Túzok (Otis tarda)
Elterjedés Morocco (91-108 birds), Portugal (1,893 birds), Spain (29,400-34,300 birds), Austria (199-216 birds), Czech Republic (0-2 birds), Germany (114-116 birds), Slovakia (0-3 birds), Hungary (1,413-1,582 birds), Serbia and Montenegro (35-36 birds), Romania (0-8 birds), Turkey (400-1,000 birds), Iran (89-161 birds), Russia (8,000-12,000 birds), Ukraine (520-680 birds), Kazakhstan (0-300 birds), Mongolia (c.1,000 birds) and China (c.500-3,300 birds)
Élőhelye Nyílt, nem nedves, alacsony fekvésű síkságok vagy enyhe domborzatú térségek Fátlan vagy kissé fás füves puszták Zavartalan helyek Mezőgazdasági területek, szántóföldek Táplálkozásra; Szaporodásra (dürgés, fészkelés); Pihenésre, komfortmozgásra alkalmas élőhelyek
Táplálkozása Vegyes táplálkozású Szezonális eltérések Életkorbeli eltérések
A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109 Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-től fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint A 80-as évek közepén két rendkívül kemény tél következtében a madarak elvándoroltak, ezer példány sosem tért vissza 2005 tél: 1254 példány LIFE-Nature Hungary
Mi az a LIFE? A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109 LIFE : (L Instrument Financier pour l Environment) Pénzügyi Eszközök a Környezetvédelemért. 3 fő terület: - környezetvédelem, - természetvédelem - Európán kívüli tevékenységek Fő célja, megóvni az európai jelentőségű állat- és növényfajokat, valamint élőhelyeket költségvetése a 2005-2006-os évre közel 40 milliárd forint uniós támogatási aránya 50-75% Magyarország 2001-ben nyíltak meg a LIFE források. Eddig 12 hazai pályázat nyert, összesen több mint 2.1 milliárd Ft támogatást LIFE-Nature Hungary
A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109 A projekt fő adatai: Kedvezményezett: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Projekt időszaka: 01/10/2004 31/09/2008 Költségvetés: 4,3 M Euro (~1,1 milliárd Ft) Ebből uniós támogatás 482 M Ft A fennmaradó önrészt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosítja LIFE-Nature Hungary
Időszak: 2004. 10. 01. 2008. 09. 30. Partnerek: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszatáj Közalapítvány BIHAR Természetvédelmi és Kulturális Értékőrző Közalapítvány Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási Intézet Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt Támogatók: LIFE Nature alap, Európai Unió (44,35%) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (39,92%)
A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109 A projekt fő céljai: A hazai ~1300-as túzokállományt minimum 10%-al növelni a program 4 éves időtartama alatt Megalapozni a hazai hatékony túzokvédelem munkáját a project utáni időszakra nézve is (szemlélet, információk, adatok, infrastruktúra, földvásárlások, stb.) LIFE-Nature Hungary
Túzokos Natura2000 területek fenntartási tervei
Társadalmi tudatosság növelése, kapcsolattartás az érintettekkel
Mit tehetnek a vadászok a túzokért? hatékony ragadozógazdálkodás zavarások mérséklése tájékoztatás
Együttműködés a gazdákkal
ÉTT-en alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok 1. Szántóföldi növény-termesztés túzokélőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 25.
(2/b) egy parcella mérete nem lehet nagyobb 40 hektárnál
(3) b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyaggazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget, d) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet a) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos
(3) e) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a teljes gazdaságra vonatkozóan az öt éves támogatási időtartam alatt kell megvalósítani: a) minimum 20% gabona, b) minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny, stb.), c) minimum 10% repce, d) maximum 20% egyéb kultúra, f) minimum 20% ugar
(3) f) rovarölő szerek nem alkalmazhatók (kivéve repce esetében)
(3) h) sorközművelés csak május 1. előtt engedélyezett
(3) i) minimum hat méter széles növényvédő szer mentes parcellaszegélyeket kell hagyni
(3) j) pillangós takarmánynövények esetén: a) a terület legalább 50%-án az első kaszálást június 15. után lehet elkezdeni (az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján), b) a többi területen az első kaszálást április 25-ig el kell elvégezni
(3) c) minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni
d) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján
e) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező
k) repce esetén a terület 10%-án a Nemzeti Park Igazgatóság írásos kijelölése alapján a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat 5.5.: Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni).
Földvásárlások a LIFE Túzokvédelmi Programban No. Project terület Tervezett földvásárlás (ha) 2007 december 31-ig megvásárolt (ha) 1. Kiskunsági szikes puszták 330 290 2. Solti-sík 50 30 3. Dévaványai-sík 200 228 4. Kis-Sárrét 127 83 5. Bihari sík 385 386 6. Hortobágy 180 206 7. Hevesi-sík 486 625 8. Borsodi Mezőség 123 89 Total: 1881 1937
Tojásmentés, (mesterséges nevelés)
Légvezeték kiváltása földkábellel (Borsodi-mezőség)
Monitoring Központ Intrapopuláris viszonyok állomány nagyságának változása kor- és ivareloszlás natalitás és mortalitás alakulása Extrapopuláris viszonyok Rendelkezésre álló élőhely Természetes ellenségek Antropogén veszélyeztetők Makroklimatikus tényezők Túzokok élőhelyhasználata Ökológiai faktorok a szerepe a túzokállomány...alakulásában és az élőhelyhasználatban? Predátorok monitorozása Veszélyeztető tényezők monitorozása Kiadványok, publikációk (Magyar Apróvad Közlemények)
Monitoring protokoll 1.) túzokállomány monitoringja Túzok és élőhely használata Célja Módja Időtartam Hol kell felvenni? Jelentés leadásának határideje Fontos lehet! Túzok szinkron Évente 4 alkalom Teljes vizsgálati terület (munkaterület) A szinkront követő 2. napban A beavatkozások A túzokállomány összesített és élőhelyének eredményeinek nyomon folyamatos kísérése, az állomány monitoringja monitoringja Hetente min. 1 alkalom, egyébként folyamatosan. Teljes vizsgálati terület (munkaterület) Havonta Ha nem látunk madarat, azt is fel kell venni. Előkerült túzokfészkek felmérése Folyamatosan Teljes vizsgálati terület (munkaterület) Évente (szeptember 1.) A mortalitást okozó tényezők és azok jelentőségének (súlyának) tisztázása Túzokelhullás monitoring Folyamatosan Teljes vizsgálati terület (munkaterület) Havonta Veszélyesnek ítélt légvezetékek rendszeres ellenőrzése. Tojás, csibe, kifejlett egyed pusztulás is! Mit kell felvenni? adatlap Formátum: Ponttérkép, adatlap (Digiterra vagy Excel)
Kiértékelés módszerei ÁLLOMÁNYVISZONYOK: Szinkron (évente 4 alkalommal) Túzokállomány monitoring (teljes állományfelmérés: heti min. 1 alkalommal a teljes vizsgálati területen) Abundancia Sűrűség Min. ismert egyedszám Előzőek 100 km 2 -re
A megfigyelt túzokegyedszám projektterületenként, havonta, 2005-ben (n = 24326) 1519 2395 mefigyelt havi összes egyedszám 1812 2152 800 600 400 200 0 I. II.III. IV. V.VI.VII. VIII. IX.XẊIẊII. Bihari-sík Heves Solti-sík Borsdi-Mezőség Dévaványa Kikunság Hortobágy Kis-Sárrét Mosoni-sík hónap
Mosoni-sík KMT A jelölő fajok: Túzok Kerecsensólyom Kékvércse Rétisas Parlagi sas A terület rendeltetése: A Mosoni-sík Különleges Madárvédelmi Terület jelölő fajainak kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása, fenntartása. Kiterjedés: 13038 ha Érintett települések: Hegyeshalom, Jánossomorja, Levél, Mosonszolnok, Rajka, Várbalog Mintaterület
A Mosoni-sík élőhely kínálata 2006-ban
A túzokok élőhelyhasználata a Mosoni-síkon 2006-ban 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Túzokföld Repce Árvakelés Őszi búza Tarló Szántás Egyéb
Eredmények Fészkelés 2005 összefoglaló statisztikák Túzok fészkek megoszlása az előkerülés oka szerint kaszálás 17% talajelőkészítés 9% belegyaloglás 6% vegyszerezés 19% aratás 3% vadászat 3% egyéb 7% területbejárás 36%
A túzokvédelmi LIFE program legfontosabb eredményei a Mosoni-síkon Rendszeres ellenőrzés, folyamatos védelem Naprakész állománydinamikai adatok Párbeszéd a túzokokkal kapcsolatban lévők közt Felélénkült a túzokok kutatása Megerősödött a nemzetközi együttműködés
Túzokészlelések 2005-ben és 2006-ban Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Megépült szélerőművek száma - a Mosoni-síkon: 28, ebből - 28 az ÉTT-en belül, - 6 a SPA-án belül. - Ausztriában: számtalan - Szlovákiában: 0
1969 fokozottan védett faj 1992 MOSON-Project 1995 ÖPUL 2002 NAKP 2004 NVT AKG 2004 2006 Natura2000 2004 2008 LIFE Túzokvédelmi Program 350 300 250 231 251 286 310 321 Egyedszám 200 150 100 129 121 143 154 148 174 198 50 0 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 A Nyugat-pannóniai túzokállomány változása a téli adatok alapján
Téli országos szinkron túzokszámlálás 2009.január 09-10. Populáció Kakas Tojó Indet. Összes Mosoni sík, Hanság 16 74 90 Duna-völgyi síkság 65 520 585 Dévaványai-sík 159 332 491 Csanádi puszták 20 20 Kis-Sárrét 6 30 36 Bihar 93 82 175 Hortobágy-Nagykunság 67 73 19 159 Borsodi-Mezőség 5 21 26 Hevesi-sík 0 Jászság 0 Összesen : 431 612 539 1582
A kék vércse védelme a Pannon régióban (LIFE05 NAT/H/000122)
Állományváltozás 1950-es évek: becsült állomány 2000-2500 pár 1990: becsült állomány 2000-2200 pár 1997: becsült állomány 1300-1400 pár 2003: becsült állomány kb. 800 pár
Veszélyeztető tényezők Fészkelőhely hiány - vetési varjú állomány csökkenése - pusztai erdőfoltok eltűnése - illegális fakivágás stb. Élőhelyvesztés - intenzív mezőgazdaság - hagyományos területkezelés /pl. legeltetés/ visszaszorulása Áramütés, közúti elütések Ragadozók kártétele a fészkelő-telepeken Vonulási veszteségek, negatív hatások a telelőhelyen
- lelövések.
1980: 713 fészkelő kolóniában 254.400 pár 1984: 417 telepen 118.800 pár 30000 35000 pár
LIFE05 NAT/H/000122 Célok potenciális fészkelőhelyek számának növelése; vizsgálatok a faj élőhelyhasználatára és táplálkozásbiológiájára vonatkozóan; az ismert mortalitási tényezők csökkentése aktív védelmi tevékenységekkel speciális intézkedések a faj nyugat-romániai állományának védelme érdekében; faj állomány-felmérésének kiterjesztése és összehangolása adatok gyűjtése a téli túlélésre és a vonulásra vonatkozóan; intézkedéseket teszünk faj védelme szempontjából kulcsfontosságú vetési varjú állományának fenntartása érdekében; az érintett érdekcsoportok szintjén növeljük a kék vércséhez kötődő társadalmi tudatosságot, különös tekintettel a vetési varjú megítélésének szemléletváltására.
Műfészek-telepek létesítése
Műfészek-telepek létesítése
Műfészek-telepek létesítése
Szőrmés ragadozók riasztása és befogása Facsoportok felújítása és telepítése
Élőhelyhasználat- és táplálék-vizsgálat egy mintaterületen a költési időszakban
Élőhelyhasználat- és táplálék-vizsgálat egy mintaterületen a költési időszakban
Elektromos középfeszültségű vezetékek felmérése és szigetelése
Költőállomány felmérése Őszi gyülekező-szinkronok Vetési varjú telepek felmérése és fokozott ellenőrzése
Színesgyűrűs jelölés és leolvasás
Műholdas jeladók
Műholdas jeladók
Műholdas jeladók
A magyarországi hód-visszatelepítések tapasztalatai
Az eurázsiai hód (Castor fiber) Castoridae család közeli rokon: kanadai hód (Castor canadensis)
Az eurázsiai hód elterjedésének alakulása a századok során XI. század XVIII. század XIX. század vége 2001
A fennmaradt eurázsiai hód állományok és alfajok
Az eurázsiai hód elterjedése (2002)
A WWF hód-visszatelepítési programja
A WWF hód-visszatelepítési programja Előzmények 1966 Bajorországban 1976 Ausztriában az ausztriai állomány expanziója: spontán megjelenés Csehországban és Magyarországon (1985-86) 1980-as években hódok észlelése a Tiszafüredi Madárrezervátumban 1991 és 1993 között engedély nélkül érkeztek hódok hazánkba (Tisza-tó) a bajorországi Bad Kissingen Vadasparkból, ám később kiderült, hogy ezek nagy valószínűséggel kanadai hódok (Castor canadensis) voltak. 1997 őszén Horvátországban 29 Bajorországból származó hódot bocsátottak szabadon
A WWF hód-visszatelepítési programja Az osztrák és német tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy nincs akadálya a magyarországi hód-visszatelepítéseknek. 1994: szervezett hazai visszatelepítések gondolata A potenciális visszatelepítési helyszínek felvázolása után hódélőhely alkalmassági felmérés készült a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységére, Felső-Tisza-vidékére Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetre, Bodrogzúgra, Taktaközre és a Tisza Tiszabercel-Tiszafüred közötti szakaszára
A Kárpát-medence vízrajza az árvízmentesítés és lecsapolások előtt M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete, 1938
A WWF hód-visszatelepítési programja A telepítési helyek kiválasztásának szempontjai vízszint ingadozás mértéke a szabad vízfelület nagysága a vízfolyás vagy állóvíz mélysége a partoldal jellege (magasság, talaj) az alapvető téli táplálékforrást jelentő preferált fásszárú növényfajok mennyisége, kora és megközelíthetősége zavarás mértéke ökológiai folyosó
A WWF hód-visszatelepítési programja Jogi előkészületek vámhatósági engedély illetékes TV-i hatóság engedélye a terület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása illetékes vízügyi igazgatóság ÁESZ illetékes igazgatósága földtulajdonnal rendelkező magánszemély FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályának engedélye Állatorvosi vizsgálat
A WWF hód-visszatelepítési programja A hódok megjelenésének időpontja, a telepített egyedek száma, valamint állományainak mérete 2001/2002 telén Magyarországon
A WWF hód-visszatelepítési programja
A WWF hód-visszatelepítési programja
A magyarországi hód-élőhelyek eloszlása 2001 tavaszán
A magyarországi hód-élőhelyek eloszlása 2007 tavaszán
A WWF hód-visszatelepítési programja Telepítés utáni monitoring tevékenység adatgyűjtés az állatok élőhely- és táplálékhasználatáról az esetleges territórium elhagyások és pusztulások okairól A hódok pusztulásának okai természetes ellenségek orvvadászat hálóba akadás közúti balesetek vízbe engedett szennyvizek betegségek (tularémia, tüdőgyulladás, májbetegségek)
A hód jelenlétére utaló nyomok
A hód jelenlétére utaló nyomok Hódvárak
A hód jelenlétére utaló nyomok Gátak
A hód jelenlétére utaló nyomok Rágásnyom
A hód-visszatelepítés következményeinek értékelése Ökológiai és ökonómiai hasznok Gátépítés Turizmus Vélt és valódi károk Táplálkozás Gátépítés Üregrendszerek A hódkárok mérséklése
Állományszabályozás?