Kiből lesz vállalkozó? A vállalkozói szféra létrejöttének mikrotársadalmi tényezői Szlovákiában Mészárosné Lampl Zsuzsanna, PhD Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra
1. Az egyéni vállalkozók számának alakulása Év Iparengedéllyel rendelkezők Szabadfoglalkozásúak Magángazd ák Egyéni vállalkozók összesen 1980 1 768 1 768 1991 200 817 200 817 100,0 1992 286 284 286 284 142,0 1993 264 090 1 172 17 632 282 894 98,8 1994 263 733 2 480 20 789 287 002 101,4 1995 248 202 7 307 19 599 275 110 95,8 1996 226 665 10 483 21 014 258 162 93,8 1997 244 419 12 212 20 571 277 202 107,3 1998 263 733 12 946 19 122 295 801 106,7 1999 266 903 11 231 17 616 297 750 100,6 2000 269 323 11 647 15 550 296 520 99,0 2001 279 597 12 187 11 722 303 506 102,3 2002 273 322 12 368 11 710 297 400 97,0 2003 306 356 13 044 10 320 329 720 110,8 2004 336 640 13 683 10 055 360 378 109,2 2005 344 870 12 752 9 472 367 094 101,8 2006 364 185 15 175 8 886 388 246 105,7 Index
2. A jogi személyek számának alakulása Év Jogi személyek Index 1993 20 850 100,0 1994 28 333 135,8 1995 35 496 125,2 1996 44 248 124,6 1997 44 721 101,0 1998 51 487 115,0 1999 50 441 97,9 2000 53 110 105,2 2001 55 340 104,1 2002 52 703 95,2 2003 57 647 109,3 2004 67 143 116,4 2005 76 632 114,1 2006 86 317 112,6
3. A vállalkozói szféra alakulása (egyéni vállalkozók és jogi személyek) Év Egyéni vállalkozók Jogi személyek Együtt Az egyéni vállalkozók részaránya (%) 1991 200 817? 200 817 100,0 1992 286 284? 286 284 100,0 1993 282 894 20 850 303 744 93,1 1994 287 002 28 333 315 335 91,0 1995 275 110 35 496 310 606 88,5 1996 258 162 44 248 302 410 85,3 1997 277 202 44 721 321 923 86,1 1998 295 801 51 487 347 288 85,1 1999 297 750 50 441 348 191 85,5 2000 296 520 53 110 349 630 84,8 2001 303 506 55 340 358 846 84,5 2002 297 400 52 703 350 103 84,9 2003 329 720 57 647 387 367 85,1 2004 360 378 67 143 427 521 84,2 2005 367 094 76 632 443 726 82,7 2006 388 246 86 317 474 563 81,8
A vállalkozói szféra keletkezésének két forrása: az elsődleges cégek és vállalatok megalapítása vagyis teljesen új, addig nem létező vállalkozói szubjektumok létrejötte; a privatizáció az állami tulajdon magánkézbe vétele, s ennek következtében az addig létező állami vállalatokból privatizált cégek, vállalatok létrejötte
A vállalkozás beindításának két fő okcsoportja: Közvetlen manifeszt okok Rejtett - latens okok
Közvetlen okok Függetlenség Magasabb jövedelem Önmegvalósítás
Rejtett okok életük nagy lehetőségét látják benne lehetőség-vállalkozók; a vállalkozás az életcéljuk cél-vállalkozók; menő dolognak tartják divat-vállalkozók; a vállalkozás segítségével szeretnék elérni egyéb céljaikat eszköz-vállalkozók; nincs más lehetőségük kényszervállalkozók.
Jelenlegi állapot: A rejtett okok közül a cél-vállalkozás és a kényszervállalkozás dominál (mindkettő 35 százalékuknál jelenik meg). A lehetőség-vállalkozás 17%, a többi vállalkozónál egyik oknak sincs kizárólagos szerepe. A közvetlen-manifeszt okok terén továbbra is nagyon erős a függetlenség és az önmegvalósítás vágya, de ennél is erősebb a magas jövedelem iránti vágy. Nem lehet egyértelműen elkülöníteni sem az egyes közvetlen, sem az egyes rejtett okokat. Valójában mint ok-komplexum hatnak.
A vállalkozói hajlandóság szempontjából tehát három embertípus különböztethető meg: 1. A vállalkozói személyiség vagy nevezhetjük vállalkozásra nyitottnak is 2. A vállalkozáshárítók 3. A vállalkozásellenesek 2001-ben: 27% vállalkozásra nyitott, 63% vállalkozás hárító, 10% vállalkozásellenes
A vállalkozásra nyitottak 5,8% vállalkozott 3,4% szüneteltette a vállalkozását, 14,8% még sosem vállalkozott, de tervezte, 2,9% végérvényesen megszüntette a vállalkozását. többségük férfi, leszámítva az utolsó csoportot 35-55 évesek fölényben, kivétel a 3. csoport többségük legalább érettségivel rendelkezik
A vállalkozóvá válást valószínűsítő tényezők a szlovákiai magyarok szerint: 26,4% pénz, tőke, családi vagyon; 19,7% a következő pozitív tulajdonságok: ügyes, közvetlen, egyenes, becsületes, dolgos, van akaratereje; 7,3% mer kockáztatni; 7% a következő különleges adottságok: üzleti érzék, tud bánni a pénzzel, vállalkozói tehetség, vezetői készség, önállóság, döntéshozatali képesség; 5,1% a következő negatív tulajdonságok: telhetetlen, gátlástalan, csaló, kíméletlen, maffiózó ; 5% egy bizonyos területhez fűződő szakmai tudás; 5% az említett pozitív tulajdonságok, a fiatal kor és a tőke kombinációja; 3% fiatal kor; 1% jó öteletek, víziók; 0,8% kapcsolatok; 0,8% a szocializmus éveiben összeharácsolt vagyon; 15% mindenkiből lehet vállalkozó, nem kell hozzá semmi különleges adottság.
A vállalkozóvá válást valószínűsítő tényezők az aktív vállalkozók szerint: Kockázati hajlandóság Vállalkozói kreativitás és az a képesség, hogy minden helyzetben képes feltalálni magát Akaraterő és aktív hozzáállás önnön helyzetének állandó javításához ez az a tulajdonság, amit a környezet sokszor elítél mint pénzhajhászási vágyat. Pedig itt valójában az érvényesül, amit Weber a tradicionális és kapitalista gondolkodásmóddal kapcsolatban mond (Weber 1982). A hagyományos módon gondolkodóknak rokonszenvesebb az, hogy kevesebbet dolgozzanak, mint az, hogy többet nyerjenek. A vállalkozásra nyitottak számára az ilyen életfilozófia teljességgel elfogadhatatlan. Épp fordítva: ők mindig többet akarnak, de hajlandók is ezért többet tenni. Pozitív életattitűd és a jobb jövőbe vetett hit
Ott kezdődött, hogy bioaktív energiát kellett átadni a vetőmagnak. Legtöbben azt mondják, hogy ez hülyeség. De én azt mondtam, ki kell próbálni. Ez a gyakorlatban persze nem volt olyan egyszerű, mert nem csak arról volt szó, hogy belemártani a magot pí-vízbe. Ha belemártjuk, akkor nem csúszik ki a vetőgépből, ezért ki kellett találni a megfelelő technológiát. Miután ez sikerült, a magam köré gyűjtött emberekkel figyeltük a növényeket. Ez úgy van, hogy amíg nem jött valaki, aki ezt átültette a gyakorlatba, mint például én is, addig misztikusnak tartották, boszorkányságnak. Addig nem hittek benne az emberek, sőt féltek, mert már sokszor be voltak csapva. Pedig abszolút racionálisan megmagyarázható, miről van szó. Én is azért álltam rá, hogy bizonyítsam, mert bizonyítékok nélkül magam sem hittem volna el. A másik dolog, hogy sok kitartást és pénzt kellett ebbe áldozni. A vállalkozás nem arról szól, hogy a pénzt el kell költeni, hanem arról, hogy tudni kell átcsoportosítani. Sajnos, ezt rengetegen nem értik, ezért is van a sok probléma. A legtöbben úgy gondolkodnak, hogy na, megjött a pénz, akkor azt most ki kell szippantani. Én ebbe a vállalkozásba évente egy milliót fektettem. Ami pénz jött, azt ebbe forgattam vissza. Meg vagyok róla győződve, hogy ez egy újrendszer. Most még gyerekcipőben jár, de 10-15 év múlva már más lesz a helyzet. Tudom, hogy jó lesz és a jövőben fog kamatozni. És nemcsak nekem és a gyerekeimnek lesz jó, hanem nagyon sok embernek, mert visszahoz valamit a természet elveszített harmóniájából.