimnasztika alkalmazási területei Prevenció, azaz megelőzés a gimnasztika segítségével. Gimnasztika feladatai: bemelegítés csökkenti a balesetek, sérülések kialakulását fokozza a test regenerációját rehabilitáció kiegészítése egészség megőrzése 1 Gimnasztika jellemzői egészséges fejlődés biztosítása életkornak megfelelően alkalmazható, tehát időseknél is! Gimnasztika alkalmazási területei sportolók felkészülése/felkészítése rekreáció stb. 1
4.6. Gimnasztikai alapismeretek Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. 12-14. oldal: A gimnasztika alapfogalmai 20-23. oldal: A gyakorlatok szaknyelve, alapelvei Alapfogalmak alapforma egyszerű gyakorlat összetett gyakorlat gyakorlathalmaz gyakorlatsor gyakorlatlánc Szaknyelv gyakorlatok szaknyelve egységesség elve legjellemzőbb sajátosság elve egységes szakleírás 2 A gimnasztika története Eredet, görögök A gimnasztika szó az ógörög nyelvből származik: γυμναστική-gymnastike, a γυμναστικός-gymnastikos nőnemű alakja, amelynek jelentése "fizikai gyakorlatok kedvelője". Az összetett szóból a γυμνάσια-gymnasia, "gyakorlatot, a γυμνός-gymnos pedig "meztelen"-t jelent, mivel a sportolók meztelenül gyakoroltak, illetve versenyeztek. Az i. e. 7. században alakult ki a hellén testnevelési rendszer, az antik gimnasztika. A városállamok katonás berendezkedése indokolta a fizikai felkészültséget. A felkészítés színterei a gümnaszionok voltak. 2
A palaisztra eredetileg a küzdősportok gyakorlására kijelölt terület, ahol a kiskorú fiúk mester (paidotriba) vezetése mellett képezték magukat (innen ered a palesztrika, azaz a birkózás elnevezése). Később, az i. e. 5. századtól a palaisztra a gümnaszion része lett. A gümnaszion eredetileg pedig a fiatalok testi nevelésére szolgáló helyszín volt. A gümnaszion főbb részei a dromosz (fedetlen futópálya), a xüsztosz (fedett futópálya), a palaisztra (homokkal felszórt négyszögletű tér, oszlopokkal szegélyezve) és az oszlopcsarnokok, kisebb helyiségekkel (vetkőző, olajozó, előadók, stb.) voltak. Az ókori görögök számára a fizikai állóképesség és a tökéletes test az egyik legfőbb kívánalom volt, így minden görög város rendelkezett gymnasium-mal, szabad térrel, ahol a sportolók gyakorolhatták a futást, birkózást, stb. Fontos hangsúlyozni, hogy az ókori görögöknél csak a férfiak részesülhettek sportoktatásban. A sportolók felkészültségüket versenyeken, küzdelmeken mérték össze, mely az ún. agonisztika volt. Ez eredményezte az ókori olimpiai játékok kialakulását 3 is. A nők nem vehettek részt nemhogy sportolóként, de még nézőként sem ezeken a versenyeken. Számukra az ún. orkesztiké volt, mely táncot, művészetet foglalt magában. (Magyarországon a 20. század elején fejlesztette ki dr. Dienes Valéria az orkesztikát, tánc- és mozdulatművészetet Isadora Duncan alapján.) Érdemes megjegyezni, hogy krétai falfestmények tanúskodnak arról, hogy nők is sportoltak, például különféle labdajátékokat játszottak. Mindenesetre a férfiakat célzó, ókori gimnasztikai képzés több elemből állt és lényegesen szélesebb mozgásanyagot ölelt fel, mint amit a gimnasztika mai fogalma alatt értünk. A testnevelés fejlődésével, a sportágak önállósodásával tartalma egyre szűkebb területre korlátozódott. Napjainkban más országokban gimnasztikának nevezik azt a sportágat, amelyet mi tornának hívunk. Jelenleg a gimnasztika a testgyakorlatok általánosan és sokoldalúan képző és előkészítő gyakorlatait, és az ember természetes mozgásait foglalja magába. A gimnasztika fajtái a következők: művészi torna, ritmikus 3
sportgimnasztika, gumiszőnyegen végzett gyakorlatok, akrobatika. Vannak számok külön a nőknek és külön a férfiaknak. Jelenleg az olimpiai játékok része (kivéve az akrobatika). Svédek Pehr Henrik Ling (1776-1839) fejlesztette ki a legtöbbször svéd gyógymozgásnak nevezett rendszert. Érdekes módon erre saját ízületi gyulladása és reumája késztette. Mivel magát sikeresen gyógyította bizonyos gyakorlatokkal, úgy gondolta, hogy tapasztalatait másokkal is megosztja. 1813-ban alapította meg Svédországban a Királyi Központi Gimnasztikai Intézetet, mely tanárképző volt. A svéd könnyű gimnasztika nem használ segédeszközöket, csukló- és egyéb gyakorlatokat alkalmaz. Szabadabb és kevésbé szigorú, mint a német rendszer. A svéd rendszer az Egyesült Államokban lett népszerű az 1880-as évektől kezdődően, Hartvig 4 Nissennek és Nils Possének köszönhetően. Németek Johann Christoph Friedrich Guts Muth (1759-1839) német származású tanár, és a német gimnasztika megalkotója. A hallei egyetemen földrajzot és gimnasztikát tanult. A gimnasztika tanításának általa kifejlesztett módszerét több könyvben ismertette. Ennek köszönhetően vált a német iskolákban a gimnasztika az oktatás szerves részévé. Friedrich Ludwig Jahn (1778-1852) tanár, a Gimnasztika Atyjának is szokták nevezni. Megalkotta a gerendát, a lovat (tornaszer), a korlátot, melyek máig használatos eszközök a gimnasztikában. Ezeket természetesen az oktatásban is használta. Jahnnak az volt az elképzelése, hogy egy erős nemzetnek elengedhetetlen a fizikai gyakorlás, a sport. Így a német gimnasztika rendszer kissé katonás : a fizikai nevelésnek szigorú formája és rendszere lett. Jahn így próbált meg a német fiatalokból erős polgárokat (fizikailag is) kovácsolni. 4
Kerezsi Endre (1908-1971) Testnevelő tanár, szakíró, a Testnevelési Főiskola igazgatója (1965-67). Tanulmányai után tanársegéd lett a Testnevelési Főiskolán. 1933-ban megbízták a rádiótorna vezénylésével. 1935-től a Magyar Tornakör elnökségi tagja, a férfi tornászválogatott edzője lett. 1949-60 között nemzetközi versenybíró. A szakterülete a gimnasztika volt. Kerezsi nevéhez fűződik a torna szakkifejezéseinek és rajzírásának egységesítése. 1945-63 között részt vett az iskolai testnevelés korszerűsítésében. Több könyv szerzője. 5 5