A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 1. Az európai és a hazai helyzet A globális kihívások között Európa számára egy út létezile helytállni a versenyben és ennek egyik eszköze a minoség mindenoldalú biztosítása a társadalom, a gazdaság minden terilletén, így a felsooktatás terilletén is. Nemzeti konzultációk eredményeként az európai döntéshozók megalkották a felsooktatás minoségbiztosítási rendszerének stratégiai fejlesztési programját. Ebben központi szerepet kap a nemzeti képzési keretek kidolgozása, összehangolása, erre építve az európai oktatási intézmények közötti átjárhatóság biztosítása, közös oklevelek kiadása, egymás munkájának az elismerése, a felsooktatási szervezetek közötti verseny intézményesítése európai, regionális és nemzeti szinten. Ez természetes módon magával hozza az intézmények rangsorolásának igényét, amely dönto módon befolyásolja akiadott diplomák piaci elfogadottságát is. A felsooktatási törvény a hazai felsooktatási intézményekben a stratégiai feladatok közé emelte a minoségbiztosítással kapcsolatos feladatokat. Egyrészt deklarálta, hogy a felsooktatási intézmény minoségbiztosítási rendszert muködtet, másrészt a törvény végrehajtási folyamatában elkezdodött azoknak a szervezeti-tartahni elemeknek a kidolgozása, melyek nemzeti keretek között biztosítják a minoség követelményeit. Nagy a törekvés arra, hogy ezt korrekt módon illesszék az európai oktatási tér minoségbiztosítási rendszeréhez. a) A felsooktatás minoségbiztosításnak alapelvei: egymásra épülo belso és külso minoségbiztosítási rendszer muködtetése a "best practice" (a legjobb gyakorlat) elv érvényesítés évei; rendszeres, ismédodo és "peer-review" (egymással történo összevetésen alapuló) alapon muködo akkreditáció; intézményi minoségbiztosítás nemzetközileg egységes elvek és standardok alapján; teljes köru nyilvánosság. b) Az alapelvekhez igazodóan különbözo szinteken és programokban folynak a felsooktatási minoségbiztosítási rendszer, illetve egyes elemeinek kialakítására vonatkozó munkák. A felsooktatási reform fo munkatervi feladatai között a felsooktatás minoségirányítási rendszerének megteremtése szerepel: létre kell hozni a felsooktatási ágazati minoségpolitika kimunkálására és gondozására a munkaadói szféra képviseloinek meghatározó szerepévei a Felsooktatási Minoségirányító Testületet, ösztönözni kell az intézményi minoségirányítás kialakulását, fejlodését, ki kell dolgozni a felsooktatási minoség ösztönzésének finanszírozási eszközeit, meg kell teremteni a kutató-egyetemmé válás jogi, finanszírozási és gazdálkodási feltételeit. A célzott rendszer a TQM (Teljesköru Minoségirányítási Rendszer) alapú minoségirányítási rendszerre épül. A minoségbiztosítási, irányítási rendszerek közül ez képes leginkább kiszolgálni a minoségirányítás elveiben megfogalmazott elvárásokat. A TQM egyrészt menedzsment filozófia, másrészt vezetetési gyakorlat. A minoségbiztosítás fejlodési
rendszerében változást jelent annyiban, hogy a biztosítás szin~ét meghaladva mint menedzsment és mint minoségirányítási rendszer jelenik meg. c) A minoségfejlesztés módszereinek fejlesztésében, a kiválóság értékelésében a különbözo minoségi díjak, amelyek általában az EFQM modellen alapulnak, segítenek úgy, hogy az intézmények mások eredményeivel összevethessék magukat. A 221/2006. (XI.15.) Kormányrendelet a Felsooktatási Minoségi Díj (FMD) alapításáról rendelkezett a közelmúltban. A díj a minoségfejlesztésben, módszereinek alkalmazásában kiemelkedo teljesítményt nyújtók elismerésére szolgál, lehetoséget teremt újólagos források bekapcsolására a kiemelkedok támogatása révén, ami tovább növelheti a már egyébként is meglévo versenyelonyöket. Az FMD a piac és a felhasználók ítélete alapján rangsorolja az intézményeket. Mivel egyre inkább tudatosul az egyes diplomák elfogadottsága, piaci értéke, ez orientálni fogja a jelentkezoket. Tekintettel arra, hogy a finanszírozás a legjobbak irányába fog eltolódni, amely elé csak a befogadóképesség állit puha korlátot, az intézmények egy része elegendo hallgatóhoz nem fog jutni. A piaci verseny új szereploi lesznek azok a tanintézetek, melyek Európából hazánkba helyezik át képzésük egy részét. Az európai szintu akkreditáció túlértékelheti ezen diplomákat, ami tovább nehezíti a hazai intézmények helyzetét. Általánossá válik és egyre inkább elfogadott lesz a balanced scored card (kiegyensúlyozott mutatószám) rendszerekre épülo intézményi, kari és szak benchmarking, amely piaci elonyöket jelenthet az alkalmazó intézményeknek.
2. A foiskola minoségirányításának jelenlegi helyzete A Szolnoki Foiskolán kialakult az a rendszer, amely korrekt átállást biztosít a TQM alapú minoségbiztosítás követelményei érvényesítéséhez, és erre épülve FMD rendszer muködtetéséhez. Ismertek és kidolgozottak az akkreditációs feladatok. A minoségbiztosítási tevékenység beépült a foiskola muködési rendszerébe, az Üzleti Fakultás ISO minosítést szerzett 2005-ben, és 2006-ban sikeres felülvizsgáló audit volt. A Muszaki és Mezogazdasági Fakultás minoségbiztosítási rendszerében jelen vannak - a MAB soros akkreditációs eljárásának tapasztalatai szerint is - mindazok a tevékenységek és módszerek, melyek szükségesek és ezek általában az ISO követelményrendszerében is szerepelnek, a minoségbiztosítás aktuális feladatai az SzMSz-ben szabályozottak, részesei vagyunk annak a konzorciumnak, amely a felsooktatás kiválósági önértékelési modelljét kidolgozta, illetve a bevezetését elokészíti. A partnerek közül kiemelt fontosságúaknak tekinti a foiskola a hallgatóit: minoségügyi rendszerében a hallgatóknak az oktatókról, az oktatásról alkotott véleményét mindkét fakultásra szabályozott rendben megismerik és hasznosí~ák. 3. A foiskola tervezett minoségirányítási rendszere A minoségirányítási rendszer küldetése missziója: stratégiájában kívánatos helyzetként megfogalmazott minoségirányítási módszerekkel. a foiskola küldetésnyilatkozatában, jövokép elérésének támogatása A foiskola minoségirányítási rendszerének célja: a szervezeti élet minden területére kiterjedo normatív modell felépítés évei, az' ehhez kapcsolódó indikátorokkal, rendszeres szervezetelemzéssel, folyamatos visszacsatolással a vezetoi döntéshozatal támogatása, az érdekelt felek igényeinek egyre magasabb szinten történo kielégítése érdekében. a) A foiskola minoségirányítási rendszere magában foglalja: az oktató tevékenység és eredményesség mérését az oktatás, a kutatás, a publikáció és a közösségi aktivitás területén; a szakok és fakultások FMD alapú értékelését; a foiskola egészének értékelését; az oktatást kiszolgáló, támogató szervezeti alrendszerek munkájának mérését, értékelését és visszacsatolását a folyamatok javítása érdekében b) A foiskola minoségirányítási rendszerének specifikuma: elvi alapja ISO rendszer követelményeire és elvárásaira épülo TQM rendszer; a szervezeti magatartás emberi, csoport hatásain keresztül érvényesül; átfogja a foiskola egészét; prioritása van a felhasználói, alkalmazói, a munkaero-piaci hatásoknak; az FMD rendszerre történo áttérés a szervezeti kultúraváltás programját jelenti. c) A tervezett minoségirányítási (TQM - FMD) modell muködése kiterjed: Az adottságok területén: a vezetés, a stratégiai munkatársak irányítása; az eroforrások állapota; és a szervezeti folyamatok elemzése.
Az eredmények területén: a munkatársi elégedettség; a hallgatói elégedettség; a társadahni hatás; és a kulcs folyamatok eredményei elemzése; Az innováció és a szervezeti tanulás a visszacsatolás területén: az adottságok és eredmények mérése kapcsán felmerült hiányosságok javítása, és a pozitívelemek által nyújtott lehetoségek kihasználása. d) A minoségirányítási rendszer muködtetése A foiskola az FMD követelményeinek megfeleloen fejleszti minoségirányítását, akkteditáltatja értékelési rendszerét. A minoségbiztosítási rendszer átfogja a foiskola egészét, és a TQM kapcsán mint vezetési filozófia integráló hatással bír, különös tekintettel a szervezeti (felsooktatási intézményi) folyamatokra. A külso követelmények, elvárások, a versenyhelyzet állandósult követelményeket fogalmaz meg a szervezeti muködés szabályozására, az egyes szabályok belso tartahni elemeinek meghatározására, ezek állandó korrekciójára, egy állandó önértékelési, tanulási folyamaton keresztül, amely a piac értékítéletére, és az ezt figyelembe vevo belso önértékelésre épít. Ez egy állandó modellalkotási folyamatban zajlik, amely képes kezelni a változó hangsúlyokat, és egy innovatív vezetés-irányítási rendszerben jelenik meg. A felsooktatási reform keretei között a modellalkotás nemcsak az oktatást, a gazdálkodást, hanem a kutatás-fejlesztést, létesítménygazdálkodást is érinti. Különös hangsúlyt kap a költséghatékonyság, eredményesség, és a munka világával való intenzív kapcsolat megteremtése. A munka eredményei szervezetfejlesztési feladatok megvalósítása, informatikai alkalmazások bevezetése során kerülnek közvetlenül felhasználása, amely során a papíralapú rendszerekrol folyamatos áttérés zajlik az informatika által nyújtott lehetoségek kihasználására hozzáj árulva ahhoz, hogy a foiskolánk hatékonyabb és eredményesebb legyen, valamint megállja a helyét a fokozódó európai versenyben is. 4. A foiskola minoségfejlesztési programja A program alapveto célja, hogy a minoségirányítási rendszer folyamatos muködtetésével és fejlesztésével a foiskola szolgáltatási, a partnerek elégedettségét kiváltva, feleljenek meg a mindenkori piaci elvárásoknak, különös en az alapképzésben részt vettek legyenek alkalmasak amesterképzés bemeneti követelményeinek teljesítésére, ugyanakkor a munkaeropiac szakmai-gyakorlati igényeinek is feleljenek meg; legyen alkalmas a foiskola a teljesítménye minoségének értékelésére, az FMD pályázatain történo eredményes szereplésre; illeszkedjen a felsooktatásban alkalmazandó, kidolgozásra kerülo Közös Minoségirányítási Keretrendszerhez; kezelje kiemelten a hallgatói értékelés eredményeit és ezekbol eredo követelményeket. A minoségfejlesztési program elemei a) A foiskola muködési folyamatainak fejlesztése A foiskolai folyamatok csopor~ai:
stratégiai és irányítási folyamatok: stratégiai kérdések tisztázását és a döntések meghozatalát, másrészt a foiskola operatív irányítását támogatják; alapfolyamatok: az oktatást, a kutatást, ezt kiszolgáló szakmai feladatokat mint a foiskola megítélését alapvetoen meghatározó tevékenységeknek a hordozói; támogató folyamatok: gazdasági, humán, létesítmény-gazdálkodás, informatika a jellegzetes területek. A minoségfejlesztési program biztosítsa a folyamatok, a folyamatrendszerek szabályozott muködését, a változások miatti kiegészítésüket, a muködési feltételek javítását, az ellenorizhetoséget, a hatékony muködést. b) A vezetési, tervezési, ellenorzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtás ának fejlesztése A foiskola irányítása szempontjából alapveto jelentoségu a stratégiai menedzsment rendszer kialakítása, mell' magába foglalja a stratégiaalkotást, a teljesítménymenedzsmentrendszerek kialakítását, a stratégiai indikátorok meghatározását és felso szintu beszámolók alkalmazását. A foiskola stratégiaalkotását elsodlegesen egy portfoliómenedzselési feladatnak lehet tekinteni (melynek a jövedelmezosége vagy fenntarthatósága alapveto kérdés az élesedo intézményközi versenyben.) A menedzsmentrendszer a megvalósítással, a szervezeti implementációval, a megfelelo ösztönzok megteremtésévei és a nyújtott teljesítmény értékelésévei is foglalkozik. A stratégiaalkotás szempontjából egyre inkább megkerülheteden a nemzetközi kapcsolatok kezelése. Az ip.tézményi portfolió kialakítására a jövoben nagy hatással lesz a kapacitásakkreditáció eredménye és a felvételi eljárás folyamata. A stratégiai irányításhoz közvedenül kapcsolódik a controllingrendszer és a vezetoi információs rendszer, mell' a stratégia megvalósításához kapcsolódó tervezést, beszámolást és vezetoi döntéstámogatást foglalja egységes keretbe, és információt szolgáltat az egyes tevékenységek hatékonyságának és jövedelmezoségének a megítéléséhez. Ide kapcsolódik az éves tervezés és beszámolás rendszere, mell' a stratégiai célokat - acéllebontás folyományaként - a szervezeti egységek éves bevételi elóirányzataiban és költségkereteiben is megjeleníti. Az éves tervezés során kiemelt szerep jut a teljesítményátadások rendszerének és a belso elszámoló árak alkalmazásának, melyek az egyes szervezeti egységek közötti kapcsolatokat teszik mérhetové, számon kérhetóvé és befolyásolhatóvá, elosegítve ezzel a szervezeti hatékonyság növekedését. Újfajta szemléletmódot jelent a minoségmenedzsment széles köru megjelenése. Ez olyan összehangolt vezetési és szabályozási tevékenységeket jelent, amelyek egy szervezet muködésében a minoséget helyezik középpontba. A minoség szempontjából való vezetés és szahályozás általában tartalmazza a minoségpolitika és a minóségcélok meghatározását, a minoségbiztosítást és a minoségfejlesztést, valamint a megvalósítás tapasztalatainak visszacsatolását. A standard muködési folyamatokon kívül eso történések tudatos kezelésére szolgál az intézményi kockázatmenedzsment. Szemléletmódot és konkrét tevékenységeket is takar az intézményi marketing és PR: hangsúlyozza az ügyfélközpontú szemléletmód a - szolgáltatói foiskola - megjelenítésének szükségességét a stratégiai tervezésben és a szervezet mindennapjaiban, az egyre nagyobb szerepet játszó hallgatói és üzleti igények felmérésének és tudatos kezelésének a képességét. Ennek megfeleloen a hallgatói kapcsolatok kezelésében is nagyobb tudatosságot kell elérni,
az ügyfelek igényeit a középpontba állítva. Az ALUMNI-kapcsolatok (kapcsolattartás a volt hallgatókkal) kezelése stratégiai jelentoségu, mivel nagyban hozzájárulhat az intézmény presztízsének a növeléséhez, valamint komoly szerepet játszik a forrásteremtésben is. A forrásteremtés ezen kívül kiegészül a vállalati kapcsolatok, illetve a kutatási projektek és források professzionális kezelésével is. A kutatásmenedzsment mint innováció felismeri, hogy a felsooktatási intézményekben folyó kutatások eredményessége nagyban javítható, ha a kutatói munka mögött a háttérben magas színvonalú támogató szolgáltatások állnak. Az intézményi és kari stratégia megvalósítása nagyban múlik az oktatói és kutatói teljesítményeken. Foiskolánknak kiemelten kell foglalkoznia az egyéni teljesítménymenedzsmenttel. Ez három pilléren nyugszik. A karriermenedzsment keretében az intézmény oktatói és kutatói, valamint vezeto munkatársai számára kiszámítható, vonzó és magasabb teljesítményekre sarkalló karrierpályát kell felállítani. A kompetenciafejlesztés keretében az intézmény és az egyén számára is hasznos és szükséges képességek fejlesztése és ismeretek megszerzése folyik. Az egyéni teljesítményértékelés keretében a személyre szabott teljesítményeivárások meghatározása, a teljesítmény értékelése és a jövobeli fejlesztési igények felmérése áll. c) Az oktatói munka hallgatói véleményezésének fejlesz tése Fontos követelmény, hogy az alkalmazott minoségirányítási rendszerben az egyik fontos partner, a hallgató (illetve a képzésben részt vevo felnott) véleménye kiemelt szerepet kapjon. Ennek érdekében: a két fakultáson alkalmazott, az oktalói tevékenység (munka) hallgatók általi véleményezésének eddigi rendjét, tapasztalatait érdemben fel kell dolgozni, és a rendszeren, a szabályokon célszeruen módosítaru kell; megvizsgálandó a véleményezések hasznosításának rendszere, és olyan módosítások végrehajtása kívánatos, amelyek a minoségfejlesztést ténylegesen, hatékonyan szolgálják; racionális elgondolások mentén a hallgatói véleményezések tapasztalatain alapulva más képzések (pl. a felnottképzések) résztvevoi általi véleményezés lehetoségeit és megoldásait is célszeru vizsgálat tárgyává tenni, és bevezetését megoldani. A véleményezési rendszer fejlesztése az érdekeltek elhelyezkedés esélyét, a mesterképzésekre történo minoségfejlesztését szolgá1ná. elégedettségét, a munkaeropiaci felvétel sikerességét, a képzés d) A minoségirányítási rendszer fejlesztése A minoségirányítási rendszer fejlesztésének egyértelmuen a minoségfejlesztést kell szolgálnia és eredményeznie, mégpedig jól mérheto indikátorokkal egyértelmúen jellemezve. Felsooktatási intézményként a következo idoszakban is meghatározó lesz az alapképzés folytatása. E tevékenységi körben meghatározók az alapfolyamatok minoségfejlesztését eredményezo rendszer-elemek. Hangsúlyozott felfogásunk, hogy a foiskola által nyújtott szolgáltatás értékejminosége a felvett hallgatók és a kibocsátott hallgatók munkaeropiacon elismert tudásszint-emelkedéssel, vagyis a hozzáadott érték nagyságával mérheto. Vagyis viszonylag gyenge felkészültségu (de lehet hogy hátrányos körülményú) hallgató nagy tudásszintre történo felhozatala jelentos foiskolai (oktatói, stb.) teljesítményt és minoségi munkát takar, mégha a kimenet el is marad például az elitképzés kimeneti eredményeitol.
Kivánatos, hogy a minoségértékelés (például az indikátorok helyes megvá1asztásával és számszerusitésével) az ilyen és ehhez hasonló, reális szempontokat figyelembe tudja venni. A sokféle követelményt figyelembe véve célként egy komplex, bovítheto (új és fejlesztés alatt álló elemek befogadására képes), piactudatos, a szakmai-gyakorlati elemek erosítését ösztönzo, a saját eroforrásokat preferáló, az FMD értékelési rendszeréhez illeszkedo, a foiskola által elért hozzáadott értéket méro minoségirányítási rendszer bevezetése és muködtetése jelölheto meg. A foiskola meglevo minoségirányítási rendszerét, illetve ennek elemeit a fenti irányban tervezi fejleszteni, erre vonatkozó fejlesztési program: M-6. A képzés minoségfejlesztése (KÉP-Q) program A program részletesebben a 6. mellékletben található. e) A minoségirányítási rendszer fejlesztése folyamatos, eltéro idotávú feladatokat jelent, melynek lehetséges ütemezése: Rövidtávon megoldandó feladatok: Elokészíto fázis, helyzetelemzés, a kiindulási helyzet a fejlesztési akciók elokészítésére az ISO, TQM, és az FMD követelmények alapján. Szervezetfejlesztési stratégia kialakítására OD,(szervezetfejlesztés) HRD (emberi eroforrás fejlesztés és HRM (emberi eroforrás menedzsment) feladatok meghatározása fakultásokra, és intézmény egészére. Középtávon megoldandó feladatok: A minoségirányítási, biztosítási rendszer strukturális felépítése, ágyazása a szervezeti rendszerbe és folyamatokba. A rendszermuködéshez kapcsolódó emberi eroforrás fejlesztési akciók levezetése. A rendszer elemeinek folyamatos tesztelése a követelmények, feladatok, hatáskörök, és a folyamatok kapcsolódási pon~ainak finomítása. Pályázat az FMD követelményeire építve. Hosszú távú feladatok: Benchmarking a rendelkezésre álló adatok alapján. Összehasonlításra építve stratégiai helyzetelemzés több lehetséges módszerrel (SWOT analízis, versenytárselemzés, környezetelemzés) Értéklánc, portfolió mátrix és szervezeti kultúra elemzés segítségével az intézményi lehetoségek és folyamatok optimalizálása a minoségirányítási rendszer továbbfejlesztésére.